A feszület talapzatán:

1710 (1770?)

A homokkőből készült barokk kompozíció feszületet és Szűz Mária valamint János (?) szobrát tartalmazza. Úgy néz ki, mintha egy teljesebb kálvária részét képezné. Szilágyi István terminológiáját használva ezért kálváriajelenetnek tekinthető.

„A Nagyboldogasszony templom előtt találjuk az 1710-ben felállított két szobrot és köztük a feszületet” (Gábris 1995, 162).

Egy, a Nagyboldogasszony templomról készült fénykép alapján a feszület és a két kísérő szobor mintha nem közvetlenül a templom előtt állna, hanem az út másik oldalán, egy kisebb magaslaton.

(Laczkó 2008, 2. kép)