Szakrális kisemlék - kápolna
1 2
42 találat

Szoborfülkés képoszlop – Szűz Mária, Hrussó/Magasmajtény [Hrušov]
Szoborfülkés képoszlop – Szűz Mária, Hrussó/Magasmajtény [Hrušov]
Település: Magasmajtény [Hrušov]

Fő téma: képoszlop / kápolna / mezei oltár

Anyag: / beton / bádog

Hely: temető

Datálás: 1989 előtt

Részletek

Fő témaképoszlop / kápolna / mezei oltár
Helytemető
Helyi megnevezéskaplnka
Anyag / beton / bádog
Állapot
Datálás1989 előtt
Szimbólumkereszt
TelepülésMagasmajtény [Hrušov]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje2023
Rövid URL
ID104918
Módosítás dátuma2023. június 28.

Szobor – Nepomuki Szent János, Murány-Zdichava/Kakasalja [Muránska Zdychava]
Szobor – Nepomuki Szent János, Murány-Zdichava/Kakasalja [Muránska Zdychava]
Település: Kakasalja [Muránska Zdychava]

Fő téma: kápolna

Anyag:

Hely: település szélén / víz mellett

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaNepomuki Szent János
Helytelepülés szélén / víz mellett
Anyag
Állapot
Datálás1918 előtt
Szimbólumkereszt / pálmaág / szív
TelepülésKakasalja [Muránska Zdychava]
MegyeGömör-Kishont
GyűjtőLiszka József
LeírásA kápolnából évtizedekkel ezelőtt elvitték a fa szobrot a murányhosszúréti templomba, akkor egy Szűz Mária-szobor került a helyébe. Mára egy Nepomuki Szent János-festmény (olajnyomat?) került.
Az adatfelvétel ideje2023
Rövid URL
ID104609
Módosítás dátuma2023. március 30.

Kálvária – szent sír kápolna, Andód [Andovce]
Kálvária – szent sír kápolna, Andód [Andovce]
Település: Andód [Andovce]

Fő téma: kápolna / kálvária / Deponia pia

Anyag: tégla

Hely: település szélén

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna / kálvária / Deponia pia
Helytelepülés szélén
Anyagtégla
Állapot / felújított
Datálás1945 előtt
Pontos datálás1928
Szimbólumkereszt
TelepülésAndód [Andovce]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje2021
Rövid URL
ID103958
Módosítás dátuma2022. szeptember 14.

Kápolna – Szent Anna, Érsekújvár [Nové Zámky]
Kápolna – Szent Anna, Érsekújvár [Nové Zámky]
Település: Érsekújvár [Nové Zámky]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 18. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent Anna
Helytelepülés szélén
Anyag / tégla / bádog
Állapot
Datálás18. század
Pontos datálás1761
Szimbólumkereszt / kettőskereszt
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje2018
Rövid URL
ID103856
Módosítás dátuma2022. szeptember 10.

Kápolna, Komárom-Kava (Komárno-Kava)
Kápolna, Komárom-Kava (Komárno-Kava)
Település: Komárom [Komárno]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: település szélén

Datálás: 21. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzent László
Helytelepülés szélén
Anyagtégla
Állapot
Datálás21. század
Pontos datálás2002
Szimbólumkereszt
TelepülésKomárom [Komárno]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje2022
Rövid URL
ID103844
Módosítás dátuma2022. szeptember 10.

Kápolna, Leléd [Lelá]
Kápolna, Leléd [Lelá]
Település: Leléd [Leľa]

Fő téma: kápolna / Deponia pia

Anyag: tégla / bádog

Hely: település központban

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna / Deponia pia
MelléktémaSasvári piéta
Helytelepülés központban
Anyagtégla / bádog
Állapot
Datálás1945 előtt
Szimbólumkereszt
TelepülésLeléd [Leľa]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratA bejárat fölött kis mészkőtáblán: Meghalt gyermekeim emlékére. JUHÁSZ JÁNOS, ISTVÁN, PÁL, ANDRÁS, FERENCZ ÉS JÓZSEF, ki a harctéren hősi halált halt. Emlékül csináltatta: Juhász József és neje Molnár Ilona.  
Az adatfelvétel ideje2009; 2021
Rövid URL
ID103813
Módosítás dátuma2022. szeptember 7.

Kápolna, imaház, Fegyvernek [Zbrojníky]
Kápolna, imaház, Fegyvernek [Zbrojníky]
Település: Kétfegyvernek [Zbrojníky]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: település központban

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytelepülés központban
Anyagtégla
Állapot
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésKétfegyvernek [Zbrojníky]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje2020
Rövid URL
ID101364
Módosítás dátuma2021. május 27.

Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]
Kápolna, Szklabonya [Sklabiná]
Település: Szklabonya [Sklabiná]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: település szélén

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helytelepülés szélén
Anyag / tégla
Állapot
Datálás19. század
TelepülésSzklabonya [Sklabiná]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 84. p.
Az adatfelvétel ideje2020
MegjegyzésA Vasárnapi Ujság (1910/20, 418) képaláírása alapján akkor még Szent Vendel kápolna.
Rövid URL
ID101270
Módosítás dátuma2021. március 8.

Temetkezési kápolna, Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
Temetkezési kápolna, Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
Település: Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom]

Fő téma: kápolna

Anyag: / beton / tégla

Hely: temető

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyag / beton / tégla
Állapot / felújításra szorul
Datálás1918 előtt
Pontos datálás1900
Szimbólumkereszt
TelepülésIpolykeszi [Kosihy nad Ipľom]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratTERSZTYÁNSZKY CSALÁD / NYUGHELYE / ÉPÜLT 1900. ÉVBEN  
  ÉN VAGYOK A FELTÁMADÁS / ÉS AZ ÉLET
LeírásA temető központjában álló temetkezési kápolna neogótikus stílusban épült, harangtornyán toronygömb, rajta kereszt. A torony alatti timpanonban, süttői mészkő táblán az első felirat, amely datálja is az épületet. Ez alatt, közvetlenül a bejárat fölött egy másik tábla, bibliai idézettel (János 11.26)
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2009, 79. p.
Az adatfelvétel ideje2020
Rövid URL
ID101134
Módosítás dátuma2021. február 11.

Kápolna – Naszvad [Nesvady]
Kápolna – Naszvad [Nesvady]
Település: Naszvad [Nesvady]

Fő téma: kápolna

Anyag: / beton / tégla

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helyútkereszteződés
Anyag / beton / tégla
Állapot
Datálás1945 előtt
TelepülésNaszvad [Nesvady]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Felirat1946 [kívül a homlokzaton, az újjáépítés ideje]
LeírásA kápolnát az 1870-es években Asztalos Árpád (sz. 1920) dédszülei, Major János bognármester és neje Brúszel Teréz építtették, valószínűleg tapasztott sövényfalból vagy vályogból, ugyanis Asztalos Á. emlékszik rá, hogy gyerekkorában nagyanyja szokta annak falát tapasztani. Major János annak idején a falu búcsúvezetője volt, s gyakran vezetett búcsúsokat Sasvárra, Máriavölgybe és Pozbára. Az oltáron egy sasvári pietá másolata volt, amit valószínűleg Sasvárról hozott magával. Az ajtó fölött volt egy kőtábla is, ami azt hirdette, hogy ki állíttatta és mikor a kápolnát. 1938-ban a határmódosulás után a naszvadiak a kápolnától kb. 20 méternyire keletre emlékül egy hármas halmot hordtak össze földből. Közben a kápolna már igencsak megrongálódott (a pap ki is prédikálta, hogy nem gondozzák rendesen), a megnövekedett autósforgalom miatt útban is volt, ezért 1946-ban, a hármas halmot elplanírozva, annak helyén egy új kápolnát építettek. Az eredeti ajtaja fölött lévő felirat nyomtalanul eltűnt, így Asztalos Á. csupán gyermekkorából emlékszik vissza, hogy nagyjából mi volt rajta. Az eredeti sasvári pietá-másolat a plébániára került, s az új oltárra egy nagyobb méretű (valószínűleg gipsz) másolat került. Alatta szent sír. A Reško S. által írottak tehát nem felelnek meg a valóságnak (vö. Reško 1997, 65). Bizonyítja ezt többek között Tóth János (sz. 1918) is, aki a kápolna közelében lakott és gyermekkorában naponta előtte járt el iskolába. Azt is elmesélte, hogy a kápolna ajtaján bedobált aprópénzt a vásott gyerekek, hogyan lopták ki: levágtak egy fűzfahusángot, annak végét behasították, amiben egy tenyérnyi pléhdarabot szúrtak. Az egészet bekenték friss tehénlepénnyel, s az ablakon benyúlva, azzal szedték össze a pénzt (a tehénlepény ragasztószerül szolgált, s beleragadtak a pénzérmék). Asztalos Árpád felesége, Bódis Gizella (sz. 1921) 1935-ben le is rajzolta az eredeti kápolnát.
IrodalomLiszka József: Szabadtéri szakrális kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyomány a szlovákiai Kisalföld keleti felén. In Paraszti élet a Duna két partján IV. Körmendi Géza szerk. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat 1999, 97–116. p. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony: Kalligram 2005, 192. p. /Csallóközi Kiskönyvtár/ Reško Sándor: Kulturális és egyházi műemlékek a községben. In Dobai János: Naszvad, az én falum. Komárom 1997, 63–67. p.
Az adatfelvétel ideje1997
Megjegyzés“A hármashalom kápolnát 1938-ban emelték Naszvad Magyarországhoz csatolásának emlékére, a körülötte lévő parkot hármas halom formájúra rendezték. 1946 után a kápolnát eredeti helyéről mintegy 20 méternyire, a hármas halomra helyezték át. A kápolna téglalap alakú kis építmény véghomlokzattal, amely fölött kis bádogtorony emelkedik. A kápolna szentélye egyenes záródású, a sarkak lekerekítve. A kápolna homlokzatát falsávok tagolják.” (Reško 1997, 65)
Rövid URL
ID31787
Módosítás dátuma2018. október 1.

Kápolna – Szentháromság – Érsekújvár (Nové Zámky)

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzentháromság
Helytelepülés szélén / útkereszteződés
Anyag / tégla
Állapot
Datálás18. század
Pontos datálás1722
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratA bejárat fölött: A Szentháromság egy Isten dicsőségére SKULTÉTY JAKAB 1722   A bejárattól jobbra: E kápolna balján egy sírban nyugszanak BERNOLÁK ANTAL … 1813. jan. 15. LAURO ISTVÁN 1814. febr. 10. plébánosok, s FLENGER MIHÁLY 1825. ápr. 21. a nevét viselő leány intézet alapítója. Imádkozzunk érettük!   Az ajtótól balra pedig egy másik, fekete márványtáblán:   TU ODPOČÍVA ANTON BERNOLÁK UMREL, AKO R. KAT. FARÁR, DEKAN A ŠKOLDOZORCA V NOVÝCH ZÁMKOCH MUŽ O NÁROD VYSOKO ZASLÚŽILÝ LI TERÁRNOU ČINNOSŤOU VYNIKAJÚCI NARODIL SA 4. OKT. 1762 V SLANICI NA ORAVE, ZOMREL 10. JANUÁRA 1813 V NOVÝCH ZÁMKOCH. VEČNÁ SLAVNÁ MU PAMÄŤ V NÁRODE! ČS. OSV. JEDNOTA
Az adatfelvétel ideje2015
Rövid URL
ID31413
Módosítás dátuma2017. december 29.

Kápolna – Csécsénypatony [Čečínska Potôň]

Részletek

Fő témakápolna / Deponia pia
Helytelepülés szélén
Anyag / tégla / bádog
Állapot
Datálás1989 után
TelepülésCsécsénypatony [Čečínska Potôň]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásA falu szélén (Lég irányában) áll a szemmel léthatóan nem túl régen épített, nyeregtetős, barnára festett bádoggal fedett kis kápolna. Tetején fém (kovácsoltvas?) kereszt. A bejáratot fém rács zárja el. Bent padok nincsenek, nem is férnének el. Az oltárkép egy, eredendően lakásbelsőt díszítő szentkép, de a többi, oltáron és körülötte lévő tárgyakról is úgy tűnik, akár egy szent raktár (deponia sacra).
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA bejárat két oldalán egy-egy tujabokor.
Az adatfelvétel ideje2012
Rövid URL
ID31158
Módosítás dátuma2022. szeptember 23.

Kápolna – Barka [Bôrka]
Kápolna – Barka [Bôrka]
Település: Barka [Bôrka]

Fő téma: kápolna

Anyag: / bádog

Hely: település szélén

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzűz Mária, Madonna
Helytelepülés szélén
Anyag / bádog
Állapot
Datálás1918 előtt
Szimbólumkereszt
TelepülésBarka [Bôrka]
MegyeAbaúj-Torna
GyűjtőLiszka József; L. Juhász Ilona (fotó)
LeírásA kis, téglalap alaprajzú, apszisos, toronytalan, nyeregtetős kápolna a falu északi részén a Szádelői völgyhöz vezető út mellet áll. A vasráccsal elzárt bejárat fölötti, fából készült oromzat csúcsán háromkaréjos végződésű fakereszt, az oromzaton applikált fakereszt az ÜDVÖZLÉGY MÁRIA (ma már hiányos) felirattal körbevéve. A kápolna oltárán Szűz Mária a kisded Jézussal polichróm gipsz (?) szobor. A falakon különféle szentképek, feszület.
IrodalomTóth János: A barkai Skapuláré Társulat története. Közreadja, a bevezető tanulmányt és a mutatókat írta Barna Gábor.Szeged: Néprajzi Tanszék 2002 /Devotio Hungarorum 8./
Az adatfelvétel ideje2005
MegjegyzésA kápolna négy sarkánál egy-egy tölgyfa.
Rövid URL
ID30936
Módosítás dátuma2019. március 7.

Kápolna – Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]
Kápolna – Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]
Település: Ipolyfödémes [Ipeľské Úľany]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Anyagtégla
Állapot
Datálás1945 előtt
TelepülésIpolyfödémes [Ipeľské Úľany]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratÉN VAGYOK
A
SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS
LeírásIpolyfödémes és Palást között, egy állítólagos régi faluhelyen áll a mezei oltár-szerű kápolna (vagy kápolna-szerű mezei oltár). Benne Szűz Mária szobra. Egy kis szakrális térről van szó, alaposabban feldolgozandó, talán Hála József írt erről valamit!
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaSok élővirág és mécses!
Az adatfelvétel ideje2008
Rövid URL
ID30245
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Ipolyság [Šahy]
Kápolna – Ipolyság [Šahy]
Település: Ipolyság [Šahy]

Fő téma: kápolna

Anyag: / egyéb anyag

Hely: útkereszteződés

Datálás: 1918 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helyútkereszteződés
Helyi megnevezésKápolnácska
Anyag / egyéb anyag
Egyéb anyagpala
Állapot
Datálás1918 előtt
Szimbólumcsillag / IHS / kereszt / rozetta
TelepülésIpolyság [Šahy]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
LeírásIpolyságtól részközsége, Tesmag felé haladva a főúttól balra, közel a szőlőkhöz vezető mellékút kereszteződéséhez, láthatjuk a valószínűleg 20. század elején épült, neogótikus kiskápolnát. Ajtaja kőkeretes, a teret fém ajtó zárja le. A magas homlokzatot tömör talapzatra állított, sima szárú kőkereszt díszíti, kétoldalt alacsonyabb, négyszögletes, kanellúrás kiképzésű oszlopon sima abakuszra helyezett, toronyszerű építmény ékesíti, a csúcs alatti kőbe vésett rozettákat a felújításkor szabadon hagyták. Az ajtót, felette a csúcsívet, valamint az ablakokat eredetileg színes ólomüveg berakás díszítette, az időközben kitört részeket színes mintázott, vagy közönséges ablaküveggel pótolták. Az ajtó feletti csúcsív közepén háromkaréjos szárvégződésű fémkereszt látható, mely függőleges szárával áthalad az IHS szimbólum H betűjén. A belső tér megvilágítását az ajtó üvegbetétjein kívül két, egymással szemben elhelyezett csúcsíves oldalsó ablak biztosítja. A padlózatot hatszögletű barna és vörös, meglehetősen kopott járólapok borítják.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaAz először kékre meszelt és 22 aranyozott csillaggal díszített kápolnabelsőt néhány éve átfestették halvány sárgára, a csillagokat azonban megtartották. Az oltárasztalt csipkével, valamint hímzéssel díszített fehér terítővel fedték le és kisméretű lourdesi Mária-szobrot helyeztek el rajta. A szobor elé és mellé üvegvázákban művirágot raktak, az „oltárka” két szélére kerámia csészealjon elhelyezett, a Fájdalmas Anya képével díszített, vaskos gyertyákat állítottak.
Az adatfelvétel ideje2011.7.4.
Rövid URL
ID30033
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Kápolna – Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
Település: Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: határ

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Melléktémapiéta
Helyhatár
Helyi megnevezéskápolna
Anyagtégla
Állapot
Datálás19. század
Szimbólumkereszt
TelepülésIpolyvisk [Vyškovce nad Ipľom]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta; Bendík Béla (fotó)
LeírásA téglalap alaprajzú kápolna vaskos, háromszintes, toronnyal bír, melynek első emeletén egy ívelt, második emeletén három csúcsíves ablakot helyeztek el. Az épületet vörösre festett bádogtető fedi, hátsó részén a fémkereszt mellé villámhárítót szereltek, a tornyot gömbre állított fémkereszt díszíti, melynek egyik vízszintes szára letört. A belső teret két oldalsó, ívelt kis ablak világítja meg. Az oltár eredeti szobrát a templomban őrzik, helyére egy újabb piétát tettek. Régebben a kápolna előtt fakereszt állott, amit 2004-ben műkőfeszületre cseréltek.
Az adatfelvétel ideje2010
MegjegyzésA legenda szerint egy fa alatt Szűz Mária fésülködött, és megmosakodott a forrás vizében, ezért a forrás vizének gyógyító ereje támadt. Leginkább a szem betegségeit gyógyítgatták vele, de egyéb bajokra is alkalmazták. Mikor az említett nagy fát ki akarták vágni, vérezni kezdett, ezért elálltak a szándéktól. (Hála, 2000) A kápolnát 1829-ben építették a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. (Fábián János, 1864) Lokális jellegű kegyhely, búcsúját szept. 15-én tartják. Régebben a templomból körmenettel mentek a hívők a „kútyikához”, ma személygépkocsikkal közelítik meg, ezért esős időjárás esetén csak a templomban szolgáltatnak szentmisét. A kápolnát is a Rózsafüzér Társulat tagjai tartják rendben.
Rövid URL
ID29767
Módosítás dátuma2019. február 19.

Kápolna – Kistárkány [Malé Trakany]
Kápolna – Kistárkány [Malé Trakany]
Település: Kistárkány [Malé Trakany]

Fő téma: kápolna

Hely: egyéb hely

Részletek

Fő témakápolna
Helyegyéb hely
Egyéb helyA településen belül, az út mellett
Állapot
Szimbólumkereszt
TelepülésKistárkány [Malé Trakany]
MegyeZemplén
GyűjtőLiszka József, Turcsányi Dániel
FeliratOltalmadba ajánljuk községünket
LeírásA település közepén, kis parkban, nyeregtetős kápolna, vörösre festett bádogtetővel, kis toronnyal, rajta fém kereszt. A felirat, kék betűkel az üvegajtós bejárat fölött. A fölött egy utolsó vacsora reprodukció. (L.J. 2004)A község Fő utcája, és egy másik utca kereszteződésének szélén áll a róm. kat. kápolna. Az útszéli sánc felett deszkából készült kis hídon lehet az objektumhoz jutni. Valószínűleg téglából épült beton alapzaton. Nyerges tetőzetét pirosra festett hullámos bádogtető fedi. Két oldalán egy-egy kis méretű ablak. A tetőn kis tornyocska, rajta kereszt látható. A kápolnába boltíves üvegajtón keresztül lehet bejutni. Felette felirat, s a felirat felett az ,,Utolsó vacsora” miniatűr mása látható, melyet fémcsavarokkal rögzítettek.A kápolna belsejében oltár, rajta Szűz Mária gipszből készült szobra, előtte Jézus szíve szobor, szintén gipszből. Előtte kis fémfeszület. Ezek körül gyertyák művirágok láthatóak. A falakra a keresztút stációinak képei vannak kifüggesztve. A belső térben 4 kisebb pad került elhelyezésre. A kápolnát Dobó András építette a rendszerváltozás után. (T.D. 2016)
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA fahíd és a kápolna között betonjárda van kialakítva, melynek két oldalán boltívszerű fémvázakat helyeztek el, melyekre rózsákat futtatnak fel. A kápolna körül virágágyások, fenyőfák, rózsák találhatóak. Virágtartókat alakítottak ki például régi vasúti reflektorok búrájából, melyeket fehérre festettek, földbe süllyesztettek, földdel töltötték meg, és virágokat ültettek el benne. Ezt a területet fehérre festett, alacsony fémkerítés veszi körbe.Az objektumot és környezetét Dobó András leszármazottai ápolják. (T.D. 2016)„1997-ben kápolna épült elsősorban Dobó András és felesége önzetlen munkájának köszönhetően.”
Irodalomhttp://www.maletrakany.eu/historia.htm
Az adatfelvétel ideje2004, 2016.9.29.
Rövid URL
ID29475
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Kápolna – Szentháromság, Köbölkút [Gbelce]
Település: Köbölkút [Gbelce]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla

Hely: temető

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzentháromság
Helytemető
Anyag / tégla
Állapot
Datálás19. század
TelepülésKöbölkút [Gbelce]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
LeírásA Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült,  Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”. Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is (...) Az alapítványozó, Kunyor András a kápolnabeli kriptafedőlap felirata szerint 1855-ben hunyt el. A feltételezhető végrendelete nyomán először tehát a feszületet állították fel a temető azon részén, ahol a család sírjai amúgy is összpontosultak, majd két évire, a feszület mögötti domboldalba félig bevájva elkészült a kápolna is, amit aztán a feszülettel együtt 1858-ban szenteltek fel. Az oltárkép egy ma is meglévő, meglehetősen primitív és rossz állapotban lévő olajfestmény (a hozzátartozók emlékezete szerint egy helyi festő, Linter István javítgatta valamikor az 1980-as években), amely az Atyaistent és a Fiúistent egy hosszú padon, egymás mellett ülve mutatja. A vörös ruhában ábrázolt Fiúsisten jobb kezében hosszú szárú fakeresztet tart, balját a szívére helyezi. Fejét gömb alakú dicsfény övezi. A barna ruhában ábrázolt Atyaisten jobbját áldásosztóan a magasba tartja, baljában pedig egy kék színű országalmát tart. Fejét háromszög alakú, arany glória koronázza. Mögöttük, fölöttük a Szentlélek kiterjesztett szárnyú fehér galamb képében, sugárkoszorúval övezve. Hogenbuch Anna elmondta, hogy a családi temetkezési kápolnában néhány évtizede még évente két alkalommal volt nyilvános istentisztelet: Szentháromság vasárnapján és Mindenszentekkor.  
Irodalom– Egyházi tudósitások. Religio 1858/I. félév, 47. sz., 374. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 51–52. p.
Az adatfelvétel ideje2001; 2015
Rövid URL
ID29422
Módosítás dátuma2021. május 8.

Kápolna – Kürt [Strekov]
Kápolna – Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kápolna

Hely: egyéb hely

Részletek

Fő témakápolna
Helyegyéb hely
Egyéb helyDombon
Állapot
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA dombon áll a Szentháromság oltalmába ajánlott kápolna, amely a helyi hagyomány szerint “emberi csontokra van építve” (tudniillik a népnyelv úgy véli, hogy a török időkben itt kaszabolta le a pogány a falu népét, s itt vannak a régi kürtiek eltemetve, ezzel szemben minden valószínűség szerint egy Árpád-kori templom körüli temetkezési helyről van szó). A kápolna téglából készült, s oltárképét (Mária a kisded Jézussal) Thain János készítette. Viszonylag sok szentkép, szobor van a kápolnában. Ezek általában fogadalmi képek, szobrok, elhelyezkedésüket a mellékleten lévő helyszínrajz érzékelteti. Külső falán, a szabadon látható téglákba, mint egy emlékkönyvbe, a zarándokok karcolták be nevüket, a zarándoklat évét, a múlt század végétől egész napjainkig. A kápolnával, ill. a búcsújáró-hellyel kapcsolatban Majer István a következőket írja: “…Kürt határában épen a Góré-szőlőhegy nyugati oldalában az úgynevezett czeglédi dűlőben, egy egészséges forrásvíz mellett, mondhatni kies vidéken hajdanóta remete lakott, hol maiglan a szent Háromság tiszteletére egy, sok szomszéd helységbeliek által is sűrűn látogatni szokott csinos kápolna áll, itt ezelőtt pünkösd kedden vásárral egybefoglalt nagy úgynevezett czeglédi búcsú tartatott, hol a nagy számban egybegyűlt nép olykor versengésre vetemedvén, a búcsú vagy 30 év előtt pünkösd hétfőre tétetett át, a mikor itt a hivek körmenetileg ájtatoskodván, a prédikáczió és a búcsúkkal együtt járó vendégeskedés a helységben tartatik. E kápolna a mult század elején épült s 1858-ban kicsinosittatott, s a folyó 1860-dik évben uj tetővel és toronykával láttatik el…” (Majer 1861, 80)
IrodalomLiszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 43-45Majer István: Kürthön hogyan tanitják a honismét… In: István bácsi naptára. Pesten 1861, 80
Az adatfelvétel ideje1993, 1994
Rövid URL
ID29086
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Kürt [Strekov]
Kápolna – Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla / bádog / egyéb anyag

Hely: egyéb hely

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témakápolna
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésCiglédi Mária-kápolna, kutacska
Egyéb helyA völgyben
Anyagtégla / bádog / egyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot
Datálás1945 előtt
Pontos datálás1933
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
Felirat1933
Üdvözlégy Mária
Kürti, Szent-Istváni,
Füri, Szőgyéni,
Hidegvölgyi és Nagyölvedi
hívek adományaiból
LeírásAlapja homokkő, egy régi szobortöredék is beépítve, tégla, bádog tető.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA völgyben, árnyas szomorúfüzek alatt található a forrás, a ciglédi kutacska, amelynek vizét gyógyhatásúnak tartják, és hozzá gazdag mondaanyag kapcsolódik. E forrás fölé építtették a kürti és környékbeli települések lakóinak adományából a Mária-kápolnát 1933-ban. A téglából készült kápolna alapjaiba befalazták a római katolikus templom 1928-29-es tatarozása során fölöslegessé vált, régibb szobortöredékeket is. Mennyezeti freskóját Thain János készítette 1934-ben, s Jézust ábrázolja Jákob kútjánál. Az oltáron Szűz Mária szobra látható, a falakon pedig hálaadó emléktáblák.
IrodalomDanczi Lajos: Cigléd kegyhely. Kézirat h.n. 1987Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1995, 23-24Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 42-43
Az adatfelvétel ideje1994
MegjegyzésTkp. A szent forrás fölé épült.
Rövid URL
ID29072
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Martos [Martovce]
Kápolna – Martos [Martovce]
Település: Martos [Martovce]

Fő téma: kápolna

Részletek

Fő témakápolna
Állapot
TelepülésMartos [Martovce]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásEgy volt Szent Vendel kápolna helyett (amely 19. században leégett, a szent szobra pedig az ímelyi r. kat. temploma került) Katona István tervei alapján, az ő telkén felépült a Szent Vendel kápolna, amelyet 2004-ben szenteltek fel.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA Vasárnap 2003/49. számában a 14. oldalon közölt állítás, miszerint „Liszka József néprajzkutatóval együtt számos bizonyítékot találunk arra, hogy a középkor és a hódoltság idején Martos zarándokhely volt, s a reformáció osztotta két részre az egykori hitközséget…” légből kapott. Lehet, hogy így volt, de nekem ezzel kapcsolatban sem kutatásaim, s ebből adódóan adataim nincsenek. LJ.
Az adatfelvétel ideje2004
Rövid URL
ID28713
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna, Negyed [Neded]
Kápolna, Negyed [Neded]
Település: Negyed [Neded]

Fő téma: képes fa / kápolna

Anyag: tégla

Hely: temető

Datálás: 1945 előtt

Részletek

Fő témaképes fa / kápolna
Melléktémalourdesi barlang
Helytemető
Anyagtégla
Állapot
Datálás1945 előtt
Pontos datálás1937
Szimbólumkereszt
TelepülésNegyed [Neded]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratIsten irgalmából itt várja a boldog feltámadást / HOLLY JÁNOS / főtanitó / 1850 –1908 / Meghalt boldog házasságának 30dik / Negyedi működésének 25 és / hivatásának 40dik esztendejében. / Nyugodjék békében! / Örök világosság fényeskedjék neki! / és neje / SZKALICZAY MÁRIA / 1859-1925
LeírásA kis kápolna, tornyában haranggal, a temetői nagykereszt közelébe épült 1937-ben, helyi adatközlők szerint “hálából”. Állítólag tábla is volt benne, amiről kiderült, hogy ki állíttatta, de nem találtuk. Belül lourdesi barlangként kiképezve, s néhány hálatábla is lóg benne és jobb oldalt egy falba épített sírkő van. Korábban a közeli temetői nagykeresztnél, mostanában előtte mindenszentekkor létánia.
Az adatfelvétel ideje1998
MegjegyzésAdatközlők: Varga János, sz. 1919, Varga Jánosné Ujvári Mária 1923
Rövid URL
ID27886
Módosítás dátuma2021. március 24.

Kápolna – Farnad [Farná]
Település: Farnad [Farná]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: szőlőhegy

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
Helyszőlőhegy
Anyagtégla
Állapot
Datálás19. század
TelepülésFarnad [Farná]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
Felirat1834
LeírásA szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnában az oltáron valamikor a szent fából készült szobra állott. Mivel ezt a nyolcvanas évek végén elrabolták, a néhány esztendővel később felújított kápolnába egy festmény került. A Szent Orbán pápát ábrázoló kép hátterében (talán éppen a farnadi) szőlőhegy látható. A képtől jobbra és balra is falfreskók szőlőhegyi részletekkel és egy-egy angyallal. A bal oldali egy fürt szőlőt, a jobb oldali pedig egy csomó cseresznyét tart a kezében.
Lásd még: Farnad_01a
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA falu r. kat. hívői 1943-ig Orbán-napkor körmenetet, proseciót rendeztek a szőlőhegyre. Ekkor Urbankóhoz imádkoztak, énekeltek, hogy segítse meg a szőlőtermést. A szőlőhegyen lévő májusi cseresznyéből nagy kosarakra valót gyűjtöttek, s a körmenetben résztvevők kaptak belőle egy kisebb marékra valót, amit Orbán-cseresznyének hívtak – mesélte Klebecska István (sz. 1928) szőlősgazda. Hallott ugyan olyasmiről, hogy valahol Orbánt a rossz termés esetén megbüntették, de szerinte Farnadon ilyesmi nem történt. A településen egyébként 1989 után felújították az Orbán-napi körmeneteket.
IrodalomLiszka J.: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 131. p.
Az adatfelvétel ideje1993
Rövid URL
ID27529
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Debrőd [Debraď]
Település: Debrőd [Debraď]

Fő téma: kápolna

Anyag: / tégla / bádog

Részletek

Fő témakápolna
Anyag / tégla / bádog
Állapot
TelepülésDebrőd [Debraď]
MegyeAbaúj-Torna
LeírásMeglehetősen nagy méretű kápolna, az oltárkép Szent család. A környező falakon is több kép: Jézus-szíve, Mária-szíve stb. Padok nincsenek benne, bár elférnének.
Az adatfelvétel ideje1998.8.13.
Rövid URL
ID27451
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kápolna – Pusztafödémes [Pusté Úľany]
Település: Pusztafödémes [Pusté Úľany]

Fő téma: kápolna

Anyag:

Hely: temető

Részletek

Fő témakápolna
Helytemető
Anyag
Állapot
TelepülésPusztafödémes [Pusté Úľany]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
LeírásA temető szélén áll egy igen öreg hársfa, s a közelében egy kápolna. Ajtaján egy géppel írt történet, amely azt meséli el szlovák nyelven, hogy „lipka pustafedýmešská” alatt miként jelent meg egy leánynak Szűz Mária és miként fakasztott gyógyhatású vizet, amitől édesanyja is meggyógyult. A kápolnába nem sikerült bejutni, kívülről semmi különösebb nyoma a kultusznak. Talán mindössze annyi, hogy a kápolna fa ajtaja előtt, ahová a szöveg is van tűzve egy Mária-imádság kíséretében, a földön egy csomó virágcsokor hever.
Az adatfelvétel ideje1999
Rövid URL
ID27448
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Mezei oltár, Tallós [Tomašíkovo]
Mezei oltár, Tallós [Tomašíkovo]
Település: Tallós [Tomášikovo]

Fő téma: kápolna

Anyag: tégla

Hely: település központban

Datálás: 19. század

Részletek

Fő témakápolna
MelléktémaSzűz Mária
Helytelepülés központban
Helyi megnevezéskápolnácska
Anyagtégla
Állapot
Datálás19. század
Pontos datálás1863
Szimbólumkereszt
TelepülésTallós [Tomášikovo]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József; Venkovics Erika
FeliratÓ Mária, könyörögj érettünk. Bihercz I. és Szabó T. 1863
LeírásA futballpálya felől is megközelíthető. 1866-ban építették, a tűzvész csak ezt a házat kímélte. A kápolna az Alsósoron a 154. és 155. házszám között épült. A kápolnából a Mária-szobrot 1993-ban ellopták. 2011- ben újból tatarozták, mivel mállott a vakolata, új vasrácsos, üveges ajtót kapott. Jeles ünnepnapokkor virággal, gyertyákkal díszítik az ott lakók. Ide is vezetett úrnapi körmenet, sajnos mára ez a szokás már feledésbe merült
IrodalomGágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 15
Az adatfelvétel ideje1998; 2012
Rövid URL
ID27407
Módosítás dátuma2022. szeptember 15.

1 2
42 találat