Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Hiszlek, vallak és tiszta szivvel imádlak oh teljes Szentháromság oszthatatlan egy istenség! Állittatott 1890 augusztus 20 A felújítást jelző tábla lejjebb: Felújítva az Úr 2008. évében Bős Nagyközség önkormányzata Római Katolikus Egyházközség |
Leírás | A település központjában, nem messze a római katolikus templomtól, az egykori római katolikus elemi iskola előtt, lépcsős alapon nyugvó, felfelé némileg keskenyedő, süttői mészkőből készült, hasábos lábazaton álló, spirál formában körbefutó indával díszített, kör keresztmetszetű oszlop kiszélesedő, díszes platóján áll a homokkőből készült Szentháromság-szobor. Az Atyaisten jobbjában fémből készült, aranyozott jogarral, baljában a földgömböt jelképező gömbbel. Jobbján a Fiúisten, balját a szívére helyezi, jobbjában egy keresztet ölel áll. Közöttük-fölöttük az aranyozott fémből készült Szentlélek kiterjesztett szárnyú galamb képében, dicsfénnyel övezve . A feliratok a talapzaton, fekvő téglalap alakú fehér márvány, illetve (alatta) réz táblán. |
Irodalom | Józsa Attila: A bősi Szentháromság-szobor. Trojičný stĺp v Gabčíkove. Bős–Gabčíkovo 2008 |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Rövid URL | |
ID | 26246 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Bolyk [Boľkovce] |
Megye | Nógrád |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | ANNO 1807 |
Leírás | Késő barokk talapzaton áll a szent (egykor nyilván polichróm) homokkő szobra. |
Az adatfelvétel ideje | 2005 |
Rövid URL | |
ID | 26241 |
Módosítás dátuma | 2021. augusztus 16. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Pozsonyboldogfa [Boldog] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | SZENT MISSIÓK EMLÉKÉRE 903 1950 |
Leírás | A templom előtt homokkő feszület, a korpusz is a kereszt anyagából. Szép, 18. századi munka. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26235 |
Módosítás dátuma | 2019. március 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Temetői kereszt |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1906 |
Szimbólum | INRI / egyéb szimbólum |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | INRI ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1906 |
Leírás | A községi temető K-i, katolikus részének közepén áll, Ny felé, a falu irányába néz. 100 cm magas, négyszögletes, felül kiszélesedő kőtalapzaton álló, 200 cm magas, feketére festett öntöttvas kereszt. A kereszt három csúcsa csipkeszerű áttört díszítésű. A szárak találkozásában ezüstre festett INRI felirat olvasható. A vaskorpusz és a kereszt alsó szárában levő vasangyal relief szintén ezüstre vannak színezve. A kőtalapzat Ny-i, falu felé néző oldalán egy gótikus hatású csúcsíves keretben a talapzat kövébe vésett felirat olvasható, melynek betűi gondosan feketére vannak festve. A kőtalapzat felső, kiszélesedő peremét feketére festett vaskeret erősíti, melynek két oldalára 1-1 cseréptartót, elejére pedig egy 17 cm széles polcot helyeztek. A két cseréptartóban egy-egy cserép virág látható, közepébe tűzött színes művirágokkal. A polc közepére egy egy márványlap van erősítve, melyhez egy szürke műanyag vázát rögzítettek, ebben is színes művirágok vannak. A váza mellett és a talapzat előtt mécsesek állnak. A kereszt ÉK-i sarkán hatalmas, öreg fenyőfa áll, attól D-re egy bokor, mely tetszetős hátteret kölcsönöz a keresztnek. A talapzat közvetlen környékét és a kereszthez vezető rövid utat az utóbbi években díszkő burkolattal látták el, két oldalán fiatal buxus tövek díszlenek. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A község temetője eredetileg a falu központjában, a templomkertben volt. Béres Gábor, helyi születésű r. kat. plébános, helytörténész feltételezése szerint a reformáció idején, amikor megszűnt a vallásegység, a megreformált vallást követő reformátusok új temetőt nyitottak a falu szélén. A katolikusok továbbra is templomuk köré temetkeztek, egészen a megrokkant templom lebontásáig és az új templom építéséig. A ma is álló templomot 1836-ban szentelték fel, tehát ez előtt néhány évvel, a régi templom lebontásakor mérhették ki a már működő református temető mellett a katolikus temetőt, s ekkor állíthatták az új temető közepére a szokásos temetői nagykeresztet. Ez – Béres Gábor emlékei szerint – tölgyfából faragott kereszt volt, de a fát az idő foga megette, ezért helyére hetven év után, 1906-ban felállították az időtálló, ma is látható vaskeresztet. A kereszt fontos szerepet játszik a népi vallásosságban. Gyakran megállnak mellette imádkozni, rendszeresen tesznek mellé virágot, mécsest. Mindenszentekkor közös imádkozás helyszíneként is szolgált, ugyanis kb. az 1970-es évek közepéig az volt a szokás, hogy délután a falu népe összegyűlt a templomban, ahonnét egy rövid ájtatosság után közösen, énekszóval vonultak ki a temetőbe, ahol mindenki felkereste elhunyt hozzátartozóinak a sírját, melyet már korábban virággal feldíszített, most pedig gyertyát, mécsest gyújtott rajta. Ezt követően a temetői nagykeresztnél ismét összegyűltek, imádkoztak, és közösen visszamentek a templom előtti kereszthez, csak ezután indult mindenki hazafelé. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26229 |
Módosítás dátuma | 2021. május 24. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Haraszti kereszt |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | egyéb szimbólum |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | Isten dicsőségére / állíttatta / HARASZTY JÓZSEF / és neje / BURINDA MÁRIA / 1912 |
Leírás | A faluból É-i irányba kivezető út végén, ahol az a mai országhatárt képező útba torkollik, az egykori vasútállomás mellett áll a kereszt, az út túloldalán, vagyis a Magyarországhoz tartozó oldalon. A vasútállomás épületét néhány évvel ezelőtt lebontották (előtte évtizedekig funkciótlanul árválkodott), a síneket már jóval korábban felszedték, hiszen Trianon óta a Bódva-völgyi vonalon a vonat csak Tornanádaskáig közlekedik, a bódvavendégi állomásig már nem engedték (ezáltal a Magyarországhoz tartozó Hídvégardó is vasút nélkül maradt). A kereszt fehérre meszelt szilárd, felfelé obeliszk-szerűen keskenyedő, majd fent hirtelen újra kiszélesedő, 130 cm magas talapzaton áll. A talapzat alsó része 90 x 95 cm, felső része 60 x 65 cm. Az ezüstre festett díszes öntöttvas kereszt magassága 190 cm. A rajta levő korpusz a kereszttel azonos színűre van festve. A kereszt talapzata körbe van betonozva. 205 x 205 cm-es, barnára festett, kovácsolt vaskerítés veszi körbe, a tetején felfelé mutató díszek ezüstszínűek. A vaskerítés útra néző oldalán a fél kerítés nyitható kapuként szolgál. A talapzat út felé néző oldalán bemélyített, drapp színűre festett, táblaszerű kiképzésben olvasható a felirat. A kereszt hátulról két vasrúddal is ki van támasztva, az egyik a talapzathoz van rögzítve, a másik a kerítés vasához. A kerítés ÉNY-i sarkában hársfa áll. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Mivel az a határrész, ahol a kereszt is áll, a trianoni határállítás után a magyarországi részre esett, a falut pedig Csehszlovákiához csatolták, a kereszt a faluból gyakorlatilag megközelíthetetlenné vált, így nem tölthetett be szerepet a közösség vallási életében. Az állíttatók leszármazottai úgy tudják, hogy Burinda Mária testvérének a leszármazottai, a magyarországi Hídvégardóban élő Béresné Burinda Ilon és családja gondozta, gondozza. A kereszt állításának körülményeiről semmi forrást nem sikerült találni. Ám mivel a falu egyéb szakrális kisemlékeit (templom előtti kereszt, kápolna) Amerikába kivándorolt vendégiek állíttatták, nem tartjuk kizártnak, hogy e kereszt állítása is összefügg az amerikai kivándorlással, hiszen tudjuk, hogy Burinda József is megjárta Amerikát. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26222 |
Módosítás dátuma | 2021. május 24. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Hely | templom mellett |
Helyi megnevezés | Régi toronykereszt |
Anyag | kő / kovácsolt vas |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Pontos datálás | 1989 |
Szimbólum | csillag / horgony / szív |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | 1989 |
Leírás | A római katolikus templom bejáratához közel, annak Ny-i oldalán áll ez a betontalapzatba állított, feketére festett kovácsolt vaskereszt. A keresztszárak érintkezésénél, mindkét oldalon egy-egy szív, melyből különféle keresztény szimbólumok nőnek ki négy irányba, a kereszt négy szára között. A talapzat magassága 90 cm, a talapzatból kinyúló kereszt magassága 160 cm. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kereszt eredetileg a templomtorony tetején állott. A 2. világháborúban az orosz katonák megrongálták, meglőtték, aminek következtében K-re megbillent, és félő volt, hogy ledől, s még nagyobb kárt okoz. Ezért 1953-ban új toronykeresztet helyeztek fel a régi helyére. Az új keresztet szepsi mesterek készítették, ennek súlya alig 30 kg, míg a régi súlya az egy mázsát is eléri. A régi kereszt 1989-ig a templom mellé volt támasztva, ekkor határozták el, hogy felállítják, a templom bejáratának közelébe került elhelyezésre, egy betontalapzatba állítva. Az ötletgazda és munkálatokat szervező Eperjesi László ma már nem oda állítaná, hanem az EU-s csatlakozás nyomán ismét járható, Horváti és Vendégi felől Hídvégardóba tartó közút kereszteződésébe, a három út találkozásánál levő háromszögbe helyezné el. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26205 |
Módosítás dátuma | 2021. május 22. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Melléktéma | missziós kereszt |
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | missziós kereszt |
Egyéb hely | a templom belső falán, a hajó keleti oldalán |
Anyag | fa |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Pontos datálás | 1947 |
Szimbólum | Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | 1947 1990 |
Leírás | Nehéz tölgyfakereszt, magassága 310 cm, vastagsága 7 cm. A templom belsejében, a hajó keleti falán, a hátsó padsorok mellett van elhelyezve. (Ezért valójában nem is sorolható a szakrális kisemlékek közé, hiszen nem szabadtéren áll.) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A missziós keresztet 1947-ben, az első missziós körmenetre készítettek, Schmidt Béla plébános idejében. Ez a körmenet a falu határában levő kápolnához is kiment. Az 1980-as években Morgen Béres János, helyi ezermester elkészítette Krisztus szenvedéseinek eszközeit, azokat a vallási szimbólumokat, melyek ma is rajta vannak a kereszten. 1990-ben felújították a keresztet, mert ismét szerveztek egy körmenetet, annak örömére, hogy a szovjet katonák elhagyták az országot. A körmenet alkalmával ezt a keresztet vitték (a kápolnához ekkor nem mentek ki). |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26201 |
Módosítás dátuma | 2021. május 24. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Helyi megnevezés | Templom előtti kereszt |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1888 |
Szimbólum | koszorú, töviskoszorú |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | IS(TEN) DICSŐSÉGÉRE / (ÁLLÍT)TATTA / B(ÉRE)S GÁB(O)R / (1)888 |
Leírás | Mészkő talapzaton álló kőfeszület, öntöttvas korpusszal. A talapzat szürke, a korpusz fehér, a kereszt barna olajfestékkel van lefestve. A talapzat D-i oldalára, a kőbe vésett, felirat omladozó, alig olvasható. ÉK-i oldalán egy hatalmas hársfa áll. Gyökereinek mozgása minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a kereszt előre, D felé meg van dőlve. A feszület és a fa feketére festett vaskerítéssel van körbekerítve. Eredetileg kovácsolt vaskerítés vette körbe, melyet az 1970-es években cseréletek le a maira, id. Béres Ferenc anyagi támogatásával. Ugyanekkor az előredőlő keresztet megerősítették, megtámasztották. Napjainkra ismét vészesen megdőlt állapotban látható. Méretek: a talapzat 67 x 67 cm, 110 cm magas; A feszület 22 x 22 cm, 250 cm magas; három csúcsa faragott, alsó szára oszlopszerűen kiszélesedik, négyszögletes talapzatban végződik, így illeszkedik az alatta levő talapzathoz |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az állíttató személyére a falubeliek már nem emlékeznek, de Béres Gábor egykori r.k. plébános és helytörténész leírásából tudjuk, hogy nagybátyja, Béres Gábor állíttatta a keresztet, s mivel ő is ezt a nevet viselte, gyermekkorában némi büszkeséggel olvasgatta a kereszt talapzatán levő felírást. A keresztet állíttató Béres Gábor Kanadában volt farmer, s ott is halt meg, mint írja, az új világban. Egy másik írásában arról is megemlékezik, hogy a keresztállításra Kanadából került sor, de a konkrét szándékot, a gondolatot, mely Gábor bátyámat vezette, nem ismerem – írja. Feltehetően hálából és a szülőfalura való emlékezés jegyében döntött a keresztállítás mellett. A kereszt kb. az 1970-es évek közepéig fontos szerepet játszott a népi vallásosságban. Mindenszentekkor délután a falu népe összegyűlt a templomban, ahonnét egy rövid ájtatosság után közösen, énekszóval kivonultak a temetőbe, ahol mindenki felkereste elhunyt hozzátartozóinak a sírját, melyet már korábban virággal feldíszített, most pedig gyertyát, mécsest gyújtott rajta. Ezt követően a temetői nagykeresztnél ismét összegyűltek, közösen visszajöttek a templom előtti kereszthez. E köré is égő mécseseket tettek |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26196 |
Módosítás dátuma | 2021. május 22. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Hely | útkereszteződés / határ |
Helyi megnevezés | kápolna |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1907 |
Szimbólum | csillag / horgony / kereszt / szív |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907 |
Leírás | Vendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda. Adatközlők Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi |
Irodalom | Eperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26178 |
Módosítás dátuma | 2021. május 18. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | beton |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Szimbólum | INRI |
Település | Bény [Bíňa] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A Szt. Kereszt tiszteletére és PALLOS JÓZSEF emlékére Állíttatta 1938 PALLÓS család |
Leírás | A templomkertben, közvetlenül a bejárattal szemben áll műkőből készült feszület. A korpusz és az INRI-tábla a kereszt anyagából. |
Az adatfelvétel ideje | 2012.5.10. |
Rövid URL | |
ID | 26174 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |