Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum » Szakrális kisemlék kategóriák

13 szept 2016

Út menti feszület, Kürt [Strekov]

Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / beton / tégla / öntöttvas

Hely: egyéb hely

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	egyéb hely
Helyi megnevezés	Góréi kërëszt, Barátok kërësztje
Egyéb hely	A Góré-hegy oldalában
Anyag	fa / beton / tégla / öntöttvas
Állapot	jó / felújított
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1904 [Lehet, hogy csak a felújítás dátuma]
Szimbólum	Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / csillag / gyertya / félhold / kehely / koszorú, töviskoszorú / Monstrancia / rozetta / angyal
Település	Kürt [Strekov]
Megye	Komárom
Gyűjtő	Liszka József
Felirat	[Középen, a kereszt lábának első felén:]1904 [A láb bal oldalán:] Így szerette / Isten / a Világot / Egyszülött / Fiját adá / érte A 2004-es felújítás emléktáblája: „…HA EGYSZER / KIDŐLNE. ÚJAT TÉGY / A HELYÉBE, / HOGY AZ ŐSEINK / EMLÉKE / FENNMARADJON…” / ÉPÍTVE ÉS FELÚJÍTVA / AUGUSZTUS
Leírás	A ciglédi Szentháromság-kápolnától nem messze, a Góré-hegy (Kopasz Góré) oldalában egy fafeszület, a góréi kërëszt. A keresztet, amelyet Barátok keresztjének is hívnak, öt falu népe (Kürt, Fűr, Szőgyén, Nagyölved, Hidegvölgy) közadakozásból állíttatta annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta le a fehér barátokat (itt jegyzem meg, hogy a helyi hagyomány, miszerint a Góré-hegy tövében egykor pálos rendi kolostor lett volna, amit a hegyben található, s még az ötvenes évek során is megfigyelhető alagutak léte is alátámasztani látszik, a történeti irodalom alapján nem bizonyítható). A kereszt közelében szántás során időközönként még ma is fel-felbukkanó emberi csontokat a szántóvető ennek a keresztnek a lábához dobálja. Felirata szerint 1904-ben állíttatták, ám a Szekeres család hagyománya szerint sokkal régebbi. A kereszt szárán domború vésetek: az előlapon oltáriszentség, kétoldalt egy-egy gyertyával, alatta az évszám: 1904. Az alatt egy angyal kehellyel egy életfa mellett, majd koncentrikus körök és félhold, valamint hatágú csillag. A szár jobb oldalán vésetek, Krisztus szenvedéseinek jelképei: töviskoszorú, három nyíl, ostor. Danczi Lajos kéziratos munkája, amely a ciglédi kegyhelyet mutatja be, a Góréi kereszttel is foglalkozik: "A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút... a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. A lévai várba, tehát a Garam vize alatt; a szőgyéni templomhoz (ma már romokban ez a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút földalatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a 20. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig. Állítólag Kánya János bírósága idején a községi elöljáróság (századelő) kutatásba is fogott. A bíró néhány társával behatolt az alagútba, de a beomlások fárasztó eltávolítása, az alagút nehéz, párás levegője, a fáklyafény csekély ereje és az ismeretlen veszedelmek visszariasztották őket. Ugyanitt látni lehetett még akkor a beomlott remetebarlangokat. Ezek a látható jelek a 20. század közepéig megsemmisültek. Csak a fakereszt maradt a helyén. Ezt az időjárás viszontagságai, esők, szelek sem bírták tönkretenni."Az egyik idős asszony (sz. 1929) mesélte, hogy amikor tisztlányok voltak, mindig azon vitatkoztak, hogy ki vigye föl a virágot a góréi kereszthez. Azt tartották ugyanis, aki fölviszi, még abban az évben férjhez megy.
Irodalom	Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25-26. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45-46. p.
Az adatfelvétel ideje	1993; 2013
Megjegyzés	Egy fekete gránittábla felirata tanúsága szerint 2004-ben a fa feszületet restaurálták és egy téglából készült, elöl nyitott védőépületet emeltek fölé.
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=29105
ID	29105
Módosítás dátuma	2021. február 19.

bővebben →

13 szept 2016

Út menti feszület, Bódvavendégi [Hosťovce]

Település: Bódvavendégi [Hosťovce]

Fő téma: feszület

Anyag: kő / öntöttvas

Hely: templom mellett

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	templom mellett
Helyi megnevezés	Templom előtti kereszt
Anyag	kő / öntöttvas
Állapot	felújításra szorul
Datálás	19. század
Pontos datálás	1888
Szimbólum	koszorú, töviskoszorú
Település	Bódvavendégi [Hosťovce]
Megye	Abaúj-Torna
Gyűjtő	Bodnár Mónika
Felirat	IS(TEN) DICSŐSÉGÉRE / (ÁLLÍT)TATTA / B(ÉRE)S GÁB(O)R / (1)888
Leírás	Mészkő talapzaton álló kőfeszület, öntöttvas korpusszal. A talapzat szürke, a korpusz fehér, a kereszt barna olajfestékkel van lefestve. A talapzat D-i oldalára, a kőbe vésett, felirat omladozó, alig olvasható. ÉK-i oldalán egy hatalmas hársfa áll. Gyökereinek mozgása minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a kereszt előre, D felé meg van dőlve. A feszület és a fa feketére festett vaskerítéssel van körbekerítve. Eredetileg kovácsolt vaskerítés vette körbe, melyet az 1970-es években cseréletek le a maira, id. Béres Ferenc anyagi támogatásával. Ugyanekkor az előredőlő keresztet megerősítették, megtámasztották. Napjainkra ismét vészesen megdőlt állapotban látható. Méretek: a talapzat 67 x 67 cm, 110 cm magas; A feszület 22 x 22 cm, 250 cm magas; három csúcsa faragott, alsó szára oszlopszerűen kiszélesedik, négyszögletes talapzatban végződik, így illeszkedik az alatta levő talapzathoz
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Az állíttató személyére a falubeliek már nem emlékeznek, de Béres Gábor egykori r.k. plébános és helytörténész leírásából tudjuk, hogy nagybátyja, Béres Gábor állíttatta a keresztet, s mivel ő is ezt a nevet viselte, gyermekkorában némi büszkeséggel olvasgatta a kereszt talapzatán levő felírást. A keresztet állíttató Béres Gábor Kanadában volt farmer, s ott is halt meg, mint írja, az új világban. Egy másik írásában arról is megemlékezik, hogy a keresztállításra Kanadából került sor, de a konkrét szándékot, a gondolatot, mely Gábor bátyámat vezette, nem ismerem – írja. Feltehetően hálából és a szülőfalura való emlékezés jegyében döntött a keresztállítás mellett. A kereszt kb. az 1970-es évek közepéig fontos szerepet játszott a népi vallásosságban. Mindenszentekkor délután a falu népe összegyűlt a templomban, ahonnét egy rövid ájtatosság után közösen, énekszóval kivonultak a temetőbe, ahol mindenki felkereste elhunyt hozzátartozóinak a sírját, melyet már korábban virággal feldíszített, most pedig gyertyát, mécsest gyújtott rajta. Ezt követően a temetői nagykeresztnél ismét összegyűltek, közösen visszajöttek a templom előtti kereszthez. E köré is égő mécseseket tettek
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=26196
ID	26196
Módosítás dátuma	2021. május 22.

bővebben →

Részletek

Részletek

Kövess minket!