Szakrális Kisemlék - kápolna
1 találat

Kápolna – Szent Orbán, Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]

Részletek

Típusszobor / kápolna
Helyszőlőhegy
Állapotfelújított / elpusztult
Datálás19. század / 1989 előtt
Egyéb datálás1825
Szimbólumkönyv / püspöksüveg / szőlőfürt
TelepülésGaramkövesd [Kamenica nad Hronom]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratAZ ISTEN DITSŐSÉGÉRE / SZ. URBAN TISZTELETIRE / E KÁPOLNA FÖLÉPÜLT / FÖLSÖSÉG ENGEDELMIVEL / DARÁZS JÁNOS KÖLTSÉGIVEL / E SZŐLŐK KÖSZT ELKÉSZÜLT / AN 1825
LeírásA szőlőhegyén valamikor állott egy Orbán-kápolna. A második világháború ideje alatti kemény harcok során az építmény gyakorlatilag ugyan nyomtalanul eltűnt, de a rajta lévő márványtáblát ma is őrzi annak az egykori bírónak (Matus Orbánnak) a családja, aki annak idején a kápolnát gondoztatta (a szőlőhegyen ma is áll az a présház, amelynek szemöldökfáján a felirat – Csináltatta Matus Orbán 1873 – e bíró emlékét őrzi). Ezt követően is ez a család (akiket a faluban ma is csak úgy ismernek, hogy az Urbánék) viselte gondját, ükunokáját és annak fiát is Orbánnak keresztelték. Márványtáblán a felirat. Matus Orbánné Hunya Ilona (sz. 1932) visszaemlékezése szerint ez a kápolna nagyjából 3 m széles lehetett. Az oltáron Szent Orbán püspök gipszből készült szobra állott, mellette két oldalról egy-egy gyertyatartó és virágváza. Jobbról és balról egy-egy Jézus Szíve-, ill. Szűz Mária-kép. Az oltár előtt kis zsámoly [térdeplő] volt. A kápolna belülről fehérre volt meszelve, és üvegezett rácsos ajtó zárta. Az egész belvilága akkora volt, hogy a szentmise alatt a pap és a két ministráns gyerek elfért benne.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA második világháborúig Orbán-nap előtt a csőszök lekaszálták a kápolna körüli térséget, s azok a szőlősgazdák, akiknek hajloka [présház] a proseció útvonalába esett, kimeszelték a présházak elejét. Az oltárt virágokkal díszítették (cseresznyét itt sem aggattak rá, mivel a májusi cseresznye ekkorra már elérett). Az Orbán-napi körmenetet és a litániát mindig napján tartották, csak abban a z esetben halasztották a következő vasárnapra, ha az idő nagyon nem kedvezett neki. Litánia után a hazafelé tartókat a szőlősgazdák be- invitálták egy-egy pohár borra, így végül egész népünnepélyként zárult az Orbán-napi körmenet. Hétköznapokon a határból hazajövők egy-egy csokor mezei virágot tűztek az Orbán-kápolna rácsos ajtajába, a férfiak megemelték kalapjukat, s egy-egy fohászt mondtak el. Csak halvány adatokat sikerült gyűjteni arra vonatkozólag, hogy rossz termés esetén megbüntették-e Orbánt. Állítólag előfordult, hogy – miután elverte a jég a szőlőjét – az egyik szőlősgazda vízzel öntözte le az Orbán- kápolna ajtaját. De az ellenkezőjére is volt példa: jó termés esetén a vidám szőlősgazdák borral öntözték le Szent Orbán kápolnájának ajtaját (Sliva Lászlóné Zsákovics Judit sz. 1961). A második világháború során a garamkövesdi Szent Orbán-kápolna teljesen elpusztult. A Matus család (Urbánék) egy falubéli fiatalemberrel, Gyurkovics Ferenccel, aki a modrai majolikagyárban dolgozott akkor, 1953-ban elkészíttetett egy új Orbán-szobrot, amelyet ma is otthon őriznek. Akkor úgy tervezték, hogy a kápolnát ismét felépítik, s a szobor ott nyer majd végső elhelyezést. Erre az ismert társadalmi-politikai körülmények miatt abban az időben nem kerülhetett sor. Amikor 1990-ben ismét meg lehetett rendezni a faluban az úrnapi körmenetet, az egyik sátorban (búdicska) Szent Orbán szobrát állították fel. Orbán szobra azóta is évről évre itt nyeri el a maga funkcióját, arra várva, hogy egyszer talán elkészül szőlőhegyi kápolnája is, ahol végső otthonra lelhet.
IrodalomLiszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 108–110. p.
Az adatfelvétel ideje1994
Rövid URL
ID101862
Módosítás dátuma2021. április 22.

1 találat