Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Melléktéma | Szent György, Szent Vendel, Mindenkor Segítő Szűzanya, Jézus szíve, Szent Flórián |
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton / tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Horvátgurab [Chorvátsky Grob] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Útkereszteződésben áll a kis kápolna, oltárképe Szentháromság, ám ezen kívül viszonylag sok, deponia pia-szerűen lerakott képpel (Szent György, Szent Vendel, Mindenkor Segítő Szűzanya, a háromkirályok imádása, Jézus szíve, búcsúi emlékképek: Máriacell s egy másik Mária-kegyhely), Jézus szíve és Szent Flórián egy-egy porcelán szobra. A bejárat fölötti falfülkében Szent Flórián kifakult képe. |
Az adatfelvétel ideje | 2023 |
Rövid URL | |
ID | 104847 |
Módosítás dátuma | 2023. április 27. |
Fő téma | kápolna / kálvária / Deponia pia |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | tégla |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1928 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Andód [Andovce] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103958 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 14. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent Anna |
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1761 |
Szimbólum | kereszt / kettőskereszt |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2018 |
Rövid URL | |
ID | 103856 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 10. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent László |
Hely | település szélén |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 21. század |
Pontos datálás | 2002 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2022 |
Rövid URL | |
ID | 103844 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 10. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Melléktéma | Sasvári piéta |
Hely | település központban |
Anyag | tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Leléd [Leľa] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A bejárat fölött kis mészkőtáblán: Meghalt gyermekeim emlékére. JUHÁSZ JÁNOS, ISTVÁN, PÁL, ANDRÁS, FERENCZ ÉS JÓZSEF, ki a harctéren hősi halált halt. Emlékül csináltatta: Juhász József és neje Molnár Ilona. |
Az adatfelvétel ideje | 2009; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103813 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 7. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kicsind [Malá nad Hronom] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Korábban alighanem temetőkápolna, később ravatalzó, amíyg el nem készült az új temetőrészben a modern halottasház. Nem tudtam bemenni, de egy, a közelben lakó kilencven év körüli asszony mesélte, hogy két sor pad van benne, meg egy asztalszerűség. Oltárkép nincs, viszont Mindenszentekkor benne tartanak litániát. Nem misét, hanem csak olyan létániát. Kis harangtorony, a csúcsúról a kereszt letörött. |
Az adatfelvétel ideje | 2022 |
Rövid URL | |
ID | 103633 |
Módosítás dátuma | 2022. augusztus 27. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Rövid URL | |
ID | 103123 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul / rossz |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Szádudvarnok [Dvorníky] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 102532 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 16. |
Fő téma | szobor / kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Máriácska |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1876 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Feketenyék [Čierna Voda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Nagy Ildikó; Liszka József; ; Király Regina (fotó, 2021) |
Felirat | RENCZÉS BOLDIZSÁR ÉS NEJE ROSTÁS VERON ÁLTAL KÉSZÍTETT 1876 |
Leírás | Szeptember közepén (2017), a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén felszentelték a felújított kápolnát a község határában. A kegyhelyet 1876-ban Renczés Boldizsár és Rostás Veron építtette, később Kása Imre és családja gondozta. Az ünnepi mise után körmenet indult a több mint száznegyven éve épített kápolnához „A kápolna örök mementó és felszólítás számunkra: ne hagyjuk el gyökereinket és őseink hitét, ápoljuk, őrizzük és adjuk tovább utódainknak azt a kincset, amelyet elődeink örökségül ránk hagytak” – mondta a felszentelés előtt Csady Zsuzsa polgármester. A kápolnát Kádár László vállalkozó állíttatta helyre, Slávik Antal plébános szentelte fel. „Két veszélyes gesztenyefa állt a kápolna mellett, az egyik rádőlt, és eltörte a tetején levő keresztet. A kápolna itt áll a vállalatunk előtt, ezért is tartottam fontosnak, hogy helyreállítsuk – mondta Kádár László – Büszkének kell lennünk arra, ami a faluban történik, és itt marad”. https://ujszo.com/regio/kapolnat-avattak-feketenyeken [letöltve: 2018.10.29.] |
Irodalom | - Kápolnát avattak Fekenyéken. Új Szó 2017. 9. 27., 10. p. |
Rövid URL | |
ID | 102200 |
Módosítás dátuma | 2021. június 14. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1908 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Párkány [Štúrovo] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | FELTÁMADUNK! / Építtette Rogrün Ede és neje Werle Ottilia / 1908 |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Megjegyzés | Az Esztergom c. politikai és közéleti hetilap híre: „Temető-kápolna szentelés. Ma vasárnap Párkányban temető-kápolna szentelés lesz. A szertartást ünnepélyes szent mise előzi meg, melyet Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok mond, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, Majer Imre pápai kamarás, plébános stb. segédletével. A szent mise d. e 10 órakor veszi kezdetét, mely után a püspök nyomban végzi a kápolna szentelést.” (Esztergom 13, 1908/41, 4) |
Rövid URL | |
ID | 102007 |
Módosítás dátuma | 2021. május 19. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2018 |
Rövid URL | |
ID | 101963 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Galánta [Galanta] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Diószeg irányában, a temető előtt, az út mellett áll a kápolna, benne oltáron Nepomuki Szent János festett kő szobra. Tőle balra: Madonna-kép, ráakasztott rózsafüzérrel (1), Jézus-szíve kép (2); jobbra: Mária-szíve kép (3), a sasvári templom képe (4), feszület (5). Szép kovácsoltvas ajtó zárja. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 101934 |
Módosítás dátuma | 2021. május 6. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | település központban |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kétfegyvernek [Zbrojníky] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2020 |
Rövid URL | |
ID | 101364 |
Módosítás dátuma | 2021. május 27. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Szklabonya [Sklabiná] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2020 |
Megjegyzés | A Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna. |
Rövid URL | |
ID | 101270 |
Módosítás dátuma | 2021. március 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó / felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1900 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | TERSZTYÁNSZKY CSALÁD /
NYUGHELYE /
ÉPÜLT 1900. ÉVBEN
|
Leírás | A temető központjában álló temetkezési kápolna neogótikus stílusban épült, harangtornyán toronygömb, rajta kereszt. A torony alatti timpanonban, süttői mészkő táblán az első felirat, amely datálja is az épületet. Ez alatt, közvetlenül a bejárat fölött egy másik tábla, bibliai idézettel (János 11.26) |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2009, 79. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2020 |
Rövid URL | |
ID | 101134 |
Módosítás dátuma | 2021. február 11. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Naszvad [Nesvady] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje] |
Leírás | A kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát. |
Irodalom | Liszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Megjegyzés | “A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65) |
Rövid URL | |
ID | 31787 |
Módosítás dátuma | 2018. október 1. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentcsalád-kápolna |
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | szent család kápolna; kápolnácska; kiskápolna; diós kápolna |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Vadkerti Tibor |
Felirat | KAPLNKA SVÄTEJ RODINY V ZNAMENÍ VÄČNÉHO SVETLA MAĹOVAL, JÁNOS KÁNTOR VÝTVARNÝ UMELEC v r. 2003. A SZENT CSALÁD-KÁPOLNA AZ ÖRÖK FÉNY JEGYÉBEN FESTETTE, KÁNTOR JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ 2003-ban. |
Leírás | A Diós tér területén található, egy útelágazásnál a domb tetején. A kápolna előtt áll a Diós feszület is, a feszület korábban itt állt már, mint maga a kápolna. A kápolnát 1826-ban épített egy juhász, akinek a neve Turcsik János volt. A kápolna szerves részét képezte a körmenteknek, amely húsvét előtt volt, és amely során az egyik nap, ezt a kápolnát látogatták meg. A harmadik napon látogattak el a kápolnába, ahol szentmise volt családjaikért. A kápolna nagyon kicsi, belseje kb. 2x2 m, egy oltár található benne, kétoldalt pedig ablak, amelyen fa zsalugáter van, és vasráccsal van ellátva. 1992-ben az önkormányzat felújítatta, majd 2003-ban Kántor János festőművész festette ki belsejét. A kápolnán külső falán márványtáblán a felirat.
(Vadkerti Tibor szakdolgozatából, SJE, 2012) Maga az épület nyeregtetős, cseréppel borítva, tetején vas kereszttel. Az oltárkép (19. sz.) a Szent családot ábrázolja a gyermek Jánossal. Az oltárba süllyesztett ereklyét (kinek az ereklyéje?) süttői mészkőből készült, tükörsima lap fedi. Nyilván a sok érintéstől vált ilyen simára. Az oltáron porcelánszobrok. Balról jobbra: egy kisebb és egy nagyobb Jézus-szíve szobor, középen, az oltárkép előtt Páduai Szent Antal szobra, előtte egy feszület, jobbra: Mária-szíve szobor, mögötte egy nagyobb Gonzágai Szent Alajos (?) szobor. Az oltáron két oldalt 2–2 gyertyatartó. Az oltár előtt, tkp. a térdeplőn Árpád házi Szent Erzsébet szobra. Kántor János rikító színű, olykor Grünewaldra hajazó (főleg a mennyezeti kép!) falfestményei Krisztus szenvedéstörténetéből mutatnak be, olykor aktualizált (szuronyos német katonák!) jeleneteket. A bejáratnál a két sarokra Szent Péter és Pál alakja került. (L.J. 2013) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995 Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2012; 2013 |
Megjegyzés | "Midőn a mirigyhalál 1710. évben dühöngött, Kontra Mihály, magyar-szölgyéni lakos sz. Simon és Júdás tiszteletére kápolnát emelt. Évek után megrongáltatván, jótevőre talált Major Gáspárban, ki 1774. év körül a kápolnát kijavíttatta és szent Sebestyén és Rochus tiszteletére felszentelte. Miután pedig az 1780. utáni vihar ezt is megsemmisítette, mint sok más üdvös intézeteket, Jurcsik János, szinte magyar-szölgyéni juhász 1826. csak nem az előbbi kápolna helyén egy ujat építtetett, mely azon évben a szent család tiszteletére felszenteltetett. Keresztjáró hétben, kedden a sz. Mihály templomából ide vezettetik a körmenet." (Szabó 1865, 414) „A nagy pestisjárvány esztendejében — 1710-ben — Kontra Mihály Simon és Júda tiszteletére kápolnát emelt Magyarszőgyénben. Annak a kápolnának az elődjéről van szó, mely a volt Diósliget sarkában, az út feletti dombon található. Ez a ma már lakott vidék, akkor még a falu széle volt. Kapcsolódott később a kopott temetőnek nevezett területhez, mely ezen épülettől nyugatra, a fehérkereszt felé terült el. A temető akkor még működött, ide temették a járvány nagyszámú áldozatát is. Évtizedek múltán a kápolna megrongálódott, 1774 táján Major Gáspár kijavíttatta. 1780 körül a hatalmas szélvihar teljesen megsemmisítette. Jurcsik János juhász 1826-ban az előbbi helyére újat épített a Szent család tiszteletére. Hosszú ideig, a keresztjáró napok keddjén, minden esztendőben körmenet ment ide és szertartás volt az épületben...” (Gábris 1995, 160) |
Rövid URL | |
ID | 31558 |
Módosítás dátuma | 2017. december 28. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentháromság |
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1722 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722 A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük! Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán: TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31413 |
Módosítás dátuma | 2017. december 29. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Település | Csécsénypatony [Čečínska Potôň] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén (Lég irányában) áll a szemmel léthatóan nem túl régen épített, nyeregtetős, barnára festett bádoggal fedett kis kápolna. Tetején fém (kovácsoltvas?) kereszt. A bejáratot fém rács zárja el. Bent padok nincsenek, nem is férnének el. Az oltárkép egy, eredendően lakásbelsőt díszítő szentkép, de a többi, oltáron és körülötte lévő tárgyakról is úgy tűnik, akár egy szent raktár (deponia sacra). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A bejárat két oldalán egy-egy tujabokor. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 31158 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 23. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ÉN VAGYOK A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS |
Leírás | Ipolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit! |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Sok élővirág és mécses! |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 30245 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | piéta |
Hely | határ |
Helyi megnevezés | kápolna |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta; Bendík Béla (fotó) |
Leírás | A téglalap alaprajzú kápolna vaskos, háromszintes, toronnyal bír, melynek első emeletén egy ívelt, második emeletén három csúcsíves ablakot helyeztek el. Az épületet vörösre festett bádogtető fedi, hátsó részén a fémkereszt mellé villámhárítót szereltek, a tornyot gömbre állított fémkereszt díszíti, melynek egyik vízszintes szára letört. A belső teret két oldalsó, ívelt kis ablak világítja meg. Az oltár eredeti szobrát a templomban őrzik, helyére egy újabb piétát tettek. Régebben a kápolna előtt fakereszt állott, amit 2004-ben műkőfeszületre cseréltek. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Megjegyzés | A legenda szerint egy fa alatt Szűz Mária fésülködött, és megmosakodott a forrás vizében, ezért a forrás vizének gyógyító ereje támadt. Leginkább a szem betegségeit gyógyítgatták vele, de egyéb bajokra is alkalmazták. Mikor az említett nagy fát ki akarták vágni, vérezni kezdett, ezért elálltak a szándéktól. (Hála, 2000) A kápolnát 1829-ben építették a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. (Fábián János, 1864) Lokális jellegű kegyhely, búcsúját szept. 15-én tartják. Régebben a templomból körmenettel mentek a hívők a „kútyikához”, ma személygépkocsikkal közelítik meg, ezért esős időjárás esetén csak a templomban szolgáltatnak szentmisét. A kápolnát is a Rózsafüzér Társulat tagjai tartják rendben. |
Rövid URL | |
ID | 29767 |
Módosítás dátuma | 2019. február 19. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Rövid URL | |
ID | 29459 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentháromság |
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült, Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor. |
Irodalom | – Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2001; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 29422 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Sárkány-kápolna |
Egyéb hely | A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | elpusztult |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1815 (újjáépítve 1900/1901) |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | “A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok.. Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.) Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-kor. Katolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.) Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek. Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.) |
Irodalom | Katolikus Értesítő 1940, 1942 Komáromi Lapok 1900, 1901 Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7 Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992 |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 29300 |
Módosítás dátuma | 2021. augusztus 3. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Ciglédi Mária-kápolna, kutacska |
Egyéb hely | A völgyben |
Anyag | tégla / bádog / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1933 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | 1933 Üdvözlégy Mária Kürti, Szent-Istváni, Füri, Szőgyéni, Hidegvölgyi és Nagyölvedi hívek adományaiból |
Leírás | Alapja homokkő, egy régi szobortöredék is beépítve, tégla, bádog tető. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A völgyben, árnyas szomorúfüzek alatt található a forrás, a ciglédi kutacska, amelynek vizét gyógyhatásúnak tartják, és hozzá gazdag mondaanyag kapcsolódik. E forrás fölé építtették a kürti és környékbeli települések lakóinak adományából a Mária-kápolnát 1933-ban. A téglából készült kápolna alapjaiba befalazták a római katolikus templom 1928-29-es tatarozása során fölöslegessé vált, régibb szobortöredékeket is. Mennyezeti freskóját Thain János készítette 1934-ben, s Jézust ábrázolja Jákob kútjánál. Az oltáron Szűz Mária szobra látható, a falakon pedig hálaadó emléktáblák. |
Irodalom | Danczi Lajos: Cigléd kegyhely. Kézirat h.n. 1987Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1995, 23-24Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 42-43 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Megjegyzés | Tkp. A szent forrás fölé épült. |
Rövid URL | |
ID | 29072 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képes fa / kápolna |
---|---|
Melléktéma | lourdesi barlang |
Hely | temető |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1937 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Negyed [Neded] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Isten irgalmából itt várja a boldog feltámadást / HOLLY JÁNOS / főtanitó / 1850 –1908 / Meghalt boldog házasságának 30dik / Negyedi működésének 25 és / hivatásának 40dik esztendejében. / Nyugodjék békében! / Örök világosság fényeskedjék neki! / és neje / SZKALICZAY MÁRIA / 1859-1925 |
Leírás | A kis kápolna, tornyában haranggal, a temetői nagykereszt közelébe épült 1937-ben, helyi adatközlők szerint “hálából”. Állítólag tábla is volt benne, amiről kiderült, hogy ki állíttatta, de nem találtuk. Belül lourdesi barlangként kiképezve, s néhány hálatábla is lóg benne és jobb oldalt egy falba épített sírkő van. Korábban a közeli temetői nagykeresztnél, mostanában előtte mindenszentekkor létánia. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Megjegyzés | Adatközlők: Varga János, sz. 1919, Varga Jánosné Ujvári Mária 1923 |
Rövid URL | |
ID | 27886 |
Módosítás dátuma | 2021. március 24. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Farnad [Farná] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1834 |
Leírás | A szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnában az oltáron valamikor a szent fából készült szobra állott. Mivel ezt a nyolcvanas évek végén elrabolták, a néhány esztendővel később felújított kápolnába egy festmény került. A Szent Orbán pápát ábrázoló kép hátterében (talán éppen a farnadi) szőlőhegy látható. A képtől jobbra és balra is falfreskók szőlőhegyi részletekkel és egy-egy angyallal. A bal oldali egy fürt szőlőt, a jobb oldali pedig egy csomó cseresznyét tart a kezében. Lásd még: Farnad_01a |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A falu r. kat. hívői 1943-ig Orbán-napkor körmenetet, proseciót rendeztek a szőlőhegyre. Ekkor Urbankóhoz imádkoztak, énekeltek, hogy segítse meg a szőlőtermést. A szőlőhegyen lévő májusi cseresznyéből nagy kosarakra valót gyűjtöttek, s a körmenetben résztvevők kaptak belőle egy kisebb marékra valót, amit Orbán-cseresznyének hívtak – mesélte Klebecska István (sz. 1928) szőlősgazda. Hallott ugyan olyasmiről, hogy valahol Orbánt a rossz termés esetén megbüntették, de szerinte Farnadon ilyesmi nem történt. A településen egyébként 1989 után felújították az Orbán-napi körmeneteket. |
Irodalom | Liszka J.: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 131. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1993 |
Rövid URL | |
ID | 27529 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Fajkürt [Dedinka] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A temető közelében áll az elhanyagolt, 19. században épült kápolna. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27528 |
Módosítás dátuma | 2017. november 25. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Település | Debrőd [Debraď] |
Megye | Abaúj-Torna |
Leírás | Meglehetősen nagy méretű kápolna, az oltárkép Szent család. A környező falakon is több kép: Jézus-szíve, Mária-szíve stb. Padok nincsenek benne, bár elférnének. |
Az adatfelvétel ideje | 1998.8.13. |
Rövid URL | |
ID | 27451 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |