Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Pusztafödémes [Pusté Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | 1734 RENOVATA 1903 |
Leírás | A templom felé vezető bekötőút elején áll az egyik oldalt (balra) Nep. Szent János, a másikon (jobbra) Szent Flórián szépen rendbe hozott mészkő szobra. A talapzaton nemesi címer, a szobrok drága, mesteri kézre valló műhely termékei. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26428 |
Módosítás dátuma | 2017. december 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Pusztafödémes [Pusté Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: Liszka József, L. Juhász Ilona |
Felirat | 1734 RENOVATA 1903 |
Leírás | A templom felé vezető bekötőút elején áll az egyik oldalt Nepomuki Szent János, a másikon Szent Flórián szépen rendbe hozott homokkő szobra. A talapzaton nemesi címer, a szobrok drága, mesteri kézre valló műhely termékei. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26426 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 4. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Helyi megnevezés | Szentháromság |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Pozsonyvezekény [Vozokany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | Isten dicsőségére emeltette Nagy Ferencz és neje Nagy Anna 1908 |
Leírás | A római katolikus plébániatemplom bejárata előtt, kétlépcsős beton alapon áll a téglalap alaprajzú, hasáb formájú, széles talapzat (lábazat). Szűz Mária, Szent József és a gyermek Jézus polichróm szobra fölött lebeg a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, bádogból készült galambja. Az egész fölött félköríves bádog tetőzet. A talapzat felső peremén, kovácsoltvas mécsestartó. A felirat mészkőtáblán. Hat kőoszlopon nyugvó fém kerítés. |
Az adatfelvétel ideje | 2010; 2015 |
Megjegyzés | Mécsesek, virágok élénk kultuszra mutatnak. |
Rövid URL | |
ID | 26414 |
Módosítás dátuma | 2017. december 3. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | csillag / kereszt / pálmaág |
Település | Berencs [Branč] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | SZENT JÁNOST DICSÉRNI HIVEK JÖJJETEK |
Leírás | A polichróm homokkő szobor a római katolikus templom előtti térségben áll, a templom tengelyére merőlegesen. A szent feje mögötti dicsfény-fémkarikáról a csillagok már hiányoznak. A talapzaton mécsestartó hatágú csillag. Újabb fémkonstrukciós tetőszerkezet. 2014: A szobor felújítva, a festés, a korábbi magyar felirat és a bádog tetőzet eltávolítva. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A talapzat előtt látható mű- és élő virágok bizonyos fokú élő kultuszra vallanak. Ezt nyilván elevenen tartja a temető közelsége. |
Az adatfelvétel ideje | 2008; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 26408 |
Módosítás dátuma | 2021. október 15. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Királyfa [Kráľová pri Senci] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | SV. FLORIÁN Z LORCH PATRÓN HASIČOV RENOVANÁ R. 2000 |
Leírás | A szent klasszicista, homokkőből készült szobra (a felirat-tábla gránit) a templom előtt áll, szépen rendben tartva. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Előtte virágágyás, szépen gondozva, koszorú. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 26373 |
Módosítás dátuma | 2021. október 11. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent Rozália |
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Rozália |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Csallóközkürt [Ohrady] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Rozália-kápolna. Lényegében a falu szélét jelző kápolna, valószínűleg fogadalmi, talán valamilyen járvány után állíttatták. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A körösztjáró napok alkalmával a harmadik napi körmenet a Rozáliához vezetett (az első napi a fehir kip-hez, a második pedig a vörös kip-hez). Bent a Fájdalmas Szűzanya olajnyomata, valamint egy Máriatál-i emlékkép. |
Irodalom | Liszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 132. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 1998; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 26360 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 5. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | fehír kíp |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Csallóközkürt [Ohrady] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén, a Dunaszerdahely felé tartó út mellett fehérre meszelt, téglából készült képoszlop, amelyet a helybéliek Fehír kípnek neveznek, három oldalán képfülkékben Jézus szíve- és Mária a gyermek Jézussal-kép. Az útra néző oldalon Szent Vendel képe pásztorként, kezében juhászlapáttal, lábainál bárányokkal és pásztorkutyával ábrázolva. Felirat, datálás nincs. Bugár István (sz. 1925) templomatya elmondása szerint a falu határának ezen a részén valamikor legelők voltak, s a szájhagyomány szerint az egyik jószágtartó kürti gazda, Bugár Vendel állíttatta ezt az oszlopot (egyébként az idős korosztály körében meglehetősen kedvelt keresztnév a faluban a Vendel!). A képoszlopon található festmény a nyolcvanas évek végére annyira tökrement, hogy már rajza sem volt kivehető, ezért fel szerették volna újíttatni. Először a felsőpatonyi Mandalík Gy.-t bízták meg 1989-ben, hogy az ekecsi templom oltárképe mintájára fessen egy képet a falu szélén álló képoszlop képfülkéjébe. A festmény két példányban el is készült, azonban nagyobbra sikerült a kelleténél, s így nem fért el a rendeltetési helyen (azóta is Bugár István őrzi mindkettőt). Így egy Pozsonyban élő, kürti származású festő, Végh István készített egy másikat, amelyik ma is látható a képoszlop útra néző fülkéjében. Azt viszont nem tudni, hogy ő milyen előkép alapján dolgozott. A helybeliek nem is tudják, hogy miért tart a szent egy ásószerű eszközt a kezében (mellesleg az ekecsi előképen is juhászlapátot tart a pásztor-szent a kezében). Teteje barnára festve (1998.5.14.) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A mai öregek emlékezete szerint sosem tartottak körmenetet Vendel napján a Fehír kíphez. A körösztjáró napok alkalmával viszont a legutóbbi időkig az első napi célpont éppen ez az objektum volt (a második napon a falu másik szélén álló Vörös kíphez, amely egy út menti feszület, míg a harmadikon a falu szélén álló kis kápolnához, a Rozáliához, mentek körmenettel). |
Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethn. 1994, 105-107. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 70-71. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 1998; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 26352 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 5. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | fehér kereszt, fehér kép |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | INRI |
Település | Feszület – Csallóközcsütörtök [Štvrtok na Ostrove] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Isten dicsőségére állíttatta Sill Jakab és neje szül. Füle Zsófi 1913 |
Leírás | A falu szélén, Dunahidas irányában, jobb oldalt áll a homokkő feszület, a kereszt anyagából készült korpusszal és INRI-táblával. A talapzatban szoborfülke, Mária-szoborral (szintén a talapzat anyagából kifaragva). Kovácsoltvas kerítés. Hild L. soproni kőfaragó 2015.12,11-én áthelyezve és újraszentelve a falu belterületén, a Vám téren |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Elhanyagolt, gondozatlan. 2015-ben áthelyezve, felújítva, újraszentelve (2015.12.11.). A tudósítás képei alapján újabb felirat is került rá, de ez ebben a forrásban olvashatatlan. |
Irodalom | Hideghéthy Andrea: Csallóközcsütörtökön felavatták a Fehér Kereszt emlékművet http://www.felvidek.ma/felvidek/hitelet/58071-csallokozcsutortokben-felavattak-a-feher-kereszt-emylekmuvet (letöltve: 2015.12.12.) |
Az adatfelvétel ideje | 2011, 2015 |
Rövid URL | |
ID | 26336 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A falu közepe |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Szobor – Szent Flórián – Csallóközcsütörtök [Štvrtok na Ostrove] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A felső tábla: NÉMETH FERENCZ SILL JAKAB ÍRÓ FERENCZ KÁLLAI IMRE Az alsó tábla: VALACSAI JÁNOS TOMASEK ISTVÁN 1893 SILL JÁNOS SILL ISTVÁN |
Leírás | A település széles, kelet-nyugati irányú főutcáján az r. kat. templomtól nyugatra áll Szent Flórián polichróm homokkő szobra. Magas, korinthosi oszlopon áll a szobor. Talapzata szögletes, barokkos. Homlokzati részén, egymás fölött kettő, feliratos tábla. Nagyjából a szoborral egykorú kovácsoltvas kerítés övezi |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Ápolt, a környezete is rendszeresen karbantartva. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Rövid URL | |
ID | 26319 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A falu közepe |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Szobor – Szentháromság – Csallóközcsütörtök [Štvrtok na Ostrove] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A jubileumi szent év emlékére Emeltette csütörtök Mezőváros gazdaközössége 1900 Lejjebb, egy másik (fehér) márvány táblán: Felújíttatta a község önkormányzata 2000-ben |
Leírás | A település széles, kelet-nyugati irányú főutcáján (orsószerű településszerkezetet képezve, annak közepén) az r. kat. templomtól keletre áll a Szentháromság szobor (nyugat felé néz). Egylépcsős beton alapon áll a tagolt, hasáb formájú homokkő talapzaton nyugvó, szögletes korinthoszi oszlop felső platóján elhelyezett, egy tömbből kifaragott Szentháromság-ábrázolás. Az Atyaisten jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ül. Fejük fölött dicsfényben lebeg a Szentlélek galambja (aranyozás nyomaival). A Fiúisten jobb kezében hosszú szárú keresztet tart, bal kezét a térdén nyugtatja. Az Atyaisten jobb kezében jogar, bal tenyerében eredetileg talán országalma. Lábuknál három, aranyozott szárnyú angyalfigura-relief. Lefele haladva, a pillér és a talapzat találkozási vonalán Szent Anna harmadmagával ábrázolás. A középen álló Kisjézus emlékeztet a Prágai Jézus-ábrázolásokra, a két oldalt álló Szent Annát és Szűz Máriát, a Jézus-alakot is bekerítő, dupla gyöngysor-lánc (rózsafüzér?) kapcsolja egybe. A szélesebb talapzat egy-egy sarkán Szent Péter és Szent Pál szobra kapott elhelyezést (az adatfelvétel idején – 2010.5.13. – csak a jobb sarkon álló Szent Péter szobor volt a helyén). A talapzat homlokzati oldalán fehér mészkőbe vésett, aranyozott betűs felirat. A talapzat homlokzati részének alsó mezejében fekvő téglalap alakú, fehér márványba vésett felirat. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Ápolt, a környezete is rendszeresen karbantartva |
Az adatfelvétel ideje | 2008, 2010 |
Rövid URL | |
ID | 26297 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Cakó [Cakov] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Gecse Annabella |
Felirat | MIÉRT BÁNTOD? |
Leírás | A kereszt a Bátka – Rimaszécs közötti út cakói leágazása mellett, jobboldalt van, a szántóföld szélén. Terasol anyagú kereszt, az „alapjában” fülkeszerű kiképzés, ebben van a feliratnak helyet adó fehér márványtábla. A keresztet – tőle kb. 70 cm távolságban – kerítés övezi, de a bekerített rész gondozatlan. A kerítés 3-3 terasol oszlopból áll, amelyek nincsenek összekötve, a kereszt szembenézeti oldalán az oszlopok száma 4. A kereszten nincs korpusz. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az adatfelvétel során nem derült fény a kereszttel kapcsolatos mondára, történetre. Állíttatásának időpontját illetően Mihalovics Istvánné Hupka Mária (Cakó 33. hsz., született 1919-ben Rimaszécsen, róm. kat. vallású) elmondta, hogy 1938-ban, amikor férjhez ment Cakóba, a kereszt már állt, de jelenlegi formáját az 1980-as években kapta. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Rövid URL | |
ID | 26253 |
Módosítás dátuma | 2018. december 31. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Hiszlek, vallak és tiszta szivvel imádlak oh teljes Szentháromság oszthatatlan egy istenség! Állittatott 1890 augusztus 20 A felújítást jelző tábla lejjebb: Felújítva az Úr 2008. évében Bős Nagyközség önkormányzata Római Katolikus Egyházközség |
Leírás | A település központjában, nem messze a római katolikus templomtól, az egykori római katolikus elemi iskola előtt, lépcsős alapon nyugvó, felfelé némileg keskenyedő, süttői mészkőből készült, hasábos lábazaton álló, spirál formában körbefutó indával díszített, kör keresztmetszetű oszlop kiszélesedő, díszes platóján áll a homokkőből készült Szentháromság-szobor. Az Atyaisten jobbjában fémből készült, aranyozott jogarral, baljában a földgömböt jelképező gömbbel. Jobbján a Fiúisten, balját a szívére helyezi, jobbjában egy keresztet ölel áll. Közöttük-fölöttük az aranyozott fémből készült Szentlélek kiterjesztett szárnyú galamb képében, dicsfénnyel övezve . A feliratok a talapzaton, fekvő téglalap alakú fehér márvány, illetve (alatta) réz táblán. |
Irodalom | Józsa Attila: A bősi Szentháromság-szobor. Trojičný stĺp v Gabčíkove. Bős–Gabčíkovo 2008 |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Rövid URL | |
ID | 26246 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Temetői kereszt |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1906 |
Szimbólum | INRI / egyéb szimbólum |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | INRI ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1906 |
Leírás | A községi temető K-i, katolikus részének közepén áll, Ny felé, a falu irányába néz. 100 cm magas, négyszögletes, felül kiszélesedő kőtalapzaton álló, 200 cm magas, feketére festett öntöttvas kereszt. A kereszt három csúcsa csipkeszerű áttört díszítésű. A szárak találkozásában ezüstre festett INRI felirat olvasható. A vaskorpusz és a kereszt alsó szárában levő vasangyal relief szintén ezüstre vannak színezve. A kőtalapzat Ny-i, falu felé néző oldalán egy gótikus hatású csúcsíves keretben a talapzat kövébe vésett felirat olvasható, melynek betűi gondosan feketére vannak festve. A kőtalapzat felső, kiszélesedő peremét feketére festett vaskeret erősíti, melynek két oldalára 1-1 cseréptartót, elejére pedig egy 17 cm széles polcot helyeztek. A két cseréptartóban egy-egy cserép virág látható, közepébe tűzött színes művirágokkal. A polc közepére egy egy márványlap van erősítve, melyhez egy szürke műanyag vázát rögzítettek, ebben is színes művirágok vannak. A váza mellett és a talapzat előtt mécsesek állnak. A kereszt ÉK-i sarkán hatalmas, öreg fenyőfa áll, attól D-re egy bokor, mely tetszetős hátteret kölcsönöz a keresztnek. A talapzat közvetlen környékét és a kereszthez vezető rövid utat az utóbbi években díszkő burkolattal látták el, két oldalán fiatal buxus tövek díszlenek. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A község temetője eredetileg a falu központjában, a templomkertben volt. Béres Gábor, helyi születésű r. kat. plébános, helytörténész feltételezése szerint a reformáció idején, amikor megszűnt a vallásegység, a megreformált vallást követő reformátusok új temetőt nyitottak a falu szélén. A katolikusok továbbra is templomuk köré temetkeztek, egészen a megrokkant templom lebontásáig és az új templom építéséig. A ma is álló templomot 1836-ban szentelték fel, tehát ez előtt néhány évvel, a régi templom lebontásakor mérhették ki a már működő református temető mellett a katolikus temetőt, s ekkor állíthatták az új temető közepére a szokásos temetői nagykeresztet. Ez – Béres Gábor emlékei szerint – tölgyfából faragott kereszt volt, de a fát az idő foga megette, ezért helyére hetven év után, 1906-ban felállították az időtálló, ma is látható vaskeresztet. A kereszt fontos szerepet játszik a népi vallásosságban. Gyakran megállnak mellette imádkozni, rendszeresen tesznek mellé virágot, mécsest. Mindenszentekkor közös imádkozás helyszíneként is szolgált, ugyanis kb. az 1970-es évek közepéig az volt a szokás, hogy délután a falu népe összegyűlt a templomban, ahonnét egy rövid ájtatosság után közösen, énekszóval vonultak ki a temetőbe, ahol mindenki felkereste elhunyt hozzátartozóinak a sírját, melyet már korábban virággal feldíszített, most pedig gyertyát, mécsest gyújtott rajta. Ezt követően a temetői nagykeresztnél ismét összegyűltek, imádkoztak, és közösen visszamentek a templom előtti kereszthez, csak ezután indult mindenki hazafelé. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26229 |
Módosítás dátuma | 2021. május 24. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Haraszti kereszt |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | egyéb szimbólum |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | Isten dicsőségére / állíttatta / HARASZTY JÓZSEF / és neje / BURINDA MÁRIA / 1912 |
Leírás | A faluból É-i irányba kivezető út végén, ahol az a mai országhatárt képező útba torkollik, az egykori vasútállomás mellett áll a kereszt, az út túloldalán, vagyis a Magyarországhoz tartozó oldalon. A vasútállomás épületét néhány évvel ezelőtt lebontották (előtte évtizedekig funkciótlanul árválkodott), a síneket már jóval korábban felszedték, hiszen Trianon óta a Bódva-völgyi vonalon a vonat csak Tornanádaskáig közlekedik, a bódvavendégi állomásig már nem engedték (ezáltal a Magyarországhoz tartozó Hídvégardó is vasút nélkül maradt). A kereszt fehérre meszelt szilárd, felfelé obeliszk-szerűen keskenyedő, majd fent hirtelen újra kiszélesedő, 130 cm magas talapzaton áll. A talapzat alsó része 90 x 95 cm, felső része 60 x 65 cm. Az ezüstre festett díszes öntöttvas kereszt magassága 190 cm. A rajta levő korpusz a kereszttel azonos színűre van festve. A kereszt talapzata körbe van betonozva. 205 x 205 cm-es, barnára festett, kovácsolt vaskerítés veszi körbe, a tetején felfelé mutató díszek ezüstszínűek. A vaskerítés útra néző oldalán a fél kerítés nyitható kapuként szolgál. A talapzat út felé néző oldalán bemélyített, drapp színűre festett, táblaszerű kiképzésben olvasható a felirat. A kereszt hátulról két vasrúddal is ki van támasztva, az egyik a talapzathoz van rögzítve, a másik a kerítés vasához. A kerítés ÉNY-i sarkában hársfa áll. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Mivel az a határrész, ahol a kereszt is áll, a trianoni határállítás után a magyarországi részre esett, a falut pedig Csehszlovákiához csatolták, a kereszt a faluból gyakorlatilag megközelíthetetlenné vált, így nem tölthetett be szerepet a közösség vallási életében. Az állíttatók leszármazottai úgy tudják, hogy Burinda Mária testvérének a leszármazottai, a magyarországi Hídvégardóban élő Béresné Burinda Ilon és családja gondozta, gondozza. A kereszt állításának körülményeiről semmi forrást nem sikerült találni. Ám mivel a falu egyéb szakrális kisemlékeit (templom előtti kereszt, kápolna) Amerikába kivándorolt vendégiek állíttatták, nem tartjuk kizártnak, hogy e kereszt állítása is összefügg az amerikai kivándorlással, hiszen tudjuk, hogy Burinda József is megjárta Amerikát. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26222 |
Módosítás dátuma | 2021. május 24. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Hely | útkereszteződés / határ |
Helyi megnevezés | kápolna |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1907 |
Szimbólum | csillag / horgony / kereszt / szív |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907 |
Leírás | Vendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda. Adatközlők Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi |
Irodalom | Eperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26178 |
Módosítás dátuma | 2021. május 18. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Bény [Bíňa] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Itt nyugszik boldogult KOLLÁR MAGDOLNA MESZÉNA FERENCZNÉ a felejthetetlen nőnek és hőn szerető édes Anyának kora halálát férje és hét gyereke szívből gyászolják született 1819 évben meghalt június 1én 1855. Áldás és béke hamvainak. |
Leírás | A templomkertben áll a süttői mészkő talapzaton nyugvó, korinthoszi oszlopon álló, homokkőből készült Őrangyal szobor. Vélhetően a temetőből áthelyezve. Sírhalom legalábbis nincs az objektum körül. |
Az adatfelvétel ideje | 2012.5.10. |
Rövid URL | |
ID | 26167 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Bény [Bíňa] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A TELJES SZENTHÁROMSÁG EGY ISTEN AZ ATYA FIÚ ÉS SZENTLÉLEK TISZTELETÉRE EMELTÉK. GÁBOR MÁTÉ és neje JANKUS ILONA 1891 alatta: FELÚJÍTTATTA Ing. KUPIS FERENC ÉS CSALÁDJA 2007 |
Leírás | A templomkertben áll a homokkőből készült, zömök, klasszicista hasábtalapzaton elhelyezett, szintén homokkőből faragott Szentháromság-szobor. A Fiúisten (kezében kőből kifaragott kereszt) és az Atyaisten (kezében jogar) között földgömb, rajta aranyra festett kereszt. Fölöttük, egy fémrúdhoz erősítve a Szentlélek (kőből készült galamb képében), fém dicsfénnyel a háttérben. A talapzat két oldalán, középtájon egy-egy, aranyra festett rózsafoglalatú vasszem (= értsd, mint egy láncszem, tehát valamit hozzá lehetett erősíteni, valamit beleszúrni…). Már más szobrok talapzatán is láttam hasonlóakat, de mind ez ideig nem vettem róluk tudomást. Itt meg, szemmel láthatóan a restaurálás után ezeket is felújították. Funkciójuk?* Az eredeti (?) felirat fehér márványlapon, alatta a felújítást jelző süttői mészkövön. Felettük, a talapzat középső részének alsó sávjában három oldalt egy-egy, három összefonódó tulipánt ábrázoló relief. Fent, három oldalt egy-egy angyalfej-relief. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 29, 40, 44, 50, 90–91. p. /Jelek a térben 5./ |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Megjegyzés | * Funkció megfejtve: mécsestartó fül, lámpásokat lehetett beleakasztani (2015 május) |
Rövid URL | |
ID | 26153 |
Módosítás dátuma | 2019. március 14. |
Fő téma | harangláb |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | bádog |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Harangláb – Beketfa [Holice–Beketfa] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Lentről csak töredékesen olvasható felirat: BOLD. SZŰZ MÁRIA TISZTELETÉRE FÖLAJÁNLOTTA BEKETFA KÖZSÉG 1934 ÉVBEN KÉSZÍTETTE ….LAJOS TRNAVA |
Leírás | Négy lábon álló, vascsőkonstrukciós harangláb, nyeregtetővel, rajta fém kereszt. Az egész zöldre festve. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26112 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | fehérkép |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1929 |
Település | Béke [Mierovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | F B 1929 |
Leírás | Négyszög alaprajzú, zömök, vélhetően téglából épített, tagolt, lapos sátortetősre kiképezett tetejű, fehérre meszelt képoszlop. A Somorja–Szenc útról (503), Béke irányába leágazó út kereszteződésében. A képoszlop tetején feketére festett, kőből (?) készült feszület. Magassága nagyjából az egész képoszlop magasságának egy negyede. A képoszlop négy oldalán egy-egy képfülke, olajnyomatokkal. A homlokzatiban skapulárés Szűz Mária-, majd jobbról körbe haladva: Fatimai Szűzanya-, Jézus-szíve- és Szentcsalád-kép. Feltételezem, hogy az objektumon olvasható datálás egy felújítás dátuma (a II. katonai felmérés térképén /1806–1869/ egy bekötőút mellett, talán megegyezik a maival, egy, képoszlopot jelző ikon) „Fekete Benő renoválta 1929-ben” (Szerda 2002) |
Irodalom | Szerda Mária szerk. (2002): Béke. Fejezetek a község történetéből. Kiadta a békei önkormányzat a Madách-Posonium gondozásában. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26100 |
Módosítás dátuma | 2018. január 4. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | fa |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1989 után |
Település | Bátorkeszi [Bátorove Kosihy] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | Nincs (1998) A 2000-ben felállított új kereszten viszont van felirat. Elöl: IGOR KONDEL ANNO 2000 Hátul: SMIDT R SVODÍN |
Leírás | 1998: A falu madari faluvégén, az út baloldalán, enyhe emelkedésen áll, betonlépcső vezet hozzá. Drótháló-kerítéssel körbevéve. Szépen rendben, virágok ültetve (krizantém), sok művirág-koszorú. 2000-ben a régi fafeszületet egy újjal cserélték le. Utóbbit Smidt Róbert, szőgyéni fafaragó készített. A megrendelő szlovák, ám a faragó (aki székelykapukat és kopjafákat is farag) e feszület motívumai közé is átvitt néhányat ezekből. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26094 |
Módosítás dátuma | 2018. január 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Bart [Bruty] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Szentháromság tiszteletére állíttatta Morvai Vendel és néhai neje Puskás Erzsébet 1934 A szobor a II. világháborúban el- pusztult újra állíttatta 1957-ben Morvai Vendel és neje Szlatyina Hermina |
Leírás | A szobor a templomkertben áll. Állíttatói ugyanazok, mint a faluban lévő Szent Vendel szobor esetében. Kétlépcsős kő alapra helyezett, a felső peremen kiugró párkánnyal ellátott, hasáb alakú, homokkő lábazaton álló dór oszlopon nyugszik a szintén homokkőből készült Szentháromság-szobor. Az Atyaisten jobbjában aranyozott jogarral, baljában a földgömböt jelképező aranyozott országalmával. Jobbján a Fiúisten, aki baljával egy keresztet ölel át, jobbját mintha a szívére helyezné. Közöttük-fölöttük a szintén kőből készült Szentlélek kiterjesztett szárnyú, aranyra festett galamb képében, dicsfénnyel övezve. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 29, 44, 50, 89. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 26064 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 18. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1770 |
Település | Bart [Bruty] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1770 |
Leírás | A falu szélétől mintegy fél kilométerre, egy folyóér közelében, a Bény felé vezető út mellett, egy völgyben áll Nepomuki Szent János szobra. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A szoborhoz az alábbi, Szőgyénben lejegyzett történet kapcsolódik: egyszer a bartiak lekaszált szénája a sok esőzés miatt elrohadt, ezért a falu szélén álló Jánoska hátára batyut kötöttek, mondván, nem jól vigyázott a szénára, hát mehet (Jónás Boldizsárné .... Gizella, Szőgyén) |
Irodalom | Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 76. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2000; 2014 |
Megjegyzés | A szobor és környezete elhanyagolt, a kő állaga málladozó. |
Rövid URL | |
ID | 26036 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 18. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Egyéb hely | folyó mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Barancs [Zemplínsky Branč] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | A talapzat első oldalán: Örök emlékezetben leszen az IGAZ a gonosz halla tol nem fel Solt. CXI. 7 A talapzat egyik oldallapján: NEPOMU k. sz Ianos P RAGAI CANO nok a képe: azt LátVán tiszteLLyeD a szentet |
Leírás | A falu szélén, a Helmec patak hídjának közelében, illetve a főútról is jól látható. A kronosztikon alapján 1762-ben állított, homokkő (mészkő?) szobor. Kovácsoltvas kerítés. A zsoltár-helyre való hivatkozás, ill. az idézet nem pontos (lehet, hogy a restaurálás során, mivel nem tudták értelmezni a magyar szöveget, rontották el). Helyesen így hangzik: Örök emlékezetben lesz az igaz. Semmi rossz hírtől nem fél (Zsolt. 112. 6–7) |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 25980 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 23. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő / beton |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | INRI |
Település | Alsószemeréd [Dolné Semerovce] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József; Bényi Klaudia (2008) |
Felirat | 1909-1997 |
Leírás | A településhez bekötő út mellett áll az 1997-ben felújított, 2008-ban kis kerítéssel is ellátott kő feszület. Rajta, ezüst kályhafestékkel lemázolt korpusz és INRI-felirat. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Rendben tartott, gondozott. Mindig van rajta művirág koszorú, a helyiek időnként élővirágot is tesznek oda, ill. nem ritka, hogy kisebb pénzérméket is oda tesznek (2008). |
Az adatfelvétel ideje | 2004; 2008 |
Rövid URL | |
ID | 25804 |
Módosítás dátuma | 2018. augusztus 22. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / legelő |
Helyi megnevezés | Vendelke |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1942 |
Szimbólum | bárány / egyéb szimbólum |
Település | Alsóbodok [Dolné Obdokovce] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | Emlékül állíttatta / ÁCS ISTVÁN / és neje szül. / GYEPES ROZÁLIA / Dicső / SZENT VENDEL / marhák pátrónusa / könyörögj érettünk / és eszközöld ki a jó Istennél,/ hogy mentse meg községünk / marháit minden veszélytől. / Amen, / 1942 dec. 5én |
Leírás | Vendelke homokkő szobra az Ugarak nevű falurészben, magas talapzaton áll. Vendel vállán köpeny, jobb kezében juhászkampó, baljában egy kis bárányt tart. Kalapja a hátára engedve. Lábánál szintén bárány hever. Az Ács-család telkének a szélén áll, ma is Ácsék gondozzák. Ács Szilveszter elmondta, hogy a szobrot nagyapja állíttatta, ám azt nem tartja számon a családi hagyomány, hogy milyen okból. Mindenesetre a faluban áll még egy szakrális kisemlék, egy Hétfájdalmú Szűzanya szobor, amelyet ugyanezen a napon, szintén Ács István állíttatott fel. A szobrot egy Stranák nevű kőfaragó mester készítette Szereden (vö. Fehér 1997, 118–119). |
Irodalom | Fehér Sándor: Alsóbodok. Alsóbodok 1997, 118–119. p. / Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 83, 84. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2017 |
Megjegyzés | Felújítva 2017 előtt. |
Rövid URL | |
ID | 25773 |
Módosítás dátuma | 2021. február 21. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | csillag / INRI |
Település | Albár [Dolný Bar] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | 1998: A falunak Dunaszerdahely felé eső végén, kanyarban, négy betonoszlophoz erősített drótkerítéssel körbevéve áll a Mária mellékalakos homokkő feszület. A korpusz és az INRI-tábla is homokkőből. Rajta még a második világháború lövöldözéseinek nyomai. Ugyanabból a műhelyből mint a falunak a Mad felé eső végén álló feszület. 2000: 2000 tavaszán felújították |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2000 |
Rövid URL | |
ID | 25746 |
Módosítás dátuma | 2017. december 30. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1894 |
Szimbólum | bárány / kereszt / pásztorbot / pásztortáska |
Település | Feketenyék [Čierna Voda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Király Regina (fotó, 2021) |
Felirat | JUHÁSZ JÓZSEF ÉS JUHÁSZ JÁNOS ÁLLÍTTATTÁK 1894 |
Leírás | Szent Vendel út menti, klasszicista szobra, bordázott talapzaton a 19. század első feléből (SPS-I, 278). A falu szélén, a jelenlegi földműves-szövetkezet telephelye közelében álló homokkő szobor Vendelt pásztoröltözékben, köpenyben, kalappal, tarisznyával a vállán és báránnyal a lábánál ábrázolja. Úgy tűnik, hogy valamikor bot is lehetett a pásztoralak kezében. A felirat fölött domborművű kereszt. A szobrot 2017-ben felújították (2021) |
Irodalom | Liszka József: Állíttatott keresztíni buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 89–90. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1994; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 25689 |
Módosítás dátuma | 2021. június 14. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Fajkürt [Dedinka] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | L. Juhász Ilona |
Felirat | A D 1823 RENOV 2005 |
Leírás | Homokkőből készült temetői központi feszület. Az INRI-tábla és a korpusz is homokkőből. A felirat-tábla fehér márvány (mészkő?) Körülötte vágottvirágok vázákban, befőttes üvegekben. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 25630 |
Módosítás dátuma | 2017. november 25. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Hely | település szélén |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1867 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | DRUGA JÓZSEF és neje született SZEKO MÁRIA Dicsértessék az úr Jézus Krisztus 1867 Isten dicsőségére újítatta Csernyák József és neje Dobos Rozália 1945 |
Leírás | A bajcsi városszélen (a repülőtér közelében), az út jobb oldalán, enyhe mesterséges dombon áll a süttői mészkőből készült kereszt. Éveken keresztül teljesen elhanyagoltan állott, sőt volt idő, amikor le is volt döntve. Néhány esztendeje (1989 után) felújították, beton talapzattal látták el, a felső rész is pótlásnak látszik, korpusz nincs. Háromszögelési pont. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 25622 |
Módosítás dátuma | 2021. július 6. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária mellékalak |
Hely | település szélén |
Egyéb hely | a jelenlegi SNP utcában, az OMV kút közelében |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József; Lacza Mária |
Leírás | Az egykori Babka temető közelében áll a Mária-mellékalakos homokkő feszület. Talán a Babka temetői feszületről van szó? A Thain-könyv rajza alapján (Thain 1932, 32) egészen biztos, hogy nem azonos a Babka temetői feszülettel. Itt a korpusz és az INRI-tábla is öntöttvasból. 2007-ben, Lacza Mária felvétele alapján az objektum állaga nem változott, a környezet viszont igen. 2022: felújítva. Előtte mécsesek, két alma (!) |
Irodalom | Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2007; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 25619 |
Módosítás dátuma | 2022. október 17. |