Szobor – Nepomuki Szent János, Farnad [Farná]
Hibát talált?
Üzenőfal
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Nepomuki Jankó |
Anyag | fa / beton |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1933 |
Település | Farnad [Farná] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Csonka Ákos; Liszka József |
Felirat | Elöl: ISTENNEK / Hátul: FARAGTA / BUJÁK VINCE / A MAGYAR KULTÚRA / LOVAGJA / FARNAD / DÍSZPOLGÁRA / DESAT NORBERT / VÍG VIKTOR / HARANGOZÓ GYULA |
Leírás | A régebbi, 1933-ban emelt kő szobrot, ami tökrement (lásd a megjegyzésekben) fa szoborra cserélték 2014-ben.
|
Az adatfelvétel ideje | 2012; 2020 |
Megjegyzés | Nepomuki Szent János szobor (Nepomuki Jankó) A falu Nyírágó felőli megközelítésével a falutáblán alig áthaladva, jobb oldalon egy 179 éves szakrális kisemlékkel találkozhatunk. Illetve már csak maradványaival sajnos. A kereszteződésben az egyik ház udvarának sarkán, egy tujafa árnyékában áll maradványaiban Nempomuki Szent János szobra. Mára sajnos már csak a talpazat van a helyén, maga a ’szobor’ illetve annak maradványai a talpazat mellett a földön hever. Megrongáltsága olyan mértékű, hogy lényegében csak egy betondarabnak tűnik a hajdani szent szobor. Adatközlőink eredetéről semmit sem tudtak elmondani, de nem is tudhattak, mert ahogy a talpazat feliratának maradványait megvizsgáljuk, rájöhetünk, hogy a szobor 1833-ben látta meg a napvilágot. A felirat a következő: ISTENNEK DICSŐSÉGÉRE EPES …E…………N …TÉTET NEPOMUCENUS SZENT JÁNOS 1833-ik ESZTENDŐBEN Sajnos a talpazat is eltört, bár valószínűleg ezt még helyrehozták, de a középső két-három sor szinte teljesen olvashatatlanná vált ez által. Lauko Erzsébet (sz. 1935) adatközlőnk szerint még a világháborúba (minden bizonnyal a II. világháborúra gondolt – a szerző megjegyzése) rongálódott meg, elmondása szerint viszont akkor csak a feje törött le, a szobor csonkból sajnos teljesen megállapíthatatlan mindez. Ha a feje letörhetett, akkor, nem kizárt, hogy a további roncsolódások is ekkor keletkezhettek, illetve az óta eltelt évek során. A ház melynek udvarában megtalálható a szobor hosszú évek óta lakatlan, elmondások szerint pozsonyi tulajdonban van. Bánovzsky Izabella (sz.1942) szerint, amíg farnadiak laktak a házban a szobor is viszonylag rendben volt tartva, ám ennek már sok éve. Pedig még a búzaszentelő körmenet állomáshelyéül is szolgált ez a szobor, erre adatközlőnk így emlékezik: „Vót olyan is, hogy búzaszentelés, ezek keresztjáró napok vótak, ez is tavasszal vót, rendesen lobogókkal, kereszttel, prosecióval (énekölve, imádkozva, rozsfüzért mondva) elmentünk ezekhez és ahol közelben búza volt vagy valami termés azt a pap meg is áldotta. Cseke felé egész nem mentünk ki mer messze van, de ide a Nepomuki Szent János szoborhoz igen.” Lauko Erzsébet (sz. 1935) szerint ezen a területen régen még temető is volt, bár erre utaló nyomokat, semmit sem találtunk. Ennek felderítése további kutatásokat igényelne. A szent szobor állapotát tekintve mára a megsemmisülés peremére került, ahonnan már nagy valószínűséggel nincs visszaút, ezért e dolgozat állít végső emléket a szobornak. (Csonka Ákos szakdolgozatából, SJE – 2012) |
Rövid URL | |
ID | 27538 |
Módosítás dátuma | 2021. március 13. |