Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum » Szakrális kisemlék kategóriák » feszület

Szakrális kisemlék - feszület

1 találat

Temetői feszület, Bódvavendégi [Hosťovce]

Település: Bódvavendégi [Hosťovce]

Fő téma: feszület

Anyag: öntöttvas

Hely: temető

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	temető
Helyi megnevezés	Temetői kereszt
Anyag	öntöttvas
Állapot	felújított
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1906
Szimbólum	INRI / egyéb szimbólum
Település	Bódvavendégi [Hosťovce]
Megye	Abaúj-Torna
Gyűjtő	Bodnár Mónika
Felirat	INRI ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1906
Leírás	A községi temető K-i, katolikus részének közepén áll, Ny felé, a falu irányába néz. 100 cm magas, négyszögletes, felül kiszélesedő kőtalapzaton álló, 200 cm magas, feketére festett öntöttvas kereszt. A kereszt három csúcsa csipkeszerű áttört díszítésű. A szárak találkozásában ezüstre festett INRI felirat olvasható. A vaskorpusz és a kereszt alsó szárában levő vasangyal relief szintén ezüstre vannak színezve. A kőtalapzat Ny-i, falu felé néző oldalán egy gótikus hatású csúcsíves keretben a talapzat kövébe vésett felirat olvasható, melynek betűi gondosan feketére vannak festve. A kőtalapzat felső, kiszélesedő peremét feketére festett vaskeret erősíti, melynek két oldalára 1-1 cseréptartót, elejére pedig egy 17 cm széles polcot helyeztek. A két cseréptartóban egy-egy cserép virág látható, közepébe tűzött színes művirágokkal. A polc közepére egy egy márványlap van erősítve, melyhez egy szürke műanyag vázát rögzítettek, ebben is színes művirágok vannak. A váza mellett és a talapzat előtt mécsesek állnak. A kereszt ÉK-i sarkán hatalmas, öreg fenyőfa áll, attól D-re egy bokor, mely tetszetős hátteret kölcsönöz a keresztnek. A talapzat közvetlen környékét és a kereszthez vezető rövid utat az utóbbi években díszkő burkolattal látták el, két oldalán fiatal buxus tövek díszlenek.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A község temetője eredetileg a falu központjában, a templomkertben volt. Béres Gábor, helyi születésű r. kat. plébános, helytörténész feltételezése szerint a reformáció idején, amikor megszűnt a vallásegység, a megreformált vallást követő reformátusok új temetőt nyitottak a falu szélén. A katolikusok továbbra is templomuk köré temetkeztek, egészen a megrokkant templom lebontásáig és az új templom építéséig. A ma is álló templomot 1836-ban szentelték fel, tehát ez előtt néhány évvel, a régi templom lebontásakor mérhették ki a már működő református temető mellett a katolikus temetőt, s ekkor állíthatták az új temető közepére a szokásos temetői nagykeresztet. Ez – Béres Gábor emlékei szerint – tölgyfából faragott kereszt volt, de a fát az idő foga megette, ezért helyére hetven év után, 1906-ban felállították az időtálló, ma is látható vaskeresztet. A kereszt fontos szerepet játszik a népi vallásosságban. Gyakran megállnak mellette imádkozni, rendszeresen tesznek mellé virágot, mécsest. Mindenszentekkor közös imádkozás helyszíneként is szolgált, ugyanis kb. az 1970-es évek közepéig az volt a szokás, hogy délután a falu népe összegyűlt a templomban, ahonnét egy rövid ájtatosság után közösen, énekszóval vonultak ki a temetőbe, ahol mindenki felkereste elhunyt hozzátartozóinak a sírját, melyet már korábban virággal feldíszített, most pedig gyertyát, mécsest gyújtott rajta. Ezt követően a temetői nagykeresztnél ismét összegyűltek, imádkoztak, és közösen visszamentek a templom előtti kereszthez, csak ezután indult mindenki hazafelé.
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=26229
ID	26229
Módosítás dátuma	2021. május 24.

bővebben →

Út menti feszület, Bódvavendégi [Hosťovce]

Település: Bódvavendégi [Hosťovce]

Fő téma: feszület

Anyag: öntöttvas

Hely: település szélén / útkereszteződés

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	település szélén / útkereszteződés
Helyi megnevezés	Haraszti kereszt
Anyag	öntöttvas
Állapot	felújított
Datálás	1918 előtt
Szimbólum	egyéb szimbólum
Település	Bódvavendégi [Hosťovce]
Megye	Abaúj-Torna
Gyűjtő	Bodnár Mónika
Felirat	Isten dicsőségére / állíttatta / HARASZTY JÓZSEF / és neje / BURINDA MÁRIA / 1912
Leírás	A faluból É-i irányba kivezető út végén, ahol az a mai országhatárt képező útba torkollik, az egykori vasútállomás mellett áll a kereszt, az út túloldalán, vagyis a Magyarországhoz tartozó oldalon. A vasútállomás épületét néhány évvel ezelőtt lebontották (előtte évtizedekig funkciótlanul árválkodott), a síneket már jóval korábban felszedték, hiszen Trianon óta a Bódva-völgyi vonalon a vonat csak Tornanádaskáig közlekedik, a bódvavendégi állomásig már nem engedték (ezáltal a Magyarországhoz tartozó Hídvégardó is vasút nélkül maradt). A kereszt fehérre meszelt szilárd, felfelé obeliszk-szerűen keskenyedő, majd fent hirtelen újra kiszélesedő, 130 cm magas talapzaton áll. A talapzat alsó része 90 x 95 cm, felső része 60 x 65 cm. Az ezüstre festett díszes öntöttvas kereszt magassága 190 cm. A rajta levő korpusz a kereszttel azonos színűre van festve. A kereszt talapzata körbe van betonozva. 205 x 205 cm-es, barnára festett, kovácsolt vaskerítés veszi körbe, a tetején felfelé mutató díszek ezüstszínűek. A vaskerítés útra néző oldalán a fél kerítés nyitható kapuként szolgál. A talapzat út felé néző oldalán bemélyített, drapp színűre festett, táblaszerű kiképzésben olvasható a felirat. A kereszt hátulról két vasrúddal is ki van támasztva, az egyik a talapzathoz van rögzítve, a másik a kerítés vasához. A kerítés ÉNY-i sarkában hársfa áll.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Mivel az a határrész, ahol a kereszt is áll, a trianoni határállítás után a magyarországi részre esett, a falut pedig Csehszlovákiához csatolták, a kereszt a faluból gyakorlatilag megközelíthetetlenné vált, így nem tölthetett be szerepet a közösség vallási életében. Az állíttatók leszármazottai úgy tudják, hogy Burinda Mária testvérének a leszármazottai, a magyarországi Hídvégardóban élő Béresné Burinda Ilon és családja gondozta, gondozza. A kereszt állításának körülményeiről semmi forrást nem sikerült találni. Ám mivel a falu egyéb szakrális kisemlékeit (templom előtti kereszt, kápolna) Amerikába kivándorolt vendégiek állíttatták, nem tartjuk kizártnak, hogy e kereszt állítása is összefügg az amerikai kivándorlással, hiszen tudjuk, hogy Burinda József is megjárta Amerikát.
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=26222
ID	26222
Módosítás dátuma	2021. május 24.

bővebben →

Út menti feszület, Bódvavendégi [Hosťovce]

Település: Bódvavendégi [Hosťovce]

Fő téma: feszület

Anyag: kő / öntöttvas

Hely: templom mellett

Datálás: 19. század

Részletek

Fő téma	feszület
Hely	templom mellett
Helyi megnevezés	Templom előtti kereszt
Anyag	kő / öntöttvas
Állapot	felújításra szorul
Datálás	19. század
Pontos datálás	1888
Szimbólum	koszorú, töviskoszorú
Település	Bódvavendégi [Hosťovce]
Megye	Abaúj-Torna
Gyűjtő	Bodnár Mónika
Felirat	IS(TEN) DICSŐSÉGÉRE / (ÁLLÍT)TATTA / B(ÉRE)S GÁB(O)R / (1)888
Leírás	Mészkő talapzaton álló kőfeszület, öntöttvas korpusszal. A talapzat szürke, a korpusz fehér, a kereszt barna olajfestékkel van lefestve. A talapzat D-i oldalára, a kőbe vésett, felirat omladozó, alig olvasható. ÉK-i oldalán egy hatalmas hársfa áll. Gyökereinek mozgása minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a kereszt előre, D felé meg van dőlve. A feszület és a fa feketére festett vaskerítéssel van körbekerítve. Eredetileg kovácsolt vaskerítés vette körbe, melyet az 1970-es években cseréletek le a maira, id. Béres Ferenc anyagi támogatásával. Ugyanekkor az előredőlő keresztet megerősítették, megtámasztották. Napjainkra ismét vészesen megdőlt állapotban látható. Méretek: a talapzat 67 x 67 cm, 110 cm magas; A feszület 22 x 22 cm, 250 cm magas; három csúcsa faragott, alsó szára oszlopszerűen kiszélesedik, négyszögletes talapzatban végződik, így illeszkedik az alatta levő talapzathoz
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	Az állíttató személyére a falubeliek már nem emlékeznek, de Béres Gábor egykori r.k. plébános és helytörténész leírásából tudjuk, hogy nagybátyja, Béres Gábor állíttatta a keresztet, s mivel ő is ezt a nevet viselte, gyermekkorában némi büszkeséggel olvasgatta a kereszt talapzatán levő felírást. A keresztet állíttató Béres Gábor Kanadában volt farmer, s ott is halt meg, mint írja, az új világban. Egy másik írásában arról is megemlékezik, hogy a keresztállításra Kanadából került sor, de a konkrét szándékot, a gondolatot, mely Gábor bátyámat vezette, nem ismerem – írja. Feltehetően hálából és a szülőfalura való emlékezés jegyében döntött a keresztállítás mellett. A kereszt kb. az 1970-es évek közepéig fontos szerepet játszott a népi vallásosságban. Mindenszentekkor délután a falu népe összegyűlt a templomban, ahonnét egy rövid ájtatosság után közösen, énekszóval kivonultak a temetőbe, ahol mindenki felkereste elhunyt hozzátartozóinak a sírját, melyet már korábban virággal feldíszített, most pedig gyertyát, mécsest gyújtott rajta. Ezt követően a temetői nagykeresztnél ismét összegyűltek, közösen visszajöttek a templom előtti kereszthez. E köré is égő mécseseket tettek
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=26196
ID	26196
Módosítás dátuma	2021. május 22.

bővebben →

1 találat