Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum » Szakrális kisemlék kategóriák » kápolna kápolna – Oldal 2 – Szlovákiai Magyar Adatbank – Szakrális Kisemlék Archívum
kedd, december 3, 2024
Szakrális kisemlék - kápolna
1 2 3
68 találat
13 szept 2016

Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzentháromság
Helytemető
Anyagkő / tégla
Állapotjó
Datálás19. század
TelepülésKöbölkút [Gbelce]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
LeírásA Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült,  Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor.  
Irodalom– Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p.
Az adatfelvétel ideje2001; 2015
Rövid URL
ID29422
Módosítás dátuma2021. május 8.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Nepomuki Szent János, Komárom [Komárno]
Kápolna – Nepomuki Szent János, Komárom [Komárno]
Település: Komárom [Komárno]

Fő téma: kápolna

Anyag: beton / tégla

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésSárkány-kápolna
Egyéb helyA Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján
Anyagbeton / tégla
Állapotelpusztult
Datálás19. század
Pontos datálás1815 (újjáépítve 1900/1901)
TelepülésKomárom [Komárno]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Leírás“A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok.. Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.) Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-kor. Katolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.) Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek. Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.)
IrodalomKatolikus Értesítő 1940, 1942 Komáromi Lapok 1900, 1901 Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7 Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992
Az adatfelvétel ideje1995
Rövid URL
ID29300
Módosítás dátuma2021. augusztus 3.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Kürt [Strekov]
Kápolna – Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kápolna

Hely: egyéb hely

Részletek

Fő témakápolna
Helyegyéb hely
Egyéb helyDombon
Állapotjó
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA dombon áll a Szentháromság oltalmába ajánlott kápolna, amely a helyi hagyomány szerint “emberi csontokra van építve” (tudniillik a népnyelv úgy véli, hogy a török időkben itt kaszabolta le a pogány a falu népét, s itt vannak a régi kürtiek eltemetve, ezzel szemben minden valószínűség szerint egy Árpád-kori templom körüli temetkezési helyről van szó). A kápolna téglából készült, s oltárképét (Mária a kisded Jézussal) Thain János készítette. Viszonylag sok szentkép, szobor van a kápolnában. Ezek általában fogadalmi képek, szobrok, elhelyezkedésüket a mellékleten lévő helyszínrajz érzékelteti. Külső falán, a szabadon látható téglákba, mint egy emlékkönyvbe, a zarándokok karcolták be nevüket, a zarándoklat évét, a múlt század végétől egész napjainkig. A kápolnával, ill. a búcsújáró-hellyel kapcsolatban Majer István a következőket írja: “…Kürt határában épen a Góré-szőlőhegy nyugati oldalában az úgynevezett czeglédi dűlőben, egy egészséges forrásvíz mellett, mondhatni kies vidéken hajdanóta remete lakott, hol maiglan a szent Háromság tiszteletére egy, sok szomszéd helységbeliek által is sűrűn látogatni szokott csinos kápolna áll, itt ezelőtt pünkösd kedden vásárral egybefoglalt nagy úgynevezett czeglédi búcsú tartatott, hol a nagy számban egybegyűlt nép olykor versengésre vetemedvén, a búcsú vagy 30 év előtt pünkösd hétfőre tétetett át, a mikor itt a hivek körmenetileg ájtatoskodván, a prédikáczió és a búcsúkkal együtt járó vendégeskedés a helységben tartatik. E kápolna a mult század elején épült s 1858-ban kicsinosittatott, s a folyó 1860-dik évben uj tetővel és toronykával láttatik el…” (Majer 1861, 80)
IrodalomLiszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 43-45Majer István: Kürthön hogyan tanitják a honismét… In: István bácsi naptára. Pesten 1861, 80
Az adatfelvétel ideje1993, 1994
Rövid URL
ID29086
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Kürt [Strekov]
Kápolna – Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla / bádog / egyéb anyag

Hely: egyéb hely

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésCiglédi Mária-kápolna, kutacska
Egyéb helyA völgyben
Anyagtégla / bádog / egyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapotjó
Datálás1945 előtt
Pontos datálás1933
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
Felirat1933
Üdvözlégy Mária
Kürti, Szent-Istváni,
Füri, Szőgyéni,
Hidegvölgyi és Nagyölvedi
hívek adományaiból
LeírásAlapja homokkő, egy régi szobortöredék is beépítve, tégla, bádog tető.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA völgyben, árnyas szomorúfüzek alatt található a forrás, a ciglédi kutacska, amelynek vizét gyógyhatásúnak tartják, és hozzá gazdag mondaanyag kapcsolódik. E forrás fölé építtették a kürti és környékbeli települések lakóinak adományából a Mária-kápolnát 1933-ban. A téglából készült kápolna alapjaiba befalazták a római katolikus templom 1928-29-es tatarozása során fölöslegessé vált, régibb szobortöredékeket is. Mennyezeti freskóját Thain János készítette 1934-ben, s Jézust ábrázolja Jákob kútjánál. Az oltáron Szűz Mária szobra látható, a falakon pedig hálaadó emléktáblák.
IrodalomDanczi Lajos: Cigléd kegyhely. Kézirat h.n. 1987Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1995, 23-24Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 42-43
Az adatfelvétel ideje1994
MegjegyzésTkp. A szent forrás fölé épült.
Rövid URL
ID29072
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Martos [Martovce]
Kápolna – Martos [Martovce]
Település: Martos [Martovce]

Fő téma: kápolna

Részletek

Fő témakápolna
Állapotjó
TelepülésMartos [Martovce]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásEgy volt Szent Vendel kápolna helyett (amely 19. században leégett, a szent szobra pedig az ímelyi r. kat. temploma került) Katona István tervei alapján, az ő telkén felépült a Szent Vendel kápolna, amelyet 2004-ben szenteltek fel.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA Vasárnap 2003/49. számában a 14. oldalon közölt állítás, miszerint „Liszka József néprajzkutatóval együtt számos bizonyítékot találunk arra, hogy a középkor és a hódoltság idején Martos zarándokhely volt, s a reformáció osztotta két részre az egykori hitközséget…” légből kapott. Lehet, hogy így volt, de nekem ezzel kapcsolatban sem kutatásaim, s ebből adódóan adataim nincsenek. LJ.
Az adatfelvétel ideje2004
Rövid URL
ID28713
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Muzsla [Mužla]
Kápolna – Muzsla [Mužla]
Település: Muzsla [Mužla]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Helyi megnevezésKápolna
Anyagkő
Állapotrossz
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésMuzsla [Mužla]
MegyeEsztergom
GyűjtőPsenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
LeírásXavéri Szent Ferenc misszió kápolnája. Erősen rongálódott a második világháború alatt, ugyanis bomba találat érte, így a kápolna rész le lett később bontva, csak a harangláb áll. Az objektum téglából épült, ajtaja vas. Tető fedi, melyen kereszt található, a tető anyaga cserép, alatta ablak található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA Xavéri Szent Ferencnek szentelt kápolnát a község építette 1738-ban. A második világháború alatt kapott bombatalálatot, majd kibővítették halottas házzá, amit aztán később lebontottak.
Az adatfelvétel ideje2016. 8.
Rövid URL
ID28382
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna, Negyed [Neded]
Kápolna, Negyed [Neded]
Település: Negyed [Neded]

Fő téma: képes fa / kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témaképes fa / kápolna
Melléktémalourdesi barlang
Helytemető
Anyagtégla
Állapotjó
Datálás1945 előtt
Pontos datálás1937
Szimbólumkereszt
TelepülésNegyed [Neded]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratIsten irgalmából itt várja a boldog feltámadást / HOLLY JÁNOS / főtanitó / 1850 –1908 / Meghalt boldog házasságának 30dik / Negyedi működésének 25 és / hivatásának 40dik esztendejében. / Nyugodjék békében! / Örök világosság fényeskedjék neki! / és neje / SZKALICZAY MÁRIA / 1859-1925
LeírásA kis kápolna, tornyában haranggal, a temetői nagykereszt közelébe épült 1937-ben, helyi adatközlők szerint “hálából”. Állítólag tábla is volt benne, amiről kiderült, hogy ki állíttatta, de nem találtuk. Belül lourdesi barlangként kiképezve, s néhány hálatábla is lóg benne és jobb oldalt egy falba épített sírkő van. Korábban a közeli temetői nagykeresztnél, mostanában előtte mindenszentekkor létánia.
Az adatfelvétel ideje1998
MegjegyzésAdatközlők: Varga János, sz. 1919, Varga Jánosné Ujvári Mária 1923
Rövid URL
ID27886
Módosítás dátuma2021. március 24.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Csallóköznádasd [Trstená na Ostrove]
Település: Csallóköznádasd [Trstená na Ostrove]

Fő téma: kápolna

Részletek

Fő témakápolna
TelepülésCsallóköznádasd [Trstená na Ostrove]
MegyePozsony
Leírás“…tervezett kápolna építésére 1852-től főleg ájtatos hagyományokból gyűjtött 250 ftnyi pénzösszeg. (Farkass 1866, 931)
IrodalomFarkass Mihály: A bakai plebánia története. Magyar Sion 4, 1866, 854-857,923-950
Rövid URL
ID27564
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Farnad [Farná]
Település: Farnad [Farná]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helyszőlőhegy
Anyagtégla
Állapotjó
Datálás19. század
TelepülésFarnad [Farná]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
Felirat1834
LeírásA szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnában az oltáron valamikor a szent fából készült szobra állott. Mivel ezt a nyolcvanas évek végén elrabolták, a néhány esztendővel később felújított kápolnába egy festmény került. A Szent Orbán pápát ábrázoló kép hátterében (talán éppen a farnadi) szőlőhegy látható. A képtől jobbra és balra is falfreskók szőlőhegyi részletekkel és egy-egy angyallal. A bal oldali egy fürt szőlőt, a jobb oldali pedig egy csomó cseresznyét tart a kezében.
Lásd még: Farnad_01a
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA falu r. kat. hívői 1943-ig Orbán-napkor körmenetet, proseciót rendeztek a szőlőhegyre. Ekkor Urbankóhoz imádkoztak, énekeltek, hogy segítse meg a szőlőtermést. A szőlőhegyen lévő májusi cseresznyéből nagy kosarakra valót gyűjtöttek, s a körmenetben résztvevők kaptak belőle egy kisebb marékra valót, amit Orbán-cseresznyének hívtak – mesélte Klebecska István (sz. 1928) szőlősgazda. Hallott ugyan olyasmiről, hogy valahol Orbánt a rossz termés esetén megbüntették, de szerinte Farnadon ilyesmi nem történt. A településen egyébként 1989 után felújították az Orbán-napi körmeneteket.
IrodalomLiszka J.: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 131. p.
Az adatfelvétel ideje1993
Rövid URL
ID27529
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Fajkürt [Dedinka]
Település: Fajkürt [Dedinka]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyagtégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás19. század
TelepülésFajkürt [Dedinka]
MegyeBars
GyűjtőLiszka József
LeírásA temető közelében áll az elhanyagolt, 19. században épült kápolna.
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID27528
Módosítás dátuma2017. november 25.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Debrőd [Debraď]
Település: Debrőd [Debraď]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla / bádog

Részletek

Fő témakápolna
Anyagkő / tégla / bádog
Állapotjó
TelepülésDebrőd [Debraď]
MegyeAbaúj-Torna
LeírásMeglehetősen nagy méretű kápolna, az oltárkép Szent család. A környező falakon is több kép: Jézus-szíve, Mária-szíve stb. Padok nincsenek benne, bár elférnének.
Az adatfelvétel ideje1998.8.13.
Rövid URL
ID27451
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Pusztafödémes [Pusté Úľany]
Település: Pusztafödémes [Pusté Úľany]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyagkő
Állapotjó
TelepülésPusztafödémes [Pusté Úľany]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásA temető szélén áll egy igen öreg hársfa, s a közelében egy kápolna. Ajtaján egy géppel írt történet, amely azt meséli el szlovák nyelven, hogy „lipka pustafedýmešská” alatt miként jelent meg egy leánynak Szűz Mária és miként fakasztott gyógyhatású vizet, amitől édesanyja is meggyógyult. A kápolnába nem sikerült bejutni, kívülről semmi különösebb nyoma a kultusznak. Talán mindössze annyi, hogy a kápolna fa ajtaja előtt, ahová a szöveg is van tűzve egy Mária-imádság kíséretében, a földön egy csomó virágcsokor hever.
Az adatfelvétel ideje1999
Rövid URL
ID27448
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Szőgyén [Svodín]
Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyagkő
Datálás1945 előtt
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
LeírásA magyarszőgyéni temetőben álló egyik kápolna “gót stílusban épült, haranggal is ellátott épület, bejárata fölött az alábbi felirat olvasható: özv. Mánya Péterné született Seres Katalin családi sírboltja, 1927. Évtizedekig valóban az építtető család sírboltja volt, de a második világháború után állami kezelésbe került, azóta nyilvános ravatalozó.”
(Gábris 1995, 167)
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p.
Rövid URL
ID27433
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Szőgyén [Svodín]
Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: kápolna

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytelepülés szélén
Állapotelpusztult
Datálás18. század
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
LeírásAz Almavölgyben egykor létezett kápolnáról lásd a mellékletben: Szogyen_10a
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 161. p.
Szabó József: Visszaemlékezés Szölgyénre. Magyar Sion 3, 1865, 334–359, 414–425. p.
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID27418
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Mezei oltár, Tallós [Tomašíkovo]
Mezei oltár, Tallós [Tomašíkovo]
Település: Tallós [Tomášikovo]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: település központban

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzűz Mária
Helytelepülés központban
Helyi megnevezéskápolnácska
Anyagtégla
Állapotjó
Datálás19. század
Pontos datálás1863
Szimbólumkereszt
TelepülésTallós [Tomášikovo]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József; Venkovics Erika
FeliratÓ Mária, könyörögj érettünk. Bihercz I. és Szabó T. 1863
LeírásA futballpálya felől is megközelíthető. 1866-ban építették, a tűzvész csak ezt a házat kímélte. A kápolna az Alsósoron a 154. és 155. házszám között épült. A kápolnából a Mária-szobrot 1993-ban ellopták. 2011- ben újból tatarozták, mivel mállott a vakolata, új vasrácsos, üveges ajtót kapott. Jeles ünnepnapokkor virággal, gyertyákkal díszítik az ott lakók. Ide is vezetett úrnapi körmenet, sajnos mára ez a szokás már feledésbe merült
IrodalomGágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 15
Az adatfelvétel ideje1998; 2012
Rövid URL
ID27407
Módosítás dátuma2022. szeptember 15.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Udvard [Dvory nad Žitavou]
Település: Udvard [Dvory nad Žitavou]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla / bádog

Hely: temető

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyagtégla / bádog
Állapotfelújításra szorul
Szimbólumkereszt
TelepülésUdvard [Dvory nad Žitavou]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka Józseg
LeírásA Felső temetőben áll a bádoggal borított, nyeregtetős, torony nélküli kápolna. Tetején fém kereszt.
MegjegyzésRendezett, felújított, jó állapotban, de kultuszra utaló nyomok nincsenek.
Rövid URL
ID27383
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Vágfüzes [Vrbová]
Kápolna – Vágfüzes [Vrbová]
Település: Vágfüzes [Vrbová nad Váhom]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent Imre
Helytelepülés szélén
Anyagkő / tégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Szimbólumkereszt
TelepülésVágfüzes [Vrbová nad Váhom]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásSzent Imre herceg tiszteletére szentelt kis kápolna az Agyagos falurészben (tkp. egy kisebb tanyacsoport). Kéthetente vasárnaponként ma is tartanak benne istentiszteletet. A Szent Imrét ábrázoló oltárkép (olajnyomat) alatt egy öltöztetős Mária-szobor, kék ruhában, koronával a fején. Állítólag nem szokták öltöztetni, mindig ez a ruha van rajta, hiszen „ez Máriácska színe” [mármint a kék]. A közelmúltban elloptak a kápolnából egy Szent Istvánt ábrázoló képet, valamint két misekönyvet és egy kehelyt. Előtte harangláb, harang nélkül. Bevitték egy házhoz, mert attól tartanak, hogy azt is ellopják (1997). A kápolna belső berendezése teljesen feldúlva, sem az oltárkép, sem a Mária-szobor nincs bent. A harangtalan harangláb is eltűnt, viszont a tető teljesen új (2018)
Az adatfelvétel ideje1997; 2018
Rövid URL
ID27371
Módosítás dátuma2018. szeptember 2.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
Helyhatár
Helyi megnevezésZsarnai kápolna
Korelás kápolna
Szenvedő Krisztus kápolna
Anyagkő
Állapotjó
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésTornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
MegyeTorna
GyűjtőDr. Bodnár Mónika
3630 Putnok
Rákóczi Ferenc u. 66.
Tel.: 00-36-30-521-1995
bodnarm3@gmail.com
FeliratISTEN
NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE
1791-1930
JUHÁSZ FERENC
ÉS CSALÁDJA
HÁLÁJUK S SZERETETÜK
JELÉÜL
//
MDCCCXLII (I?)
LeírásA falutól K-i irányban, a Tornaújfaluból Zsarnó felé vezető egykori dűlőút szélén, a Zsarnói dombon áll. Ma már nem az előtte levő völgyben, hanem a dombon, a kápolna mögött megy a dűlőút.

300 x 310 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 50 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt. Feketére festett egyszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos. Eredetileg kétszárnyú faajtó volt rajta, az ajtókeret ma is fa. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható (nem vehető ki tisztán, hogy a végén két vagy három I van-e ott), fölötte, a falban fehér márványtábla, a fenti felirattal. A bejárat fölött kisméretű fa harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1930-ban. Szürkére festett pléhtető van rajta.
Belül a mostani fehér meszelés alatt színes (kék, drapp) festéknyomok is láthatók. Az íves oltárra egy 105 x 80 cm-es, fára festett, Jézust ábrázoló szentkép van állítva (kék alapon, fehér keretben).
A kápolnának bordó színű öntött betonpadlózata van, fekete szegéllyel, középen fekete négylevelű motívum.
A kápolna bejárata DNY, vagyis a falu felé vezető Sasi híd felé néz. A bejárattól kb. 2 m-re egy vaskereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.)
A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat.
1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés.
Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor.
Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat.
(folyt.)
A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.)
A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat.
1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés.
Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor.
Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat.
(folyt.)
Az adatfelvétel ideje2010 augusztus
Rövid URL
ID26863
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Település: Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helyhatár
Helyi megnevezésKeresztúti kápolna, Korelás kápolna (ez is!), Szentháromság kápolna
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésTornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
MegyeTorna
GyűjtőDr. Bodnár Mónika
3630 Putnok
Rákóczi Ferenc u. 66.
Tel.: 00-36-30-521-1995
bodnarm3@gmail.com
FeliratMDCCCLXXIII
LeírásA falutól déli irányba, a szántóföldekre vezető dűlőút mellett található. A JRD (TSz) idejében a másik dűlőutat beszántották, ma már nincs a közelében keresztút. („A Feljáróra meg a Csapásra ment ki az út. Összeszántották, csak a csapási út maradt meg.”)

370 x 490 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 150 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt, a boltív fehér, arany csillagok vannak ráfestve, a fal két oldalt 150 cm-es magasságban drapp színű, fehér foltmintákkal. Barnára festett kétszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos, üvegezett. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható, az építés évére utal. Az utolsó felújításkor a fába vésett évszámot műanyag bevonatú dróttal rakták ki. Fölötte, a timpanonban barnára festett kereszt látható. A bejárat fölött kisméretű fa, zsalugáteres harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1931-ban. Barnára festett pléhtető van rajta.
A kápolna 65 cm magas kőkerítéssel van körbekerítve. A kőkerítésen levő betontetőből kb. 1,5 m-enként vasrudak állnak ki, azokat vaslánc köti össze.
A kápolna bejárata É, vagyis a falu felé néz. A bejárattól kb. 3 m-re egy fehér márvány kereszt áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA helyi hagyomány úgy tartja, hogy a második nagykolera után, annak emlékére építették, a katolikusok és reformátusok közösen, mindkét felekezet tagjai adtak bele. Más változat szerint a reformátusok adták a földet, a katolikusok építették. De a reformátusok kikötötték, hogy kereszt nem lehet rajta, ezért nem is volt. „Buzogány” (dárda?) volt rajta, meg két búzakalász, egészen addig, amíg Bencsik kanonok fel nem újította.
1931-ben nagy jégverés pusztított a község határában, ennek emlékezetére megújították, ekkor került rá a fatorony, tetején a kereszttel.
1981-ben Szilágyi Józsefné kezdeményezésére ismét felújították. Ekkor készült a kertészeti üvegház, ott voltak a kőművesek, építő munkások. Mivel a kápolna az egykori kertészet közelében áll, a kertészetben dolgozó asszonyok is sokat dolgoztak a felújításkor rajta.
A ma látható Szentháromság képet - Rus Peter akkori plébános ajánlatára - Jozef Milka csetneki (Stítnik) festőtől rendelték, 1982-ben. Az eredeti festmény már nagyon elrongyolódott, azt elégették. A kápolna újbóli felszentelésére 1982. november 1-én került sor, Oravecz Pál által.
Gondozói: Édesanyám visszaemlékezése szerint az 1940-es évekig az ő nagyapja, L. Köteles Mihály (1859-1944) gondozta, akinek a szülei az ő gyermekkorában szintén a kolerában hunytak el. Ő - elmondása szerint - azért maradt életben, mert megitta a vakablakban talált tintát. Amikor ő már nagyon öreg volt, édesanyám hordott bele friss virágot, sokszor barátnőivel. 1981-től Szilágyi Józsefné Baksi Anna és családja gondozza. Meg a faluban élő apácák is kijárnak.
Búzaszentelőre misét is tartottak benn, ha a határnak azon a részén volt a vetés. Még a 2. vh. után is miséztek benne. (Erre az egyházi iratokban is találunk utalást.)
A 2. vh. idején, a „frontkor” befészkelték magukat a katonák a két kápolnába, a keresztúti előtt a keresztet is ledöntötték, mert az zavarta a kilátást. (folyt.)
Az adatfelvétel ideje2010 augusztus
Rövid URL
ID26824
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Szent József, Tőrincs [Trenč]
Kápolna – Szent József, Tőrincs [Trenč]
Település: Tőrincs [Trenč]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: templom mellett

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytemplom mellett
Anyagkő / tégla
Állapotjó
Datálás19. század
Pontos datálás1897
Szimbólumkereszt
TelepülésTőrincs [Trenč]
MegyeNógrád
GyűjtőLiszka József; L. Juhász Ilona (fotó)
LeírásA templom mögött, a templom apszisának háttal, kelet felé néz a Szent József tiszteletére 1897-ben felszentelt kápolna. Előtte egy feszület.
Az adatfelvétel ideje2001
Rövid URL
ID26779
Módosítás dátuma2022. október 1.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Tejfalu [Mliečno]
Kápolna – Tejfalu [Mliečno]
Település: Tejfalu [Mliečno]

Fő téma: kápolna

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Állapotjó
Datálás1918 előtt
Pontos datálásfelújítva: 1999
TelepülésTejfalu [Mliečno]
MegyePozsony
Felirat1913
LeírásAz orsós településszerkezetű falu közepén áll a kápolna egy kis park közepén. 1913-at megelőzően a falunak nem volt semmilyen temploma, csak egy haranglába, de az nem ennek a kápolnának a helyén, hanem tőle keletre, lényegében a mai falu szélén.
Az adatfelvétel ideje03.03.2000
Rövid URL
ID26759
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna, Tallós [Tomašíkovo]
Kápolna, Tallós [Tomašíkovo]
Település: Tallós [Tomášikovo]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: település szélén

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Melléktémalourdesi barlang
Helytelepülés szélén
Anyagtégla
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1901
Szimbólumkereszt
TelepülésTallós [Tomášikovo]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID26741
Módosítás dátuma2022. szeptember 15.

bővebben →
13 szept 2016

Szent Rozália kápolna, Csallóközkürt [Ohrady]
Szent Rozália kápolna, Csallóközkürt [Ohrady]
Település: Csallóközkürt [Ohrady]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent Rozália
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésRozália
Anyagkő / tégla
Állapotfelújított
Datálás18. század
Szimbólumkereszt
TelepülésCsallóközkürt [Ohrady]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásRozália-kápolna. Lényegében a falu szélét jelző kápolna, valószínűleg fogadalmi, talán valamilyen járvány után állíttatták.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA körösztjáró napok alkalmával a harmadik napi körmenet a Rozáliához vezetett (az első napi a fehir kip-hez, a második pedig a vörös kip-hez). Bent a Fájdalmas Szűzanya olajnyomata, valamint egy Máriatál-i emlékkép.
IrodalomLiszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 132. p.
Az adatfelvétel ideje1995; 1998; 2022
Rövid URL
ID26360
Módosítás dátuma2022. szeptember 5.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]
Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]
Település: Bódvavendégi [Hosťovce]

Fő téma: kápolna / Deponia pia

Anyag: kő / tégla

Hely: útkereszteződés / határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna / Deponia pia
Helyútkereszteződés / határ
Helyi megnevezéskápolna
Anyagkő / tégla
Állapotjó / felújított
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1907
Szimbólumcsillag / horgony / kereszt / szív
TelepülésBódvavendégi [Hosťovce]
MegyeAbaúj-Torna
GyűjtőBodnár Mónika
FeliratISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907
LeírásVendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda.

Adatközlők

Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi
Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi
IrodalomEperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p.
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID26178
Módosítás dátuma2021. május 18.

bővebben →
1 2 3
68 találat

Kövess minket!