Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum » Szakrális kisemlék kategóriák » szobor szobor – Szlovákiai Magyar Adatbank – Szakrális Kisemlék Archívum
Szakrális kisemlék - szobor
6 találat

Szobor – Jézus-szíve – Gúta [Kolárovo]
Szobor – Jézus-szíve – Gúta [Kolárovo]
Település: Gúta [Kolárovo]

Fő téma: szobor

Anyag: egyéb anyag

Hely: útkereszteződés / egyéb hely

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témaszobor
Helyútkereszteződés / egyéb hely
Egyéb helyA faluban, nyolcszögletű kis kertben
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot
Datálás1945 előtt
Pontos datálás1928
Szimbólumszív
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőTornóczi Nagy Andrea
FeliratÚr Jézusnak, a lelkek királyának az Ő legszentebb Szívének dicsőségére emeltette 1928. évben Madarász Erazmus családja
LeírásNyolcszögletű kis kertben áll az embermagasságnál nagyobb szobor. Betonba ágyazott kovácsoltvas kerítés. Körülötte fenyőfák.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA szobor állaga jó, a környezet viszont nagyon elhanyagolt.
IrodalomTornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 237–239. p.
Az adatfelvétel ideje2000
Rövid URL
ID30721
Módosítás dátuma2019. január 13.

Szobor – Szűz Mária – Gúta [Kolárovo]
Szobor – Szűz Mária – Gúta [Kolárovo]
Település: Gúta [Kolárovo]

Fő téma: szobor

Anyag: / egyéb anyag

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Anyag / egyéb anyag
Egyéb anyagpolichróm homokkő
Állapot
Datálás19. század
Pontos datálás1872
Szimbólumkígyó / egyéb szimbólum
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József; Tornóczi Nagy Andrea
FeliratA jó Isten dicséretére állíttatta priv. Guta mezőváros sz. Olvasótársulata 1872 [A talapzaton elöl, lent:]Készi. BIRKMAYER. Győrött
LeírásMadonna-szobor a kisgyermek Jézussal, földgömbön, kígyóval (Immaculata?). A szobor fölött bádog borítólemez. Előtte fémből készült térdeplő, a talapzaton lámpás, villanykörtével, minden éjjel bekapcsolva. A házak közt egy telekrész kihasítva, nagy virágágyás körülötte, előtte két fenyőfa.
Az adatfelvétel ideje1999
Rövid URL
ID30718
Módosítás dátuma2019. március 5.

Szobor – Szent Vendel – Gúta [Kolárovo]
Szobor – Szent Vendel  – Gúta [Kolárovo]
Település: Gúta [Kolárovo]

Fő téma: szobor

Anyag: egyéb anyag

Hely: temető / egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helytemető / egyéb hely
Egyéb helykorábban az egykori Vásártér bejáratánál
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot / felújított
Datálás19. század
Pontos datálás1835
Szimbólumborjú / pásztorbot
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József; Tornóczi Nagy Andrea
Felirat…1835…[a többi olvashatatlan] [L.J. 1988] Tiged Tisztel Szent Vendelinus E Kö Sírodon Gutta Mezö Város Közönsége Mellyet a Te Tiszteletedre Emelt 1835 Esztbelt Márha Veszély Idein; Higy Ugy Partfogója Az Úr Istennel. [T.N.A. 2009]
LeírásAz egykori Vásártér bejáratánál álló szobor jelenleg a régi temető helyén kialakított park bejárata mellett található (vö.: Liszka 1992, 152-153, Liszka 1993, 194). A pásztorruhában, tarisznyával a vállán, hátára bocsátott kalappal, pásztorbottal ábrázolt szent lábánál borjú hever. A talapzaton elhelyezett felirat csak töredékeiben olvasható, de a datálás tisztán kivehető: 1835. [L.J. 1988]   A gútai Szent Vendel szobor jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai Iskola utca elején, a valamikori vásártéren állt. Kürti Endre írja a város emlékeit bemutató cikksorozatában, hogy Szent Vendel szobrát az eredeti helyéről a városi hővezeték építésekor távolították el, és a park kialakításakor került mostani helyére (Kürti 2004, 1). Szent Vendelt a szobor készítője pásztorruhában, nyakában köpennyel, bal vállán átvetett tarisznyával és a hátára csúsztatott kalappal ábrázolja. Lába mellett egy borjú hever. A szentnek korábban volt pásztorbotja is, amelyet két karjával átölelt, s amelynek alsó vége a jobb csizmájához, felső része pedig mellkasának bal oldalához volt támasztva. A pásztorbot Liszka 1988-ból származó fényképén még látható (Liszka 2000, 91). 1998-ban a szobrot megrongálták, a bot eltűnt, a borjú fejét letörték. A rongálásról a Dunatáj magyar nyelvű regionális hetilapban az alábbi hír jelent meg: „Megúszta az I. világháborút, a II. világégést, ám a múlt hét folyamán vandál kezek csúfították el … Az 1835-ös marhavész emlékére állíttatta Gúta városa a Szent Vendelt és báránykáját ábrázoló homokkőszobrot, amelyet pár éve felújítottak. Ismeretlen tettesek most letörték a bárány fejét, elcsúfítva a város oly kevés műemlékének egyik legértékesebb darabját.” (Dunatáj 1998/32, 2) A területet, amelyen a szobor elhelyezkedik, és amelyet hatszög alakban feketére festett kovácsoltvas kerítés vesz körül, lebetonozták. A kerítés nyitható kapujának felső részén a vasból kivágott felirat olvasható: SZ. VENDEL. A szobor adatai: A talapzat betonból készült, lépcsőzetes.
  1. lépcsőfok méretei: 135 cm x 95 cm x 13 cm
  2. lépcsőfok méretei: 98cm x 78 cm x 9 cm
A lábazat két részből áll, az alsó rész narancssárga színű terméskőből, míg a felső rész ugyanúgy, mint maga a szobor, fehér mészkőből készült. A lábazat alsó részének méretei: 71 cm x 54 cm x 33 cm A lábazat felső részének méretei: 57 cm x 45 cm x 150 cm A lábazat felső részén található egy kerettel körbehatárolt 39 cm x 55 cm nagy felirati mező, melyben barna színűre festett, vésett betűkkel  áll a felirat. A szobor tájolása: észak-nyugat A kisemléknek alapítványt nem hoztak létre. A már korábban említett 1910. június 29-én kiállított Alapítványi oklevél leírja, hogy Szent Vendel szobra mellett, csakúgy, mint a Szentháromság szobornál található egy zárható kőpersely, amelyben a hívők az adományaikat szokták elhelyezni. „Az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910). [T.N.A. 2009]
IrodalomJuhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban. Pozsony 1996, 159. p. Liszka József: A megtermelt javak cseréje. In Gúta hagyományos gazdálkodása… Komárom 1992, 145-156. p. Liszka József: “Jószágunkat őrizd meg…” Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. In Madách Kalendárium 1994. Pozsony 1993, 193-195. p. Liszka József: Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. Ethnographia 1994, 109. p. Liszka József: Szent képek tisztelete… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 74-75. p. Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 235–236. p.
Az adatfelvétel ideje1988; 2009
Rövid URL
ID30714
Módosítás dátuma2019. január 15.

Szobor – Szentháromság – Gúta [Kolárovo]
Szobor – Szentháromság – Gúta [Kolárovo]
Település: Gúta [Kolárovo]

Fő téma: szobor

Anyag:

Hely: templom mellett / útkereszteződés

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helytemplom mellett / útkereszteződés
Anyag
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1831
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József; Tornóczi Nagy Andrea; L. Juhász Ilona (foto)
FeliratSZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN IRGALMAZ MINÉKÜNK. SZENTSÉGES SZŰZ MÁRIA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK.   Hasonló megoldással hátul:   EMLÉK MELYET KÖZÖS BUZGÓSÁGGAL EMELTETTÜNK MI GUTTA M: VÁROSA HÍVEI, MIDŐN A VESZE- DELMES CHOLERA NYAVALYA KÖZÜLÜNK SOKAKAT HIRTELEN ÉS KÍNOS HALÁLLAL RAGADOTT EL. 1831 ESZ: SZ: JAKAB HAVA 31
LeírásA római katolikus templom presbitériuma mögötti, enyhe kiemelkedésű mesterséges dombon, háttal a templomnak, kétlépcsős beton alapon nyugvó, süttői mészkőből készült, hasáb formájú, tagolt talapzatra helyezett dór oszlop négyzet alakú, kiszélesedő platóján látható, a felirat alapján 1831-re datálható (Szlovákia műemlékjegyzéke a 19. század első felére keltezi az objektumot. Vö. SPS–II: 61), egy kolera járvány okán fogadalomból emelt, homokkőből faragott Szentháromság-szobor (2. kép). A felhőtrónuson elhelyezkedő Atyaisten, jobbján a Fiústennel a köztük térdeplő, imára kulcsolt kezű Szűz Máriát koronázzák meg. A Fiúisten jobb kezében kereszt, baljával a koronát tartja. Az Atyaisten jobbjában a korona, bal kezét pedig egy, a térdén elhelyezett, kereszttel ellátott országalmán nyugtatja. Fölöttük aranyozott fém sugárnyalábok közt a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, ezüstre festett fém galambja. A talapzat elülső és hátulsó oldalának középső része úgy van kialakítva, mintha egy-egy téglalap alakú, kb. egy cm vastagságú tábla lenne rajta elhelyezve. Az objektumot nyolcszög alakban feketére festett, meglehetősen kopott és rongált kovácsoltvas kerítés övezi (kapuja hiányzik). A kerítésen belül, az objektumtól balra egy kb. egy méter magas, henger alakú műkő oszlop található, ami egykor a persely elhelyezésére szolgálhatott. Ehhez szolgáltat adalékot egy, 1910. június 29-ére keltezett, néhány gútai szakrális kisemlék (így egy kőkereszt, a Szent Vendel-szobor stb.) fenntartásáról rendelkező Alapítványi oklevél, amely a Szentháromság-szoborral kapcsolatos információkat is tartalmaz. Eszerint az 1910-ig a város által fenntartott szobor ekkortól a plébánia gondozásába került, miközben külön alapítványt nem hoztak neki létre. Az említett Alapítványi oklevélben olvasható, hogy a Szent Vendel- és a Szentháromság-szobor mellett is van egy-egy zárható kőpersely, így „az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (Az oklevelet Tornóczi Nagy Andrea tárta fel és közölte első alkalommal.  
IrodalomLiszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 122–124. p. /Jelek a térben 5./ Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 237–239. p.
Az adatfelvétel ideje1998; 2015
Rövid URL
ID23617
Módosítás dátuma2019. január 13.

6 találat