Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Magyarok Nagyasszonya |
Anyag | kő |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Rövid URL | |
ID | 23693 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Anyag | kő |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Rövid URL | |
ID | 23679 |
Módosítás dátuma | 2021. július 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Rövid URL | |
ID | 23653 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | kereszt / egyéb típus |
---|---|
Melléktéma | II. világháborúban elesettek emlékhelye |
Hely | temető |
Anyag | fa / kő / beton |
Állapot | felújított |
Datálás | 1989 után |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE NA PAMIATKU OBETIAM II. SVETOVEJ VOJNY |
Leírás | Az emlékhely a Rozália parkban a kápolnától jobbra található. Öt gránittábla és egy kb. 5 m magas fakereszt őrzi a II. világháborúban elesett gútaiak emlékét. A gránittáblák közül négy csaknem egyforma méretű, a táblákon összesen 194 hősi halott neve és a születésük évszáma szerepel. Az ötödik, úgymond központi tábla, méretben eltér a többitől, rajta pedig kétnyelvű vésett, fehérre festett betűkkel felirat olvasható. A többi tábla feliratát, nevekkel, lásd: Tornóczi Nagy 2011. A központi tábla mögött, a neveket tartalmazó gránittábláktól távolabb állították fel az emlékhelyhez tartozó sötétbarna, lazúrozott fakeresztet. A függőleges keresztszár alul 85 cm magasságban feketére festett vas talapzatba van beszorítva. A kereszt magassága: kb. 500 cm A kereszt szélessége: kb. 150 cm A keresztszár méretei: 20 cm x 19 cm A keresztet 2006. augusztus 20-i vihar az alsó keresztszárnál kettétörte, de rövidesen rendbehozták és újra felállították. |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 251–254. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | Kürti Endre így ír az emlékhelyről a Gútai Hírözön független közéleti havilapban: „…Maga az emlékhely 1990-ben, közadakozásból került kialakításra. Nagyon valószínű, hogy a névsor nem teljes, hiszen konkrét adatok nem álltak rendelkezésre. Azok nevei kerültek fel a táblákra, akiket a hozzátartozók bejelentettek. Bizonyára, az eseményektől eltelt közel ötven év múltán, élő gútai hozzátartozóik nem lévén, több olyan gútai neve is feledésbe merült, akiket a második világégés csataterein ért végzetük. Kegyelet és tisztelet emléküknek” (Kürti 2007-2008, 12.-1., 4.). Mindenszentek és Halottak napján az emberek a táblák talapzatánál virágcsokrokat helyeznek el és gyertyát gyújtanak. |
Rövid URL | |
ID | 23648 |
Módosítás dátuma | 2019. január 16. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szent Rozália; Szűz Mária |
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Tornóczi Nagy Andrea |
Leírás | A Szent Rozália kápolna az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Szlovákia műemlékjegyzéke így jellemzik: „Temetői barokk kápolna a 18. sz. 50-es éveiből későbbi, 19. sz.-i tornyocskával. Kisebb, hosszúkás szakrális épület félköríves záródással és volutás homlokcsúccsal. Fogazott keresztboltozat, záróköve koncha, lunettával. Homlokzatait féloszlopok tagolják, ezek párkányfejezetének felépítményi része a tetőpárkányhoz vezet. A volutás homlokcsúcs közepében szoborfülke Szűz Mária-plasztikával. A szegmenszáródású csúcs mögött hasáb alakú tetőtornyocska emelkedik, zsalus hangnyílásokkal”. A kápolnában a bejárattal szemben Szent Rozáliát ábrázoló oltárkép látható. Az olajfestmény Rozáliát a barlang bejáratánál ábrázolja imádkozás közben. Az oltár két szélén egy-egy porcelán angyal, mellettük vázában művirág, réz gyertyatartóban fehér gyertya. A kép bal oldalán Jézust, jobb oldalán Szűz Máriát ábrázoló festményt találunk. A kápolna bal oldalán, a falon egy feszület látható. A kápolna mindkét oldalán padokat helyeztek el. |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 247–248. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: „… meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…”(2) Maga a kápolna nagyon rossz állapotban van. Falai nedvesek, mállik le a festék, ami a mellékletben található képeken is jól látható. 1978. július 18-án Berkes Imre plébános kérvényezte a Járási Nemzeti Bizottságnál a kápolna restaurálását, a kérvényéhez részletes kalkulációt csatolt, amely szerint az elvégzendő felújítási munkák összesen 57.826,- Kčs koronát igényelnének. A járási nemzeti bizottság műemlékről lévén szó, az engedélyt a restaurálásra 1978 év végéig szigorú feltételek mellett megadta. 1996–1998 között a kápolnát ismét restaurálták. Ennek költségeit a Kromberg & Schubert cég állta, a város vezetőségével történt megállapodás alapján. Az egyik női adatközlőm elmondása szerint a II. világháború végéig Halottak napján három misét is tartottak a kápolnában (3). A rendszerváltást követő pár évben újra volt istentisztelet Halottak napján a kápolnában (4). Ma már csak március 15.-hez és augusztus 20.-hoz kapcsolódó ünnepségek alkalmával (melyeket a kápolna mellett tart meg a város vezetősége) nyitják ki a kápolnát, hogy a hangosításhoz innét nyerjenek villanyáramot. |
Rövid URL | |
ID | 23645 |
Módosítás dátuma | 2019. január 16. |
Hely | temető |
---|---|
Helyi megnevezés | Mindenki keresztje |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1892 |
Szimbólum | INRI |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | 1892. |
Leírás | Rózsaszínű süttői mészkőből készült az egész kisemlék, amely jelenleg a Szent Rozália kápolna mellett, annak baloldalán van elhelyezve. Mostani helyére a temető parkká alakításakor került. Lábazata két részből áll; felső, oszlopszerűen kialakított részének közepén vésett, ezüstszínű festékkel átkent felirat, évszám látható. A felirati mező táblaszerűen lett kialakítva, sötétebb színű, úgy tűnik, mintha az idők során többször átfestették volna. A felirati mezőt ezüstszínű festékkel körbefestették. Felül a lábazat párkányszerűen kiszélesedik. A kereszt íves szárvégződésű, rajta öntöttvasból készült, sötétszínűre festett, de időközben megkopott, rozsdás korpusz. A függőleges keresztszár alsó része szélesebb, benne 53 cm magas és 14 cm mély szoborfülkét találunk. A keresztszár felső részén stilizált lobogó formában két sorba szedve I. N. R. I. felirat olvasható. A III. katonai felmérés idejéből származó térképen jelölve van két nagykereszt. Ezek közül azonban egyik sem lehet az általunk tárgyalt feszület, mert a térkép az 1869. és 1887. közötti viszonyokat szemlélteti, a feszületet viszont 1892-ben állították. Elképzelhető, hogy időközben valamelyik, a temetőben álló nagykeresztek közül tönkrement (megrongálódott, javításra szorult), így annak a helyébe állították ezt a feszületet. Ennek kiderítésével kapcsolatban azonban még további kutatások szükségesek. |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 249–250. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Megjegyzés | A feszület adatai: Talapzatának méretei: 110 cm x 124 cm x 12 cm A lábazat alsó részének méretei: 100 cm x 77 cm x 32 cm A lábazat felső részének méretei: 59 cm x 51 cm x 138 cm A felirati mező méretei: 30,5 cm x 18 cm A kereszt magassága: 200 cm A kereszt szélessége: kb. 90 cm A korpusz magassága: 100 cm Tájolás: észak-kelet Egy női adatközlő így mesélt a feszületről: „Az olyan kereszt vót, hogy akiknek má elszármoztak a hozzátartozóik, vagy kihaat (kihalt) a család, ott mindenki gyújthatott gyertyát. Mindenkinek a keresztye vót. Az is má nemtudom nem-i a harmadik helyen van.” Adatközlőm úgy emlékszik, hogy a keresztjáró napokon (kb. a II. világháború végéig) ehhez a feszülethez is jöttek könyörögni az akkori katolikus iskola növendékei a kántor vezetésével (2). A kereszt talapzatán Mindenszentekkor számos gyertyát és mécsest, elé pedig virágcsokrokat helyeznek el az emberek. |
Rövid URL | |
ID | 23643 |
Módosítás dátuma | 2019. január 16. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | ERECTA ZELO IMPENSIS OPPIDA ANNO 1707 [ford. A VÁROS BUZGÓ HÍVŐ POLGÁRAI 1797] |
Leírás | A római katolikus templom bejáratától jobbra, beton alapon áll a süttői mészkő feszület, öntöttvas korpusszal, kovácsoltvas kerítéssel körülvéve. Valamikor nagyobb korpusz lehetett rajta, amit a kereszt szárain látható, a korpusz felerősítésére szolgáló lyukak bizonyítanak. A talapzaton, a címerpajzsszerű kiképzésen helyet kapó szöveg fölött valamikor lehetett egy másodlagosan elhelyezett tábla, amit egy szabályos téglalapot alkotó nyolc lyuk bizonyít. (L.J. 1998) A templom bejáratától balra helyezkedik el. A hatszög alakú terület, amelyen ez a kereszt áll, feketére festett kovácsoltvas kerítéssel van körülvéve. A kereszt, csakúgy, mint a lábazat és a talapzat, süttői márványból készült. A talapzat négyszög alakú, hat részből áll, ezek négy vaspánttal vannak összekapcsolva. A lábazat lépcsőzetesen szűkülő hasáb, amely felül zárópárkányban végződik. Középső részén egy címer alakúra formált, 51 cm széles és 69 cm magas dombormű látható. Ezen a felületen vésett, latin nyelvű feliratot találunk. A márványon az idők során számos repedés keletkezett, így a felirat nagyon rosszul olvasható. (T.N.A. 2009) |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 235–236. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2009 |
Megjegyzés | A feszület adatai: A terület méretei: 360 cm x 350 cm A talapzat méretei: 148 cm x 128 cm x 9 cm A lábazat magassága: 130 cm A lábazat alsó részének méretei: 84 cm x 68 cm (megegyezik a zárópárkány legszélesebb részének méreteivel) A kereszt magassága: 190 cm A kereszt szélessége: kb. 90 cm A keresztszár méretei: 23 cm x 15,5 cm A korpusz magassága: 90 cm A kereszt, ugyanúgy mint a templom főbejárata, nyugati tájolású. A keresztszár téglalap alakú. A függőleges keresztszár felső részén téglalap alakú táblán domború betűkkel INRI felirat olvasható. A felirat alatt ezüstszínűre festett öntvény korpusz látható. A keresztszár tövében műanyag virágból készített koszorú és műanyag virágcsokor van elhelyezve. A kereszt körüli terület gondozott, előtte vázában gyakran van virág. A feltámadási körmenet kezdete előtt a hívek a kereszt talapzatán égő mécsest helyeznek el. A körmenet a templomból jövet először ez előtt a kereszt előtt halad el. 1910. június 29-én kelt alapítványi oklevélből kiderül, hogy a „Sz. Missó kereszt” amelyet 1797-ben emeltek, „eddig a Gúta községi elöljáróság kezelése alatt állott”, majd 1910-től a gútai plébánia gondozása alá került. Az alapítvány számára 50 koronát tőkésítettek a hívek adományaiból (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910). (T.N.A.2009) |
Rövid URL | |
ID | 23640 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1831 |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN IRGALMAZ MINÉKÜNK. SZENTSÉGES SZŰZ MÁRIA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. Hasonló megoldással hátul: EMLÉK MELYET KÖZÖS BUZGÓSÁGGAL EMELTETTÜNK MI GUTTA M: VÁROSA HÍVEI, MIDŐN A VESZE- DELMES CHOLERA NYAVALYA KÖZÜLÜNK SOKAKAT HIRTELEN ÉS KÍNOS HALÁLLAL RAGADOTT EL. 1831 ESZ: SZ: JAKAB HAVA 31 |
Leírás | A római katolikus templom presbitériuma mögötti, enyhe kiemelkedésű mesterséges dombon, háttal a templomnak, kétlépcsős beton alapon nyugvó, süttői mészkőből készült, hasáb formájú, tagolt talapzatra helyezett dór oszlop négyzet alakú, kiszélesedő platóján látható, a felirat alapján 1831-re datálható (Szlovákia műemlékjegyzéke a 19. század első felére keltezi az objektumot. Vö. SPS–II: 61), egy kolera járvány okán fogadalomból emelt, homokkőből faragott Szentháromság-szobor (2. kép). A felhőtrónuson elhelyezkedő Atyaisten, jobbján a Fiústennel a köztük térdeplő, imára kulcsolt kezű Szűz Máriát koronázzák meg. A Fiúisten jobb kezében kereszt, baljával a koronát tartja. Az Atyaisten jobbjában a korona, bal kezét pedig egy, a térdén elhelyezett, kereszttel ellátott országalmán nyugtatja. Fölöttük aranyozott fém sugárnyalábok közt a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, ezüstre festett fém galambja. A talapzat elülső és hátulsó oldalának középső része úgy van kialakítva, mintha egy-egy téglalap alakú, kb. egy cm vastagságú tábla lenne rajta elhelyezve. Az objektumot nyolcszög alakban feketére festett, meglehetősen kopott és rongált kovácsoltvas kerítés övezi (kapuja hiányzik). A kerítésen belül, az objektumtól balra egy kb. egy méter magas, henger alakú műkő oszlop található, ami egykor a persely elhelyezésére szolgálhatott. Ehhez szolgáltat adalékot egy, 1910. június 29-ére keltezett, néhány gútai szakrális kisemlék (így egy kőkereszt, a Szent Vendel-szobor stb.) fenntartásáról rendelkező Alapítványi oklevél, amely a Szentháromság-szoborral kapcsolatos információkat is tartalmaz. Eszerint az 1910-ig a város által fenntartott szobor ekkortól a plébánia gondozásába került, miközben külön alapítványt nem hoztak neki létre. Az említett Alapítványi oklevélben olvasható, hogy a Szent Vendel- és a Szentháromság-szobor mellett is van egy-egy zárható kőpersely, így „az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (Az oklevelet Tornóczi Nagy Andrea tárta fel és közölte első alkalommal. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 122–124. p. /Jelek a térben 5./ Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 237–239. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23617 |
Módosítás dátuma | 2019. január 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | sárgaréz lap |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Imreg [Brehov] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt templom közelében, Assisi Szent Ferenc, keresztet tartó, egy megmunkálatlan terméskőre helyezett homokkő szobra. Nem messze tőle egy másik, hasonló csak valamivel kisebb kőtömbön sárgaréz tábla, rajta szlovák nyelvű „ferences ima” (františkánska modlitba). |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 23592 |
Módosítás dátuma | 2019. február 25. |
Fő téma | lourdesi barlang |
---|---|
Melléktéma | Szent Bernadett, lourdesi Szűz Mária |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / beton |
Datálás | 1989 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Imreg [Brehov] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus templom közelében, a Sujánszky-síremlék mögött áll a borostyánnal félig befutatott, terméskőből készült, kovácsoltvas ráccsal elzárt barlang. Benne lousrdesi Mária és Szent Bernadett polichróm szobra. |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 23584 |
Módosítás dátuma | 2019. február 25. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Szimbólum | INRI |
Település | Ipolyszalka [Salka] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 23553 |
Módosítás dátuma | 2021. június 22. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1753 |
Szimbólum | INRI / töviskoszorú |
Település | Ipolyszalka [Salka] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX VOTO PAVL CHMELIK A 1753 |
Leírás | A római katolikus templom kertjében, a kálváriastációktól koszorúzva álló kálváriakeresztet kovácsoltvas oromdíszekkel kialakított szögesdrót kerítés védi. A posztamens latin nyelvű felirata alapján Chmelik Pál emeltette a keresztet fogadalomból 1753-ban. Az alul kihasasodó, baluszteridomú pillértörzs fejezetén kövekből, kisebb sziklákból mintázott halom, ebből emelkedik ki a posztamenshez viszonyítva is nagyméretű feszület. A megfeszített Üdvözítő figurája polikróm (de már elhalványult) festésű, fején töviskorona, feje felett INRI felirat. A kereszt szárára lámpást applikáltak. [Utólagos leírás 2023. szeptemberi állapot alapján] |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 23545 |
Módosítás dátuma | 2023. szeptember 20. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település központban |
Anyag | kő |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kígyó / földgömb |
Település | Ipolyszalka [Salka] |
Megye | Hont |
Felirat | [A posztamensen az 1782-es évet kiadó latin nyelvű kronogramma:] MARIA NIS LAVDI BVS [P]OSVIT [I]OSEPHVS SZALAI PAROCHVS SZALKENSIS |
Rövid URL | |
ID | 23529 |
Módosítás dátuma | 2023. szeptember 20. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Mária |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1903 |
Szimbólum | INRI |
Település | Jablonca [Silická Jablonica] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Felirat | Isten dicsőségére Amerikából LESKÓ JULIANNA 1903. |
Leírás | A római katolikus templomhoz vezető lépcső alján, terméskő keretű, gondozott virágágyásban, beton alapon, homokkő lábazatra helyezve áll az öntöttvas feszület. A lábánál látható Mária-relief, és a korpusz is öntöttvas. |
Irodalom | L. Juhász Ilona–Liszka József: Szakrális kisemlékeink. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006, 43. p. (Jelek a térben 1./ Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul? Adalékok a szakrális kisemlékek állíttatási okainak ismeretéhez. In Ünneplő. Írások Verebélyi Kincső születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék 2005, 269–276. p. /Folcloristica 9./ Liszka József: Postavené z kresťanskej horlivosti? Dodatky k poznatkom o príčinách stavania malých sakrálnych pamiatok. In Maďarská literatúra a literárna veda na Slovensku v menšinovom a stredoeurópskom kontexte. Ondrej Mészáros szerk. Nitra: Univerzita Konštantina Filozofa 2008, 149–161. p. Liszka József: Zur Ehre Gottes… oder? Errichtungsanlässe sakraler Kleindenkmäler. In Andacht und Erinnerung. Gegenstand – Symbol – Handlung. Hg. von Bärbel Kerkhoff-Hader. Bamberg: Lehrstuhl für Europäische Ethnologie 2012, 123–133. p. /Bamberger Beiträge zur Europäischen Ethnologie 8./ |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 23495 |
Módosítás dátuma | 2019. március 7. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Kéménd [Kamenín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Az adatfelvétel ideje | 2006 |
Rövid URL | |
ID | 23472 |
Módosítás dátuma | 2022. április 29. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | háborús emlék |
Hely | település szélén |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul / rossz |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | INRI / kereszt |
Település | Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Rendes Erika |
Leírás | Beton alapon homokkő feszület, a lábazatban szoborfülkével (jelenleg egy műanyag virágcserép van benne, művirággal), fölötte, a korpusz alatt plasztikus kereszt-motívum, rozsdás öntöttvas korpusszal és INRI-táblával. Kovácsoltvas kerítés. A feszület eredetileg az első világháborúban elesett királyhelmeciek tiszteletére lett állítva 1920-ban. Az elesett katonák névsorát tartalmazó fémtábla a második világháború táján eltűnt. A világháborús emlék-funkciót feltehetően másodlagosan kapta, mert a helybéliek kis kálvária keresztnek hívják, és az egyházi körmeneteknek is állandó megállója volt. Igaz, hogy az elesettek lelki üdvéért szoktak itt imádkozni. A kőanyag is nagyon rossz állapotban és a környék is elhanyagolt. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Rövid URL | |
ID | 23451 |
Módosítás dátuma | 2019. március 14. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Szimbólum | INRI |
Település | Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Masszív beton alapon, hasábos műkő lábazat, rajta műkő kereszt, bronznak imitált öntöttvas feszülettel és INRI-táblával. A lábazathoz művirág-koszorúk erősítve. |
Az adatfelvétel ideje | 2004 |
Rövid URL | |
ID | 23448 |
Módosítás dátuma | 2019. március 14. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | lourdesi Szűz Mária |
Hely | temető |
Anyag | kő / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | INRI / kehely |
Település | Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Beton alapon, hasábos műkő lábazat, rajta a bádog feszület. A lábazatban üveggel borított szoborfülke, lourdesi barlangként kialakítva, benne a lourdesi Mária porcelán szobra. Fölötte plasztikus kehely-motívum, kereszt-szimbólumos ostyával. Bádog esővédő borító. Kovácsoltvas kerítés, a feszület két oldalán a kerítés anyagából kinövő egy-egy vas oszlopon virágtartó. Kehely-szerű cserepekben művirág. Művirág-koszorúk. |
Az adatfelvétel ideje | 2004 |
Rövid URL | |
ID | 23444 |
Módosítás dátuma | 2019. március 14. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Terméskő alapon, hasábos homokkő lábazat, rajta a feketére festett öntöttvas feszület. Lábánál öntöttvas angyal-figura. Fölötte és a korpusz lába alatt ovális felirattábla, amire eredetileg valószínűleg festve volt a szöveg. Mára lekopott. A lábazathoz művirág-koszorúk erősítve, a talapzat körül ültetett élővirágok (főleg büdöske). |
Az adatfelvétel ideje | 2004 |
Rövid URL | |
ID | 23440 |
Módosítás dátuma | 2019. március 14. |
Fő téma | templom |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kisudvarnok [Malé Dvorníky] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23351 |
Módosítás dátuma | 2022. május 8. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település központban |
Helyi megnevezés | Jézus képe |
Anyag | kő / kovácsolt vas |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1877 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kisudvarnok [Malé Dvorníky] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1877 1932 |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23342 |
Módosítás dátuma | 2022. május 8. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Rövid URL | |
ID | 23312 |
Módosítás dátuma | 2022. július 7. |
Fő téma | egyéb típus |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Pontos datálás | 1960 |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Stampay János / (1864 - 1960) / 44 éven köbölkúti / ig. tanító és kántor / 58 éven imakönyvének / szerzője és kiadója. / Kettős pápai érdemkeresztes. |
Leírás | Stampay János (1864 - 1960) síremléke |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23306 |
Módosítás dátuma | 2021. március 29. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Pontos datálás | 1781 |
Szimbólum | INRI |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A / 1781 / SM / |
Leírás | Ma a római katolikus templom előtt áll a homokkőből készült feszület. A korpusz és az INRI-tábla is kőből. A hatvanas évek közepe táján vitték a mai játszótér helyéről erre az új helyre. Az SM monogram állítólag Sátor Mihály nevét takarja (Gedai Sándor). "A" = Anno |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2009 |
Rövid URL | |
ID | 23301 |
Módosítás dátuma | 2021. március 29. |
Fő téma | templom |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Szimbólum | csillag / kereszt |
Település | Kolozsnéma [Klížska Nemá] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Leírás | Az előtérben a református, a háttérben a római katolikus templom a helyi temetőben. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Rövid URL | |
ID | 23299 |
Módosítás dátuma | 2021. március 23. |
Fő téma | lourdesi barlang |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | a kórház udvarán |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 23277 |
Módosítás dátuma | 2021. augusztus 3. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | víz mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József, L. Juhász Ilona (fotó) |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Rövid URL | |
ID | 23252 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / egyéb hely |
Egyéb hely | A Szent András-templom külső szoborfülkéjében |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | András-kereszt |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 23250 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | egyéb típus |
---|---|
Melléktéma | emléktábla |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Település | Komáromfüss [Trávnik] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 23245 |
Módosítás dátuma | 2021. március 30. |
Fő téma | kálvária |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / beton |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1901 |
Szimbólum | INRI |
Település | Komáromfüss [Trávnik] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Kálváriajelent (Krisztus keresztje és a két lator keresztjei, stáció nincs). Egy 1901-es alapítólevél alapján ekkor már létezett. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Rövid URL | |
ID | 23235 |
Módosítás dátuma | 2021. március 30. |