Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század / 1989 után |
Pontos datálás | 1993 |
Szimbólum | püspöksüveg |
Település | Szőllős [Vinodol] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | PREČO MA PRENASLEDUJETE? /JÓB 19,22/ <br/.SV. DONÁT ORODUJ ZA NÁS! R.P. 1993 DAL POSTAVIŤ MONS. JÁN GÁLIS DEKAN S POMOCOU VERIACICH. KDH |
Leírás | A település határában áll Szent Donát püspök polichróm kő szobra. Magas téglatalapzatra van elhelyezve a szobor, a felirat fekete márványtáblán. Kovácsoltvas kerítés. „Pôvodná socha sv. Donáta, bola postavená v roku 1834 biskupom Radvánim. V roku 1993 bola socha zničená a ukradnutá. Súčasná socha vznikla na základe iniciatívy správcu farnosti Vinodol, Mons. Jána Gálisa a miestnych veriacich.” http://obec-vinodol.sk/kulturno-historicky-potencial/ (2018.01.11.) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Rendben tartott, gondozott. Élővirágok (2000). |
Irodalom | Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul… Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 141. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 27742 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1788 |
Szimbólum | alma / félhold / kígyó / csillagglória / angyal / földgömb |
Település | Perbete [Pribeta] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX Vo I S 1788 |
Leírás | A Szeplőtelen Szűzanya polichróm homokkő szobra magas, karcsú talapzaton, angyalrelieffel. Fémből készült csillag-glória. Kovácsoltvas kerítés. (1995) Későbbi restaurálással a színezés eltűnt. (2010) |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2010; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 27735 |
Módosítás dátuma | 2022. október 16. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Vëndëlmus |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | mészkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Pered [Tešedíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | olvashatatlan |
Leírás | A Vëndelmus szobor a település szélén, a Szeli úton, a Puszta nevű falurészben áll. A rokokós pásztoröltözékben, fején feltűrt karimájú kalappal, vállán köpennyel, hatalmas tarisznyával ábrázolt Szent Vendel kezében jogart tart, lábánál pedig királyi korona és bárány. A homokkőből készült szobor talapzatán a felirat olvashatatlan, ám stílusjegyei alapján nagyjából a 18-19. század fordulójára datálható az emlék. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Állíttatásának okairól két történet is kering a faluban. Az egyik szerint a ma már csak határútként funkcionáló, ám régebben fontos kereskedelmi összekötő útként szolgáló Szeli úton egy marhakereskedőnek éppen ezen a helyen (amely akkor még nem volt beépítve, hanem gyëp volt) megbokrosodtak a marhái és szétszaladtak. Mivel nem tudta őket összeszedni, szörnyű káromkodásba kezdett, s a düh szó szerint megvakította. Ekkor magába szállott és a földre borulva fohászkodott az Istenhez, aki megkönyörült rajta, s visszaadta látását. Ezért, hálából, ő állíttatta föl ezen a helyen Szent Vendel szobrát (Fölös Vince sz. 1927). A fenti történet adatközlőjének felesége viszont úgy tudja, hogy egy nagy száj- és körömfájás emlékére állíttatta a falu népe valaha a szent szobrát (Fölös Vincéné Pásztor Mária sz. 1929). A szobrot, amely egyébként az ő házuk előkertjében áll (hsz. 350), mindketten nagyon réginek, legalább 15. századinak mondják, s bizonyságul egy, a nagyszombati püspök által kiadott levelet hoznak föl. Ezen írást a nagyszombati püspök 1954-ben azért adta ki, mivel Fölös Vince meg szerette volna vásárolni az egyháztól a telket, amelyen háza állott. Mellesleg állítólag korábban az övék volt már, pontosabban a felesége családjáé, de mivel a búcsújárók, akik a peredi Kálvária-búcsúra érkeztek a környező falvakból minden év májusában és szeptemberében, s ezen a helyen szoktak éjszakázni, gyakran legyúrták a termésüket, bizonyos egyházi emberek egyszer aláírattak a felesége nagyanyjával egy írást, hogy nem kifogásolja ezt. Csak miután ezt aláírta, derült ki, hogy egy adományozási levelet írt alá, s az egész telek az egyházra szállott. Így, miután saját telkét vásárolta vissza 1954-ben, az egyház kötelezte a Vendel-szobor ápolására, nemcsak őt, hanem jogutódait is. Miután megvásárolta a telket, a szobrot, amely addig az utcán, az út mellett állott, áthelyezte háza előkertjébe. Az áthelyezés tényéről egy írást készített, amelyet üvegbe zárva bebetonoztak a szobor talapzatába. A kerítésből, amely korábban a szobrot vette körül, háza elé húzott kerítést. A vaskerítésbe belevésve: Csemez Miklós Csinálta Pereden. Datálás, sajnos, itt sincs, de ez nyilvánvalóan újabb, mint a szobor, készítési idejét nagyjából századunk első felére tehetjük. |
Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethn. 1994, 113 , Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 80-83 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 27709 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 30. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | A kerítés: 1907 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Pered [Tešedíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Kerítésen: KM 1907 |
Leírás | A templom mögött, tájolása merőleges a temploméra. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Megjegyzés | Délelőtt lehet fényképezni. |
Rövid URL | |
ID | 27680 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 30. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | márvány talapzat, homokkő szobor |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1857 |
Település | Pered [Tešedíkovo] |
Megye | Pozsony |
Felirat | nagyon nehezen olvasható |
Leírás | A templom bejárata előtt. Tájolása azonos a temploméval. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 27673 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 30. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul / rossz |
Datálás | 19. század |
Település | Szobor – Nepomuki Szent János – Perény – Hím [Perín – Chym] |
Megye | Abaúj |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Nepomuki Szent János nagyon rossz állapotban lévő homokkő szobra. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 27669 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Jánoska |
Egyéb hely | A község főutcája |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1790 |
Szimbólum | csillag / kereszt / egyéb szimbólum |
Település | Szobor – Nepomuki Szent János – Pereszlény [Preseľany n/Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.:0908-789 882 b.szabo.marta@gmail.com |
Felirat | Talapzat elején: Ex voto Talapzat hátoldalán: CURAVIT NOB. JOSEPHUS TOLDI ANNO 1790 |
Leírás | Az erősen kopott és sérült barokk homokkő szobor a község főutcáján áll, Nepomuki Szent Jánost hajadonfőtt, feje körül csillagos glóriával, bal karján méretes feszülettel ábrázolja. A szent hosszú papi ruhát, csuklyás palástot és csipkés aljú karinget visel, melynek szegélyén sárga festékmaradvány látható. A copfmintás díszítésű magas talapzatot háromlépcsős betonalapra állították, a talapzatba vésett latin nyelvű dedikáció betűit fehérre festették. (Fordítása: Fogadalomból a gyógyulásért nemes Toldi József 1790-ben). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A falu parkosított főutcáján álló szobrot három oldalról apróvirágú krizantémmmal (Chrysanthemum) ültették körül, a növényeket a közelben lakók ápolják. Mindenszentekkor a Jánoskánál is mécsest gyújtanak a helybeliek. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.11.15. |
Rövid URL | |
ID | 27647 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Vendelke |
Egyéb hely | Belterületen, a faluból kivezető út mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1846 |
Szimbólum | borjú |
Település | Szobor – Szent Vendel – Pereszlény [Preseľany n/Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.:0908-789 882 b.szabo.marta@gmail.com |
Felirat | S-VEN-DEL LÉNMUS CSOMÓ ISTVÁNY ÉS CSOMÓ FERENCZ ČINÁLTAT= TÁK. 1846 |
Leírás | Az egykori faluvégen, ma már a házak között álló Szent Vendel-szobrot 1846-ban állíttatta két testvér, Csomó István és Ferenc. A népies kivitelezésű homokkő szobor magas, barokk talapzaton áll, a szentet jobb kezét a szívére téve, bal kezében kalapját tartva, lábán fűzős bocskorral ábrázolja. Lábánál a bal oldalon borjú pihen (feje és tompora az idők folyamán letört, darabjait azonban a talapzatra helyezték.). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | 1846-ban az állatok túlnyomó többsége kolerában elpusztult, a maradékot pedig a bíró elégettette, hogy meggátolják a fertőzés további terjedését. Engesztelés képpen, hogy ilyen csapás ne érje többé a községet, a pereszlényiek fogadalmat tettek, hogy Szent Vendel napját (okt.20) megünneplik. „Ezen a napon senki sem fogta be lovait, teheneit munkába, minden állat pihent, és vele együtt a községünk népe is.” (Horváth Mihályné sz. Sántha Margit kéziratos krónikája, 1995-ig). Horváth Mihályné nagymamájának, Csomó Viktóriának az édesapja volt az egyik állíttató, a leszármazottak ma is a szomszédos családi házban élnek. Mivel a szobor körül a falusiak szemetet kezdtek lerakni, Horváth Mihályné lánya , Ozank Margit az utca felől drótkerítéssel elkeríttette, a kitisztított területre pedig évelő virágokat és borostyánt ültetett, a virágok és a terület ápolását a család látja el. Érdekesség, hogy a család kimúlt kutyáit kis fakereszttel jelölt sírokban a szobor közelében temették el. |
Irodalom | Publikáció: Csáky Károly: (2005: 148-149) Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában IV. (Lilium Aurum, 2011, 117.old.) |
Az adatfelvétel ideje | 2011.10.9. |
Rövid URL | |
ID | 27622 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Szentháromság |
Egyéb hely | A község főutcája |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1933 |
Szimbólum | alma / galamb / jogar / kereszt / egyéb szimbólum |
Település | Szobor – Szentháromság – Pereszlény [Preseľany n/Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.:0908-789 882 b.szabo.marta@gmail.com |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA Özv. GYEBNÁR JÁNOSNÉ SZÜL-BALLA MÁRIA 1933 ISTEN DICSŐSÉGÉRE FELÚJÍTATTA A HALÁSZ CSALÁD 2008 |
Leírás | A Szentháromság-szobor a község főutcáján áll, kétlépcsős talapzatra helyezett magas, téglalap alakú oszlopon. Az ábrázoláson a Fiú és az Atya felhőtrónuson ül, lábukat a földgolyón nyugtatják, az alattuk kavargó felhőből három angyalarc tekint ki. Fejük felett sugárözönben lebeg a Szentlélek galambja. Jézus jobb kezében hosszú szárú keresztet tart, bal kezét a térdén nyugtatja, feje körül aranyozott, kerek glória látható. Az Atyaisten jobb kezében aranyozott jogar, bal kezében aranyozott országalma, feje felett háromszög alakú aranyozott glória van. A talapzat oszlopfőjére a felújításkor új kovácsoltvas koszorútartót erősítettek. Az első ajánlás bekarcolt és feketével kihúzott szövege fölé fehér márványtáblát tettek, erre vésték aranyozott betűkkel az újabb dedikációt. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A 2008-as felújításkor a szobor környezetét alaposan megtisztították az elburjánzott növényzettől, mindössze a jobb oldalon maradt egy futórózsabokor, a talapzat köré pedig krizantémot (Chrysanthemum) ültettek. A kisemlék ápolását a közelben lakó Halász család végzi. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.11.15. |
Rövid URL | |
ID | 27606 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1932 |
Szimbólum | csillag / kereszt / pálmaág |
Település | Perse [Prša] |
Megye | Nógrád |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | SZENT JÁNOS / KÖNYÖRÖGJ / ÉRETTÜNK / 1932 |
Leírás | A római katolikus templom előtt, képoszlopszerű objektum szoborfülkéjében áll Nepomuki Szent János népies, polichróm homokkő szobra. A képoszlop szárán a felirat. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Rendben van, de kultusz nyomai nem fedezhetőek fel. |
Az adatfelvétel ideje | 2005 |
Rövid URL | |
ID | 27601 |
Módosítás dátuma | 2021. március 14. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / egyéb hely |
Egyéb hely | az Ipoly partján, híd közelében |
Anyag | beton / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt / könyv |
Település | Pinc [Pinciná] |
Megye | Nógrád |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Leírás | A falu szélén, az Ipoly partján, enyhe mesterséges emelkedésen áll a szobor. Beton lábazaton a szent szobra vasból öntve és befestve. Leengedett jobb kezében könyvet tart, baljával egy keresztet emel a magasba. Lábához kötve egy műanyag doboz, benne virágok. Körülötte orgonabokrok. |
Irodalom | L. Juhász Ilona - Liszka József: Szakrális kisemlékeink. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006, 65. p. /Jelek a térben 1./ |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2013; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 27577 |
Módosítás dátuma | 2019. február 15. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Pontos datálás | 2005 |
Település | Pozba [Pozba] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | VYHOTOVENÉ Z MILODAROV VERIACICH, Z ÚCTY K SEDEMBOLSTNEJ PANNE MÁRII. ZA DUCH. SPRAVOVANIA JOZEFA MARKOVIČA. R. 2005 |
Leírás | A pozbai kutacskához vezető bekötőút mellett áll a beton alapra elhelyezett, három karcsú oszlopból álló lábazaton nyugvó pieta. A lábazathoz erősített műmárvány táblán a felirat. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | (Mű)virágok, mécsesek a lábazathoz helyezve. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27570 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Csölösztő [Čilistov] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A homokkő szobor csölösztői temetőben, egy csatorna (híd) közelében. A talapzaton valamikor felirat, ill. fölötte egy koronás címer volt. Ezek mára már alig kivehetőek, viszont a kalapácsnyomok igen. A szobor feje is letörhetett egyszer, s eléggé fura módon restaurálták, illesztették vissza. A szobor eredetileg néhány méterrel arrébb, a híd mellett állt, néhány évtizede helyezték át a temetőbe (Tuba Lajos közl. 2007). |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2004, 2007 |
Rövid URL | |
ID | 27566 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Szent István |
Hely | település központban |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1821 |
Szimbólum | királyi korona |
Település | Berencsfalu [Prenčov] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | A lábazatba vésve: MDCCCXXI S.... Alatta fémtáblán: Na česť bohorodičke panne z úcty Štefan prvý maďarský kráľ 1821 |
Leírás | Szépen felújított Magyarok nagyasszonya szobor, előtte a térdelő Szent Istvánnal, amint Szűz Máriának ajánlja fel a koronát. |
Az adatfelvétel ideje | 2003; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 27559 |
Módosítás dátuma | 2022. május 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | tégla |
Állapot | felújításra szorul |
Település | Bény [Bíňa] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | DEIP [M]ARAE VIRGINIS DIVIQUE STEPHANI PRIMI HUNGARIAE REGIS HONORIBUS MDCCCXXI |
Leírás | A templomkertben áll egy halom tégla, egykori szobor talapzatának maradványa. A közelben dolgozó munkások mondják, hogy maga a szobor jelenleg restaurálás alatt van, de nem tudták megmondani, hogy kit ábrázolt. „Valami szentet.” Fotó nincs róla. |
Az adatfelvétel ideje | 2012.5.10. |
Rövid URL | |
ID | 27558 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Bély [Biel] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 27557 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Fél [Tomášov] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A templom főbejárata fölötti szoborfülkébe áll Szent Miklós mészkő szobra. |
Az adatfelvétel ideje | 2005, 2010 |
Rövid URL | |
ID | 27545 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Település | Fél [Tomášov] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | JÉZUS KEGYELMEZZ NEKÜNK! 1873 |
Leírás | A templom előtti téren, műgránit-talapzaton áll Szent Miklós püspök mészkő szobra. A három évszám értelmezése: 1000 – a magyar államiság ezer éve 1250 – Fél létezésének 750 éve 2000 – a kereszténység kettőezer éve (vö. Szalay 2000) |
Irodalom | Szalay József: Kis község nagy napja. Új Szó – Régióink 2000. október 5. 9. p. [képek a felszentelésről, a talapzaton itt sem látszik tábla] |
Az adatfelvétel ideje | 2005, 2010 |
Rövid URL | |
ID | 27543 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Feketenyék [Čierna Voda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus plébániatemplom előtti téren található a négyszögletes, egylépcsős beton alapra helyezett hasáb formájú magas (téglából épített?) talapzaton nyugvó homokkő szobor. A talapzat (ami egyszersmind lábazatnak is tekinthető) felső részén, négyoldalról, egy-egy kis, boltíves szoborfülke (üres). Az Atyaisten, jobbján a Fiúistennel felhótrónuson ül, köztük földgömb, amin az Atyaisten jobb, a Fiúisten bal kezét nyugtatja. Az Atyaisten bal keze a térdén, a Fiúistené szintúgy. Eredetileg valamit tarthattak benne, előbbi talán (fém) jogart, utóbbi pedig (fém vagy kő) keresztet. Fölöttük, mögöttük fém rúdon a Szentlélek bádogból készült, rozsdás, kiterjesztett szárnyú galambja. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 115. p. /Jelek a térben 5/ |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 27540 |
Módosítás dátuma | 2021. június 14. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Nepomuki Jankó |
Anyag | fa / beton |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1933 |
Település | Farnad [Farná] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Csonka Ákos; Liszka József |
Felirat | Elöl: ISTENNEK / DICSŐSÉGÉRE / EMELTETETT / NEPOMUCENUS / SZENT JÁNOS / TISZTELETÉRE / 1833-ik / ESZTENDŐBEN / FELÚJÍTVA / 2014-BEN / Hátul: FARAGTA / BUJÁK VINCE / A MAGYAR KULTÚRA / LOVAGJA / FARNAD / DÍSZPOLGÁRA / DESAT NORBERT / VÍG VIKTOR / HARANGOZÓ GYULA |
Leírás | A régebbi, 1933-ban emelt kő szobrot, ami tökrement (lásd a megjegyzésekben) fa szoborra cserélték 2014-ben. |
Az adatfelvétel ideje | 2012; 2020 |
Megjegyzés | Nepomuki Szent János szobor (Nepomuki Jankó) A falu Nyírágó felőli megközelítésével a falutáblán alig áthaladva, jobb oldalon egy 179 éves szakrális kisemlékkel találkozhatunk. Illetve már csak maradványaival sajnos. A kereszteződésben az egyik ház udvarának sarkán, egy tujafa árnyékában áll maradványaiban Nempomuki Szent János szobra. Mára sajnos már csak a talpazat van a helyén, maga a ’szobor’ illetve annak maradványai a talpazat mellett a földön hever. Megrongáltsága olyan mértékű, hogy lényegében csak egy betondarabnak tűnik a hajdani szent szobor. Adatközlőink eredetéről semmit sem tudtak elmondani, de nem is tudhattak, mert ahogy a talpazat feliratának maradványait megvizsgáljuk, rájöhetünk, hogy a szobor 1833-ben látta meg a napvilágot. A felirat a következő: ISTENNEK DICSŐSÉGÉRE EPES …E…………N …TÉTET NEPOMUCENUS SZENT JÁNOS 1833-ik ESZTENDŐBEN Sajnos a talpazat is eltört, bár valószínűleg ezt még helyrehozták, de a középső két-három sor szinte teljesen olvashatatlanná vált ez által. Lauko Erzsébet (sz. 1935) adatközlőnk szerint még a világháborúba (minden bizonnyal a II. világháborúra gondolt – a szerző megjegyzése) rongálódott meg, elmondása szerint viszont akkor csak a feje törött le, a szobor csonkból sajnos teljesen megállapíthatatlan mindez. Ha a feje letörhetett, akkor, nem kizárt, hogy a további roncsolódások is ekkor keletkezhettek, illetve az óta eltelt évek során. A ház melynek udvarában megtalálható a szobor hosszú évek óta lakatlan, elmondások szerint pozsonyi tulajdonban van. Bánovzsky Izabella (sz.1942) szerint, amíg farnadiak laktak a házban a szobor is viszonylag rendben volt tartva, ám ennek már sok éve. Pedig még a búzaszentelő körmenet állomáshelyéül is szolgált ez a szobor, erre adatközlőnk így emlékezik: „Vót olyan is, hogy búzaszentelés, ezek keresztjáró napok vótak, ez is tavasszal vót, rendesen lobogókkal, kereszttel, prosecióval (énekölve, imádkozva, rozsfüzért mondva) elmentünk ezekhez és ahol közelben búza volt vagy valami termés azt a pap meg is áldotta. Cseke felé egész nem mentünk ki mer messze van, de ide a Nepomuki Szent János szoborhoz igen.” Lauko Erzsébet (sz. 1935) szerint ezen a területen régen még temető is volt, bár erre utaló nyomokat, semmit sem találtunk. Ennek felderítése további kutatásokat igényelne. A szent szobor állapotát tekintve mára a megsemmisülés peremére került, ahonnan már nagy valószínűséggel nincs visszaút, ezért e dolgozat állít végső emléket a szobornak. (Csonka Ákos szakdolgozatából, SJE – 2012) |
Rövid URL | |
ID | 27538 |
Módosítás dátuma | 2021. március 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Farnad [Farná] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus templom kertjében, a templom mögött található a műkő alapon nyugvó, ugyancsak műkőből készült hasábos talapzaton elhelyezkedő dór oszlop, rajta a homokkő Szentháromság-szobor. Az Atyaisten jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ül (lábukkal a földgolyón). Fejük fölött dicsfényben lebeg a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galambja. A Fiúisten jobb kezében hosszú szárú keresztet tart (felső része letörve), bal kezét a térdén nyugtatja. Az Atyaisten jobb kezében jogar (hiányzik), bal kezében országalma. A felhők között kis angyalfejek. A felirat a műkő talapzatba vésve: Vö. Melléklet: Farnad_04a |
Az adatfelvétel ideje | 2012.5.10. |
Rövid URL | |
ID | 27532 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / egyéb hely |
Egyéb hely | A templom közeléhen |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Fajkürt [Dedinka] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Leírás | A temetőben álló r. katolikus templom előtt található homokkő szobor (már a temetőn kívül) a Nep. Szent János szobortól balra található (tkp. a templomhoz felvezető gyalogutat zárja közre a két szobor). A talapzaton az állíttatás évszáma fölött egy nemesi címer. Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal. A Madonna koronája rózsával körbefonva, kezében és a kisded kezében is rózsák. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27527 |
Módosítás dátuma | 2017. november 22. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | templom közelében |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Fajkürt [Dedinka] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1891 |
Leírás | A temetőben álló r. katolikus templom előtt található a szobor (már a temetőn kívül) egy háromszög alaprajzú kis parkosított területen (a Madonna-szobor szomszédságában). A talapzata szintén háromszög alaprajzú. Az első, homlokzati oldalán a Kürthy család címere, alatta az állíttatás évszáma, fölötte a renoválás ideje és személye (kontúrok, betűk arannyal kihúzva). A másik két oldallapon is, arannyal kihúzva ugyan, de nehezen értelmezhető, hiányos latin nyelvű szövegek. Maga a szobor (és a talapzat is) homokkőből készült. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | 2000: A környezet rendben, a szobor kőállaga viszont nagyon rossz állapotban 2005: restaurálva, a feliratok arannyal kihúzva |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27526 |
Módosítás dátuma | 2017. november 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Fajkürt [Dedinka] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | L. Juhász Ilona |
Felirat | A D 1823 RENOV 2005 |
Leírás | Temetőben, sírok között álló szobor, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy eredetileg sírjelként került-e oda vagy szakr. kisemlékként. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27523 |
Módosítás dátuma | 2017. november 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Balázsfa [Blažov] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Védőtető alá helyezett, mesteri kézre valló homokkő szobor, festve, jó állapotban, a falu szélén. A talapzaton nemesi címer. (1998) Felújítva, a festés eltüntetve. A faluban, a szobor közekében "Szent János pihenő" elnevezésű kocsma (2021) |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 27517 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 23. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / egyéb hely |
Egyéb hely | malom közelében |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Leírás | „… a Klein-malom melletti Nepomuki Szt. János, amely meglehetősen elhanyagolt állapotban van” (Thain 1932, 32) |
Irodalom | Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998.4.26. |
Rövid URL | |
ID | 27514 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | polichróm homokkő, restaurálás után (2002-ben) már monochróm |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1926 |
Szimbólum | kereszt / könyv |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | In memoriam septimi centenarii SPN Francisci Seraphice erexit familia Conventus Nové Zámky 1226-1926 SPN Francisce ora pro familia tua Seraphici |
Leírás | A Ferenc rendi templom bejárata mellett áll a málladozó festésű polichróm homokkő szobor (1998). 2002-re restaurálták, meghagyva a kő természetes színét. Viszont a szent alakja, kéztartása megváltozott. Nyilván új szobrot faragtak, s nem az eredeti mintájára! |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2002 |
Rövid URL | |
ID | 27513 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 10. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / egyéb hely |
Egyéb hely | folyóparton, híd közelében |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József (liszkajozsef@azet.sk) |
Leírás | A Berekben, a híd közelében áll a szobor egy újabb, magas (ca. 2,5 m magas) műkő talapzaton. A szent jobb kezében kereszt, bal kezét a száján tartja. Talán az egykor a Vámhíd mellett álló szoborról van szó (vö. Thain 1932, 32) |
Irodalom | Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 27512 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Nepomuki Szent János, Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Szűz Mária |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1740 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1778 |
Leírás | Jelenleg a város Főterén, szemben a római katolikus plébániatemplommal található az 1740-ben, fogadalomból emelt Szentháromság-szobor. Az 1929-es restaurálást követően Thain János részletesen leírta, némi kihagyásokkal (és a mai helyesírás szabályai szerint korrigálva) most az ő szavait idézem: A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. […] Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimbóluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. Fején háromszögű glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jobb kezével a megváltás szimbólumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták […], a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. […] Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. […] E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. […] Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is díszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOLTA COLUMMNAM 1740. Magyarul: „Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben.” A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg: QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. Magyarul: „Ez az oszlop Neked hűséggel felajánlva álljon örökké. 1857.” A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 [Jelenleg ennek a szövegnek egy romlott változata olvasható a címerpajzsban: RESTITUI / VETERI QUE / EMPUS SPREVI / HONORI / 1876. L. J. megj.] „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.” Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére: HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929 [Ez a felirat ma már nem található meg a Szentháromság-szobron. Helyette (hogy helyén-e, azt nem sikerült megállapítani) a következő, az 1993-as felújítást megörökítő szöveg olvasható: HANC IMITATIONEM / COLUMNAE TRINITATIS / SANCTISSIMAE FACIENDUM / ET FORUM HERUM / CONSTITUENDUM AUTONOMIA / OPPIDANA / ORAVIT CASTRUM NOVUM / A.D. 1993. L. J. megj.] „Ezt az áthelyezett oszlopot az újvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi újvári mester készítménye. (Thain 1932, 25–30) Megjegyzendő, hogy a szobor jelenlegi állapotában már másolat. Az 1970-es években ugyanis a már Thain János által is említett második helyéről is áthelyezték a Ferenciek kolostora bejárata elé, ahol az elhanyagoltságban annyira tönkrement a homokkő szoborcsoport, hogy azokat eredeti anyagukból már nem lehetett felújítani. A megmaradt eredeti elemek a Thain János Múzeumba kerültek, és a rendszerváltás után visszakerült oda, ahová 1929-ben is állították. A Thain János által említett és a régi fotókon is látható kovácsoltvas kerítés a rendház bejáratához való helyezéskor már nem volt meg. Ma sincs meg. |
Irodalom | Chládeková, Valéria: Érsekújvár. A főtér. Komárom: Komáromi (Komárno) Nyomda és Kiadó Kft. 1997, 14 - 16. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 111–113. p. Strba Sándor: Szentháromságszobor-avatás Érsekújvárott. A Hét 1993/47, 9. p. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 25–30. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2010; 2015 |
Megjegyzés | Szentháromság-szobor (Érsekújvár) [25] Hosszú munka után végre renoválva áll új helyén a Főtér egyik negyedében a 200 éves Szentháromság szobor. A tér közepén hatását új helye sokban befolyásolja, bár ezt némileg ellensúlyozza az a körülmény, hogy most megkapta eredeti magasságát, melyet régi helyén a tér feltöltésével elvesztett. A szobor előbbi történeti helye az a része volt a vár piacának, ahol a vesztőhely állott és ahol a főbenjáró bűnösöket szokták kivégezni. Itt hullott porba az áruló Ocskay brigadéros feje is. Azért Ujvár népe, amidőn 1740-ben, fogadalomból erre a helyre állitotta fel a Szentháromság szobrát, nemcsak háláját akarta kifejezni a Mindenhatónak, a pestis járvány szerencsés megszüntén, hanem engesztelésül a sok vértől áztatott helyet is meg akarta mintegy váltani azáltal, hogy e szép művet, Isten dicsőségére itt emeli föl. Az 1738., 39. és 40-es években az országban szerte-szájjel a pestis dühöng. Megborzadva látja Érsekujvár népe is. Segíteni azonban az akkori orvosi tudománnyal vajmi keveset lehetett. S az emberek csupán kezüket tördelve rettegve várták, hogy mikor kerül rájuk a sor. menekülni sehová, egyedül csak a jó Isten oltalmába lehetett. Azért is e szomorú napokban az emberek mindenhol szent fogadalmakat tesznek, szobrokat és templomokat emelnek Isten dicsőségére, kérve őt, hogy szüntessen meg felettük e rettenetes csapást. Így tettünk mi is. És vajjon nem az Isten különös és csodálatos kegyelme volt-e az, hogy Ujvárban úgyszólván [26] senki sem halt meg. Csupán két Ferencrendi atya, akik társaikkal együtt ezekben a napokban is önfeláldozóan vitték a vigasztalást a kétségbeesett vidéki híveknek is. Így jártak ők a szomszédos Megyeren és Tardoskedden, ahol megkapták a pestist, amely másnapra elragadta őket. Ilyen viharos időkben, ilyen Isten-látogatások közepette született meg az ujvári lelkekben az a szép és kegyes gondolat, melyet akkor a város közgyülése is magáévá tett, amely művészi kezektől kőbe faragva 1740-től hálatelten emelkedik az égre Érsekujvár piacán. A kor tehát, amelyben a mű készült, még a barokkstíl virágzása volt. Azért is a szobor nemcsak minden porcikájával, kristálytisztán szimbolizál egy magasztos tant: a Szentháromságot, hanem egy szembeszökő barokk munka, amely hármas kiugrásaival, törött íveivel, csigáival, füzéreivel, lobogós ruhájú szobraival, lebegő angyalkáival a barokk-művészet igen szép példánya is. A mestert, aki faragta, sajnos nem ismerjük, de én azok között az olasz szobrászok között sejtem, akik akkor ezeken a tájakon ilyenféle műveket alkottak. Ebben az időben ugyanis mindenfelé különös előszeretettel a Szentháromságnak állítottak szobrokat. Így például Komáromban, Bratislavában, Selmecen, – amelyikhez a mienk a legjobban hasonlít – és más helyeken is. Mindezek között a mienk nem marad hátra, sőt talán szebb, mert hiszen csak szobor 19 darab ékesíti és azok is életnagyságúak. nem is csoda, hogy régi feljegyzések szerint 10.000 forintot fizettünk érte. Óriási összeg volt az akkor. Bőkezűen fizettek atyáink és a szoborra elhelyezett emléktáblák szerint mindig gondját viselték, amit különös szeretettel közgyűlési határozatban hagytak meg utódaiknak is. Mi is tehát őseinkhez híven, szépen renováltuk, Behyne prágai szobrász által, amely munka 40.000 koronába került. Ez összeg felét az Orsz. Müemlékvédő Hivatal adta. Most így készen áll, nem lesz érdektelen, ha megnézzük, mi van e 8 méter magas szobrunkon. Ne legyen úgy, mint általában, hogy a „mienk”-et legkevésbé ismerjük. Lássuk, hogy ezt a megadott teológiai témát hogyan oldotta meg az a régi művész? A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. A három szép gerezd egy taggá! Ugye mily frappánsan fejezi ki már ez az építészeti forma is a Szentháromság eszméjét. Három személy és mégis egy Isten. Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a [27] teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimboluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. fején háromszögü glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jopbb kezével a megváltás szimbolumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Hogy az Atya és Fiú közösen emelik a koronát, hogy a Galamb középen lebeg felettük, ezzel a ténykedő kapcsolattal mily világosan domborítja ki a szobrász azt, hogy Istennek e három kifelé ható tevékenysége, mind a három személynek közös birtoka. [28] Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták. teste, bár roskadozik a szenvedések alatt, tekintetével mégis szelíden nézi ellenségeit, kérve rájuk Isten irgalmát, hiszen azok nem tudják, mit cselekszenek. Ez a szentünk Diocletianus római császár idejében a testőr csapat kapitánya volt. S midőn kitudódott keresztény volta, a császár katonáival lenyilaztatta. Az otthagyott tetemet azután egy keresztény nő fölkeresi, hogy titokban eltemesse. Azonban a vértanú csodálatos módon még élt. Megmenekülve súlyos helyzetéből föl is épült. A császár azonban 288-ban ujból elfogatta és ezúttal halálra korbácsoltatta. Tetemeit Szent Péter és Pál mellé temették hívei. Azóta Szent Sebestyén a festészetnek és szobrászatnak kedvelt tárgya lett és mindig a legnagyobb mesterek ábrázolták nemcsak az ő vértanúságát, hanem mint a szép test formáinak apoteosisát is. Így pl. Mantegna, Perugino, Veronese, Sodoma, Holbein stb. Örülhetünk, hogy e világhíres téma, jelentős művészettel megformálva itt áll a mi Főterünkön is. Elől még a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. A sok földet bejárt vándor fejéről hátra csúszott a kalap, oldaláról pedig enyhetadó kulacsa függ. Kezével pedig sebét mutatja, mint aki már nagyon sok bajon ment keresztül. Betegápoló vándorlásaiban a pestist is megkapta, de mint minden bajából, ebből is csodálatosan kigyógyult. Ezért lett ő a pestis betegek védőszentje és mint ilyen, őrködik felettünk is. Lábai mellett egy eb kuporodik, mint a gyógyulást adó hű ápoló szimbóluma. Istennek élve, sokakon segített és ő mégis segítség nélkül, megvádolva, mint kém a börtönben hal meg, hogy így nyerje el a szentek pálmáját. Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. Ő Nepomukban, Csehországban született 1340 körül. Mint pap, prágai kanonok,[29] majd érseki helyettes működött. Az egyházi dolgokban erélyes és szókimondó fellépéseért vonta magára IV. Vencel cseh király haragját, aki kegyetlenül megkínoztatta és 1393-ban a prágai Károly hídról a Moldvába dobatta. A vértanút 1729-ben avatták szentté. Mikor sírját kinyitották, csontjai között összeszáradva, de sértetlenül találták meg nyelvét, amelyet ma is, mint ereklyét drágamüvű tartóban őriznek a prágai dóm kincstárában. 1740-ben, szobrunk felállítása idején tehát, kedvelt, új szent volt, különösen Szlovenszkón, ahol sok szobrot emeltek neki. Ő a hidak, malmok és molnárok védőszentje. Ujvárban is nagyon sok szobra van. E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. Édesdeden álmodik még az éles és hideg köveken is. Ez a Nagy Károly császár ivadéka, – aki elvonulva a pusztaságban, csak Istennek élt – íme megmutatja, hogy kell tűrni a csapások és megpróbáltatások idejében. Mint szobormű, talán a legszebb valamennyi között. Nem tudjuk, hogy a nemes arányok mellett vajjon a szép fejet vagy a művészi redőzetű ruhát csodáljuk. Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is diszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOTA COLUMNAM 1740. Magyarul: Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben. A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg: QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. [30] A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.” Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére: HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929 „Ezt az áthelyezett oszlopot az ujvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi ujvári mester készítménye. És így, ez a kiváló kézimunka dicsérete a régi ujvári lakatos iparnak, amelynek különben egy-két emléke még a régi temetőben és másutt is látható. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár: k.n. 1932, 25–30. p. |
Rövid URL | |
ID | 27506 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Ekecs [Okoč] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Polák Csilla |
Felirat | Javítta… Id. Fere… József 1880 2017-ben a felirat: Szt. FLÓRIÁN |
Leírás | 1995: Vaskerítéssel körülvéve, a Bogyarét-Nagymegyer-i útkereszteződésben áll. Talán egy évtizede mesélte nekem egy ekecsi öreg, hogy ennek a szobornak a helyén valakit 1848-ban megöltek. 1998: A szobor állapota jó, frissen lefestve, mintha restaurálva is lenne. A talapzat homokköve viszont rendkívül málladozó, a körülötte lévő kis virágoskert is meglehetősen gondozatlan. 2005: Polák Csilla fotóin egy Flórián-napi ünnepség pillanatai láthatóak. 2010 körül felújítva |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2005; 2017 |
Rövid URL | |
ID | 27502 |
Módosítás dátuma | 2017. december 28. |