Hátul a talapzat betonanyagába írva:

1802

A település szélén (Bacsfa irányában) a 2011-es adatfelvétel alapján vélhetően téglából épített, beton talapzatú, négyzet alaprajzú, barokkos oromzatú, bádogtetős képoszlop áll (2. kép). Hátul a talapzat betonanyagába írva: 1802. A frontális oldalon egy rossz állapotú Szentháromság-kép a képfülkében. Az ábrázolás már csak nehezen kivehető, annyi azonban jól látszódik, hogy az Atyaisten jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ül, lábukkal a földgolyón. Fejük fölött, elmosódva, de azért kivehető dicsfényben a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galamb képében lebeg. Jézus (feje fölött kerek glória?) bal (?) kezében hosszú szárú keresztet tart, a másik keze nem látszódik. Az Atyaisten feje fölött/mögött háromszög alakú dicsfény, kezei nem látszódnak. A képoszlop két oldalán egy-egy, üres, barnára festett képfülke. Hátul hatalmas, bemélyített, ugyancsak barnára festett kereszt.

2015 tavaszán a megsüllyedt és általában véve is rossz állapotban lévő objektumot lebontották, majd a régi méreteit, formáját leutánozva újraépítették id. Viola László és családja jóvoltából. A három képfülkébe egy-egy, üveggel fedett olajfestmény került: a homlokzati részbe egy Szentháromság-ábrázolás, tőle jobbra (nyugat felé) egy Jézus, a jó pásztor-, balra (kelet felé) egy Szűzanya-kép. Mindhárom a nagyszarvai Radványi Ida, másodéves képrestaurátor hallgató munkája. A Szentháromság-ábrázolás, úgy tűnik, az eredeti, pléhre festett képet próbálja rekonstruálni. Felszentelésére 2015. május 30-án, a Szentháromság vasárnapja előtti szombat délután került sor.