Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum

13 szept 2016

Út menti feszület, Komárom [Komárno]

Település: Komárom [Komárno]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / bádog

Hely: templom mellett

Részletek

Fő téma	feszület
Melléktéma	útmenti kereszt
Hely	templom mellett
Anyag	fa / bádog
Állapot	jó
Szimbólum	INRI
Település	Komárom [Komárno]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A feszület az ispotály-kápolna mellett, a falhoz erősitve áll a Jókai utcában.
Az adatfelvétel ideje	2000
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29325
ID	29325
Módosítás dátuma	2021. augusztus 3.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szent Cirill és Metód, Komárom [Komárno]

Település: Komárom [Komárno]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / bronz

Hely: útkereszteződés / település központban

Datálás: 1989 után

Részletek

Fő téma	szobor
Hely	útkereszteződés / település központban
Anyag	kő / bronz
Állapot	jó
Datálás	1989 után
Település	Komárom [Komárno]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József, L. Juhász Ilona (fotó)
Az adatfelvétel ideje	1997-1999; 2010
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29303
ID	29303
Módosítás dátuma	2021. október 28.

bővebben →

13 szept 2016

Kápolna – Nepomuki Szent János, Komárom [Komárno]

Település: Komárom [Komárno]

Fő téma: kápolna

Anyag: beton / tégla

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	kápolna
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Sárkány-kápolna
Egyéb hely	A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján
Anyag	beton / tégla
Állapot	elpusztult
Datálás	19. század
Pontos datálás	1815 (újjáépítve 1900/1901)
Település	Komárom [Komárno]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	“A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok.. Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.) Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-kor. Katolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.) Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek. Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.)
Irodalom	Katolikus Értesítő 1940, 1942 Komáromi Lapok 1900, 1901 Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7 Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992
Az adatfelvétel ideje	1995
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29300
ID	29300
Módosítás dátuma	2021. augusztus 3.

bővebben →

13 szept 2016

Szobor – Szentháromság – Komárom [Komárno]

Település: Komárom [Komárno]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő téma

szobor

Hely

útkereszteződés

Anyag

kő

Állapot

jó / felújított

Datálás

18. század

Település

Komárom [Komárno]

Megye

Komárom

Gyűjtő

Liszka József; Fotó: Liszka József, L. Juhász Ilona

Felirat

ANNO MDCCIII. SEDITIOSOS TIMEBAMUS INIMICOS IN HOC AMICUS QUAD MALA MINITANTES BONA FACERE NOS DOCUERUNT NE NOCEANT ARMA HOMINUM OPE DEI NOS ARMAVIMUS SANCTISSIMAE TRINITATI HANC STATUAM VOTO RECEPIMUS UT PROTECTIONEM AB EA RECIPEREMUS ACCEPTAVIT ELICIONEM ET INFESTIS ARMIS HUNC LOCUM NON DEDIT

SVCCVSANDVM. VERUM ANNO MDCCXI NOS ADHUC DEBITORES CREDITOR DEUS PESTILENTE MORBO AD SANA CONSILIA REVOCAVIT RURSUM NOS AFFLICTA STATUUM TRIAS PRO AVERTANDA MORTALITATAE AD IMORTALEM TRINITATEM CONFVG. INTERCESSORES NOBIS POTENTIORES ELEGIMUS AC NE QUEM EX DILATIONE CONTRA HAMUS BEATUM VOTI REOS NOS CONFIRMAVIMUS QUOD DEBITUM HODIE DEO PERSOL VIMUS QUEM SEMPER EXPERTI SUMUS PROMPTUM AD SVCCVRRENDVM.

Leírás

A szobor a város főterén, légvonalban szemben a vár bejáratával található. Háromlépcsős, atipikus formájú hatszögű, süttői vörös mészkőből készült alapon áll a négyszögletes, sarokpilaszterekkel megerősített talapzat. Ennek déli oldalán (szemből nézve tehát balra) latin nyelvű felirat olvasható. A talapzat homlokzati részén, Borromei Szent Károly domborműve látható, felette egy szűkszavú szöveges információval: A. 17 D 15 jun, 15. Magyary Szulpicz tudósításából tudjuk, hogy a kész szobrot 1715 Szentháromság vasárnapján szentelték föl. Viszont a feliraton szereplő 1715. június 15. szombatra esett. Feljebb haladva, a talapzat egy-egy sarkán egy-egy szent álló szobra látható, lábuk alatt, a talapzat peremén körbefutó, kronogrammákat is magukban foglaló latin nyelvű mondatokból álló felirattal. Balról (a déli oldaltól) haladva mutatom be őket, a szövegrészek előtt feltüntetve a kapcsolódó szent nevét. Páduai Szent Antal (4. kép): QVID GERIS ANTONI VITAM FAC PRAELIA LETHO [Miért viszed, Antal, karjaidon az élet urát? Küzdj a halállal!]; Szent Sebestyén: PESTEM TELA FVGANT LAVDATOR APOLLO SEBASTVS [A pestist és a fegyvereket elűzi az Istent dicsérő apollói Sebestyén]; középen Szent Rozália, alatta a már említett Borromei Szent Károlyról: DISPOSITE CAROLVS STITIT ATQVE ROSALIA PESTEM [Károly és Rozália rendszerint megszüntették a pestist]; Szent Rókus: HIC PROPRIIS DEMET NOSTRATIA VVLNERA PLAGIS [Ez saját szenvedéseivel gyógyítja a mi sebeinket]; Xavéri Szent Ferenc: ISTE TIBI RETRAHIT DE MENTE AC CORPORE VIRVS [Ez mind lelkedből, mind testedből eltávolítja az életölő mérget]. [A fordítás Magyary Szulpicz közleményének felhasználásával készült (Magyary 1884, 33)] A talapzaton nyugszik egy, felfelé keskenyedő, négyszögletes metszetű, süttői vörös mészkőből készült lábazat. Ennek alsó harmadának, a Szent Rozália fekvő alakja mögötti felületén egy applikált, aranyozott fémkereszt látható. A lábazat felső csúcsán helyezkedik el a homokkőből faragott szobor, amely felhőtrónuson mutatja az Atyaistent, jobbján a Fiúsistennel. Közöttük mellén összefont karokkal Szűz Mária térdel. Az Atyaisten jobb, a Fiúisten bal kezével egy aranyozott fém koronát tart Szűz Mária feje fölött. Előbb jobb térdén egy kőből készült országalma, baljában pedig egy aranyozott fém jogart tart. A Fiúisten jobbjával egy kőből faragott keresztet karol át. Mindkettejük feje fölött aranyozott sugárnyalábdicsfény. Az egész kompozíció fölött aranyozott fém sugárnyalábok központjában a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, szintén fémből készült, aranyozott galamb formájában. A szobor állíttatásának okáról és körülményeiről Magyary Szulpicz aprólékos leírásaiból értesülünk: „Még 1703-ban fogadást tőnek a város rendei, hogy ha a mindenható őket a háború iszonyúságaitól megkíméli, az ő dicsőségének emelésére és áldást osztó irgalmának emlékezetére a város piaczán a Szentháromságnak szobrot emelnek” (Magyary 1884, 27) Erre az eseményre (tehát az 1703-as kuruc-labanc viszályra, a város túszként való szereplésére) utal a Szentháromság-szobor talapzatának déli oldalán olvasható, fentebb már bemutatott felirat. Maga a szobor 1715-ben készült el (lásd kronogramma). Azt megelőzően Primus Milicher (Melchior = Menyhért) 1705-ben …egy képet festetett, amely maig a városház gyűléstermében látható. Felső részében a Szentháromságot ábrázolja, mely alatt e felirat van: Benedictus Dominus, quoniam mirifiavic misericordiam suam in civitate. (Áldott legyen az Úr: mert csodálatossá tette irgalmasságát a városban.) Zsolt. 30, 22. Közepe táján öt alak van. A középső a béke angyalát jelképezi, jobbja felől szent Anna és a boldogságos szűz, alján szent József és keresztelő szent János láthatók. A béke angyala egy esküvő jobbon áll, amely körül e német felírás olvasható: Wer’s wohl betracht, wird weder hier oder dort veracht. (Aki jól meggondolja, sem itt, sem ott nem részesül megvetésben.) Ugyane csoportra vonatkozik a következő felírás is: Ecce haec erat spes nostra, ad quos confugimis in auxilium, út liberarent nos. (Ime ez volt a mi reménységünk, akikhez folyamodtunk segítségért, hogy megszabadítsanak minket.) Is. 20, 6. A kép alsó részét Komárom várának és városának képe foglalja el e felírással: Liberavit civitatem suam a cunctis tribulationibus ejus Dominus Deus noster. (A mi Uruk Istenünk megszabadította az ő városát minden háborúságaiból.) Tób. 13, 19. Legalul három czímer látható. A jobbfelől való Komárom városáé; a balfelől álló a birodalmi kétfejű sas; a középső kisebb pedig egy tojásdad alakú czímerpajzsot ábrázol, amelyen kék mezőben egy kettős farkú sárga oroszlány-alak áll, jobbjában kivont karddal. Mellette két felől P. és M. betűk, alatta az évszám: 1705. Ez valószínűleg Primus Milicher czímere… (Magyary 1884, 28–29) A következő esztendőkben súlyos pestis pusztított a városban, ezért a szent András templom akkori plébánosa, Cserkó István, hogy a még be nem teljesített városi fogadalmat megújítsa, sőt ahhoz egy újat is csatoljon, a későbbi Pozsonyi kapu táján 1710-ben „a gondviselő Isten engesztelésére kápolnát emel a Szentháromságnak, szent Sebestyénnek, szent Rochusnak, szent Rozáliának, xaveri szent Ferencznek és páduai szent Antalnak tiszteletére, mint amely szentek közbenjárást a ragadós nyavalyák idején különösen szokta kérni az anyaszentegyház”. Ezt a kápolnát a 19. század első felében a Nádor-vonal építési munkálatai során, a hozzáépített kálváriával együtt lerombolták, majd a kisajátítási díjából az állam a ma is létező Szent Rozália-templomot építtette. A mai Szentháromság-szobrot az 1710–1711-es pestisjárvány emlékére 1715-ben állították, azon a helyen, ahol 1670-ben Száki János református prédikátort elégették. Az objektumot több alkalommal is felújították, viszont ezek közül csak egyről (az elsőről) tanúskodik kiegészítő felirat a lábazat hátoldalán: RENOVATA EST / ANNI 1803.

Irodalom

Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 20, 21, 43, 50, 81, 88, 138-141. p. Magyary Szulpicz: Adatok a komáromi Szent András-templom történetéhez. Klny. A komáromi sz. Benedek-rendű kath. Kisgymnasium 1883/4 évi Értesitőjéből. Komárom 1884, 27-33. p.

Az adatfelvétel ideje

2010; 2015

Rövid URL

29222

Módosítás dátuma

Fő téma	szobor
Hely	templom mellett
Anyag	kő
Állapot	felújításra szorul
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1901
Település	Komját [Komjatice]
Megye	Nyitra
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	Na slávu najsv. Trojice venoval JAN STRICEK a ANNA OPOLTOVÁ 1901
Leírás	A szobor a római katolikus templom előtti téren, egy, vaskerítéssel körbevett, nagyjából egyenlő szárú háromszög alaprajzú parkban (a háromszög befogója mentén) beton alapon helyezkedik el. A talapzat és a lábazat felfelé keskenyedő, tagolt hasábokból áll. A lábazat homlokzati részének alsó felében egy üres szoborfülke, a felső részen négy oldalról egy-egy applikált, szárnyas bronz angyalfej (a hátsó részen csak a nyoma). A rendkívül rossz állagú homokkő szobor a lábazat felső részének kiszélesedő, négyzetes platóján nyugszik. Az Atyaistent jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ülve mutatja. Fejük fölött vélhetően az egykor dicsfényben lebegő Szentlélek kiterjesztett szárnyú fém galambjának rozsdás maradványa. A Fiúisten jobb kezében hosszú szárú kereszt csonkját tartja, bal kezét a szívére helyezi. Az Atyaisten jobb kezét a térdén nyugtatja (vagy valamikor jogart tartott benne), bal kezében országalma. A felirat a talapzat kövébe vésve. Felújítva (2023)
Irodalom	Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 143. p. /Jelek a térben 5./
Az adatfelvétel ideje	2014; 2023
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29184
ID	29184
Módosítás dátuma	2023. március 23.

bővebben →