szombat, április 27, 2024
Szakrális kisemlék - kápolna
8 találat
10 szept 2022

Kápolna – Szent Anna, Érsekújvár [Nové Zámky]
Kápolna – Szent Anna, Érsekújvár [Nové Zámky]
Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent Anna
Helytelepülés szélén
Anyagkő / tégla / bádog
Állapotjó
Datálás18. század
Pontos datálás1761
Szimbólumkereszt / kettőskereszt
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje2018
Rövid URL
ID103856
Módosítás dátuma2022. szeptember 10.

bővebben →
28 dec 2017

Kápolna – Szőgyén (Svodín)
Kápolna – Szőgyén (Svodín)
Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: kápolna

Anyag: beton / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzentcsalád-kápolna
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésszent család kápolna; kápolnácska; kiskápolna; diós kápolna
Anyagbeton / tégla
Állapotfelújított
Datálás18. század
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József; Vadkerti Tibor
FeliratKAPLNKA SVÄTEJ RODINY V ZNAMENÍ VÄČNÉHO SVETLA MAĹOVAL, JÁNOS KÁNTOR VÝTVARNÝ UMELEC v r. 2003. A SZENT CSALÁD-KÁPOLNA AZ ÖRÖK FÉNY JEGYÉBEN FESTETTE, KÁNTOR JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ 2003-ban.
LeírásA Diós tér területén található, egy útelágazásnál a domb tetején. A kápolna előtt áll a Diós feszület is, a feszület korábban itt állt már, mint maga a kápolna. A kápolnát 1826-ban épített egy juhász, akinek a neve Turcsik János volt. A kápolna szerves részét képezte a körmenteknek, amely húsvét előtt volt, és amely során az egyik nap, ezt a kápolnát látogatták meg. A harmadik napon látogattak el a kápolnába, ahol szentmise volt családjaikért. A kápolna nagyon kicsi, belseje kb. 2x2 m, egy oltár található benne, kétoldalt pedig ablak, amelyen fa zsalugáter van, és vasráccsal van ellátva. 1992-ben az önkormányzat felújítatta, majd 2003-ban Kántor János festőművész festette ki belsejét. A kápolnán külső falán márványtáblán a felirat.

(Vadkerti Tibor szakdolgozatából, SJE, 2012)

Maga az épület nyeregtetős, cseréppel borítva, tetején vas kereszttel. Az oltárkép (19. sz.) a Szent családot ábrázolja a gyermek Jánossal. Az oltárba süllyesztett ereklyét (kinek az ereklyéje?) süttői mészkőből készült, tükörsima lap fedi. Nyilván a sok érintéstől vált ilyen simára. Az oltáron porcelánszobrok. Balról jobbra: egy kisebb és egy nagyobb Jézus-szíve szobor, középen, az oltárkép előtt Páduai Szent Antal szobra, előtte egy feszület, jobbra: Mária-szíve szobor, mögötte egy nagyobb Gonzágai Szent Alajos (?) szobor. Az oltáron két oldalt 2–2 gyertyatartó. Az oltár előtt, tkp. a térdeplőn Árpád házi Szent Erzsébet szobra. Kántor János rikító színű, olykor Grünewaldra hajazó (főleg a mennyezeti kép!) falfestményei Krisztus szenvedéstörténetéből mutatnak be, olykor aktualizált (szuronyos német katonák!) jeleneteket. A bejáratnál a két sarokra Szent Péter és Pál alakja került. (L.J. 2013)
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995 Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p.
Az adatfelvétel ideje1998; 2012; 2013
Megjegyzés"Midőn a mirigyhalál 1710. évben dühöngött, Kontra Mihály, magyar-szölgyéni lakos sz. Simon és Júdás tiszteletére kápolnát emelt. Évek után megrongáltatván, jótevőre talált Major Gáspárban, ki 1774. év körül a kápolnát kijavíttatta és szent Sebestyén és Rochus tiszteletére felszentelte. Miután pedig az 1780. utáni vihar ezt is megsemmisítette, mint sok más üdvös intézeteket, Jurcsik János, szinte magyar-szölgyéni juhász 1826. csak nem az előbbi kápolna helyén egy ujat építtetett, mely azon évben a szent család tiszteletére felszenteltetett. Keresztjáró hétben, kedden a sz. Mihály templomából ide vezettetik a körmenet." (Szabó 1865, 414) „A nagy pestisjárvány esztendejében — 1710-ben — Kontra Mihály Simon és Júda tiszteletére kápolnát emelt Magyarszőgyénben. Annak a kápolnának az elődjéről van szó, mely a volt Diósliget sarkában, az út feletti dombon található. Ez a ma már lakott vidék, akkor még a falu széle volt. Kapcsolódott később a kopott temetőnek nevezett területhez, mely ezen épülettől nyugatra, a fehérkereszt felé terült el. A temető akkor még működött, ide temették a járvány nagyszámú áldozatát is. Évtizedek múltán a kápolna megrongálódott, 1774 táján Major Gáspár kijavíttatta. 1780 körül a hatalmas szélvihar teljesen megsemmisítette. Jurcsik János juhász 1826-ban az előbbi helyére újat épített a Szent család tiszteletére. Hosszú ideig, a keresztjáró napok keddjén, minden esztendőben körmenet ment ide és szertartás volt az épületben...” (Gábris 1995, 160)
Rövid URL
ID31558
Módosítás dátuma2017. december 28.

bővebben →
26 szept 2017

Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)
Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)
Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén / útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzentháromság
Helytelepülés szélén / útkereszteződés
Anyagkő / tégla
Állapotjó
Datálás18. század
Pontos datálás1722
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratA bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722   A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL … 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük!   Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán:   TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA
Az adatfelvétel ideje2015
Rövid URL
ID31413
Módosítás dátuma2017. december 29.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Muzsla [Mužla]
Kápolna – Muzsla [Mužla]
Település: Muzsla [Mužla]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Helyi megnevezésKápolna
Anyagkő
Állapotrossz
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésMuzsla [Mužla]
MegyeEsztergom
GyűjtőPsenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
LeírásXavéri Szent Ferenc misszió kápolnája. Erősen rongálódott a második világháború alatt, ugyanis bomba találat érte, így a kápolna rész le lett később bontva, csak a harangláb áll. Az objektum téglából épült, ajtaja vas. Tető fedi, melyen kereszt található, a tető anyaga cserép, alatta ablak található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA Xavéri Szent Ferencnek szentelt kápolnát a község építette 1738-ban. A második világháború alatt kapott bombatalálatot, majd kibővítették halottas házzá, amit aztán később lebontottak.
Az adatfelvétel ideje2016. 8.
Rövid URL
ID28382
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Szőgyén [Svodín]
Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: kápolna

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytelepülés szélén
Állapotelpusztult
Datálás18. század
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
LeírásAz Almavölgyben egykor létezett kápolnáról lásd a mellékletben: Szogyen_10a
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 161. p.
Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p.
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID27418
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
Helyhatár
Helyi megnevezésZsarnai kápolna
Korelás kápolna
Szenvedő Krisztus kápolna
Anyagkő
Állapotjó
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésTornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
MegyeTorna
GyűjtőDr. Bodnár Mónika
3630 Putnok
Rákóczi Ferenc u. 66.
Tel.: 00-36-30-521-1995
bodnarm3@gmail.com
FeliratISTEN
NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE
1791-1930
JUHÁSZ FERENC
ÉS CSALÁDJA
HÁLÁJUK S SZERETETÜK
JELÉÜL
//
MDCCCXLII (I?)
LeírásA falutól K-i irányban, a Tornaújfaluból Zsarnó felé vezető egykori dűlőút szélén, a Zsarnói dombon áll. Ma már nem az előtte levő völgyben, hanem a dombon, a kápolna mögött megy a dűlőút.

300 x 310 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 50 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt. Feketére festett egyszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos. Eredetileg kétszárnyú faajtó volt rajta, az ajtókeret ma is fa. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható (nem vehető ki tisztán, hogy a végén két vagy három I van-e ott), fölötte, a falban fehér márványtábla, a fenti felirattal. A bejárat fölött kisméretű fa harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1930-ban. Szürkére festett pléhtető van rajta.
Belül a mostani fehér meszelés alatt színes (kék, drapp) festéknyomok is láthatók. Az íves oltárra egy 105 x 80 cm-es, fára festett, Jézust ábrázoló szentkép van állítva (kék alapon, fehér keretben).
A kápolnának bordó színű öntött betonpadlózata van, fekete szegéllyel, középen fekete négylevelű motívum.
A kápolna bejárata DNY, vagyis a falu felé vezető Sasi híd felé néz. A bejárattól kb. 2 m-re egy vaskereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.)
A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat.
1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés.
Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor.
Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat.
(folyt.)
A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.)
A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat.
1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés.
Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor.
Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat.
(folyt.)
Az adatfelvétel ideje2010 augusztus
Rövid URL
ID26863
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Szent Rozália kápolna, Csallóközkürt [Ohrady]
Szent Rozália kápolna, Csallóközkürt [Ohrady]
Település: Csallóközkürt [Ohrady]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent Rozália
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésRozália
Anyagkő / tégla
Állapotfelújított
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésCsallóközkürt [Ohrady]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásRozália-kápolna. Lényegében a falu szélét jelző kápolna, valószínűleg fogadalmi, talán valamilyen járvány után állíttatták.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA körösztjáró napok alkalmával a harmadik napi körmenet a Rozáliához vezetett (az első napi a fehir kip-hez, a második pedig a vörös kip-hez). Bent a Fájdalmas Szűzanya olajnyomata, valamint egy Máriatál-i emlékkép.
IrodalomLiszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 132. p.
Az adatfelvétel ideje1995; 1998; 2022
Rövid URL
ID26360
Módosítás dátuma2022. szeptember 5.

bővebben →
8 találat

Kövess minket!