Fő téma | feszület / Deponia pia |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1898 |
Szimbólum | INRI |
Település | Rimaszombat [Rimavská Sobota] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | KRISZTUS ÉL, ÉS URALKODIK, DICSÉRTESSÉK MINDÖRÖKKÉ! 1898 JAKOVETZ L. R.SZOMBAT |
Az adatfelvétel ideje | 2022 |
Rövid URL | |
ID | 104439 |
Módosítás dátuma | 2022. november 19. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1910 |
Szimbólum | INRI |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József, Tornüczi Nagy Andrea (foto) |
Felirat | IMÁDUNK TÉGED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK MERT A TE SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT IRGALMAZZ NEKÜNK 1910 Lent: [BIRKMAYE?]R.GYŐR |
Leírás | Nemesócsa felől Gúta irányában, egy tó mellett áll a homokkő feszület, a kereszt szárai valamikor háromkaréjos végződésűek voltak. Most már mind a három letörve, de az egyik maradványa a lábazat mellett a földön (vö. a bogyaréti és a megyercsi temetői feszülettel!). Az INRI-tábla utólagosan, a korpusz helyére feltűzve. Háromszögelési pont. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2011 |
Rövid URL | |
ID | 102359 |
Módosítás dátuma | 2021. július 28. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 21. század |
Pontos datálás | 2021 |
Szimbólum | INRI |
Település | Pográny [Pohranice] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Fehér Sándor |
Felirat | BOŽE OCHRAŇUJ NAŠU VLASŤ PRED PANDÉMIOU O TO ŤA PROSIA TUNAJŠÍ POĽOVNÍCI |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi vadásztársaság nevében Jancsovics János egy, a település más részéből származó öntöttvas feszületet újíttatott fel, majd helyezte el az Isten nyoma szikla közelében. A csak szlovák nyelvű felirattal ellátott objektum hazánkat a pandémiától való megvédésre kéri Istent. A feszületet Licsko Bálint zsérei lelkész 2021. március 21-én szentelte fel. |
Irodalom | Alexander Fehér: Poľovníci postavili kríž na ochranu pred pandémiou. MY. Nitrianske noviny 30, 2021/15, 4. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 102272 |
Módosítás dátuma | 2021. július 16. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Balogh-tagi köröszt, Baloghné körösztje |
Anyag | kő / beton |
Állapot | felújításra szorul / rossz |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1905 |
Szimbólum | INRI |
Település | Komáromfüss [Trávnik] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu határában, a Balogh-tagon áll, mesterséges dombon elhelyezve, négy vadgesztenyefával körülvéve az alapítólevél alapján 1905-ben emelt, 380 cm magas, mészkő feszület. A helyi hagyomány alapján özv. Balogh Kálmánné állíttatott öngyilkos férje emlékének. Keresztjáró napok alkalmával, ill. nagycsütörtökön a körmenet mindig fölkereste. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Rövid URL | |
ID | 101677 |
Módosítás dátuma | 2021. március 30. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | útkereszteződés / határ |
Helyi megnevezés | fehér kereszt |
Anyag | kő / beton |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1873 (1911; 2012) |
Szimbólum | INRI / kereszt |
Település | Pozsonyeperjes [Jahodná] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Bakos Adriana (2009) Oriskó Renáta (2010) Foto: Simon Attila (2020) |
Felirat | HÁLÁBÓL ÁLLÍTTATTA VOLNER MIHÁLY 1837 dec.4 1911 augusztus.23 Az orkán összeromboltán újra állíttatott renováltatta ükunokája VOLNER KATALIN 2012-ben |
Leírás | Határbeli durva homokkő feszület, a korpusz és az INRI-tábla is az objektum kőanyagából kifaragva. A lábazat függőlegesen kanelúrázott (a faluban található Szent Vendel- és Szentháromság-szobor lábazata is hasonló, alighanem egy műhelyből kerültek ki) előlapján mészkő táblán a felirat: Hálából állíttatta VOLNER MIHÁLY 1837 dec.4 1911 aug..23 az orkán összeromboltán újra állíttatott Új, fekete márványtáblán a felirat (lásd fenn!), kétoldalt színesre festett, domború virágmotívum. 2012-ben felújítva. Nagy (kb. 2 x 2 m) beton alap, annak négy sarkában egy-egy kő virágtartó oszlop (kettőről hiányzik a szintén kőből kialakított virágtartó cserép). Az oszlopok oldallapjai domború növény- és geometrikus díszekkel (máltai kereszt) ellátva. |
Irodalom | Orbán Julianna: Pozsonyeperjes. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Komárno) Nyomda és Kiadó Kft., 1996, 11. p. /Honismereti Kiskönyvtár 30./ |
Az adatfelvétel ideje | 2009; 2010; 2020 |
Megjegyzés | „Az Újmajor felé vezető út közelében, a falu délkeleti részén található a fehér kereszt, amelyet Volner Mihály híres halászmester állíttatott 1837-ben. Erre a tettére személyes élménye indította. Egy bőséges halászat után halat vitt a nagyszombati piacra, miközben legényei tovább folytatták a halászatot. A vásár jól sikerült. A halászmester éjnek idején visszafelé érkezett a halásztanyára az újabb szállítmányért, hogy azt másnap korán reggel ismét a városba vigye. A falu határán átvonuló sátoros cigányok azonban megtámadták, s el akarták rabolni a pénzét és a lovait. A halászmesternek azonban sikerült a karmaikból megmenekülnie. A szerencsés megszabadulás emlékére hálából állíttatta tehát a keresztet. Az eredetit az orkán 1911-ben ledöntötte; a jelenlegi kb. 100 – 150 méterre áll a réginek a helyétől, kisebb alakban.” (Orbán 1996, 11) |
Rövid URL | |
ID | 101033 |
Módosítás dátuma | 2021. február 10. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Keresztelő Szent János |
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Szent János kereszt |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt / szív |
Település | Almágy [Gemerský Jablonec] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Foglár Gábor |
Leírás | Beton alapon, alacsony terméskő lábazaton áll a öntöttvas feszület. Lábánál egy, keresztet tartó női alak. A kereszt szárainak végződései szív-szimbólumok. Beton alapú vas kerítés övezi. Viszonylag sok művirág koszorú... |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | Az objektum a falu határában található. A helybéliek csak Szent János keresztként emlegetik. Feltételezésem (Foglár G.) szerint azért, mert egykor itt egy Nepomuki Szent János szobor állhatott (a közelben patak, régi vízimalom). Viszont az idős adatközlők ezt a feltételezést nem erősítették meg. Az említett szent szobrára a faluban senki nem emlékszik. A kereszt lábánál alighanem Keresztelő Szent János alakja látható, s e miatt nevezik a helyiek Szent János keresztnek. Ennek viszont még utána kellene járni (Liszka J. megj.) |
Rövid URL | |
ID | 32077 |
Módosítás dátuma | 2021. március 25. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Bánomi kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1834 (1856) |
Település | Ebed [Obid] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Vataščin Péter |
Felirat | SZABO MIHAL UJITATA 18 34 MORVAY ANDRÁS ÚR 1856 |
Leírás | Az első katonai felmérés szerint a helyén már a 18. század végén is állt egy kereszt. A felirat szerint ezzel a jelöléssel azonos lehet, ugyanis az 1834-es dátum csak felújítást jelent. Stílusában is megegyezik a temető legrégebbi (1787-es) központi keresztjével. A falu keleti szélén, a bánomi határrészbe vezető földes út mentén található, amely az ötvenes évek előtt a községet Muzslával összekötő fő útvonalnak számított. Ma erre haladnak az itteni kertjeikhez, szőlőikhez tartó emberek. Az egyik legrégebbi kisemlékek egyike, ezért is szorulna sürgősen felújításra. 2009 nyarán a kereszt két csúcsa letörött – egyesek szerint valaki szántszándékkal tette. Stílusa egyszerű, mind a szerkezete, mind a Krisztus ábrázolás elüt a század második felében felállítottaktól. Ez utóbbi vaskos ábrázolásmódja miatt szinte rusztikusnak hat. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | Fontos kisemléknek számított. Az őszi keresztjáró napok idején a falu népe felkereste. Ma néhány környékbeli főleg Mindenszentek idején elhelyez néhány gyertyát az aljánál, ahol koszorúk is találhatóak. Sok esetben a „legrégebbi” vagy „nagyon öreg” keresztként jellemzik. |
Rövid URL | |
ID | 31917 |
Módosítás dátuma | 2021. október 26. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ / temető |
Egyéb hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1942 |
Település | Ebed [Obid] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Vataščin Péter |
Felirat | 1942 junius 21. .............................. ÁLLITATTA JÓZSEF KIR. HERCEG TÁBORNAGY |
Leírás | A fekete márványból készült feszület eredetileg az északkeleti határrészben helyezkedett el, ahova eredetileg az alapítója szánta. Jelenleg a községi temető ravatalozója előtt található, ahol közrefogják a bejáratot egy másik kisemlékkel. Virágok és tuják veszik körül. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | Alapítója a felíráson szereplő tábornagy, aki az említett határrészen átutazva Bécs felől balesetet szenvedett. Egyesek szerint hintóval, mások szerint autóval érte a szerencsétlenség. Sértetlenül megúszta, s ezért hálaként emeltette e keresztet. Az ötvenes évek során Tóth Zoltán, a település akkori plébánosa behozatta a temetőbe, félt attól, hogy a kommunista államhatalom tönkreteszi. Tökéletes állapotban van, talpánál gyakran találni mécseseket, koszorúkat. |
Rövid URL | |
ID | 31914 |
Módosítás dátuma | 2021. október 26. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / határ |
Anyag | fa |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Naszvad [Nesvady] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Ógúta előtt az út szélén áll a fa kerítéssel körbekerített, orgonabokrokkal körbenőtt, barnára festett, fém korpusszal ellátott, bádog esőfogóval fedett fafeszület. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 31792 |
Módosítás dátuma | 2018. október 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő / beton |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Kisvárad [Nitriansky Hrádok] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A Nagysurány Bánkeszi közti főúthoz bekötő kisváradi leágazástól nem messze, Bánkeszi irányában, nagyjából 30 méterre a szántóföldön beton, illetve műkő alapon áll a feketére festett műkő feszület, öntöttvas korpusszal és INRI-táblával. A talapzaton két oldalán egy-egy hengeres, függőlegesen tagolt, beton virágcserép. Csővázas vaskerítés. Körülötte művirágok, mécsesek, gazos, gyomos, szemmel láthatólag csak nagyobb egyházi ünnepek során látogatják. Jelenleg (2019.8.13.) nehezen is megközelíthető, lévén egy cukorrépa-ültetvény közepén. |
Az adatfelvétel ideje | 2018 |
Rövid URL | |
ID | 31716 |
Módosítás dátuma | 2021. október 11. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / határ |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Egyéb hely | Fő út, Libád felé |
Anyag | fa / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Béla [Belá] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | L. Juhász Ilona; Psenák Emese |
Leírás | Fa feszület, barna színű. A Krisztus és az INRI jel ezüstös színű és öntöttvas. Az objektum művirágokkal díszített. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az állíttatásról nem lehet tudni semmit, viszont a 3. katonai felmérés térképén (1869–1887) a kereszt már jelölve van. A feszületet a falusiak gondozzák, mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak.Az objektumot orgonabokor övezi. |
Az adatfelvétel ideje | 2010; 2016; |
Rövid URL | |
ID | 31006 |
Módosítás dátuma | 2021. március 27. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Út menti feszület – Béd [Pohorany-Bádice] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A határban áll egy egykori kereszt vagy feszület csonkán maradt műkő lábazata. A helyiek szerint itt korábban fakereszt állt. A műkőbe mélyesztett felirattábla helyén egykor fakeretes szentkép lehetett (vagy a felirat fa keretben?). Mindenesetre a fakeret még ott hever az objektum közelében, viszont se kép, se felirat nincs benne. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 30981 |
Módosítás dátuma | 2018. október 21. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | fa / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | IHS / INRI |
Település | Feszület – Béd [Pohorany-Bádice] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | [Jelenleg felirat nem olvasható rajta, de a félig betonba süllyesztett kereszt alsó szárán mintha bevésett betűnyomok lennének.] |
Leírás | A határban áll, beton alapba helyezve a kékeszöldre festett, faragott szárú, szoborfülkés fa feszület (a szoborfülke alatt IHS felirat a fába vésve), rajta fém korpusz, INRI-tábla és csipkézett szélű bádog borító. Drótkerítés, ültetett virágok. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi hagyomány szerint Árpás József állíttatta (nem tudni, milyen okból) akinek már az unokája sem él. Jelenleg az unokamenye gondozza. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 30972 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | rossz |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1910 |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | IMÁDUNK TÉGED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK MERT A TE SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT IRGALMAZZ NEKÜNK 1910 [Lent:]…R.GYŐR |
Leírás | Nemesócsa felől Gúta irányában, egy tó mellett áll, a kereszt szárai valamikor háromkaréjos végződésűek voltak. Most már mind a három letörve, de az egyik maradványa a kereszt lábánál. (vö.: a bogyaréti temetői nagykereszttel!). |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 1998 |
Rövid URL | |
ID | 30711 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Túri kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Szimbólum | INRI |
Település | Ipolyság [Šahy] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com |
Leírás | Az Ipolyságról Nagytúr (Veľké Turovce) felé vezető országút mellett, a baloldalon látható a csonka gúla alakú talapzatra helyezett, színezett (a testet rózsaszínre, a hajat és szakállat feketére, az ágyékruhát fehérre festették) fémkorpuszos műkő feszület. A korpusz a halott Krisztust ábrázolja, a lábak helyzete egymás mellett szegezett. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A keresztet egykor beton alapú kovácsoltvas kerítés vette körül, melyből mára csak egy vasrúd maradt. A kisemlék mellé jobbról almafát, balról nyírfát ültettekMivel a kisemlék a lakott területtől viszonylag messze esik, mindössze néhány művirág és koszorú díszíti, valamint néhány kiégett mécses árulkodik időnkénti látogatóról. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.3.9. |
Rövid URL | |
ID | 30022 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Pontos datálás | 2004 |
Település | Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta; Bendík Béla (fotó) |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLÍTATTA KOVÁČIK ERNŐ ÉS CSALÁDJA 2004 |
Leírás | A szürkeszemcsés műkőből készült, egyenes szárvégződésű keresztre fekete márvány betéten erősítették fel a kisméretű, ezüstszínű fémkorpuszt. A téglalap alakú talapzaton helyezték el a fekete márványtáblára vésett, ezüstre színezett ajánlást |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Megjegyzés | A díszítéshez a vágott virágot vázákban helyezték a talapzathoz, időnként gyertyát, vagy mécsest is gyújtottak. |
Rövid URL | |
ID | 29761 |
Módosítás dátuma | 2019. február 19. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Egyéb hely | Csapás |
Anyag | fa / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | INRI |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 29450 |
Módosítás dátuma | 2021. március 30. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1911 |
Szimbólum | INRI / szív |
Település | Kőhídgyarmat [Kamenný Most] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | … Imádunk Téged és áldunk Téged. Mert a Te szent Kereszted által megváltottad a világot. A Prikkel alapból újra állítva 1911.V.22. |
Leírás | Az Öreghegyek alján álló, homokkőből készült, fém korpusszal ellátott feszületet Prikkel János helyi plébános állíttatta, majd 1911-ben az ő általa létesített alapból utóda, Prenner Károly felújíttatta. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Verbók Ferencné szül. Kovács Katalin állíttatta 1906-ban, mivel családtalan volt. A második világháború előtt a keresztjáró napokon ide is eljártak a hívek körmenettel. |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 29406 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1906 |
Szimbólum | INRI / szív |
Település | Kőhídgyarmat [Kamenný Most] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Igy szerette isten a világot Felszentelve 1906 Április 8. |
Leírás | A Kéménd felé vezető út mellett, a Fejesdombon áll a homokkőből készült, fém korpusszal ellátott, kovácsoltvas kerítéssel körbevett feszület. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Verbók Ferencné szül. Kovács Katalin állíttatta 1906-ban, mivel családtalan volt. A második világháború előtt a keresztjáró napokon ide is eljártak a hívek körmenettel. |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 29403 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | farkaskërëszt, farkas kërësztfa |
Egyéb hely | Párkány-Érsekújvár autóút |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1775 |
Szimbólum | INRI |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1775 |
Leírás | A Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a farkaskërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja. Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja. |
Irodalom | Liszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993 Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60 Majer István: Kürthön hogyan… In István bácsi naptára, 1861 Szulik József: A farkas-kereszt |
Az adatfelvétel ideje | 1981-1992; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 29132 |
Módosítás dátuma | 2022. július 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő / öntöttvas |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1885 |
Szimbólum | INRI |
Település | Lucska [Lúčka] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1885 |
Leírás | Lucska és Barka között, a Csermosnya-patak partján, beton alapon, homokkő lábazaton áll a feketére festett öntöttvas feszület. A homokkő talapzat újabban körbebetonozva és új vaskerítéssel ellátva. Mellette kétoldalt egy-egy hatalmas hárs (?)fa. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Gondozott. |
Az adatfelvétel ideje | 2002 |
Rövid URL | |
ID | 28880 |
Módosítás dátuma | 2023. március 28. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Nemespann [Paňa] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Olvashatatlan |
Leírás | A falun határában áll, a Golanovora vezető út mellett a kereszt. Elhanyagolt állapotban, az egyik keresztkar letörve. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | „A kőkeresztek közül meg kell említeni a Dicskére vezető aszfaltút bal oldalán, a csordaúti leágazásnál lévő kőkeresztet. A kereszt bal vége letörött. Talapzatán ugyan volt felirat, de mára olvashatatlanná vált. Elképzelhető, hogy az aszfaltút építésének az idejéből származhat, bár erre csak a kánoni vizitációk alapos kutatásával kaphatnánk egyértelmű választ, mivel addig elsősorban a vajki vasútállomásra vezető utat használták. A korpusz valószínűsíthetően későbbi pótlás.” |
Irodalom | Csiffáry Melinda–Csuthy András: Nemespann műemlékei. Remény 25, 2014/32, 8–9. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2000. 4. |
Rövid URL | |
ID | 27854 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | út menti feszület |
Hely | határ |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | műkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Pered [Tešedíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Dicsértessék az úr Jézus Krisztus Isten dicsőségére állíttatta egy család Oh minnyájan kik az úton jártok figyeljétek és látjátok a kint melyet az Úr Jézus értünk szenvedett |
Leírás | A feszületet 1972-ben javították. Műkőből készült. A korpusz, amely minden bizonnyal fém volt, hiányzik. Vaskerítés veszi körül. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Nem messze a Szent Donát-szobortól van egy határbeli feszület, amelyet szintén villámcsapás emlékére állíttattak. Egy illető állataiba, miközben Szeli felől hajtotta őket Pereden keresztül, beléjük vágott itt a villám (Pásztor Árpád polgármester). A közelében áll egy hatalmas nyárfa csonkja. 1992 nyarán csapott bele a villám. Az a tény, hogy a keresztet 1972-ben, Szent Donát szobrát pedig 1993-ban felújították, azt bizonyítja, hogy Pereden a villámcsapás elleni szentek segítségül hívása még mindig elevenen él. |
Irodalom | Liszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 115-116. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 27703 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 11. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | út menti feszület |
Hely | határ |
Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő, öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Pinc [Pinciná] |
Megye | Nógrád |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falutól kissé távolabb, Losonc irányában, jobb oldalt, enyhe emelkedésen áll a homokkő lábazatba állított ntött vas feszület. Kovácsoltvas kerítés, művirág koszorúk. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 27586 |
Módosítás dátuma | 2019. február 15. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | fa |
Állapot | elpusztult |
Település | Farnad [Farná] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Csonka Ákos |
Leírás | Vö. Melléklet: Farnad_06a |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27534 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képes fa / feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | fa |
Állapot | felújításra szorul |
Település | Farnad [Farná] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Csonka Ákos |
Leírás | Vö. Melléklet: Farnad_05a |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27533 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1902 |
Település | Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Isteni Megváltó nagyobb dicsőségére felállíttaták MATUSS FLÓRIÁN ÉS FARKAS BORBÁLA házastársak 1902ki évben. 166 |
Leírás | A település szélén a határban áll a mellékalakos homokkő feszület. A fémből készült korpusz egy ugyancsak fémből készült keresztre applikálva, s az egész úgy került a kő keresztre. A talapzata szoborfülkében öntöttvasból készült, aranyra festett Szűz Mária-szobor. A felirat süttői mészkő táblán. Mellett, körülötte fák, tuják. Újabb drótkerítés. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Viszonylagos rendben, újrafestve, művirág koszorúk (2011 |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27495 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Leírás | „Áll egy alig ismert feszület a Nalász erdejét övező akácosban is.” (Gábris 1995, 163) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p. |
Rövid URL | |
ID | 27430 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | fa |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Felirat | Állíttatta Nágel Péter és Ruman Béla 1926 |
Leírás | „Található itt [ti. rendeskúti pusztán] egy fakereszt is, felirata szerint Állíttatta Nágel Péter és Ruman Béla, 1926. Isten dicsősé-gére.” (Gábris 1995, 163) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p. |
Rövid URL | |
ID | 27429 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Lehotkayi kereszt |
Állapot | elpusztult |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Leírás | A rendeskúti puszta közelében „jobb oldalt állott az 1930-as években emelt Lehotkai kereszt, melynek már a nyoma sem lát-ható.” (Gábris 1995, 163) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 163. p. |
Rövid URL | |
ID | 27427 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |