Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum » Sacral Archive Categories

13 márc 2021

Kápolna, imaház, Fegyvernek [Zbrojníky]

Település: Kétfegyvernek [Zbrojníky]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: település központban

Datálás: 19. század

Részletek

Típus	kápolna
Hely	település központban
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Simbólum	Kereszt szimbólum
Település	Kétfegyvernek [Zbrojníky]
Gyűjtő	Liszka József
Az adatfelvétel ideje	2020
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=101364
ID	101364
Módosítás dátuma	2021. március 13.

bővebben →

08 márc 2021

Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]

Település: Szklabonya [Sklabiná]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Típus	kápolna
Hely	település szélén
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Település	Szklabonya [Sklabiná]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Irodalom	Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p.
Az adatfelvétel ideje	2020
Hozzászólás	A Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=101270
ID	101270
Módosítás dátuma	2021. március 8.

bővebben →

11 febr 2021

Temetkezési kápolna, Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]

Település: Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]

Típus: kápolna

Anyag: kő / beton / tégla

Hely: temető

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Hely	temető
Anyag	kő / beton / tégla
Állapot	jó / felújításra szorul
Datálás	1918 előtt
Egyéb datálás	1900
Simbólum	Kereszt szimbólum
Település	Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	TERSZTYÁNSZKY CSALÁD / NYUGHELYE / ÉPÜLT 1900. ÉVBEN ÉN VAGYOK A FELTÁMADÁS / ÉS AZ ÉLET
Leírás	A temető központjában álló temetkezési kápolna neogótikus stílusban épült, harangtornyán toronygömb, rajta kereszt. A torony alatti timpanonban, süttői mészkő táblán az első felirat, amely datálja is az épületet. Ez alatt, közvetlenül a bejárat fölött egy másik tábla, bibliai idézettel (János 11.26)
Irodalom	Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2009, 79. p.
Az adatfelvétel ideje	2020
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=101134
ID	101134
Módosítás dátuma	2021. február 11.

bővebben →

01 okt 2018

Kápolna – Naszvad [Nesvady]

Település: Naszvad [Nesvady]

Típus: kápolna

Anyag: kő / beton / tégla

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Hely	útkereszteződés
Anyag	kő / beton / tégla
Állapot	jó
Datálás	1945 előtt
Település	Naszvad [Nesvady]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje]
Leírás	A kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát.
Irodalom	Liszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p.
Az adatfelvétel ideje	1997
Hozzászólás	“A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65)
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=31787
ID	31787
Módosítás dátuma	2018. október 1.

bővebben →

28 dec 2017

Kápolna – Szőgyén (Svodín)

Település: Szőgyén [Svodín]

Típus: kápolna

Anyag: beton / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Típus	kápolna
Egyéb típus	Szentcsalád-kápolna
Hely	település szélén
Helyi megnevezés	szent család kápolna; kápolnácska; kiskápolna; diós kápolna
Anyag	beton / tégla
Állapot	felújított
Datálás	18. század
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József; Vadkerti Tibor
Felirat	KAPLNKA SVÄTEJ RODINY V ZNAMENÍ VÄČNÉHO SVETLA MAĹOVAL, JÁNOS KÁNTOR VÝTVARNÝ UMELEC v r. 2003. A SZENT CSALÁD-KÁPOLNA AZ ÖRÖK FÉNY JEGYÉBEN FESTETTE, KÁNTOR JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ 2003-ban.
Leírás	A Diós tér területén található, egy útelágazásnál a domb tetején. A kápolna előtt áll a Diós feszület is, a feszület korábban itt állt már, mint maga a kápolna. A kápolnát 1826-ban épített egy juhász, akinek a neve Turcsik János volt. A kápolna szerves részét képezte a körmenteknek, amely húsvét előtt volt, és amely során az egyik nap, ezt a kápolnát látogatták meg. A harmadik napon látogattak el a kápolnába, ahol szentmise volt családjaikért. A kápolna nagyon kicsi, belseje kb. 2x2 m, egy oltár található benne, kétoldalt pedig ablak, amelyen fa zsalugáter van, és vasráccsal van ellátva. 1992-ben az önkormányzat felújítatta, majd 2003-ban Kántor János festőművész festette ki belsejét. A kápolnán külső falán márványtáblán a felirat. (Vadkerti Tibor szakdolgozatából, SJE, 2012) Maga az épület nyeregtetős, cseréppel borítva, tetején vas kereszttel. Az oltárkép (19. sz.) a Szent családot ábrázolja a gyermek Jánossal. Az oltárba süllyesztett ereklyét (kinek az ereklyéje?) süttői mészkőből készült, tükörsima lap fedi. Nyilván a sok érintéstől vált ilyen simára. Az oltáron porcelánszobrok. Balról jobbra: egy kisebb és egy nagyobb Jézus-szíve szobor, középen, az oltárkép előtt Páduai Szent Antal szobra, előtte egy feszület, jobbra: Mária-szíve szobor, mögötte egy nagyobb Gonzágai Szent Alajos (?) szobor. Az oltáron két oldalt 2–2 gyertyatartó. Az oltár előtt, tkp. a térdeplőn Árpád házi Szent Erzsébet szobra. Kántor János rikító színű, olykor Grünewaldra hajazó (főleg a mennyezeti kép!) falfestményei Krisztus szenvedéstörténetéből mutatnak be, olykor aktualizált (szuronyos német katonák!) jeleneteket. A bejáratnál a két sarokra Szent Péter és Pál alakja került. (L.J. 2013)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995 Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p.
Az adatfelvétel ideje	1998; 2012; 2013
Hozzászólás	"Midőn a mirigyhalál 1710. évben dühöngött, Kontra Mihály, magyar-szölgyéni lakos sz. Simon és Júdás tiszteletére kápolnát emelt. Évek után megrongáltatván, jótevőre talált Major Gáspárban, ki 1774. év körül a kápolnát kijavíttatta és szent Sebestyén és Rochus tiszteletére felszentelte. Miután pedig az 1780. utáni vihar ezt is megsemmisítette, mint sok más üdvös intézeteket, Jurcsik János, szinte magyar-szölgyéni juhász 1826. csak nem az előbbi kápolna helyén egy ujat építtetett, mely azon évben a szent család tiszteletére felszenteltetett. Keresztjáró hétben, kedden a sz. Mihály templomából ide vezettetik a körmenet." (Szabó 1865, 414) „A nagy pestisjárvány esztendejében — 1710-ben — Kontra Mihály Simon és Júda tiszteletére kápolnát emelt Magyarszőgyénben. Annak a kápolnának az elődjéről van szó, mely a volt Diósliget sarkában, az út feletti dombon található. Ez a ma már lakott vidék, akkor még a falu széle volt. Kapcsolódott később a kopott temetőnek nevezett területhez, mely ezen épülettől nyugatra, a fehérkereszt felé terült el. A temető akkor még működött, ide temették a járvány nagyszámú áldozatát is. Évtizedek múltán a kápolna megrongálódott, 1774 táján Major Gáspár kijavíttatta. 1780 körül a hatalmas szélvihar teljesen megsemmisítette. Jurcsik János juhász 1826-ban az előbbi helyére újat épített a Szent család tiszteletére. Hosszú ideig, a keresztjáró napok keddjén, minden esztendőben körmenet ment ide és szertartás volt az épületben...” (Gábris 1995, 160)
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=31558
ID	31558
Módosítás dátuma	2017. december 28.

bővebben →

26 szept 2017

Kápolna – Páduai Szent Antal, Érsekújvár (Nové Zámky)

Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Típus: kápolna

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Állapot	jó
Datálás	1918 előtt
Egyéb datálás	1913
Település	Érsekújvár [Nové Zámky]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Az adatfelvétel ideje	2015
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=31420
ID	31420
Módosítás dátuma	2021. február 21.

bővebben →

26 szept 2017

Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)

Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén / útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Típus	kápolna
Egyéb típus	Szentháromság
Hely	település szélén / útkereszteződés
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó
Datálás	18. század
Egyéb datálás	1722
Település	Érsekújvár [Nové Zámky]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	A bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722 A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük! Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán: TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA
Az adatfelvétel ideje	2015
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=31413
ID	31413
Módosítás dátuma	2017. december 29.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Csécsénypatony [Čečínska Potôň]

Település: Csécsénypatony [Čečínska Potôň]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 1989 után

Részletek

Típus	kápolna
Hely	település szélén
Anyag	kő / tégla / bádog
Állapot	jó
Datálás	1989 után
Település	Csécsénypatony [Čečínska Potôň]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A falu szélén (Lég irányában) áll a szemmel léthatóan nem túl régen épített, nyeregtetős, barnára festett bádoggal fedett kis kápolna. Tetején fém (kovácsoltvas?) kereszt. A bejáratot fém rács zárja el. Bent padok nincsenek, nem is férnének el. Az oltárkép egy, eredendően lakásbelsőt díszítő szentkép, de a többi, oltáron és körülötte lévő tárgyakról is úgy tűnik, akár egy szent raktár (deponia sacra).
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A bejárat két oldalán egy-egy tujabokor.
Az adatfelvétel ideje	2012
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=31158
ID	31158
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Barka [Bôrka]

Település: Barka [Bôrka]

Típus: kápolna

Anyag: kő / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Egyéb típus	Szűz Mária, Madonna
Hely	település szélén
Anyag	kő / bádog
Állapot	jó
Datálás	1918 előtt
Simbólum	Kereszt szimbólum
Település	Barka [Bôrka]
Megye	Abaúj-Torna
Gyűjtő	Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó)
Leírás	A kis, téglalap alaprajzú, apszisos, toronytalan, nyeregtetős kápolna a falu északi részén a Szádelői völgyhöz vezető út mellet áll. A vasráccsal elzárt bejárat fölötti, fából készült oromzat csúcsán háromkaréjos végződésű fakereszt, az oromzaton applikált fakereszt az ÜDVÖZLÉGY MÁRIA (ma már hiányos) felirattal körbevéve. A kápolna oltárán Szűz Mária a kisded Jézussal polichróm gipsz (?) szobor. A falakon különféle szentképek, feszület.
Irodalom	Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Közreadja, a bevezető tanulmányt és a mutatókat írta Barna Gábor.Szeged: Néprajzi Tanszék 2002 /Devotio Hungarorum 8./
Az adatfelvétel ideje	2005
Hozzászólás	A kápolna négy sarkánál egy-egy tölgyfa.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=30936
ID	30936
Módosítás dátuma	2019. március 7.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]

Település: Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	1945 előtt
Település	Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	ÉN VAGYOK A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS
Leírás	Ipolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit!
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Sok élővirág és mécses!
Az adatfelvétel ideje	2008
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=30352
ID	30352
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]

Település: Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	1945 előtt
Település	Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	ÉN VAGYOK A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS
Leírás	Ipolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit!
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Sok élővirág és mécses!
Az adatfelvétel ideje	2008
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=30245
ID	30245
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Ipolyság [Šahy]

Település: Ipolyság [Šahy]

Típus: kápolna

Anyag: kő / egyéb anyag

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Hely	útkereszteződés
Helyi megnevezés	Kápolnácska
Anyag	kő / egyéb anyag
Egyéb anyag	pala
Állapot	jó
Datálás	1918 előtt
Simbólum	csillag / IHS / Kereszt szimbólum / Rozetta
Település	Ipolyság [Šahy]
Megye	Hont
Gyűjtő	Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
Leírás	Ipolyságtól részközsége, Tesmag felé haladva a főúttól balra, közel a szőlőkhöz vezető mellékút kereszteződéséhez, láthatjuk a valószínűleg 20. század elején épült, neogótikus kiskápolnát. Ajtaja kőkeretes, a teret fém ajtó zárja le. A magas homlokzatot tömör talapzatra állított, sima szárú kőkereszt díszíti, kétoldalt alacsonyabb, négyszögletes, kanellúrás kiképzésű oszlopon sima abakuszra helyezett, toronyszerű építmény ékesíti, a csúcs alatti kőbe vésett rozettákat a felújításkor szabadon hagyták. Az ajtót, felette a csúcsívet, valamint az ablakokat eredetileg színes ólomüveg berakás díszítette, az időközben kitört részeket színes mintázott, vagy közönséges ablaküveggel pótolták. Az ajtó feletti csúcsív közepén háromkaréjos szárvégződésű fémkereszt látható, mely függőleges szárával áthalad az IHS szimbólum H betűjén. A belső tér megvilágítását az ajtó üvegbetétjein kívül két, egymással szemben elhelyezett csúcsíves oldalsó ablak biztosítja. A padlózatot hatszögletű barna és vörös, meglehetősen kopott járólapok borítják.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Az először kékre meszelt és 22 aranyozott csillaggal díszített kápolnabelsőt néhány éve átfestették halvány sárgára, a csillagokat azonban megtartották. Az oltárasztalt csipkével, valamint hímzéssel díszített fehér terítővel fedték le és kisméretű lourdesi Mária-szobrot helyeztek el rajta. A szobor elé és mellé üvegvázákban művirágot raktak, az „oltárka” két szélére kerámia csészealjon elhelyezett, a Fájdalmas Anya képével díszített, vaskos gyertyákat állítottak.
Az adatfelvétel ideje	2011.7.4.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=30033
ID	30033
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Település: Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Típus	kápolna
Egyéb típus	piéta
Hely	határ
Helyi megnevezés	kápolna
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Simbólum	Kereszt szimbólum
Település	Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Megye	Hont
Gyűjtő	Bendík Márta; Bendík Béla (fotó)
Leírás	A téglalap alaprajzú kápolna vaskos, háromszintes, toronnyal bír, melynek első emeletén egy ívelt, második emeletén három csúcsíves ablakot helyeztek el. Az épületet vörösre festett bádogtető fedi, hátsó részén a fémkereszt mellé villámhárítót szereltek, a tornyot gömbre állított fémkereszt díszíti, melynek egyik vízszintes szára letört. A belső teret két oldalsó, ívelt kis ablak világítja meg. Az oltár eredeti szobrát a templomban őrzik, helyére egy újabb piétát tettek. Régebben a kápolna előtt fakereszt állott, amit 2004-ben műkőfeszületre cseréltek.
Az adatfelvétel ideje	2010
Hozzászólás	A legenda szerint egy fa alatt Szűz Mária fésülködött, és megmosakodott a forrás vizében, ezért a forrás vizének gyógyító ereje támadt. Leginkább a szem betegségeit gyógyítgatták vele, de egyéb bajokra is alkalmazták. Mikor az említett nagy fát ki akarták vágni, vérezni kezdett, ezért elálltak a szándéktól. (Hála, 2000) A kápolnát 1829-ben építették a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. (Fábián János, 1864) Lokális jellegű kegyhely, búcsúját szept. 15-én tartják. Régebben a templomból körmenettel mentek a hívők a „kútyikához”, ma személygépkocsikkal közelítik meg, ezért esős időjárás esetén csak a templomban szolgáltatnak szentmisét. A kápolnát is a Rózsafüzér Társulat tagjai tartják rendben.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29767
ID	29767
Módosítás dátuma	2019. február 19.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Kistárkány [Malé Trakany]

Település: Kistárkány [Malé Trakany]

Típus: kápolna

Hely: egyéb hely

Részletek

Típus	kápolna
Hely	egyéb hely
Egyéb hely	A településen belül, az út mellett
Állapot	jó
Simbólum	Kereszt szimbólum
Település	Kistárkány [Malé Trakany]
Megye	Zemplén
Gyűjtő	Liszka József, Turcsányi Dániel
Felirat	Oltalmadba ajánljuk községünket
Leírás	A település közepén, kis parkban, nyeregtetős kápolna, vörösre festett bádogtetővel, kis toronnyal, rajta fém kereszt. A felirat, kék betűkel az üvegajtós bejárat fölött. A fölött egy utolsó vacsora reprodukció. (L.J. 2004)A község Fő utcája, és egy másik utca kereszteződésének szélén áll a róm. kat. kápolna. Az útszéli sánc felett deszkából készült kis hídon lehet az objektumhoz jutni. Valószínűleg téglából épült beton alapzaton. Nyerges tetőzetét pirosra festett hullámos bádogtető fedi. Két oldalán egy-egy kis méretű ablak. A tetőn kis tornyocska, rajta kereszt látható. A kápolnába boltíves üvegajtón keresztül lehet bejutni. Felette felirat, s a felirat felett az ,,Utolsó vacsora” miniatűr mása látható, melyet fémcsavarokkal rögzítettek.A kápolna belsejében oltár, rajta Szűz Mária gipszből készült szobra, előtte Jézus szíve szobor, szintén gipszből. Előtte kis fémfeszület. Ezek körül gyertyák művirágok láthatóak. A falakra a keresztút stációinak képei vannak kifüggesztve. A belső térben 4 kisebb pad került elhelyezésre. A kápolnát Dobó András építette a rendszerváltozás után. (T.D. 2016)
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A fahíd és a kápolna között betonjárda van kialakítva, melynek két oldalán boltívszerű fémvázakat helyeztek el, melyekre rózsákat futtatnak fel. A kápolna körül virágágyások, fenyőfák, rózsák találhatóak. Virágtartókat alakítottak ki például régi vasúti reflektorok búrájából, melyeket fehérre festettek, földbe süllyesztettek, földdel töltötték meg, és virágokat ültettek el benne. Ezt a területet fehérre festett, alacsony fémkerítés veszi körbe.Az objektumot és környezetét Dobó András leszármazottai ápolják. (T.D. 2016)„1997-ben kápolna épült elsősorban Dobó András és felesége önzetlen munkájának köszönhetően.”
Irodalom	http://www.maletrakany.eu/historia.htm
Az adatfelvétel ideje	2004, 2016.9.29.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29475
ID	29475
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Szűz Mária – Köbölkút [Gbelce]

Település: Köbölkút [Gbelce]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század

Részletek

Típus	kápolna
Hely	szőlőhegy
Anyag	kő / tégla / bádog
Állapot	rossz
Datálás	19. század
Simbólum	Kereszt szimbólum
Település	Köbölkút [Gbelce]
Megye	Esztergom
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29459
ID	29459
Módosítás dátuma	2017. október 23.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Szentháromság – Köbölkút [Gbelce]

Település: Köbölkút [Gbelce]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típus	kápolna
Egyéb típus	Szentháromság
Hely	temető
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Település	Köbölkút [Gbelce]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült, Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor.
Irodalom	– Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p.
Az adatfelvétel ideje	2001; 2015
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29422
ID	29422
Módosítás dátuma	2017. október 23.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Komárom [Komárno]

Település: Komárom [Komárno]

Típus: kápolna

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Típus	kápolna
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Sárkány-kápolna
Egyéb hely	A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján
Állapot	elpusztult
Datálás	19. század
Egyéb datálás	1815 (újjáépítve 1900/1901)
Település	Komárom [Komárno]
Megye	Komárom
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	“A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok..Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.)Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-korKatolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.)Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek.Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.)
Irodalom	Katolikus Értesítő 1940, 1942Komáromi Lapok 1900, 1901Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29300
ID	29300
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Típus: kápolna

Hely: egyéb hely

Részletek

Típus	kápolna
Hely	egyéb hely
Egyéb hely	Dombon
Állapot	jó
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A dombon áll a Szentháromság oltalmába ajánlott kápolna, amely a helyi hagyomány szerint “emberi csontokra van építve” (tudniillik a népnyelv úgy véli, hogy a török időkben itt kaszabolta le a pogány a falu népét, s itt vannak a régi kürtiek eltemetve, ezzel szemben minden valószínűség szerint egy Árpád-kori templom körüli temetkezési helyről van szó). A kápolna téglából készült, s oltárképét (Mária a kisded Jézussal) Thain János készítette. Viszonylag sok szentkép, szobor van a kápolnában. Ezek általában fogadalmi képek, szobrok, elhelyezkedésüket a mellékleten lévő helyszínrajz érzékelteti. Külső falán, a szabadon látható téglákba, mint egy emlékkönyvbe, a zarándokok karcolták be nevüket, a zarándoklat évét, a múlt század végétől egész napjainkig. A kápolnával, ill. a búcsújáró-hellyel kapcsolatban Majer István a következőket írja: “…Kürt határában épen a Góré-szőlőhegy nyugati oldalában az úgynevezett czeglédi dűlőben, egy egészséges forrásvíz mellett, mondhatni kies vidéken hajdanóta remete lakott, hol maiglan a szent Háromság tiszteletére egy, sok szomszéd helységbeliek által is sűrűn látogatni szokott csinos kápolna áll, itt ezelőtt pünkösd kedden vásárral egybefoglalt nagy úgynevezett czeglédi búcsú tartatott, hol a nagy számban egybegyűlt nép olykor versengésre vetemedvén, a búcsú vagy 30 év előtt pünkösd hétfőre tétetett át, a mikor itt a hivek körmenetileg ájtatoskodván, a prédikáczió és a búcsúkkal együtt járó vendégeskedés a helységben tartatik. E kápolna a mult század elején épült s 1858-ban kicsinosittatott, s a folyó 1860-dik évben uj tetővel és toronykával láttatik el…” (Majer 1861, 80)
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 43-45Majer István: Kürthön hogyan tanitják a honismét… In: István bácsi naptára. Pesten 1861, 80
Az adatfelvétel ideje	1993, 1994
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29086
ID	29086
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Típus: kápolna

Anyag: tégla / bádog / egyéb anyag

Hely: egyéb hely

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Ciglédi Mária-kápolna, kutacska
Egyéb hely	A völgyben
Anyag	tégla / bádog / egyéb anyag
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	jó
Datálás	1945 előtt
Egyéb datálás	1933
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Felirat	1933 Üdvözlégy Mária Kürti, Szent-Istváni, Füri, Szőgyéni, Hidegvölgyi és Nagyölvedi hívek adományaiból
Leírás	Alapja homokkő, egy régi szobortöredék is beépítve, tégla, bádog tető.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A völgyben, árnyas szomorúfüzek alatt található a forrás, a ciglédi kutacska, amelynek vizét gyógyhatásúnak tartják, és hozzá gazdag mondaanyag kapcsolódik. E forrás fölé építtették a kürti és környékbeli települések lakóinak adományából a Mária-kápolnát 1933-ban. A téglából készült kápolna alapjaiba befalazták a római katolikus templom 1928-29-es tatarozása során fölöslegessé vált, régibb szobortöredékeket is. Mennyezeti freskóját Thain János készítette 1934-ben, s Jézust ábrázolja Jákob kútjánál. Az oltáron Szűz Mária szobra látható, a falakon pedig hálaadó emléktáblák.
Irodalom	Danczi Lajos: Cigléd kegyhely. Kézirat h.n. 1987Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1995, 23-24Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 42-43
Az adatfelvétel ideje	1994
Hozzászólás	Tkp. A szent forrás fölé épült.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29072
ID	29072
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Martos [Martovce]

Település: Martos [Martovce]

Típus: kápolna

Részletek

Típus	kápolna
Állapot	jó
Település	Martos [Martovce]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	Egy volt Szent Vendel kápolna helyett (amely 19. században leégett, a szent szobra pedig az ímelyi r. kat. temploma került) Katona István tervei alapján, az ő telkén felépült a Szent Vendel kápolna, amelyet 2004-ben szenteltek fel.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A Vasárnap 2003/49. számában a 14. oldalon közölt állítás, miszerint „Liszka József néprajzkutatóval együtt számos bizonyítékot találunk arra, hogy a középkor és a hódoltság idején Martos zarándokhely volt, s a reformáció osztotta két részre az egykori hitközséget…” légből kapott. Lehet, hogy így volt, de nekem ezzel kapcsolatban sem kutatásaim, s ebből adódóan adataim nincsenek. LJ.
Az adatfelvétel ideje	2004
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=28713
ID	28713
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Muzsla [Mužla]

Település: Muzsla [Mužla]

Típus: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típus	kápolna
Hely	temető
Helyi megnevezés	Kápolna
Anyag	kő
Állapot	rossz
Datálás	18. század
Simbólum	Kereszt szimbólum
Település	Muzsla [Mužla]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
Leírás	Xavéri Szent Ferenc misszió kápolnája. Erősen rongálódott a második világháború alatt, ugyanis bomba találat érte, így a kápolna rész le lett később bontva, csak a harangláb áll. Az objektum téglából épült, ajtaja vas. Tető fedi, melyen kereszt található, a tető anyaga cserép, alatta ablak található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A Xavéri Szent Ferencnek szentelt kápolnát a község építette 1738-ban. A második világháború alatt kapott bombatalálatot, majd kibővítették halottas házzá, amit aztán később lebontottak.
Az adatfelvétel ideje	2016. 8.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=28382
ID	28382
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna, Negyed [Neded]

Település: Negyed [Neded]

Típus: képes fa / kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típus	képes fa / kápolna
Egyéb típus	lourdesi barlang
Hely	temető
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	1945 előtt
Egyéb datálás	1937
Simbólum	Kereszt szimbólum
Település	Negyed [Neded]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	Isten irgalmából itt várja a boldog feltámadást / HOLLY JÁNOS / főtanitó / 1850 –1908 / Meghalt boldog házasságának 30dik / Negyedi működésének 25 és / hivatásának 40dik esztendejében. / Nyugodjék békében! / Örök világosság fényeskedjék neki! / és neje / SZKALICZAY MÁRIA / 1859-1925
Leírás	A kis kápolna, tornyában haranggal, a temetői nagykereszt közelébe épült 1937-ben, helyi adatközlők szerint “hálából”. Állítólag tábla is volt benne, amiről kiderült, hogy ki állíttatta, de nem találtuk. Belül lourdesi barlangként kiképezve, s néhány hálatábla is lóg benne és jobb oldalt egy falba épített sírkő van. Korábban a közeli temetői nagykeresztnél, mostanában előtte mindenszentekkor létánia.
Az adatfelvétel ideje	1998
Hozzászólás	Adatközlők: Varga János, sz. 1919, Varga Jánosné Ujvári Mária 1923
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27886
ID	27886
Módosítás dátuma	2021. március 24.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Csallóköznádasd [Trstená na Ostrove]

Település: Csallóköznádasd [Trstená na Ostrove]

Típus: kápolna

Részletek

Típus	kápolna
Település	Csallóköznádasd [Trstená na Ostrove]
Megye	Pozsony
Leírás	“…tervezett kápolna építésére 1852-től főleg ájtatos hagyományokból gyűjtött 250 ftnyi pénzösszeg. (Farkass 1866, 931)
Irodalom	Farkass Mihály: A bakai plebánia története. Magyar Sion 4, 1866, 854-857,923-950
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27564
ID	27564
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Farnad [Farná]

Település: Farnad [Farná]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század

Részletek

Típus	kápolna
Hely	szőlőhegy
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Település	Farnad [Farná]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	1834
Leírás	A szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnában az oltáron valamikor a szent fából készült szobra állott. Mivel ezt a nyolcvanas évek végén elrabolták, a néhány esztendővel később felújított kápolnába egy festmény került. A Szent Orbán pápát ábrázoló kép hátterében (talán éppen a farnadi) szőlőhegy látható. A képtől jobbra és balra is falfreskók szőlőhegyi részletekkel és egy-egy angyallal. A bal oldali egy fürt szőlőt, a jobb oldali pedig egy csomó cseresznyét tart a kezében. Lásd még: Farnad_01a
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A falu r. kat. hívői 1943-ig Orbán-napkor körmenetet, proseciót rendeztek a szőlőhegyre. Ekkor Urbankóhoz imádkoztak, énekeltek, hogy segítse meg a szőlőtermést. A szőlőhegyen lévő májusi cseresznyéből nagy kosarakra valót gyűjtöttek, s a körmenetben résztvevők kaptak belőle egy kisebb marékra valót, amit Orbán-cseresznyének hívtak – mesélte Klebecska István (sz. 1928) szőlősgazda. Hallott ugyan olyasmiről, hogy valahol Orbánt a rossz termés esetén megbüntették, de szerinte Farnadon ilyesmi nem történt. A településen egyébként 1989 után felújították az Orbán-napi körmeneteket.
Irodalom	Liszka J.: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 131. p.
Az adatfelvétel ideje	1993
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27529
ID	27529
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Fajkürt [Dedinka]

Település: Fajkürt [Dedinka]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típus	kápolna
Hely	temető
Anyag	tégla
Állapot	felújításra szorul
Datálás	19. század
Település	Fajkürt [Dedinka]
Megye	Bars
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A temető közelében áll az elhanyagolt, 19. században épült kápolna.
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27528
ID	27528
Módosítás dátuma	2017. november 25.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Dunaszerdahely [Dunajská Streda]

Település: Dunaszerdahely [Dunajská Streda]

Típus: kápolna

Datálás: 18. század

Részletek

Típus	kápolna
Datálás	18. század
Település	Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
Megye	Pozsony
Irodalom	Kovács László szerk.: Édes otthon. Dunaszerdahelyi olvasókönyv. Dunaszerdahely, 1998
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27478
ID	27478
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Debrőd [Debraď]

Település: Debrőd [Debraď]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Részletek

Típus	kápolna
Anyag	kő / tégla / bádog
Állapot	jó
Település	Debrőd [Debraď]
Megye	Abaúj-Torna
Leírás	Meglehetősen nagy méretű kápolna, az oltárkép Szent család. A környező falakon is több kép: Jézus-szíve, Mária-szíve stb. Padok nincsenek benne, bár elférnének.
Az adatfelvétel ideje	1998.8.13.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27451
ID	27451
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Pusztafödémes [Pusté Úľany]

Település: Pusztafödémes [Pusté Úľany]

Típus: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Részletek

Típus	kápolna
Hely	temető
Anyag	kő
Állapot	jó
Település	Pusztafödémes [Pusté Úľany]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A temető szélén áll egy igen öreg hársfa, s a közelében egy kápolna. Ajtaján egy géppel írt történet, amely azt meséli el szlovák nyelven, hogy „lipka pustafedýmešská” alatt miként jelent meg egy leánynak Szűz Mária és miként fakasztott gyógyhatású vizet, amitől édesanyja is meggyógyult. A kápolnába nem sikerült bejutni, kívülről semmi különösebb nyoma a kultusznak. Talán mindössze annyi, hogy a kápolna fa ajtaja előtt, ahová a szöveg is van tűzve egy Mária-imádság kíséretében, a földön egy csomó virágcsokor hever.
Az adatfelvétel ideje	1999
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27448
ID	27448
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Típus: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Hely	temető
Anyag	kő
Datálás	1945 előtt
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27434
ID	27434
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Szőgyén [Svodín]

Település: Szőgyén [Svodín]

Típus: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típus	kápolna
Hely	temető
Anyag	kő
Datálás	1945 előtt
Település	Szőgyén [Svodín]
Megye	Esztergom
Leírás	A magyarszőgyéni temetőben álló egyik kápolna “gót stílusban épült, haranggal is ellátott épület, bejárata fölött az alábbi felirat olvasható: özv. Mánya Péterné született Seres Katalin családi sírboltja, 1927. Évtizedekig valóban az építtető család sírboltja volt, de a második világháború után állami kezelésbe került, azóta nyilvános ravatalozó.” (Gábris 1995, 167)
Irodalom	Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27433
ID	27433
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Részletek

Kövess minket!