Típus | kápolna |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Naszvad [Nesvady] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje] |
Leírás | A kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát. |
Irodalom | Liszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Hozzászólás | “A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65) |
Rövid URL | |
ID | 31787 |
Módosítás dátuma | 2018. október 1. |
Típus | kápolna |
---|---|
Egyéb típus | Szentcsalád-kápolna |
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | szent család kápolna; kápolnácska; kiskápolna; diós kápolna |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Vadkerti Tibor |
Felirat | KAPLNKA SVÄTEJ RODINY V ZNAMENÍ VÄČNÉHO SVETLA MAĹOVAL, JÁNOS KÁNTOR VÝTVARNÝ UMELEC v r. 2003. A SZENT CSALÁD-KÁPOLNA AZ ÖRÖK FÉNY JEGYÉBEN FESTETTE, KÁNTOR JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ 2003-ban. |
Leírás | A Diós tér területén található, egy útelágazásnál a domb tetején. A kápolna előtt áll a Diós feszület is, a feszület korábban itt állt már, mint maga a kápolna. A kápolnát 1826-ban épített egy juhász, akinek a neve Turcsik János volt. A kápolna szerves részét képezte a körmenteknek, amely húsvét előtt volt, és amely során az egyik nap, ezt a kápolnát látogatták meg. A harmadik napon látogattak el a kápolnába, ahol szentmise volt családjaikért. A kápolna nagyon kicsi, belseje kb. 2x2 m, egy oltár található benne, kétoldalt pedig ablak, amelyen fa zsalugáter van, és vasráccsal van ellátva. 1992-ben az önkormányzat felújítatta, majd 2003-ban Kántor János festőművész festette ki belsejét. A kápolnán külső falán márványtáblán a felirat.
(Vadkerti Tibor szakdolgozatából, SJE, 2012) Maga az épület nyeregtetős, cseréppel borítva, tetején vas kereszttel. Az oltárkép (19. sz.) a Szent családot ábrázolja a gyermek Jánossal. Az oltárba süllyesztett ereklyét (kinek az ereklyéje?) süttői mészkőből készült, tükörsima lap fedi. Nyilván a sok érintéstől vált ilyen simára. Az oltáron porcelánszobrok. Balról jobbra: egy kisebb és egy nagyobb Jézus-szíve szobor, középen, az oltárkép előtt Páduai Szent Antal szobra, előtte egy feszület, jobbra: Mária-szíve szobor, mögötte egy nagyobb Gonzágai Szent Alajos (?) szobor. Az oltáron két oldalt 2–2 gyertyatartó. Az oltár előtt, tkp. a térdeplőn Árpád házi Szent Erzsébet szobra. Kántor János rikító színű, olykor Grünewaldra hajazó (főleg a mennyezeti kép!) falfestményei Krisztus szenvedéstörténetéből mutatnak be, olykor aktualizált (szuronyos német katonák!) jeleneteket. A bejáratnál a két sarokra Szent Péter és Pál alakja került. (L.J. 2013) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995 Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2012; 2013 |
Hozzászólás | "Midőn a mirigyhalál 1710. évben dühöngött, Kontra Mihály, magyar-szölgyéni lakos sz. Simon és Júdás tiszteletére kápolnát emelt. Évek után megrongáltatván, jótevőre talált Major Gáspárban, ki 1774. év körül a kápolnát kijavíttatta és szent Sebestyén és Rochus tiszteletére felszentelte. Miután pedig az 1780. utáni vihar ezt is megsemmisítette, mint sok más üdvös intézeteket, Jurcsik János, szinte magyar-szölgyéni juhász 1826. csak nem az előbbi kápolna helyén egy ujat építtetett, mely azon évben a szent család tiszteletére felszenteltetett. Keresztjáró hétben, kedden a sz. Mihály templomából ide vezettetik a körmenet." (Szabó 1865, 414) „A nagy pestisjárvány esztendejében — 1710-ben — Kontra Mihály Simon és Júda tiszteletére kápolnát emelt Magyarszőgyénben. Annak a kápolnának az elődjéről van szó, mely a volt Diósliget sarkában, az út feletti dombon található. Ez a ma már lakott vidék, akkor még a falu széle volt. Kapcsolódott később a kopott temetőnek nevezett területhez, mely ezen épülettől nyugatra, a fehérkereszt felé terült el. A temető akkor még működött, ide temették a járvány nagyszámú áldozatát is. Évtizedek múltán a kápolna megrongálódott, 1774 táján Major Gáspár kijavíttatta. 1780 körül a hatalmas szélvihar teljesen megsemmisítette. Jurcsik János juhász 1826-ban az előbbi helyére újat épített a Szent család tiszteletére. Hosszú ideig, a keresztjáró napok keddjén, minden esztendőben körmenet ment ide és szertartás volt az épületben...” (Gábris 1995, 160) |
Rövid URL | |
ID | 31558 |
Módosítás dátuma | 2017. december 28. |
Típus | kápolna |
---|---|
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Egyéb datálás | 1913 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31420 |
Módosítás dátuma | 2017. november 24. |
Típus | kápolna |
---|---|
Egyéb típus | Szentháromság |
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Egyéb datálás | 1722 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722 A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük! Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán: TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31413 |
Módosítás dátuma | 2017. december 29. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Település | Csécsénypatony [Čečínska Potôň] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén (Lég irányában) áll a szemmel léthatóan nem túl régen épített, nyeregtetős, barnára festett bádoggal fedett kis kápolna. Tetején fém (kovácsoltvas?) kereszt. A bejáratot fém rács zárja el. Bent padok nincsenek, nem is férnének el. Az oltárkép egy, eredendően lakásbelsőt díszítő szentkép, de a többi, oltáron és körülötte lévő tárgyakról is úgy tűnik, akár egy szent raktár (deponia sacra). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A bejárat két oldalán egy-egy tujabokor. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 31158 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Egyéb típus | Szűz Mária, Madonna |
Hely | település szélén |
Anyag | kő / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Simbólum | Kereszt szimbólum |
Település | Barka [Bôrka] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Leírás | A kis, téglalap alaprajzú, apszisos, toronytalan, nyeregtetős kápolna a falu északi részén a Szádelői völgyhöz vezető út mellet áll. A vasráccsal elzárt bejárat fölötti, fából készült oromzat csúcsán háromkaréjos végződésű fakereszt, az oromzaton applikált fakereszt az ÜDVÖZLÉGY MÁRIA (ma már hiányos) felirattal körbevéve. A kápolna oltárán Szűz Mária a kisded Jézussal polichróm gipsz (?) szobor. A falakon különféle szentképek, feszület. |
Irodalom | Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Közreadja, a bevezető tanulmányt és a mutatókat írta Barna Gábor.Szeged: Néprajzi Tanszék 2002 /Devotio Hungarorum 8./ |
Az adatfelvétel ideje | 2005 |
Hozzászólás | A kápolna négy sarkánál egy-egy tölgyfa. |
Rövid URL | |
ID | 30936 |
Módosítás dátuma | 2019. március 7. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ÉN VAGYOK A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS |
Leírás | Ipolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit! |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Sok élővirág és mécses! |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 30352 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ÉN VAGYOK A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS |
Leírás | Ipolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit! |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Sok élővirág és mécses! |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 30245 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Kápolnácska |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | pala |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Simbólum | csillag / IHS / Kereszt szimbólum / Rozetta |
Település | Ipolyság [Šahy] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com |
Leírás | Ipolyságtól részközsége, Tesmag felé haladva a főúttól balra, közel a szőlőkhöz vezető mellékút kereszteződéséhez, láthatjuk a valószínűleg 20. század elején épült, neogótikus kiskápolnát. Ajtaja kőkeretes, a teret fém ajtó zárja le. A magas homlokzatot tömör talapzatra állított, sima szárú kőkereszt díszíti, kétoldalt alacsonyabb, négyszögletes, kanellúrás kiképzésű oszlopon sima abakuszra helyezett, toronyszerű építmény ékesíti, a csúcs alatti kőbe vésett rozettákat a felújításkor szabadon hagyták. Az ajtót, felette a csúcsívet, valamint az ablakokat eredetileg színes ólomüveg berakás díszítette, az időközben kitört részeket színes mintázott, vagy közönséges ablaküveggel pótolták. Az ajtó feletti csúcsív közepén háromkaréjos szárvégződésű fémkereszt látható, mely függőleges szárával áthalad az IHS szimbólum H betűjén. A belső tér megvilágítását az ajtó üvegbetétjein kívül két, egymással szemben elhelyezett csúcsíves oldalsó ablak biztosítja. A padlózatot hatszögletű barna és vörös, meglehetősen kopott járólapok borítják. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az először kékre meszelt és 22 aranyozott csillaggal díszített kápolnabelsőt néhány éve átfestették halvány sárgára, a csillagokat azonban megtartották. Az oltárasztalt csipkével, valamint hímzéssel díszített fehér terítővel fedték le és kisméretű lourdesi Mária-szobrot helyeztek el rajta. A szobor elé és mellé üvegvázákban művirágot raktak, az „oltárka” két szélére kerámia csészealjon elhelyezett, a Fájdalmas Anya képével díszített, vaskos gyertyákat állítottak. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.7.4. |
Rövid URL | |
ID | 30033 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Egyéb típus | piéta |
Hely | határ |
Helyi megnevezés | kápolna |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Simbólum | Kereszt szimbólum |
Település | Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta; Bendík Béla (fotó) |
Leírás | A téglalap alaprajzú kápolna vaskos, háromszintes, toronnyal bír, melynek első emeletén egy ívelt, második emeletén három csúcsíves ablakot helyeztek el. Az épületet vörösre festett bádogtető fedi, hátsó részén a fémkereszt mellé villámhárítót szereltek, a tornyot gömbre állított fémkereszt díszíti, melynek egyik vízszintes szára letört. A belső teret két oldalsó, ívelt kis ablak világítja meg. Az oltár eredeti szobrát a templomban őrzik, helyére egy újabb piétát tettek. Régebben a kápolna előtt fakereszt állott, amit 2004-ben műkőfeszületre cseréltek. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Hozzászólás | A legenda szerint egy fa alatt Szűz Mária fésülködött, és megmosakodott a forrás vizében, ezért a forrás vizének gyógyító ereje támadt. Leginkább a szem betegségeit gyógyítgatták vele, de egyéb bajokra is alkalmazták. Mikor az említett nagy fát ki akarták vágni, vérezni kezdett, ezért elálltak a szándéktól. (Hála, 2000) A kápolnát 1829-ben építették a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. (Fábián János, 1864) Lokális jellegű kegyhely, búcsúját szept. 15-én tartják. Régebben a templomból körmenettel mentek a hívők a „kútyikához”, ma személygépkocsikkal közelítik meg, ezért esős időjárás esetén csak a templomban szolgáltatnak szentmisét. A kápolnát is a Rózsafüzér Társulat tagjai tartják rendben. |
Rövid URL | |
ID | 29767 |
Módosítás dátuma | 2019. február 19. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A településen belül, az út mellett |
Állapot | jó |
Simbólum | Kereszt szimbólum |
Település | Kistárkány [Malé Trakany] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József, Turcsányi Dániel |
Felirat | Oltalmadba ajánljuk községünket |
Leírás | A település közepén, kis parkban, nyeregtetős kápolna, vörösre festett bádogtetővel, kis toronnyal, rajta fém kereszt. A felirat, kék betűkel az üvegajtós bejárat fölött. A fölött egy utolsó vacsora reprodukció. (L.J. 2004)A község Fő utcája, és egy másik utca kereszteződésének szélén áll a róm. kat. kápolna. Az útszéli sánc felett deszkából készült kis hídon lehet az objektumhoz jutni. Valószínűleg téglából épült beton alapzaton. Nyerges tetőzetét pirosra festett hullámos bádogtető fedi. Két oldalán egy-egy kis méretű ablak. A tetőn kis tornyocska, rajta kereszt látható. A kápolnába boltíves üvegajtón keresztül lehet bejutni. Felette felirat, s a felirat felett az ,,Utolsó vacsora” miniatűr mása látható, melyet fémcsavarokkal rögzítettek.A kápolna belsejében oltár, rajta Szűz Mária gipszből készült szobra, előtte Jézus szíve szobor, szintén gipszből. Előtte kis fémfeszület. Ezek körül gyertyák művirágok láthatóak. A falakra a keresztút stációinak képei vannak kifüggesztve. A belső térben 4 kisebb pad került elhelyezésre. A kápolnát Dobó András építette a rendszerváltozás után. (T.D. 2016) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A fahíd és a kápolna között betonjárda van kialakítva, melynek két oldalán boltívszerű fémvázakat helyeztek el, melyekre rózsákat futtatnak fel. A kápolna körül virágágyások, fenyőfák, rózsák találhatóak. Virágtartókat alakítottak ki például régi vasúti reflektorok búrájából, melyeket fehérre festettek, földbe süllyesztettek, földdel töltötték meg, és virágokat ültettek el benne. Ezt a területet fehérre festett, alacsony fémkerítés veszi körbe.Az objektumot és környezetét Dobó András leszármazottai ápolják. (T.D. 2016)„1997-ben kápolna épült elsősorban Dobó András és felesége önzetlen munkájának köszönhetően.” |
Irodalom | http://www.maletrakany.eu/historia.htm |
Az adatfelvétel ideje | 2004, 2016.9.29. |
Rövid URL | |
ID | 29475 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Simbólum | Kereszt szimbólum |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Rövid URL | |
ID | 29459 |
Módosítás dátuma | 2017. október 23. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Egyéb típus | Szentháromság |
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült, Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor. |
Irodalom | – Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2001; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 29422 |
Módosítás dátuma | 2017. október 23. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Sárkány-kápolna |
Egyéb hely | A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján |
Állapot | elpusztult |
Datálás | 19. század |
Egyéb datálás | 1815 (újjáépítve 1900/1901) |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | “A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok..Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.)Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-korKatolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.)Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek.Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.) |
Irodalom | Katolikus Értesítő 1940, 1942Komáromi Lapok 1900, 1901Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992 |
Rövid URL | |
ID | 29300 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | Dombon |
Állapot | jó |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A dombon áll a Szentháromság oltalmába ajánlott kápolna, amely a helyi hagyomány szerint “emberi csontokra van építve” (tudniillik a népnyelv úgy véli, hogy a török időkben itt kaszabolta le a pogány a falu népét, s itt vannak a régi kürtiek eltemetve, ezzel szemben minden valószínűség szerint egy Árpád-kori templom körüli temetkezési helyről van szó). A kápolna téglából készült, s oltárképét (Mária a kisded Jézussal) Thain János készítette. Viszonylag sok szentkép, szobor van a kápolnában. Ezek általában fogadalmi képek, szobrok, elhelyezkedésüket a mellékleten lévő helyszínrajz érzékelteti. Külső falán, a szabadon látható téglákba, mint egy emlékkönyvbe, a zarándokok karcolták be nevüket, a zarándoklat évét, a múlt század végétől egész napjainkig. A kápolnával, ill. a búcsújáró-hellyel kapcsolatban Majer István a következőket írja: “…Kürt határában épen a Góré-szőlőhegy nyugati oldalában az úgynevezett czeglédi dűlőben, egy egészséges forrásvíz mellett, mondhatni kies vidéken hajdanóta remete lakott, hol maiglan a szent Háromság tiszteletére egy, sok szomszéd helységbeliek által is sűrűn látogatni szokott csinos kápolna áll, itt ezelőtt pünkösd kedden vásárral egybefoglalt nagy úgynevezett czeglédi búcsú tartatott, hol a nagy számban egybegyűlt nép olykor versengésre vetemedvén, a búcsú vagy 30 év előtt pünkösd hétfőre tétetett át, a mikor itt a hivek körmenetileg ájtatoskodván, a prédikáczió és a búcsúkkal együtt járó vendégeskedés a helységben tartatik. E kápolna a mult század elején épült s 1858-ban kicsinosittatott, s a folyó 1860-dik évben uj tetővel és toronykával láttatik el…” (Majer 1861, 80) |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 43-45Majer István: Kürthön hogyan tanitják a honismét… In: István bácsi naptára. Pesten 1861, 80 |
Az adatfelvétel ideje | 1993, 1994 |
Rövid URL | |
ID | 29086 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Ciglédi Mária-kápolna, kutacska |
Egyéb hely | A völgyben |
Anyag | tégla / bádog / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Egyéb datálás | 1933 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | 1933 Üdvözlégy Mária Kürti, Szent-Istváni, Füri, Szőgyéni, Hidegvölgyi és Nagyölvedi hívek adományaiból |
Leírás | Alapja homokkő, egy régi szobortöredék is beépítve, tégla, bádog tető. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A völgyben, árnyas szomorúfüzek alatt található a forrás, a ciglédi kutacska, amelynek vizét gyógyhatásúnak tartják, és hozzá gazdag mondaanyag kapcsolódik. E forrás fölé építtették a kürti és környékbeli települések lakóinak adományából a Mária-kápolnát 1933-ban. A téglából készült kápolna alapjaiba befalazták a római katolikus templom 1928-29-es tatarozása során fölöslegessé vált, régibb szobortöredékeket is. Mennyezeti freskóját Thain János készítette 1934-ben, s Jézust ábrázolja Jákob kútjánál. Az oltáron Szűz Mária szobra látható, a falakon pedig hálaadó emléktáblák. |
Irodalom | Danczi Lajos: Cigléd kegyhely. Kézirat h.n. 1987Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1995, 23-24Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 42-43 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Hozzászólás | Tkp. A szent forrás fölé épült. |
Rövid URL | |
ID | 29072 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Állapot | jó |
Település | Martos [Martovce] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Egy volt Szent Vendel kápolna helyett (amely 19. században leégett, a szent szobra pedig az ímelyi r. kat. temploma került) Katona István tervei alapján, az ő telkén felépült a Szent Vendel kápolna, amelyet 2004-ben szenteltek fel. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A Vasárnap 2003/49. számában a 14. oldalon közölt állítás, miszerint „Liszka József néprajzkutatóval együtt számos bizonyítékot találunk arra, hogy a középkor és a hódoltság idején Martos zarándokhely volt, s a reformáció osztotta két részre az egykori hitközséget…” légből kapott. Lehet, hogy így volt, de nekem ezzel kapcsolatban sem kutatásaim, s ebből adódóan adataim nincsenek. LJ. |
Az adatfelvétel ideje | 2004 |
Rövid URL | |
ID | 28713 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Kápolna |
Anyag | kő |
Állapot | rossz |
Datálás | 18. század |
Simbólum | Kereszt szimbólum |
Település | Muzsla [Mužla] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com |
Leírás | Xavéri Szent Ferenc misszió kápolnája. Erősen rongálódott a második világháború alatt, ugyanis bomba találat érte, így a kápolna rész le lett később bontva, csak a harangláb áll. Az objektum téglából épült, ajtaja vas. Tető fedi, melyen kereszt található, a tető anyaga cserép, alatta ablak található. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A Xavéri Szent Ferencnek szentelt kápolnát a község építette 1738-ban. A második világháború alatt kapott bombatalálatot, majd kibővítették halottas házzá, amit aztán később lebontottak. |
Az adatfelvétel ideje | 2016. 8. |
Rövid URL | |
ID | 28382 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | képes fa / kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Egyéb típus | lourdesi barlang |
Hely | temető |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Egyéb datálás | 1937 |
Település | Negyed [Neded] |
Megye | Nyitra |
Felirat | Isten irgalmából itt várja a boldog feltámadást HOLLY JÁNOS főtanitó 1850 –1908 Meghalt boldog házasságának 30dik Negyedi működésének 25 és hivatásának 40dik esztendejében. Nyugodjék békében! Örök világosság fényeskedjék neki! és neje SZKALICZAY MÁRIA 1859-1925 |
Leírás | A kis kápolna, tornyában haranggal, a temetői nagykereszt közelébe épült 1937-ben, helyi adatközlők szerint “hálából”. Állítólag tábla is volt benne, amiről kiderült, hogy ki állíttatta, de nem találtuk. Belül lourdesi barlangként kiképezve, s néhány hálatábla is lóg benne és jobb oldalt egy falba épített sírkő van. Korábban a közeli temetői nagykeresztnél, mostanában előtte mindenszentekkor létánia. |
Hozzászólás | Adatközlők: Varga János, sz. 1919, Varga Jánosné Ujvári Mária 1923 |
Rövid URL | |
ID | 27886 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Település | Csallóköznádasd [Trstená na Ostrove] |
Megye | Pozsony |
Leírás | “…tervezett kápolna építésére 1852-től főleg ájtatos hagyományokból gyűjtött 250 ftnyi pénzösszeg. (Farkass 1866, 931) |
Irodalom | Farkass Mihály: A bakai plebánia története. Magyar Sion 4, 1866, 854-857,923-950 |
Rövid URL | |
ID | 27564 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Farnad [Farná] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1834 |
Leírás | A szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnában az oltáron valamikor a szent fából készült szobra állott. Mivel ezt a nyolcvanas évek végén elrabolták, a néhány esztendővel később felújított kápolnába egy festmény került. A Szent Orbán pápát ábrázoló kép hátterében (talán éppen a farnadi) szőlőhegy látható. A képtől jobbra és balra is falfreskók szőlőhegyi részletekkel és egy-egy angyallal. A bal oldali egy fürt szőlőt, a jobb oldali pedig egy csomó cseresznyét tart a kezében. Lásd még: Farnad_01a |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A falu r. kat. hívői 1943-ig Orbán-napkor körmenetet, proseciót rendeztek a szőlőhegyre. Ekkor Urbankóhoz imádkoztak, énekeltek, hogy segítse meg a szőlőtermést. A szőlőhegyen lévő májusi cseresznyéből nagy kosarakra valót gyűjtöttek, s a körmenetben résztvevők kaptak belőle egy kisebb marékra valót, amit Orbán-cseresznyének hívtak – mesélte Klebecska István (sz. 1928) szőlősgazda. Hallott ugyan olyasmiről, hogy valahol Orbánt a rossz termés esetén megbüntették, de szerinte Farnadon ilyesmi nem történt. A településen egyébként 1989 után felújították az Orbán-napi körmeneteket. |
Irodalom | Liszka J.: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 131. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1993 |
Rövid URL | |
ID | 27529 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Fajkürt [Dedinka] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A temető közelében áll az elhanyagolt, 19. században épült kápolna. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27528 |
Módosítás dátuma | 2017. november 25. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Datálás | 18. század |
Település | Dunaszerdahely [Dunajská Streda] |
Megye | Pozsony |
Irodalom | Kovács László szerk.: Édes otthon. Dunaszerdahelyi olvasókönyv. Dunaszerdahely, 1998 |
Rövid URL | |
ID | 27478 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Település | Debrőd [Debraď] |
Megye | Abaúj-Torna |
Leírás | Meglehetősen nagy méretű kápolna, az oltárkép Szent család. A környező falakon is több kép: Jézus-szíve, Mária-szíve stb. Padok nincsenek benne, bár elférnének. |
Az adatfelvétel ideje | 1998.8.13. |
Rövid URL | |
ID | 27451 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Település | Pusztafödémes [Pusté Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A temető szélén áll egy igen öreg hársfa, s a közelében egy kápolna. Ajtaján egy géppel írt történet, amely azt meséli el szlovák nyelven, hogy „lipka pustafedýmešská” alatt miként jelent meg egy leánynak Szűz Mária és miként fakasztott gyógyhatású vizet, amitől édesanyja is meggyógyult. A kápolnába nem sikerült bejutni, kívülről semmi különösebb nyoma a kultusznak. Talán mindössze annyi, hogy a kápolna fa ajtaja előtt, ahová a szöveg is van tűzve egy Mária-imádság kíséretében, a földön egy csomó virágcsokor hever. |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 27448 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p. |
Rövid URL | |
ID | 27434 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Leírás | A magyarszőgyéni temetőben álló egyik kápolna “gót stílusban épült, haranggal is ellátott épület, bejárata fölött az alábbi felirat olvasható: özv. Mánya Péterné született Seres Katalin családi sírboltja, 1927. Évtizedekig valóban az építtető család sírboltja volt, de a második világháború után állami kezelésbe került, azóta nyilvános ravatalozó.” (Gábris 1995, 167) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p. |
Rövid URL | |
ID | 27433 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | település szélén |
Állapot | elpusztult |
Datálás | 18. század |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Az Almavölgyben egykor létezett kápolnáról lásd a mellékletben: Szogyen_10a |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 161. p. Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 27418 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Egyéb típus | fogadalmi kápolna |
Helyi megnevezés | kápolnácska |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Egyéb datálás | 1863 - 1866 |
Település | Tallós [Tomášikovo] |
Megye | Pozsony |
Leírás | Lakóház kerítéséhez hozzáragasztva, hozzáépítve, ugyanolyan színnel befestve, teljesen egy egységet mutat. Utánajárni, hogy vajon az építtetők telke volt (vagy ma is az?) az adott telek?! |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Gágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 15 |
Irodalom | Gágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 15 |
Az adatfelvétel ideje | 17.04.1998 |
Rövid URL | |
ID | 27407 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Típus | kápolna / szakrális kisemlékek |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul |
Simbólum | Kereszt szimbólum |
Település | Udvard [Dvory nad Žitavou] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka Józseg |
Leírás | A Felső temetőben áll a bádoggal borított, nyeregtetős, torony nélküli kápolna. Tetején fém kereszt. |
Hozzászólás | Rendezett, felújított, jó állapotban, de kultuszra utaló nyomok nincsenek. |
Rövid URL | |
ID | 27383 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |