Szakrális Kisemlék - szobor

Szobor – Szent Vendel – Gúta [Kolárovo]

Szent Vendel-szobor, Gúta, 1831 (Foto: Liszka József, 1988)
Típusszobor
Helytemető / egyéb hely
Egyéb helykorábban az egykori Vásártér bejáratánál
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot / felújított
Datálás19. század
Egyéb datálás1835
Szimbólumborjú / pásztorbot
TelepülésGúta [Kolárovo]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József; Tornóczi Nagy Andrea
Felirat

…1835…[a többi olvashatatlan]

[L.J. 1988]

Tiged Tisztel

Szent Vendelinus

E Kö Sírodon

Gutta Mezö Város

Közönsége

Mellyet a Te Tiszteletedre

Emelt 1835 Esztbelt

Márha Veszély Idein;

Higy Ugy Partfogója

Az Úr Istennel.

[T.N.A. 2009]

Leírás

Az egykori Vásártér bejáratánál álló szobor jelenleg a régi temető helyén kialakított park bejárata mellett található (vö.: Liszka 1992, 152-153, Liszka 1993, 194). A pásztorruhában, tarisznyával a vállán, hátára bocsátott kalappal, pásztorbottal ábrázolt szent lábánál borjú hever. A talapzaton elhelyezett felirat csak töredékeiben olvasható, de a datálás tisztán kivehető: 1835. [L.J. 1988]

 

A gútai Szent Vendel szobor jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai Iskola utca elején, a valamikori vásártéren állt. Kürti Endre írja a város emlékeit bemutató cikksorozatában, hogy Szent Vendel szobrát az eredeti helyéről a városi hővezeték építésekor távolították el, és a park kialakításakor került mostani helyére (Kürti 2004, 1).

Szent Vendelt a szobor készítője pásztorruhában, nyakában köpennyel, bal vállán átvetett tarisznyával és a hátára csúsztatott kalappal ábrázolja. Lába mellett egy borjú hever. A szentnek korábban volt pásztorbotja is, amelyet két karjával átölelt, s amelynek alsó vége a jobb csizmájához, felső része pedig mellkasának bal oldalához volt támasztva. A pásztorbot Liszka 1988-ból származó fényképén még látható (Liszka 2000, 91). 1998-ban a szobrot megrongálták, a bot eltűnt, a borjú fejét letörték. A rongálásról a Dunatáj magyar nyelvű regionális hetilapban az alábbi hír jelent meg:

„Megúszta az I. világháborút, a II. világégést, ám a múlt hét folyamán vandál kezek csúfították el … Az 1835-ös marhavész emlékére állíttatta Gúta városa a Szent Vendelt és báránykáját ábrázoló homokkőszobrot, amelyet pár éve felújítottak. Ismeretlen tettesek most letörték a bárány fejét, elcsúfítva a város oly kevés műemlékének egyik legértékesebb darabját.” (Dunatáj 1998/32, 2)

A területet, amelyen a szobor elhelyezkedik, és amelyet hatszög alakban feketére festett kovácsoltvas kerítés vesz körül, lebetonozták. A kerítés nyitható kapujának felső részén a vasból kivágott felirat olvasható: SZ. VENDEL.

A szobor adatai:

A talapzat betonból készült, lépcsőzetes.

  1. lépcsőfok méretei: 135 cm x 95 cm x 13 cm
  2. lépcsőfok méretei: 98cm x 78 cm x 9 cm

A lábazat két részből áll, az alsó rész narancssárga színű terméskőből, míg a felső rész ugyanúgy, mint maga a szobor, fehér mészkőből készült.

A lábazat alsó részének méretei: 71 cm x 54 cm x 33 cm

A lábazat felső részének méretei: 57 cm x 45 cm x 150 cm

A lábazat felső részén található egy kerettel körbehatárolt 39 cm x 55 cm nagy felirati mező, melyben barna színűre festett, vésett betűkkel  áll a felirat.

A szobor tájolása: észak-nyugat

A kisemléknek alapítványt nem hoztak létre. A már korábban említett 1910. június 29-én kiállított Alapítványi oklevél leírja, hogy Szent Vendel szobra mellett, csakúgy, mint a Szentháromság szobornál található egy zárható kőpersely, amelyben a hívők az adományaikat szokták elhelyezni. „Az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910).

[T.N.A. 2009]

IrodalomJuhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban. Pozsony 1996, 159. p. Liszka József: A megtermelt javak cseréje. In Gúta hagyományos gazdálkodása… Komárom 1992, 145-156. p. Liszka József: “Jószágunkat őrizd meg…” Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. In Madách Kalendárium 1994. Pozsony 1993, 193-195. p. Liszka József: Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. Ethnographia 1994, 109. p. Liszka József: Szent képek tisztelete… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 74-75. p. Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 235–236. p.
Az adatfelvétel ideje1988; 2009
Rövid URL
ID30714
Módosítás dátuma2019. január 15.
Szent Vendel-szobor, Gúta, 1831 (Foto: Tornóczi Nagy Andrea, 2009)

Szent Vendel-szobor, Gúta, 1831 (Foto: Tornóczi Nagy Andrea, 2009)

Hibát talált?

Üzenőfal