Szakrális Kisemlék - kápolna
5 találat

Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]
Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]
Település: Feketenyék [Čierna Voda]

Típus: szobor / kápolna

Anyag: / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Típusszobor / kápolna
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésMáriácska
Anyag / tégla
Állapotfelújított
Datálás19. század
Egyéb datálás1876
Szimbólumkereszt
TelepülésFeketenyék [Čierna Voda]
MegyePozsony
GyűjtőNagy Ildikó; Liszka József; ; Király Regina (fotó, 2021)
FeliratRENCZÉS BOLDIZSÁR ÉS NEJE ROSTÁS VERON ÁLTAL KÉSZÍTETT 1876
LeírásSzeptember közepén (2017), a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén felszentelték a felújított kápolnát a község határában. A kegyhelyet 1876-ban Renczés Boldizsár és Rostás Veron építtette, később Kása Imre és családja gondozta. Az ünnepi mise után körmenet indult a több mint száznegyven éve épített kápolnához „A kápolna örök mementó és felszólítás számunkra: ne hagyjuk el gyökereinket és őseink hitét, ápoljuk, őrizzük és adjuk tovább utódainknak azt a kincset, amelyet elődeink örökségül ránk hagytak” – mondta a felszentelés előtt Csady Zsuzsa polgármester. A kápolnát Kádár László vállalkozó állíttatta helyre, Slávik Antal plébános szentelte fel. „Két veszélyes gesztenyefa állt a kápolna mellett, az egyik rádőlt, és eltörte a tetején levő keresztet. A kápolna itt áll a vállalatunk előtt, ezért is tartottam fontosnak, hogy helyreállítsuk – mondta Kádár László – Büszkének kell lennünk arra, ami a faluban történik, és itt marad”.   https://ujszo.com/regio/kapolnat-avattak-feketenyeken [letöltve: 2018.10.29.]
Irodalom- Kápolnát avattak Fekenyéken. Új Szó 2017. 9. 27., 10. p.
Rövid URL
ID102200
Módosítás dátuma2021. június 14.

Kápolna – Szent Orbán, Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]

Részletek

Típusszobor / kápolna
Helyszőlőhegy
Állapotfelújított / elpusztult
Datálás19. század / 1989 előtt
Egyéb datálás1825
Szimbólumkönyv / püspöksüveg / szőlőfürt
TelepülésGaramkövesd [Kamenica nad Hronom]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratAZ ISTEN DITSŐSÉGÉRE / SZ. URBAN TISZTELETIRE / E KÁPOLNA FÖLÉPÜLT / FÖLSÖSÉG ENGEDELMIVEL / DARÁZS JÁNOS KÖLTSÉGIVEL / E SZŐLŐK KÖSZT ELKÉSZÜLT / AN 1825
LeírásA szőlőhegyén valamikor állott egy Orbán-kápolna. A második világháború ideje alatti kemény harcok során az építmény gyakorlatilag ugyan nyomtalanul eltűnt, de a rajta lévő márványtáblát ma is őrzi annak az egykori bírónak (Matus Orbánnak) a családja, aki annak idején a kápolnát gondoztatta (a szőlőhegyen ma is áll az a présház, amelynek szemöldökfáján a felirat – Csináltatta Matus Orbán 1873 – e bíró emlékét őrzi). Ezt követően is ez a család (akiket a faluban ma is csak úgy ismernek, hogy az Urbánék) viselte gondját, ükunokáját és annak fiát is Orbánnak keresztelték. Márványtáblán a felirat. Matus Orbánné Hunya Ilona (sz. 1932) visszaemlékezése szerint ez a kápolna nagyjából 3 m széles lehetett. Az oltáron Szent Orbán püspök gipszből készült szobra állott, mellette két oldalról egy-egy gyertyatartó és virágváza. Jobbról és balról egy-egy Jézus Szíve-, ill. Szűz Mária-kép. Az oltár előtt kis zsámoly [térdeplő] volt. A kápolna belülről fehérre volt meszelve, és üvegezett rácsos ajtó zárta. Az egész belvilága akkora volt, hogy a szentmise alatt a pap és a két ministráns gyerek elfért benne.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA második világháborúig Orbán-nap előtt a csőszök lekaszálták a kápolna körüli térséget, s azok a szőlősgazdák, akiknek hajloka [présház] a proseció útvonalába esett, kimeszelték a présházak elejét. Az oltárt virágokkal díszítették (cseresznyét itt sem aggattak rá, mivel a májusi cseresznye ekkorra már elérett). Az Orbán-napi körmenetet és a litániát mindig napján tartották, csak abban a z esetben halasztották a következő vasárnapra, ha az idő nagyon nem kedvezett neki. Litánia után a hazafelé tartókat a szőlősgazdák be- invitálták egy-egy pohár borra, így végül egész népünnepélyként zárult az Orbán-napi körmenet. Hétköznapokon a határból hazajövők egy-egy csokor mezei virágot tűztek az Orbán-kápolna rácsos ajtajába, a férfiak megemelték kalapjukat, s egy-egy fohászt mondtak el. Csak halvány adatokat sikerült gyűjteni arra vonatkozólag, hogy rossz termés esetén megbüntették-e Orbánt. Állítólag előfordult, hogy – miután elverte a jég a szőlőjét – az egyik szőlősgazda vízzel öntözte le az Orbán- kápolna ajtaját. De az ellenkezőjére is volt példa: jó termés esetén a vidám szőlősgazdák borral öntözték le Szent Orbán kápolnájának ajtaját (Sliva Lászlóné Zsákovics Judit sz. 1961). A második világháború során a garamkövesdi Szent Orbán-kápolna teljesen elpusztult. A Matus család (Urbánék) egy falubéli fiatalemberrel, Gyurkovics Ferenccel, aki a modrai majolikagyárban dolgozott akkor, 1953-ban elkészíttetett egy új Orbán-szobrot, amelyet ma is otthon őriznek. Akkor úgy tervezték, hogy a kápolnát ismét felépítik, s a szobor ott nyer majd végső elhelyezést. Erre az ismert társadalmi-politikai körülmények miatt abban az időben nem kerülhetett sor. Amikor 1990-ben ismét meg lehetett rendezni a faluban az úrnapi körmenetet, az egyik sátorban (búdicska) Szent Orbán szobrát állították fel. Orbán szobra azóta is évről évre itt nyeri el a maga funkcióját, arra várva, hogy egyszer talán elkészül szőlőhegyi kápolnája is, ahol végső otthonra lelhet.
IrodalomLiszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 108–110. p.
Az adatfelvétel ideje1994
Rövid URL
ID101862
Módosítás dátuma2021. április 22.

Kápolna – Szőgyén (Svodín)
Kápolna – Szőgyén (Svodín)
Település: Szőgyén [Svodín]

Típus: kápolna

Anyag: beton / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típusSzentcsalád-kápolna
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésszent család kápolna; kápolnácska; kiskápolna; diós kápolna
Anyagbeton / tégla
Állapotfelújított
Datálás18. század
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József; Vadkerti Tibor
FeliratKAPLNKA SVÄTEJ RODINY V ZNAMENÍ VÄČNÉHO SVETLA MAĹOVAL, JÁNOS KÁNTOR VÝTVARNÝ UMELEC v r. 2003. A SZENT CSALÁD-KÁPOLNA AZ ÖRÖK FÉNY JEGYÉBEN FESTETTE, KÁNTOR JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ 2003-ban.
LeírásA Diós tér területén található, egy útelágazásnál a domb tetején. A kápolna előtt áll a Diós feszület is, a feszület korábban itt állt már, mint maga a kápolna. A kápolnát 1826-ban épített egy juhász, akinek a neve Turcsik János volt. A kápolna szerves részét képezte a körmenteknek, amely húsvét előtt volt, és amely során az egyik nap, ezt a kápolnát látogatták meg. A harmadik napon látogattak el a kápolnába, ahol szentmise volt családjaikért. A kápolna nagyon kicsi, belseje kb. 2x2 m, egy oltár található benne, kétoldalt pedig ablak, amelyen fa zsalugáter van, és vasráccsal van ellátva. 1992-ben az önkormányzat felújítatta, majd 2003-ban Kántor János festőművész festette ki belsejét. A kápolnán külső falán márványtáblán a felirat.

(Vadkerti Tibor szakdolgozatából, SJE, 2012)

Maga az épület nyeregtetős, cseréppel borítva, tetején vas kereszttel. Az oltárkép (19. sz.) a Szent családot ábrázolja a gyermek Jánossal. Az oltárba süllyesztett ereklyét (kinek az ereklyéje?) süttői mészkőből készült, tükörsima lap fedi. Nyilván a sok érintéstől vált ilyen simára. Az oltáron porcelánszobrok. Balról jobbra: egy kisebb és egy nagyobb Jézus-szíve szobor, középen, az oltárkép előtt Páduai Szent Antal szobra, előtte egy feszület, jobbra: Mária-szíve szobor, mögötte egy nagyobb Gonzágai Szent Alajos (?) szobor. Az oltáron két oldalt 2–2 gyertyatartó. Az oltár előtt, tkp. a térdeplőn Árpád házi Szent Erzsébet szobra. Kántor János rikító színű, olykor Grünewaldra hajazó (főleg a mennyezeti kép!) falfestményei Krisztus szenvedéstörténetéből mutatnak be, olykor aktualizált (szuronyos német katonák!) jeleneteket. A bejáratnál a két sarokra Szent Péter és Pál alakja került. (L.J. 2013)
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995 Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p.
Az adatfelvétel ideje1998; 2012; 2013
Megjegyzés"Midőn a mirigyhalál 1710. évben dühöngött, Kontra Mihály, magyar-szölgyéni lakos sz. Simon és Júdás tiszteletére kápolnát emelt. Évek után megrongáltatván, jótevőre talált Major Gáspárban, ki 1774. év körül a kápolnát kijavíttatta és szent Sebestyén és Rochus tiszteletére felszentelte. Miután pedig az 1780. utáni vihar ezt is megsemmisítette, mint sok más üdvös intézeteket, Jurcsik János, szinte magyar-szölgyéni juhász 1826. csak nem az előbbi kápolna helyén egy ujat építtetett, mely azon évben a szent család tiszteletére felszenteltetett. Keresztjáró hétben, kedden a sz. Mihály templomából ide vezettetik a körmenet." (Szabó 1865, 414) „A nagy pestisjárvány esztendejében — 1710-ben — Kontra Mihály Simon és Júda tiszteletére kápolnát emelt Magyarszőgyénben. Annak a kápolnának az elődjéről van szó, mely a volt Diósliget sarkában, az út feletti dombon található. Ez a ma már lakott vidék, akkor még a falu széle volt. Kapcsolódott később a kopott temetőnek nevezett területhez, mely ezen épülettől nyugatra, a fehérkereszt felé terült el. A temető akkor még működött, ide temették a járvány nagyszámú áldozatát is. Évtizedek múltán a kápolna megrongálódott, 1774 táján Major Gáspár kijavíttatta. 1780 körül a hatalmas szélvihar teljesen megsemmisítette. Jurcsik János juhász 1826-ban az előbbi helyére újat épített a Szent család tiszteletére. Hosszú ideig, a keresztjáró napok keddjén, minden esztendőben körmenet ment ide és szertartás volt az épületben...” (Gábris 1995, 160)
Rövid URL
ID31558
Módosítás dátuma2017. december 28.

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Típus: kápolna

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helyhatár
Helyi megnevezésKeresztúti kápolna, Korelás kápolna (ez is!), Szentháromság kápolna
Anyag
Állapotfelújított
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésTornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
MegyeTorna
GyűjtőDr. Bodnár Mónika
3630 Putnok
Rákóczi Ferenc u. 66.
Tel.: 00-36-30-521-1995
bodnarm3@gmail.com
FeliratMDCCCLXXIII
LeírásA falutól déli irányba, a szántóföldekre vezető dűlőút mellett található. A JRD (TSz) idejében a másik dűlőutat beszántották, ma már nincs a közelében keresztút. („A Feljáróra meg a Csapásra ment ki az út. Összeszántották, csak a csapási út maradt meg.”)

370 x 490 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 150 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt, a boltív fehér, arany csillagok vannak ráfestve, a fal két oldalt 150 cm-es magasságban drapp színű, fehér foltmintákkal. Barnára festett kétszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos, üvegezett. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható, az építés évére utal. Az utolsó felújításkor a fába vésett évszámot műanyag bevonatú dróttal rakták ki. Fölötte, a timpanonban barnára festett kereszt látható. A bejárat fölött kisméretű fa, zsalugáteres harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1931-ban. Barnára festett pléhtető van rajta.
A kápolna 65 cm magas kőkerítéssel van körbekerítve. A kőkerítésen levő betontetőből kb. 1,5 m-enként vasrudak állnak ki, azokat vaslánc köti össze.
A kápolna bejárata É, vagyis a falu felé néz. A bejárattól kb. 3 m-re egy fehér márvány kereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA helyi hagyomány úgy tartja, hogy a második nagykolera után, annak emlékére építették, a katolikusok és reformátusok közösen, mindkét felekezet tagjai adtak bele. Más változat szerint a reformátusok adták a földet, a katolikusok építették. De a reformátusok kikötötték, hogy kereszt nem lehet rajta, ezért nem is volt. „Buzogány” (dárda?) volt rajta, meg két búzakalász, egészen addig, amíg Bencsik kanonok fel nem újította.
1931-ben nagy jégverés pusztított a község határában, ennek emlékezetére megújították, ekkor került rá a fatorony, tetején a kereszttel.
1981-ben Szilágyi Józsefné kezdeményezésére ismét felújították. Ekkor készült a kertészeti üvegház, ott voltak a kőművesek, építő munkások. Mivel a kápolna az egykori kertészet közelében áll, a kertészetben dolgozó asszonyok is sokat dolgoztak a felújításkor rajta.
A ma látható Szentháromság képet - Rus Peter akkori plébános ajánlatára - Jozef Milka csetneki (Stítnik) festőtől rendelték, 1982-ben. Az eredeti festmény már nagyon elrongyolódott, azt elégették. A kápolna újbóli felszentelésére 1982. november 1-én került sor, Oravecz Pál által.
Gondozói: Édesanyám visszaemlékezése szerint az 1940-es évekig az ő nagyapja, L. Köteles Mihály (1859-1944) gondozta, akinek a szülei az ő gyermekkorában szintén a kolerában hunytak el. Ő - elmondása szerint - azért maradt életben, mert megitta a vakablakban talált tintát. Amikor ő már nagyon öreg volt, édesanyám hordott bele friss virágot, sokszor barátnőivel. 1981-től Szilágyi Józsefné Baksi Anna és családja gondozza. Meg a faluban élő apácák is kijárnak.
Búzaszentelőre misét is tartottak benn, ha a határnak azon a részén volt a vetés. Még a 2. vh. után is miséztek benne. (Erre az egyházi iratokban is találunk utalást.)
A 2. vh. idején, a „frontkor” befészkelték magukat a katonák a két kápolnába, a keresztúti előtt a keresztet is ledöntötték, mert az zavarta a kilátást. (folyt.)
Az adatfelvétel ideje2010 augusztus
Rövid URL
ID26824
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]
Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]

Részletek

Típuskápolna / Deponia pia
Helyútkereszteződés / határ
Helyi megnevezéskápolna
Anyag / tégla
Állapot / felújított
Datálás1918 előtt
Egyéb datálás1907
Szimbólumcsillag / horgony / kereszt / szív
TelepülésBódvavendégi [Hosťovce]
MegyeAbaúj-Torna
GyűjtőBodnár Mónika
FeliratISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907
LeírásVendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda.

Adatközlők

Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi
Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi
IrodalomEperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p.
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID26178
Módosítás dátuma2021. május 18.

5 találat