Szakrális Kisemlék - feszület
3 találat

Út menti feszület – Almágy [Gemerský Jablonec]
Út menti feszület – Almágy [Gemerský Jablonec]
Település: Almágy [Gemerský Jablonec]

Típus: feszület

Anyag: / öntöttvas

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típusfeszület
Anyag / öntöttvas
Datálás1918 előtt
Szimbólumangyal / oszlop(ok)
TelepülésAlmágy [Gemerský Jablonec]
MegyeGömör-Kishont
GyűjtőFoglár Gábor
LeírásBeton alapon, terméskő lábazatra helyezett öntöttvas alapzatú feszület. Lábánál egy angyal figura, két oszlop között. Felirat nem olvasható, s ha egyáltalán valaha volt, mára az INRI-tábla is eltűnt. Egy ovális öntöttvas tábla, amin valaha a felirat is lehetett, feketére lefestve, a feszület tövénél. Az objektumot a Kovács-házaspár gondozza (családi házuk előkertjében áll a feszület).
Az adatfelvétel ideje2009
Rövid URL
ID32075
Módosítás dátuma2019. május 2.

Út menti feszület, Kürt [Strekov]
Út menti feszület, Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Típus: feszület

Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas

Hely: egyéb hely

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Típusfeszület
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésGóréi kërëszt, Barátok kërësztje
Egyéb helyA Góré-hegy oldalában
Anyagfa / beton / tégla / öntöttvas
Állapot / felújított
Datálás1918 előtt
Egyéb datálás1904 [Lehet, hogy csak a felújítás dátuma]
SzimbólumArma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / csillag / gyertya / félhold / kehely / koszorú, töviskoszorú / Monstrancia / rozetta / angyal
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Felirat[Középen, a kereszt lábának első felén:]1904 [A láb bal oldalán:] Így szerette / Isten / a Világot / Egyszülött / Fiját adá / érte A 2004-es felújítás emléktáblája: „…HA EGYSZER / KIDŐLNE. ÚJAT TÉGY / A HELYÉBE, / HOGY AZ ŐSEINK / EMLÉKE / FENNMARADJON…” /   ÉPÍTVE ÉS FELÚJÍTVA /
  1. AUGUSZTUS
 
LeírásA ciglédi Szentháromság-kápolnától nem messze, a Góré-hegy (Kopasz Góré) oldalában egy fafeszület, a góréi kërëszt. A keresztet, amelyet Barátok keresztjének is hívnak, öt falu népe (Kürt, Fűr, Szőgyén, Nagyölved, Hidegvölgy) közadakozásból állíttatta annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta le a fehér barátokat (itt jegyzem meg, hogy a helyi hagyomány, miszerint a Góré-hegy tövében egykor pálos rendi kolostor lett volna, amit a hegyben található, s még az ötvenes évek során is megfigyelhető alagutak léte is alátámasztani látszik, a történeti irodalom alapján nem bizonyítható).  A kereszt közelében szántás során időközönként még ma is fel-felbukkanó emberi csontokat a szántóvető ennek a keresztnek a lábához dobálja.  Felirata szerint 1904-ben állíttatták, ám a Szekeres család hagyománya szerint sokkal régebbi. A kereszt szárán domború vésetek: az előlapon oltáriszentség, kétoldalt egy-egy gyertyával, alatta az évszám: 1904.  Az alatt egy angyal kehellyel egy életfa mellett, majd koncentrikus körök és félhold, valamint hatágú csillag. A szár jobb oldalán vésetek, Krisztus szenvedéseinek jelképei: töviskoszorú, három nyíl, ostor.  Danczi Lajos kéziratos munkája, amely a ciglédi kegyhelyet mutatja be, a Góréi kereszttel is foglalkozik: "A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút... a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. A lévai várba, tehát a Garam vize alatt; a szőgyéni templomhoz (ma már romokban ez a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút földalatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a 20. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig. Állítólag Kánya János bírósága idején a községi elöljáróság (századelő) kutatásba is fogott. A bíró néhány társával behatolt az alagútba, de a beomlások fárasztó eltávolítása, az alagút nehéz, párás levegője, a fáklyafény csekély ereje és az ismeretlen veszedelmek visszariasztották őket. Ugyanitt látni lehetett még akkor a beomlott remetebarlangokat. Ezek a látható jelek a 20. század közepéig megsemmisültek. Csak a fakereszt maradt a helyén. Ezt az időjárás viszontagságai, esők, szelek sem bírták tönkretenni."Az egyik idős asszony (sz. 1929) mesélte, hogy amikor tisztlányok voltak, mindig azon vitatkoztak, hogy ki vigye föl a virágot a góréi kereszthez. Azt tartották ugyanis, aki fölviszi, még abban az évben férjhez megy.
IrodalomLiszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25-26. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45-46. p.
Az adatfelvétel ideje1993; 2013
MegjegyzésEgy fekete gránittábla felirata tanúsága szerint 2004-ben a fa feszületet restaurálták és egy téglából készült, elöl nyitott védőépületet emeltek fölé.
Rövid URL
ID29105
Módosítás dátuma2021. február 19.

3 találat