GERGELY
ARNOLD
ÉLT
33 ÉVET

[A hátoldalára a következő felirat került:]HA EMLEGET-
TEK, KÖZTETEK
LESZEK, DE FÁJ,
HA LÁTOM
KÖNNYETEK.
HA RÓLAM
SZÓLTOK,
MOSOLYOGJATOK,
EMLÉKEM
ÍGY ÁLDÁS LESZ
RAJTATOK

2009

A 2009. június 1-én az Atlanti-óceán fölött történt légi katasztrófa[1] egyik szlovákiai magyar áldozatának, Gergely Arnoldnak (akinek holttestét hosszú ideig nem sikerült megtalálni, így a hozzátartozók nem temethették el) a tragédiát követően szülőfalujában, Ipolyfödémesen, a községi hivatal mellett alakítottak ki egy emlékhelyet:

Tóth Magdolna polgármester asszony elmondta, csütörtökön délben a falu közepén, a községi hivatal előtti hirdetőtábla üvege mögött helyezték el a fiatalember fotóját és mécseseket tettek alá. A fekete lobogót nem akarták kitenni, hiszen Arnold nincsen halottá nyilvánítva, de fontosnak tartották, hogy legyen egy hely, ahol a falubeliek leróhatják kegyeletüket. Egyre többen jöttek, hoztak virágot, gyertyákat, vázákat. A polgármester asszony elmondta, egész éjszaka égtek a mécsesek, még éjjel tizenegykor is találkozott itt, a fénykép előtt fejet hajtó, gyertyát gyújtó fiatalokkal. (…) Az emlékhelynél összegyűlt asszonyok közösen idézték fel az 1975-ben született Gergely Arnold emlékét.

(Új Szó 2009. június 6., 5. p.)

Később a falu határában álló fakereszt mellett egy kopjafát is felállítottak az elhunyt fiatalember emlékére, amelyre fényképe is felkerült. A kopjafafa mellett álló kisebb oszlopra felvésték a fiatalember születési és elhalálozási dátumát is, a kopjafa fő-, illetve hátoldalára pedig a fentebb olvasható sorokat.

Miután 2011-ben végre megtalálták a fiatalember holttestét, a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra, a haláljelként funkcionáló kopjafa azonban továbbra is a helyén maradt.

[1] Az Air France Brazíliából Párizsba tartó repülőgépe 2009. június 1-én ismeretlen okokból az Atlanti-óceánba zuhant Brazília partjaitól 300 kilométerre. Összesen 228 utas utazott a fedélzeten, köztük Gergely Arnold is. Öt éve dolgozott Írországban az Aer Lingus légitársaság alkalmazottjaként.

(L. Juhász Ilona: A 34-es kőnél… c. monográfiája nyomán)