Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum Szlovákiai Magyar Adatbank – Szakrális Kisemlék Archívum – Oldal 8 – …egy újabb Szlovákiai Magyar Adatbank honlapok honlap…
szerda, május 14, 2025

Szakrális Kisemlék Archívum

A Szakrális Kisemlék Archívum és a Temető Dokumentáció az Etnológiai Központ gyűjteménye, közel 2000 objektumot és több mint 8000 fotót, térképet, rajzot valamint dokumentumot tartalmaz
1 … 6 7 8 9 10 11
11 találat
13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János – Fajkürt [Dedinka]
Szobor – Nepomuki Szent János – Fajkürt [Dedinka]
Település: Fajkürt [Dedinka]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helyegyéb hely
Egyéb helytemplom közelében
Anyagkő
Állapotjó / felújított
Datálás19. század
TelepülésFajkürt [Dedinka]
MegyeBars
GyűjtőLiszka József
Felirat1891
LeírásA temetőben álló r. katolikus templom előtt található a szobor (már a temetőn kívül) egy háromszög alaprajzú kis parkosított területen (a Madonna-szobor szomszédságában). A talapzata szintén háromszög alaprajzú. Az első, homlokzati oldalán a Kürthy család címere, alatta az állíttatás évszáma, fölötte a renoválás ideje és személye (kontúrok, betűk arannyal kihúzva). A másik két oldallapon is, arannyal kihúzva ugyan, de nehezen értelmezhető, hiányos latin nyelvű szövegek. Maga a szobor (és a talapzat is) homokkőből készült.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása2000: A környezet rendben, a szobor kőállaga viszont nagyon rossz állapotban
2005: restaurálva, a feliratok arannyal kihúzva
Az adatfelvétel ideje2000; 2011
Rövid URL
ID27526
Módosítás dátuma2017. november 25.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János, Balázsfa [Blažov]
Szobor – Nepomuki Szent János, Balázsfa [Blažov]
Település: Balázsfa [Blažov]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témaszobor
Helytelepülés szélén
Anyagkő
Állapotjó / felújított
Datálás18. század
Szimbólumkereszt / pálmaág
TelepülésBalázsfa [Blažov]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásVédőtető alá helyezett, mesteri kézre valló homokkő szobor, festve, jó állapotban, a falu szélén. A talapzaton nemesi címer. (1998) Felújítva, a festés eltüntetve. A faluban, a szobor közekében "Szent János pihenő" elnevezésű kocsma (2021)
Az adatfelvétel ideje1998; 2021
Rövid URL
ID27517
Módosítás dátuma2022. szeptember 23.

bővebben →
13 szept 2016

Kálvária, Érsekújvár [Nové Zámky]
Kálvária, Érsekújvár [Nové Zámky]
Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Fő téma: kálvária

Anyag: kő

Hely: település szélén / egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakálvária
Helytelepülés szélén / egyéb hely
Egyéb helyAz egykori Forgách-bástyán
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás18. század
Pontos datálás1779
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
Felirat1779
LeírásAz egykori Forgách-bástyán áll.
IrodalomThain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 31
Az adatfelvétel ideje2021
Rövid URL
ID27511
Módosítás dátuma2021. július 6.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szentháromság – Érsekújvár [Nové Zámky]
Szobor – Szentháromság – Érsekújvár [Nové Zámky]
Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Fő téma: szobor

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témaszobor
MelléktémaNepomuki Szent János, Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Szűz Mária
Állapotfelújított
Datálás18. század
Pontos datálás1740
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
Felirat1778
LeírásJelenleg a város Főterén, szemben a római katolikus plébániatemplommal található az 1740-ben, fogadalomból emelt Szentháromság-szobor. Az 1929-es restaurálást követően Thain János részletesen leírta, némi kihagyásokkal (és a mai helyesírás szabályai szerint korrigálva) most az ő szavait idézem: A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. […] Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimbóluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. Fején háromszögű glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jobb kezével a megváltás szimbólumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek.  Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták […], a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. […] Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. […] E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. […] Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is díszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOLTA COLUMMNAM 1740. Magyarul: „Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben.” A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg:   QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. Magyarul: „Ez az oszlop Neked hűséggel felajánlva álljon örökké. 1857.” A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 [Jelenleg ennek a szövegnek egy romlott változata olvasható a címerpajzsban: RESTITUI / VETERI QUE / EMPUS SPREVI / HONORI / 1876. L. J. megj.]   „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.”   Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére:   HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929   [Ez a felirat ma már nem található meg a Szentháromság-szobron. Helyette (hogy helyén-e, azt nem sikerült megállapítani) a következő, az 1993-as felújítást megörökítő szöveg olvasható: HANC IMITATIONEM / COLUMNAE TRINITATIS / SANCTISSIMAE FACIENDUM / ET FORUM HERUM / CONSTITUENDUM AUTONOMIA / OPPIDANA / ORAVIT CASTRUM NOVUM / A.D. 1993. L. J. megj.]   „Ezt az áthelyezett oszlopot az újvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi újvári mester készítménye. (Thain 1932, 25–30)   Megjegyzendő, hogy a szobor jelenlegi állapotában már másolat. Az 1970-es években ugyanis a már Thain János által is említett második helyéről is áthelyezték a Ferenciek kolostora bejárata elé, ahol az elhanyagoltságban annyira tönkrement a homokkő szoborcsoport, hogy azokat eredeti anyagukból már nem lehetett felújítani. A megmaradt eredeti elemek a Thain János Múzeumba kerültek, és a rendszerváltás után visszakerült oda, ahová 1929-ben is állították. A Thain János által említett és a régi fotókon is látható kovácsoltvas kerítés a rendház bejáratához való helyezéskor már nem volt meg. Ma sincs meg.
IrodalomChládeková, Valéria: Érsekújvár. A főtér. Komárom: Komáromi (Komárno) Nyomda és Kiadó Kft. 1997, 14 - 16. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 111–113. p. Strba Sándor: Szentháromságszobor-avatás Érsekújvárott. A Hét 1993/47, 9. p. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 25–30. p.
Az adatfelvétel ideje1998; 2010; 2015
MegjegyzésSzentháromság-szobor (Érsekújvár) [25] Hosszú munka után végre renoválva áll új helyén a Főtér egyik negyedében a 200 éves Szentháromság szobor. A tér közepén hatását új helye sokban befolyásolja, bár ezt némileg ellensúlyozza az a körülmény, hogy most megkapta eredeti magasságát, melyet régi helyén a tér feltöltésével elvesztett. A szobor előbbi történeti helye az a része volt a vár piacának, ahol a vesztőhely állott és ahol a főbenjáró bűnösöket szokták kivégezni. Itt hullott porba az áruló Ocskay brigadéros feje is. Azért Ujvár népe, amidőn 1740-ben, fogadalomból erre a helyre állitotta fel a Szentháromság szobrát, nemcsak háláját akarta kifejezni a Mindenhatónak, a pestis járvány szerencsés megszüntén, hanem engesztelésül a sok vértől áztatott helyet is meg akarta mintegy váltani azáltal, hogy e szép művet, Isten dicsőségére itt emeli föl. Az 1738., 39. és 40-es években az országban szerte-szájjel a pestis dühöng. Megborzadva látja Érsekujvár népe is. Segíteni azonban az akkori orvosi tudománnyal vajmi keveset lehetett. S az emberek csupán kezüket tördelve rettegve várták, hogy mikor kerül rájuk a sor. menekülni sehová, egyedül csak a jó Isten oltalmába lehetett. Azért is e szomorú napokban az emberek mindenhol szent fogadalmakat tesznek, szobrokat és templomokat emelnek Isten dicsőségére, kérve őt, hogy szüntessen meg felettük e rettenetes csapást. Így tettünk mi is. És vajjon nem az Isten különös és csodálatos kegyelme volt-e az, hogy Ujvárban úgyszólván [26] senki sem halt meg. Csupán két Ferencrendi atya, akik társaikkal együtt ezekben a napokban is önfeláldozóan vitték a vigasztalást a kétségbeesett vidéki híveknek is. Így jártak ők a szomszédos Megyeren és Tardoskedden, ahol megkapták a pestist, amely másnapra elragadta őket. Ilyen viharos időkben, ilyen Isten-látogatások közepette született meg az ujvári lelkekben az a szép és kegyes gondolat, melyet akkor a város közgyülése is magáévá tett, amely művészi kezektől kőbe faragva 1740-től hálatelten emelkedik az égre Érsekujvár piacán. A kor tehát, amelyben a mű készült, még a barokkstíl virágzása volt. Azért is a szobor nemcsak minden porcikájával, kristálytisztán szimbolizál egy magasztos tant: a Szentháromságot, hanem egy szembeszökő barokk munka, amely hármas kiugrásaival, törött íveivel, csigáival, füzéreivel, lobogós ruhájú szobraival, lebegő angyalkáival a barokk-művészet igen szép példánya is. A mestert, aki faragta, sajnos nem ismerjük, de én azok között az olasz szobrászok között sejtem, akik akkor ezeken a tájakon ilyenféle műveket alkottak. Ebben az időben ugyanis mindenfelé különös előszeretettel a Szentháromságnak állítottak szobrokat. Így például Komáromban, Bratislavában, Selmecen, – amelyikhez a mienk a legjobban hasonlít – és más helyeken is. Mindezek között a mienk nem marad hátra, sőt talán szebb, mert hiszen csak szobor 19 darab ékesíti és azok is életnagyságúak. nem is csoda, hogy régi feljegyzések szerint 10.000 forintot fizettünk érte. Óriási összeg volt az akkor. Bőkezűen fizettek atyáink és a szoborra elhelyezett emléktáblák szerint mindig gondját viselték, amit különös szeretettel közgyűlési határozatban hagytak meg utódaiknak is. Mi is tehát őseinkhez híven, szépen renováltuk, Behyne prágai szobrász által, amely munka 40.000 koronába került. Ez összeg felét az Orsz. Müemlékvédő Hivatal adta. Most így készen áll, nem lesz érdektelen, ha megnézzük, mi van e 8 méter magas szobrunkon. Ne legyen úgy, mint általában, hogy a „mienk”-et legkevésbé ismerjük. Lássuk, hogy ezt a megadott teológiai témát hogyan oldotta meg az a régi művész? A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. A három szép gerezd egy taggá! Ugye mily frappánsan fejezi ki már ez az építészeti forma is a Szentháromság eszméjét. Három személy és mégis egy Isten. Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a [27] teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimboluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. fején háromszögü glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jopbb kezével a megváltás szimbolumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Hogy az Atya és Fiú közösen emelik a koronát, hogy a Galamb középen lebeg felettük, ezzel a ténykedő kapcsolattal mily világosan domborítja ki a szobrász azt, hogy Istennek e három kifelé ható tevékenysége, mind a három személynek közös birtoka. [28] Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták. teste, bár roskadozik a szenvedések alatt, tekintetével mégis szelíden nézi ellenségeit, kérve rájuk Isten irgalmát, hiszen azok nem tudják, mit cselekszenek. Ez a szentünk Diocletianus római császár idejében a testőr csapat kapitánya volt. S midőn kitudódott keresztény volta, a császár katonáival lenyilaztatta. Az otthagyott tetemet azután egy keresztény nő fölkeresi, hogy titokban eltemesse. Azonban a vértanú csodálatos módon még élt. Megmenekülve súlyos helyzetéből föl is épült. A császár azonban 288-ban ujból elfogatta és ezúttal halálra korbácsoltatta. Tetemeit Szent Péter és Pál mellé temették hívei. Azóta Szent Sebestyén a festészetnek és szobrászatnak kedvelt tárgya lett és mindig a legnagyobb mesterek ábrázolták nemcsak az ő vértanúságát, hanem mint a szép test formáinak apoteosisát is. Így pl. Mantegna, Perugino, Veronese, Sodoma, Holbein stb. Örülhetünk, hogy e világhíres téma, jelentős művészettel megformálva itt áll a mi Főterünkön is. Elől még a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. A sok földet bejárt vándor fejéről hátra csúszott a kalap, oldaláról pedig enyhetadó kulacsa függ. Kezével pedig sebét mutatja, mint aki már nagyon sok bajon ment keresztül. Betegápoló vándorlásaiban a pestist is megkapta, de mint minden bajából, ebből is csodálatosan kigyógyult. Ezért lett ő a pestis betegek védőszentje és mint ilyen, őrködik felettünk is. Lábai mellett egy eb kuporodik, mint a gyógyulást adó hű ápoló szimbóluma. Istennek élve, sokakon segített és ő mégis segítség nélkül, megvádolva, mint kém a börtönben hal meg, hogy így nyerje el a szentek pálmáját. Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. Ő Nepomukban, Csehországban született 1340 körül. Mint pap, prágai kanonok,[29] majd érseki helyettes működött. Az egyházi dolgokban erélyes és szókimondó fellépéseért vonta magára IV. Vencel cseh király haragját, aki kegyetlenül megkínoztatta és 1393-ban a prágai Károly hídról a Moldvába dobatta. A vértanút 1729-ben avatták szentté. Mikor sírját kinyitották, csontjai között összeszáradva, de sértetlenül találták meg nyelvét, amelyet ma is, mint ereklyét drágamüvű tartóban őriznek a prágai dóm kincstárában. 1740-ben, szobrunk felállítása idején tehát, kedvelt, új szent volt, különösen Szlovenszkón, ahol sok szobrot emeltek neki. Ő a hidak, malmok és molnárok védőszentje. Ujvárban is nagyon sok szobra van. E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. Édesdeden álmodik még az éles és hideg köveken is. Ez a Nagy Károly császár ivadéka, – aki elvonulva a pusztaságban, csak Istennek élt – íme megmutatja, hogy kell tűrni a csapások és megpróbáltatások idejében. Mint szobormű, talán a legszebb valamennyi között. Nem tudjuk, hogy a nemes arányok mellett vajjon a szép fejet vagy a művészi redőzetű ruhát csodáljuk. Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is diszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOTA COLUMNAM 1740. Magyarul: Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben. A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg: QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. [30] A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.” Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére: HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929 „Ezt az áthelyezett oszlopot az ujvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi ujvári mester készítménye. És így, ez a kiváló kézimunka dicsérete a régi ujvári lakatos iparnak, amelynek különben egy-két emléke még a régi temetőben és másutt is látható. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár: k.n. 1932, 25–30. p.
Rövid URL
ID27506
Módosítás dátuma2017. szeptember 25.

bővebben →
13 szept 2016

Feszület – Ekecs [Okoč]
Település: Ekecs [Okoč]

Fő téma: feszület

Anyag: kő / beton

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helytelepülés szélén
Anyagkő / beton
Állapotfelújított
Datálás19. század
SzimbólumINRI
TelepülésEkecs [Okoč]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József, Polák Csilla
Felirat1858
Leírás1998:

A falu szélén, az Alvégen, Lakszakállas irányában áll süttői márvány feszület, festett fém korpusszal. Felújítva, körbebetonozva, vaskerítés.
Az adatfelvétel ideje1998, 2005
Rövid URL
ID27503
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szent Flórián – Ekecs [Okoč]
Szobor – Szent Flórián – Ekecs [Okoč]
Település: Ekecs [Okoč]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / tégla

Hely: útkereszteződés

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helyútkereszteződés
Anyagkő / tégla
Állapotfelújított
Datálás19. század
TelepülésEkecs [Okoč]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József; Polák Csilla
Felirat

Javítta…

Id. Fere…

József

1880

  2017-ben a felirat: Szt. FLÓRIÁN
Leírás1995: Vaskerítéssel körülvéve, a Bogyarét-Nagymegyer-i útkereszteződésben áll. Talán egy évtizede mesélte nekem egy ekecsi öreg, hogy ennek a szobornak a helyén valakit 1848-ban megöltek.   1998: A szobor állapota jó, frissen lefestve, mintha restaurálva is lenne. A talapzat homokköve viszont rendkívül málladozó, a körülötte lévő kis virágoskert is meglehetősen gondozatlan. 2005: Polák Csilla fotóin egy Flórián-napi ünnepség pillanatai láthatóak. 2010 körül felújítva
Az adatfelvétel ideje1998; 2005; 2017
Rövid URL
ID27502
Módosítás dátuma2017. december 28.

bővebben →
13 szept 2016

Képoszlop – Szentháromság, Egyházgelle [Holice]
Képoszlop – Szentháromság, Egyházgelle [Holice]
Település: Gelle [Holice]

Fő téma: képoszlop

Anyag: beton / tégla / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaképoszlop
Helytelepülés szélén
Anyagbeton / tégla / bádog
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1802
TelepülésGelle [Holice]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
FeliratHátul a talapzat betonanyagába írva: 1802
LeírásA település szélén (Bacsfa irányában) a 2011-es adatfelvétel alapján vélhetően téglából épített, beton talapzatú, négyzet alaprajzú, barokkos oromzatú, bádogtetős képoszlop áll (2. kép). Hátul a talapzat betonanyagába írva: 1802. A frontális oldalon egy rossz állapotú Szentháromság-kép a képfülkében. Az ábrázolás már csak nehezen kivehető, annyi azonban jól látszódik, hogy az Atyaisten jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ül, lábukkal a földgolyón. Fejük fölött, elmosódva, de azért kivehető dicsfényben a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galamb képében lebeg. Jézus (feje fölött kerek glória?) bal (?) kezében hosszú szárú keresztet tart, a másik keze nem látszódik. Az Atyaisten feje fölött/mögött háromszög alakú dicsfény, kezei nem látszódnak. A képoszlop két oldalán egy-egy, üres, barnára festett képfülke. Hátul hatalmas, bemélyített, ugyancsak barnára festett kereszt. 2015 tavaszán a megsüllyedt és általában véve is rossz állapotban lévő objektumot lebontották, majd a régi méreteit, formáját leutánozva újraépítették id. Viola László és családja jóvoltából. A három képfülkébe egy-egy, üveggel fedett olajfestmény került: a homlokzati részbe egy Szentháromság-ábrázolás, tőle jobbra (nyugat felé) egy Jézus, a jó pásztor-, balra (kelet felé) egy Szűzanya-kép. Mindhárom a nagyszarvai Radványi Ida, másodéves képrestaurátor hallgató munkája. A Szentháromság-ábrázolás, úgy tűnik, az eredeti, pléhre festett képet próbálja rekonstruálni. Felszentelésére 2015. május 30-án, a Szentháromság vasárnapja előtti szombat délután került sor.
Az adatfelvétel ideje2011; 2015
Rövid URL
ID27499
Módosítás dátuma2021. június 8.

bővebben →
13 szept 2016

Harangláb – Dunaújfalu [Nová Dedinka, Nová Ves pri Dunaji]
Település: Harangláb – Dunaújfalu [Nová Dedinka, Nová Ves pri Dunaji]

Fő téma: harangláb

Anyag: kő / beton / tégla

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témaharangláb
Helyútkereszteződés
Anyagkő / beton / tégla
Állapotjó / felújított
Datálás1918 előtt
TelepülésHarangláb – Dunaújfalu [Nová Dedinka, Nová Ves pri Dunaji]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
FeliratE tornyot
Isten dicsőségére hálából
emeltette
JUSZA ANDRÁS
és neje született
POLLÁK FRANCISKA
1913 Május 1én

Építette Nisznánsky A.
LeírásHarangtorony a falu közepén, kereszteződésben. A bejárattal szemben lévő oldal szoborfülkéjében Szentháromság-relief (1), a másik két oldalt stilizált lourdes-i barlang (2), ill. a felirat (3).
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaGondozott, nemrég tatarozva.
Az adatfelvétel ideje2000, 2011
Rövid URL
ID27481
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kálváriajelenet, Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
Kálváriajelenet, Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
Település: Dunaszerdahely [Dunajská Streda]

Fő téma: kálvária

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakálvária
Helytemető
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1808
SzimbólumINRI
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
IrodalomKovács László szerk.: Édes otthon. Dunaszerdahelyi olvasókönyv. Dunaszerdahely, 1999 Nagy Attila: Dunaszerdahely emlékhelyei. Épületek, szobrok, emlékművek és emléktáblák, szakrális kisemlékek, temetők, történelmi síremlékek, eltűnt emlékhelyek. Dunaszerdahely: Historium Kiadó 2013
Az adatfelvétel ideje2021
Rövid URL
ID27479
Módosítás dátuma2021. május 30.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szentháromság, Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
Szobor – Szentháromság, Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
Település: Dunaszerdahely [Dunajská Streda]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témaszobor
Helytemplom mellett
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás18. század
Pontos datálás1777
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka Józse
FeliratE. 1777 R. 1929
LeírásAz római katolikus templom előtt áll a Gönczöl György és felesége, Lengyel Erzsébet által alapított (Nagy 2013, 25), kétlépcsős alapon nyugvó, hasáb alakú, tagolt, lent és fent is széles peremű homokkő talapzatra helyezett, felfelé keskenyedő, hengeres korinthoszi homokkő oszlop. Szintén homokkő az anyaga a Gnadenstuhl-típusú, rokokó Szentháromság-ábrázolásnak, amely az Atyaistent fedetlen fővel ábrázolja, amint két kezével a Fiúisten keresztjének két szárát tartja. Lábaiknál a Szentlélekisten, felfelé mutató fejű galamb képében. A felirat a talapzatba vésve.
IrodalomNagy Attila: Dunaszerdahely emlékhelyei. Épületek, szobrok, emlékművek és emléktáblák, szakrális kisemlékek, temetők, történelmi síremlékek, eltűnt emlékhelyek. Dunaszerdahely: Historium Kiadó 2013, 25.
Az adatfelvétel ideje2012
Rövid URL
ID27477
Módosítás dátuma2021. május 1.

bővebben →
13 szept 2016

Feszület – Dunahidas [Most pri Bratislave]
Település: Dunahidas [Most pri Bratislave]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helytemető
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1879
TelepülésDunahidas [Most pri Bratislave]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
FeliratIch bin dir Aufertsehung u: d: Leben
wer an mich glaubt, wird leben,
wenn er auch gestorben ist.
Joh. 11.25.

1879
LeírásTemetői feszület, valószínűleg homokkőből, fehérre meszelve. A korpusz is kőből, kis képfülkében Mária-dombormű (arckép), a felirat márványtáblán. Mellette friss virágok, ill. odahelyezett. Különféle vallási rendeltetésű tárgyak (deponia pia).
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaSzépen rendbe hozva, folyamatosan gondozva, rendben tartva.
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID27474
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Út menti feszület, Diósförgepatony [Orechová Potôň]
Út menti feszület, Diósförgepatony [Orechová Potôň]
Település: Diósförgepatony [Orechová Potôň]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
MelléktémaSzűz Mária
Helytelepülés szélén
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1836
SzimbólumINRI
TelepülésDiósförgepatony [Orechová Potôň]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
FeliratÓ fájdalmas, / szent Szűz Anyánk. / Hozzád sóhajt, / drága hazánk. / Forrón tisztelünk téged. / Ne hagyd magára néped. / VARGA JÁNOS 1878
LeírásA falu délnyugati szélén áll a 2003-ban felújított feszület. Anyaga kő és tégla, a felirat műmárvány. A korpusz és INRI-tábla ugyanabból a kőből, a Fájdalmas Szűzanya-mellékalak is kőből, fehérre festve. A környezet gondozatlan.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaKoncsol László szerint, aki a felújítás előtti képet is közöl a feszületről, a „vésete szerint Varga János emeltette 1836-ban” (Koncsol 1993, 245).
IrodalomKoncsol László szerk.: Diósförgepatony II. Történelmi olvasókönyv. Pozsony/Bratislava 1993, 245
Koncsol László: Miseút. Patonyföld 2004. 1. 16., 1. p.
Vö. Patonyföld 2004. 1. 16., 4. p.
Az adatfelvétel ideje2012
Rövid URL
ID27460
Módosítás dátuma2021. március 25.

bővebben →
13 szept 2016

Feszület – Dercsika [Jurová]
Település: Dercsika [Jurová]

Fő téma: feszület

Anyag: fa / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témafeszület
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésJézus szobra
Anyagfa / bádog
Állapotfelújított
Datálás1918 előtt
SzimbólumINRI
TelepülésDercsika [Jurová]
MegyePozsony
GyűjtőDia: 4224–4226
D-188

Liszka József
Leírás1998:
A falu határában, Móroczkarcsa irányában, egy csatorna partján és egy mezei út, valamint főút kereszteződésében áll a feszület. A falu felé néz. Szépen festett pléh Krisztus és Fájdalmas Szűzanya képpel. Körülötte beton alapon vascső-kerítés, zöldre festve.

2011:
Érdemi változás nincs.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása1998:
Virágok: krizantém, muskátli.

2011:
Művirágcsokor, mécses.
Az adatfelvétel ideje1998, 2012
Rövid URL
ID27458
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szűz Mária – Dercsika [Jurová]
Település: Dercsika [Jurová]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: település szélén / útkereszteződés

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helytelepülés szélén / útkereszteződés
Helyi megnevezésMária képe
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
TelepülésDercsika [Jurová]
MegyePozsony
GyűjtőDia: 4220–4223
D-187

Liszka József
FeliratNem vagyunk árvák
van édesanyánk
ki a magas
mennyekből
gondot visel
reánk!
Leírás1998:
A falu szélén (Móroczkarcsa irányában), a főúthoz közel, egy nagy kanyarban (útkereszteződésben) áll a szobor, fákkal körülvéve. Viszonylag új, vascső-kerítés, virágok. Háromszögelési pont. Új beton járda vezet hozzá. Felirat olvashatatlan.

2011:
A szobor felújítva, a felirat is új. A talapzat hátlapján meghagytak egy részt egy régebbi feliratból, de olvashatatlan. A körülötte lévő nagy fákat kivágták, már csak a lemetszett törzseik emlékeztetnek rájuk.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaGondozott.
Az adatfelvétel ideje1998, 2011
Rövid URL
ID27457
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Feszület – Dercsika [Jurová]
Település: Dercsika [Jurová]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helytemető
Helyi megnevezésnagykereszt
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
TelepülésDercsika [Jurová]
MegyePozsony
GyűjtőDia: 4217
D-184

Liszka József
FeliratNEMES SZEMES JÁNOS
HÜTVÖS TÁRSÁVAL
NMS MARTONY ÉVA ASZONYAL
KERESZTINYI BUZGÓSÁGBUL KÉ
SZITTETTÍK MÁJUS HOLNAPNAK
3 NAPIÁN 1816
Leírás1998:
A temetői nagykereszt korábban néhány méterrel beljebb állott, de a mostani polgármester néhány esztendeje előbbre hozatta, hogy a temetőbe lépőket „fogadni tudja a kereszt”. A Fájdalmas Szűzanya szobor hiányzik róla, mert felújítás alatt van.
(adatközlő: egy 70 év körüli asszony)

2011:
Felújítva, a Szűz Mária szobor is a helyén.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaGondozott, rendben tartva. A virágágyásban krizantém.
Az adatfelvétel ideje1998, 2011
Rövid URL
ID27456
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Képoszlop – Dercsika [Jurová]
Képoszlop – Dercsika [Jurová]
Település: Dercsika [Jurová]

Fő téma: képoszlop

Anyag: kő / tégla / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaképoszlop
MelléktémaSzentháromság, Szent Flórián, Szent Vendel és Szent Antal
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésSzentháromság-szobor
Anyagkő / tégla / bádog
Állapotfelújított
Datálás19. század
TelepülésDercsika [Jurová]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásAz 1998-as adatfelvétel idején a falu szélén álló, levágott élű, hasáb formájú, a felső, fülkés résznél kiszélesedő, bádog sátortetővel fedett képoszlop, négy képfülkéjében a Szentháromság, Szent Flórián, Szent Vendel és Szent Antal pléhre festett olajképe volt látható . Az objektum csúcsán kovácsoltvas kereszt. A Szentháromság-képen egy lefelé fordított, a Földet jelképező félgömb látható, ehhez kapcsolódik egy felfelé fordított, ugyanilyen méretű félkör, ahol az Atyaisten, jobbján a Fiúistennel látható. Utóbbi jobb kezében hosszú szárú kereszt, balját hívóan előre nyújtja. Az Atyaisten bal kezében jogar, a jobbját pedig a Fiúisten vállán nyugtatja. Mindkettejük feje fölött kerek glória. A két félgömb találkozási pontja fölött fejjel lefelé lebeg a Szentlélek fehér galamb formájában. Belőle sugarak szóródnak a Földre. 2011-ben viszont, miután magát az objektumot tatarozták, a képfülkékből hiányoznak a képek.
Az adatfelvétel ideje1998; 2008; 2011
Megjegyzés1932: Szobor felszentelés. A dercsikai hivek az idén is nagy ünnepélyességgel tartják meg augusztus 15-én templomuk védőszentjének napját: Nagy Boldogaszonyt. Ez alkalomra nagyon szivesen fogadják Szűz Mária tisztelőit. A főistentisztelet d.e. 10 órakor kezdődik, délután 3 órakor a Szent Háromság szobor felszentelése. Csallóközi Lapok 33/62 (1932.8.10.), 3. p. 1998: Az úrnapi körmenet során előtte is felállítottak egy úrnapi sátrat. Adatközlő: egy 70 év körüli asszony a temetőben. További információk kaphatóak: Mészáros Mária (templomgondnok), a bakai úton, a csatorna előtt balra, egy lapostetejű házban, a falu szélén. 2008: Helyi legenda szerint eredetileg ide tervezték építeni a falu templomát, ide volt már készítve az építkezési anyag is. Egy éjszaka azonban valaki áthordta arra a helyre, ahol ma is áll a templom. (Morvay Darina gyűjt.)
Rövid URL
ID27454
Módosítás dátuma2019. március 22.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szent Rókus, Dercsika [Jurová]
Szobor – Szent Rókus, Dercsika [Jurová]
Település: Dercsika [Jurová]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: templom mellett

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helytemplom mellett
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
TelepülésDercsika [Jurová]
MegyePozsony
GyűjtőDia: 4215, 4216
D-185

Liszka József
Felirat1998-ban, a restaurálás előtt nem volt felirat. Jelenleg: Szent Rókus ? 1295 - ? 1327 Betegek védőszentje, Könyörögj érettünk!
Leírás1998: Csúcsíves, neogót sztélé-szerű képoszlop, benne Szt. Rókus domborműve. A templomkertben áll, füves térségben. A kő állaga kissé málladozó, de alapvetően még (!) jó állapotúnak mondható az objektum. 2011: Szent Rókus polichróm homokkő szobra (féldomborműve), restaurálva, egy négy vaslábon álló plexi-tetővel, mellette kétoldalt egy-egy virágtartó.
Az adatfelvétel ideje1998; 2011
Megjegyzés1998: Eléhelyezve egy koszorú. Egyéb különösebb gondozás, kultusz nyomai nem látszódnak. 2011:Élővirágok, előtte mécses
Rövid URL
ID27453
Módosítás dátuma2021. október 21.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János, Szentmihályfa [Michal na Ostrove]
Szobor – Nepomuki Szent János, Szentmihályfa [Michal na Ostrove]
Település: Szentmihályfa [Michal na Ostrove]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: település szélén / útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témaszobor
Helytelepülés szélén / útkereszteződés
Anyagkő
Egyéb anyaghomokkő
Állapotjó / felújított / felújításra szorul
Datálás18. század
Szimbólumkereszt / pálmaág
TelepülésSzentmihályfa [Michal na Ostrove]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
FeliratR. 1898
LeírásA falu szélén, útkereszteződésben áll, talapzatán nemesi cimer. Tanult mesterre vall a szobor. Antal Dezső 1938-ban is lefotózta (Néprajzi Múzeum Fotótár: F-131 759).
Az adatfelvétel ideje1998; 2011
Rövid URL
ID27437
Módosítás dátuma2023. augusztus 3.

bővebben →
13 szept 2016

Feszület – Szőgyén [Svodín]
Település: Szőgyén [Svodín]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témafeszület
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésSzalma kërëszt
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
TelepülésSzőgyén [Svodín]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
Birčák Andrea
FeliratÁLLÍTTATTA
SZALMA MIHÁLY
1808 JIK
1860
Leírás„Erről megállapítható, hogy Szalma Mihály állíttatta. Az olvasható évszám 1866, de az már nem derül ki, hogy ez az alapítás vagy a felújítás esztendeje-e, mert közben olvashatatlan szöveg is található az oszlopon.”
(Gábris 1995, 162)

Nem az eredeti helyén áll. Az út éles kanyarjában volt a helye, ám ott az autók veszélyeztették, egyszer le is döntötték, azért átállították egy kisebb park közepébe a közelben. (1998)

A faluban a Nagyölved felé vezető út mentén 2010-ben egy emlék parkot hoztak létre, amelybe elhelyezték a Szalma keresztet is. Az új helyére az önkormányzat helyezte el, és ott felújította. A feszület nevét állítójáról, Szalma Mihályról kapta. A feszületet 1808-ban állították fel. A 19. században többször is javítani kellett. Ma már egy fémkorpusz található a homokkőből készült feszületen. A felirat fekete márványtáblán.
(Vadkerti Tibor szakdolgozata, SJE 2012)
IrodalomGábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 162. p.
Laczkó Gábor szerk.: Fénnyel írott történelem. XX. századi szőgyéni életképek. Szőgyén: Szőgyén Öröksége Társaság 2008, 313. kép
Az adatfelvétel ideje1998, 2008, 2013
Megjegyzés1807. augusztus 38-án kelt végrendeletében Szalma Mihály németszőgyéni lakos úgy rendelkezett „egy újonnan felépített kőkeresztre hagyok annyit, amennyi szükséges lészen.” A keresztet 1811-ben állították fel. Az új létesítményt az adományozóról nevezték el. A rajta lévő Krisztus testet 1825-ben javítani kellett. 1846-ban teljesen új testet készítettek. 1848-ban lefestették az egész keresztet. 1866-ban újra javították. [Forrás? L.J. megj.]
(Birčák Andrea gyűjt., 2008)

Képaláírás:
Fazekas Ilonka és Mariska a Szalma-kereszt előtt 1954-ben. A kereszt névadója Szalma Mihály az elbeszélések szerint az 1849-es nagysallói csatából épségben hazatérve állíttatta „Isten és a haza dicsőségére”.
Fotót beszerezni!
(Laczkó 2008, 313. kép)
Rövid URL
ID27417
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Temetői feszület, Tardoskedd [Tvrdošovce]
Temetői feszület, Tardoskedd [Tvrdošovce]
Település: Tardoskedd [Tvrdošovce]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témafeszület
MelléktémaSzűz Mária
Helytemető
Anyagkő
Egyéb anyaghomokkő
Állapotfelújított
Datálás18. század
TelepülésTardoskedd [Tvrdošovce]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
LeírásA régi temetőből áthelyezett, restaurált és az új temetőben újra felállított, felszentelt, homokkő feszület.
Az adatfelvétel ideje1997; 2023
Rövid URL
ID27402
Módosítás dátuma2023. július 5.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János 1. Tardoskedd [Tvrdošovce]
Szobor – Nepomuki Szent János 1. Tardoskedd [Tvrdošovce]
Település: Tardoskedd [Tvrdošovce]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / tégla / egyéb anyag

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helyegyéb hely
Egyéb helyvízfolyás mellett
Anyagkő / tégla / egyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő, tégla talapzat
Állapotfelújított
Datálás19. század
Szimbólumkereszt / pálmaág
TelepülésTardoskedd [Tvrdošovce]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
LeírásA jattói faluvégen, egy kis csatorna partján, a főút mellett áll a szent szobra.
Az adatfelvétel ideje1997
Rövid URL
ID27401
Módosítás dátuma2023. március 24.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szent Flórián – Tósnyárasd [Topoľnica]
Szobor – Szent Flórián – Tósnyárasd [Topoľnica]
Település: Tósnyárasd [Topoľnica]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / beton

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1989 után

Részletek

Fő témaszobor
Helyútkereszteződés
Anyagkő / beton
Állapotfelújított
Datálás1989 után
Pontos datálás1995
TelepülésTósnyárasd [Topoľnica]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
Felirat
  1. FLORIAN
oroduj za nás a ochraňuj nás pred požiarmi. Obnovený 1995 Szt. FLÓRIÁN könyörögj érettünk és a tűztől oltalmazz meg minket. Felújítva 1995
LeírásEredetileg állítólag a templom közelében volt, most egy kiszélesedő, teres utca közepén, a régi temető irányában, beton alapon áll a mészkő szobor. A kétnyelvű felirat fekete márványtáblán.
Az adatfelvétel ideje1998
Rövid URL
ID27391
Módosítás dátuma2017. szeptember 11.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szűz Mária – Udvard [Dvory nad Žitavou]
Település: Udvard [Dvory nad Žitavou]

Fő téma: szobor

Anyag: kő

Hely: egyéb hely

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helyegyéb hely
Egyéb helyKálvária
Anyagkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
TelepülésUdvard [Dvory nad Žitavou]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
FeliratÜdvözlégy
MÁRIA
hátul:
Nemes
Borbély István
1841 emeltete
özvegy
Nagy Katalin
1850 megujitata
sz. helyre általtétetém
LeírásA Kálvárián áll a Szeplőtelen Szűzanya polichróm homokkő szobra, háttal a központi feszületnek. Ha valaki a stációkat végiglátogatva érkezik a Kálvária tetejére, akkor szembetalálja magát ezzel a szoborral. Mellette, kétoldalt egy-egy kandeláber, pihenő pad, virágágyás.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaRendezett, felújított, jó állapotban, noha a festék pattog le róla (2011)
Az adatfelvétel ideje2002, 2001
Rövid URL
ID27384
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Kálvária – Udvard [Dvory nad Žitavou]
Település: Udvard [Dvory nad Žitavou]

Fő téma: kálvária

Részletek

Fő témakálvária
Állapotfelújított
TelepülésUdvard [Dvory nad Žitavou]
MegyeKomárom
LeírásAngyel Miklós: Udvard nevezetességei. Pozsony 1994, 72-80
Majer István: Udvardi Kálvária-könyv. Pest, 1860 (új kiadás: Komárom 1998. Honismereti Kiskönyvtár 98.)
Az adatfelvétel ideje27.04.1997
Rövid URL
ID27382
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szűz Mária a kis Jézussal, Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]
Szobor – Szűz Mária a kis Jézussal, Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]
Település: Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]

Fő téma: szobor

Anyag: egyéb anyag

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
TelepülésVághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]
MegyeNyitra
GyűjtőBeke Éva; Liszka József (fotó)
FeliratIsten dicsoségére s sz. Mária tiszteletére állíttatták Veres Rózsa hagyatékából Veres József és neje Izsóf Teréz 1884 Kellner J. Nyitra
LeírásA templom falánál, a bejárattól jobbra áll a szobor. Felso része fehérre meszelve, az alsó, a tkp.-ni talapzat sárga, benne a feliratmezo fehér.
Az adatfelvétel ideje1999; 2012
Rövid URL
ID27365
Módosítás dátuma2022. szeptember 3.

bővebben →
13 szept 2016

Út menti feszület, Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]
Út menti feszület, Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]
Település: Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]

Fő téma: feszület

Anyag: kő

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témafeszület
MelléktémaSzűz Mária
Helytemplom mellett
Anyagkő
Egyéb anyaghomokkő
Állapotfelújított
Datálás18. század
SzimbólumArma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / INRI
TelepülésVághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]
MegyeNyitra
GyűjtőBeke Éva; Liszka József (fotó)
LeírásA Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom bejáratától balra áll a feszület. Felső része fehérre meszelve, az alsó, a tkp.-ni talapzat sárga. A feszület tövénél az Istenanya szobra, fölötte a szárba vésve Arma Christi-szimbólumok.
Az adatfelvétel ideje1999; 2012
Rövid URL
ID27364
Módosítás dátuma2022. szeptember 3.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szentháromság – Vágsellye [Šaľa]
Település: Vágsellye [Šaľa]

Fő téma: szobor

Anyag: kő / egyéb anyag

Hely: útkereszteződés

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Helyútkereszteződés
Anyagkő / egyéb anyag
Egyéb anyagmészkő
Állapotfelújított
Datálás19. század
Pontos datálás1895
TelepülésVágsellye [Šaľa]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratA talapzat homlokzati részébe mélyesztett mészkő tábla felirata:   A teljes Szt. Háromság Egy Istennek!   Jobb felé haladva, a talapzat oldalsó mezőjében elhelyezett mészkő tábla felirata:   Szt. István és Szt. Erzsébet esedezzetek Magyarország házas állapotú népeiért!   Hátul:   SÚSOŠIE bolo od základov z trosiek znovu postavené s pomocou dobrých ľudí v 990-om roku písomnej zmienky o meste Šaľa 1002 – 1992 A SZOBORCSOPORT romokból lett teljes egészében újraépítve jó emberek segítségével Sellye város írásos emlékének 990ik évében.   S végül bal oldalt:   Öröklö hálából emeltették a vágsellyei r. kath. hivek 1886ik év július hó 4 délután a lytánia alatt templomba lecsapott villám veszélyétöl sértetlen megmenekülésük emlékére 1895
LeírásKétlépcsős, mészkőlapokkal fedett, beton alapon áll a 2010-ben felújított (vö. Száz Ildikó: Visszakerült a helyére a Szentháromság-szobor. Új Szó 2010. 9. 18.), négyszög alapú, vízszintesen tagolt, felfelé keskenyedő, egy-egy sarkán volútás kiképzésű talapzaton nyugvó korinthoszi oszlopon található, homokkőből faragott Szentháromság-szobor. Az Atyaisten, jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ülnek, köztük földgömb. A Fiúisten jobb kezével a testéhez támasztott hosszú szárú keresztet tart, balját a köztük lévő földgömbön nyugtatja. Az Atyaisten jobbjába aranyozott jogart, baljában kis aranyozott fémkereszttel ellátott, homokkőből készült országalmát tart. Mindkettejük feje mögött fémből készült aranyozott sugárkoszorú. Fölöttük, középen, hosszú fémrúdon, aranyozott sugárnyalábok közepén a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galambja. Homokkő talapzat. A talapzat felső platóján, az oszlop lábánál öt mellékalak. Középen egy Mária Immaculata szobor, fémből készült, aranyozott csillagkoszorúval. Jobb felé haladva, a talapzat egy-egy sarkán, oda vésett neveikkel Szent István, Szent Margit, Szent Erzsébet és Szent Imre szobrai láthatóak. A talapzat homlokzati részébe mélyesztett mészkő tábla felirata.
IrodalomLiszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 198–199. p.
Az adatfelvétel ideje1998, 2010, 2014
Rövid URL
ID27357
Módosítás dátuma2017. szeptember 3.

bővebben →
13 szept 2016

Képoszlop – Vágsellye [Šaľa]
Település: Vágsellye [Šaľa]

Fő téma: képoszlop

Anyag: egyéb anyag

Datálás: 1989 után

Részletek

Fő témaképoszlop
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyagtégla, beton, gipsz szobor
Állapotfelújított
Datálás1989 után
Pontos datálás1998
TelepülésVágsellye [Šaľa]
MegyeNyitra
FeliratMATKA BOŽIA
ORODUJ ZA NÁS
OBNOVILA rod. MIŠKOVIČOVÁ ŠAĽA
1998
Az adatfelvétel ideje06.11.1998
MegjegyzésA képoszlop lezárt szoborfülkéjében egy Mária Szíve-szobor.
Rövid URL
ID27352
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Nepomuki Szent János szobra – Vágsellye [Šaľa]
Település: Vágsellye [Šaľa]

Fő téma: szobor

Anyag: egyéb anyag

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témaszobor
Helytemplom mellett
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapotjó / felújított
Datálás18. század
TelepülésVágsellye [Šaľa]
MegyeNyitra
Felirat1795
19425
1988
LeírásA templom előtt áll, valószínűleg másodlagosan idehelyezve. A talapzaton olvasható évszámok közül a második és harmadik egészen biztosan a felújítások évét jelzik.
Az adatfelvétel ideje1998.8.28., 1998.11.6.
Rövid URL
ID27348
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
13 szept 2016

Szobor – Szent Flórián szobra – Vágsellye [Šaľa]
Település: Vágsellye [Šaľa]

Fő téma: szobor

Anyag: egyéb anyag

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témaszobor
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapotjó / felújított
Datálás19. század
TelepülésVágsellye [Šaľa]
MegyeNyitra
Felirat1942
1988
LeírásA templom előtt, másodlagos elhelyezéssel. A talapzaton olvasható évszámok a felújításokat jelzik.
Az adatfelvétel ideje1998.28.01, 1998.11.06
Rövid URL
ID27347
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

bővebben →
1 … 6 7 8 9 10 11
11 találat

Kövess minket!

Kövess minket!