Fő téma | kereszt |
---|---|
Hely | település szélén |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1867 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | DRUGA JÓZSEF és neje született SZEKO MÁRIA Dicsértessék az úr Jézus Krisztus 1867 Isten dicsőségére újítatta Csernyák József és neje Dobos Rozália 1945 |
Leírás | A bajcsi városszélen (a repülőtér közelében), az út jobb oldalán, enyhe mesterséges dombon áll a süttői mészkőből készült kereszt. Éveken keresztül teljesen elhanyagoltan állott, sőt volt idő, amikor le is volt döntve. Néhány esztendeje (1989 után) felújították, beton talapzattal látták el, a felső rész is pótlásnak látszik, korpusz nincs. Háromszögelési pont. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 25622 |
Módosítás dátuma | 2021. július 6. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária mellékalak |
Hely | település szélén |
Egyéb hely | a jelenlegi SNP utcában, az OMV kút közelében |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József; Lacza Mária |
Leírás | Az egykori Babka temető közelében áll a Mária-mellékalakos homokkő feszület. Talán a Babka temetői feszületről van szó? A Thain-könyv rajza alapján (Thain 1932, 32) egészen biztos, hogy nem azonos a Babka temetői feszülettel. Itt a korpusz és az INRI-tábla is öntöttvasból. 2007-ben, Lacza Mária felvétele alapján az objektum állaga nem változott, a környezet viszont igen. 2022: felújítva. Előtte mécsesek, két alma (!) |
Irodalom | Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2007; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 25619 |
Módosítás dátuma | 2022. október 17. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Melléktéma | Sasvári piéta |
Hely | település szélén |
Anyag | fa / beton / tégla |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1900 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A FÁJD. SZŰZ tiszteletére az ŐSEINK sz. fogadását megujitva állitották hű UTÓDAIK az 1900dik szent évben F.SZ. ANYÁNK! K.É. |
Leírás | 1995: A nyitrai úton, a városnak egykor a peremén, ma már be van építve, egy magánporta téglakerítésébe építve található a szoborfülkés, neogótikus jellegű képoszlop. Üveges ajtóval ellátott szoborfülkéjében a sasvári piéta festett fa szobra. A fülke alatti, előtti párkányon különböző tartóedényekben virágok. Az alatt egymás mellett három lámpás, illetve az azokra szolgáló füles fogantyú. A lábazati részbe süllyesztett, barokkos süttői mészkő lapon a felirat. Előtte kis virágágyást három oldalról alacsony fa kerítés övez. 2022: Az újabb terepszemle során felújítva, okkersárgára festve, a lámpások eltüntetve, a fa kerítést kovácsoltvasból készült váltotta föl. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A Sasvárra zarándoklók itt vettek búcsút a várostól, s hazaérkezésükkor itt mondtak először imát a szerencsés útért és visszatérésért. |
Irodalom | Liszka József: “Szent képek tisztelete”. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 38. p. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 25616 |
Módosítás dátuma | 2022. október 17. |
Fő téma | templom |
---|---|
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1885 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Érsekkéty [Keť] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Jézus Szíve tiszteletére 1885-ben felszentelt római katolikus templom. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 25562 |
Módosítás dátuma | 2018. december 30. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Egeg [Hokovce] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | … uj … 78 |
Leírás | A falu peremén, családi ház előkertjében, beton alapon áll a rossz állapotban lévő, homokkő feszület, kő korpusszal. A lábazaton Szűz Mária-relief nyomai. A felirat gyakorlatilag nem olvasható. Csáky Károly a felújítás dátumát (1831) vélte egyszer kiolvasni belőle (minden bizonnyal Danis Ferenctől vette át az információt, aki ezt látta a lábazaton: „Megujeva 1838”. Danis é.n., 20). Ilyen 2018-ban csak nagy fantáziával látszódik. Csáky szerint ez az objektum talán azonos lehet egy, az 1811-ben felállított feszülettel, amelyről a Magyar Sionban Fábián János ír: „1811-ben Kubis József egeghi mészáros és Piry András egeghi templomatya Egeghben szent keresztet állíttatott tíz forintot tevén le fentartására” (1866, 770). A feszületnek ez valószínűleg másodlagos elhelyezése, ugyanis korábban teljesen a falu szélén állott (Csáky 2009, 55) |
Irodalom | Csáky Károly: Egy község szakrális kisemlékei. Remény 2009.5.31., 13. p. Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 55–56. p. Danis Ferenc: Egeg. Komárom: Magyar Vasárnap Kiadó é.n. Fábián János: Egegh. Magyar Sion 4 (1866), 765–771. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1994; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 25262 |
Módosítás dátuma | 2019. január 25. |
Fő téma | feszület / harangtorony |
---|---|
Hely | település központban |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század / 1918 előtt |
Pontos datálás | 1862 |
Szimbólum | INRI |
Település | Éberhard [Malinovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Emlékül / PUCZ JÁNOSTÓL / 1862 |
Leírás | A település közepén, teres útkereszteződésben áll a harangtorony, tudatosan kialított nagyméretű szoborfülkéjében egy korábbi út menti, mellékalakos feszület. A feszület málladozó anyagú, homokkő talapzatán a felirat. Maga a feszület öntöttvas, INRI-táblával. A korpusz és a kis Mária-szobor ezüstre festve, egyébként az egész fekete. A harangtorony cseréppel fedett, sátortetős, tetején kovácsoltvas kettős kereszt. Az út menti feszület datálása egyértelmű (1862), a harangtorony építésének idejét a 20. század elejére becsülöm. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A harangtorony állapota jó, a feszület talapzatának állaga aggasztó. Művirágkoszorú, s kevés vágott virág bizonyos fokú élő kultuszról tanúskodik (2011). |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 25258 |
Módosítás dátuma | 2021. március 10. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Vendel-szobor, Vendel |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1801 |
Szimbólum | bárány / juhászlapát |
Település | Ebed [Obid] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Vataščin Péter |
Felirat | 1801 |
Leírás | A falu szélén, magas, oszlopszerű talapzaton áll a pásztorként ábrázolt szent homokkő szobra. Fején pléhből készült, széles karimájú kalap, vállán köpeny, kezében juhászlapát (a néhány esztendeje letörött juhászlapátot a közelben lakó Csurgay László őrzi, aki manapság a szobrot és környékét is rendben tartja). A szent lábainál bárányok, bal lába előtt 1984-ben, amikor először láttam a szobrot, még egy királyi korona hevert (időközben ez is eltűnt). A szobrot századunk ötvenes éveiben Szűcs Vincéné (aki a szobrot rendben tartotta) vaskarizéssel is körbekeríttette. A szobor talapzatán található felirat datálja az objektumot: 1801. (L.J. 1984, 1994) 1812-ben alapították. Vaskerítés és három gesztenyefa veszi körül. A szobor festett. Jobb oldalán egy már erősen elkopott birka-alak látható. (V.P. 2009) |
Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethnographia 1994, 106–107. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 72–73. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul... Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 88–89. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1984; 1994; 2009 |
Megjegyzés | Helyének kiválasztásában valószínűleg fontos szerepet játszott az, hogy a part alatti falurészből (Köblös) hajtották fel a marhacsordát. Róla nevezték el a partot is, amelyen áll: „Vendel part”. Időnként, főleg ünnepnapokon mindig megtalálhatóak lábánál a gyertyák, mécsesek. A 2009-es évben megrongálták, letörött az egyik keze, és a vasból készült pásztorbotot is elcsavarták. Keresztjáró napokon a falu népe felkereste. (V.P. 2009) |
Rövid URL | |
ID | 25229 |
Módosítás dátuma | 2021. október 26. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Dunaszerdahely [Dunajská Streda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 25201 |
Módosítás dátuma | 2021. május 1. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Dunaszerdahely [Dunajská Streda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 25185 |
Módosítás dátuma | 2021. május 1. |
Fő téma | feszület / Deponia pia |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | temető |
Anyag | kő / beton |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1879 |
Település | Dunahidas [Most pri Bratislave] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Ich bin dir Aufertsehung u: d: Leben / wer an mich glaubt, wird leben, / wenn er auch gestorben ist. / Joh. 11.25. / 1879 |
Leírás | Temetői feszület, valószínűleg homokkőből, fehérre meszelve. A korpusz is kőből, kis képfülkében Mária-dombormű (arckép), a felirat márványtáblán. Mellette friss virágok, ill. odahelyezett. Különféle vallási rendeltetésű tárgyak (deponia pia) |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 25080 |
Módosítás dátuma | 2021. március 11. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújításra szorul / rossz |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Dunahidas [Most pri Bratislave] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén áll a monumentális, téglából emelt, háromszög alaprajzú képoszlop. Rendkívül rossz, romos állapotban. Vakolatdísz és kék festés nyomai. Tetején fémkereszt torzó. A képfülkékben elrozsdásodott bádoglemezek, egykor nyilván festmény volt rajtuk. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 25072 |
Módosítás dátuma | 2021. április 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Bagota [Bohatá] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Leírás | A település főutcáján, a harangláb közelében, háromszög alaprajzú, mezei oltár formájú, mészkőből készült talapzaton áll Nepomuki Szent János homokkő szobra. Három mellékalak (Szt. Rókus, Szt. Flórián és Szt. Sebestyén), valamint a talapzat aljában kiképzett barlangban Szt. Rozália fekvő alakos szobra. A talapzat oltárlap szerű kiszélesedése mellett kétoldalról egy-egy puttószerű, bőségszarut tartó angyal szobra. A szobor mellett két oldalról egy-egy gesztenyefa, rendellenesen, ám szabályosan mindkettő a szobortól szinte derékszögben elhajolva. Az utóbbi időben az egyik fát kivágták. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A szobor kőanyaga málladozó, felújításra szorul. |
Irodalom | Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 7 (2005), 167–170. p. Bagin Árpád:Malé sakrálne pamiatky v katastri Hurbanova a Bohatej. Studia Arhaeologica Slovaca Mediaevalia 6 (2007), 115–120. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2011; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 24667 |
Módosítás dátuma | 2017. november 27. |
Fő téma | templom |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Alsóbodok [Dolné Obdokovce] |
Megye | Nyitra |
Rövid URL | |
ID | 24662 |
Módosítás dátuma | 2021. március 25. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Réte [Reca] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | L. Juhádz Ilona |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 24617 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 22. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / beton / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1899 |
Szimbólum | INRI |
Település | Süvete [Šivetice] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József, L. Juhász Ilona (fotó) |
Felirat | ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE S A JÁMBOR KERESZTÉNYEK LELKI ÉPÜLÉSÉRE ÁLLÍTOTTA PATAKI JÁNOS ÉS NEJE SZÜL. BAKAI JUDIT 1899-ik ÉVBEN MIKOLCSÁN |
Az adatfelvétel ideje | 2001; 2023 |
Rövid URL | |
ID | 24478 |
Módosítás dátuma | 2023. április 2. |
Fő téma | templom |
---|---|
Hely | település központban |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Szap [Sap] |
Megye | Győr |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 24456 |
Módosítás dátuma | 2021. október 16. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1890 |
Település | Szepsi [Moldava nad Bodvou] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1890 FELÚJÍTVA – OBNOVENÝ 1997 |
Az adatfelvétel ideje | 2013 |
Rövid URL | |
ID | 24322 |
Módosítás dátuma | 2023. augusztus 5. |
Hely | település szélén |
---|---|
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Szimő [Zemné] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Rövid URL | |
ID | 24306 |
Módosítás dátuma | 2019. január 18. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / beton |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század / 1989 után |
Pontos datálás | 1820 |
Település | Szimő [Zemné] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | TSINÁLTATTA LAVITSKA JÓZSEF ÚR ISTENEK TISZTELETÉRE ANNO 1820 DIE 16 MÁJ Fölötte, a feszület lábazatán: SZÁMON TARTJA Ő ISTEN NEM FELEJT A KITELEPÍTETTEK ÉS MEGHURCOLTAK TISZTELETÉRE 1947 – 1997 SZÍMŐ KÖZSÉG ÖNKOMÁNYZATA A feszület mellett kétoldalt egy-egy kőtábla, a két világháború áldozatainak neveivel. |
Leírás | A római katolikus templom előtt áll 1993 óta a két világháború és a kitelepítések áldozatainak emlékműve, amely lényegében egy 1820-ban készült feszület (fém korpusz) felhasználásával készült. Az eredeti felirat (1820) a feszület talapzatán, egészen lent, fekete gránit-táblán, a lábazaton egy újabb felirat (1997). |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Rövid URL | |
ID | 24278 |
Módosítás dátuma | 2019. január 18. |
Fő téma | szobor / kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Szimő [Zemné] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 1993 |
Rövid URL | |
ID | 24257 |
Módosítás dátuma | 2021. május 9. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település központban |
Anyag | kő |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1871 |
Szimbólum | sajtár / zászló |
Település | Tallós [Tomášikovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Venkovics Erika |
Felirat | Török Ferencz és Gyenge Éva csináltatták 1871 |
Leírás | 1945 előtt május 4-én Flórián napján, a hívek tűzoltók kíséretében, körmenettel vonultak a templomból a szoborhoz. Az 1980-as években megcsonkították a szobrot. Az út menti árokból Gágyor József hazavitte, átadta a tűzoltótestület elnökének, aki intézkedett, és a szobrot rendbe rakatták, átfestették. 1995-ben a szobrot renoválták, új kerítést kapott és újrafestették. 2008. július 8-án erős szélvihar tombolt, a szobor melletti gledícsia ledöntötte a vízház kerítését, de a szobornak nem esett bántódása. A tűzoltók itt tisztelegnek a szobor előtt május 4-én, Flórián napján. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 24213 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 15. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1819 |
Szimbólum | INRI |
Település | Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Beke Éva; Liszka József (fotó) |
Felirat | EX DEVOTIONE PETRI MÉSZÁROS ERECTA 1819 MEGÚJITVA 1956 |
Leírás | Útkereszteződésben, három öreg hársfa társaságában áll a “galántai típusú” kereszt, zöldre festett, újabb vaskerítéssel övezve. Valamikor festve lehetett a szobor is, amit többek között a kereszt lábánál álló Istenanya-szobor köpenyének kék festéknyomai is bizonyítanak. A felirattábla fehér márvány. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2012 |
Rövid URL | |
ID | 24028 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 4. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | piéta |
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A Fő utcán, egy lakóház előkertjében |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Velejte [Veľaty] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Beton alapon áll a vízszintesen tagolt, valószínűleg homokkő lábazaton nyugvó feszület. A lábazat elülső részében szoborfülke (két oldalt egy-egy korábbi, féldombormű oszlop talapzata látszódik, a többi valószínűleg a felújítás során tűnt el), benne egy polichróm piéta. Polichróm fém korpusz, INRI tábla. |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 23881 |
Módosítás dátuma | 2019. február 18. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Zétény [Zatín] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Leírás | Beton alapra helyezett, alacsony homokkő talapzaton, gazdagon díszített, fekete és ezüst kombinációval lefestett, klasszicista öntöttvas lábazaton nyugvó, feketére festett, öntöttvas feszület. Polichróm fém korpusz, INRI tábla. Kovácsoltvas kerítés. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 23846 |
Módosítás dátuma | 2018. december 30. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1854 |
Település | Aha [Horný Ohaj] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József, L. Juász Ilona (fotó) |
Felirat | JÓKAI ANDRÁS ÉS BOGYÓ MAGDOL NA CSINÁLTATTA 1854 ÚJI ITATTA KOVÁCS VINCE |
Az adatfelvétel ideje | 2013 |
Rövid URL | |
ID | 23814 |
Módosítás dátuma | 2021. augusztus 16. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent Rozália; Szűz Mária |
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Tornóczi Nagy Andrea |
Leírás | A Szent Rozália kápolna az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Szlovákia műemlékjegyzéke így jellemzik: „Temetői barokk kápolna a 18. sz. 50-es éveiből későbbi, 19. sz.-i tornyocskával. Kisebb, hosszúkás szakrális épület félköríves záródással és volutás homlokcsúccsal. Fogazott keresztboltozat, záróköve koncha, lunettával. Homlokzatait féloszlopok tagolják, ezek párkányfejezetének felépítményi része a tetőpárkányhoz vezet. A volutás homlokcsúcs közepében szoborfülke Szűz Mária-plasztikával. A szegmenszáródású csúcs mögött hasáb alakú tetőtornyocska emelkedik, zsalus hangnyílásokkal”. A kápolnában a bejárattal szemben Szent Rozáliát ábrázoló oltárkép látható. Az olajfestmény Rozáliát a barlang bejáratánál ábrázolja imádkozás közben. Az oltár két szélén egy-egy porcelán angyal, mellettük vázában művirág, réz gyertyatartóban fehér gyertya. A kép bal oldalán Jézust, jobb oldalán Szűz Máriát ábrázoló festményt találunk. A kápolna bal oldalán, a falon egy feszület látható. A kápolna mindkét oldalán padokat helyeztek el. |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 247–248. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: „… meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…”(2) Maga a kápolna nagyon rossz állapotban van. Falai nedvesek, mállik le a festék, ami a mellékletben található képeken is jól látható. 1978. július 18-án Berkes Imre plébános kérvényezte a Járási Nemzeti Bizottságnál a kápolna restaurálását, a kérvényéhez részletes kalkulációt csatolt, amely szerint az elvégzendő felújítási munkák összesen 57.826,- Kčs koronát igényelnének. A járási nemzeti bizottság műemlékről lévén szó, az engedélyt a restaurálásra 1978 év végéig szigorú feltételek mellett megadta. 1996–1998 között a kápolnát ismét restaurálták. Ennek költségeit a Kromberg & Schubert cég állta, a város vezetőségével történt megállapodás alapján. Az egyik női adatközlőm elmondása szerint a II. világháború végéig Halottak napján három misét is tartottak a kápolnában (3). A rendszerváltást követő pár évben újra volt istentisztelet Halottak napján a kápolnában (4). Ma már csak március 15.-hez és augusztus 20.-hoz kapcsolódó ünnepségek alkalmával (melyeket a kápolna mellett tart meg a város vezetősége) nyitják ki a kápolnát, hogy a hangosításhoz innét nyerjenek villanyáramot. |
Rövid URL | |
ID | 23645 |
Módosítás dátuma | 2019. január 16. |
Hely | temető |
---|---|
Helyi megnevezés | Mindenki keresztje |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1892 |
Szimbólum | INRI |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | 1892. |
Leírás | Rózsaszínű süttői mészkőből készült az egész kisemlék, amely jelenleg a Szent Rozália kápolna mellett, annak baloldalán van elhelyezve. Mostani helyére a temető parkká alakításakor került. Lábazata két részből áll; felső, oszlopszerűen kialakított részének közepén vésett, ezüstszínű festékkel átkent felirat, évszám látható. A felirati mező táblaszerűen lett kialakítva, sötétebb színű, úgy tűnik, mintha az idők során többször átfestették volna. A felirati mezőt ezüstszínű festékkel körbefestették. Felül a lábazat párkányszerűen kiszélesedik. A kereszt íves szárvégződésű, rajta öntöttvasból készült, sötétszínűre festett, de időközben megkopott, rozsdás korpusz. A függőleges keresztszár alsó része szélesebb, benne 53 cm magas és 14 cm mély szoborfülkét találunk. A keresztszár felső részén stilizált lobogó formában két sorba szedve I. N. R. I. felirat olvasható. A III. katonai felmérés idejéből származó térképen jelölve van két nagykereszt. Ezek közül azonban egyik sem lehet az általunk tárgyalt feszület, mert a térkép az 1869. és 1887. közötti viszonyokat szemlélteti, a feszületet viszont 1892-ben állították. Elképzelhető, hogy időközben valamelyik, a temetőben álló nagykeresztek közül tönkrement (megrongálódott, javításra szorult), így annak a helyébe állították ezt a feszületet. Ennek kiderítésével kapcsolatban azonban még további kutatások szükségesek. |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 249–250. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | A feszület adatai: Talapzatának méretei: 110 cm x 124 cm x 12 cm A lábazat alsó részének méretei: 100 cm x 77 cm x 32 cm A lábazat felső részének méretei: 59 cm x 51 cm x 138 cm A felirati mező méretei: 30,5 cm x 18 cm A kereszt magassága: 200 cm A kereszt szélessége: kb. 90 cm A korpusz magassága: 100 cm Tájolás: észak-kelet Egy női adatközlő így mesélt a feszületről: „Az olyan kereszt vót, hogy akiknek má elszármoztak a hozzátartozóik, vagy kihaat (kihalt) a család, ott mindenki gyújthatott gyertyát. Mindenkinek a keresztye vót. Az is má nemtudom nem-i a harmadik helyen van.” Adatközlőm úgy emlékszik, hogy a keresztjáró napokon (kb. a II. világháború végéig) ehhez a feszülethez is jöttek könyörögni az akkori katolikus iskola növendékei a kántor vezetésével (2). A kereszt talapzatán Mindenszentekkor számos gyertyát és mécsest, elé pedig virágcsokrokat helyeznek el az emberek. |
Rövid URL | |
ID | 23643 |
Módosítás dátuma | 2019. január 16. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1831 |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN IRGALMAZ MINÉKÜNK. SZENTSÉGES SZŰZ MÁRIA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. Hasonló megoldással hátul: EMLÉK MELYET KÖZÖS BUZGÓSÁGGAL EMELTETTÜNK MI GUTTA M: VÁROSA HÍVEI, MIDŐN A VESZE- DELMES CHOLERA NYAVALYA KÖZÜLÜNK SOKAKAT HIRTELEN ÉS KÍNOS HALÁLLAL RAGADOTT EL. 1831 ESZ: SZ: JAKAB HAVA 31 |
Leírás | A római katolikus templom presbitériuma mögötti, enyhe kiemelkedésű mesterséges dombon, háttal a templomnak, kétlépcsős beton alapon nyugvó, süttői mészkőből készült, hasáb formájú, tagolt talapzatra helyezett dór oszlop négyzet alakú, kiszélesedő platóján látható, a felirat alapján 1831-re datálható (Szlovákia műemlékjegyzéke a 19. század első felére keltezi az objektumot. Vö. SPS–II: 61), egy kolera járvány okán fogadalomból emelt, homokkőből faragott Szentháromság-szobor (2. kép). A felhőtrónuson elhelyezkedő Atyaisten, jobbján a Fiústennel a köztük térdeplő, imára kulcsolt kezű Szűz Máriát koronázzák meg. A Fiúisten jobb kezében kereszt, baljával a koronát tartja. Az Atyaisten jobbjában a korona, bal kezét pedig egy, a térdén elhelyezett, kereszttel ellátott országalmán nyugtatja. Fölöttük aranyozott fém sugárnyalábok közt a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, ezüstre festett fém galambja. A talapzat elülső és hátulsó oldalának középső része úgy van kialakítva, mintha egy-egy téglalap alakú, kb. egy cm vastagságú tábla lenne rajta elhelyezve. Az objektumot nyolcszög alakban feketére festett, meglehetősen kopott és rongált kovácsoltvas kerítés övezi (kapuja hiányzik). A kerítésen belül, az objektumtól balra egy kb. egy méter magas, henger alakú műkő oszlop található, ami egykor a persely elhelyezésére szolgálhatott. Ehhez szolgáltat adalékot egy, 1910. június 29-ére keltezett, néhány gútai szakrális kisemlék (így egy kőkereszt, a Szent Vendel-szobor stb.) fenntartásáról rendelkező Alapítványi oklevél, amely a Szentháromság-szoborral kapcsolatos információkat is tartalmaz. Eszerint az 1910-ig a város által fenntartott szobor ekkortól a plébánia gondozásába került, miközben külön alapítványt nem hoztak neki létre. Az említett Alapítványi oklevélben olvasható, hogy a Szent Vendel- és a Szentháromság-szobor mellett is van egy-egy zárható kőpersely, így „az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (Az oklevelet Tornóczi Nagy Andrea tárta fel és közölte első alkalommal. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 122–124. p. /Jelek a térben 5./ Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 237–239. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23617 |
Módosítás dátuma | 2019. január 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Melléktéma | Szent Flórián |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1856 |
Település | Ipolyszalka [Salka] |
Megye | Hont |
Felirat | [A posztamens homlokoldalán:] AZ ISTEN DICSÖSSÉGÉRE SZ. FLÓRIÁN VÉRTANÚ TISZTELETÉRE CSINÁLTATTA VARGA JOÁHIM 1856DIK ÉVBEN |
Rövid URL | |
ID | 23520 |
Módosítás dátuma | 2023. szeptember 20. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Terméskő alapon, hasábos homokkő lábazat, rajta a feketére festett öntöttvas feszület. Lábánál öntöttvas angyal-figura. Fölötte és a korpusz lába alatt ovális felirattábla, amire eredetileg valószínűleg festve volt a szöveg. Mára lekopott. A lábazathoz művirág-koszorúk erősítve, a talapzat körül ültetett élővirágok (főleg büdöske). |
Az adatfelvétel ideje | 2004 |
Rövid URL | |
ID | 23440 |
Módosítás dátuma | 2019. március 14. |