Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum » Szakrális kisemlék kategóriák » kápolna kápolna – Szlovákiai Magyar Adatbank – Szakrális Kisemlék Archívum
csütörtök, november 21, 2024
Szakrális kisemlék - kápolna
6 találat
26 ápr 2023

Kápolna – Szentháromság, Horvátgurab [Chorvátsky Grob]
Kápolna – Szentháromság, Horvátgurab [Chorvátsky Grob]
Település: Horvátgurab [Chorvátsky Grob]

Fő téma: kápolna / Deponia pia

Anyag: kő / beton / tégla / bádog

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna / Deponia pia
MelléktémaSzent György, Szent Vendel, Mindenkor Segítő Szűzanya, Jézus szíve, Szent Flórián
Helyútkereszteződés
Anyagkő / beton / tégla / bádog
Állapotfelújításra szorul
Datálás1918 előtt
Szimbólumkereszt
TelepülésHorvátgurab [Chorvátsky Grob]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásÚtkereszteződésben áll a kis kápolna, oltárképe Szentháromság, ám ezen kívül viszonylag sok, deponia pia-szerűen lerakott képpel (Szent György, Szent Vendel, Mindenkor Segítő Szűzanya, a háromkirályok imádása, Jézus szíve, búcsúi emlékképek: Máriacell s egy másik Mária-kegyhely), Jézus szíve és Szent Flórián egy-egy porcelán szobra. A bejárat fölötti falfülkében Szent Flórián kifakult képe.
Az adatfelvétel ideje2023
Rövid URL
ID104847
Módosítás dátuma2023. április 27.

bővebben →
01 okt 2018

Kápolna – Naszvad [Nesvady]
Kápolna – Naszvad [Nesvady]
Település: Naszvad [Nesvady]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / beton / tégla

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helyútkereszteződés
Anyagkő / beton / tégla
Állapotjó
Datálás1945 előtt
TelepülésNaszvad [Nesvady]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Felirat1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje]
LeírásA kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát.
IrodalomLiszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p.
Az adatfelvétel ideje1997
Megjegyzés“A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65)
Rövid URL
ID31787
Módosítás dátuma2018. október 1.

bővebben →
26 szept 2017

Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)
Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)
Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / tégla

Hely: település szélén / útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzentháromság
Helytelepülés szélén / útkereszteződés
Anyagkő / tégla
Állapotjó
Datálás18. század
Pontos datálás1722
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratA bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722   A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL … 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük!   Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán:   TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA
Az adatfelvétel ideje2015
Rövid URL
ID31413
Módosítás dátuma2017. december 29.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna – Ipolyság [Šahy]
Kápolna – Ipolyság [Šahy]
Település: Ipolyság [Šahy]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő / egyéb anyag

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helyútkereszteződés
Helyi megnevezésKápolnácska
Anyagkő / egyéb anyag
Egyéb anyagpala
Állapotjó
Datálás1918 előtt
Szimbólumcsillag / IHS / kereszt / rozetta
TelepülésIpolyság [Šahy]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
LeírásIpolyságtól részközsége, Tesmag felé haladva a főúttól balra, közel a szőlőkhöz vezető mellékút kereszteződéséhez, láthatjuk a valószínűleg 20. század elején épült, neogótikus kiskápolnát. Ajtaja kőkeretes, a teret fém ajtó zárja le. A magas homlokzatot tömör talapzatra állított, sima szárú kőkereszt díszíti, kétoldalt alacsonyabb, négyszögletes, kanellúrás kiképzésű oszlopon sima abakuszra helyezett, toronyszerű építmény ékesíti, a csúcs alatti kőbe vésett rozettákat a felújításkor szabadon hagyták. Az ajtót, felette a csúcsívet, valamint az ablakokat eredetileg színes ólomüveg berakás díszítette, az időközben kitört részeket színes mintázott, vagy közönséges ablaküveggel pótolták. Az ajtó feletti csúcsív közepén háromkaréjos szárvégződésű fémkereszt látható, mely függőleges szárával áthalad az IHS szimbólum H betűjén. A belső tér megvilágítását az ajtó üvegbetétjein kívül két, egymással szemben elhelyezett csúcsíves oldalsó ablak biztosítja. A padlózatot hatszögletű barna és vörös, meglehetősen kopott járólapok borítják.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaAz először kékre meszelt és 22 aranyozott csillaggal díszített kápolnabelsőt néhány éve átfestették halvány sárgára, a csillagokat azonban megtartották. Az oltárasztalt csipkével, valamint hímzéssel díszített fehér terítővel fedték le és kisméretű lourdesi Mária-szobrot helyeztek el rajta. A szobor elé és mellé üvegvázákban művirágot raktak, az „oltárka” két szélére kerámia csészealjon elhelyezett, a Fájdalmas Anya képével díszített, vaskos gyertyákat állítottak.
Az adatfelvétel ideje2011.7.4.
Rövid URL
ID30033
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]
Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]
Település: Bódvavendégi [Hosťovce]

Fő téma: kápolna / Deponia pia

Anyag: kő / tégla

Hely: útkereszteződés / határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna / Deponia pia
Helyútkereszteződés / határ
Helyi megnevezéskápolna
Anyagkő / tégla
Állapotjó / felújított
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1907
Szimbólumcsillag / horgony / kereszt / szív
TelepülésBódvavendégi [Hosťovce]
MegyeAbaúj-Torna
GyűjtőBodnár Mónika
FeliratISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907
LeírásVendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda.

Adatközlők

Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi
Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi
IrodalomEperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p.
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID26178
Módosítás dátuma2021. május 18.

bővebben →
6 találat

Kövess minket!