Szlovákiai Magyar Adatbank - Szakrális Kisemlék Archívum » Szakrális kisemlék kategóriák » kápolna

Szakrális kisemlék - kápolna

2 találat

Szobor – Nepomuki Szent János, Murány-Zdichava/Kakasalja [Muránska Zdychava]

Település: Kakasalja [Muránska Zdychava]

Fő téma: kápolna

Anyag: kő

Hely: település szélén / víz mellett

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	kápolna
Melléktéma	Nepomuki Szent János
Hely	település szélén / víz mellett
Anyag	kő
Állapot	jó
Datálás	1918 előtt
Szimbólum	kereszt / pálmaág / szív
Település	Kakasalja [Muránska Zdychava]
Megye	Gömör-Kishont
Gyűjtő	Liszka József
Leírás	A kápolnából évtizedekkel ezelőtt elvitték a fa szobrot a murányhosszúréti templomba, akkor egy Szűz Mária-szobor került a helyébe. Mára egy Nepomuki Szent János-festmény (olajnyomat?) került.
Az adatfelvétel ideje	2023
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=104609
ID	104609
Módosítás dátuma	2023. március 30.

bővebben →

Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]

Település: Bódvavendégi [Hosťovce]

Fő téma: kápolna / Deponia pia

Anyag: kő / tégla

Hely: útkereszteződés / határ

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő téma	kápolna / Deponia pia
Hely	útkereszteződés / határ
Helyi megnevezés	kápolna
Anyag	kő / tégla
Állapot	jó / felújított
Datálás	1918 előtt
Pontos datálás	1907
Szimbólum	csillag / horgony / kereszt / szív
Település	Bódvavendégi [Hosťovce]
Megye	Abaúj-Torna
Gyűjtő	Bodnár Mónika
Felirat	ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907
Leírás	Vendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása	A kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda. Adatközlők Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi
Irodalom	Eperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p.
Az adatfelvétel ideje	2011
Rövid URL	https://szka.adatbank.sk/?p=26178
ID	26178
Módosítás dátuma	2021. május 18.

bővebben →

2 találat