![Kápolna, Tallós [Tomašíkovo]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-26742-thumbnail.jpg "Kápolna, Tallós ()"){kind=small}
| Fő téma | kápolna |
|---|---|
| Melléktéma | lourdesi barlang |
| Hely | település szélén |
| Anyag | tégla |
| Állapot | felújításra szorul |
| Datálás | 1918 előtt |
| Pontos datálás | 1901 |
| Szimbólum | kereszt |
| Település | Tallós [Tomášikovo] |
| Megye | Pozsony |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Az adatfelvétel ideje | 1998 |
| Rövid URL | |
| ID | 26741 |
| Módosítás dátuma | 2022. szeptember 15. |
![Szent Rozália kápolna, Csallóközkürt [Ohrady]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-103736-thumbnail.jpg "Szent Rozália kápolna, Csallóközkürt ()"){kind=small}
| Fő téma | kápolna |
|---|---|
| Melléktéma | Szent Rozália |
| Hely | település szélén |
| Helyi megnevezés | Rozália |
| Anyag | kő / tégla |
| Állapot | felújított |
| Datálás | 18. század |
| Szimbólum | kereszt |
| Település | Csallóközkürt [Ohrady] |
| Megye | Pozsony |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Leírás | Rozália-kápolna. Lényegében a falu szélét jelző kápolna, valószínűleg fogadalmi, talán valamilyen járvány után állíttatták. |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A körösztjáró napok alkalmával a harmadik napi körmenet a Rozáliához vezetett (az első napi a fehir kip-hez, a második pedig a vörös kip-hez). Bent a Fájdalmas Szűzanya olajnyomata, valamint egy Máriatál-i emlékkép. |
| Irodalom | Liszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 132. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 1995; 1998; 2022 |
| Rövid URL | |
| ID | 26360 |
| Módosítás dátuma | 2022. szeptember 5. |
![Kápolna, Bódvavendégi [Hosťovce]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-26180-thumbnail.jpg "Kápolna, Bódvavendégi ()"){kind=small}
| Fő téma | kápolna / Deponia pia |
|---|---|
| Hely | útkereszteződés / határ |
| Helyi megnevezés | kápolna |
| Anyag | kő / tégla |
| Állapot | jó / felújított |
| Datálás | 1918 előtt |
| Pontos datálás | 1907 |
| Szimbólum | csillag / horgony / kereszt / szív |
| Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
| Megye | Abaúj-Torna |
| Gyűjtő | Bodnár Mónika |
| Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907 |
| Leírás | Vendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található. |
| Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda. Adatközlők Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi |
| Irodalom | Eperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 2011 |
| Rövid URL | |
| ID | 26178 |
| Módosítás dátuma | 2021. május 18. |
![Kápolna – Barsbaracska [Bardoňovo]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-25987-thumbnail.jpg "Kápolna - Barsbaracska [Bardoňovo]"){kind=small}
| Fő téma | kápolna |
|---|---|
| Hely | határ |
| Anyag | tégla |
| Egyéb anyag | tégla |
| Állapot | rossz |
| Datálás | 19. század |
| Szimbólum | kereszt |
| Település | Barsbaracska [Bardoňovo] |
| Megye | Bars |
| Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
| Leírás | Pozba felől jövet, a falu előtt egy szántóföld kellős közepén (út sem vezet hozzá). Téglából épült, neogótikus kápolna, igen rossz, romos állapotban. Ajtaja, ablakai nemrég befalazva. 2016-ban kicsit rendbe hozva, kívülről bevakolva, lemeszelve. A google-térkép szerint Kelecsényi Emlékpark (= a Kelecsényi család sírboltja) |
| Az adatfelvétel ideje | 2000 |
| Rövid URL | |
| ID | 25986 |
| Módosítás dátuma | 2019. január 3. |
![Kápolna, Szap [Sap]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-24446-thumbnail.jpg "Kápolna, Szap ()"){kind=small}
| Fő téma | kápolna |
|---|---|
| Hely | település központban |
| Anyag | kő / tégla |
| Állapot | jó |
| Szimbólum | kereszt |
| Település | Szap [Sap] |
| Megye | Győr |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Az adatfelvétel ideje | 2012 |
| Rövid URL | |
| ID | 24445 |
| Módosítás dátuma | 2021. október 18. |
![Szent Rozália kápolna – Gúta [Kolárovo]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-23646-thumbnail.jpg "Gúta [Kolárovo]"){kind=small}
| Fő téma | kápolna |
|---|---|
| Melléktéma | Szent Rozália; Szűz Mária |
| Hely | temető |
| Anyag | kő / tégla / bádog |
| Datálás | 19. század |
| Szimbólum | kereszt |
| Település | Gúta [Kolárovo] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Tornóczi Nagy Andrea |
| Leírás | A Szent Rozália kápolna az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Szlovákia műemlékjegyzéke így jellemzik: „Temetői barokk kápolna a 18. sz. 50-es éveiből későbbi, 19. sz.-i tornyocskával. Kisebb, hosszúkás szakrális épület félköríves záródással és volutás homlokcsúccsal. Fogazott keresztboltozat, záróköve koncha, lunettával. Homlokzatait féloszlopok tagolják, ezek párkányfejezetének felépítményi része a tetőpárkányhoz vezet. A volutás homlokcsúcs közepében szoborfülke Szűz Mária-plasztikával. A szegmenszáródású csúcs mögött hasáb alakú tetőtornyocska emelkedik, zsalus hangnyílásokkal”. A kápolnában a bejárattal szemben Szent Rozáliát ábrázoló oltárkép látható. Az olajfestmény Rozáliát a barlang bejáratánál ábrázolja imádkozás közben. Az oltár két szélén egy-egy porcelán angyal, mellettük vázában művirág, réz gyertyatartóban fehér gyertya. A kép bal oldalán Jézust, jobb oldalán Szűz Máriát ábrázoló festményt találunk. A kápolna bal oldalán, a falon egy feszület látható. A kápolna mindkét oldalán padokat helyeztek el. |
| Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 247–248. p. |
| Az adatfelvétel ideje | 2009 |
| Megjegyzés | Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: „… meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…”(2) Maga a kápolna nagyon rossz állapotban van. Falai nedvesek, mállik le a festék, ami a mellékletben található képeken is jól látható. 1978. július 18-án Berkes Imre plébános kérvényezte a Járási Nemzeti Bizottságnál a kápolna restaurálását, a kérvényéhez részletes kalkulációt csatolt, amely szerint az elvégzendő felújítási munkák összesen 57.826,- Kčs koronát igényelnének. A járási nemzeti bizottság műemlékről lévén szó, az engedélyt a restaurálásra 1978 év végéig szigorú feltételek mellett megadta. 1996–1998 között a kápolnát ismét restaurálták. Ennek költségeit a Kromberg & Schubert cég állta, a város vezetőségével történt megállapodás alapján. Az egyik női adatközlőm elmondása szerint a II. világháború végéig Halottak napján három misét is tartottak a kápolnában (3). A rendszerváltást követő pár évben újra volt istentisztelet Halottak napján a kápolnában (4). Ma már csak március 15.-hez és augusztus 20.-hoz kapcsolódó ünnepségek alkalmával (melyeket a kápolna mellett tart meg a város vezetősége) nyitják ki a kápolnát, hogy a hangosításhoz innét nyerjenek villanyáramot. |
| Rövid URL | |
| ID | 23645 |
| Módosítás dátuma | 2019. január 16. |
![Búcsújáró kápolna, Perbete [Pribeta]](https://szka.adatbank.sk/tmp-sacralarchive/7-104409-thumbnail.jpg "Kálvária-kápolna (), Perbete (Liszka József felv., 2008)"){kind=small}
| Fő téma | kápolna |
|---|---|
| Hely | település szélén |
| Anyag | beton / tégla |
| Állapot | felújításra szorul |
| Datálás | 1918 előtt |
| Szimbólum | kereszt |
| Település | Perbete [Pribeta] |
| Megye | Komárom |
| Gyűjtő | Liszka József |
| Az adatfelvétel ideje | 2008 |
| Megjegyzés | Nagy István perbetei esperes-plébános a helyi kápolna búcsújáról tudósít. Idézünk leveléből: Perbete határában az ottani erdőségben a XVII. században remeték laktak. 1762-ben, amikor Sebők Pál remete elhalálozott, sok évi krajcáros gyűjteményből épült fel a jelenlegi "Remete" kápolna. Az egy évvel későbbi komáromi földrengés során a kápolnát az isteni Gondviselés épségben megőrizte. Ennek emlékére Ordódy György kapitány, bagotai földbirtokos, a kápolnát egy művészi kivitelű, Má- riát a gyermek Jézussal ábrázoló olajfestménnyel ajándékozta meg. A kápolna 1909-ben Szűz Mária Szent Nevének tiszteletére lett megáldva, és azóta minden évben a Kisboldogasszony ünnepét követő vasárnapon — búcsúengedély birtokában — körmenetben vonultak e szent helyre a perbetei, újgyallai és komáromszentpéteri hívek. Így volt ez mindaddig, míg az elmúlt rendszer meg nem szüntette a régi szép szokást. A közelmúltban azonban végre munkához láthattunk. Megkezdtük az idők folyamán erősen megrongálódott "Remete" kápolna külső-belső javítását, a Kálvária stációinak felújítását és a környező elhanyagolt erdős rész rendbehozatalát. Ez év szeptember 9-én ismét ünnepi körmenetben vonulhattak a hívek a megújult kápolnához. A szabadtéri szentmisét a község szülöttje, Nagy László tatabányai prépost, főesperes-plébános mutatta be, akinek 1959 óta csak most adatott meg, hogy szülőfalujában nyilvánosan misézhessen. Az újgyallai hívek számára szlovák nyelvű szentbeszéd is elhangzott. A szentmise után a hívek szívükben boldog érzéssel búcsúztak a Szűzanya megújult szentélyétől. Remény 1. évf. 1990/27, 4 |
| Rövid URL | |
| ID | 22626 |
| Módosítás dátuma | 2022. november 5. |