| Fő téma | szobor |
|---|---|
| Hely | település szélén / útkereszteződés |
| Helyi megnevezés | Vendel-szobor, Vendel |
| Anyag | kő |
| Állapot | felújításra szorul |
| Datálás | 19. század |
| Pontos datálás | 1801 |
| Szimbólum | bárány / juhászlapát |
| Település | Ebed [Obid] |
| Megye | Esztergom |
| Gyűjtő | Liszka József; Vataščin Péter |
| Felirat | 1801 |
| Leírás | A falu szélén, magas, oszlopszerű talapzaton áll a pásztorként ábrázolt szent homokkő szobra. Fején pléhből készült, széles karimájú kalap, vállán köpeny, kezében juhászlapát (a néhány esztendeje letörött juhászlapátot a közelben lakó Csurgay László őrzi, aki manapság a szobrot és környékét is rendben tartja). A szent lábainál bárányok, bal lába előtt 1984-ben, amikor először láttam a szobrot, még egy királyi korona hevert (időközben ez is eltűnt). A szobrot századunk ötvenes éveiben Szűcs Vincéné (aki a szobrot rendben tartotta) vaskarizéssel is körbekeríttette. A szobor talapzatán található felirat datálja az objektumot: 1801. (L.J. 1984, 1994)
1812-ben alapították. Vaskerítés és három gesztenyefa veszi körül. A szobor festett. Jobb oldalán egy már erősen elkopott birka-alak látható. (V.P. 2009) |
| Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethnographia 1994, 106–107. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 72–73. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul... Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 88–89. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1984; 1994; 2009 |
| Megjegyzés | Helyének kiválasztásában valószínűleg fontos szerepet játszott az, hogy a part alatti falurészből (Köblös) hajtották fel a marhacsordát. Róla nevezték el a partot is, amelyen áll: „Vendel part”. Időnként, főleg ünnepnapokon mindig megtalálhatóak lábánál a gyertyák, mécsesek. A 2009-es évben megrongálták, letörött az egyik keze, és a vasból készült pásztorbotot is elcsavarták. Keresztjáró napokon a falu népe felkereste. (V.P. 2009) |
| Rövid URL | |
| ID | 25229 |
| Módosítás dátuma | 2021. október 26. |
