2 találat
Út menti feszület, Kürt [Strekov]
![Út menti feszület, Kürt [Strekov]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-101200-thumbnail.jpg "A felújított")
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: feszület
Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas
Hely: egyéb hely
Datálás: 1918 előtt
Település: Kürt [Strekov]
Fő téma: feszület
Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas
Hely: egyéb hely
Datálás: 1918 előtt
Fő téma: feszület
Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas
Hely: egyéb hely
Datálás: 1918 előtt
Részletek
| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Hely | egyéb hely |
| Helyi megnevezés | Góréi kërëszt, Barátok kërësztje |
| Egyéb hely | A Góré-hegy oldalában |
| Anyag | fa / beton / tégla / öntöttvas |
| Állapot | jó / felújított |
| Datálás | 1918 előtt |
| Pontos datálás | 1904 [Lehet, hogy csak a felújítás dátuma] |
| Szimbólum | Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / csillag / gyertya / félhold / kehely / koszorú, töviskoszorú / Monstrancia / rozetta / angyal |
| Település | Kürt [Strekov] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | [Középen, a kereszt lábának első felén:]1904
[A láb bal oldalán:]
Így szerette /
Isten /
a Világot /
Egyszülött /
Fiját adá /
érte
A 2004-es felújítás emléktáblája:
„…HA EGYSZER /
KIDŐLNE. ÚJAT TÉGY /
A HELYÉBE, /
HOGY AZ ŐSEINK /
EMLÉKE /
FENNMARADJON…” /
ÉPÍTVE ÉS FELÚJÍTVA /
|
| Leírás | A ciglédi Szentháromság-kápolnától nem messze, a Góré-hegy (Kopasz Góré) oldalában egy fafeszület, a góréi kërëszt. A keresztet, amelyet Barátok keresztjének is hívnak, öt falu népe (Kürt, Fűr, Szőgyén, Nagyölved, Hidegvölgy) közadakozásból állíttatta annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta le a fehér barátokat (itt jegyzem meg, hogy a helyi hagyomány, miszerint a Góré-hegy tövében egykor pálos rendi kolostor lett volna, amit a hegyben található, s még az ötvenes évek során is megfigyelhető alagutak léte is alátámasztani látszik, a történeti irodalom alapján nem bizonyítható). A kereszt közelében szántás során időközönként még ma is fel-felbukkanó emberi csontokat a szántóvető ennek a keresztnek a lábához dobálja. Felirata szerint 1904-ben állíttatták, ám a Szekeres család hagyománya szerint sokkal régebbi. A kereszt szárán domború vésetek: az előlapon oltáriszentség, kétoldalt egy-egy gyertyával, alatta az évszám: 1904. Az alatt egy angyal kehellyel egy életfa mellett, majd koncentrikus körök és félhold, valamint hatágú csillag. A szár jobb oldalán vésetek, Krisztus szenvedéseinek jelképei: töviskoszorú, három nyíl, ostor. Danczi Lajos kéziratos munkája, amely a ciglédi kegyhelyet mutatja be, a Góréi kereszttel is foglalkozik: "A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút... a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. A lévai várba, tehát a Garam vize alatt; a szőgyéni templomhoz (ma már romokban ez a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút földalatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a 20. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig. Állítólag Kánya János bírósága idején a községi elöljáróság (századelő) kutatásba is fogott. A bíró néhány társával behatolt az alagútba, de a beomlások fárasztó eltávolítása, az alagút nehéz, párás levegője, a fáklyafény csekély ereje és az ismeretlen veszedelmek visszariasztották őket. Ugyanitt látni lehetett még akkor a beomlott remetebarlangokat. Ezek a látható jelek a 20. század közepéig megsemmisültek. Csak a fakereszt maradt a helyén. Ezt az időjárás viszontagságai, esők, szelek sem bírták tönkretenni."Az egyik idős asszony (sz. 1929) mesélte, hogy amikor tisztlányok voltak, mindig azon vitatkoztak, hogy ki vigye föl a virágot a góréi kereszthez. Azt tartották ugyanis, aki fölviszi, még abban az évben férjhez megy. |
| Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25-26. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45-46. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1993; 2013 |
| Megjegyzés | Egy fekete gránittábla felirata tanúsága szerint 2004-ben a fa feszületet restaurálták és egy téglából készült, elöl nyitott védőépületet emeltek fölé. |
| Rövid URL | |
| ID | 29105 |
| Módosítás dátuma | 2021. február 19. |
Út menti feszület, Bódvavendégi [Hosťovce]
![Út menti feszület, Bódvavendégi [Hosťovce]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-26199-thumbnail.jpg "Út menti feszület, Bódvavendégi ()")
Település: Bódvavendégi [Hosťovce]
Fő téma: feszület
Anyag: kő / öntöttvas
Hely: templom mellett
Datálás: 19. század
Település: Bódvavendégi [Hosťovce]
Fő téma: feszület
Anyag: kő / öntöttvas
Hely: templom mellett
Datálás: 19. század
Fő téma: feszület
Anyag: kő / öntöttvas
Hely: templom mellett
Datálás: 19. század
Részletek
| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Hely | templom mellett |
| Helyi megnevezés | Templom előtti kereszt |
| Anyag | kő / öntöttvas |
| Állapot | felújításra szorul |
| Datálás | 19. század |
| Pontos datálás | 1888 |
| Szimbólum | koszorú, töviskoszorú |
| Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
| Megye | Abaúj-Torna |
| Gyűjtő | Bodnár Mónika |
| Felirat | IS(TEN) DICSŐSÉGÉRE / (ÁLLÍT)TATTA / B(ÉRE)S GÁB(O)R / (1)888 |
| Leírás | Mészkő talapzaton álló kőfeszület, öntöttvas korpusszal. A talapzat szürke, a korpusz fehér, a kereszt barna olajfestékkel van lefestve. A talapzat D-i oldalára, a kőbe vésett, felirat omladozó, alig olvasható. ÉK-i oldalán egy hatalmas hársfa áll. Gyökereinek mozgása minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a kereszt előre, D felé meg van dőlve. A feszület és a fa feketére festett vaskerítéssel van körbekerítve. Eredetileg kovácsolt vaskerítés vette körbe, melyet az 1970-es években cseréletek le a maira, id. Béres Ferenc anyagi támogatásával. Ugyanekkor az előredőlő keresztet megerősítették, megtámasztották. Napjainkra ismét vészesen megdőlt állapotban látható. Méretek: a talapzat 67 x 67 cm, 110 cm magas; A feszület 22 x 22 cm, 250 cm magas; három csúcsa faragott, alsó szára oszlopszerűen kiszélesedik, négyszögletes talapzatban végződik, így illeszkedik az alatta levő talapzathoz |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az állíttató személyére a falubeliek már nem emlékeznek, de Béres Gábor egykori r.k. plébános és helytörténész leírásából tudjuk, hogy nagybátyja, Béres Gábor állíttatta a keresztet, s mivel ő is ezt a nevet viselte, gyermekkorában némi büszkeséggel olvasgatta a kereszt talapzatán levő felírást. A keresztet állíttató Béres Gábor Kanadában volt farmer, s ott is halt meg, mint írja, az új világban. Egy másik írásában arról is megemlékezik, hogy a keresztállításra Kanadából került sor, de a konkrét szándékot, a gondolatot, mely Gábor bátyámat vezette, nem ismerem – írja. Feltehetően hálából és a szülőfalura való emlékezés jegyében döntött a keresztállítás mellett. A kereszt kb. az 1970-es évek közepéig fontos szerepet játszott a népi vallásosságban. Mindenszentekkor délután a falu népe összegyűlt a templomban, ahonnét egy rövid ájtatosság után közösen, énekszóval kivonultak a temetőbe, ahol mindenki felkereste elhunyt hozzátartozóinak a sírját, melyet már korábban virággal feldíszített, most pedig gyertyát, mécsest gyújtott rajta. Ezt követően a temetői nagykeresztnél ismét összegyűltek, közösen visszajöttek a templom előtti kereszthez. E köré is égő mécseseket tettek |
| Az adatfelvétel ideje | 2011 |
| Rövid URL | |
| ID | 26196 |
| Módosítás dátuma | 2021. május 22. |
2 találat