1 találat
1 találat
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | templom mellett |
Egyéb hely | templom közelében, de nem közvetlenül mellette |
Anyag | fa / kő / bádog / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Szimbólum | gabonakalász / IHS / INRI / kehely / kereszt / szív / szőlőfürt / egyéb szimbólum / szlovák címer |
Település | Tótmegyer [Palárikovo] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2014 |
Rövid URL | |
ID | 32058 |
Módosítás dátuma | 2019. április 12. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | fa |
Állapot | felújított |
Datálás | 1989 után |
Pontos datálás | 2011 |
Szimbólum | egyéb szimbólum |
Település | Nagytárkány [Veľké Trakany] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Turcsányi Dániel |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE HÁLÁBÓL ÁLLÍTATTA A GYÓGYULÁSÉRT özv. SZOTÁK JÁNOSNÉ AZ ÚR 2011-ik ESZT. |
Leírás | A Nagytárkányból Kistárkányba vezető út mellett, jobb oldalon áll a 2000-ben felszentelt gör. kat. templom, melynek udvarán áll a gör. kat. feszület. A feszület keményfából, míg a rajta lévő korpusz színes bádogból készült. A keresztet csúcsívesen deszkával borították, s magukat a deszkákat vörösre festett bádoglemezekkel borították. A korpusz felett vésett felirat:NJZSK |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A feszületet kövekből épített kis halom veszi körbe, melyen virágok nőnek. A kőhalmon és körülötte műanyag cserepekben virágok láthatóak. A tetőzetet az adatfelvétel évében, szeptember elején helyezték a feszületre. Magát a feszületet is az adatfelvétel évében újították fel. A bádog korpuszt még nem sikerült felújítani, mert egyelőre nincs szakember, aki újra tudná festeni. A hívek aggódnak, hogy ha lelakozzák, akkor az egész festés lejöhet a bádogról. |
Az adatfelvétel ideje | 2016.9.29. |
Rövid URL | |
ID | 28040 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Horváti kereszt Várhegy alatti kereszt |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | Dupla vassínből hegesztve |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | egyéb szimbólum |
Település | Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves] |
Megye | Torna |
Gyűjtő | Dr. Bodnár Mónika 3630 Putnok Rákóczi Ferenc u. 66. Tel.: 00-36-30-521-1995 bodnarm3@gmail.com |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA KÖTELES PÉTER ÉS NEJE KONDÁS JULIANNA 1943 |
Leírás | A Tornaújfaluból Horvátiba vezető közút mellett, a Várhegy csücskében áll. 130 cm magas 70 x70 cm-es beton talapzaton álló, feketére festett, 160 cm magas dupla vasból hegesztett vaskereszt, ezüstözött fémkorpusszal. A talapzatnak az É-i, közút felé néző oldalán felöl íves, diorit tábla a fenti felirattal, a felirat felett cirádás díszítéssel. Feketére festett kovácsolt vaskerítéssel körbekerítve. A kerítés két oldalán egy-egy tuja nő. A korpusz alatt művirág van felkötve a keresztre. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Eredetileg kőkereszt állt ezen a helyen, festett pléh Krisztussal. A Szepsiben élő Köteles (Gyuri) Gábor felmenői állíttatták saját földjük végébe. Az eredeti kereszt kőkereszt volt, tufából fűrészelték, Miskolcon készítették. A pléh Krisztus nagy feltűnést keltett a faluban, szóbeszéd tárgya is volt. Azért volt rajta pléh Krisztus, mert a viszlói születésű Kondás Julianna görög katolikus volt. A keresztet valójában az ő apja, Kondás György állíttatta, akkori értékét tekintve két ökör áráért. Viszló és Jánok határában is állíttatott egy-egy hasonló keresztet, a viszlóin az ő neve, a jánokin a másik lánya, Juhász Istvánné Kondás Anna neve szerepel. Kondás Julianna az újfalusi keresztre később a szepsi (az egykori Szpolecsnyik-féle) vasöntödében új korpuszt készíttetett. Az 1990-es években a kereszt előtti árokban megálló víz, a vízelvezetés hiányossága miatt megsüllyedt, egy szélvihar ledöntötte, összetört. Az eldőlt keresztről készült egy videofilm, Nagy Imre és Szilágyi László készítették (Szepsi). Köteles Gábor, az állíttatóknak Szepsiben élő, súlyos beteg, szinte mozgásképtelen fia fakeresztet akart faragtatni a helyére az újfalusi Bartók Jánossal. De aztán rábeszélték, legyen inkább vaskereszt. Helyben és a szomszédos Horvátiban is gyűjtöttek rá. A vasat Derján István hegesztette a helyi szövetkezetben. A korpuszt Hegedűs János hegesztette fel, aki akkor éppen a gázvezetéket vezette a környező falvakban. A munkálatokat Bartók Péterné Bialko Margit szervezte, aki akkor a Bódvavendégi községházán dolgozott. A kereszt további gondozását is ő vállalta. Az összetört kőkeresztet beásták mellette a földbe. Az új kereszt felszentelésére 1998. május 3-án került sor, az újfalusi r. kat. és a horváti gör. kat. (Maszlej tisztelendő) plébános által. A hívek a két faluból zászlókkal, proseccióval vonultak ki az ünnepségre. Kisasszonykor (szept. 7-én este) az volt a szokás a faluban, hogy proseccióval mentek az asszonyok este imádkozni a keresztekhez, kápolnákhoz. Olykor ehhez a kereszthez is kijöttek. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 augusztus |
Rövid URL | |
ID | 26892 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Temetői kereszt |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1906 |
Szimbólum | INRI / egyéb szimbólum |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | INRI ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1906 |
Leírás | A községi temető K-i, katolikus részének közepén áll, Ny felé, a falu irányába néz. 100 cm magas, négyszögletes, felül kiszélesedő kőtalapzaton álló, 200 cm magas, feketére festett öntöttvas kereszt. A kereszt három csúcsa csipkeszerű áttört díszítésű. A szárak találkozásában ezüstre festett INRI felirat olvasható. A vaskorpusz és a kereszt alsó szárában levő vasangyal relief szintén ezüstre vannak színezve. A kőtalapzat Ny-i, falu felé néző oldalán egy gótikus hatású csúcsíves keretben a talapzat kövébe vésett felirat olvasható, melynek betűi gondosan feketére vannak festve. A kőtalapzat felső, kiszélesedő peremét feketére festett vaskeret erősíti, melynek két oldalára 1-1 cseréptartót, elejére pedig egy 17 cm széles polcot helyeztek. A két cseréptartóban egy-egy cserép virág látható, közepébe tűzött színes művirágokkal. A polc közepére egy egy márványlap van erősítve, melyhez egy szürke műanyag vázát rögzítettek, ebben is színes művirágok vannak. A váza mellett és a talapzat előtt mécsesek állnak. A kereszt ÉK-i sarkán hatalmas, öreg fenyőfa áll, attól D-re egy bokor, mely tetszetős hátteret kölcsönöz a keresztnek. A talapzat közvetlen környékét és a kereszthez vezető rövid utat az utóbbi években díszkő burkolattal látták el, két oldalán fiatal buxus tövek díszlenek. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A község temetője eredetileg a falu központjában, a templomkertben volt. Béres Gábor, helyi születésű r. kat. plébános, helytörténész feltételezése szerint a reformáció idején, amikor megszűnt a vallásegység, a megreformált vallást követő reformátusok új temetőt nyitottak a falu szélén. A katolikusok továbbra is templomuk köré temetkeztek, egészen a megrokkant templom lebontásáig és az új templom építéséig. A ma is álló templomot 1836-ban szentelték fel, tehát ez előtt néhány évvel, a régi templom lebontásakor mérhették ki a már működő református temető mellett a katolikus temetőt, s ekkor állíthatták az új temető közepére a szokásos temetői nagykeresztet. Ez – Béres Gábor emlékei szerint – tölgyfából faragott kereszt volt, de a fát az idő foga megette, ezért helyére hetven év után, 1906-ban felállították az időtálló, ma is látható vaskeresztet. A kereszt fontos szerepet játszik a népi vallásosságban. Gyakran megállnak mellette imádkozni, rendszeresen tesznek mellé virágot, mécsest. Mindenszentekkor közös imádkozás helyszíneként is szolgált, ugyanis kb. az 1970-es évek közepéig az volt a szokás, hogy délután a falu népe összegyűlt a templomban, ahonnét egy rövid ájtatosság után közösen, énekszóval vonultak ki a temetőbe, ahol mindenki felkereste elhunyt hozzátartozóinak a sírját, melyet már korábban virággal feldíszített, most pedig gyertyát, mécsest gyújtott rajta. Ezt követően a temetői nagykeresztnél ismét összegyűltek, imádkoztak, és közösen visszamentek a templom előtti kereszthez, csak ezután indult mindenki hazafelé. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26229 |
Módosítás dátuma | 2021. május 24. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Haraszti kereszt |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | egyéb szimbólum |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | Isten dicsőségére / állíttatta / HARASZTY JÓZSEF / és neje / BURINDA MÁRIA / 1912 |
Leírás | A faluból É-i irányba kivezető út végén, ahol az a mai országhatárt képező útba torkollik, az egykori vasútállomás mellett áll a kereszt, az út túloldalán, vagyis a Magyarországhoz tartozó oldalon. A vasútállomás épületét néhány évvel ezelőtt lebontották (előtte évtizedekig funkciótlanul árválkodott), a síneket már jóval korábban felszedték, hiszen Trianon óta a Bódva-völgyi vonalon a vonat csak Tornanádaskáig közlekedik, a bódvavendégi állomásig már nem engedték (ezáltal a Magyarországhoz tartozó Hídvégardó is vasút nélkül maradt). A kereszt fehérre meszelt szilárd, felfelé obeliszk-szerűen keskenyedő, majd fent hirtelen újra kiszélesedő, 130 cm magas talapzaton áll. A talapzat alsó része 90 x 95 cm, felső része 60 x 65 cm. Az ezüstre festett díszes öntöttvas kereszt magassága 190 cm. A rajta levő korpusz a kereszttel azonos színűre van festve. A kereszt talapzata körbe van betonozva. 205 x 205 cm-es, barnára festett, kovácsolt vaskerítés veszi körbe, a tetején felfelé mutató díszek ezüstszínűek. A vaskerítés útra néző oldalán a fél kerítés nyitható kapuként szolgál. A talapzat út felé néző oldalán bemélyített, drapp színűre festett, táblaszerű kiképzésben olvasható a felirat. A kereszt hátulról két vasrúddal is ki van támasztva, az egyik a talapzathoz van rögzítve, a másik a kerítés vasához. A kerítés ÉNY-i sarkában hársfa áll. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Mivel az a határrész, ahol a kereszt is áll, a trianoni határállítás után a magyarországi részre esett, a falut pedig Csehszlovákiához csatolták, a kereszt a faluból gyakorlatilag megközelíthetetlenné vált, így nem tölthetett be szerepet a közösség vallási életében. Az állíttatók leszármazottai úgy tudják, hogy Burinda Mária testvérének a leszármazottai, a magyarországi Hídvégardóban élő Béresné Burinda Ilon és családja gondozta, gondozza. A kereszt állításának körülményeiről semmi forrást nem sikerült találni. Ám mivel a falu egyéb szakrális kisemlékeit (templom előtti kereszt, kápolna) Amerikába kivándorolt vendégiek állíttatták, nem tartjuk kizártnak, hogy e kereszt állítása is összefügg az amerikai kivándorlással, hiszen tudjuk, hogy Burinda József is megjárta Amerikát. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26222 |
Módosítás dátuma | 2021. május 24. |