1 találat
1 találat
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Valamikor alighanem egy falfülkében elhelyezett mészkő szobor jelenleg a komáromi Duna Menti Múzeum gyűjteményében, Csütörtöki András által felújítva. |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103602 |
Módosítás dátuma | 2022. július 7. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település központban |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1715 |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Az eredetileg 1715-ben, Komáromban felállított szobrot a 20. század elején átszállították a Duna túlsó partján fekvő, szomszédos Koppánymonostorba. Ma is ott áll egy nyitott szoborfülkés képoszlopban. |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103119 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1708 |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Az eredetileg Komáromban álló szobrot valamikor Szomódra szállították, 2020 óta felújítva ma is ott áll a templomkertben. |
Az adatfelvétel ideje | 2021 |
Rövid URL | |
ID | 103115 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A szobor a Rozália-templom kertjében áll, valószinűleg másodlagosan idehelyezve. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29335 |
Módosítás dátuma | 2018. augusztus 31. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A szobor a Rozália-templom kertjében áll, valószinűleg másodlagosan idehelyezve. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2019 |
Rövid URL | |
ID | 29331 |
Módosítás dátuma | 2021. augusztus 3. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely / település központban |
Egyéb hely | A Klapka-téren, polgárház szoborfülkéjében |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó |
Szimbólum | félhold / hold |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A szobor a Klapka tér egyik épületének szoborfülkéjében áll. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29329 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés / település központban |
Anyag | kő / bronz |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József, L. Juhász Ilona (fotó) |
Az adatfelvétel ideje | 1997-1999; 2010 |
Rövid URL | |
ID | 29303 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | szobor | |
---|---|---|
Hely | útkereszteződés | |
Anyag | kő | |
Állapot | jó / felújított | |
Datálás | 18. század | |
Település | Komárom [Komárno] | |
Megye | Komárom | |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: Liszka József, L. Juhász Ilona | |
Felirat |
| |
Leírás | A szobor a város főterén, légvonalban szemben a vár bejáratával található. Háromlépcsős, atipikus formájú hatszögű, süttői vörös mészkőből készült alapon áll a négyszögletes, sarokpilaszterekkel megerősített talapzat. Ennek déli oldalán (szemből nézve tehát balra) latin nyelvű felirat olvasható. A talapzat homlokzati részén, Borromei Szent Károly domborműve látható, felette egy szűkszavú szöveges információval: A. 17 D 15 jun, 15. Magyary Szulpicz tudósításából tudjuk, hogy a kész szobrot 1715 Szentháromság vasárnapján szentelték föl. Viszont a feliraton szereplő 1715. június 15. szombatra esett. Feljebb haladva, a talapzat egy-egy sarkán egy-egy szent álló szobra látható, lábuk alatt, a talapzat peremén körbefutó, kronogrammákat is magukban foglaló latin nyelvű mondatokból álló felirattal. Balról (a déli oldaltól) haladva mutatom be őket, a szövegrészek előtt feltüntetve a kapcsolódó szent nevét. Páduai Szent Antal (4. kép): QVID GERIS ANTONI VITAM FAC PRAELIA LETHO [Miért viszed, Antal, karjaidon az élet urát? Küzdj a halállal!]; Szent Sebestyén: PESTEM TELA FVGANT LAVDATOR APOLLO SEBASTVS [A pestist és a fegyvereket elűzi az Istent dicsérő apollói Sebestyén]; középen Szent Rozália, alatta a már említett Borromei Szent Károlyról: DISPOSITE CAROLVS STITIT ATQVE ROSALIA PESTEM [Károly és Rozália rendszerint megszüntették a pestist]; Szent Rókus: HIC PROPRIIS DEMET NOSTRATIA VVLNERA PLAGIS [Ez saját szenvedéseivel gyógyítja a mi sebeinket]; Xavéri Szent Ferenc: ISTE TIBI RETRAHIT DE MENTE AC CORPORE VIRVS [Ez mind lelkedből, mind testedből eltávolítja az életölő mérget]. [A fordítás Magyary Szulpicz közleményének felhasználásával készült (Magyary 1884, 33)] A talapzaton nyugszik egy, felfelé keskenyedő, négyszögletes metszetű, süttői vörös mészkőből készült lábazat. Ennek alsó harmadának, a Szent Rozália fekvő alakja mögötti felületén egy applikált, aranyozott fémkereszt látható. A lábazat felső csúcsán helyezkedik el a homokkőből faragott szobor, amely felhőtrónuson mutatja az Atyaistent, jobbján a Fiúsistennel. Közöttük mellén összefont karokkal Szűz Mária térdel. Az Atyaisten jobb, a Fiúisten bal kezével egy aranyozott fém koronát tart Szűz Mária feje fölött. Előbb jobb térdén egy kőből készült országalma, baljában pedig egy aranyozott fém jogart tart. A Fiúisten jobbjával egy kőből faragott keresztet karol át. Mindkettejük feje fölött aranyozott sugárnyalábdicsfény. Az egész kompozíció fölött aranyozott fém sugárnyalábok központjában a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, szintén fémből készült, aranyozott galamb formájában. A szobor állíttatásának okáról és körülményeiről Magyary Szulpicz aprólékos leírásaiból értesülünk: „Még 1703-ban fogadást tőnek a város rendei, hogy ha a mindenható őket a háború iszonyúságaitól megkíméli, az ő dicsőségének emelésére és áldást osztó irgalmának emlékezetére a város piaczán a Szentháromságnak szobrot emelnek” (Magyary 1884, 27) Erre az eseményre (tehát az 1703-as kuruc-labanc viszályra, a város túszként való szereplésére) utal a Szentháromság-szobor talapzatának déli oldalán olvasható, fentebb már bemutatott felirat. Maga a szobor 1715-ben készült el (lásd kronogramma). Azt megelőzően Primus Milicher (Melchior = Menyhért) 1705-ben …egy képet festetett, amely maig a városház gyűléstermében látható. Felső részében a Szentháromságot ábrázolja, mely alatt e felirat van: Benedictus Dominus, quoniam mirifiavic misericordiam suam in civitate. (Áldott legyen az Úr: mert csodálatossá tette irgalmasságát a városban.) Zsolt. 30, 22. Közepe táján öt alak van. A középső a béke angyalát jelképezi, jobbja felől szent Anna és a boldogságos szűz, alján szent József és keresztelő szent János láthatók. A béke angyala egy esküvő jobbon áll, amely körül e német felírás olvasható: Wer’s wohl betracht, wird weder hier oder dort veracht. (Aki jól meggondolja, sem itt, sem ott nem részesül megvetésben.) Ugyane csoportra vonatkozik a következő felírás is: Ecce haec erat spes nostra, ad quos confugimis in auxilium, út liberarent nos. (Ime ez volt a mi reménységünk, akikhez folyamodtunk segítségért, hogy megszabadítsanak minket.) Is. 20, 6. A kép alsó részét Komárom várának és városának képe foglalja el e felírással: Liberavit civitatem suam a cunctis tribulationibus ejus Dominus Deus noster. (A mi Uruk Istenünk megszabadította az ő városát minden háborúságaiból.) Tób. 13, 19. Legalul három czímer látható. A jobbfelől való Komárom városáé; a balfelől álló a birodalmi kétfejű sas; a középső kisebb pedig egy tojásdad alakú czímerpajzsot ábrázol, amelyen kék mezőben egy kettős farkú sárga oroszlány-alak áll, jobbjában kivont karddal. Mellette két felől P. és M. betűk, alatta az évszám: 1705. Ez valószínűleg Primus Milicher czímere… (Magyary 1884, 28–29) A következő esztendőkben súlyos pestis pusztított a városban, ezért a szent András templom akkori plébánosa, Cserkó István, hogy a még be nem teljesített városi fogadalmat megújítsa, sőt ahhoz egy újat is csatoljon, a későbbi Pozsonyi kapu táján 1710-ben „a gondviselő Isten engesztelésére kápolnát emel a Szentháromságnak, szent Sebestyénnek, szent Rochusnak, szent Rozáliának, xaveri szent Ferencznek és páduai szent Antalnak tiszteletére, mint amely szentek közbenjárást a ragadós nyavalyák idején különösen szokta kérni az anyaszentegyház”. Ezt a kápolnát a 19. század első felében a Nádor-vonal építési munkálatai során, a hozzáépített kálváriával együtt lerombolták, majd a kisajátítási díjából az állam a ma is létező Szent Rozália-templomot építtette. A mai Szentháromság-szobrot az 1710–1711-es pestisjárvány emlékére 1715-ben állították, azon a helyen, ahol 1670-ben Száki János református prédikátort elégették. Az objektumot több alkalommal is felújították, viszont ezek közül csak egyről (az elsőről) tanúskodik kiegészítő felirat a lábazat hátoldalán: RENOVATA EST / ANNI 1803. | |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 20, 21, 43, 50, 81, 88, 138-141. p. Magyary Szulpicz: Adatok a komáromi Szent András-templom történetéhez. Klny. A komáromi sz. Benedek-rendű kath. Kisgymnasium 1883/4 évi Értesitőjéből. Komárom 1884, 27-33. p. | |
Az adatfelvétel ideje | 2010; 2015 | |
Rövid URL | ||
ID | 29222 | |
Módosítás dátuma | 2017. november 26. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / egyéb hely |
Egyéb hely | A Szent András-templom külső szoborfülkéjében |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | András-kereszt |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 23250 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |