Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Egyháznagyszeg [Kostolný Sek] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Jelenleg a temetőben, de valószínűleg eredetileg nem temetői nagykereszt lehetett (noha kizárni nem lehet). Előtte Szűz Mária szobra, ami eredendően talán nem tartozott hozzá. |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 103431 |
Módosítás dátuma | 2022. május 7. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Kéménd [Kamenín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2022 |
Rövid URL | |
ID | 103348 |
Módosítás dátuma | 2022. április 29. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1795 |
Település | Kisvárad [Nitriansky Hrádok] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 102800 |
Módosítás dátuma | 2021. október 11. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / öntöttvas |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1774 |
Szimbólum | INRI |
Település | Komáromszentpéter [Svätý Peter] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | IN DOMINO DEFUNCTI ANDREA HOK PIDEXPENSIS HQC CRUX ERIQITUR ANNO 1774 DYE 18. MARCY Újíttatta a Rózsafüzér Társulat 1934 |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 102652 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 24. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Komárom [Komárno] |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Rövid URL | |
ID | 102388 |
Módosítás dátuma | 2021. augusztus 3. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1788 |
Szimbólum | INRI |
Település | Izsa [Iža] |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ANNO 1788 |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 102315 |
Módosítás dátuma | 2021. július 26. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1771 |
Szimbólum | INRI |
Település | Garamkövesd [Kamenica nad Hronom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1998-ban: 1771 2021-ben: Nem olvasható |
Leírás | A templomkertben, a templomtól balra, beton alapon áll a homokkő feszület (a korpusz és az INRI-tábla is kőből). Talán nem ez az eredeti helye. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 101871 |
Módosítás dátuma | 2021. április 17. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1777 |
Szimbólum | INRI |
Település | Bánkeszi [Bánov] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ZP 1777 |
Az adatfelvétel ideje | 2019 |
Rövid URL | |
ID | 32094 |
Módosítás dátuma | 2021. október 11. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Tótmegyer [Palárikovo] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Votívny kríž premiestnený v roku 2012 na pamiatku zaniknutého kostola s cintorínom |
Leírás | A régi temető helyén kialakított emlékparkban (kvázi szakrális tér a Nepomuki Szent János szoborral és egy háborús emlékművel) áll a szépen felújított, masszív, homokkő feszület. A lábazatba mélyített, plasztikus Mária-ábrázolással. A talapzat alján fekete márvány táblán a szekundér felirat. |
Az adatfelvétel ideje | 2014 |
Rövid URL | |
ID | 32054 |
Módosítás dátuma | 2019. április 12. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Datálás | 18. század |
Település | Jászfalu [Jasová] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén, Csúz irányában betontalapzaton áll a homokkőből készült feszület. Vascsövekből készült, zöldre festett 20. század második felében készült kerítéssel körbevéve, rajta művirágok, művirágkoszorúk kötözve. Kétoldalról egy-egy puszpáng bokor. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Rövid URL | |
ID | 31969 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Település | Málas [Málaš] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A málladozó homokkő feszület a falu végén, az utolsó ház előkertjében áll (h.sz. 264) |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 31921 |
Módosítás dátuma | 2019. január 24. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1787 |
Szimbólum | koponya, csontváz |
Település | Ebed [Obid] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Vataščin Péter |
Felirat | Hivek aludjatok [...] [...] Végső [...] [...] ANO1787 |
Leírás | A falu temetőjének homokkőből készült fő központi keresztje, s Nepomuki Szent János szobra után a legrégebbi kisemlék. A temető déli részének jelenleg nem túlságosan gondozott részében magasodik, jól látható a déli határ több részéről is. Környezetében néhány 19. századi és 20. század eleji sír található. Előbbiek a legrégebbi fellelhető temetkezési helyek (Mihala József, Nagy Mihal plébánosok és egy fiatalon elhunyt jegyző, Szokolovszky Elek sírjai – mindegyik a 19. század első feléből). Anyaga homokkő, a korpusz is ebből készült. Állapotán meglátható a régisége, a belevésett szövegből csak néhány szó olvasható le. Plasztikus koponya-szimbólum. Stílusában valószínűleg a „Bánomi kereszttel” egykorú. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | Emeltetése nagy valószínűséggel az új temető alapításának idejével esik egybe. A második katonai felmérésen már jelölik a helyét, kis részen négyzetalakban körül van kerítve, amely csak a töredéke a mostani temető területének. A bevésett dátumtól visszamenőleg a temetkezés a mai templom mögött az ún. „kopott temetőben” történt. Oldalról nézve néhány fokos dőlés állapítható meg, azonban az alapját már többször is megerősítették, így az állása viszonylag stabil. Évközben is gyakran, Mindenszentek és Halottak napja idején viszont mindig gyújtanak előtte gyertyát, mécsest. Az egykori keresztjáró napok idején mindig az egyik esti állomás volt. |
Rövid URL | |
ID | 31916 |
Módosítás dátuma | 2021. október 26. |
Fő téma | feszület / szobor / kálvária |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A feszület talapzatán: 1710 (1770?) |
Leírás | A homokkőből készült barokk kompozíció feszületet és Szűz Mária valamint János (?) szobrát tartalmazza. Úgy néz ki, mintha egy teljesebb kálvária részét képezné. Szilágyi István terminológiáját használva ezért kálváriajelenetnek tekinthető. „A Nagyboldogasszony templom előtt találjuk az 1710-ben felállított két szobrot és köztük a feszületet” (Gábris 1995, 162). Egy, a Nagyboldogasszony templomról készült fénykép alapján a feszület és a két kísérő szobor mintha nem közvetlenül a templom előtt állna, hanem az út másik oldalán, egy kisebb magaslaton. (Laczkó 2008, 2. kép) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 162. p. Laczkó Gábor szerk.: Fénnyel írott történelem. XX. századi szőgyéni életképek. Szőgyén: Szőgyén Öröksége Társaság 2008, 2. kép |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2013 |
Rövid URL | |
ID | 31568 |
Módosítás dátuma | 2017. december 29. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1799 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1799 Állíttatta RUFFI ISTVÁN Javíttatta JUHÁSZ JÁNOS [mintha a János név előtt más lett volna, s utólag az levésve, a JÁNOS meg bele lett volna vésve] DOBCSÁNYI MÁRIA 1937 |
Leírás | A Tardoskedd felé vezető út mellett, az érsekújvári kataszter határán áll a homokkő lábazatra helyezett öntöttvas feszület. A lábazat párkányán egy csonka gúla szerű emelvény, a homlokzati oldalon egy Szűz Mária dombormű. A sasvári búcsúsokat állítólag eddig kísérték ki a hozzátartozók, és itt is várták visszatértükben. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 31406 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 27. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett / település szélén |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1798 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1798 PROCHÁZKA ANDRÁS Újíttatta 1889 |
Leírás | A Szentháromság-kápolna tőszomszédságában áll a homokkő feszület, kőből faragott korpusszal és INRI-táblával. |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31398 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 27. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Mária mellékalak |
Hely | temető |
Anyag | kő / beton |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | elpusztult |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1787 |
Szimbólum | INRI |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Felirat | 1787 |
Leírás | „… az egész homokkőből készült szobor 6 m magas. Az alapja négyszögű, többször be- és kiugrásokkal megszakított kétlépcsős posztamensz. A jobb és bal oldalához levélfüzérrel díszes, gyönyörű csigás konzol támaszkodik. E fölött koronázz az alapzatot a kiugró főpárkány. Ezen a szép barokk talapzaton áll a sziklából kiemelkedő kereszt, amelyen a Megváltó teste végsőt vonaglik. A kereszt tövében pedig a fiára feltekintő Mária roskadozik. Alakján a gyötrő fájdalom és kín izgalmas mozdulatokban nyilvánul, amit a hullámzó ruharedőzet még inkább fokoz. (…) Készült a rávésett évszám szerint 1787-ben. Állította Szokolai András 300 forinton, ami tekintélyes összeg volt akkor.” (Thain 1932, 31). A kép róla: Thain 1932, 32. |
Irodalom | Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 31–32. p. |
Rövid URL | |
ID | 31346 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 27. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | út menti feszület |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Kisgyarmat [Sikenička] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus templomhoz vezető út elején, magasított beton alapon áll a szépen faragott homokkő feszület. A korpusz és az INRI-tábla is kőből. Kovácsoltvas kerítés. |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31298 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1788 |
Szimbólum | INRI |
Település | Csúz [Dubník] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ERECTA ANNO 1788 ???? MAY |
Leírás | A r. kat. templommal szemben helyezkedik el, a beton alapon nyugvó, magas, durva homokkőből készült feszület. A lábazat és a korpusz fehérre meszelve. |
Az adatfelvétel ideje | 2005 |
Rövid URL | |
ID | 31183 |
Módosítás dátuma | 2019. április 11. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Hugyosároki kereszt |
Egyéb hely | Köbölkút felé vezető fő út mentén |
Anyag | fa / kő / öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század / 1989 után |
Szimbólum | INRI |
Település | Béla [Belá] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese; Liszka József (2021) |
Leírás | Homokkő (feltehetően) feszület, melynek már csak a talapzata áll. A talapzat tetején kő imitáció látható. 2021-ben a homokkő lábazatra egy fából készült, barnára festett feszület került (fém korpusz + INRI-tábla) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A valamikori kereszt helyét azért hívják Hugyos ároknak, mivel az istállókból innen folyt le a szennyvíz és az esővíz is. A kereszt a Köbölkút felé vezető fő út mentén található. Egyébként ez a kereszt egy másik utat jelölt, ugyanis itt vezetett egy út Muzsláról fel Bélára.Az állíttatásról nem tudtam meg semmit. Azonban az első katonai felmérés térképén a kereszt már jelen van. |
Irodalom | Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 18–19 (2017), 147–184. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2016; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 31031 |
Módosítás dátuma | 2021. április 15. |
Fő téma | feszület / Deponia pia |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Temetői kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Béla [Belá] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese |
Leírás | A helyi temetőben áll a kő feszület, amely szürke színű, a Krisztus és az INRI jel is kőből faragott, színük fehér. Javítások találhatóak a kereszten (vasabroncsok). A feszületet 4 földbe szúrt pár cm-es vas darab övezi, melyek vékony vaslánccal vannak összekötve. A feszület töve imitált kőhalom. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A feszület az egyik 90 év körüli hölgy szerint régen a falu elején állt, ahol anno egy koleratemető helyezkedett el. Még a nagyapja idejében vitték át a feszületet a mai helyére, viszont útközben megsérült, és abroncsokkal javították. A feszület körül élő virágok találhatóak, többek között petúnia. Az objektumot a falu lakosai ápolják. Mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak. A talapzat háta mögött földön sérült fém korpuszok, egy kisebb kereszt. Deponia pia (L. J. megj.). |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Rövid URL | |
ID | 31002 |
Módosítás dátuma | 2021. március 28. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1777 |
Szimbólum | INRI |
Település | Ipolyság [Šahy] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com |
Felirat | ANNO 1777 |
Leírás | Az 1903-1906 között átköltöztetett régi temető 1777-ben állított központi keresztjét az akkori (Péter és Pál apostolok tiszteletére felszentelt) új temető (mai köztemető) bejáratával szemben helyezték el. A másodlagos elhelyezésű, 3,50 m magas, egyenes végződésű homokkő keresztre öntöttvas korpuszt erősítettek. A halott Krisztust ábrázoló megfogalmazásnál Jézus fejét a jobb vállára hajtja, kezét összezárt ujjakkal, a csuklónál átütve, a lábakat egymás mellé helyezve szegezték fel. A test színezetlen, az ágyékkötőt fehérre festették. A feliratot a talapzat alsó részén helyezték el. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A feszület köré kőből és betonból háromszög alakú kiemelt virágágyást készítettek, melybe örökzöld bokrokat ültettek: puszpángot (Buxus sempervirens), magyalt (ilex), gyalogfenyőt (juniperus). A virágozást a templomtakarítók és a temetőbe gyakrabban járók végzik. A talapzat elé Kucsera András forgatható vaslapot szereltetett, melyen Mindenszentek ünnepén, illetve Halottak napja előestéjén (nov. 1) szinte minden temetőbe látogató gyújt mécsest, vagy gyertyát. 2011. júniusában a lapot karbantartás céljából leszerelték. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.6.15. |
Rövid URL | |
ID | 30002 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Homoki kereszt |
Egyéb hely | Egy családi ház előtt |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1720 |
Szimbólum | INRI |
Település | Ipolyság [Šahy] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com |
Felirat | SUB PD IOANNE CSERNOTA PROVISOR AO 1720 1812 |
Leírás | A feszület családi ház előtt áll, a kerttől épített fal, az utcától és a szomszéd telektől vaskeretes drótkerítés választja el. A két részes talapzat beton alapon áll, amelyen vázákat helyeztek el, bennük idény szerinti virágokkal, télen fenyőgallyakkal díszítik. A keresztre és a talapzatra művirágkoszorúkat erősítenek. A kereszt szárai háromkaréjú végződésűek, a fémkorpusz a halott Krisztust ábrázolja, jobb vállra hajtott fejjel, az ujjak bezárva, a szegek a tenyér tövébe ütve, a lábak egymás mellé helyezett pózban felszegezve. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A latin nyelvű dedikáció szerint az állíttató Csernota János. A házban, mely előtt a kereszt áll, a 20. sz. elején Gaál Ferencék laktak, akiknek az egyik fiuk pap lett. Gaáléktól Kliment János iskolaigazgató (?) vette meg a házat. Ők nem voltak vallásosak, a kereszthez sem ragaszkodtak, így a telekből „kikerítették”. A karbantartást és a virágozást a közelben lakó hívek, szomszédok végzik. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.3.10. |
Rövid URL | |
ID | 29938 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1729 |
Szimbólum | INRI |
Település | Ipolyszalka [Salka] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | PIetas MortInIpes Ko subDItI szalkensIs IesV CrVCIfIXo posVIt |
Leírás | Temetői feszület egy, vélhetően mesterséges dombon, homokkőből. A korpusz és az INRI felirat is a kereszt anyagából készült. A talapzat latin nyelvű felirata chronostikon, ami datálja az objektumot (1729). A 20. század második felében készült vascső és –huzalkerítéssel övezve. Meglehetősen gondozatlan. |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 70 (az állítást, minden indoklás nélkül 1789-re datálja) |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Rövid URL | |
ID | 29784 |
Módosítás dátuma | 2021. június 22. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | rossz |
Datálás | 18. század |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A második temetői kápolna mellett találhatóak egy régebbi temetői (homok)kőfeszület maradványai (lényegében a korpusz). Kultusz ma (1995) is kapcsolódik hozzá, hiszen még a földön is bemeszelik a korpuszt és virágokat is raknak köré… |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 29448 |
Módosítás dátuma | 2021. március 29. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 1998 |
Rövid URL | |
ID | 29418 |
Módosítás dátuma | 2021. május 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | farkaskërëszt, farkas kërësztfa |
Egyéb hely | Párkány-Érsekújvár autóút |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1775 |
Szimbólum | INRI |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1775 |
Leírás | A Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a farkaskërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja. Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja. |
Irodalom | Liszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993 Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60 Majer István: Kürthön hogyan… In István bácsi naptára, 1861 Szulik József: A farkas-kereszt |
Az adatfelvétel ideje | 1981-1992; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 29132 |
Módosítás dátuma | 2022. július 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | temetői feszület |
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Öreg temetői kërëszt, nagykërëszt |
Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | olvashatatlan |
Leírás | Az Öreg temetői kereszt talapzatának stílusa alapján a 18. század folyamán készülhetett, s eredetileg tán egy papnak volt a sírköve. Erre utal a rajta még ma is szépen kivehető dombormű, amelyen egy térdepelve imádkozó papi személyt láthatunk. Öntöttvas korpusz. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Rendszeresen meszelve. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 32. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 52-53. p. Liszka József: Állítataott keresztínyi.... Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 39-40. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1993; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29025 |
Módosítás dátuma | 2017. november 21. |
Fő téma | kereszt / feszület |
---|---|
Melléktéma | útmenti kereszt |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1798 |
Szimbólum | INRI |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Anno 1798 |
Leírás | A templom mögött áll, ízléstelenül befestve. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Majer István szerint Orlik István emeltette 1798-ban (Majer 1861, 81). |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 28. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: LIlium Aurum 1995, 49-50. p. Majer István: Hogyan tanítják… 1860, 81. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1994; 1999; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 28993 |
Módosítás dátuma | 2017. november 19. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | kolera kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1782 |
Szimbólum | INRI |
Település | Libád [Ľubá] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com |
Felirat | Curavit Ioan Boda Anno 1782 |
Leírás | Temetői feszület kétlépcsős beton alapra helyezett homokkőből készült. A korpusz és az INRI-felirat is homokkőből. A lábazat (rajta a bevésett felirat) fölött homokkő Mária-relief. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A feszületet, amit a falusiak kolera keresztnek hívnak, Boda János állítatta 1782-ben. A falusiak elmondása szerint a fent nevezett személy gyermekei betegek voltak, kolerában meghaltak. Káplócki Károly a helyi templom gondnok szerint a kereszt kissé meg van dőlve, mivel alatta vannak az elhunytak sírjai. A feszület mellé virágokat nem ültettek, az pusztán csak koszorúkkal van díszítve. A falusiak mindenszentekkor és halottak napján itt mécseseket gyújtanak. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2016 |
Rövid URL | |
ID | 28903 |
Módosítás dátuma | 2018. szeptember 21. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1779 |
Szimbólum | INRI |
Település | Muzsla [Mužla] |
Gyűjtő | Liszka József, Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com |
Felirat | A MEG=FESZET TEtEttJÉSUSNAK tiszteletere és DÜtsöségére MUSLAIHely Ség altal föl=alit tatott 1779 May 18 |
Leírás | Az Érsekújvár-Párkány főútvonalat metsző, a szőlőhegyre vezető út kereszteződésében álló kereszt. A korpusz (amely kissé rongált), mintha grafitból készült volna. (L. J. 2000) Kő feszület. A Krisztus rajta színesre festett. Az objektumon koszorú található, talapzatán felirat. A feszület tövét művirág díszíti. (P.E. 2016) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A Köbölkútról Párkány felé vezető főúton a muzslai szőlők bejáratánál található a feszület, melyet az egyik ott lakó hölgy gondoz. Ez egy forgalmasabb út volt, ami a szőlőkhöz vezetett, gondolom mivel fontosabb útvonalnak tartották ezért állítottak kőkeresztet oda, mivel nem sokkal mellette egy fakereszt is található, ott viszont az út mára már megszűnt. Az objektum mellé íriszek vannak ültetve. (P.E. 2016) |
Az adatfelvétel ideje | 2016. 8. |
Rövid URL | |
ID | 28452 |
Módosítás dátuma | 2019. január 23. |