1 találat
Feszület – Nemespann [Paňa]
Részletek
1 találat
Fő téma | feszület / háborús emlék |
---|---|
Hely | település központban |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Szimbólum | csillag / INRI / kereszt / címer |
Település | Bélaház [Boleráz] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József, L. Juhász Ilona (fotó) |
Az adatfelvétel ideje | 2013 |
Rövid URL | |
ID | 104763 |
Módosítás dátuma | 2023. április 8. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Góréi kërëszt, Barátok kërësztje |
Egyéb hely | A Góré-hegy oldalában |
Anyag | fa / beton / tégla / öntöttvas |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1904 [Lehet, hogy csak a felújítás dátuma] |
Szimbólum | Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / csillag / gyertya / félhold / kehely / koszorú, töviskoszorú / Monstrancia / rozetta / angyal |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | [Középen, a kereszt lábának első felén:]1904
[A láb bal oldalán:]
Így szerette /
Isten /
a Világot /
Egyszülött /
Fiját adá /
érte
A 2004-es felújítás emléktáblája:
„…HA EGYSZER /
KIDŐLNE. ÚJAT TÉGY /
A HELYÉBE, /
HOGY AZ ŐSEINK /
EMLÉKE /
FENNMARADJON…” /
ÉPÍTVE ÉS FELÚJÍTVA /
|
Leírás | A ciglédi Szentháromság-kápolnától nem messze, a Góré-hegy (Kopasz Góré) oldalában egy fafeszület, a góréi kërëszt. A keresztet, amelyet Barátok keresztjének is hívnak, öt falu népe (Kürt, Fűr, Szőgyén, Nagyölved, Hidegvölgy) közadakozásból állíttatta annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta le a fehér barátokat (itt jegyzem meg, hogy a helyi hagyomány, miszerint a Góré-hegy tövében egykor pálos rendi kolostor lett volna, amit a hegyben található, s még az ötvenes évek során is megfigyelhető alagutak léte is alátámasztani látszik, a történeti irodalom alapján nem bizonyítható). A kereszt közelében szántás során időközönként még ma is fel-felbukkanó emberi csontokat a szántóvető ennek a keresztnek a lábához dobálja. Felirata szerint 1904-ben állíttatták, ám a Szekeres család hagyománya szerint sokkal régebbi. A kereszt szárán domború vésetek: az előlapon oltáriszentség, kétoldalt egy-egy gyertyával, alatta az évszám: 1904. Az alatt egy angyal kehellyel egy életfa mellett, majd koncentrikus körök és félhold, valamint hatágú csillag. A szár jobb oldalán vésetek, Krisztus szenvedéseinek jelképei: töviskoszorú, három nyíl, ostor. Danczi Lajos kéziratos munkája, amely a ciglédi kegyhelyet mutatja be, a Góréi kereszttel is foglalkozik: "A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút... a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. A lévai várba, tehát a Garam vize alatt; a szőgyéni templomhoz (ma már romokban ez a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút földalatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a 20. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig. Állítólag Kánya János bírósága idején a községi elöljáróság (századelő) kutatásba is fogott. A bíró néhány társával behatolt az alagútba, de a beomlások fárasztó eltávolítása, az alagút nehéz, párás levegője, a fáklyafény csekély ereje és az ismeretlen veszedelmek visszariasztották őket. Ugyanitt látni lehetett még akkor a beomlott remetebarlangokat. Ezek a látható jelek a 20. század közepéig megsemmisültek. Csak a fakereszt maradt a helyén. Ezt az időjárás viszontagságai, esők, szelek sem bírták tönkretenni."Az egyik idős asszony (sz. 1929) mesélte, hogy amikor tisztlányok voltak, mindig azon vitatkoztak, hogy ki vigye föl a virágot a góréi kereszthez. Azt tartották ugyanis, aki fölviszi, még abban az évben férjhez megy. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25-26. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45-46. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1993; 2013 |
Megjegyzés | Egy fekete gránittábla felirata tanúsága szerint 2004-ben a fa feszületet restaurálták és egy téglából készült, elöl nyitott védőépületet emeltek fölé. |
Rövid URL | |
ID | 29105 |
Módosítás dátuma | 2021. február 19. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1873 |
Szimbólum | alma / csillag |
Település | Nemespann [Paňa] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | SZÁNTHÓ JÁNOS MEGH. 1892. JÚL. 29. ÉLETE 76. ÉVÉBEN BIRÓ JUIANNA MEGH. 1878. ÁPR.12 ÉLTE 63. ÉVÉBEN. BÉKE PORAIRA! MEGVÁLTÁSUNK EZEN DICSŐ JELÉT A HIVEK LELKI ÖRÖMÉRE ÉS ÜDVÉRE ÁLLITATTA 1873. ÉV MÁJUS SZÁNTHÓ JÁNOS ÉS BIRÓ JULIANNA ITT ÓHAJTVÁN KIPIHE NNI AZ EGYÜTTLEÉLT ÉLET FÁRADALMAIT ÉS BEVÁRNI A BOLDOG FELTÁMADÁS ÖRÖMEIT. |
Leírás | Durva homokkőből készült, magas (becsülve ca. 5 m) feszület, fém korpusszal. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az eredetileg sírkereszt, ma inkább temetői nagykeresztként funkcionál. Mellette, mögötte két tujabokor, előtte élővirág, vályúszerű, műanyag virágtartóban, mécsesek. |
Irodalom | Csiffáry Melinda–Csuthy András: Nemespann műemlékei. Remény 25, 2014/32, 8–9. p. [konkrétan: 9. p.] |
Az adatfelvétel ideje | 2000. 4. |
Rövid URL | |
ID | 27842 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | csillag / INRI |
Település | Albár [Dolný Bar] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | 1998: A falunak Dunaszerdahely felé eső végén, kanyarban, négy betonoszlophoz erősített drótkerítéssel körbevéve áll a Mária mellékalakos homokkő feszület. A korpusz és az INRI-tábla is homokkőből. Rajta még a második világháború lövöldözéseinek nyomai. Ugyanabból a műhelyből mint a falunak a Mad felé eső végén álló feszület. 2000: 2000 tavaszán felújították |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2000 |
Rövid URL | |
ID | 25746 |
Módosítás dátuma | 2017. december 30. |