Szobor – Szent Vendel – Gúta [Kolárovo]
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | temető / egyéb hely |
Egyéb hely | korábban az egykori Vásártér bejáratánál |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1835 |
Szimbólum | borjú / pásztorbot |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | …1835…[a többi olvashatatlan] [L.J. 1988] Tiged Tisztel Szent Vendelinus E Kö Sírodon Gutta Mezö Város Közönsége Mellyet a Te Tiszteletedre Emelt 1835 Esztbelt Márha Veszély Idein; Higy Ugy Partfogója Az Úr Istennel. [T.N.A. 2009] |
Leírás | Az egykori Vásártér bejáratánál álló szobor jelenleg a régi temető helyén kialakított park bejárata mellett található (vö.: Liszka 1992, 152-153, Liszka 1993, 194). A pásztorruhában, tarisznyával a vállán, hátára bocsátott kalappal, pásztorbottal ábrázolt szent lábánál borjú hever. A talapzaton elhelyezett felirat csak töredékeiben olvasható, de a datálás tisztán kivehető: 1835. [L.J. 1988]
A gútai Szent Vendel szobor jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai Iskola utca elején, a valamikori vásártéren állt. Kürti Endre írja a város emlékeit bemutató cikksorozatában, hogy Szent Vendel szobrát az eredeti helyéről a városi hővezeték építésekor távolították el, és a park kialakításakor került mostani helyére (Kürti 2004, 1). Szent Vendelt a szobor készítője pásztorruhában, nyakában köpennyel, bal vállán átvetett tarisznyával és a hátára csúsztatott kalappal ábrázolja. Lába mellett egy borjú hever. A szentnek korábban volt pásztorbotja is, amelyet két karjával átölelt, s amelynek alsó vége a jobb csizmájához, felső része pedig mellkasának bal oldalához volt támasztva. A pásztorbot Liszka 1988-ból származó fényképén még látható (Liszka 2000, 91). 1998-ban a szobrot megrongálták, a bot eltűnt, a borjú fejét letörték. A rongálásról a Dunatáj magyar nyelvű regionális hetilapban az alábbi hír jelent meg: „Megúszta az I. világháborút, a II. világégést, ám a múlt hét folyamán vandál kezek csúfították el … Az 1835-ös marhavész emlékére állíttatta Gúta városa a Szent Vendelt és báránykáját ábrázoló homokkőszobrot, amelyet pár éve felújítottak. Ismeretlen tettesek most letörték a bárány fejét, elcsúfítva a város oly kevés műemlékének egyik legértékesebb darabját.” (Dunatáj 1998/32, 2) A területet, amelyen a szobor elhelyezkedik, és amelyet hatszög alakban feketére festett kovácsoltvas kerítés vesz körül, lebetonozták. A kerítés nyitható kapujának felső részén a vasból kivágott felirat olvasható: SZ. VENDEL. A szobor adatai: A talapzat betonból készült, lépcsőzetes.
A lábazat két részből áll, az alsó rész narancssárga színű terméskőből, míg a felső rész ugyanúgy, mint maga a szobor, fehér mészkőből készült. A lábazat alsó részének méretei: 71 cm x 54 cm x 33 cm A lábazat felső részének méretei: 57 cm x 45 cm x 150 cm A lábazat felső részén található egy kerettel körbehatárolt 39 cm x 55 cm nagy felirati mező, melyben barna színűre festett, vésett betűkkel áll a felirat. A szobor tájolása: észak-nyugat A kisemléknek alapítványt nem hoztak létre. A már korábban említett 1910. június 29-én kiállított Alapítványi oklevél leírja, hogy Szent Vendel szobra mellett, csakúgy, mint a Szentháromság szobornál található egy zárható kőpersely, amelyben a hívők az adományaikat szokták elhelyezni. „Az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910). [T.N.A. 2009] |
Irodalom | Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban. Pozsony 1996, 159. p. Liszka József: A megtermelt javak cseréje. In Gúta hagyományos gazdálkodása… Komárom 1992, 145-156. p. Liszka József: “Jószágunkat őrizd meg…” Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. In Madách Kalendárium 1994. Pozsony 1993, 193-195. p. Liszka József: Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. Ethnographia 1994, 109. p. Liszka József: Szent képek tisztelete… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 74-75. p. Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 235–236. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1988; 2009 |
Rövid URL | |
ID | 30714 |
Módosítás dátuma | 2019. január 15. |
Hibát talált?
Üzenőfal