Szakrális Kisemlék - kápolna
16 találat

Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]
Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]
Település: Feketenyék [Čierna Voda]

Típus: szobor / kápolna

Anyag: / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Típusszobor / kápolna
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésMáriácska
Anyag / tégla
Állapotfelújított
Datálás19. század
Egyéb datálás1876
Szimbólumkereszt
TelepülésFeketenyék [Čierna Voda]
MegyePozsony
GyűjtőNagy Ildikó; Liszka József; ; Király Regina (fotó, 2021)
FeliratRENCZÉS BOLDIZSÁR ÉS NEJE ROSTÁS VERON ÁLTAL KÉSZÍTETT 1876
LeírásSzeptember közepén (2017), a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén felszentelték a felújított kápolnát a község határában. A kegyhelyet 1876-ban Renczés Boldizsár és Rostás Veron építtette, később Kása Imre és családja gondozta. Az ünnepi mise után körmenet indult a több mint száznegyven éve épített kápolnához „A kápolna örök mementó és felszólítás számunkra: ne hagyjuk el gyökereinket és őseink hitét, ápoljuk, őrizzük és adjuk tovább utódainknak azt a kincset, amelyet elődeink örökségül ránk hagytak” – mondta a felszentelés előtt Csady Zsuzsa polgármester. A kápolnát Kádár László vállalkozó állíttatta helyre, Slávik Antal plébános szentelte fel. „Két veszélyes gesztenyefa állt a kápolna mellett, az egyik rádőlt, és eltörte a tetején levő keresztet. A kápolna itt áll a vállalatunk előtt, ezért is tartottam fontosnak, hogy helyreállítsuk – mondta Kádár László – Büszkének kell lennünk arra, ami a faluban történik, és itt marad”.   https://ujszo.com/regio/kapolnat-avattak-feketenyeken [letöltve: 2018.10.29.]
Irodalom- Kápolnát avattak Fekenyéken. Új Szó 2017. 9. 27., 10. p.
Rövid URL
ID102200
Módosítás dátuma2021. június 14.

Kápolna – Nepomuki Szent János, Galánta [Galanta]
Település: Galánta [Galanta]

Típus: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helytemető
Anyag / tégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésGalánta [Galanta]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásDiószeg irányában, a temető előtt, az út mellett áll a kápolna, benne oltáron Nepomuki Szent János festett kő szobra. Tőle balra: Madonna-kép, ráakasztott rózsafüzérrel (1), Jézus-szíve kép (2); jobbra: Mária-szíve kép (3), a sasvári templom képe (4), feszület (5). Szép kovácsoltvas ajtó zárja.
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID101934
Módosítás dátuma2021. május 6.

Kápolna – Szent Orbán, Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]

Részletek

Típusszobor / kápolna
Helyszőlőhegy
Állapotfelújított / elpusztult
Datálás19. század / 1989 előtt
Egyéb datálás1825
Szimbólumkönyv / püspöksüveg / szőlőfürt
TelepülésGaramkövesd [Kamenica nad Hronom]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratAZ ISTEN DITSŐSÉGÉRE / SZ. URBAN TISZTELETIRE / E KÁPOLNA FÖLÉPÜLT / FÖLSÖSÉG ENGEDELMIVEL / DARÁZS JÁNOS KÖLTSÉGIVEL / E SZŐLŐK KÖSZT ELKÉSZÜLT / AN 1825
LeírásA szőlőhegyén valamikor állott egy Orbán-kápolna. A második világháború ideje alatti kemény harcok során az építmény gyakorlatilag ugyan nyomtalanul eltűnt, de a rajta lévő márványtáblát ma is őrzi annak az egykori bírónak (Matus Orbánnak) a családja, aki annak idején a kápolnát gondoztatta (a szőlőhegyen ma is áll az a présház, amelynek szemöldökfáján a felirat – Csináltatta Matus Orbán 1873 – e bíró emlékét őrzi). Ezt követően is ez a család (akiket a faluban ma is csak úgy ismernek, hogy az Urbánék) viselte gondját, ükunokáját és annak fiát is Orbánnak keresztelték. Márványtáblán a felirat. Matus Orbánné Hunya Ilona (sz. 1932) visszaemlékezése szerint ez a kápolna nagyjából 3 m széles lehetett. Az oltáron Szent Orbán püspök gipszből készült szobra állott, mellette két oldalról egy-egy gyertyatartó és virágváza. Jobbról és balról egy-egy Jézus Szíve-, ill. Szűz Mária-kép. Az oltár előtt kis zsámoly [térdeplő] volt. A kápolna belülről fehérre volt meszelve, és üvegezett rácsos ajtó zárta. Az egész belvilága akkora volt, hogy a szentmise alatt a pap és a két ministráns gyerek elfért benne.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA második világháborúig Orbán-nap előtt a csőszök lekaszálták a kápolna körüli térséget, s azok a szőlősgazdák, akiknek hajloka [présház] a proseció útvonalába esett, kimeszelték a présházak elejét. Az oltárt virágokkal díszítették (cseresznyét itt sem aggattak rá, mivel a májusi cseresznye ekkorra már elérett). Az Orbán-napi körmenetet és a litániát mindig napján tartották, csak abban a z esetben halasztották a következő vasárnapra, ha az idő nagyon nem kedvezett neki. Litánia után a hazafelé tartókat a szőlősgazdák be- invitálták egy-egy pohár borra, így végül egész népünnepélyként zárult az Orbán-napi körmenet. Hétköznapokon a határból hazajövők egy-egy csokor mezei virágot tűztek az Orbán-kápolna rácsos ajtajába, a férfiak megemelték kalapjukat, s egy-egy fohászt mondtak el. Csak halvány adatokat sikerült gyűjteni arra vonatkozólag, hogy rossz termés esetén megbüntették-e Orbánt. Állítólag előfordult, hogy – miután elverte a jég a szőlőjét – az egyik szőlősgazda vízzel öntözte le az Orbán- kápolna ajtaját. De az ellenkezőjére is volt példa: jó termés esetén a vidám szőlősgazdák borral öntözték le Szent Orbán kápolnájának ajtaját (Sliva Lászlóné Zsákovics Judit sz. 1961). A második világháború során a garamkövesdi Szent Orbán-kápolna teljesen elpusztult. A Matus család (Urbánék) egy falubéli fiatalemberrel, Gyurkovics Ferenccel, aki a modrai majolikagyárban dolgozott akkor, 1953-ban elkészíttetett egy új Orbán-szobrot, amelyet ma is otthon őriznek. Akkor úgy tervezték, hogy a kápolnát ismét felépítik, s a szobor ott nyer majd végső elhelyezést. Erre az ismert társadalmi-politikai körülmények miatt abban az időben nem kerülhetett sor. Amikor 1990-ben ismét meg lehetett rendezni a faluban az úrnapi körmenetet, az egyik sátorban (búdicska) Szent Orbán szobrát állították fel. Orbán szobra azóta is évről évre itt nyeri el a maga funkcióját, arra várva, hogy egyszer talán elkészül szőlőhegyi kápolnája is, ahol végső otthonra lelhet.
IrodalomLiszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 108–110. p.
Az adatfelvétel ideje1994
Rövid URL
ID101862
Módosítás dátuma2021. április 22.

Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]
Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]
Település: Szklabonya [Sklabiná]

Típus: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helytelepülés szélén
Anyag / tégla
Állapot
Datálás19. század
TelepülésSzklabonya [Sklabiná]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p.
Az adatfelvétel ideje2020
MegjegyzésA Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna.
Rövid URL
ID101270
Módosítás dátuma2021. március 8.

Kápolna – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Kápolna – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Település: Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típuspiéta
Helyhatár
Helyi megnevezéskápolna
Anyagtégla
Állapot
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésIpolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta; Bendík Béla (fotó)
LeírásA téglalap alaprajzú kápolna vaskos, háromszintes, toronnyal bír, melynek első emeletén egy ívelt, második emeletén három csúcsíves ablakot helyeztek el. Az épületet vörösre festett bádogtető fedi, hátsó részén a fémkereszt mellé villámhárítót szereltek, a tornyot gömbre állított fémkereszt díszíti, melynek egyik vízszintes szára letört. A belső teret két oldalsó, ívelt kis ablak világítja meg. Az oltár eredeti szobrát a templomban őrzik, helyére egy újabb piétát tettek. Régebben a kápolna előtt fakereszt állott, amit 2004-ben műkőfeszületre cseréltek.
Az adatfelvétel ideje2010
MegjegyzésA legenda szerint egy fa alatt Szűz Mária fésülködött, és megmosakodott a forrás vizében, ezért a forrás vizének gyógyító ereje támadt. Leginkább a szem betegségeit gyógyítgatták vele, de egyéb bajokra is alkalmazták. Mikor az említett nagy fát ki akarták vágni, vérezni kezdett, ezért elálltak a szándéktól. (Hála, 2000) A kápolnát 1829-ben építették a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. (Fábián János, 1864) Lokális jellegű kegyhely, búcsúját szept. 15-én tartják. Régebben a templomból körmenettel mentek a hívők a „kútyikához”, ma személygépkocsikkal közelítik meg, ezért esős időjárás esetén csak a templomban szolgáltatnak szentmisét. A kápolnát is a Rózsafüzér Társulat tagjai tartják rendben.
Rövid URL
ID29767
Módosítás dátuma2019. február 19.

Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Település: Köbölkút [Gbelce]

Típus: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típusSzentháromság
Helytemető
Anyag / tégla
Állapot
Datálás19. század
TelepülésKöbölkút [Gbelce]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
LeírásA Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült,  Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor.  
Irodalom– Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p.
Az adatfelvétel ideje2001; 2015
Rövid URL
ID29422
Módosítás dátuma2021. május 8.

Kápolna – Komárom [Komárno]
Kápolna – Komárom [Komárno]
Település: Komárom [Komárno]

Típus: kápolna

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésSárkány-kápolna
Egyéb helyA Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján
Állapotelpusztult
Datálás19. század
Egyéb datálás1815 (újjáépítve 1900/1901)
TelepülésKomárom [Komárno]
MegyeKomárom
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása“A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok..Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.)Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-korKatolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.)Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek.Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.)
IrodalomKatolikus Értesítő 1940, 1942Komáromi Lapok 1900, 1901Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992
Rövid URL
ID29300
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Farnad [Farná]
Település: Farnad [Farná]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helyszőlőhegy
Anyagtégla
Állapot
Datálás19. század
TelepülésFarnad [Farná]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
Felirat1834
LeírásA szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnában az oltáron valamikor a szent fából készült szobra állott. Mivel ezt a nyolcvanas évek végén elrabolták, a néhány esztendővel később felújított kápolnába egy festmény került. A Szent Orbán pápát ábrázoló kép hátterében (talán éppen a farnadi) szőlőhegy látható. A képtől jobbra és balra is falfreskók szőlőhegyi részletekkel és egy-egy angyallal. A bal oldali egy fürt szőlőt, a jobb oldali pedig egy csomó cseresznyét tart a kezében.
Lásd még: Farnad_01a
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA falu r. kat. hívői 1943-ig Orbán-napkor körmenetet, proseciót rendeztek a szőlőhegyre. Ekkor Urbankóhoz imádkoztak, énekeltek, hogy segítse meg a szőlőtermést. A szőlőhegyen lévő májusi cseresznyéből nagy kosarakra valót gyűjtöttek, s a körmenetben résztvevők kaptak belőle egy kisebb marékra valót, amit Orbán-cseresznyének hívtak – mesélte Klebecska István (sz. 1928) szőlősgazda. Hallott ugyan olyasmiről, hogy valahol Orbánt a rossz termés esetén megbüntették, de szerinte Farnadon ilyesmi nem történt. A településen egyébként 1989 után felújították az Orbán-napi körmeneteket.
IrodalomLiszka J.: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 131. p.
Az adatfelvétel ideje1993
Rövid URL
ID27529
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Fajkürt [Dedinka]
Település: Fajkürt [Dedinka]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helytemető
Anyagtégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás19. század
TelepülésFajkürt [Dedinka]
MegyeBars
GyűjtőLiszka József
LeírásA temető közelében áll az elhanyagolt, 19. században épült kápolna.
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID27528
Módosítás dátuma2017. november 25.

Kápolna – Tallós [Tomašíkovo]
Település: Tallós [Tomášikovo]

Típus: kápolna

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típusfogadalmi kápolna
Helyi megnevezéskápolnácska
Állapot
Datálás19. század
Egyéb datálás1863 - 1866
TelepülésTallós [Tomášikovo]
MegyePozsony
LeírásLakóház kerítéséhez hozzáragasztva, hozzáépítve, ugyanolyan színnel befestve, teljesen egy egységet mutat. Utánajárni, hogy vajon az építtetők telke volt (vagy ma is az?) az adott telek?!
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaGágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 15
IrodalomGágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 15
Az adatfelvétel ideje17.04.1998
Rövid URL
ID27407
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Típus: kápolna

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helyhatár
Helyi megnevezésKeresztúti kápolna, Korelás kápolna (ez is!), Szentháromság kápolna
Anyag
Állapotfelújított
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésTornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
MegyeTorna
GyűjtőDr. Bodnár Mónika
3630 Putnok
Rákóczi Ferenc u. 66.
Tel.: 00-36-30-521-1995
bodnarm3@gmail.com
FeliratMDCCCLXXIII
LeírásA falutól déli irányba, a szántóföldekre vezető dűlőút mellett található. A JRD (TSz) idejében a másik dűlőutat beszántották, ma már nincs a közelében keresztút. („A Feljáróra meg a Csapásra ment ki az út. Összeszántották, csak a csapási út maradt meg.”)

370 x 490 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 150 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt, a boltív fehér, arany csillagok vannak ráfestve, a fal két oldalt 150 cm-es magasságban drapp színű, fehér foltmintákkal. Barnára festett kétszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos, üvegezett. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható, az építés évére utal. Az utolsó felújításkor a fába vésett évszámot műanyag bevonatú dróttal rakták ki. Fölötte, a timpanonban barnára festett kereszt látható. A bejárat fölött kisméretű fa, zsalugáteres harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1931-ban. Barnára festett pléhtető van rajta.
A kápolna 65 cm magas kőkerítéssel van körbekerítve. A kőkerítésen levő betontetőből kb. 1,5 m-enként vasrudak állnak ki, azokat vaslánc köti össze.
A kápolna bejárata É, vagyis a falu felé néz. A bejárattól kb. 3 m-re egy fehér márvány kereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA helyi hagyomány úgy tartja, hogy a második nagykolera után, annak emlékére építették, a katolikusok és reformátusok közösen, mindkét felekezet tagjai adtak bele. Más változat szerint a reformátusok adták a földet, a katolikusok építették. De a reformátusok kikötötték, hogy kereszt nem lehet rajta, ezért nem is volt. „Buzogány” (dárda?) volt rajta, meg két búzakalász, egészen addig, amíg Bencsik kanonok fel nem újította.
1931-ben nagy jégverés pusztított a község határában, ennek emlékezetére megújították, ekkor került rá a fatorony, tetején a kereszttel.
1981-ben Szilágyi Józsefné kezdeményezésére ismét felújították. Ekkor készült a kertészeti üvegház, ott voltak a kőművesek, építő munkások. Mivel a kápolna az egykori kertészet közelében áll, a kertészetben dolgozó asszonyok is sokat dolgoztak a felújításkor rajta.
A ma látható Szentháromság képet - Rus Peter akkori plébános ajánlatára - Jozef Milka csetneki (Stítnik) festőtől rendelték, 1982-ben. Az eredeti festmény már nagyon elrongyolódott, azt elégették. A kápolna újbóli felszentelésére 1982. november 1-én került sor, Oravecz Pál által.
Gondozói: Édesanyám visszaemlékezése szerint az 1940-es évekig az ő nagyapja, L. Köteles Mihály (1859-1944) gondozta, akinek a szülei az ő gyermekkorában szintén a kolerában hunytak el. Ő - elmondása szerint - azért maradt életben, mert megitta a vakablakban talált tintát. Amikor ő már nagyon öreg volt, édesanyám hordott bele friss virágot, sokszor barátnőivel. 1981-től Szilágyi Józsefné Baksi Anna és családja gondozza. Meg a faluban élő apácák is kijárnak.
Búzaszentelőre misét is tartottak benn, ha a határnak azon a részén volt a vetés. Még a 2. vh. után is miséztek benne. (Erre az egyházi iratokban is találunk utalást.)
A 2. vh. idején, a „frontkor” befészkelték magukat a katonák a két kápolnába, a keresztúti előtt a keresztet is ledöntötték, mert az zavarta a kilátást. (folyt.)
Az adatfelvétel ideje2010 augusztus
Rövid URL
ID26824
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Barsbaracska [Bardoňovo]
Kápolna – Barsbaracska [Bardoňovo]
Település: Barsbaracska [Bardoňovo]

Típus: kápolna

Anyag: tégla

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Helyhatár
Anyagtégla
Egyéb anyagtégla
Állapotrossz
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésBarsbaracska [Bardoňovo]
MegyeBars
GyűjtőLiszka József; Fotó: L. Juhász Ilona
LeírásPozba felől jövet, a falu előtt egy szántóföld kellős közepén (út sem vezet hozzá). Téglából épült, neogótikus kápolna, igen rossz, romos állapotban. Ajtaja, ablakai nemrég befalazva. 2016-ban kicsit rendbe hozva, kívülről bevakolva, lemeszelve. A google-térkép szerint Kelecsényi Emlékpark (= a Kelecsényi család sírboltja)
Az adatfelvétel ideje2000
Rövid URL
ID25986
Módosítás dátuma2019. január 3.

Szent Rozália kápolna – Gúta [Kolárovo]
Szent Rozália kápolna –  Gúta [Kolárovo]
Település: Gúta [Kolárovo]

Típus: kápolna

Anyag: / tégla / bádog

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Típuskápolna
Egyéb típusSzent Rozália; Szűz Mária
Helytemető
Anyag / tégla / bádog
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőTornóczi Nagy Andrea
LeírásA Szent Rozália kápolna az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Szlovákia műemlékjegyzéke így jellemzik: „Temetői barokk kápolna a 18. sz. 50-es éveiből későbbi, 19. sz.-i tornyocskával. Kisebb, hosszúkás szakrális épület félköríves záródással és volutás homlokcsúccsal. Fogazott keresztboltozat, záróköve koncha, lunettával. Homlokzatait féloszlopok tagolják, ezek párkányfejezetének felépítményi része a tetőpárkányhoz vezet. A volutás homlokcsúcs közepében szoborfülke Szűz Mária-plasztikával. A szegmenszáródású csúcs mögött hasáb alakú tetőtornyocska emelkedik, zsalus hangnyílásokkal”. A kápolnában a bejárattal szemben Szent Rozáliát ábrázoló oltárkép látható. Az olajfestmény Rozáliát a barlang bejáratánál ábrázolja imádkozás közben. Az oltár két szélén egy-egy porcelán angyal, mellettük vázában művirág, réz gyertyatartóban fehér gyertya. A kép bal oldalán Jézust, jobb oldalán Szűz Máriát ábrázoló festményt találunk. A kápolna bal oldalán, a falon egy feszület látható. A kápolna mindkét oldalán padokat helyeztek el.
IrodalomTornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 247–248. p.
Az adatfelvétel ideje2009
MegjegyzésAz egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: „… meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…”(2) Maga a kápolna nagyon rossz állapotban van. Falai nedvesek, mállik le a festék, ami a mellékletben található képeken is jól látható. 1978. július 18-án Berkes Imre plébános kérvényezte a Járási Nemzeti Bizottságnál a kápolna restaurálását, a kérvényéhez részletes kalkulációt csatolt, amely szerint az elvégzendő felújítási munkák összesen 57.826,- Kčs koronát igényelnének. A járási nemzeti bizottság műemlékről lévén szó, az engedélyt a restaurálásra 1978 év végéig szigorú feltételek mellett megadta. 1996–1998 között a kápolnát ismét restaurálták. Ennek költségeit a Kromberg & Schubert cég állta, a város vezetőségével történt megállapodás alapján. Az egyik női adatközlőm elmondása szerint a II. világháború végéig Halottak napján három misét is tartottak a kápolnában (3). A rendszerváltást követő pár évben újra volt istentisztelet Halottak napján a kápolnában (4). Ma már csak március 15.-hez és augusztus 20.-hoz kapcsolódó ünnepségek alkalmával (melyeket a kápolna mellett tart meg a város vezetősége) nyitják ki a kápolnát, hogy a hangosításhoz innét nyerjenek villanyáramot.
Rövid URL
ID23645
Módosítás dátuma2019. január 16.

16 találat