Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum » Szakrális kisemlék kategóriák » kápolna

Szakrális kisemlék - kápolna

18 találat

Temetőkápolna, Polonka/Garamszécs [Polomka]

Település: Garamszécs [Polomka]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / bádog

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	temető
Anyag	kő / bádog
Állapot	jó
Datálás	19. század
Szimbólum	kereszt
Település	Garamszécs [Polomka]
Megye	Gömör-Kishont
Gyűjtő	Liszka József
Az adatfelvétel ideje	2021
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=103318
ID	103318
Módosítás dátuma	2022. április 20.

bővebben →

Kápolna – piéta szoborral, Feketenyék [Čierna Voda]

Település: Feketenyék [Čierna Voda]

Fő téma: szobor / kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	szobor / kápolna
Hely	település szélén
Helyi megnevezés	Máriácska
Anyag	kő / tégla
Állapot	felújított
Datálás	19. század
Pontos datálás	1876
Szimbólum	kereszt
Település	Feketenyék [Čierna Voda]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Nagy Ildikó; Liszka József; ; Király Regina (fotó, 2021)
Felirat	RENCZÉS BOLDIZSÁR ÉS NEJE ROSTÁS VERON ÁLTAL KÉSZÍTETT 1876
Leírás	Szeptember közepén (2017), a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén felszentelték a felújított kápolnát a község határában. A kegyhelyet 1876-ban Renczés Boldizsár és Rostás Veron építtette, később Kása Imre és családja gondozta. Az ünnepi mise után körmenet indult a több mint száznegyven éve épített kápolnához „A kápolna örök mementó és felszólítás számunkra: ne hagyjuk el gyökereinket és őseink hitét, ápoljuk, őrizzük és adjuk tovább utódainknak azt a kincset, amelyet elődeink örökségül ránk hagytak” – mondta a felszentelés előtt Csady Zsuzsa polgármester. A kápolnát Kádár László vállalkozó állíttatta helyre, Slávik Antal plébános szentelte fel. „Két veszélyes gesztenyefa állt a kápolna mellett, az egyik rádőlt, és eltörte a tetején levő keresztet. A kápolna itt áll a vállalatunk előtt, ezért is tartottam fontosnak, hogy helyreállítsuk – mondta Kádár László – Büszkének kell lennünk arra, ami a faluban történik, és itt marad”. https://ujszo.com/regio/kapolnat-avattak-feketenyeken [letöltve: 2018.10.29.]
Irodalom	- Kápolnát avattak Fekenyéken. Új Szó 2017. 9. 27., 10. p.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=102200
ID	102200
Módosítás dátuma	2021. június 14.

bővebben →

Kápolna – Nepomuki Szent János, Galánta [Galanta]

Település: Galánta [Galanta]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	temető
Anyag	kő / tégla
Állapot	felújításra szorul
Datálás	19. század
Szimbólum	kereszt
Település	Galánta [Galanta]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	Diószeg irányában, a temető előtt, az út mellett áll a kápolna, benne oltáron Nepomuki Szent János festett kő szobra. Tőle balra: Madonna-kép, ráakasztott rózsafüzérrel (1), Jézus-szíve kép (2); jobbra: Mária-szíve kép (3), a sasvári templom képe (4), feszület (5). Szép kovácsoltvas ajtó zárja.
Az adatfelvétel ideje	1998
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=101934
ID	101934
Módosítás dátuma	2021. május 6.

bővebben →

Kápolna – Szent Orbán, Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]

Település: Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]

Fő téma: szobor / kápolna

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század / 1989 előtt

Részletek

Fő téma	szobor / kápolna
Hely	szőlőhegy
Állapot	felújított / elpusztult
Datálás	19. század / 1989 előtt
Pontos datálás	1825
Szimbólum	könyv / püspöksüveg / szőlőfürt
Település	Garamkövesd [Kamenica nad Hronom]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	AZ ISTEN DITSŐSÉGÉRE / SZ. URBAN TISZTELETIRE / E KÁPOLNA FÖLÉPÜLT / FÖLSÖSÉG ENGEDELMIVEL / DARÁZS JÁNOS KÖLTSÉGIVEL / E SZŐLŐK KÖSZT ELKÉSZÜLT / AN 1825
Leírás	A szőlőhegyén valamikor állott egy Orbán-kápolna. A második világháború ideje alatti kemény harcok során az építmény gyakorlatilag ugyan nyomtalanul eltűnt, de a rajta lévő márványtáblát ma is őrzi annak az egykori bírónak (Matus Orbánnak) a családja, aki annak idején a kápolnát gondoztatta (a szőlőhegyen ma is áll az a présház, amelynek szemöldökfáján a felirat – Csináltatta Matus Orbán 1873 – e bíró emlékét őrzi). Ezt követően is ez a család (akiket a faluban ma is csak úgy ismernek, hogy az Urbánék) viselte gondját, ükunokáját és annak fiát is Orbánnak keresztelték. Márványtáblán a felirat. Matus Orbánné Hunya Ilona (sz. 1932) visszaemlékezése szerint ez a kápolna nagyjából 3 m széles lehetett. Az oltáron Szent Orbán püspök gipszből készült szobra állott, mellette két oldalról egy-egy gyertyatartó és virágváza. Jobbról és balról egy-egy Jézus Szíve-, ill. Szűz Mária-kép. Az oltár előtt kis zsámoly [térdeplő] volt. A kápolna belülről fehérre volt meszelve, és üvegezett rácsos ajtó zárta. Az egész belvilága akkora volt, hogy a szentmise alatt a pap és a két ministráns gyerek elfért benne.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A második világháborúig Orbán-nap előtt a csőszök lekaszálták a kápolna körüli térséget, s azok a szőlősgazdák, akiknek hajloka [présház] a proseció útvonalába esett, kimeszelték a présházak elejét. Az oltárt virágokkal díszítették (cseresznyét itt sem aggattak rá, mivel a májusi cseresznye ekkorra már elérett). Az Orbán-napi körmenetet és a litániát mindig napján tartották, csak abban a z esetben halasztották a következő vasárnapra, ha az idő nagyon nem kedvezett neki. Litánia után a hazafelé tartókat a szőlősgazdák be- invitálták egy-egy pohár borra, így végül egész népünnepélyként zárult az Orbán-napi körmenet. Hétköznapokon a határból hazajövők egy-egy csokor mezei virágot tűztek az Orbán-kápolna rácsos ajtajába, a férfiak megemelték kalapjukat, s egy-egy fohászt mondtak el. Csak halvány adatokat sikerült gyűjteni arra vonatkozólag, hogy rossz termés esetén megbüntették-e Orbánt. Állítólag előfordult, hogy – miután elverte a jég a szőlőjét – az egyik szőlősgazda vízzel öntözte le az Orbán- kápolna ajtaját. De az ellenkezőjére is volt példa: jó termés esetén a vidám szőlősgazdák borral öntözték le Szent Orbán kápolnájának ajtaját (Sliva Lászlóné Zsákovics Judit sz. 1961). A második világháború során a garamkövesdi Szent Orbán-kápolna teljesen elpusztult. A Matus család (Urbánék) egy falubéli fiatalemberrel, Gyurkovics Ferenccel, aki a modrai majolikagyárban dolgozott akkor, 1953-ban elkészíttetett egy új Orbán-szobrot, amelyet ma is otthon őriznek. Akkor úgy tervezték, hogy a kápolnát ismét felépítik, s a szobor ott nyer majd végső elhelyezést. Erre az ismert társadalmi-politikai körülmények miatt abban az időben nem kerülhetett sor. Amikor 1990-ben ismét meg lehetett rendezni a faluban az úrnapi körmenetet, az egyik sátorban (búdicska) Szent Orbán szobrát állították fel. Orbán szobra azóta is évről évre itt nyeri el a maga funkcióját, arra várva, hogy egyszer talán elkészül szőlőhegyi kápolnája is, ahol végső otthonra lelhet.
Irodalom	Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 108–110. p.
Az adatfelvétel ideje	1994
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=101862
ID	101862
Módosítás dátuma	2021. április 22.

bővebben →

Kápolna, imaház, Fegyvernek [Zbrojníky]

Település: Kétfegyvernek [Zbrojníky]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: település központban

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	település központban
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Szimbólum	kereszt
Település	Kétfegyvernek [Zbrojníky]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Az adatfelvétel ideje	2020
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=101364
ID	101364
Módosítás dátuma	2021. május 27.

bővebben →

Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]

Település: Szklabonya [Sklabiná]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	település szélén
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Település	Szklabonya [Sklabiná]
Megye	Hont
Gyűjtő	Liszka József
Irodalom	Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p.
Az adatfelvétel ideje	2020
Megjegyzés	A Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=101270
ID	101270
Módosítás dátuma	2021. március 8.

bővebben →

Kápolna – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Település: Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Melléktéma	piéta
Hely	határ
Helyi megnevezés	kápolna
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Szimbólum	kereszt
Település	Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Megye	Hont
Gyűjtő	Bendík Márta; Bendík Béla (fotó)
Leírás	A téglalap alaprajzú kápolna vaskos, háromszintes, toronnyal bír, melynek első emeletén egy ívelt, második emeletén három csúcsíves ablakot helyeztek el. Az épületet vörösre festett bádogtető fedi, hátsó részén a fémkereszt mellé villámhárítót szereltek, a tornyot gömbre állított fémkereszt díszíti, melynek egyik vízszintes szára letört. A belső teret két oldalsó, ívelt kis ablak világítja meg. Az oltár eredeti szobrát a templomban őrzik, helyére egy újabb piétát tettek. Régebben a kápolna előtt fakereszt állott, amit 2004-ben műkőfeszületre cseréltek.
Az adatfelvétel ideje	2010
Megjegyzés	A legenda szerint egy fa alatt Szűz Mária fésülködött, és megmosakodott a forrás vizében, ezért a forrás vizének gyógyító ereje támadt. Leginkább a szem betegségeit gyógyítgatták vele, de egyéb bajokra is alkalmazták. Mikor az említett nagy fát ki akarták vágni, vérezni kezdett, ezért elálltak a szándéktól. (Hála, 2000) A kápolnát 1829-ben építették a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. (Fábián János, 1864) Lokális jellegű kegyhely, búcsúját szept. 15-én tartják. Régebben a templomból körmenettel mentek a hívők a „kútyikához”, ma személygépkocsikkal közelítik meg, ezért esős időjárás esetén csak a templomban szolgáltatnak szentmisét. A kápolnát is a Rózsafüzér Társulat tagjai tartják rendben.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29767
ID	29767
Módosítás dátuma	2019. február 19.

bővebben →

Kápolna – Szűz Mária, Köbölkút [Gbelce]

Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	szőlőhegy
Anyag	kő / tégla / bádog
Állapot	rossz
Datálás	19. század
Szimbólum	kereszt
Település	Köbölkút [Gbelce]
Megye	Esztergom
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29459
ID	29459
Módosítás dátuma	2021. május 8.

bővebben →

Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]

Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Melléktéma	Szentháromság
Hely	temető
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Település	Köbölkút [Gbelce]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült, Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor.
Irodalom	– Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p.
Az adatfelvétel ideje	2001; 2015
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29422
ID	29422
Módosítás dátuma	2021. május 8.

bővebben →

Kápolna – Nepomuki Szent János, Komárom [Komárno]

Település: Komárom [Komárno]

Fő téma: kápolna

Anyag: beton / tégla

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Sárkány-kápolna
Egyéb hely	A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján
Anyag	beton / tégla
Állapot	elpusztult
Datálás	19. század
Pontos datálás	1815 (újjáépítve 1900/1901)
Település	Komárom [Komárno]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	“A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok.. Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.) Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-kor. Katolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.) Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek. Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.)
Irodalom	Katolikus Értesítő 1940, 1942 Komáromi Lapok 1900, 1901 Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7 Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992
Az adatfelvétel ideje	1995
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29300
ID	29300
Módosítás dátuma	2021. augusztus 3.

bővebben →

Kápolna – Farnad [Farná]

Település: Farnad [Farná]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	szőlőhegy
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Település	Farnad [Farná]
Megye	Esztergom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	1834
Leírás	A szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnában az oltáron valamikor a szent fából készült szobra állott. Mivel ezt a nyolcvanas évek végén elrabolták, a néhány esztendővel később felújított kápolnába egy festmény került. A Szent Orbán pápát ábrázoló kép hátterében (talán éppen a farnadi) szőlőhegy látható. A képtől jobbra és balra is falfreskók szőlőhegyi részletekkel és egy-egy angyallal. A bal oldali egy fürt szőlőt, a jobb oldali pedig egy csomó cseresznyét tart a kezében. Lásd még: Farnad_01a
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A falu r. kat. hívői 1943-ig Orbán-napkor körmenetet, proseciót rendeztek a szőlőhegyre. Ekkor Urbankóhoz imádkoztak, énekeltek, hogy segítse meg a szőlőtermést. A szőlőhegyen lévő májusi cseresznyéből nagy kosarakra valót gyűjtöttek, s a körmenetben résztvevők kaptak belőle egy kisebb marékra valót, amit Orbán-cseresznyének hívtak – mesélte Klebecska István (sz. 1928) szőlősgazda. Hallott ugyan olyasmiről, hogy valahol Orbánt a rossz termés esetén megbüntették, de szerinte Farnadon ilyesmi nem történt. A településen egyébként 1989 után felújították az Orbán-napi körmeneteket.
Irodalom	Liszka J.: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 131. p.
Az adatfelvétel ideje	1993
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27529
ID	27529
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

Kápolna – Fajkürt [Dedinka]

Település: Fajkürt [Dedinka]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	temető
Anyag	tégla
Állapot	felújításra szorul
Datálás	19. század
Település	Fajkürt [Dedinka]
Megye	Bars
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A temető közelében áll az elhanyagolt, 19. században épült kápolna.
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27528
ID	27528
Módosítás dátuma	2017. november 25.

bővebben →

Mezei oltár, Tallós [Tomašíkovo]

Település: Tallós [Tomášikovo]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: település központban

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Melléktéma	Szűz Mária
Hely	település központban
Helyi megnevezés	kápolnácska
Anyag	tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Pontos datálás	1863
Szimbólum	kereszt
Település	Tallós [Tomášikovo]
Megye	Pozsony
Gyűjtő	Liszka József; Venkovics Erika
Felirat	Ó Mária, könyörögj érettünk. Bihercz I. és Szabó T. 1863
Leírás	A futballpálya felől is megközelíthető. 1866-ban építették, a tűzvész csak ezt a házat kímélte. A kápolna az Alsósoron a 154. és 155. házszám között épült. A kápolnából a Mária-szobrot 1993-ban ellopták. 2011- ben újból tatarozták, mivel mállott a vakolata, új vasrácsos, üveges ajtót kapott. Jeles ünnepnapokkor virággal, gyertyákkal díszítik az ott lakók. Ide is vezetett úrnapi körmenet, sajnos mára ez a szokás már feledésbe merült
Irodalom	Gágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 15
Az adatfelvétel ideje	1998; 2012
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=27407
ID	27407
Módosítás dátuma	2022. szeptember 15.

bővebben →

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	határ
Helyi megnevezés	Keresztúti kápolna, Korelás kápolna (ez is!), Szentháromság kápolna
Anyag	kő
Állapot	felújított
Datálás	19. század
Szimbólum	kereszt
Település	Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Megye	Torna
Gyűjtő	Dr. Bodnár Mónika 3630 Putnok Rákóczi Ferenc u. 66. Tel.: 00-36-30-521-1995 bodnarm3@gmail.com
Felirat	MDCCCLXXIII
Leírás	A falutól déli irányba, a szántóföldekre vezető dűlőút mellett található. A JRD (TSz) idejében a másik dűlőutat beszántották, ma már nincs a közelében keresztút. („A Feljáróra meg a Csapásra ment ki az út. Összeszántották, csak a csapási út maradt meg.”) 370 x 490 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 150 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt, a boltív fehér, arany csillagok vannak ráfestve, a fal két oldalt 150 cm-es magasságban drapp színű, fehér foltmintákkal. Barnára festett kétszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos, üvegezett. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható, az építés évére utal. Az utolsó felújításkor a fába vésett évszámot műanyag bevonatú dróttal rakták ki. Fölötte, a timpanonban barnára festett kereszt látható. A bejárat fölött kisméretű fa, zsalugáteres harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1931-ban. Barnára festett pléhtető van rajta. A kápolna 65 cm magas kőkerítéssel van körbekerítve. A kőkerítésen levő betontetőből kb. 1,5 m-enként vasrudak állnak ki, azokat vaslánc köti össze. A kápolna bejárata É, vagyis a falu felé néz. A bejárattól kb. 3 m-re egy fehér márvány kereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a második nagykolera után, annak emlékére építették, a katolikusok és reformátusok közösen, mindkét felekezet tagjai adtak bele. Más változat szerint a reformátusok adták a földet, a katolikusok építették. De a reformátusok kikötötték, hogy kereszt nem lehet rajta, ezért nem is volt. „Buzogány” (dárda?) volt rajta, meg két búzakalász, egészen addig, amíg Bencsik kanonok fel nem újította. 1931-ben nagy jégverés pusztított a község határában, ennek emlékezetére megújították, ekkor került rá a fatorony, tetején a kereszttel. 1981-ben Szilágyi Józsefné kezdeményezésére ismét felújították. Ekkor készült a kertészeti üvegház, ott voltak a kőművesek, építő munkások. Mivel a kápolna az egykori kertészet közelében áll, a kertészetben dolgozó asszonyok is sokat dolgoztak a felújításkor rajta. A ma látható Szentháromság képet - Rus Peter akkori plébános ajánlatára - Jozef Milka csetneki (Stítnik) festőtől rendelték, 1982-ben. Az eredeti festmény már nagyon elrongyolódott, azt elégették. A kápolna újbóli felszentelésére 1982. november 1-én került sor, Oravecz Pál által. Gondozói: Édesanyám visszaemlékezése szerint az 1940-es évekig az ő nagyapja, L. Köteles Mihály (1859-1944) gondozta, akinek a szülei az ő gyermekkorában szintén a kolerában hunytak el. Ő - elmondása szerint - azért maradt életben, mert megitta a vakablakban talált tintát. Amikor ő már nagyon öreg volt, édesanyám hordott bele friss virágot, sokszor barátnőivel. 1981-től Szilágyi Józsefné Baksi Anna és családja gondozza. Meg a faluban élő apácák is kijárnak. Búzaszentelőre misét is tartottak benn, ha a határnak azon a részén volt a vetés. Még a 2. vh. után is miséztek benne. (Erre az egyházi iratokban is találunk utalást.) A 2. vh. idején, a „frontkor” befészkelték magukat a katonák a két kápolnába, a keresztúti előtt a keresztet is ledöntötték, mert az zavarta a kilátást. (folyt.)
Az adatfelvétel ideje	2010 augusztus
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=26824
ID	26824
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

Kápolna – Szent József, Tőrincs [Trenč]

Település: Tőrincs [Trenč]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: templom mellett

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	templom mellett
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Pontos datálás	1897
Szimbólum	kereszt
Település	Tőrincs [Trenč]
Megye	Nógrád
Gyűjtő	Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó)
Leírás	A templom mögött, a templom apszisának háttal, kelet felé néz a Szent József tiszteletére 1897-ben felszentelt kápolna. Előtte egy feszület.
Az adatfelvétel ideje	2001
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=26779
ID	26779
Módosítás dátuma	2022. október 1.

bővebben →

Kápolna – Barsbaracska [Bardoňovo]

Település: Barsbaracska [Bardoňovo]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	határ
Anyag	tégla
Egyéb anyag	tégla
Állapot	rossz
Datálás	19. század
Szimbólum	kereszt
Település	Barsbaracska [Bardoňovo]
Megye	Bars
Gyűjtő	Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona
Leírás	Pozba felől jövet, a falu előtt egy szántóföld kellős közepén (út sem vezet hozzá). Téglából épült, neogótikus kápolna, igen rossz, romos állapotban. Ajtaja, ablakai nemrég befalazva. 2016-ban kicsit rendbe hozva, kívülről bevakolva, lemeszelve. A google-térkép szerint Kelecsényi Emlékpark (= a Kelecsényi család sírboltja)
Az adatfelvétel ideje	2000
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=25986
ID	25986
Módosítás dátuma	2019. január 3.

bővebben →

Kápolna – Szent Vendel, Szímő-Gúg [Zemné-Gug]

Település: Szimő [Zemné]

Fő téma: szobor / kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	szobor / kápolna
Hely	település szélén
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó
Datálás	19. század
Település	Szimő [Zemné]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Az adatfelvétel ideje	1993
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=24257
ID	24257
Módosítás dátuma	2021. május 9.

bővebben →

Szent Rozália kápolna – Gúta [Kolárovo]

Település: Gúta [Kolárovo]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Melléktéma	Szent Rozália; Szűz Mária
Hely	temető
Anyag	kő / tégla / bádog
Datálás	19. század
Szimbólum	kereszt
Település	Gúta [Kolárovo]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Tornóczi Nagy Andrea
Leírás	A Szent Rozália kápolna az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Szlovákia műemlékjegyzéke így jellemzik: „Temetői barokk kápolna a 18. sz. 50-es éveiből későbbi, 19. sz.-i tornyocskával. Kisebb, hosszúkás szakrális épület félköríves záródással és volutás homlokcsúccsal. Fogazott keresztboltozat, záróköve koncha, lunettával. Homlokzatait féloszlopok tagolják, ezek párkányfejezetének felépítményi része a tetőpárkányhoz vezet. A volutás homlokcsúcs közepében szoborfülke Szűz Mária-plasztikával. A szegmenszáródású csúcs mögött hasáb alakú tetőtornyocska emelkedik, zsalus hangnyílásokkal”. A kápolnában a bejárattal szemben Szent Rozáliát ábrázoló oltárkép látható. Az olajfestmény Rozáliát a barlang bejáratánál ábrázolja imádkozás közben. Az oltár két szélén egy-egy porcelán angyal, mellettük vázában művirág, réz gyertyatartóban fehér gyertya. A kép bal oldalán Jézust, jobb oldalán Szűz Máriát ábrázoló festményt találunk. A kápolna bal oldalán, a falon egy feszület látható. A kápolna mindkét oldalán padokat helyeztek el.
Irodalom	Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 247–248. p.
Az adatfelvétel ideje	2009
Megjegyzés	Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: „… meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…”(2) Maga a kápolna nagyon rossz állapotban van. Falai nedvesek, mállik le a festék, ami a mellékletben található képeken is jól látható. 1978. július 18-án Berkes Imre plébános kérvényezte a Járási Nemzeti Bizottságnál a kápolna restaurálását, a kérvényéhez részletes kalkulációt csatolt, amely szerint az elvégzendő felújítási munkák összesen 57.826,- Kčs koronát igényelnének. A járási nemzeti bizottság műemlékről lévén szó, az engedélyt a restaurálásra 1978 év végéig szigorú feltételek mellett megadta. 1996–1998 között a kápolnát ismét restaurálták. Ennek költségeit a Kromberg & Schubert cég állta, a város vezetőségével történt megállapodás alapján. Az egyik női adatközlőm elmondása szerint a II. világháború végéig Halottak napján három misét is tartottak a kápolnában (3). A rendszerváltást követő pár évben újra volt istentisztelet Halottak napján a kápolnában (4). Ma már csak március 15.-hez és augusztus 20.-hoz kapcsolódó ünnepségek alkalmával (melyeket a kápolna mellett tart meg a város vezetősége) nyitják ki a kápolnát, hogy a hangosításhoz innét nyerjenek villanyáramot.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=23645
ID	23645
Módosítás dátuma	2019. január 16.

bővebben →

18 találat