Fő téma | képoszlop / kápolna / mezei oltár |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | kaplnka |
Anyag | kő / beton / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Magasmajtény [Hrušov] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2023 |
Rövid URL | |
ID | 104918 |
Módosítás dátuma | 2023. június 28. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Melléktéma | Szent György, Szent Vendel, Mindenkor Segítő Szűzanya, Jézus szíve, Szent Flórián |
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton / tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Horvátgurab [Chorvátsky Grob] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Útkereszteződésben áll a kis kápolna, oltárképe Szentháromság, ám ezen kívül viszonylag sok, deponia pia-szerűen lerakott képpel (Szent György, Szent Vendel, Mindenkor Segítő Szűzanya, a háromkirályok imádása, Jézus szíve, búcsúi emlékképek: Máriacell s egy másik Mária-kegyhely), Jézus szíve és Szent Flórián egy-egy porcelán szobra. A bejárat fölötti falfülkében Szent Flórián kifakult képe. |
Az adatfelvétel ideje | 2023 |
Rövid URL | |
ID | 104847 |
Módosítás dátuma | 2023. április 27. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Nepomuki Szent János |
Hely | település szélén / víz mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt / pálmaág / szív |
Település | Kakasalja [Muránska Zdychava] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A kápolnából évtizedekkel ezelőtt elvitték a fa szobrot a murányhosszúréti templomba, akkor egy Szűz Mária-szobor került a helyébe. Mára egy Nepomuki Szent János-festmény (olajnyomat?) került. |
Az adatfelvétel ideje | 2023 |
Rövid URL | |
ID | 104609 |
Módosítás dátuma | 2023. március 30. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent Anna |
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1761 |
Szimbólum | kereszt / kettőskereszt |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2018 |
Rövid URL | |
ID | 103856 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 10. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Garamszécs [Polomka] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103318 |
Módosítás dátuma | 2022. április 20. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Rövid URL | |
ID | 103123 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | szobor / kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Máriácska |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1876 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Feketenyék [Čierna Voda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Nagy Ildikó; Liszka József; ; Király Regina (fotó, 2021) |
Felirat | RENCZÉS BOLDIZSÁR ÉS NEJE ROSTÁS VERON ÁLTAL KÉSZÍTETT 1876 |
Leírás | Szeptember közepén (2017), a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén felszentelték a felújított kápolnát a község határában. A kegyhelyet 1876-ban Renczés Boldizsár és Rostás Veron építtette, később Kása Imre és családja gondozta. Az ünnepi mise után körmenet indult a több mint száznegyven éve épített kápolnához „A kápolna örök mementó és felszólítás számunkra: ne hagyjuk el gyökereinket és őseink hitét, ápoljuk, őrizzük és adjuk tovább utódainknak azt a kincset, amelyet elődeink örökségül ránk hagytak” – mondta a felszentelés előtt Csady Zsuzsa polgármester. A kápolnát Kádár László vállalkozó állíttatta helyre, Slávik Antal plébános szentelte fel. „Két veszélyes gesztenyefa állt a kápolna mellett, az egyik rádőlt, és eltörte a tetején levő keresztet. A kápolna itt áll a vállalatunk előtt, ezért is tartottam fontosnak, hogy helyreállítsuk – mondta Kádár László – Büszkének kell lennünk arra, ami a faluban történik, és itt marad”. https://ujszo.com/regio/kapolnat-avattak-feketenyeken [letöltve: 2018.10.29.] |
Irodalom | - Kápolnát avattak Fekenyéken. Új Szó 2017. 9. 27., 10. p. |
Rövid URL | |
ID | 102200 |
Módosítás dátuma | 2021. június 14. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1908 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Párkány [Štúrovo] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | FELTÁMADUNK! / Építtette Rogrün Ede és neje Werle Ottilia / 1908 |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Megjegyzés | Az Esztergom c. politikai és közéleti hetilap híre: „Temető-kápolna szentelés. Ma vasárnap Párkányban temető-kápolna szentelés lesz. A szertartást ünnepélyes szent mise előzi meg, melyet Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok mond, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, Majer Imre pápai kamarás, plébános stb. segédletével. A szent mise d. e 10 órakor veszi kezdetét, mely után a püspök nyomban végzi a kápolna szentelést.” (Esztergom 13, 1908/41, 4) |
Rövid URL | |
ID | 102007 |
Módosítás dátuma | 2021. május 19. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2018 |
Rövid URL | |
ID | 101963 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Galánta [Galanta] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Diószeg irányában, a temető előtt, az út mellett áll a kápolna, benne oltáron Nepomuki Szent János festett kő szobra. Tőle balra: Madonna-kép, ráakasztott rózsafüzérrel (1), Jézus-szíve kép (2); jobbra: Mária-szíve kép (3), a sasvári templom képe (4), feszület (5). Szép kovácsoltvas ajtó zárja. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 101934 |
Módosítás dátuma | 2021. május 6. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Szklabonya [Sklabiná] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2020 |
Megjegyzés | A Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna. |
Rövid URL | |
ID | 101270 |
Módosítás dátuma | 2021. március 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó / felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1900 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | TERSZTYÁNSZKY CSALÁD /
NYUGHELYE /
ÉPÜLT 1900. ÉVBEN
|
Leírás | A temető központjában álló temetkezési kápolna neogótikus stílusban épült, harangtornyán toronygömb, rajta kereszt. A torony alatti timpanonban, süttői mészkő táblán az első felirat, amely datálja is az épületet. Ez alatt, közvetlenül a bejárat fölött egy másik tábla, bibliai idézettel (János 11.26) |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2009, 79. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2020 |
Rövid URL | |
ID | 101134 |
Módosítás dátuma | 2021. február 11. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Naszvad [Nesvady] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje] |
Leírás | A kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát. |
Irodalom | Liszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Megjegyzés | “A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65) |
Rövid URL | |
ID | 31787 |
Módosítás dátuma | 2018. október 1. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentháromság |
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1722 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722 A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük! Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán: TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31413 |
Módosítás dátuma | 2017. december 29. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Település | Csécsénypatony [Čečínska Potôň] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén (Lég irányában) áll a szemmel léthatóan nem túl régen épített, nyeregtetős, barnára festett bádoggal fedett kis kápolna. Tetején fém (kovácsoltvas?) kereszt. A bejáratot fém rács zárja el. Bent padok nincsenek, nem is férnének el. Az oltárkép egy, eredendően lakásbelsőt díszítő szentkép, de a többi, oltáron és körülötte lévő tárgyakról is úgy tűnik, akár egy szent raktár (deponia sacra). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A bejárat két oldalán egy-egy tujabokor. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 31158 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 23. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária, Madonna |
Hely | település szélén |
Anyag | kő / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Barka [Bôrka] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Leírás | A kis, téglalap alaprajzú, apszisos, toronytalan, nyeregtetős kápolna a falu északi részén a Szádelői völgyhöz vezető út mellet áll. A vasráccsal elzárt bejárat fölötti, fából készült oromzat csúcsán háromkaréjos végződésű fakereszt, az oromzaton applikált fakereszt az ÜDVÖZLÉGY MÁRIA (ma már hiányos) felirattal körbevéve. A kápolna oltárán Szűz Mária a kisded Jézussal polichróm gipsz (?) szobor. A falakon különféle szentképek, feszület. |
Irodalom | Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Közreadja, a bevezető tanulmányt és a mutatókat írta Barna Gábor.Szeged: Néprajzi Tanszék 2002 /Devotio Hungarorum 8./ |
Az adatfelvétel ideje | 2005 |
Megjegyzés | A kápolna négy sarkánál egy-egy tölgyfa. |
Rövid URL | |
ID | 30936 |
Módosítás dátuma | 2019. március 7. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Kápolnácska |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | pala |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | csillag / IHS / kereszt / rozetta |
Település | Ipolyság [Šahy] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com |
Leírás | Ipolyságtól részközsége, Tesmag felé haladva a főúttól balra, közel a szőlőkhöz vezető mellékút kereszteződéséhez, láthatjuk a valószínűleg 20. század elején épült, neogótikus kiskápolnát. Ajtaja kőkeretes, a teret fém ajtó zárja le. A magas homlokzatot tömör talapzatra állított, sima szárú kőkereszt díszíti, kétoldalt alacsonyabb, négyszögletes, kanellúrás kiképzésű oszlopon sima abakuszra helyezett, toronyszerű építmény ékesíti, a csúcs alatti kőbe vésett rozettákat a felújításkor szabadon hagyták. Az ajtót, felette a csúcsívet, valamint az ablakokat eredetileg színes ólomüveg berakás díszítette, az időközben kitört részeket színes mintázott, vagy közönséges ablaküveggel pótolták. Az ajtó feletti csúcsív közepén háromkaréjos szárvégződésű fémkereszt látható, mely függőleges szárával áthalad az IHS szimbólum H betűjén. A belső tér megvilágítását az ajtó üvegbetétjein kívül két, egymással szemben elhelyezett csúcsíves oldalsó ablak biztosítja. A padlózatot hatszögletű barna és vörös, meglehetősen kopott járólapok borítják. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az először kékre meszelt és 22 aranyozott csillaggal díszített kápolnabelsőt néhány éve átfestették halvány sárgára, a csillagokat azonban megtartották. Az oltárasztalt csipkével, valamint hímzéssel díszített fehér terítővel fedték le és kisméretű lourdesi Mária-szobrot helyeztek el rajta. A szobor elé és mellé üvegvázákban művirágot raktak, az „oltárka” két szélére kerámia csészealjon elhelyezett, a Fájdalmas Anya képével díszített, vaskos gyertyákat állítottak. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.7.4. |
Rövid URL | |
ID | 30033 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Rövid URL | |
ID | 29459 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentháromság |
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült, Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor. |
Irodalom | – Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2001; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 29422 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Kápolna |
Anyag | kő |
Állapot | rossz |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Muzsla [Mužla] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com |
Leírás | Xavéri Szent Ferenc misszió kápolnája. Erősen rongálódott a második világháború alatt, ugyanis bomba találat érte, így a kápolna rész le lett később bontva, csak a harangláb áll. Az objektum téglából épült, ajtaja vas. Tető fedi, melyen kereszt található, a tető anyaga cserép, alatta ablak található. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A Xavéri Szent Ferencnek szentelt kápolnát a község építette 1738-ban. A második világháború alatt kapott bombatalálatot, majd kibővítették halottas házzá, amit aztán később lebontottak. |
Az adatfelvétel ideje | 2016. 8. |
Rövid URL | |
ID | 28382 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Település | Debrőd [Debraď] |
Megye | Abaúj-Torna |
Leírás | Meglehetősen nagy méretű kápolna, az oltárkép Szent család. A környező falakon is több kép: Jézus-szíve, Mária-szíve stb. Padok nincsenek benne, bár elférnének. |
Az adatfelvétel ideje | 1998.8.13. |
Rövid URL | |
ID | 27451 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Település | Pusztafödémes [Pusté Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A temető szélén áll egy igen öreg hársfa, s a közelében egy kápolna. Ajtaján egy géppel írt történet, amely azt meséli el szlovák nyelven, hogy „lipka pustafedýmešská” alatt miként jelent meg egy leánynak Szűz Mária és miként fakasztott gyógyhatású vizet, amitől édesanyja is meggyógyult. A kápolnába nem sikerült bejutni, kívülről semmi különösebb nyoma a kultusznak. Talán mindössze annyi, hogy a kápolna fa ajtaja előtt, ahová a szöveg is van tűzve egy Mária-imádság kíséretében, a földön egy csomó virágcsokor hever. |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 27448 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p. |
Rövid URL | |
ID | 27434 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Leírás | A magyarszőgyéni temetőben álló egyik kápolna “gót stílusban épült, haranggal is ellátott épület, bejárata fölött az alábbi felirat olvasható: özv. Mánya Péterné született Seres Katalin családi sírboltja, 1927. Évtizedekig valóban az építtető család sírboltja volt, de a második világháború után állami kezelésbe került, azóta nyilvános ravatalozó.” (Gábris 1995, 167) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p. |
Rövid URL | |
ID | 27433 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent Imre |
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Vágfüzes [Vrbová nad Váhom] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Szent Imre herceg tiszteletére szentelt kis kápolna az Agyagos falurészben (tkp. egy kisebb tanyacsoport). Kéthetente vasárnaponként ma is tartanak benne istentiszteletet. A Szent Imrét ábrázoló oltárkép (olajnyomat) alatt egy öltöztetős Mária-szobor, kék ruhában, koronával a fején. Állítólag nem szokták öltöztetni, mindig ez a ruha van rajta, hiszen „ez Máriácska színe” [mármint a kék]. A közelmúltban elloptak a kápolnából egy Szent Istvánt ábrázoló képet, valamint két misekönyvet és egy kehelyt. Előtte harangláb, harang nélkül. Bevitték egy házhoz, mert attól tartanak, hogy azt is ellopják (1997). A kápolna belső berendezése teljesen feldúlva, sem az oltárkép, sem a Mária-szobor nincs bent. A harangtalan harangláb is eltűnt, viszont a tető teljesen új (2018) |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 27371 |
Módosítás dátuma | 2018. szeptember 2. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Zsarnai kápolna Korelás kápolna Szenvedő Krisztus kápolna |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves] |
Megye | Torna |
Gyűjtő | Dr. Bodnár Mónika 3630 Putnok Rákóczi Ferenc u. 66. Tel.: 00-36-30-521-1995 bodnarm3@gmail.com |
Felirat | ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE 1791-1930 JUHÁSZ FERENC ÉS CSALÁDJA HÁLÁJUK S SZERETETÜK JELÉÜL // MDCCCXLII (I?) |
Leírás | A falutól K-i irányban, a Tornaújfaluból Zsarnó felé vezető egykori dűlőút szélén, a Zsarnói dombon áll. Ma már nem az előtte levő völgyben, hanem a dombon, a kápolna mögött megy a dűlőút. 300 x 310 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 50 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt. Feketére festett egyszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos. Eredetileg kétszárnyú faajtó volt rajta, az ajtókeret ma is fa. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható (nem vehető ki tisztán, hogy a végén két vagy három I van-e ott), fölötte, a falban fehér márványtábla, a fenti felirattal. A bejárat fölött kisméretű fa harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1930-ban. Szürkére festett pléhtető van rajta. Belül a mostani fehér meszelés alatt színes (kék, drapp) festéknyomok is láthatók. Az íves oltárra egy 105 x 80 cm-es, fára festett, Jézust ábrázoló szentkép van állítva (kék alapon, fehér keretben). A kápolnának bordó színű öntött betonpadlózata van, fekete szegéllyel, középen fekete négylevelű motívum. A kápolna bejárata DNY, vagyis a falu felé vezető Sasi híd felé néz. A bejárattól kb. 2 m-re egy vaskereszt áll. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.) A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat. 1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés. Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor. Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat. (folyt.) A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.) A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat. 1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés. Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor. Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat. (folyt.) |
Az adatfelvétel ideje | 2010 augusztus |
Rövid URL | |
ID | 26863 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Keresztúti kápolna, Korelás kápolna (ez is!), Szentháromság kápolna |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves] |
Megye | Torna |
Gyűjtő | Dr. Bodnár Mónika 3630 Putnok Rákóczi Ferenc u. 66. Tel.: 00-36-30-521-1995 bodnarm3@gmail.com |
Felirat | MDCCCLXXIII |
Leírás | A falutól déli irányba, a szántóföldekre vezető dűlőút mellett található. A JRD (TSz) idejében a másik dűlőutat beszántották, ma már nincs a közelében keresztút. („A Feljáróra meg a Csapásra ment ki az út. Összeszántották, csak a csapási út maradt meg.”) 370 x 490 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 150 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt, a boltív fehér, arany csillagok vannak ráfestve, a fal két oldalt 150 cm-es magasságban drapp színű, fehér foltmintákkal. Barnára festett kétszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos, üvegezett. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható, az építés évére utal. Az utolsó felújításkor a fába vésett évszámot műanyag bevonatú dróttal rakták ki. Fölötte, a timpanonban barnára festett kereszt látható. A bejárat fölött kisméretű fa, zsalugáteres harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1931-ban. Barnára festett pléhtető van rajta. A kápolna 65 cm magas kőkerítéssel van körbekerítve. A kőkerítésen levő betontetőből kb. 1,5 m-enként vasrudak állnak ki, azokat vaslánc köti össze. A kápolna bejárata É, vagyis a falu felé néz. A bejárattól kb. 3 m-re egy fehér márvány kereszt áll. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a második nagykolera után, annak emlékére építették, a katolikusok és reformátusok közösen, mindkét felekezet tagjai adtak bele. Más változat szerint a reformátusok adták a földet, a katolikusok építették. De a reformátusok kikötötték, hogy kereszt nem lehet rajta, ezért nem is volt. „Buzogány” (dárda?) volt rajta, meg két búzakalász, egészen addig, amíg Bencsik kanonok fel nem újította. 1931-ben nagy jégverés pusztított a község határában, ennek emlékezetére megújították, ekkor került rá a fatorony, tetején a kereszttel. 1981-ben Szilágyi Józsefné kezdeményezésére ismét felújították. Ekkor készült a kertészeti üvegház, ott voltak a kőművesek, építő munkások. Mivel a kápolna az egykori kertészet közelében áll, a kertészetben dolgozó asszonyok is sokat dolgoztak a felújításkor rajta. A ma látható Szentháromság képet - Rus Peter akkori plébános ajánlatára - Jozef Milka csetneki (Stítnik) festőtől rendelték, 1982-ben. Az eredeti festmény már nagyon elrongyolódott, azt elégették. A kápolna újbóli felszentelésére 1982. november 1-én került sor, Oravecz Pál által. Gondozói: Édesanyám visszaemlékezése szerint az 1940-es évekig az ő nagyapja, L. Köteles Mihály (1859-1944) gondozta, akinek a szülei az ő gyermekkorában szintén a kolerában hunytak el. Ő - elmondása szerint - azért maradt életben, mert megitta a vakablakban talált tintát. Amikor ő már nagyon öreg volt, édesanyám hordott bele friss virágot, sokszor barátnőivel. 1981-től Szilágyi Józsefné Baksi Anna és családja gondozza. Meg a faluban élő apácák is kijárnak. Búzaszentelőre misét is tartottak benn, ha a határnak azon a részén volt a vetés. Még a 2. vh. után is miséztek benne. (Erre az egyházi iratokban is találunk utalást.) A 2. vh. idején, a „frontkor” befészkelték magukat a katonák a két kápolnába, a keresztúti előtt a keresztet is ledöntötték, mert az zavarta a kilátást. (folyt.) |
Az adatfelvétel ideje | 2010 augusztus |
Rövid URL | |
ID | 26824 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1897 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Tőrincs [Trenč] |
Megye | Nógrád |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Leírás | A templom mögött, a templom apszisának háttal, kelet felé néz a Szent József tiszteletére 1897-ben felszentelt kápolna. Előtte egy feszület. |
Az adatfelvétel ideje | 2001 |
Rövid URL | |
ID | 26779 |
Módosítás dátuma | 2022. október 1. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent Rozália |
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Rozália |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Csallóközkürt [Ohrady] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Rozália-kápolna. Lényegében a falu szélét jelző kápolna, valószínűleg fogadalmi, talán valamilyen járvány után állíttatták. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A körösztjáró napok alkalmával a harmadik napi körmenet a Rozáliához vezetett (az első napi a fehir kip-hez, a második pedig a vörös kip-hez). Bent a Fájdalmas Szűzanya olajnyomata, valamint egy Máriatál-i emlékkép. |
Irodalom | Liszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 132. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 1998; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 26360 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 5. |