Szobor – Szentháromság – Érsekújvár [Nové Zámky]
| Fő téma | szobor |
|---|---|
| Melléktéma | Nepomuki Szent János, Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Szűz Mária |
| Állapot | felújított |
| Datálás | 18. század |
| Pontos datálás | 1740 |
| Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
| Megye | Nyitra |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Felirat | 1778 |
| Leírás | Jelenleg a város Főterén, szemben a római katolikus plébániatemplommal található az 1740-ben, fogadalomból emelt Szentháromság-szobor. Az 1929-es restaurálást követően Thain János részletesen leírta, némi kihagyásokkal (és a mai helyesírás szabályai szerint korrigálva) most az ő szavait idézem: A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. […] Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimbóluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. Fején háromszögű glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jobb kezével a megváltás szimbólumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták […], a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. […] Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. […] E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. […] Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is díszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOLTA COLUMMNAM 1740. Magyarul: „Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben.” A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg:
QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. Magyarul: „Ez az oszlop Neked hűséggel felajánlva álljon örökké. 1857.” A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 [Jelenleg ennek a szövegnek egy romlott változata olvasható a címerpajzsban: RESTITUI / VETERI QUE / EMPUS SPREVI / HONORI / 1876. L. J. megj.]
„Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.”
Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére:
HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929
[Ez a felirat ma már nem található meg a Szentháromság-szobron. Helyette (hogy helyén-e, azt nem sikerült megállapítani) a következő, az 1993-as felújítást megörökítő szöveg olvasható: HANC IMITATIONEM / COLUMNAE TRINITATIS / SANCTISSIMAE FACIENDUM / ET FORUM HERUM / CONSTITUENDUM AUTONOMIA / OPPIDANA / ORAVIT CASTRUM NOVUM / A.D. 1993. L. J. megj.]
„Ezt az áthelyezett oszlopot az újvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi újvári mester készítménye. (Thain 1932, 25–30)
Megjegyzendő, hogy a szobor jelenlegi állapotában már másolat. Az 1970-es években ugyanis a már Thain János által is említett második helyéről is áthelyezték a Ferenciek kolostora bejárata elé, ahol az elhanyagoltságban annyira tönkrement a homokkő szoborcsoport, hogy azokat eredeti anyagukból már nem lehetett felújítani. A megmaradt eredeti elemek a Thain János Múzeumba kerültek, és a rendszerváltás után visszakerült oda, ahová 1929-ben is állították. A Thain János által említett és a régi fotókon is látható kovácsoltvas kerítés a rendház bejáratához való helyezéskor már nem volt meg. Ma sincs meg. |
| Irodalom | Chládeková, Valéria: Érsekújvár. A főtér. Komárom: Komáromi (Komárno) Nyomda és Kiadó Kft. 1997, 14 - 16. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 111–113. p. Strba Sándor: Szentháromságszobor-avatás Érsekújvárott. A Hét 1993/47, 9. p. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 25–30. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1998; 2010; 2015 |
| Megjegyzés | Szentháromság-szobor (Érsekújvár) [25] Hosszú munka után végre renoválva áll új helyén a Főtér egyik negyedében a 200 éves Szentháromság szobor. A tér közepén hatását új helye sokban befolyásolja, bár ezt némileg ellensúlyozza az a körülmény, hogy most megkapta eredeti magasságát, melyet régi helyén a tér feltöltésével elvesztett. A szobor előbbi történeti helye az a része volt a vár piacának, ahol a vesztőhely állott és ahol a főbenjáró bűnösöket szokták kivégezni. Itt hullott porba az áruló Ocskay brigadéros feje is. Azért Ujvár népe, amidőn 1740-ben, fogadalomból erre a helyre állitotta fel a Szentháromság szobrát, nemcsak háláját akarta kifejezni a Mindenhatónak, a pestis járvány szerencsés megszüntén, hanem engesztelésül a sok vértől áztatott helyet is meg akarta mintegy váltani azáltal, hogy e szép művet, Isten dicsőségére itt emeli föl. Az 1738., 39. és 40-es években az országban szerte-szájjel a pestis dühöng. Megborzadva látja Érsekujvár népe is. Segíteni azonban az akkori orvosi tudománnyal vajmi keveset lehetett. S az emberek csupán kezüket tördelve rettegve várták, hogy mikor kerül rájuk a sor. menekülni sehová, egyedül csak a jó Isten oltalmába lehetett. Azért is e szomorú napokban az emberek mindenhol szent fogadalmakat tesznek, szobrokat és templomokat emelnek Isten dicsőségére, kérve őt, hogy szüntessen meg felettük e rettenetes csapást. Így tettünk mi is. És vajjon nem az Isten különös és csodálatos kegyelme volt-e az, hogy Ujvárban úgyszólván [26] senki sem halt meg. Csupán két Ferencrendi atya, akik társaikkal együtt ezekben a napokban is önfeláldozóan vitték a vigasztalást a kétségbeesett vidéki híveknek is. Így jártak ők a szomszédos Megyeren és Tardoskedden, ahol megkapták a pestist, amely másnapra elragadta őket. Ilyen viharos időkben, ilyen Isten-látogatások közepette született meg az ujvári lelkekben az a szép és kegyes gondolat, melyet akkor a város közgyülése is magáévá tett, amely művészi kezektől kőbe faragva 1740-től hálatelten emelkedik az égre Érsekujvár piacán. A kor tehát, amelyben a mű készült, még a barokkstíl virágzása volt. Azért is a szobor nemcsak minden porcikájával, kristálytisztán szimbolizál egy magasztos tant: a Szentháromságot, hanem egy szembeszökő barokk munka, amely hármas kiugrásaival, törött íveivel, csigáival, füzéreivel, lobogós ruhájú szobraival, lebegő angyalkáival a barokk-művészet igen szép példánya is. A mestert, aki faragta, sajnos nem ismerjük, de én azok között az olasz szobrászok között sejtem, akik akkor ezeken a tájakon ilyenféle műveket alkottak. Ebben az időben ugyanis mindenfelé különös előszeretettel a Szentháromságnak állítottak szobrokat. Így például Komáromban, Bratislavában, Selmecen, – amelyikhez a mienk a legjobban hasonlít – és más helyeken is. Mindezek között a mienk nem marad hátra, sőt talán szebb, mert hiszen csak szobor 19 darab ékesíti és azok is életnagyságúak. nem is csoda, hogy régi feljegyzések szerint 10.000 forintot fizettünk érte. Óriási összeg volt az akkor. Bőkezűen fizettek atyáink és a szoborra elhelyezett emléktáblák szerint mindig gondját viselték, amit különös szeretettel közgyűlési határozatban hagytak meg utódaiknak is. Mi is tehát őseinkhez híven, szépen renováltuk, Behyne prágai szobrász által, amely munka 40.000 koronába került. Ez összeg felét az Orsz. Müemlékvédő Hivatal adta. Most így készen áll, nem lesz érdektelen, ha megnézzük, mi van e 8 méter magas szobrunkon. Ne legyen úgy, mint általában, hogy a „mienk”-et legkevésbé ismerjük. Lássuk, hogy ezt a megadott teológiai témát hogyan oldotta meg az a régi művész? A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. A három szép gerezd egy taggá! Ugye mily frappánsan fejezi ki már ez az építészeti forma is a Szentháromság eszméjét. Három személy és mégis egy Isten. Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a [27] teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimboluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. fején háromszögü glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jopbb kezével a megváltás szimbolumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Hogy az Atya és Fiú közösen emelik a koronát, hogy a Galamb középen lebeg felettük, ezzel a ténykedő kapcsolattal mily világosan domborítja ki a szobrász azt, hogy Istennek e három kifelé ható tevékenysége, mind a három személynek közös birtoka. [28] Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták. teste, bár roskadozik a szenvedések alatt, tekintetével mégis szelíden nézi ellenségeit, kérve rájuk Isten irgalmát, hiszen azok nem tudják, mit cselekszenek. Ez a szentünk Diocletianus római császár idejében a testőr csapat kapitánya volt. S midőn kitudódott keresztény volta, a császár katonáival lenyilaztatta. Az otthagyott tetemet azután egy keresztény nő fölkeresi, hogy titokban eltemesse. Azonban a vértanú csodálatos módon még élt. Megmenekülve súlyos helyzetéből föl is épült. A császár azonban 288-ban ujból elfogatta és ezúttal halálra korbácsoltatta. Tetemeit Szent Péter és Pál mellé temették hívei. Azóta Szent Sebestyén a festészetnek és szobrászatnak kedvelt tárgya lett és mindig a legnagyobb mesterek ábrázolták nemcsak az ő vértanúságát, hanem mint a szép test formáinak apoteosisát is. Így pl. Mantegna, Perugino, Veronese, Sodoma, Holbein stb. Örülhetünk, hogy e világhíres téma, jelentős művészettel megformálva itt áll a mi Főterünkön is. Elől még a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. A sok földet bejárt vándor fejéről hátra csúszott a kalap, oldaláról pedig enyhetadó kulacsa függ. Kezével pedig sebét mutatja, mint aki már nagyon sok bajon ment keresztül. Betegápoló vándorlásaiban a pestist is megkapta, de mint minden bajából, ebből is csodálatosan kigyógyult. Ezért lett ő a pestis betegek védőszentje és mint ilyen, őrködik felettünk is. Lábai mellett egy eb kuporodik, mint a gyógyulást adó hű ápoló szimbóluma. Istennek élve, sokakon segített és ő mégis segítség nélkül, megvádolva, mint kém a börtönben hal meg, hogy így nyerje el a szentek pálmáját. Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. Ő Nepomukban, Csehországban született 1340 körül. Mint pap, prágai kanonok,[29] majd érseki helyettes működött. Az egyházi dolgokban erélyes és szókimondó fellépéseért vonta magára IV. Vencel cseh király haragját, aki kegyetlenül megkínoztatta és 1393-ban a prágai Károly hídról a Moldvába dobatta. A vértanút 1729-ben avatták szentté. Mikor sírját kinyitották, csontjai között összeszáradva, de sértetlenül találták meg nyelvét, amelyet ma is, mint ereklyét drágamüvű tartóban őriznek a prágai dóm kincstárában. 1740-ben, szobrunk felállítása idején tehát, kedvelt, új szent volt, különösen Szlovenszkón, ahol sok szobrot emeltek neki. Ő a hidak, malmok és molnárok védőszentje. Ujvárban is nagyon sok szobra van. E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. Édesdeden álmodik még az éles és hideg köveken is. Ez a Nagy Károly császár ivadéka, – aki elvonulva a pusztaságban, csak Istennek élt – íme megmutatja, hogy kell tűrni a csapások és megpróbáltatások idejében. Mint szobormű, talán a legszebb valamennyi között. Nem tudjuk, hogy a nemes arányok mellett vajjon a szép fejet vagy a művészi redőzetű ruhát csodáljuk. Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is diszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOTA COLUMNAM 1740. Magyarul: Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben. A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg: QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. [30] A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.” Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére: HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929 „Ezt az áthelyezett oszlopot az ujvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi ujvári mester készítménye. És így, ez a kiváló kézimunka dicsérete a régi ujvári lakatos iparnak, amelynek különben egy-két emléke még a régi temetőben és másutt is látható. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár: k.n. 1932, 25–30. p. |
| Rövid URL | |
| ID | 27506 |
| Módosítás dátuma | 2017. szeptember 25. |
Hibát talált?
Üzenőfal