Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum

13 szept 2016

Út menti feszület, Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	határ
Helyi megnevezés	farkaskërëszt, farkas kërësztfa
Egyéb hely	Párkány-Érsekújvár autóút
Anyag	kő
Egyéb anyag	homokkő
Állapot	jó
Datálás	18. század
Pontos datálás	1775
Szimbólum	INRI
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	1775
Leírás	A Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a farkaskërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja. Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja.
Irodalom	Liszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993 Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60 Majer István: Kürthön hogyan… In István bácsi naptára, 1861 Szulik József: A farkas-kereszt
Az adatfelvétel ideje	1981-1992; 2022
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29132
ID	29132
Módosítás dátuma	2022. július 1.

bővebben →

13 szept 2016

Kereszt – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kereszt

Anyag: öntöttvas / egyéb anyag

Hely: egyéb hely

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	kereszt
Melléktéma	útmenti kereszt
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Bodzási-kërëszt
Egyéb hely	A Bodzás nevű határrészben
Anyag	öntöttvas / egyéb anyag
Egyéb anyag	műkő
Állapot	jó
Datálás	1945 előtt
Pontos datálás	1925
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Felirat	Isten Dicsőségére emeltette Kanicska Kálmán és neje szül. Danczi Anna 1925. Én vagyok a jó pásztor Ki életét adta juhaiér Jöjjetek hozzám mindnyájan Kik fáradtak vagytok És megenyhítlek titeket.
Leírás	A vasúton túl, a Bodzás nevű határrészben áll a Bodzási kërëszt. Műkő feszületen vörös fafeszület, rajta fém korpusz. Az egész kovácsoltvas kerítéssel körülvéve.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Gyermektelen család állíttatta. A nyolcvanas évek elejére teljesen lepusztult állapotban volt. Először a fém korpuszt lopták le róla, majd az egész keresztet is ledöntötték. 1984-ben Danczi Lajos plébános adott a falu köztéren álló feszületei rendbehozatalára 5.000 koronát, s részben ebből a pénzből lett 1989 nyarára rendbe téve és 1990-ben került rá a fafeszület a fém korpusszal.
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 35-36Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 56-57
Az adatfelvétel ideje	1994
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29127
ID	29127
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Egyéb típus – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: egyéb típus

Anyag: fa

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	egyéb típus
Melléktéma	Mária-ház egy fa törzsén
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Mária-kíp
Egyéb hely	A szőlőhegyre vezető út mellett
Anyag	fa
Állapot	rossz
Datálás	19. század
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Leírás	A szőlőhegyről a falu felé haladtunkban egy fára erősített Mária-házat, benne jelenleg egy Mária-olajnyomatot láthatunk.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Néhány esztendeje azonban még egy fából faragott ”máriacelli Mária-kíp” volt benne, de 1991-ben valaki ellopta. A családi hagyomány szerint a múlt század közepén, fogadalomból állíttatta a Takács család. Igen szép családi történetek kapcsolódnak ezen emlékhez, amelyekről bővebben a Függelékben közlök adatokat. Általában kétévenként, pünkösd táján tették rendbe. Ilyenkor hazavitték, a férfiak a Mária-házat festették át, a nők viszont a szobrot. Ekkor új koszorút is fontak neki, a lábához pedig új csipkedíszt erősítettek — mesélte Takács Béláné Danczi Emerencia (sz. 1922).
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 32Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 140-142
Az adatfelvétel ideje	1995
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29119
ID	29119
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kereszt – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kereszt

Anyag: fa / öntöttvas

Hely: szőlőhegy

Részletek

Fő téma	kereszt
Melléktéma	útmenti kereszt
Hely	szőlőhegy
Helyi megnevezés	Orbán-kërëszt, Árëndás-kërëszt
Anyag	fa / öntöttvas
Állapot	jó
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Leírás	A szőlőhegy egyik dűlőútja mellett áll az Orbán-kereszt vagy Árendás-kereszt.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A múlt század végén, századunk elején állíttathatta valamelyik szőlősgazda ezt a fafeszületet, bár a falubeliek nagyon keveset tudnak róla. Adatközlőim azt sem tudták megmagyarázni, miért nevezik Orbán-keresztnek, illetve, hogy kapcsolódik-e hozzá valamilyen, a szőlőműveléshez is fűződő, Orbán-napi kultusz. Érdekes módon, meglepően kevesen tudnak erről az egyébként elég feltűnő keresztnek már csak a létezéséről is!
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 31Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 52-53
Az adatfelvétel ideje	1994
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29115
ID	29115
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kereszt – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kereszt

Anyag: öntöttvas / egyéb anyag

Hely: egyéb hely

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	kereszt
Melléktéma	útmenti kereszt
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Hegedűs-kërëszt
Egyéb hely	A szőlőhegyre vezető út mellett
Anyag	öntöttvas / egyéb anyag
Egyéb anyag	műkő
Állapot	jó
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1911
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Felirat	Hegedűs András, 1911
Leírás	A Mária-képoszloppal csaknem szemben, az út másik oldalán áll és a faluból a szőlőhegyre érkezővel szembe néz a műkőből készült, fémkorpusszal ellátott Hegedűs-kërëszt. Feliratából az állandó lemeszelések következtében már csak néhány töredék olvasható.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A helyi hagyomány szerint ezt is egy földcsuszamlás következtében a Pokol-lyuknál (Pokójuk) elhunyt családtag (az állíttató felesége) emlékére állíttatta a Hegedűs-család (Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit, sz. 1914), más vélemény szerint egy legényember tragikus halálának emlékezetére áll ez a kereszt.
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 30-31Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 51-52
Az adatfelvétel ideje	1993
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29111
ID	29111
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Képoszlop – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: képoszlop

Anyag: beton / tégla / bádog / öntöttvas

Hely: egyéb hely

Datálás: 1989 előtt

Részletek

Fő téma	képoszlop
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Mária kíp
Egyéb hely	A szőlőhegyre vezető út mellett
Anyag	beton / tégla / bádog / öntöttvas
Állapot	jó
Datálás	1989 előtt
Pontos datálás	1954
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Felirat	Üdvözlégy Mária Földcsuszamlás következtében helyen szólította magához az Úr felejthetetlen leányomat Kropács Juliskát 1954.IV.10.én. emeltette gyászoló édesanyja
Leírás	A szőlőhegy felé, az út bal oldalán, egy képoszlopszerű szoborfülke áll. Belvilága kékre festve, a csillagos éggel, Kármelhegyi Szűz Mária szobrával, azon valamikor rózsafüzér volt, de azt mára már ellopták. Az egész objektum fákkal, orgonabokrokkal körülvett enyhe emelkedésen áll. Téglából készült, s fehérre van meszelve. Bádogtető fedi és fakerítés veszi körül. Az emlék az e helytől kb. 4-500 méterrel odább, egy meredek löszfal alatt tragikusan elhunyt leányra utal. A tragédia közvetlen helyszíne fölött, a löszfal tetején egyébként egy nagyjából másfél méter magas, felirat nélküli fakereszt is utal a balesetre.
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 30Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 50-51
Az adatfelvétel ideje	1993
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29107
ID	29107
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület, Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas

Hely: egyéb hely

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Góréi kërëszt, Barátok kërësztje
Egyéb hely	A Góré-hegy oldalában
Anyag	fa / beton / tégla / öntöttvas
Állapot	jó / felújított
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1904 [Lehet, hogy csak a felújítás dátuma]
Szimbólum	Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / csillag / gyertya / félhold / kehely / koszorú, töviskoszorú / Monstrancia / rozetta / angyal
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	[Középen, a kereszt lábának első felén:]1904 [A láb bal oldalán:] Így szerette / Isten / a Világot / Egyszülött / Fiját adá / érte A 2004-es felújítás emléktáblája: „…HA EGYSZER / KIDŐLNE. ÚJAT TÉGY / A HELYÉBE, / HOGY AZ ŐSEINK / EMLÉKE / FENNMARADJON…” / ÉPÍTVE ÉS FELÚJÍTVA / AUGUSZTUS
Leírás	A ciglédi Szentháromság-kápolnától nem messze, a Góré-hegy (Kopasz Góré) oldalában egy fafeszület, a góréi kërëszt. A keresztet, amelyet Barátok keresztjének is hívnak, öt falu népe (Kürt, Fűr, Szőgyén, Nagyölved, Hidegvölgy) közadakozásból állíttatta annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta le a fehér barátokat (itt jegyzem meg, hogy a helyi hagyomány, miszerint a Góré-hegy tövében egykor pálos rendi kolostor lett volna, amit a hegyben található, s még az ötvenes évek során is megfigyelhető alagutak léte is alátámasztani látszik, a történeti irodalom alapján nem bizonyítható). A kereszt közelében szántás során időközönként még ma is fel-felbukkanó emberi csontokat a szántóvető ennek a keresztnek a lábához dobálja. Felirata szerint 1904-ben állíttatták, ám a Szekeres család hagyománya szerint sokkal régebbi. A kereszt szárán domború vésetek: az előlapon oltáriszentség, kétoldalt egy-egy gyertyával, alatta az évszám: 1904. Az alatt egy angyal kehellyel egy életfa mellett, majd koncentrikus körök és félhold, valamint hatágú csillag. A szár jobb oldalán vésetek, Krisztus szenvedéseinek jelképei: töviskoszorú, három nyíl, ostor. Danczi Lajos kéziratos munkája, amely a ciglédi kegyhelyet mutatja be, a Góréi kereszttel is foglalkozik: "A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút... a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. A lévai várba, tehát a Garam vize alatt; a szőgyéni templomhoz (ma már romokban ez a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút földalatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a 20. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig. Állítólag Kánya János bírósága idején a községi elöljáróság (századelő) kutatásba is fogott. A bíró néhány társával behatolt az alagútba, de a beomlások fárasztó eltávolítása, az alagút nehéz, párás levegője, a fáklyafény csekély ereje és az ismeretlen veszedelmek visszariasztották őket. Ugyanitt látni lehetett még akkor a beomlott remetebarlangokat. Ezek a látható jelek a 20. század közepéig megsemmisültek. Csak a fakereszt maradt a helyén. Ezt az időjárás viszontagságai, esők, szelek sem bírták tönkretenni."Az egyik idős asszony (sz. 1929) mesélte, hogy amikor tisztlányok voltak, mindig azon vitatkoztak, hogy ki vigye föl a virágot a góréi kereszthez. Azt tartották ugyanis, aki fölviszi, még abban az évben férjhez megy.
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25-26. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45-46. p.
Az adatfelvétel ideje	1993; 2013
Megjegyzés	Egy fekete gránittábla felirata tanúsága szerint 2004-ben a fa feszületet restaurálták és egy téglából készült, elöl nyitott védőépületet emeltek fölé.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29105
ID	29105
Módosítás dátuma	2021. február 19.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kápolna

Hely: egyéb hely

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	egyéb hely
Egyéb hely	Dombon
Állapot	jó
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A dombon áll a Szentháromság oltalmába ajánlott kápolna, amely a helyi hagyomány szerint “emberi csontokra van építve” (tudniillik a népnyelv úgy véli, hogy a török időkben itt kaszabolta le a pogány a falu népét, s itt vannak a régi kürtiek eltemetve, ezzel szemben minden valószínűség szerint egy Árpád-kori templom körüli temetkezési helyről van szó). A kápolna téglából készült, s oltárképét (Mária a kisded Jézussal) Thain János készítette. Viszonylag sok szentkép, szobor van a kápolnában. Ezek általában fogadalmi képek, szobrok, elhelyezkedésüket a mellékleten lévő helyszínrajz érzékelteti. Külső falán, a szabadon látható téglákba, mint egy emlékkönyvbe, a zarándokok karcolták be nevüket, a zarándoklat évét, a múlt század végétől egész napjainkig. A kápolnával, ill. a búcsújáró-hellyel kapcsolatban Majer István a következőket írja: “…Kürt határában épen a Góré-szőlőhegy nyugati oldalában az úgynevezett czeglédi dűlőben, egy egészséges forrásvíz mellett, mondhatni kies vidéken hajdanóta remete lakott, hol maiglan a szent Háromság tiszteletére egy, sok szomszéd helységbeliek által is sűrűn látogatni szokott csinos kápolna áll, itt ezelőtt pünkösd kedden vásárral egybefoglalt nagy úgynevezett czeglédi búcsú tartatott, hol a nagy számban egybegyűlt nép olykor versengésre vetemedvén, a búcsú vagy 30 év előtt pünkösd hétfőre tétetett át, a mikor itt a hivek körmenetileg ájtatoskodván, a prédikáczió és a búcsúkkal együtt járó vendégeskedés a helységben tartatik. E kápolna a mult század elején épült s 1858-ban kicsinosittatott, s a folyó 1860-dik évben uj tetővel és toronykával láttatik el…” (Majer 1861, 80)
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 43-45Majer István: Kürthön hogyan tanitják a honismét… In: István bácsi naptára. Pesten 1861, 80
Az adatfelvétel ideje	1993, 1994
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29086
ID	29086
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Feszület – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: feszület

Hely: egyéb hely

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Melléktéma	kálvária-feszület
Hely	egyéb hely
Egyéb hely	A ciglédi búcsújáró
Állapot	jó
Datálás	1945 előtt
Pontos datálás	1939
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Felirat	Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Isten nagyobb dicsőségére állíttatta Végh András és neje szül. Árendás Gizella az Úrnak 1939ik esztendejében
Leírás	A ciglédi búcsújáró-helyen, a Szentháromság-kápolna előtt feszület, két oldalán a két lator keresztjével.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A zarándoklatok az ötvenes évekig folyhattak zavartalanul a búcsújáró-helyre, majd a hatóságok betiltották és különféle adminisztratív, bürokratikus akadályoztatások miatt csak egyéni formában valósulhattak meg. Ez a szokás viszont igen erősen élt. Több idős ember is elmesélte, a fronton fogadalmat tett, hogy ha épségben hazakerül, első útja Ciglédre vezet majd. A háború után Magyarországra áttelepítettek hazajövetelükkor sosem mulasztják el felkeresni a ciglédi kegyhelyet. A nyolcvana évek vége óta ismét megrendezik pünkösdkor a ciglédi búcsút, amikor szabadtéri istentisztelet is van a kereszt előtt felállított szabadtéri oltárnál. Ilyenkor a keresztet is szépen felvirágozzák, felkoszorúzzák. Ezeket az istentiszteleteket a környező falvak népe is felkeresi.
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45
Az adatfelvétel ideje	1994
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29082
ID	29082
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →

13 szept 2016

Kálvária – Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kálvária

Anyag: tégla

Hely: egyéb hely

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő téma	kálvária
Hely	egyéb hely
Egyéb hely	Cigléd
Anyag	tégla
Állapot	rossz
Datálás	1945 előtt
Pontos datálás	1938/39
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Leírás	A ciglédi Mária-kápolnától enyhe emelkedőn vezet az út a kálvária stációi között. Először a Fájdalmas Szűz hét stációja, majd Krisztus keresztútjának tizennégy stációja következik. Mindegyik téglaépítmény, s kürti és a környező falvakbeli hívek adakozásából készült. Meglehetősen rongált. A stációkból hiányoznak a fából készült domborművek. Egy részük ellopva, másik részük megmentve a templomban.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A helyi hagyomány azt tartja, hogy miután 1938-ban elkészült (elsősorban szőgyéni, nagyölvedi, csúzi, fűri, ógyallai stb. hívek adakozásából) Krisztus keresztútjának tizennégy stációja, a kürtiek, hogy ők is megörökítsék a nevüket Cigléden, 1939-ben felépítették a Fájdalmas Szűz hét stációját. Egy ideig tervezték a domb tetején, a Szentháromság-kápolna körül felépíteni Mária Hét Örömének stációit is, de abból semmi nem valósult meg.
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 24Liszka József: “Szent képek… Dunaszerdahely 1995, 43
Az adatfelvétel ideje	1994
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29078
ID	29078
Módosítás dátuma	2016. szeptember 13.

bővebben →