szerda, július 28, 2021
Szakrális Kisemlék - kápolna
1 2
53 találat
14 jún 2021

Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]
Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]
Település: Feketenyék [Čierna Voda]

Típus: szobor / kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Típusszobor / kápolna
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésMáriácska
Anyagkő / tégla
Állapotfelújított
Datálás19. század
Egyéb datálás1876
Szimbólumkereszt
TelepülésFeketenyék [Čierna Voda]
MegyePozsony
GyűjtőNagy Ildikó; Liszka József; ; Király Regina (fotó, 2021)
FeliratRENCZÉS BOLDIZSÁR ÉS NEJE ROSTÁS VERON ÁLTAL KÉSZÍTETT 1876
LeírásSzeptember közepén (2017), a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén felszentelték a felújított kápolnát a község határában. A kegyhelyet 1876-ban Renczés Boldizsár és Rostás Veron építtette, később Kása Imre és családja gondozta. Az ünnepi mise után körmenet indult a több mint száznegyven éve épített kápolnához „A kápolna örök mementó és felszólítás számunkra: ne hagyjuk el gyökereinket és őseink hitét, ápoljuk, őrizzük és adjuk tovább utódainknak azt a kincset, amelyet elődeink örökségül ránk hagytak” – mondta a felszentelés előtt Csady Zsuzsa polgármester. A kápolnát Kádár László vállalkozó állíttatta helyre, Slávik Antal plébános szentelte fel. „Két veszélyes gesztenyefa állt a kápolna mellett, az egyik rádőlt, és eltörte a tetején levő keresztet. A kápolna itt áll a vállalatunk előtt, ezért is tartottam fontosnak, hogy helyreállítsuk – mondta Kádár László – Büszkének kell lennünk arra, ami a faluban történik, és itt marad”.   https://ujszo.com/regio/kapolnat-avattak-feketenyeken [letöltve: 2018.10.29.]
Irodalom- Kápolnát avattak Fekenyéken. Új Szó 2017. 9. 27., 10. p.
Rövid URL
ID102200
Módosítás dátuma2021. június 14.

bővebben →
10 máj 2021

Temetői kápolna, Párkány [Štúrovo]
Temetői kápolna, Párkány [Štúrovo]
Település: Párkány [Štúrovo]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Hely: temető

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típuskápolna
Helytemető
Anyagkő / tégla / bádog
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Egyéb datálás1908
Szimbólumkereszt
TelepülésPárkány [Štúrovo]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
FeliratFELTÁMADUNK! / Építtette Rogrün Ede és neje Werle Ottilia / 1908
Az adatfelvétel ideje2021
MegjegyzésAz Esztergom c. politikai és közéleti hetilap híre: „Temető-kápolna szentelés. Ma vasárnap Párkányban temető-kápolna szentelés lesz. A szertartást ünnepélyes szent mise előzi meg, melyet Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok mond, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, Majer Imre pápai kamarás, plébános stb. segédletével. A szent mise d. e 10 órakor veszi kezdetét, mely után a püspök nyomban végzi a kápolna szentelést.” (Esztergom 13, 1908/41, 4)
Rövid URL
ID102007
Módosítás dátuma2021. május 19.

bővebben →
06 máj 2021

Kápolna – Nepomuki Szent János, Galánta [Galanta]
Település: Galánta [Galanta]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helytemető
Anyagkő / tégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésGalánta [Galanta]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásDiószeg irányában, a temető előtt, az út mellett áll a kápolna, benne oltáron Nepomuki Szent János festett kő szobra. Tőle balra: Madonna-kép, ráakasztott rózsafüzérrel (1), Jézus-szíve kép (2); jobbra: Mária-szíve kép (3), a sasvári templom képe (4), feszület (5). Szép kovácsoltvas ajtó zárja.
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID101934
Módosítás dátuma2021. május 6.

bővebben →
15 ápr 2021

Kápolna – Szent Orbán, Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]
Kápolna – Szent Orbán, Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]
Település: Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]

Típus: szobor / kápolna

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század / 1989 előtt

Részletek

Típusszobor / kápolna
Helyszőlőhegy
Állapotfelújított / elpusztult
Datálás19. század / 1989 előtt
Egyéb datálás1825
Szimbólumkönyv / püspöksüveg / szőlőfürt
TelepülésGaramkövesd [Kamenica nad Hronom]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratAZ ISTEN DITSŐSÉGÉRE / SZ. URBAN TISZTELETIRE / E KÁPOLNA FÖLÉPÜLT / FÖLSÖSÉG ENGEDELMIVEL / DARÁZS JÁNOS KÖLTSÉGIVEL / E SZŐLŐK KÖSZT ELKÉSZÜLT / AN 1825
LeírásA szőlőhegyén valamikor állott egy Orbán-kápolna. A második világháború ideje alatti kemény harcok során az építmény gyakorlatilag ugyan nyomtalanul eltűnt, de a rajta lévő márványtáblát ma is őrzi annak az egykori bírónak (Matus Orbánnak) a családja, aki annak idején a kápolnát gondoztatta (a szőlőhegyen ma is áll az a présház, amelynek szemöldökfáján a felirat – Csináltatta Matus Orbán 1873 – e bíró emlékét őrzi). Ezt követően is ez a család (akiket a faluban ma is csak úgy ismernek, hogy az Urbánék) viselte gondját, ükunokáját és annak fiát is Orbánnak keresztelték. Márványtáblán a felirat. Matus Orbánné Hunya Ilona (sz. 1932) visszaemlékezése szerint ez a kápolna nagyjából 3 m széles lehetett. Az oltáron Szent Orbán püspök gipszből készült szobra állott, mellette két oldalról egy-egy gyertyatartó és virágváza. Jobbról és balról egy-egy Jézus Szíve-, ill. Szűz Mária-kép. Az oltár előtt kis zsámoly [térdeplő] volt. A kápolna belülről fehérre volt meszelve, és üvegezett rácsos ajtó zárta. Az egész belvilága akkora volt, hogy a szentmise alatt a pap és a két ministráns gyerek elfért benne.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA második világháborúig Orbán-nap előtt a csőszök lekaszálták a kápolna körüli térséget, s azok a szőlősgazdák, akiknek hajloka [présház] a proseció útvonalába esett, kimeszelték a présházak elejét. Az oltárt virágokkal díszítették (cseresznyét itt sem aggattak rá, mivel a májusi cseresznye ekkorra már elérett). Az Orbán-napi körmenetet és a litániát mindig napján tartották, csak abban a z esetben halasztották a következő vasárnapra, ha az idő nagyon nem kedvezett neki. Litánia után a hazafelé tartókat a szőlősgazdák be- invitálták egy-egy pohár borra, így végül egész népünnepélyként zárult az Orbán-napi körmenet. Hétköznapokon a határból hazajövők egy-egy csokor mezei virágot tűztek az Orbán-kápolna rácsos ajtajába, a férfiak megemelték kalapjukat, s egy-egy fohászt mondtak el. Csak halvány adatokat sikerült gyűjteni arra vonatkozólag, hogy rossz termés esetén megbüntették-e Orbánt. Állítólag előfordult, hogy – miután elverte a jég a szőlőjét – az egyik szőlősgazda vízzel öntözte le az Orbán- kápolna ajtaját. De az ellenkezőjére is volt példa: jó termés esetén a vidám szőlősgazdák borral öntözték le Szent Orbán kápolnájának ajtaját (Sliva Lászlóné Zsákovics Judit sz. 1961). A második világháború során a garamkövesdi Szent Orbán-kápolna teljesen elpusztult. A Matus család (Urbánék) egy falubéli fiatalemberrel, Gyurkovics Ferenccel, aki a modrai majolikagyárban dolgozott akkor, 1953-ban elkészíttetett egy új Orbán-szobrot, amelyet ma is otthon őriznek. Akkor úgy tervezték, hogy a kápolnát ismét felépítik, s a szobor ott nyer majd végső elhelyezést. Erre az ismert társadalmi-politikai körülmények miatt abban az időben nem kerülhetett sor. Amikor 1990-ben ismét meg lehetett rendezni a faluban az úrnapi körmenetet, az egyik sátorban (búdicska) Szent Orbán szobrát állították fel. Orbán szobra azóta is évről évre itt nyeri el a maga funkcióját, arra várva, hogy egyszer talán elkészül szőlőhegyi kápolnája is, ahol végső otthonra lelhet.
IrodalomLiszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 108–110. p.
Az adatfelvétel ideje1994
Rövid URL
ID101862
Módosítás dátuma2021. április 22.

bővebben →
08 márc 2021

Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]
Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]
Település: Szklabonya [Sklabiná]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helytelepülés szélén
Anyagkő / tégla
Állapotjó
Datálás19. század
TelepülésSzklabonya [Sklabiná]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p.
Az adatfelvétel ideje2020
MegjegyzésA Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna.
Rövid URL
ID101270
Módosítás dátuma2021. március 8.

bővebben →
11 febr 2021

Temetkezési kápolna, Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
Temetkezési kápolna, Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
Település: Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]

Típus: kápolna

Anyag: kő / beton / tégla

Hely: temető

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típuskápolna
Helytemető
Anyagkő / beton / tégla
Állapotjó / felújításra szorul
Datálás1918 előtt
Egyéb datálás1900
Szimbólumkereszt
TelepülésIpolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratTERSZTYÁNSZKY CSALÁD / NYUGHELYE / ÉPÜLT 1900. ÉVBEN  
  ÉN VAGYOK A FELTÁMADÁS / ÉS AZ ÉLET
LeírásA temető központjában álló temetkezési kápolna neogótikus stílusban épült, harangtornyán toronygömb, rajta kereszt. A torony alatti timpanonban, süttői mészkő táblán az első felirat, amely datálja is az épületet. Ez alatt, közvetlenül a bejárat fölött egy másik tábla, bibliai idézettel (János 11.26)
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2009, 79. p.
Az adatfelvétel ideje2020
Rövid URL
ID101134
Módosítás dátuma2021. február 11.

bővebben →
01 okt 2018

Kápolna – Naszvad [Nesvady]
Kápolna – Naszvad [Nesvady]
Település: Naszvad [Nesvady]

Típus: kápolna

Anyag: kő / beton / tégla

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típuskápolna
Helyútkereszteződés
Anyagkő / beton / tégla
Állapotjó
Datálás1945 előtt
TelepülésNaszvad [Nesvady]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Felirat1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje]
LeírásA kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát.
IrodalomLiszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p.
Az adatfelvétel ideje1997
Megjegyzés“A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65)
Rövid URL
ID31787
Módosítás dátuma2018. október 1.

bővebben →
28 dec 2017

Kápolna – Szőgyén (Svodín)
Kápolna – Szőgyén (Svodín)
Település: Szőgyén [Svodín]

Típus: kápolna

Anyag: beton / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típusSzentcsalád-kápolna
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésszent család kápolna; kápolnácska; kiskápolna; diós kápolna
Anyagbeton / tégla
Állapotfelújított
Datálás18. század
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József; Vadkerti Tibor
FeliratKAPLNKA SVÄTEJ RODINY V ZNAMENÍ VÄČNÉHO SVETLA MAĹOVAL, JÁNOS KÁNTOR VÝTVARNÝ UMELEC v r. 2003. A SZENT CSALÁD-KÁPOLNA AZ ÖRÖK FÉNY JEGYÉBEN FESTETTE, KÁNTOR JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ 2003-ban.
LeírásA Diós tér területén található, egy útelágazásnál a domb tetején. A kápolna előtt áll a Diós feszület is, a feszület korábban itt állt már, mint maga a kápolna. A kápolnát 1826-ban épített egy juhász, akinek a neve Turcsik János volt. A kápolna szerves részét képezte a körmenteknek, amely húsvét előtt volt, és amely során az egyik nap, ezt a kápolnát látogatták meg. A harmadik napon látogattak el a kápolnába, ahol szentmise volt családjaikért. A kápolna nagyon kicsi, belseje kb. 2x2 m, egy oltár található benne, kétoldalt pedig ablak, amelyen fa zsalugáter van, és vasráccsal van ellátva. 1992-ben az önkormányzat felújítatta, majd 2003-ban Kántor János festőművész festette ki belsejét. A kápolnán külső falán márványtáblán a felirat.

(Vadkerti Tibor szakdolgozatából, SJE, 2012)

Maga az épület nyeregtetős, cseréppel borítva, tetején vas kereszttel. Az oltárkép (19. sz.) a Szent családot ábrázolja a gyermek Jánossal. Az oltárba süllyesztett ereklyét (kinek az ereklyéje?) süttői mészkőből készült, tükörsima lap fedi. Nyilván a sok érintéstől vált ilyen simára. Az oltáron porcelánszobrok. Balról jobbra: egy kisebb és egy nagyobb Jézus-szíve szobor, középen, az oltárkép előtt Páduai Szent Antal szobra, előtte egy feszület, jobbra: Mária-szíve szobor, mögötte egy nagyobb Gonzágai Szent Alajos (?) szobor. Az oltáron két oldalt 2–2 gyertyatartó. Az oltár előtt, tkp. a térdeplőn Árpád házi Szent Erzsébet szobra. Kántor János rikító színű, olykor Grünewaldra hajazó (főleg a mennyezeti kép!) falfestményei Krisztus szenvedéstörténetéből mutatnak be, olykor aktualizált (szuronyos német katonák!) jeleneteket. A bejáratnál a két sarokra Szent Péter és Pál alakja került. (L.J. 2013)
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995 Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p.
Az adatfelvétel ideje1998; 2012; 2013
Megjegyzés"Midőn a mirigyhalál 1710. évben dühöngött, Kontra Mihály, magyar-szölgyéni lakos sz. Simon és Júdás tiszteletére kápolnát emelt. Évek után megrongáltatván, jótevőre talált Major Gáspárban, ki 1774. év körül a kápolnát kijavíttatta és szent Sebestyén és Rochus tiszteletére felszentelte. Miután pedig az 1780. utáni vihar ezt is megsemmisítette, mint sok más üdvös intézeteket, Jurcsik János, szinte magyar-szölgyéni juhász 1826. csak nem az előbbi kápolna helyén egy ujat építtetett, mely azon évben a szent család tiszteletére felszenteltetett. Keresztjáró hétben, kedden a sz. Mihály templomából ide vezettetik a körmenet." (Szabó 1865, 414) „A nagy pestisjárvány esztendejében — 1710-ben — Kontra Mihály Simon és Júda tiszteletére kápolnát emelt Magyarszőgyénben. Annak a kápolnának az elődjéről van szó, mely a volt Diósliget sarkában, az út feletti dombon található. Ez a ma már lakott vidék, akkor még a falu széle volt. Kapcsolódott később a kopott temetőnek nevezett területhez, mely ezen épülettől nyugatra, a fehérkereszt felé terült el. A temető akkor még működött, ide temették a járvány nagyszámú áldozatát is. Évtizedek múltán a kápolna megrongálódott, 1774 táján Major Gáspár kijavíttatta. 1780 körül a hatalmas szélvihar teljesen megsemmisítette. Jurcsik János juhász 1826-ban az előbbi helyére újat épített a Szent család tiszteletére. Hosszú ideig, a keresztjáró napok keddjén, minden esztendőben körmenet ment ide és szertartás volt az épületben...” (Gábris 1995, 160)
Rövid URL
ID31558
Módosítás dátuma2017. december 28.

bővebben →
26 szept 2017

Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)
Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)
Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén / útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típusSzentháromság
Helytelepülés szélén / útkereszteződés
Anyagkő / tégla
Állapotjó
Datálás18. század
Egyéb datálás1722
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratA bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722   A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL … 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük!   Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán:   TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA
Az adatfelvétel ideje2015
Rövid URL
ID31413
Módosítás dátuma2017. december 29.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Csécsénypatony [Čečínska Potôň]
Kápolna – Csécsénypatony [Čečínska Potôň]
Település: Csécsénypatony [Čečínska Potôň]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 1989 után

Részletek

Típuskápolna
Helytelepülés szélén
Anyagkő / tégla / bádog
Állapotjó
Datálás1989 után
TelepülésCsécsénypatony [Čečínska Potôň]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásA falu szélén (Lég irányában) áll a szemmel léthatóan nem túl régen épített, nyeregtetős, barnára festett bádoggal fedett kis kápolna. Tetején fém (kovácsoltvas?) kereszt. A bejáratot fém rács zárja el. Bent padok nincsenek, nem is férnének el. Az oltárkép egy, eredendően lakásbelsőt díszítő szentkép, de a többi, oltáron és körülötte lévő tárgyakról is úgy tűnik, akár egy szent raktár (deponia sacra).
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA bejárat két oldalán egy-egy tujabokor.
Az adatfelvétel ideje2012
Rövid URL
ID31158
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Barka [Bôrka]
Kápolna – Barka [Bôrka]
Település: Barka [Bôrka]

Típus: kápolna

Anyag: kő / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típusSzűz Mária, Madonna
Helytelepülés szélén
Anyagkő / bádog
Állapotjó
Datálás1918 előtt
Szimbólumkereszt
TelepülésBarka [Bôrka]
MegyeAbaúj-Torna
GyűjtőLiszka József; L. Juhász Ilona (fotó)
LeírásA kis, téglalap alaprajzú, apszisos, toronytalan, nyeregtetős kápolna a falu északi részén a Szádelői völgyhöz vezető út mellet áll. A vasráccsal elzárt bejárat fölötti, fából készült oromzat csúcsán háromkaréjos végződésű fakereszt, az oromzaton applikált fakereszt az ÜDVÖZLÉGY MÁRIA (ma már hiányos) felirattal körbevéve. A kápolna oltárán Szűz Mária a kisded Jézussal polichróm gipsz (?) szobor. A falakon különféle szentképek, feszület.
IrodalomTóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Közreadja, a bevezető tanulmányt és a mutatókat írta Barna Gábor.Szeged: Néprajzi Tanszék 2002 /Devotio Hungarorum 8./
Az adatfelvétel ideje2005
MegjegyzésA kápolna négy sarkánál egy-egy tölgyfa.
Rövid URL
ID30936
Módosítás dátuma2019. március 7.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]
Kápolna – Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]
Település: Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típuskápolna
Anyagtégla
Állapotjó
Datálás1945 előtt
TelepülésIpolyfödémes [Ipeľské Úľany]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratÉN VAGYOK
A
SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS
LeírásIpolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit!
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaSok élővirág és mécses!
Az adatfelvétel ideje2008
Rövid URL
ID30352
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]
Kápolna – Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]
Település: Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típuskápolna
Anyagtégla
Állapotjó
Datálás1945 előtt
TelepülésIpolyfödémes [Ipeľské Úľany]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratÉN VAGYOK
A
SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS
LeírásIpolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit!
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaSok élővirág és mécses!
Az adatfelvétel ideje2008
Rövid URL
ID30245
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Ipolyság [Šahy]
Kápolna – Ipolyság [Šahy]
Település: Ipolyság [Šahy]

Típus: kápolna

Anyag: kő / egyéb anyag

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típuskápolna
Helyútkereszteződés
Helyi megnevezésKápolnácska
Anyagkő / egyéb anyag
Egyéb anyagpala
Állapotjó
Datálás1918 előtt
Szimbólumcsillag / IHS / kereszt / rozetta
TelepülésIpolyság [Šahy]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
LeírásIpolyságtól részközsége, Tesmag felé haladva a főúttól balra, közel a szőlőkhöz vezető mellékút kereszteződéséhez, láthatjuk a valószínűleg 20. század elején épült, neogótikus kiskápolnát. Ajtaja kőkeretes, a teret fém ajtó zárja le. A magas homlokzatot tömör talapzatra állított, sima szárú kőkereszt díszíti, kétoldalt alacsonyabb, négyszögletes, kanellúrás kiképzésű oszlopon sima abakuszra helyezett, toronyszerű építmény ékesíti, a csúcs alatti kőbe vésett rozettákat a felújításkor szabadon hagyták. Az ajtót, felette a csúcsívet, valamint az ablakokat eredetileg színes ólomüveg berakás díszítette, az időközben kitört részeket színes mintázott, vagy közönséges ablaküveggel pótolták. Az ajtó feletti csúcsív közepén háromkaréjos szárvégződésű fémkereszt látható, mely függőleges szárával áthalad az IHS szimbólum H betűjén. A belső tér megvilágítását az ajtó üvegbetétjein kívül két, egymással szemben elhelyezett csúcsíves oldalsó ablak biztosítja. A padlózatot hatszögletű barna és vörös, meglehetősen kopott járólapok borítják.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaAz először kékre meszelt és 22 aranyozott csillaggal díszített kápolnabelsőt néhány éve átfestették halvány sárgára, a csillagokat azonban megtartották. Az oltárasztalt csipkével, valamint hímzéssel díszített fehér terítővel fedték le és kisméretű lourdesi Mária-szobrot helyeztek el rajta. A szobor elé és mellé üvegvázákban művirágot raktak, az „oltárka” két szélére kerámia csészealjon elhelyezett, a Fájdalmas Anya képével díszített, vaskos gyertyákat állítottak.
Az adatfelvétel ideje2011.7.4.
Rövid URL
ID30033
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Kápolna – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Település: Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típuspiéta
Helyhatár
Helyi megnevezéskápolna
Anyagtégla
Állapotjó
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésIpolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta; Bendík Béla (fotó)
LeírásA téglalap alaprajzú kápolna vaskos, háromszintes, toronnyal bír, melynek első emeletén egy ívelt, második emeletén három csúcsíves ablakot helyeztek el. Az épületet vörösre festett bádogtető fedi, hátsó részén a fémkereszt mellé villámhárítót szereltek, a tornyot gömbre állított fémkereszt díszíti, melynek egyik vízszintes szára letört. A belső teret két oldalsó, ívelt kis ablak világítja meg. Az oltár eredeti szobrát a templomban őrzik, helyére egy újabb piétát tettek. Régebben a kápolna előtt fakereszt állott, amit 2004-ben műkőfeszületre cseréltek.
Az adatfelvétel ideje2010
MegjegyzésA legenda szerint egy fa alatt Szűz Mária fésülködött, és megmosakodott a forrás vizében, ezért a forrás vizének gyógyító ereje támadt. Leginkább a szem betegségeit gyógyítgatták vele, de egyéb bajokra is alkalmazták. Mikor az említett nagy fát ki akarták vágni, vérezni kezdett, ezért elálltak a szándéktól. (Hála, 2000) A kápolnát 1829-ben építették a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. (Fábián János, 1864) Lokális jellegű kegyhely, búcsúját szept. 15-én tartják. Régebben a templomból körmenettel mentek a hívők a „kútyikához”, ma személygépkocsikkal közelítik meg, ezért esős időjárás esetén csak a templomban szolgáltatnak szentmisét. A kápolnát is a Rózsafüzér Társulat tagjai tartják rendben.
Rövid URL
ID29767
Módosítás dátuma2019. február 19.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Kistárkány [Malé Trakany]
Kápolna – Kistárkány [Malé Trakany]
Település: Kistárkány [Malé Trakany]

Típus: kápolna

Hely: egyéb hely

Részletek

Típuskápolna
Helyegyéb hely
Egyéb helyA településen belül, az út mellett
Állapotjó
Szimbólumkereszt
TelepülésKistárkány [Malé Trakany]
MegyeZemplén
GyűjtőLiszka József, Turcsányi Dániel
FeliratOltalmadba ajánljuk községünket
LeírásA település közepén, kis parkban, nyeregtetős kápolna, vörösre festett bádogtetővel, kis toronnyal, rajta fém kereszt. A felirat, kék betűkel az üvegajtós bejárat fölött. A fölött egy utolsó vacsora reprodukció. (L.J. 2004)A község Fő utcája, és egy másik utca kereszteződésének szélén áll a róm. kat. kápolna. Az útszéli sánc felett deszkából készült kis hídon lehet az objektumhoz jutni. Valószínűleg téglából épült beton alapzaton. Nyerges tetőzetét pirosra festett hullámos bádogtető fedi. Két oldalán egy-egy kis méretű ablak. A tetőn kis tornyocska, rajta kereszt látható. A kápolnába boltíves üvegajtón keresztül lehet bejutni. Felette felirat, s a felirat felett az ,,Utolsó vacsora” miniatűr mása látható, melyet fémcsavarokkal rögzítettek.A kápolna belsejében oltár, rajta Szűz Mária gipszből készült szobra, előtte Jézus szíve szobor, szintén gipszből. Előtte kis fémfeszület. Ezek körül gyertyák művirágok láthatóak. A falakra a keresztút stációinak képei vannak kifüggesztve. A belső térben 4 kisebb pad került elhelyezésre. A kápolnát Dobó András építette a rendszerváltozás után. (T.D. 2016)
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA fahíd és a kápolna között betonjárda van kialakítva, melynek két oldalán boltívszerű fémvázakat helyeztek el, melyekre rózsákat futtatnak fel. A kápolna körül virágágyások, fenyőfák, rózsák találhatóak. Virágtartókat alakítottak ki például régi vasúti reflektorok búrájából, melyeket fehérre festettek, földbe süllyesztettek, földdel töltötték meg, és virágokat ültettek el benne. Ezt a területet fehérre festett, alacsony fémkerítés veszi körbe.Az objektumot és környezetét Dobó András leszármazottai ápolják. (T.D. 2016)„1997-ben kápolna épült elsősorban Dobó András és felesége önzetlen munkájának köszönhetően.”
Irodalomhttp://www.maletrakany.eu/historia.htm
Az adatfelvétel ideje2004, 2016.9.29.
Rövid URL
ID29475
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Település: Köbölkút [Gbelce]

Típus: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típusSzentháromság
Helytemető
Anyagkő / tégla
Állapotjó
Datálás19. század
TelepülésKöbölkút [Gbelce]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
LeírásA Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült,  Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor.  
Irodalom– Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p.
Az adatfelvétel ideje2001; 2015
Rövid URL
ID29422
Módosítás dátuma2021. május 8.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Komárom [Komárno]
Kápolna – Komárom [Komárno]
Település: Komárom [Komárno]

Típus: kápolna

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésSárkány-kápolna
Egyéb helyA Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján
Állapotelpusztult
Datálás19. század
Egyéb datálás1815 (újjáépítve 1900/1901)
TelepülésKomárom [Komárno]
MegyeKomárom
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása“A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok..Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.)Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-korKatolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.)Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek.Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.)
IrodalomKatolikus Értesítő 1940, 1942Komáromi Lapok 1900, 1901Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992
Rövid URL
ID29300
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Kürt [Strekov]
Kápolna – Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Típus: kápolna

Hely: egyéb hely

Részletek

Típuskápolna
Helyegyéb hely
Egyéb helyDombon
Állapotjó
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA dombon áll a Szentháromság oltalmába ajánlott kápolna, amely a helyi hagyomány szerint “emberi csontokra van építve” (tudniillik a népnyelv úgy véli, hogy a török időkben itt kaszabolta le a pogány a falu népét, s itt vannak a régi kürtiek eltemetve, ezzel szemben minden valószínűség szerint egy Árpád-kori templom körüli temetkezési helyről van szó). A kápolna téglából készült, s oltárképét (Mária a kisded Jézussal) Thain János készítette. Viszonylag sok szentkép, szobor van a kápolnában. Ezek általában fogadalmi képek, szobrok, elhelyezkedésüket a mellékleten lévő helyszínrajz érzékelteti. Külső falán, a szabadon látható téglákba, mint egy emlékkönyvbe, a zarándokok karcolták be nevüket, a zarándoklat évét, a múlt század végétől egész napjainkig. A kápolnával, ill. a búcsújáró-hellyel kapcsolatban Majer István a következőket írja: “…Kürt határában épen a Góré-szőlőhegy nyugati oldalában az úgynevezett czeglédi dűlőben, egy egészséges forrásvíz mellett, mondhatni kies vidéken hajdanóta remete lakott, hol maiglan a szent Háromság tiszteletére egy, sok szomszéd helységbeliek által is sűrűn látogatni szokott csinos kápolna áll, itt ezelőtt pünkösd kedden vásárral egybefoglalt nagy úgynevezett czeglédi búcsú tartatott, hol a nagy számban egybegyűlt nép olykor versengésre vetemedvén, a búcsú vagy 30 év előtt pünkösd hétfőre tétetett át, a mikor itt a hivek körmenetileg ájtatoskodván, a prédikáczió és a búcsúkkal együtt járó vendégeskedés a helységben tartatik. E kápolna a mult század elején épült s 1858-ban kicsinosittatott, s a folyó 1860-dik évben uj tetővel és toronykával láttatik el…” (Majer 1861, 80)
IrodalomLiszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 43-45Majer István: Kürthön hogyan tanitják a honismét… In: István bácsi naptára. Pesten 1861, 80
Az adatfelvétel ideje1993, 1994
Rövid URL
ID29086
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Kürt [Strekov]
Kápolna – Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Típus: kápolna

Anyag: tégla / bádog / egyéb anyag

Hely: egyéb hely

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típuskápolna
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésCiglédi Mária-kápolna, kutacska
Egyéb helyA völgyben
Anyagtégla / bádog / egyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapotjó
Datálás1945 előtt
Egyéb datálás1933
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
Felirat1933
Üdvözlégy Mária
Kürti, Szent-Istváni,
Füri, Szőgyéni,
Hidegvölgyi és Nagyölvedi
hívek adományaiból
LeírásAlapja homokkő, egy régi szobortöredék is beépítve, tégla, bádog tető.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA völgyben, árnyas szomorúfüzek alatt található a forrás, a ciglédi kutacska, amelynek vizét gyógyhatásúnak tartják, és hozzá gazdag mondaanyag kapcsolódik. E forrás fölé építtették a kürti és környékbeli települések lakóinak adományából a Mária-kápolnát 1933-ban. A téglából készült kápolna alapjaiba befalazták a római katolikus templom 1928-29-es tatarozása során fölöslegessé vált, régibb szobortöredékeket is. Mennyezeti freskóját Thain János készítette 1934-ben, s Jézust ábrázolja Jákob kútjánál. Az oltáron Szűz Mária szobra látható, a falakon pedig hálaadó emléktáblák.
IrodalomDanczi Lajos: Cigléd kegyhely. Kézirat h.n. 1987Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1995, 23-24Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 42-43
Az adatfelvétel ideje1994
MegjegyzésTkp. A szent forrás fölé épült.
Rövid URL
ID29072
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Martos [Martovce]
Kápolna – Martos [Martovce]
Település: Martos [Martovce]

Típus: kápolna

Részletek

Típuskápolna
Állapotjó
TelepülésMartos [Martovce]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásEgy volt Szent Vendel kápolna helyett (amely 19. században leégett, a szent szobra pedig az ímelyi r. kat. temploma került) Katona István tervei alapján, az ő telkén felépült a Szent Vendel kápolna, amelyet 2004-ben szenteltek fel.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA Vasárnap 2003/49. számában a 14. oldalon közölt állítás, miszerint „Liszka József néprajzkutatóval együtt számos bizonyítékot találunk arra, hogy a középkor és a hódoltság idején Martos zarándokhely volt, s a reformáció osztotta két részre az egykori hitközséget…” légből kapott. Lehet, hogy így volt, de nekem ezzel kapcsolatban sem kutatásaim, s ebből adódóan adataim nincsenek. LJ.
Az adatfelvétel ideje2004
Rövid URL
ID28713
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Muzsla [Mužla]
Kápolna – Muzsla [Mužla]
Település: Muzsla [Mužla]

Típus: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típuskápolna
Helytemető
Helyi megnevezésKápolna
Anyagkő
Állapotrossz
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésMuzsla [Mužla]
MegyeEsztergom
GyűjtőPsenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
LeírásXavéri Szent Ferenc misszió kápolnája. Erősen rongálódott a második világháború alatt, ugyanis bomba találat érte, így a kápolna rész le lett később bontva, csak a harangláb áll. Az objektum téglából épült, ajtaja vas. Tető fedi, melyen kereszt található, a tető anyaga cserép, alatta ablak található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA Xavéri Szent Ferencnek szentelt kápolnát a község építette 1738-ban. A második világháború alatt kapott bombatalálatot, majd kibővítették halottas házzá, amit aztán később lebontottak.
Az adatfelvétel ideje2016. 8.
Rövid URL
ID28382
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna, Negyed [Neded]
Kápolna, Negyed [Neded]
Település: Negyed [Neded]

Típus: képes fa / kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Típusképes fa / kápolna
Egyéb típuslourdesi barlang
Helytemető
Anyagtégla
Állapotjó
Datálás1945 előtt
Egyéb datálás1937
Szimbólumkereszt
TelepülésNegyed [Neded]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratIsten irgalmából itt várja a boldog feltámadást / HOLLY JÁNOS / főtanitó / 1850 –1908 / Meghalt boldog házasságának 30dik / Negyedi működésének 25 és / hivatásának 40dik esztendejében. / Nyugodjék békében! / Örök világosság fényeskedjék neki! / és neje / SZKALICZAY MÁRIA / 1859-1925
LeírásA kis kápolna, tornyában haranggal, a temetői nagykereszt közelébe épült 1937-ben, helyi adatközlők szerint “hálából”. Állítólag tábla is volt benne, amiről kiderült, hogy ki állíttatta, de nem találtuk. Belül lourdesi barlangként kiképezve, s néhány hálatábla is lóg benne és jobb oldalt egy falba épített sírkő van. Korábban a közeli temetői nagykeresztnél, mostanában előtte mindenszentekkor létánia.
Az adatfelvétel ideje1998
MegjegyzésAdatközlők: Varga János, sz. 1919, Varga Jánosné Ujvári Mária 1923
Rövid URL
ID27886
Módosítás dátuma2021. március 24.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Csallóköznádasd [Trstená na Ostrove]
Település: Csallóköznádasd [Trstená na Ostrove]

Típus: kápolna

Részletek

Típuskápolna
TelepülésCsallóköznádasd [Trstená na Ostrove]
MegyePozsony
Leírás“…tervezett kápolna építésére 1852-től főleg ájtatos hagyományokból gyűjtött 250 ftnyi pénzösszeg. (Farkass 1866, 931)
IrodalomFarkass Mihály: A bakai plebánia története. Magyar Sion 4, 1866, 854-857,923-950
Rövid URL
ID27564
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Farnad [Farná]
Település: Farnad [Farná]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helyszőlőhegy
Anyagtégla
Állapotjó
Datálás19. század
TelepülésFarnad [Farná]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
Felirat1834
LeírásA szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnában az oltáron valamikor a szent fából készült szobra állott. Mivel ezt a nyolcvanas évek végén elrabolták, a néhány esztendővel később felújított kápolnába egy festmény került. A Szent Orbán pápát ábrázoló kép hátterében (talán éppen a farnadi) szőlőhegy látható. A képtől jobbra és balra is falfreskók szőlőhegyi részletekkel és egy-egy angyallal. A bal oldali egy fürt szőlőt, a jobb oldali pedig egy csomó cseresznyét tart a kezében.
Lásd még: Farnad_01a
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA falu r. kat. hívői 1943-ig Orbán-napkor körmenetet, proseciót rendeztek a szőlőhegyre. Ekkor Urbankóhoz imádkoztak, énekeltek, hogy segítse meg a szőlőtermést. A szőlőhegyen lévő májusi cseresznyéből nagy kosarakra valót gyűjtöttek, s a körmenetben résztvevők kaptak belőle egy kisebb marékra valót, amit Orbán-cseresznyének hívtak – mesélte Klebecska István (sz. 1928) szőlősgazda. Hallott ugyan olyasmiről, hogy valahol Orbánt a rossz termés esetén megbüntették, de szerinte Farnadon ilyesmi nem történt. A településen egyébként 1989 után felújították az Orbán-napi körmeneteket.
IrodalomLiszka J.: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 131. p.
Az adatfelvétel ideje1993
Rövid URL
ID27529
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Fajkürt [Dedinka]
Település: Fajkürt [Dedinka]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helytemető
Anyagtégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás19. század
TelepülésFajkürt [Dedinka]
MegyeBars
GyűjtőLiszka József
LeírásA temető közelében áll az elhanyagolt, 19. században épült kápolna.
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID27528
Módosítás dátuma2017. november 25.

bővebben →
1 2
53 találat

Kövess minket!