Szakrális kisemlék - kápolna
28 találat

Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]
Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]
Település: Feketenyék [Čierna Voda]

Fő téma: szobor / kápolna

Anyag: / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor / kápolna
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésMáriácska
Anyag / tégla
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1876
Szimbólumkereszt
TelepülésFeketenyék [Čierna Voda]
MegyePozsony
GyűjtőNagy Ildikó; Liszka József; ; Király Regina (fotó, 2021)
FeliratRENCZÉS BOLDIZSÁR ÉS NEJE ROSTÁS VERON ÁLTAL KÉSZÍTETT 1876
LeírásSzeptember közepén (2017), a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén felszentelték a felújított kápolnát a község határában. A kegyhelyet 1876-ban Renczés Boldizsár és Rostás Veron építtette, később Kása Imre és családja gondozta. Az ünnepi mise után körmenet indult a több mint száznegyven éve épített kápolnához „A kápolna örök mementó és felszólítás számunkra: ne hagyjuk el gyökereinket és őseink hitét, ápoljuk, őrizzük és adjuk tovább utódainknak azt a kincset, amelyet elődeink örökségül ránk hagytak” – mondta a felszentelés előtt Csady Zsuzsa polgármester. A kápolnát Kádár László vállalkozó állíttatta helyre, Slávik Antal plébános szentelte fel. „Két veszélyes gesztenyefa állt a kápolna mellett, az egyik rádőlt, és eltörte a tetején levő keresztet. A kápolna itt áll a vállalatunk előtt, ezért is tartottam fontosnak, hogy helyreállítsuk – mondta Kádár László – Büszkének kell lennünk arra, ami a faluban történik, és itt marad”.   https://ujszo.com/regio/kapolnat-avattak-feketenyeken [letöltve: 2018.10.29.]
Irodalom- Kápolnát avattak Fekenyéken. Új Szó 2017. 9. 27., 10. p.
Rövid URL
ID102200
Módosítás dátuma2021. június 14.

Temetői kápolna, Párkány [Štúrovo]
Temetői kápolna, Párkány [Štúrovo]
Település: Párkány [Štúrovo]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla / bádog

Hely: temető

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyag / tégla / bádog
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1908
Szimbólumkereszt
TelepülésPárkány [Štúrovo]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
FeliratFELTÁMADUNK! / Építtette Rogrün Ede és neje Werle Ottilia / 1908
Az adatfelvétel ideje2021
MegjegyzésAz Esztergom c. politikai és közéleti hetilap híre: „Temető-kápolna szentelés. Ma vasárnap Párkányban temető-kápolna szentelés lesz. A szertartást ünnepélyes szent mise előzi meg, melyet Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok mond, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, Majer Imre pápai kamarás, plébános stb. segédletével. A szent mise d. e 10 órakor veszi kezdetét, mely után a püspök nyomban végzi a kápolna szentelést.” (Esztergom 13, 1908/41, 4)
Rövid URL
ID102007
Módosítás dátuma2021. május 19.

Kápolna – Nepomuki Szent János, Galánta [Galanta]
Település: Galánta [Galanta]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyag / tégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésGalánta [Galanta]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásDiószeg irányában, a temető előtt, az út mellett áll a kápolna, benne oltáron Nepomuki Szent János festett kő szobra. Tőle balra: Madonna-kép, ráakasztott rózsafüzérrel (1), Jézus-szíve kép (2); jobbra: Mária-szíve kép (3), a sasvári templom képe (4), feszület (5). Szép kovácsoltvas ajtó zárja.
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID101934
Módosítás dátuma2021. május 6.

Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]
Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]
Település: Szklabonya [Sklabiná]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytelepülés szélén
Anyag / tégla
Állapot
Datálás19. század
TelepülésSzklabonya [Sklabiná]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p.
Az adatfelvétel ideje2020
MegjegyzésA Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna.
Rövid URL
ID101270
Módosítás dátuma2021. március 8.

Temetkezési kápolna, Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
Temetkezési kápolna, Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
Település: Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]

Fő téma: kápolna

Anyag: / beton / tégla

Hely: temető

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyag / beton / tégla
Állapot / felújításra szorul
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1900
Szimbólumkereszt
TelepülésIpolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratTERSZTYÁNSZKY CSALÁD / NYUGHELYE / ÉPÜLT 1900. ÉVBEN  
  ÉN VAGYOK A FELTÁMADÁS / ÉS AZ ÉLET
LeírásA temető központjában álló temetkezési kápolna neogótikus stílusban épült, harangtornyán toronygömb, rajta kereszt. A torony alatti timpanonban, süttői mészkő táblán az első felirat, amely datálja is az épületet. Ez alatt, közvetlenül a bejárat fölött egy másik tábla, bibliai idézettel (János 11.26)
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2009, 79. p.
Az adatfelvétel ideje2020
Rövid URL
ID101134
Módosítás dátuma2021. február 11.

Kápolna – Naszvad [Nesvady]
Kápolna – Naszvad [Nesvady]
Település: Naszvad [Nesvady]

Fő téma: kápolna

Anyag: / beton / tégla

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helyútkereszteződés
Anyag / beton / tégla
Állapot
Datálás1945 előtt
TelepülésNaszvad [Nesvady]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Felirat1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje]
LeírásA kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát.
IrodalomLiszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p.
Az adatfelvétel ideje1997
Megjegyzés“A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65)
Rövid URL
ID31787
Módosítás dátuma2018. október 1.

Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzentháromság
Helytelepülés szélén / útkereszteződés
Anyag / tégla
Állapot
Datálás18. század
Pontos datálás1722
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratA bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722   A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL … 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük!   Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán:   TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA
Az adatfelvétel ideje2015
Rövid URL
ID31413
Módosítás dátuma2017. december 29.

Kápolna – Csécsénypatony [Čečínska Potôň]

Részletek

Fő témakápolna
Helytelepülés szélén
Anyag / tégla / bádog
Állapot
Datálás1989 után
TelepülésCsécsénypatony [Čečínska Potôň]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásA falu szélén (Lég irányában) áll a szemmel léthatóan nem túl régen épített, nyeregtetős, barnára festett bádoggal fedett kis kápolna. Tetején fém (kovácsoltvas?) kereszt. A bejáratot fém rács zárja el. Bent padok nincsenek, nem is férnének el. Az oltárkép egy, eredendően lakásbelsőt díszítő szentkép, de a többi, oltáron és körülötte lévő tárgyakról is úgy tűnik, akár egy szent raktár (deponia sacra).
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA bejárat két oldalán egy-egy tujabokor.
Az adatfelvétel ideje2012
Rövid URL
ID31158
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Barka [Bôrka]
Kápolna – Barka [Bôrka]
Település: Barka [Bôrka]

Fő téma: kápolna

Anyag: / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzűz Mária, Madonna
Helytelepülés szélén
Anyag / bádog
Állapot
Datálás1918 előtt
Szimbólumkereszt
TelepülésBarka [Bôrka]
MegyeAbaúj-Torna
GyűjtőLiszka József; L. Juhász Ilona (fotó)
LeírásA kis, téglalap alaprajzú, apszisos, toronytalan, nyeregtetős kápolna a falu északi részén a Szádelői völgyhöz vezető út mellet áll. A vasráccsal elzárt bejárat fölötti, fából készült oromzat csúcsán háromkaréjos végződésű fakereszt, az oromzaton applikált fakereszt az ÜDVÖZLÉGY MÁRIA (ma már hiányos) felirattal körbevéve. A kápolna oltárán Szűz Mária a kisded Jézussal polichróm gipsz (?) szobor. A falakon különféle szentképek, feszület.
IrodalomTóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Közreadja, a bevezető tanulmányt és a mutatókat írta Barna Gábor.Szeged: Néprajzi Tanszék 2002 /Devotio Hungarorum 8./
Az adatfelvétel ideje2005
MegjegyzésA kápolna négy sarkánál egy-egy tölgyfa.
Rövid URL
ID30936
Módosítás dátuma2019. március 7.

Kápolna – Ipolyság [Šahy]
Kápolna – Ipolyság [Šahy]
Település: Ipolyság [Šahy]

Fő téma: kápolna

Anyag: / egyéb anyag

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helyútkereszteződés
Helyi megnevezésKápolnácska
Anyag / egyéb anyag
Egyéb anyagpala
Állapot
Datálás1918 előtt
Szimbólumcsillag / IHS / kereszt / rozetta
TelepülésIpolyság [Šahy]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
LeírásIpolyságtól részközsége, Tesmag felé haladva a főúttól balra, közel a szőlőkhöz vezető mellékút kereszteződéséhez, láthatjuk a valószínűleg 20. század elején épült, neogótikus kiskápolnát. Ajtaja kőkeretes, a teret fém ajtó zárja le. A magas homlokzatot tömör talapzatra állított, sima szárú kőkereszt díszíti, kétoldalt alacsonyabb, négyszögletes, kanellúrás kiképzésű oszlopon sima abakuszra helyezett, toronyszerű építmény ékesíti, a csúcs alatti kőbe vésett rozettákat a felújításkor szabadon hagyták. Az ajtót, felette a csúcsívet, valamint az ablakokat eredetileg színes ólomüveg berakás díszítette, az időközben kitört részeket színes mintázott, vagy közönséges ablaküveggel pótolták. Az ajtó feletti csúcsív közepén háromkaréjos szárvégződésű fémkereszt látható, mely függőleges szárával áthalad az IHS szimbólum H betűjén. A belső tér megvilágítását az ajtó üvegbetétjein kívül két, egymással szemben elhelyezett csúcsíves oldalsó ablak biztosítja. A padlózatot hatszögletű barna és vörös, meglehetősen kopott járólapok borítják.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaAz először kékre meszelt és 22 aranyozott csillaggal díszített kápolnabelsőt néhány éve átfestették halvány sárgára, a csillagokat azonban megtartották. Az oltárasztalt csipkével, valamint hímzéssel díszített fehér terítővel fedték le és kisméretű lourdesi Mária-szobrot helyeztek el rajta. A szobor elé és mellé üvegvázákban művirágot raktak, az „oltárka” két szélére kerámia csészealjon elhelyezett, a Fájdalmas Anya képével díszített, vaskos gyertyákat állítottak.
Az adatfelvétel ideje2011.7.4.
Rövid URL
ID30033
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzentháromság
Helytemető
Anyag / tégla
Állapot
Datálás19. század
TelepülésKöbölkút [Gbelce]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
LeírásA Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült,  Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor.  
Irodalom– Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p.
Az adatfelvétel ideje2001; 2015
Rövid URL
ID29422
Módosítás dátuma2021. május 8.

Kápolna – Muzsla [Mužla]
Kápolna – Muzsla [Mužla]
Település: Muzsla [Mužla]

Fő téma: kápolna

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Helyi megnevezésKápolna
Anyag
Állapotrossz
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésMuzsla [Mužla]
MegyeEsztergom
GyűjtőPsenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
LeírásXavéri Szent Ferenc misszió kápolnája. Erősen rongálódott a második világháború alatt, ugyanis bomba találat érte, így a kápolna rész le lett később bontva, csak a harangláb áll. Az objektum téglából épült, ajtaja vas. Tető fedi, melyen kereszt található, a tető anyaga cserép, alatta ablak található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA Xavéri Szent Ferencnek szentelt kápolnát a község építette 1738-ban. A második világháború alatt kapott bombatalálatot, majd kibővítették halottas házzá, amit aztán később lebontottak.
Az adatfelvétel ideje2016. 8.
Rövid URL
ID28382
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Debrőd [Debraď]
Település: Debrőd [Debraď]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla / bádog

Részletek

Fő témakápolna
Anyag / tégla / bádog
Állapot
TelepülésDebrőd [Debraď]
MegyeAbaúj-Torna
LeírásMeglehetősen nagy méretű kápolna, az oltárkép Szent család. A környező falakon is több kép: Jézus-szíve, Mária-szíve stb. Padok nincsenek benne, bár elférnének.
Az adatfelvétel ideje1998.8.13.
Rövid URL
ID27451
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Pusztafödémes [Pusté Úľany]
Település: Pusztafödémes [Pusté Úľany]

Fő téma: kápolna

Anyag:

Hely: temető

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyag
Állapot
TelepülésPusztafödémes [Pusté Úľany]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásA temető szélén áll egy igen öreg hársfa, s a közelében egy kápolna. Ajtaján egy géppel írt történet, amely azt meséli el szlovák nyelven, hogy „lipka pustafedýmešská” alatt miként jelent meg egy leánynak Szűz Mária és miként fakasztott gyógyhatású vizet, amitől édesanyja is meggyógyult. A kápolnába nem sikerült bejutni, kívülről semmi különösebb nyoma a kultusznak. Talán mindössze annyi, hogy a kápolna fa ajtaja előtt, ahová a szöveg is van tűzve egy Mária-imádság kíséretében, a földön egy csomó virágcsokor hever.
Az adatfelvétel ideje1999
Rövid URL
ID27448
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Szőgyén [Svodín]
Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: kápolna

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyag
Datálás1945 előtt
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
LeírásA magyarszőgyéni temetőben álló egyik kápolna “gót stílusban épült, haranggal is ellátott épület, bejárata fölött az alábbi felirat olvasható: özv. Mánya Péterné született Seres Katalin családi sírboltja, 1927. Évtizedekig valóban az építtető család sírboltja volt, de a második világháború után állami kezelésbe került, azóta nyilvános ravatalozó.”
(Gábris 1995, 167)
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p.
Rövid URL
ID27433
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Vágfüzes [Vrbová]
Kápolna – Vágfüzes [Vrbová]
Település: Vágfüzes [Vrbová nad Váhom]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent Imre
Helytelepülés szélén
Anyag / tégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Szimbólumkereszt
TelepülésVágfüzes [Vrbová nad Váhom]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásSzent Imre herceg tiszteletére szentelt kis kápolna az Agyagos falurészben (tkp. egy kisebb tanyacsoport). Kéthetente vasárnaponként ma is tartanak benne istentiszteletet. A Szent Imrét ábrázoló oltárkép (olajnyomat) alatt egy öltöztetős Mária-szobor, kék ruhában, koronával a fején. Állítólag nem szokták öltöztetni, mindig ez a ruha van rajta, hiszen „ez Máriácska színe” [mármint a kék]. A közelmúltban elloptak a kápolnából egy Szent Istvánt ábrázoló képet, valamint két misekönyvet és egy kehelyt. Előtte harangláb, harang nélkül. Bevitték egy házhoz, mert attól tartanak, hogy azt is ellopják (1997). A kápolna belső berendezése teljesen feldúlva, sem az oltárkép, sem a Mária-szobor nincs bent. A harangtalan harangláb is eltűnt, viszont a tető teljesen új (2018)
Az adatfelvétel ideje1997; 2018
Rövid URL
ID27371
Módosítás dátuma2018. szeptember 2.

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: kápolna

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
Helyhatár
Helyi megnevezésZsarnai kápolna
Korelás kápolna
Szenvedő Krisztus kápolna
Anyag
Állapot
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésTornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
MegyeTorna
GyűjtőDr. Bodnár Mónika
3630 Putnok
Rákóczi Ferenc u. 66.
Tel.: 00-36-30-521-1995
bodnarm3@gmail.com
FeliratISTEN
NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE
1791-1930
JUHÁSZ FERENC
ÉS CSALÁDJA
HÁLÁJUK S SZERETETÜK
JELÉÜL
//
MDCCCXLII (I?)
LeírásA falutól K-i irányban, a Tornaújfaluból Zsarnó felé vezető egykori dűlőút szélén, a Zsarnói dombon áll. Ma már nem az előtte levő völgyben, hanem a dombon, a kápolna mögött megy a dűlőút.

300 x 310 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 50 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt. Feketére festett egyszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos. Eredetileg kétszárnyú faajtó volt rajta, az ajtókeret ma is fa. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható (nem vehető ki tisztán, hogy a végén két vagy három I van-e ott), fölötte, a falban fehér márványtábla, a fenti felirattal. A bejárat fölött kisméretű fa harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1930-ban. Szürkére festett pléhtető van rajta.
Belül a mostani fehér meszelés alatt színes (kék, drapp) festéknyomok is láthatók. Az íves oltárra egy 105 x 80 cm-es, fára festett, Jézust ábrázoló szentkép van állítva (kék alapon, fehér keretben).
A kápolnának bordó színű öntött betonpadlózata van, fekete szegéllyel, középen fekete négylevelű motívum.
A kápolna bejárata DNY, vagyis a falu felé vezető Sasi híd felé néz. A bejárattól kb. 2 m-re egy vaskereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.)
A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat.
1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés.
Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor.
Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat.
(folyt.)
A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.)
A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat.
1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés.
Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor.
Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat.
(folyt.)
Az adatfelvétel ideje2010 augusztus
Rövid URL
ID26863
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: kápolna

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helyhatár
Helyi megnevezésKeresztúti kápolna, Korelás kápolna (ez is!), Szentháromság kápolna
Anyag
Állapotfelújított
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésTornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
MegyeTorna
GyűjtőDr. Bodnár Mónika
3630 Putnok
Rákóczi Ferenc u. 66.
Tel.: 00-36-30-521-1995
bodnarm3@gmail.com
FeliratMDCCCLXXIII
LeírásA falutól déli irányba, a szántóföldekre vezető dűlőút mellett található. A JRD (TSz) idejében a másik dűlőutat beszántották, ma már nincs a közelében keresztút. („A Feljáróra meg a Csapásra ment ki az út. Összeszántották, csak a csapási út maradt meg.”)

370 x 490 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 150 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt, a boltív fehér, arany csillagok vannak ráfestve, a fal két oldalt 150 cm-es magasságban drapp színű, fehér foltmintákkal. Barnára festett kétszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos, üvegezett. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható, az építés évére utal. Az utolsó felújításkor a fába vésett évszámot műanyag bevonatú dróttal rakták ki. Fölötte, a timpanonban barnára festett kereszt látható. A bejárat fölött kisméretű fa, zsalugáteres harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1931-ban. Barnára festett pléhtető van rajta.
A kápolna 65 cm magas kőkerítéssel van körbekerítve. A kőkerítésen levő betontetőből kb. 1,5 m-enként vasrudak állnak ki, azokat vaslánc köti össze.
A kápolna bejárata É, vagyis a falu felé néz. A bejárattól kb. 3 m-re egy fehér márvány kereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA helyi hagyomány úgy tartja, hogy a második nagykolera után, annak emlékére építették, a katolikusok és reformátusok közösen, mindkét felekezet tagjai adtak bele. Más változat szerint a reformátusok adták a földet, a katolikusok építették. De a reformátusok kikötötték, hogy kereszt nem lehet rajta, ezért nem is volt. „Buzogány” (dárda?) volt rajta, meg két búzakalász, egészen addig, amíg Bencsik kanonok fel nem újította.
1931-ben nagy jégverés pusztított a község határában, ennek emlékezetére megújították, ekkor került rá a fatorony, tetején a kereszttel.
1981-ben Szilágyi Józsefné kezdeményezésére ismét felújították. Ekkor készült a kertészeti üvegház, ott voltak a kőművesek, építő munkások. Mivel a kápolna az egykori kertészet közelében áll, a kertészetben dolgozó asszonyok is sokat dolgoztak a felújításkor rajta.
A ma látható Szentháromság képet - Rus Peter akkori plébános ajánlatára - Jozef Milka csetneki (Stítnik) festőtől rendelték, 1982-ben. Az eredeti festmény már nagyon elrongyolódott, azt elégették. A kápolna újbóli felszentelésére 1982. november 1-én került sor, Oravecz Pál által.
Gondozói: Édesanyám visszaemlékezése szerint az 1940-es évekig az ő nagyapja, L. Köteles Mihály (1859-1944) gondozta, akinek a szülei az ő gyermekkorában szintén a kolerában hunytak el. Ő - elmondása szerint - azért maradt életben, mert megitta a vakablakban talált tintát. Amikor ő már nagyon öreg volt, édesanyám hordott bele friss virágot, sokszor barátnőivel. 1981-től Szilágyi Józsefné Baksi Anna és családja gondozza. Meg a faluban élő apácák is kijárnak.
Búzaszentelőre misét is tartottak benn, ha a határnak azon a részén volt a vetés. Még a 2. vh. után is miséztek benne. (Erre az egyházi iratokban is találunk utalást.)
A 2. vh. idején, a „frontkor” befészkelték magukat a katonák a két kápolnába, a keresztúti előtt a keresztet is ledöntötték, mert az zavarta a kilátást. (folyt.)
Az adatfelvétel ideje2010 augusztus
Rövid URL
ID26824
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Szent Rozália kápolna – Csallóközkürt [Ohrady]
Szent Rozália kápolna – Csallóközkürt [Ohrady]
Település: Csallóközkürt [Ohrady]

Fő téma: kápolna

Anyag:

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent Rozália
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésRozália
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás18. század
TelepülésCsallóközkürt [Ohrady]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásRozália-kápolna. Lényegében a falu szélét jelző kápolna, valószínűleg fogadalmi, talán valamilyen járvány után állíttatták.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA körösztjáró napok alkalmával a harmadik napi körmenet a Rozáliához vezetett (az első napi a fehir kip-hez, a második pedig a vörös kip-hez). Bent a Fájdalmas Szűzanya olajnyomata, valamint egy Máriatál-i emlékkép.
IrodalomLiszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 132. p.
Az adatfelvétel ideje1995; 1998.5
Rövid URL
ID26360
Módosítás dátuma2018. január 5.

Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]
Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]
Település: Bódvavendégi [Hosťovce]

Fő téma: kápolna / Deponia pia

Anyag: / tégla

Hely: útkereszteződés / határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna / Deponia pia
Helyútkereszteződés / határ
Helyi megnevezéskápolna
Anyag / tégla
Állapot / felújított
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1907
Szimbólumcsillag / horgony / kereszt / szív
TelepülésBódvavendégi [Hosťovce]
MegyeAbaúj-Torna
GyűjtőBodnár Mónika
FeliratISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907
LeírásVendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda.

Adatközlők

Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi
Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi
IrodalomEperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p.
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID26178
Módosítás dátuma2021. május 18.

Szent Rozália kápolna – Gúta [Kolárovo]
Szent Rozália kápolna –  Gúta [Kolárovo]
Település: Gúta [Kolárovo]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla / bádog

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent Rozália; Szűz Mária
Helytemető
Anyag / tégla / bádog
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőTornóczi Nagy Andrea
LeírásA Szent Rozália kápolna az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Szlovákia műemlékjegyzéke így jellemzik: „Temetői barokk kápolna a 18. sz. 50-es éveiből későbbi, 19. sz.-i tornyocskával. Kisebb, hosszúkás szakrális épület félköríves záródással és volutás homlokcsúccsal. Fogazott keresztboltozat, záróköve koncha, lunettával. Homlokzatait féloszlopok tagolják, ezek párkányfejezetének felépítményi része a tetőpárkányhoz vezet. A volutás homlokcsúcs közepében szoborfülke Szűz Mária-plasztikával. A szegmenszáródású csúcs mögött hasáb alakú tetőtornyocska emelkedik, zsalus hangnyílásokkal”. A kápolnában a bejárattal szemben Szent Rozáliát ábrázoló oltárkép látható. Az olajfestmény Rozáliát a barlang bejáratánál ábrázolja imádkozás közben. Az oltár két szélén egy-egy porcelán angyal, mellettük vázában művirág, réz gyertyatartóban fehér gyertya. A kép bal oldalán Jézust, jobb oldalán Szűz Máriát ábrázoló festményt találunk. A kápolna bal oldalán, a falon egy feszület látható. A kápolna mindkét oldalán padokat helyeztek el.
IrodalomTornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 247–248. p.
Az adatfelvétel ideje2009
MegjegyzésAz egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: „… meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…”(2) Maga a kápolna nagyon rossz állapotban van. Falai nedvesek, mállik le a festék, ami a mellékletben található képeken is jól látható. 1978. július 18-án Berkes Imre plébános kérvényezte a Járási Nemzeti Bizottságnál a kápolna restaurálását, a kérvényéhez részletes kalkulációt csatolt, amely szerint az elvégzendő felújítási munkák összesen 57.826,- Kčs koronát igényelnének. A járási nemzeti bizottság műemlékről lévén szó, az engedélyt a restaurálásra 1978 év végéig szigorú feltételek mellett megadta. 1996–1998 között a kápolnát ismét restaurálták. Ennek költségeit a Kromberg & Schubert cég állta, a város vezetőségével történt megállapodás alapján. Az egyik női adatközlőm elmondása szerint a II. világháború végéig Halottak napján három misét is tartottak a kápolnában (3). A rendszerváltást követő pár évben újra volt istentisztelet Halottak napján a kápolnában (4). Ma már csak március 15.-hez és augusztus 20.-hoz kapcsolódó ünnepségek alkalmával (melyeket a kápolna mellett tart meg a város vezetősége) nyitják ki a kápolnát, hogy a hangosításhoz innét nyerjenek villanyáramot.
Rövid URL
ID23645
Módosítás dátuma2019. január 16.

28 találat