6 találat
6 találat
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés / egyéb hely |
Egyéb hely | A faluban, nyolcszögletű kis kertben |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1928 |
Szimbólum | szív |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | Úr Jézusnak, a lelkek királyának az Ő legszentebb Szívének dicsőségére emeltette 1928. évben Madarász Erazmus családja |
Leírás | Nyolcszögletű kis kertben áll az embermagasságnál nagyobb szobor. Betonba ágyazott kovácsoltvas kerítés. Körülötte fenyőfák. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A szobor állaga jó, a környezet viszont nagyon elhanyagolt. |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 237–239. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 30721 |
Módosítás dátuma | 2019. január 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1872 |
Szimbólum | kígyó / egyéb szimbólum |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | A jó Isten dicséretére állíttatta priv. Guta mezőváros sz. Olvasótársulata 1872 [A talapzaton elöl, lent:]Készi. BIRKMAYER. Győrött |
Leírás | Madonna-szobor a kisgyermek Jézussal, földgömbön, kígyóval (Immaculata?). A szobor fölött bádog borítólemez. Előtte fémből készült térdeplő, a talapzaton lámpás, villanykörtével, minden éjjel bekapcsolva. A házak közt egy telekrész kihasítva, nagy virágágyás körülötte, előtte két fenyőfa. |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 30718 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | temető / egyéb hely |
Egyéb hely | korábban az egykori Vásártér bejáratánál |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1835 |
Szimbólum | borjú / pásztorbot |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | …1835…[a többi olvashatatlan] [L.J. 1988] Tiged Tisztel Szent Vendelinus E Kö Sírodon Gutta Mezö Város Közönsége Mellyet a Te Tiszteletedre Emelt 1835 Esztbelt Márha Veszély Idein; Higy Ugy Partfogója Az Úr Istennel. [T.N.A. 2009] |
Leírás | Az egykori Vásártér bejáratánál álló szobor jelenleg a régi temető helyén kialakított park bejárata mellett található (vö.: Liszka 1992, 152-153, Liszka 1993, 194). A pásztorruhában, tarisznyával a vállán, hátára bocsátott kalappal, pásztorbottal ábrázolt szent lábánál borjú hever. A talapzaton elhelyezett felirat csak töredékeiben olvasható, de a datálás tisztán kivehető: 1835. [L.J. 1988]
A gútai Szent Vendel szobor jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai Iskola utca elején, a valamikori vásártéren állt. Kürti Endre írja a város emlékeit bemutató cikksorozatában, hogy Szent Vendel szobrát az eredeti helyéről a városi hővezeték építésekor távolították el, és a park kialakításakor került mostani helyére (Kürti 2004, 1).
Szent Vendelt a szobor készítője pásztorruhában, nyakában köpennyel, bal vállán átvetett tarisznyával és a hátára csúsztatott kalappal ábrázolja. Lába mellett egy borjú hever. A szentnek korábban volt pásztorbotja is, amelyet két karjával átölelt, s amelynek alsó vége a jobb csizmájához, felső része pedig mellkasának bal oldalához volt támasztva. A pásztorbot Liszka 1988-ból származó fényképén még látható (Liszka 2000, 91). 1998-ban a szobrot megrongálták, a bot eltűnt, a borjú fejét letörték. A rongálásról a Dunatáj magyar nyelvű regionális hetilapban az alábbi hír jelent meg:
„Megúszta az I. világháborút, a II. világégést, ám a múlt hét folyamán vandál kezek csúfították el … Az 1835-ös marhavész emlékére állíttatta Gúta városa a Szent Vendelt és báránykáját ábrázoló homokkőszobrot, amelyet pár éve felújítottak. Ismeretlen tettesek most letörték a bárány fejét, elcsúfítva a város oly kevés műemlékének egyik legértékesebb darabját.” (Dunatáj 1998/32, 2)
A területet, amelyen a szobor elhelyezkedik, és amelyet hatszög alakban feketére festett kovácsoltvas kerítés vesz körül, lebetonozták. A kerítés nyitható kapujának felső részén a vasból kivágott felirat olvasható: SZ. VENDEL.
A szobor adatai:
A talapzat betonból készült, lépcsőzetes.
|
Irodalom | Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban. Pozsony 1996, 159. p. Liszka József: A megtermelt javak cseréje. In Gúta hagyományos gazdálkodása… Komárom 1992, 145-156. p. Liszka József: “Jószágunkat őrizd meg…” Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. In Madách Kalendárium 1994. Pozsony 1993, 193-195. p. Liszka József: Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. Ethnographia 1994, 109. p. Liszka József: Szent képek tisztelete… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 74-75. p. Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 235–236. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1988; 2009 |
Rövid URL | |
ID | 30714 |
Módosítás dátuma | 2019. január 15. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Magyarok Nagyasszonya |
Anyag | kő |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Rövid URL | |
ID | 23693 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Rövid URL | |
ID | 23653 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1831 |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN IRGALMAZ MINÉKÜNK. SZENTSÉGES SZŰZ MÁRIA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. Hasonló megoldással hátul: EMLÉK MELYET KÖZÖS BUZGÓSÁGGAL EMELTETTÜNK MI GUTTA M: VÁROSA HÍVEI, MIDŐN A VESZE- DELMES CHOLERA NYAVALYA KÖZÜLÜNK SOKAKAT HIRTELEN ÉS KÍNOS HALÁLLAL RAGADOTT EL. 1831 ESZ: SZ: JAKAB HAVA 31 |
Leírás | A római katolikus templom presbitériuma mögötti, enyhe kiemelkedésű mesterséges dombon, háttal a templomnak, kétlépcsős beton alapon nyugvó, süttői mészkőből készült, hasáb formájú, tagolt talapzatra helyezett dór oszlop négyzet alakú, kiszélesedő platóján látható, a felirat alapján 1831-re datálható (Szlovákia műemlékjegyzéke a 19. század első felére keltezi az objektumot. Vö. SPS–II: 61), egy kolera járvány okán fogadalomból emelt, homokkőből faragott Szentháromság-szobor (2. kép). A felhőtrónuson elhelyezkedő Atyaisten, jobbján a Fiústennel a köztük térdeplő, imára kulcsolt kezű Szűz Máriát koronázzák meg. A Fiúisten jobb kezében kereszt, baljával a koronát tartja. Az Atyaisten jobbjában a korona, bal kezét pedig egy, a térdén elhelyezett, kereszttel ellátott országalmán nyugtatja. Fölöttük aranyozott fém sugárnyalábok közt a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, ezüstre festett fém galambja. A talapzat elülső és hátulsó oldalának középső része úgy van kialakítva, mintha egy-egy téglalap alakú, kb. egy cm vastagságú tábla lenne rajta elhelyezve. Az objektumot nyolcszög alakban feketére festett, meglehetősen kopott és rongált kovácsoltvas kerítés övezi (kapuja hiányzik). A kerítésen belül, az objektumtól balra egy kb. egy méter magas, henger alakú műkő oszlop található, ami egykor a persely elhelyezésére szolgálhatott. Ehhez szolgáltat adalékot egy, 1910. június 29-ére keltezett, néhány gútai szakrális kisemlék (így egy kőkereszt, a Szent Vendel-szobor stb.) fenntartásáról rendelkező Alapítványi oklevél, amely a Szentháromság-szoborral kapcsolatos információkat is tartalmaz. Eszerint az 1910-ig a város által fenntartott szobor ekkortól a plébánia gondozásába került, miközben külön alapítványt nem hoztak neki létre. Az említett Alapítványi oklevélben olvasható, hogy a Szent Vendel- és a Szentháromság-szobor mellett is van egy-egy zárható kőpersely, így „az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (Az oklevelet Tornóczi Nagy Andrea tárta fel és közölte első alkalommal. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 122–124. p. /Jelek a térben 5./ Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 237–239. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23617 |
Módosítás dátuma | 2019. január 13. |