Szakrális kisemlék - feszület
1 2
39 találat

Út menti feszület, Rimaszombat [Rimavská Sobota]
Út menti feszület, Rimaszombat [Rimavská Sobota]
Település: Rimaszombat [Rimavská Sobota]

Fő téma: feszület / Deponia pia

Anyag: / öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület / Deponia pia
Helyhatár
Anyag / öntöttvas
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1898
SzimbólumINRI
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
MegyeGömör-Kishont
GyűjtőLiszka József
FeliratKRISZTUS ÉL, ÉS URALKODIK, DICSÉRTESSÉK MINDÖRÖKKÉ!   1898       JAKOVETZ L. R.SZOMBAT
Az adatfelvétel ideje2022
Rövid URL
ID104439
Módosítás dátuma2022. november 19.

Út menti feszület, Gúta [Kolárovo]
Út menti feszület, Gúta [Kolárovo]
Település: Gúta [Kolárovo]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1910
SzimbólumINRI
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József, Tornüczi Nagy Andrea (foto)
FeliratIMÁDUNK TÉGED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK MERT A TE SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT IRGALMAZZ NEKÜNK 1910   Lent: [BIRKMAYE?]R.GYŐR
LeírásNemesócsa felől Gúta irányában, egy tó mellett áll a homokkő feszület, a kereszt szárai valamikor háromkaréjos végződésűek voltak. Most már mind a három letörve, de az egyik maradványa a lábazat mellett a földön (vö. a bogyaréti és a megyercsi temetői feszülettel!). Az INRI-tábla utólagosan, a korpusz helyére feltűzve. Háromszögelési pont.
Az adatfelvétel ideje1998; 2011
Rövid URL
ID102359
Módosítás dátuma2021. július 28.

Út menti feszület, Pográny [Pohranice]
Út menti feszület, Pográny [Pohranice]
Település: Pográny [Pohranice]

Fő téma: feszület

Anyag: öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 21. század

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyagöntöttvas
Állapotfelújított
Datálás21. század
Pontos datálás2021
SzimbólumINRI
TelepülésPográny [Pohranice]
MegyeNyitra
GyűjtőFehér Sándor
FeliratBOŽE OCHRAŇUJ NAŠU VLASŤ PRED PANDÉMIOU O TO ŤA PROSIA TUNAJŠÍ POĽOVNÍCI
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA helyi vadásztársaság nevében Jancsovics János egy, a település más részéből származó öntöttvas feszületet újíttatott fel, majd helyezte el az Isten nyoma szikla közelében. A csak szlovák nyelvű felirattal ellátott objektum hazánkat a pandémiától való megvédésre kéri Istent. A feszületet Licsko Bálint zsérei lelkész 2021. március 21-én szentelte fel.
IrodalomAlexander Fehér: Poľovníci postavili kríž na ochranu pred pandémiou. MY. Nitrianske noviny 30, 2021/15, 4. p.
Az adatfelvétel ideje2021
Rövid URL
ID102272
Módosítás dátuma2021. július 16.

Út menti feszület, Komáromfüss [Trávnik]
Út menti feszület, Komáromfüss [Trávnik]
Település: Komáromfüss [Trávnik]

Fő téma: feszület

Anyag: / beton

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Helyi megnevezésBalogh-tagi köröszt, Baloghné körösztje
Anyag / beton
Állapotfelújításra szorul / rossz
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1905
SzimbólumINRI
TelepülésKomáromfüss [Trávnik]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásA falu határában, a Balogh-tagon áll, mesterséges dombon elhelyezve, négy vadgesztenyefával körülvéve az alapítólevél alapján 1905-ben emelt, 380 cm magas, mészkő feszület. A helyi hagyomány alapján özv. Balogh Kálmánné állíttatott öngyilkos férje emlékének. Keresztjáró napok alkalmával, ill. nagycsütörtökön a körmenet mindig fölkereste.
Az adatfelvétel ideje1997
Rövid URL
ID101677
Módosítás dátuma2021. március 30.

Út menti feszület – Pozsonyeperjes [Jahodná]
Út menti feszület – Pozsonyeperjes [Jahodná]
Település: Pozsonyeperjes [Jahodná]

Fő téma: feszület

Anyag: / beton

Hely: útkereszteződés / határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helyútkereszteződés / határ
Helyi megnevezésfehér kereszt
Anyag / beton
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1873 (1911; 2012)
SzimbólumINRI / kereszt
TelepülésPozsonyeperjes [Jahodná]
MegyePozsony
GyűjtőBakos Adriana (2009) Oriskó Renáta (2010) Foto: Simon Attila (2020)
FeliratHÁLÁBÓL ÁLLÍTTATTA VOLNER MIHÁLY 1837 dec.4 1911 augusztus.23 Az orkán összeromboltán újra állíttatott renováltatta ükunokája VOLNER KATALIN 2012-ben
LeírásHatárbeli durva homokkő feszület, a korpusz és az INRI-tábla is az objektum kőanyagából kifaragva. A lábazat függőlegesen kanelúrázott (a faluban található Szent Vendel- és Szentháromság-szobor lábazata is hasonló, alighanem egy műhelyből kerültek ki) előlapján mészkő táblán a felirat: Hálából állíttatta VOLNER MIHÁLY 1837 dec.4 1911 aug..23 az orkán összeromboltán újra állíttatott Új, fekete márványtáblán a felirat (lásd fenn!), kétoldalt színesre festett, domború virágmotívum. 2012-ben felújítva. Nagy (kb. 2 x 2 m) beton alap, annak négy sarkában egy-egy kő virágtartó oszlop (kettőről hiányzik a szintén kőből kialakított virágtartó cserép). Az oszlopok oldallapjai domború növény- és geometrikus díszekkel (máltai kereszt) ellátva.
IrodalomOrbán Julianna: Pozsonyeperjes. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Komárno) Nyomda és Kiadó Kft., 1996, 11. p. /Honismereti Kiskönyvtár 30./
Az adatfelvétel ideje2009; 2010; 2020
Megjegyzés„Az Újmajor felé vezető út közelében, a falu délkeleti részén található a fehér kereszt, amelyet Volner Mihály híres halászmester állíttatott 1837-ben. Erre a tettére személyes élménye indította. Egy bőséges halászat után halat vitt a nagyszombati piacra, miközben legényei tovább folytatták a halászatot. A vásár jól sikerült. A halászmester éjnek idején visszafelé érkezett a halásztanyára az újabb szállítmányért, hogy azt másnap korán reggel ismét a városba vigye. A falu határán átvonuló sátoros cigányok azonban megtámadták, s el akarták rabolni a pénzét és a lovait. A halászmesternek azonban sikerült a karmaikból megmenekülnie. A szerencsés megszabadulás emlékére hálából állíttatta tehát a keresztet. Az eredetit az orkán 1911-ben ledöntötte; a jelenlegi kb. 100 – 150 méterre áll a réginek a helyétől, kisebb alakban.” (Orbán 1996, 11)
Rövid URL
ID101033
Módosítás dátuma2021. február 10.

Út menti feszület, Almágy [Gemerský Jablonec]
Út menti feszület, Almágy [Gemerský Jablonec]
Település: Almágy [Gemerský Jablonec]

Fő téma: feszület

Anyag: / öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
MelléktémaKeresztelő Szent János
Helyhatár
Helyi megnevezésSzent János kereszt
Anyag / öntöttvas
Állapot
Datálás1918 előtt
Szimbólumkereszt / szív
TelepülésAlmágy [Gemerský Jablonec]
MegyeGömör-Kishont
GyűjtőFoglár Gábor
LeírásBeton alapon, alacsony terméskő lábazaton áll a öntöttvas feszület. Lábánál egy, keresztet tartó női alak. A kereszt szárainak végződései szív-szimbólumok. Beton alapú vas kerítés övezi. Viszonylag sok művirág koszorú...
Az adatfelvétel ideje2009
MegjegyzésAz objektum a falu határában található. A helybéliek csak Szent János keresztként emlegetik. Feltételezésem (Foglár G.) szerint azért, mert egykor itt egy Nepomuki Szent János szobor állhatott (a közelben patak, régi vízimalom). Viszont az idős adatközlők ezt a feltételezést nem erősítették meg. Az említett szent szobrára a faluban senki nem emlékszik. A kereszt lábánál alighanem Keresztelő Szent János alakja látható, s e miatt nevezik a helyiek Szent János keresztnek. Ennek viszont még utána kellene járni (Liszka J. megj.)
Rövid URL
ID32077
Módosítás dátuma2021. március 25.

Út menti feszület, Ebed [Obid]
Út menti feszület, Ebed [Obid]
Település: Ebed [Obid]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Helyi megnevezésBánomi kereszt
Anyag
Állapot
Datálás19. század
Pontos datálás1834 (1856)
TelepülésEbed [Obid]
MegyeEsztergom
GyűjtőVataščin Péter
FeliratSZABO MIHAL UJITATA 18 34   MORVAY ANDRÁS ÚR 1856
LeírásAz első katonai felmérés szerint a helyén már a 18. század végén is állt egy kereszt. A felirat szerint ezzel a jelöléssel azonos lehet, ugyanis az 1834-es dátum csak felújítást jelent. Stílusában is megegyezik a temető legrégebbi (1787-es) központi keresztjével. A falu keleti szélén, a bánomi határrészbe vezető földes út mentén található, amely az ötvenes évek előtt a községet Muzslával összekötő fő útvonalnak számított. Ma erre haladnak az itteni kertjeikhez, szőlőikhez tartó emberek. Az egyik legrégebbi kisemlékek egyike, ezért is szorulna sürgősen felújításra. 2009 nyarán a kereszt két csúcsa letörött – egyesek szerint valaki szántszándékkal tette.  Stílusa egyszerű, mind a szerkezete, mind a Krisztus ábrázolás elüt a század második felében felállítottaktól. Ez utóbbi vaskos ábrázolásmódja miatt szinte rusztikusnak hat.
Az adatfelvétel ideje2009
MegjegyzésFontos kisemléknek számított. Az őszi keresztjáró napok idején a falu népe felkereste. Ma néhány környékbeli főleg Mindenszentek idején elhelyez néhány gyertyát az aljánál, ahol koszorúk is találhatóak. Sok esetben a „legrégebbi” vagy „nagyon öreg” keresztként jellemzik.
Rövid URL
ID31917
Módosítás dátuma2021. október 26.

Út menti feszület, Ebed [Obid]
Út menti feszület, Ebed [Obid]
Település: Ebed [Obid]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ / temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár / temető
Egyéb helytemető
Anyag
Állapot
Datálás1945 előtt
Pontos datálás1942
TelepülésEbed [Obid]
MegyeEsztergom
GyűjtőVataščin Péter
Felirat1942 junius 21. ..............................   ÁLLITATTA JÓZSEF KIR. HERCEG TÁBORNAGY
LeírásA fekete márványból készült feszület eredetileg az északkeleti határrészben helyezkedett el, ahova eredetileg az alapítója szánta. Jelenleg a községi temető ravatalozója előtt található, ahol közrefogják a bejáratot egy másik kisemlékkel. Virágok és tuják veszik körül.
Az adatfelvétel ideje2009
MegjegyzésAlapítója a felíráson szereplő tábornagy, aki az említett határrészen átutazva Bécs felől balesetet szenvedett. Egyesek szerint hintóval, mások szerint autóval érte a szerencsétlenség. Sértetlenül megúszta, s ezért hálaként emeltette e keresztet. Az ötvenes évek során Tóth Zoltán, a település akkori plébánosa behozatta a temetőbe, félt attól, hogy a kommunista államhatalom tönkreteszi. Tökéletes állapotban van, talpánál gyakran találni mécseseket, koszorúkat.
Rövid URL
ID31914
Módosítás dátuma2021. október 26.

Út menti feszület – Naszvad [Nesvady]
Település: Naszvad [Nesvady]

Fő téma: feszület

Anyag: fa

Hely: település szélén / határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helytelepülés szélén / határ
Anyagfa
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
TelepülésNaszvad [Nesvady]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásÓgúta előtt az út szélén áll a fa kerítéssel körbekerített, orgonabokrokkal körbenőtt, barnára festett, fém korpusszal ellátott, bádog esőfogóval fedett fafeszület.
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID31792
Módosítás dátuma2018. október 1.

Út menti feszület, Kisvárad [Nitriansky Hrádok]
Út menti feszület, Kisvárad [Nitriansky Hrádok]
Település: Kisvárad [Nitriansky Hrádok]

Fő téma: feszület

Anyag: / beton

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag / beton
Állapotfelújításra szorul
Datálás1945 előtt
TelepülésKisvárad [Nitriansky Hrádok]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
LeírásA Nagysurány Bánkeszi közti főúthoz bekötő kisváradi leágazástól nem messze, Bánkeszi irányában, nagyjából 30 méterre a szántóföldön beton, illetve műkő alapon áll a feketére festett műkő feszület, öntöttvas korpusszal és INRI-táblával. A talapzaton két oldalán egy-egy hengeres, függőlegesen tagolt, beton virágcserép. Csővázas vaskerítés. Körülötte művirágok, mécsesek, gazos, gyomos, szemmel láthatólag csak nagyobb egyházi ünnepek során látogatják. Jelenleg (2019.8.13.) nehezen is megközelíthető, lévén egy cukorrépa-ültetvény közepén.
Az adatfelvétel ideje2018
Rövid URL
ID31716
Módosítás dátuma2021. október 11.

Út menti feszület, Béla [Belá]
Út menti feszület, Béla [Belá]
Település: Béla [Belá]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / öntöttvas

Hely: település szélén / határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helytelepülés szélén / határ
Helyi megnevezésKereszt
Egyéb helyFő út, Libád felé
Anyagfa / öntöttvas
Állapot
Datálás19. század
SzimbólumINRI
TelepülésBéla [Belá]
MegyeEsztergom
GyűjtőL. Juhász Ilona; Psenák Emese
LeírásFa feszület, barna színű. A Krisztus és az INRI jel ezüstös színű és öntöttvas. Az objektum művirágokkal díszített.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaAz állíttatásról nem lehet tudni semmit, viszont a 3. katonai felmérés térképén (1869–1887) a kereszt már jelölve van. A feszületet a falusiak gondozzák, mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak.Az objektumot orgonabokor övezi.
Az adatfelvétel ideje2010; 2016;
Rövid URL
ID31006
Módosítás dátuma2021. március 27.

Út menti feszület – Béd [Pohorany-Bádice]
Út menti feszület – Béd [Pohorany-Bádice]
Település: Út menti feszület – Béd [Pohorany-Bádice]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás1945 előtt
TelepülésÚt menti feszület – Béd [Pohorany-Bádice]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
LeírásA határban áll egy egykori kereszt vagy feszület csonkán maradt műkő lábazata. A helyiek szerint itt korábban fakereszt állt. A műkőbe mélyesztett felirattábla helyén egykor fakeretes szentkép lehetett (vagy a felirat fa keretben?). Mindenesetre a fakeret még ott hever az objektum közelében, viszont se kép, se felirat nincs benne.
Az adatfelvétel ideje2000
Rövid URL
ID30981
Módosítás dátuma2018. október 21.

Feszület – Béd [Pohorany-Bádice]
Feszület – Béd [Pohorany-Bádice]
Település: Feszület – Béd [Pohorany-Bádice]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyagfa / öntöttvas
Állapotfelújításra szorul
Datálás19. század
SzimbólumIHS / INRI
TelepülésFeszület – Béd [Pohorany-Bádice]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
Felirat[Jelenleg felirat nem olvasható rajta, de a félig betonba süllyesztett kereszt alsó szárán mintha bevésett betűnyomok lennének.]
LeírásA határban áll, beton alapba helyezve a kékeszöldre festett, faragott szárú, szoborfülkés fa feszület (a szoborfülke alatt IHS felirat a fába vésve), rajta fém korpusz, INRI-tábla és csipkézett szélű bádog borító. Drótkerítés, ültetett virágok.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA helyi hagyomány szerint Árpás József állíttatta (nem tudni, milyen okból) akinek már az unokája sem él. Jelenleg az unokamenye gondozza.
Az adatfelvétel ideje2000
Rövid URL
ID30972
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Út menti feszület – Gúta [Kolárovo]
Út menti feszület – Gúta [Kolárovo]
Település: Gúta [Kolárovo]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapotrossz
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1910
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
FeliratIMÁDUNK TÉGED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK MERT A TE SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT IRGALMAZZ NEKÜNK 1910 [Lent:]…R.GYŐR
LeírásNemesócsa felől Gúta irányában, egy tó mellett áll, a kereszt szárai valamikor háromkaréjos végződésűek voltak. Most már mind a három letörve, de az egyik maradványa a kereszt lábánál. (vö.: a bogyaréti temetői nagykereszttel!).
Az adatfelvétel ideje1998; 1998
Rövid URL
ID30711
Módosítás dátuma2019. március 5.

Feszület – Ipolyság [Šahy]
Feszület – Ipolyság [Šahy]
Település: Ipolyság [Šahy]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Helyi megnevezésTúri kereszt
Anyag
Állapotfelújításra szorul
SzimbólumINRI
TelepülésIpolyság [Šahy]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
LeírásAz Ipolyságról Nagytúr (Veľké Turovce) felé vezető országút mellett, a baloldalon látható a csonka gúla alakú talapzatra helyezett, színezett (a testet rózsaszínre, a hajat és szakállat feketére, az ágyékruhát fehérre festették) fémkorpuszos műkő feszület. A korpusz a halott Krisztust ábrázolja, a lábak helyzete egymás mellett szegezett.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA keresztet egykor beton alapú kovácsoltvas kerítés vette körül, melyből mára csak egy vasrúd maradt. A kisemlék mellé jobbról almafát, balról nyírfát ültettekMivel a kisemlék a lakott területtől viszonylag messze esik, mindössze néhány művirág és koszorú díszíti, valamint néhány kiégett mécses árulkodik időnkénti látogatóról.
Az adatfelvétel ideje2011.3.9.
Rövid URL
ID30022
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Út menti feszület – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Út menti feszület – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Település: Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 1989 után

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Helyi megnevezéskereszt
Anyag
Állapot
Datálás1989 után
Pontos datálás2004
TelepülésIpolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta; Bendík Béla (fotó)
FeliratISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLÍTATTA KOVÁČIK ERNŐ ÉS CSALÁDJA 2004
LeírásA szürkeszemcsés műkőből készült, egyenes szárvégződésű keresztre fekete márvány betéten erősítették fel a kisméretű, ezüstszínű fémkorpuszt. A téglalap alakú talapzaton helyezték el a fekete márványtáblára vésett, ezüstre színezett ajánlást
Az adatfelvétel ideje2010
MegjegyzésA díszítéshez a vágott virágot vázákban helyezték a talapzathoz, időnként gyertyát, vagy mécsest is gyújtottak.
Rövid URL
ID29761
Módosítás dátuma2019. február 19.

Út menti feszület, Köbölkút [Gbelce]
Út menti feszület, Köbölkút [Gbelce]
Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Egyéb helyCsapás
Anyagfa / öntöttvas
Állapotfelújításra szorul
Datálás1945 előtt
SzimbólumINRI
TelepülésKöbölkút [Gbelce]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID29450
Módosítás dátuma2021. március 30.

Feszület – Kőhídgyarmat [Kamenný Most]
Feszület – Kőhídgyarmat [Kamenný Most]
Település: Kőhídgyarmat [Kamenný Most]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1911
SzimbólumINRI / szív
TelepülésKőhídgyarmat [Kamenný Most]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
Felirat
Imádunk Téged
és áldunk Téged.
Mert a Te szent Kereszted által
megváltottad a világot.

A Prikkel alapból
újra állítva 1911.V.22.
LeírásAz Öreghegyek alján álló, homokkőből készült, fém korpusszal ellátott feszületet Prikkel János helyi plébános állíttatta, majd 1911-ben az ő általa létesített alapból utóda, Prenner Károly felújíttatta.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaVerbók Ferencné szül. Kovács Katalin állíttatta 1906-ban, mivel családtalan volt. A második világháború előtt a keresztjáró napokon ide is eljártak a hívek körmenettel.
Az adatfelvétel ideje1995
Rövid URL
ID29406
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Feszület – Kőhídgyarmat [Kamenný Most]
Feszület – Kőhídgyarmat [Kamenný Most]
Település: Kőhídgyarmat [Kamenný Most]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1906
SzimbólumINRI / szív
TelepülésKőhídgyarmat [Kamenný Most]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
FeliratIgy szerette isten a világot
Felszentelve
1906
Április 8.
LeírásA Kéménd felé vezető út mellett, a Fejesdombon áll a homokkőből készült, fém korpusszal ellátott, kovácsoltvas kerítéssel körbevett feszület.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaVerbók Ferencné szül. Kovács Katalin állíttatta 1906-ban, mivel családtalan volt. A második világháború előtt a keresztjáró napokon ide is eljártak a hívek körmenettel.
Az adatfelvétel ideje1995
Rövid URL
ID29403
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Út menti feszület, Kürt [Strekov]
Út menti feszület, Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Helyi megnevezésfarkaskërëszt, farkas kërësztfa
Egyéb helyPárkány-Érsekújvár autóút
Anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot
Datálás18. század
Pontos datálás1775
SzimbólumINRI
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Felirat1775
LeírásA Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a farkaskërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja. Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja.
IrodalomLiszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993 Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60 Majer István: Kürthön hogyan… In István bácsi naptára, 1861 Szulik József: A farkas-kereszt
Az adatfelvétel ideje1981-1992; 2022
Rövid URL
ID29132
Módosítás dátuma2022. július 1.

Út menti feszület, Lucska [Lúčka]
Út menti feszület, Lucska [Lúčka]
Település: Lucska [Lúčka]

Fő téma: feszület

Anyag: / öntöttvas

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag / öntöttvas
Egyéb anyaghomokkő
Állapot
Datálás19. század
Pontos datálás1885
SzimbólumINRI
TelepülésLucska [Lúčka]
MegyeGömör-Kishont
GyűjtőLiszka József
Felirat1885
LeírásLucska és Barka között, a Csermosnya-patak partján, beton alapon, homokkő lábazaton áll a feketére festett öntöttvas feszület. A homokkő talapzat újabban körbebetonozva és új vaskerítéssel ellátva. Mellette kétoldalt egy-egy hatalmas hárs (?)fa.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaGondozott.
Az adatfelvétel ideje2002
Rövid URL
ID28880
Módosítás dátuma2023. március 28.

Feszület – Nemespann [Paňa]
Feszület – Nemespann [Paňa]
Település: Nemespann [Paňa]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás19. század
TelepülésNemespann [Paňa]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratOlvashatatlan
LeírásA falun határában áll, a Golanovora vezető út mellett a kereszt. Elhanyagolt állapotban, az egyik keresztkar letörve.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása„A kőkeresztek közül meg kell említeni a Dicskére vezető aszfaltút bal oldalán, a csordaúti leágazásnál lévő kőkeresztet. A kereszt bal vége letörött. Talapzatán ugyan volt felirat, de mára olvashatatlanná vált. Elképzelhető, hogy az aszfaltút építésének az idejéből származhat, bár erre csak a kánoni vizitációk alapos kutatásával kaphatnánk egyértelmű választ, mivel addig elsősorban a vajki vasútállomásra vezető utat használták. A korpusz valószínűsíthetően későbbi pótlás.”
IrodalomCsiffáry Melinda–Csuthy András: Nemespann műemlékei. Remény 25, 2014/32, 8–9. p.
Az adatfelvétel ideje2000. 4.
Rövid URL
ID27854
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Út menti feszület – Pered [Tešedíkovo]
Út menti feszület – Pered [Tešedíkovo]
Település: Pered [Tešedíkovo]

Fő téma: feszület

Anyag: egyéb anyag

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Melléktémaút menti feszület
Helyhatár
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyagműkő
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
TelepülésPered [Tešedíkovo]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
FeliratDicsértessék az úr Jézus Krisztus Isten dicsőségére állíttatta egy család Oh minnyájan kik az úton jártok figyeljétek és látjátok a kint melyet az Úr Jézus értünk szenvedett
LeírásA feszületet 1972-ben javították. Műkőből készült. A korpusz, amely minden bizonnyal fém volt, hiányzik. Vaskerítés veszi körül.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaNem messze a Szent Donát-szobortól van egy határbeli feszület, amelyet szintén villámcsapás emlékére állíttattak. Egy illető állataiba, miközben Szeli felől hajtotta őket Pereden keresztül, beléjük vágott itt a villám (Pásztor Árpád polgármester). A közelében áll egy hatalmas nyárfa csonkja. 1992 nyarán csapott bele a villám. Az a tény, hogy a keresztet 1972-ben, Szent Donát szobrát pedig 1993-ban felújították, azt bizonyítja, hogy Pereden a villámcsapás elleni szentek segítségül hívása még mindig elevenen él.
IrodalomLiszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 115-116. p.
Az adatfelvétel ideje1995
Rövid URL
ID27703
Módosítás dátuma2017. szeptember 11.

Út menti feszület – Pinc [Pinciná]
Út menti feszület – Pinc [Pinciná]
Település: Pinc [Pinciná]

Fő téma: feszület

Anyag: öntöttvas / egyéb anyag

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Melléktémaút menti feszület
Helyhatár
Anyagöntöttvas / egyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő, öntöttvas
Állapot
Datálás1918 előtt
TelepülésPinc [Pinciná]
MegyeNógrád
GyűjtőLiszka József
LeírásA falutól kissé távolabb, Losonc irányában, jobb oldalt, enyhe emelkedésen áll a homokkő lábazatba állított ntött vas feszület. Kovácsoltvas kerítés, művirág koszorúk.
Az adatfelvétel ideje2000
Rövid URL
ID27586
Módosítás dátuma2019. február 15.

Feszület – Egyházfa [Kostolná pri Dunaji]
Település: Egyházfa [Kostolná pri Dunaji]

Fő téma: feszület

Anyag:

Hely: határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyag
Állapot
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1902
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
FeliratIsteni Megváltó
nagyobb dicsőségére felállíttaták
MATUSS FLÓRIÁN ÉS FARKAS BORBÁLA
házastársak
1902ki évben.
166
LeírásA település szélén a határban áll a mellékalakos homokkő feszület. A fémből készült korpusz egy ugyancsak fémből készült keresztre applikálva, s az egész úgy került a kő keresztre. A talapzata szoborfülkében öntöttvasból készült, aranyra festett Szűz Mária-szobor. A felirat süttői mészkő táblán. Mellett, körülötte fák, tuják. Újabb drótkerítés.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaViszonylagos rendben, újrafestve, művirág koszorúk (2011
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID27495
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Feszület – Szőgyén [Svodín]
Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Anyag: fa

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Anyagfa
Datálás1945 előtt
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
FeliratÁllíttatta
Nágel Péter
és
Ruman Béla
1926
Leírás„Található itt [ti. rendeskúti pusztán] egy fakereszt is, felirata szerint Állíttatta Nágel Péter és Ruman Béla, 1926. Isten dicsősé-gére.”
(Gábris 1995, 163)
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL
ID27429
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Feszület – Szőgyén [Svodín]
Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Hely: határ

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helyhatár
Helyi megnevezésLehotkayi kereszt
Állapotelpusztult
Datálás1945 előtt
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
LeírásA rendeskúti puszta közelében „jobb oldalt állott az 1930-as években emelt Lehotkai kereszt, melynek már a nyoma sem lát-ható.”
(Gábris 1995, 163)
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p.
Rövid URL
ID27427
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

1 2
39 találat