Fő téma | képoszlop / kápolna / mezei oltár |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | kaplnka |
Anyag | kő / beton / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Magasmajtény [Hrušov] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2023 |
Rövid URL | |
ID | 104918 |
Módosítás dátuma | 2023. június 28. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Melléktéma | Szent György, Szent Vendel, Mindenkor Segítő Szűzanya, Jézus szíve, Szent Flórián |
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton / tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Horvátgurab [Chorvátsky Grob] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Útkereszteződésben áll a kis kápolna, oltárképe Szentháromság, ám ezen kívül viszonylag sok, deponia pia-szerűen lerakott képpel (Szent György, Szent Vendel, Mindenkor Segítő Szűzanya, a háromkirályok imádása, Jézus szíve, búcsúi emlékképek: Máriacell s egy másik Mária-kegyhely), Jézus szíve és Szent Flórián egy-egy porcelán szobra. A bejárat fölötti falfülkében Szent Flórián kifakult képe. |
Az adatfelvétel ideje | 2023 |
Rövid URL | |
ID | 104847 |
Módosítás dátuma | 2023. április 27. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Nepomuki Szent János |
Hely | település szélén / víz mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt / pálmaág / szív |
Település | Kakasalja [Muránska Zdychava] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A kápolnából évtizedekkel ezelőtt elvitték a fa szobrot a murányhosszúréti templomba, akkor egy Szűz Mária-szobor került a helyébe. Mára egy Nepomuki Szent János-festmény (olajnyomat?) került. |
Az adatfelvétel ideje | 2023 |
Rövid URL | |
ID | 104609 |
Módosítás dátuma | 2023. március 30. |
Fő téma | kápolna / kálvária / Deponia pia |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | tégla |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1928 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Andód [Andovce] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103958 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 14. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent Anna |
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1761 |
Szimbólum | kereszt / kettőskereszt |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2018 |
Rövid URL | |
ID | 103856 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 10. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent László |
Hely | település szélén |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 21. század |
Pontos datálás | 2002 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2022 |
Rövid URL | |
ID | 103844 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 10. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Melléktéma | Sasvári piéta |
Hely | település központban |
Anyag | tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Leléd [Leľa] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A bejárat fölött kis mészkőtáblán: Meghalt gyermekeim emlékére. JUHÁSZ JÁNOS, ISTVÁN, PÁL, ANDRÁS, FERENCZ ÉS JÓZSEF, ki a harctéren hősi halált halt. Emlékül csináltatta: Juhász József és neje Molnár Ilona. |
Az adatfelvétel ideje | 2009; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103813 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 7. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kicsind [Malá nad Hronom] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Korábban alighanem temetőkápolna, később ravatalzó, amíyg el nem készült az új temetőrészben a modern halottasház. Nem tudtam bemenni, de egy, a közelben lakó kilencven év körüli asszony mesélte, hogy két sor pad van benne, meg egy asztalszerűség. Oltárkép nincs, viszont Mindenszentekkor benne tartanak litániát. Nem misét, hanem csak olyan létániát. Kis harangtorony, a csúcsúról a kereszt letörött. |
Az adatfelvétel ideje | 2022 |
Rövid URL | |
ID | 103633 |
Módosítás dátuma | 2022. augusztus 27. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Garamszécs [Polomka] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103318 |
Módosítás dátuma | 2022. április 20. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Rövid URL | |
ID | 103123 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul / rossz |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Szádudvarnok [Dvorníky] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 102532 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 16. |
Fő téma | szobor / kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Máriácska |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1876 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Feketenyék [Čierna Voda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Nagy Ildikó; Liszka József; ; Király Regina (fotó, 2021) |
Felirat | RENCZÉS BOLDIZSÁR ÉS NEJE ROSTÁS VERON ÁLTAL KÉSZÍTETT 1876 |
Leírás | Szeptember közepén (2017), a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén felszentelték a felújított kápolnát a község határában. A kegyhelyet 1876-ban Renczés Boldizsár és Rostás Veron építtette, később Kása Imre és családja gondozta. Az ünnepi mise után körmenet indult a több mint száznegyven éve épített kápolnához „A kápolna örök mementó és felszólítás számunkra: ne hagyjuk el gyökereinket és őseink hitét, ápoljuk, őrizzük és adjuk tovább utódainknak azt a kincset, amelyet elődeink örökségül ránk hagytak” – mondta a felszentelés előtt Csady Zsuzsa polgármester. A kápolnát Kádár László vállalkozó állíttatta helyre, Slávik Antal plébános szentelte fel. „Két veszélyes gesztenyefa állt a kápolna mellett, az egyik rádőlt, és eltörte a tetején levő keresztet. A kápolna itt áll a vállalatunk előtt, ezért is tartottam fontosnak, hogy helyreállítsuk – mondta Kádár László – Büszkének kell lennünk arra, ami a faluban történik, és itt marad”. https://ujszo.com/regio/kapolnat-avattak-feketenyeken [letöltve: 2018.10.29.] |
Irodalom | - Kápolnát avattak Fekenyéken. Új Szó 2017. 9. 27., 10. p. |
Rövid URL | |
ID | 102200 |
Módosítás dátuma | 2021. június 14. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1908 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Párkány [Štúrovo] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | FELTÁMADUNK! / Építtette Rogrün Ede és neje Werle Ottilia / 1908 |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Megjegyzés | Az Esztergom c. politikai és közéleti hetilap híre: „Temető-kápolna szentelés. Ma vasárnap Párkányban temető-kápolna szentelés lesz. A szertartást ünnepélyes szent mise előzi meg, melyet Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok mond, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, Majer Imre pápai kamarás, plébános stb. segédletével. A szent mise d. e 10 órakor veszi kezdetét, mely után a püspök nyomban végzi a kápolna szentelést.” (Esztergom 13, 1908/41, 4) |
Rövid URL | |
ID | 102007 |
Módosítás dátuma | 2021. május 19. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2018 |
Rövid URL | |
ID | 101963 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Galánta [Galanta] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Diószeg irányában, a temető előtt, az út mellett áll a kápolna, benne oltáron Nepomuki Szent János festett kő szobra. Tőle balra: Madonna-kép, ráakasztott rózsafüzérrel (1), Jézus-szíve kép (2); jobbra: Mária-szíve kép (3), a sasvári templom képe (4), feszület (5). Szép kovácsoltvas ajtó zárja. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 101934 |
Módosítás dátuma | 2021. május 6. |
Fő téma | szobor / kápolna |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Állapot | felújított / elpusztult |
Datálás | 19. század / 1989 előtt |
Pontos datálás | 1825 |
Szimbólum | könyv / püspöksüveg / szőlőfürt |
Település | Garamkövesd [Kamenica nad Hronom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | AZ ISTEN DITSŐSÉGÉRE / SZ. URBAN TISZTELETIRE / E KÁPOLNA FÖLÉPÜLT / FÖLSÖSÉG ENGEDELMIVEL / DARÁZS JÁNOS KÖLTSÉGIVEL / E SZŐLŐK KÖSZT ELKÉSZÜLT / AN 1825 |
Leírás | A szőlőhegyén valamikor állott egy Orbán-kápolna. A második világháború ideje alatti kemény harcok során az építmény gyakorlatilag ugyan nyomtalanul eltűnt, de a rajta lévő márványtáblát ma is őrzi annak az egykori bírónak (Matus Orbánnak) a családja, aki annak idején a kápolnát gondoztatta (a szőlőhegyen ma is áll az a présház, amelynek szemöldökfáján a felirat – Csináltatta Matus Orbán 1873 – e bíró emlékét őrzi). Ezt követően is ez a család (akiket a faluban ma is csak úgy ismernek, hogy az Urbánék) viselte gondját, ükunokáját és annak fiát is Orbánnak keresztelték. Márványtáblán a felirat. Matus Orbánné Hunya Ilona (sz. 1932) visszaemlékezése szerint ez a kápolna nagyjából 3 m széles lehetett. Az oltáron Szent Orbán püspök gipszből készült szobra állott, mellette két oldalról egy-egy gyertyatartó és virágváza. Jobbról és balról egy-egy Jézus Szíve-, ill. Szűz Mária-kép. Az oltár előtt kis zsámoly [térdeplő] volt. A kápolna belülről fehérre volt meszelve, és üvegezett rácsos ajtó zárta. Az egész belvilága akkora volt, hogy a szentmise alatt a pap és a két ministráns gyerek elfért benne. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A második világháborúig Orbán-nap előtt a csőszök lekaszálták a kápolna körüli térséget, s azok a szőlősgazdák, akiknek hajloka [présház] a proseció útvonalába esett, kimeszelték a présházak elejét. Az oltárt virágokkal díszítették (cseresznyét itt sem aggattak rá, mivel a májusi cseresznye ekkorra már elérett). Az Orbán-napi körmenetet és a litániát mindig napján tartották, csak abban a z esetben halasztották a következő vasárnapra, ha az idő nagyon nem kedvezett neki. Litánia után a hazafelé tartókat a szőlősgazdák be- invitálták egy-egy pohár borra, így végül egész népünnepélyként zárult az Orbán-napi körmenet. Hétköznapokon a határból hazajövők egy-egy csokor mezei virágot tűztek az Orbán-kápolna rácsos ajtajába, a férfiak megemelték kalapjukat, s egy-egy fohászt mondtak el. Csak halvány adatokat sikerült gyűjteni arra vonatkozólag, hogy rossz termés esetén megbüntették-e Orbánt. Állítólag előfordult, hogy – miután elverte a jég a szőlőjét – az egyik szőlősgazda vízzel öntözte le az Orbán- kápolna ajtaját. De az ellenkezőjére is volt példa: jó termés esetén a vidám szőlősgazdák borral öntözték le Szent Orbán kápolnájának ajtaját (Sliva Lászlóné Zsákovics Judit sz. 1961). A második világháború során a garamkövesdi Szent Orbán-kápolna teljesen elpusztult. A Matus család (Urbánék) egy falubéli fiatalemberrel, Gyurkovics Ferenccel, aki a modrai majolikagyárban dolgozott akkor, 1953-ban elkészíttetett egy új Orbán-szobrot, amelyet ma is otthon őriznek. Akkor úgy tervezték, hogy a kápolnát ismét felépítik, s a szobor ott nyer majd végső elhelyezést. Erre az ismert társadalmi-politikai körülmények miatt abban az időben nem kerülhetett sor. Amikor 1990-ben ismét meg lehetett rendezni a faluban az úrnapi körmenetet, az egyik sátorban (búdicska) Szent Orbán szobrát állították fel. Orbán szobra azóta is évről évre itt nyeri el a maga funkcióját, arra várva, hogy egyszer talán elkészül szőlőhegyi kápolnája is, ahol végső otthonra lelhet. |
Irodalom | Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 108–110. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 101862 |
Módosítás dátuma | 2021. április 22. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | település központban |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kétfegyvernek [Zbrojníky] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2020 |
Rövid URL | |
ID | 101364 |
Módosítás dátuma | 2021. május 27. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Szklabonya [Sklabiná] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2020 |
Megjegyzés | A Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna. |
Rövid URL | |
ID | 101270 |
Módosítás dátuma | 2021. március 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó / felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1900 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | TERSZTYÁNSZKY CSALÁD /
NYUGHELYE /
ÉPÜLT 1900. ÉVBEN
|
Leírás | A temető központjában álló temetkezési kápolna neogótikus stílusban épült, harangtornyán toronygömb, rajta kereszt. A torony alatti timpanonban, süttői mészkő táblán az első felirat, amely datálja is az épületet. Ez alatt, közvetlenül a bejárat fölött egy másik tábla, bibliai idézettel (János 11.26) |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2009, 79. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2020 |
Rövid URL | |
ID | 101134 |
Módosítás dátuma | 2021. február 11. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Naszvad [Nesvady] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje] |
Leírás | A kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát. |
Irodalom | Liszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Megjegyzés | “A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65) |
Rövid URL | |
ID | 31787 |
Módosítás dátuma | 2018. október 1. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentcsalád-kápolna |
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | szent család kápolna; kápolnácska; kiskápolna; diós kápolna |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Vadkerti Tibor |
Felirat | KAPLNKA SVÄTEJ RODINY V ZNAMENÍ VÄČNÉHO SVETLA MAĹOVAL, JÁNOS KÁNTOR VÝTVARNÝ UMELEC v r. 2003. A SZENT CSALÁD-KÁPOLNA AZ ÖRÖK FÉNY JEGYÉBEN FESTETTE, KÁNTOR JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ 2003-ban. |
Leírás | A Diós tér területén található, egy útelágazásnál a domb tetején. A kápolna előtt áll a Diós feszület is, a feszület korábban itt állt már, mint maga a kápolna. A kápolnát 1826-ban épített egy juhász, akinek a neve Turcsik János volt. A kápolna szerves részét képezte a körmenteknek, amely húsvét előtt volt, és amely során az egyik nap, ezt a kápolnát látogatták meg. A harmadik napon látogattak el a kápolnába, ahol szentmise volt családjaikért. A kápolna nagyon kicsi, belseje kb. 2x2 m, egy oltár található benne, kétoldalt pedig ablak, amelyen fa zsalugáter van, és vasráccsal van ellátva. 1992-ben az önkormányzat felújítatta, majd 2003-ban Kántor János festőművész festette ki belsejét. A kápolnán külső falán márványtáblán a felirat.
(Vadkerti Tibor szakdolgozatából, SJE, 2012) Maga az épület nyeregtetős, cseréppel borítva, tetején vas kereszttel. Az oltárkép (19. sz.) a Szent családot ábrázolja a gyermek Jánossal. Az oltárba süllyesztett ereklyét (kinek az ereklyéje?) süttői mészkőből készült, tükörsima lap fedi. Nyilván a sok érintéstől vált ilyen simára. Az oltáron porcelánszobrok. Balról jobbra: egy kisebb és egy nagyobb Jézus-szíve szobor, középen, az oltárkép előtt Páduai Szent Antal szobra, előtte egy feszület, jobbra: Mária-szíve szobor, mögötte egy nagyobb Gonzágai Szent Alajos (?) szobor. Az oltáron két oldalt 2–2 gyertyatartó. Az oltár előtt, tkp. a térdeplőn Árpád házi Szent Erzsébet szobra. Kántor János rikító színű, olykor Grünewaldra hajazó (főleg a mennyezeti kép!) falfestményei Krisztus szenvedéstörténetéből mutatnak be, olykor aktualizált (szuronyos német katonák!) jeleneteket. A bejáratnál a két sarokra Szent Péter és Pál alakja került. (L.J. 2013) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995 Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2012; 2013 |
Megjegyzés | "Midőn a mirigyhalál 1710. évben dühöngött, Kontra Mihály, magyar-szölgyéni lakos sz. Simon és Júdás tiszteletére kápolnát emelt. Évek után megrongáltatván, jótevőre talált Major Gáspárban, ki 1774. év körül a kápolnát kijavíttatta és szent Sebestyén és Rochus tiszteletére felszentelte. Miután pedig az 1780. utáni vihar ezt is megsemmisítette, mint sok más üdvös intézeteket, Jurcsik János, szinte magyar-szölgyéni juhász 1826. csak nem az előbbi kápolna helyén egy ujat építtetett, mely azon évben a szent család tiszteletére felszenteltetett. Keresztjáró hétben, kedden a sz. Mihály templomából ide vezettetik a körmenet." (Szabó 1865, 414) „A nagy pestisjárvány esztendejében — 1710-ben — Kontra Mihály Simon és Júda tiszteletére kápolnát emelt Magyarszőgyénben. Annak a kápolnának az elődjéről van szó, mely a volt Diósliget sarkában, az út feletti dombon található. Ez a ma már lakott vidék, akkor még a falu széle volt. Kapcsolódott később a kopott temetőnek nevezett területhez, mely ezen épülettől nyugatra, a fehérkereszt felé terült el. A temető akkor még működött, ide temették a járvány nagyszámú áldozatát is. Évtizedek múltán a kápolna megrongálódott, 1774 táján Major Gáspár kijavíttatta. 1780 körül a hatalmas szélvihar teljesen megsemmisítette. Jurcsik János juhász 1826-ban az előbbi helyére újat épített a Szent család tiszteletére. Hosszú ideig, a keresztjáró napok keddjén, minden esztendőben körmenet ment ide és szertartás volt az épületben...” (Gábris 1995, 160) |
Rövid URL | |
ID | 31558 |
Módosítás dátuma | 2017. december 28. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1913 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31420 |
Módosítás dátuma | 2021. február 21. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentháromság |
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1722 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722 A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük! Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán: TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31413 |
Módosítás dátuma | 2017. december 29. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Település | Csécsénypatony [Čečínska Potôň] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén (Lég irányában) áll a szemmel léthatóan nem túl régen épített, nyeregtetős, barnára festett bádoggal fedett kis kápolna. Tetején fém (kovácsoltvas?) kereszt. A bejáratot fém rács zárja el. Bent padok nincsenek, nem is férnének el. Az oltárkép egy, eredendően lakásbelsőt díszítő szentkép, de a többi, oltáron és körülötte lévő tárgyakról is úgy tűnik, akár egy szent raktár (deponia sacra). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A bejárat két oldalán egy-egy tujabokor. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 31158 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 23. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária, Madonna |
Hely | település szélén |
Anyag | kő / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Barka [Bôrka] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Leírás | A kis, téglalap alaprajzú, apszisos, toronytalan, nyeregtetős kápolna a falu északi részén a Szádelői völgyhöz vezető út mellet áll. A vasráccsal elzárt bejárat fölötti, fából készült oromzat csúcsán háromkaréjos végződésű fakereszt, az oromzaton applikált fakereszt az ÜDVÖZLÉGY MÁRIA (ma már hiányos) felirattal körbevéve. A kápolna oltárán Szűz Mária a kisded Jézussal polichróm gipsz (?) szobor. A falakon különféle szentképek, feszület. |
Irodalom | Tóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Közreadja, a bevezető tanulmányt és a mutatókat írta Barna Gábor.Szeged: Néprajzi Tanszék 2002 /Devotio Hungarorum 8./ |
Az adatfelvétel ideje | 2005 |
Megjegyzés | A kápolna négy sarkánál egy-egy tölgyfa. |
Rövid URL | |
ID | 30936 |
Módosítás dátuma | 2019. március 7. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ÉN VAGYOK A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS |
Leírás | Ipolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit! |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Sok élővirág és mécses! |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 30245 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Kápolnácska |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | pala |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | csillag / IHS / kereszt / rozetta |
Település | Ipolyság [Šahy] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com |
Leírás | Ipolyságtól részközsége, Tesmag felé haladva a főúttól balra, közel a szőlőkhöz vezető mellékút kereszteződéséhez, láthatjuk a valószínűleg 20. század elején épült, neogótikus kiskápolnát. Ajtaja kőkeretes, a teret fém ajtó zárja le. A magas homlokzatot tömör talapzatra állított, sima szárú kőkereszt díszíti, kétoldalt alacsonyabb, négyszögletes, kanellúrás kiképzésű oszlopon sima abakuszra helyezett, toronyszerű építmény ékesíti, a csúcs alatti kőbe vésett rozettákat a felújításkor szabadon hagyták. Az ajtót, felette a csúcsívet, valamint az ablakokat eredetileg színes ólomüveg berakás díszítette, az időközben kitört részeket színes mintázott, vagy közönséges ablaküveggel pótolták. Az ajtó feletti csúcsív közepén háromkaréjos szárvégződésű fémkereszt látható, mely függőleges szárával áthalad az IHS szimbólum H betűjén. A belső tér megvilágítását az ajtó üvegbetétjein kívül két, egymással szemben elhelyezett csúcsíves oldalsó ablak biztosítja. A padlózatot hatszögletű barna és vörös, meglehetősen kopott járólapok borítják. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az először kékre meszelt és 22 aranyozott csillaggal díszített kápolnabelsőt néhány éve átfestették halvány sárgára, a csillagokat azonban megtartották. Az oltárasztalt csipkével, valamint hímzéssel díszített fehér terítővel fedték le és kisméretű lourdesi Mária-szobrot helyeztek el rajta. A szobor elé és mellé üvegvázákban művirágot raktak, az „oltárka” két szélére kerámia csészealjon elhelyezett, a Fájdalmas Anya képével díszített, vaskos gyertyákat állítottak. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.7.4. |
Rövid URL | |
ID | 30033 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | piéta |
Hely | határ |
Helyi megnevezés | kápolna |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta; Bendík Béla (fotó) |
Leírás | A téglalap alaprajzú kápolna vaskos, háromszintes, toronnyal bír, melynek első emeletén egy ívelt, második emeletén három csúcsíves ablakot helyeztek el. Az épületet vörösre festett bádogtető fedi, hátsó részén a fémkereszt mellé villámhárítót szereltek, a tornyot gömbre állított fémkereszt díszíti, melynek egyik vízszintes szára letört. A belső teret két oldalsó, ívelt kis ablak világítja meg. Az oltár eredeti szobrát a templomban őrzik, helyére egy újabb piétát tettek. Régebben a kápolna előtt fakereszt állott, amit 2004-ben műkőfeszületre cseréltek. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Megjegyzés | A legenda szerint egy fa alatt Szűz Mária fésülködött, és megmosakodott a forrás vizében, ezért a forrás vizének gyógyító ereje támadt. Leginkább a szem betegségeit gyógyítgatták vele, de egyéb bajokra is alkalmazták. Mikor az említett nagy fát ki akarták vágni, vérezni kezdett, ezért elálltak a szándéktól. (Hála, 2000) A kápolnát 1829-ben építették a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. (Fábián János, 1864) Lokális jellegű kegyhely, búcsúját szept. 15-én tartják. Régebben a templomból körmenettel mentek a hívők a „kútyikához”, ma személygépkocsikkal közelítik meg, ezért esős időjárás esetén csak a templomban szolgáltatnak szentmisét. A kápolnát is a Rózsafüzér Társulat tagjai tartják rendben. |
Rövid URL | |
ID | 29767 |
Módosítás dátuma | 2019. február 19. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A településen belül, az út mellett |
Állapot | jó |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kistárkány [Malé Trakany] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József, Turcsányi Dániel |
Felirat | Oltalmadba ajánljuk községünket |
Leírás | A település közepén, kis parkban, nyeregtetős kápolna, vörösre festett bádogtetővel, kis toronnyal, rajta fém kereszt. A felirat, kék betűkel az üvegajtós bejárat fölött. A fölött egy utolsó vacsora reprodukció. (L.J. 2004)A község Fő utcája, és egy másik utca kereszteződésének szélén áll a róm. kat. kápolna. Az útszéli sánc felett deszkából készült kis hídon lehet az objektumhoz jutni. Valószínűleg téglából épült beton alapzaton. Nyerges tetőzetét pirosra festett hullámos bádogtető fedi. Két oldalán egy-egy kis méretű ablak. A tetőn kis tornyocska, rajta kereszt látható. A kápolnába boltíves üvegajtón keresztül lehet bejutni. Felette felirat, s a felirat felett az ,,Utolsó vacsora” miniatűr mása látható, melyet fémcsavarokkal rögzítettek.A kápolna belsejében oltár, rajta Szűz Mária gipszből készült szobra, előtte Jézus szíve szobor, szintén gipszből. Előtte kis fémfeszület. Ezek körül gyertyák művirágok láthatóak. A falakra a keresztút stációinak képei vannak kifüggesztve. A belső térben 4 kisebb pad került elhelyezésre. A kápolnát Dobó András építette a rendszerváltozás után. (T.D. 2016) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A fahíd és a kápolna között betonjárda van kialakítva, melynek két oldalán boltívszerű fémvázakat helyeztek el, melyekre rózsákat futtatnak fel. A kápolna körül virágágyások, fenyőfák, rózsák találhatóak. Virágtartókat alakítottak ki például régi vasúti reflektorok búrájából, melyeket fehérre festettek, földbe süllyesztettek, földdel töltötték meg, és virágokat ültettek el benne. Ezt a területet fehérre festett, alacsony fémkerítés veszi körbe.Az objektumot és környezetét Dobó András leszármazottai ápolják. (T.D. 2016)„1997-ben kápolna épült elsősorban Dobó András és felesége önzetlen munkájának köszönhetően.” |
Irodalom | http://www.maletrakany.eu/historia.htm |
Az adatfelvétel ideje | 2004, 2016.9.29. |
Rövid URL | |
ID | 29475 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |