3 találat
Kápolna, Köbölkút [Gbelce]
Részletek
3 találat
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2018 |
Rövid URL | |
ID | 101963 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | szőlőhegy |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Rövid URL | |
ID | 29459 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Melléktéma | Szentháromság |
Hely | temető |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült, Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor. |
Irodalom | – Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2001; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 29422 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |