Fő téma | harangláb |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A település főutcáján nem messze a ref. templomtól |
Anyag | bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1924 (?) |
Szimbólum | kereszt |
Település | Izsap [Ižop] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Az egyik harangok töredékesen annyi lentről is elolvasható, hogy SZŰZ MÁRIA / KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK / 1924? |
Leírás | Gúla alakú, négy lábon álló, vaskonstrukciós harangláb, bádog sátortetővel. Csúcsán kereszt. Egymás fölé helyezett két haranggal, a lentebbiről elolvasható néhány felirattöredék, ill. a sasvári piéta domborműves alakját is látni véltem rajta. Kötéllel lehet megszólaltatni. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 29712 |
Módosítás dátuma | 2021. március 24. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés / egyéb hely / víz mellett |
Egyéb hely | A Duna-parton |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | süttői márvány, homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1843 |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Karva [Kravany nad Dunajom] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Terbócs Attila; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | ALAPITVA 1843 MEGÚJITVA 1902 |
Leírás | A Duna-parton, a folyónak háttal áll az objektum, süttői márvány talapzaton, homokkő szoborral. Feltűnően jó állapotban, bár a környék teljesen elhanyagolt. 2003-ban a környezet rendbe téve. Terbócs Attila ottjártakor, 2022-ben már felújításra szorul: masszív repedések, hamarosan le fog válni a karing eleje! |
Irodalom | L. Juhász Ilona - Liszka József: Szakrális kisemlékeink. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006, 63. p. /Jelek a térben 1./ |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2003; 2021; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 29614 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 17. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Máriácska |
Egyéb hely | A Garam bal partján, a kisgyarmati útról leágazó szőlőhegyi út elején |
Anyag | kő / beton / tégla / öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | üveg |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1935 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kéménd [Kamenín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÁLLITTATTÁK A HÉTFÁJDALMÚ / SZŰZANYA TISZTELŐI / 1935 |
Leírás | A Garam bal partján, a kisgyarmati útról leágazó szőlőhegyi út elején áll. A templomi előénekes, Tóth Vilmosné “hozta össze a népeket” és állíttatták közösen az emléket. Férje készítette a beton-alapot. Egyszersmind háromszögelési pont is, s talán ez mentette meg a lebontástól, amikor 1985-ben a közelben létrehozták a nagy szovjet felszabadítási emlékművet. Emlékszem, annak avatásánál nagyon útban volt a képoszlop, s az ünnepség idejére vörös vászonnal (!) borították le. Benne egy keretezett Hétfájdalmú Szűzanya olajnyomat [eredetileg szobadísz lehetett], művirágok, üveg ajtóval bezárható. Korábban szobor volt benne, de azt ellopták. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 29603 |
Módosítás dátuma | 2021. május 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A templomhoz közel, de nem a templomkertben |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1869 |
Szimbólum | galamb / kereszt / egyéb szimbólum |
Település | Királyrév [Kráľov Brod] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Teljes Szent Háromság Könyörülj rajtunk! Vallási kegyeletből felállitatták Kocsis Mihál és neje Született Puskás Judith 1869ik évben |
Leírás | Állított hasáb formájú talapzaton, hengeres oszlop tetején található a Szentháromság homokkő szobra, a régi községháza előkertjében (nincs kizárva, hogy valamikor paplak volt), a templom közelében. A Fiúisten és az Atyaisten homokkőből, a Szentlelket jelképező galamb fémből. Az egész 2003-ban szépen restaurálva, sárgára festve. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Körülötte élő kultusz nyomai nem fedezhetőek fel. |
Az adatfelvétel ideje | 2003.11.3., 2005.3.11., 2011 |
Rövid URL | |
ID | 29563 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | harangláb |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A falu közepén. |
Anyag | fa / egyéb anyag |
Egyéb anyag | pala |
Állapot | jó |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kismácséd [Malá Mača] |
Megye | Pozsony |
Leírás | A falu közepén áll a masszív talpgerendákon nyugvó, favázas, deszkafalú, cseréptetővel ellátott harangláb. Benne három harang. Tetején kovácsoltvas kettős kereszt. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Bár a falunak van temploma, ám viszonylag messze a belterülettől, hogy hallják a harangszót, nyilván ezért volt szükség erre a haranglábra. |
Az adatfelvétel ideje | 2000.3.1. |
Rövid URL | |
ID | 29529 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | harangláb |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A településen belül, az út mellett |
Anyag | beton / tégla / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kistárkány [Malé Trakany] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József, Turcsányi Dániel |
Leírás | A település közepén, a főút mellett, útkereszteződésben áll a téglából vagy kőből készült harangtorony, vörösre festett bádog sátortetővel, vas kereszttel a csúcsán. Fa ajtó, négyfelé néző íves ablaknyílások. (L.J. 2004)A harangláb a község Fő utcáján, egy kereszteződés mellett, a róm. kat. feszület mellett áll. Négyzet alaprajzú, téglatest formájú, sátortetős építmény, mind a 4 oldalán ablakokkal. A tető pirosra festett bádoggal van fedve, csúcsán kereszt látható. Valószínűleg téglából épült beton vagy kő alapzatra. Bejárati ajtaja fából készült, mely a közelmúltban lett felújítva.Az elmondások alapján a róm. kat. hívek csak haláleset hírüladására használják, tehát a napi háromszori harangozásra már nem. (T.D. 2016) |
Az adatfelvétel ideje | 2004, 2016.10.7. |
Rövid URL | |
ID | 29501 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A településen belül, az út mellett |
Állapot | jó |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kistárkány [Malé Trakany] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József, Turcsányi Dániel |
Felirat | Oltalmadba ajánljuk községünket |
Leírás | A település közepén, kis parkban, nyeregtetős kápolna, vörösre festett bádogtetővel, kis toronnyal, rajta fém kereszt. A felirat, kék betűkel az üvegajtós bejárat fölött. A fölött egy utolsó vacsora reprodukció. (L.J. 2004)A község Fő utcája, és egy másik utca kereszteződésének szélén áll a róm. kat. kápolna. Az útszéli sánc felett deszkából készült kis hídon lehet az objektumhoz jutni. Valószínűleg téglából épült beton alapzaton. Nyerges tetőzetét pirosra festett hullámos bádogtető fedi. Két oldalán egy-egy kis méretű ablak. A tetőn kis tornyocska, rajta kereszt látható. A kápolnába boltíves üvegajtón keresztül lehet bejutni. Felette felirat, s a felirat felett az ,,Utolsó vacsora” miniatűr mása látható, melyet fémcsavarokkal rögzítettek.A kápolna belsejében oltár, rajta Szűz Mária gipszből készült szobra, előtte Jézus szíve szobor, szintén gipszből. Előtte kis fémfeszület. Ezek körül gyertyák művirágok láthatóak. A falakra a keresztút stációinak képei vannak kifüggesztve. A belső térben 4 kisebb pad került elhelyezésre. A kápolnát Dobó András építette a rendszerváltozás után. (T.D. 2016) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A fahíd és a kápolna között betonjárda van kialakítva, melynek két oldalán boltívszerű fémvázakat helyeztek el, melyekre rózsákat futtatnak fel. A kápolna körül virágágyások, fenyőfák, rózsák találhatóak. Virágtartókat alakítottak ki például régi vasúti reflektorok búrájából, melyeket fehérre festettek, földbe süllyesztettek, földdel töltötték meg, és virágokat ültettek el benne. Ezt a területet fehérre festett, alacsony fémkerítés veszi körbe.Az objektumot és környezetét Dobó András leszármazottai ápolják. (T.D. 2016)„1997-ben kápolna épült elsősorban Dobó András és felesége önzetlen munkájának köszönhetően.” |
Irodalom | http://www.maletrakany.eu/historia.htm |
Az adatfelvétel ideje | 2004, 2016.9.29. |
Rövid URL | |
ID | 29475 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A településen belül, az út mellett |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Szimbólum | INRI |
Település | Kistárkány [Malé Trakany] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József, Turcsányi Dániel |
Leírás | A település közepén, a harangtorony (Kistarkany¬_05) mellett, útkereszteződésben áll, beton talapzaton és terméskő lábazaton a fehérre festett öntöttvas feszület. Kovácsoltvas kerítés. (L.J. 2004)2016-ra a talapzat és a lábazat felújítva!Talpazata kő vagy beton, mely felújított, frissen festett. Felirat nincs. A talpazaton fehér alapszínű fém feszület. A korpusz sárgabronz festékkel lefestett, mely felett az INRI felirat olvasható.A feszület alsó részén emberalak, talán angyal látható. Teste egynegyedét tóga(?) takarja. Bal kezében pálcát vagy botot tart. (T.D. 2016) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A talpazat előtt mécsesek állnak. Az objektum előtt szépen rendbetartott virágágyás. Az elmondások alapján a közelmúltban hozatta rendbe a község. |
Az adatfelvétel ideje | 2004, 2016.9.29. |
Rövid URL | |
ID | 29469 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / egyéb hely |
Helyi megnevezés | Vendelke |
Egyéb hely | Állatvásártér |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1911 |
Szimbólum | bárány / pásztortáska |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | SZENT VENDEL TISZTELETÉRE ÁLLÍTTATTÁK HOGENBUCH FERENCZ ÉS NEJE MORAVEK ANNA 1911BEN |
Leírás | Az egykori Vásártéren egylépcsős alapon, kocka alakú karcsú hasáb formájú, kiszélesedő párkánnyal ellátott lábazaton áll Szent Vendel polichróm homokkő szobra. A szentet pásztorruhában, kalapban, köpenyben, imára kulcsolt kezekkel, lábainál báránnyal és borjúval ábrázolja. A szobor lábazatán, mészkő táblán felirat. Fölötte, közvetlenül a párkány alatt előrenyúló lámpa. |
Irodalom | Gulyás 1986, 134Liszka |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 29452 |
Módosítás dátuma | 2017. október 23. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely / település központban |
Egyéb hely | A Klapka-téren, polgárház szoborfülkéjében |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó |
Szimbólum | félhold / hold |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A szobor a Klapka tér egyik épületének szoborfülkéjében áll. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29329 |
Módosítás dátuma | 2021. október 28. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Sárkány-kápolna |
Egyéb hely | A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján |
Anyag | beton / tégla |
Állapot | elpusztult |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1815 (újjáépítve 1900/1901) |
Település | Komárom [Komárno] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | “A Pokol vendéglő közelében, a mai hídlejárat táján egy kis kápolna állt, melyet a Sárkány testvérek, János és István emeltettek 1815-ben Nepomuki Szent János tiszteletére, miért viharba került hajóikkal megmenekültek. A fogadalmi kápolnát a csapóhíd építése előtt lebontották”.(Mácza 1992, 60. Foto: 115.o.) Új kápolna a szigeten. Erzsébet-szigetünk régi kis kápolnája, a szent-János kápolna, a melyet a hívők májusi ájtatossága idején annyi szeretettel és buzgósággal szoktak látogatni, eltűnt szemünk elől, leromboltatott. De persze e rombolás azért történt, hogy a régi helyébe ujabb, csinosabb épüljön. A története különben a dolognak az, hogy a kis kápolna mély fekvése miatt úgyszólván évről-évre ki volt téve a Duna pusztító árjának, s e végből most az új kápolna magas töltésre épül, nehogy az árvíz veszélyének legyen a jövőben is kitéve. Az új kápolna alapozási munkálata már javában folyik s mint halljuk az épülő kis kápolna május végével fel is fog szenteltetni.Komáromi Lapok 21. évf. 13. szám, 3. o., (1900.3.31.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? A szigeti kis kápolnát, melyet a régi helyén teljesen újra építettetett a róm. kath. egyházi elöljáróság, noha már kerek egy esztendeje áll készen, mindekkorig sem szentelték föl s adták át rendeltetésének. A régi kápolnát, mint tudjuk, mély fekvésénél fogva gyakorta öntötte el a Duna áradása s ép ezért is kellett leromboltatni s ezért épült az új kápolna magas vízmentes alapra, de most meg, mint halljuk, az a baj, hogy a kápolnát övedző területet kellene feltölteni, mivel így vagy 5 lépcsőn juthatni csak föl a kis imaházba, a melyhez pedig annyi szeretettel járultak a multban az arra járó utasok és a kertjeikben foglalatoskodók egy-egy buzgó fohászra!... De a szokásos májusi ájtatosságok alkalmával is meg volt a kis kápolnának az ő maga buzgó közönsége s most hiába való minden buzgósága az áhítatos lelkeknek, mert a kápolna új ajtaja zárva van, nem akar megnyílni!... Hát biz ez nincs rendén, sőt határozottan rosszul van, mert hisz az isten házait az emberek lelki vigaszára szokták fölépíteni s épen nem azért, hogy aztán azok zárva maradjanak s ne legyenek hozzáférhetők. Ha csak az az akadály, hogy a kápolna környékét magasabbra kell tölteni, az még nem olyan elháríthatatlan nehézség, melyért zárva kellene tartani ezt a kis hajlékát az Úrnak, ép ezért arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy a hivő lelkek örömére szenteljék föl s nyissák meg valahára újból ezt a kis kápolnát!Komáromi Lapok 22. évf. 16. szám, 4. o. , (1901.4.20.)Mi lesz a Sárkány-kápolnával? czím alatt a Komáromi Lapok 16-ik számában felszólal valaki, s kikel a miatt, hogy a róm. kath. egyházi előljáróság által teljesen újraépített szigeti kis kápolnát — noha már kerek egy esztendeje áll készen, — mindekkorig sem szentelték fel s adták át rendeltetésének. Miután a kápolnát nem a hitközségi előljáróság, hanem a családi alapítványból mint gondnok én építtettem újra, s a felszentelés idejének meghatározása is rajtam állván, annak késleltetésében is csak én vagyok a hibás, szükségét látom annak, hogy a hitközségi előljáróságról a felelősséget magamra hárítsam, egyidejűleg a felszólalót felvilágosítsam, hogy a felszentelés azért késik, mert a kápolna falazata kevés szellőztetés folytán a festésre még ezideig eléggé ki nem száradt, továbbá mert a föltöltési munkálat még nincs befejezve, és végre mert a jelen helyzet mellett az előtér sem rendezhető. De eltekintve ezektől és attól is, hogy mi sem indokolná azt, miszerint az alapítvány ideiglenes lépcsőzet költségeivel terheltessék, nem lehetett a kápolnát rendeltetésének ezideig átadni még azért sem, mivel az apadással a föltöltés azonnal kezdetét veszi, a reggeli és délutáni ájtatosságokat pedig ott, a hol a köveket egész napon át törik, zúzzák, a földet hangos lármával naphosszat talicskázzák — úgy sem lehetett volna megtartani. Hát lehet hogy igaza van a tisztelt ájtatoskodónak, midőn azt írja, hogy ”biz ez nincs rendjén, sőt határozottan rosszul van” de arra kérem gyakoroljon ezúttal egy kis keresztényi türelmességet, s ha már ”áhitatos lelke” annyira szomjúhozza a ”megvigasztalást” addig is mig a földmunkálathoz a Duna apadása folytán megfelelő anyag kerül rendelkezésre, legyen kegyes az Úrnak többi hozzáférhető hajlékába, esetleg a Szent József kápolnába elfáradni, a hol a szigeti kápolna szokásos ájtatosságai ez évben is az alapítványi levélben meghatározott időben naponkint rendesen megtartatni fognak. Sárkány Ferencz alapitványi gondnok.. Komáromi Lapok 22. évf. 17. szám, 4.o. , (1901.4.27.) Ájtatosságok a szigeti-kápolnában- az ünnep nyolcada alatt naponta este fél hétkor ájtatosságok, litániák (május 15-től 22-ig)- május 16-án, csütörtökön, reggel negyed 8-kor. Katolikus Értesítő 8. évf., 7-8. szám, 5.o., (1940.5.1.) Május 16-án, Nepomuki Szent János napján reggel egynegyed 8 órakor szentmise lesz az Erzsébet-szigeti kápolnában. Május 15-én, az ünnep nyolcada alatt pedig délután fél 6 órakor litániák lesznek. Katolikus Értesítő 10. évf., 9-10. szám, 3.o., (1942.5.1.) |
Irodalom | Katolikus Értesítő 1940, 1942 Komáromi Lapok 1900, 1901 Liszka József: A hallgatag mártír komáromi emlékei. Nepomuki Szent János tisztelete városunkban. Komáromi Lapok 1998/19, 7 Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban. Madách, Pozsony 1992 |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 29300 |
Módosítás dátuma | 2021. augusztus 3. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Hely | egyéb hely / település központban |
Egyéb hely | A községi hivatal közelében |
Anyag | fa |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Pontos datálás | 2002 |
Szimbólum | címer |
Település | Komáromfüss [Trávnik] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 2002 |
Leírás | A háborús emlékmű és a községi hivatal közelében, kb. 2 m sugarú beton kör közepén áll az emlékkereszt. Szárán a koronás magyar címer domborműve és datálás. Magassága kb. 420 cm. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Rövid URL | |
ID | 29216 |
Módosítás dátuma | 2021. március 30. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A faluban |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A faluban lourdesi Mária-szoborral áll a képoszlop. A mennyezetről lá,pa lóg le, a hátsó falra Maria-hilf-tipusú kép (a megnevezésnek pontosan utánanézni!). Művirágok, horgolt teritő. Gondosan rendben tartva. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29171 |
Módosítás dátuma | 2019. március 14. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A vár bejárata előtt |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / csillagglória |
Település | Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A vár bejárata előtt, hatalmas mezei oltárban áll a szobor. Boltozatán, mennyezetén freskó, de annyira tönkre van menve, hogy nem is igen lehet kivenni, mit ábrázolt. |
Az adatfelvétel ideje | 2001; 2019 |
Rövid URL | |
ID | 29166 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 22. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A vár tövében, a viszonylag meredek lejtőn |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Település | Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie] |
Megye | Gömör-Kishont |
Leírás | A vár tövében, a viszonylag meredek lejtőn áll a képoszlop. fa zsindely tető. Kis képmélyedés a felső részén, de üres. Nagyon rossz állapotban van. |
Az adatfelvétel ideje | 2001.11.1. |
Rövid URL | |
ID | 29155 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | egyéb típus |
---|---|
Melléktéma | víztorony kereszttel és imaház |
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A Szent István-major házai között |
Állapot | rossz |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Leírás | A Szent István-major mára teljesen lakatlanná vált házai között áll a viztorony, tetjén kereszttel és haranggal. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A mögötte lévő épületben nagyobb ünepeken istentiszteleteket tartottak. A szocializmus ideje alatt “kultúrházként” szolgált. |
Az adatfelvétel ideje | 1989, 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29137 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Melléktéma | útmenti kereszt |
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Szentistványi kërëszt |
Egyéb hely | A Szent István-major házai között |
Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | süttői márvány |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1858 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Leírás | A Szent István-major mára teljesen lakatlanná vált házai között áll a Szent Istványi-kërëszt. A márványból készült, fém korpusszal ellátott kereszt két oldalán valamikor egy-egy szobor állhatott, de ma már csak a talapzatuk tanúskodik egykori meglétükről. Az egész objektum igen elhanyagolt állapotban van. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A feszületről megemlékezik Majer István is (tőle tudjuk, hogy 1858-ban állíttatták a feszületet), de a kísérő szobrokat nem említi, így elképzelhető, hogy azok újabbak lehettek (Majer 1861, 83) |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 40Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 60Majer István: Kürthön hogyan… In: István bácsi naptára 1861 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 29134 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Melléktéma | útmenti kereszt |
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Bodzási-kërëszt |
Egyéb hely | A Bodzás nevű határrészben |
Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | műkő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1925 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | Isten Dicsőségére emeltette Kanicska Kálmán és neje szül. Danczi Anna 1925. Én vagyok a jó pásztor Ki életét adta juhaiér Jöjjetek hozzám mindnyájan Kik fáradtak vagytok És megenyhítlek titeket. |
Leírás | A vasúton túl, a Bodzás nevű határrészben áll a Bodzási kërëszt. Műkő feszületen vörös fafeszület, rajta fém korpusz. Az egész kovácsoltvas kerítéssel körülvéve. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Gyermektelen család állíttatta. A nyolcvanas évek elejére teljesen lepusztult állapotban volt. Először a fém korpuszt lopták le róla, majd az egész keresztet is ledöntötték. 1984-ben Danczi Lajos plébános adott a falu köztéren álló feszületei rendbehozatalára 5.000 koronát, s részben ebből a pénzből lett 1989 nyarára rendbe téve és 1990-ben került rá a fafeszület a fém korpusszal. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 35-36Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 56-57 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 29127 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | egyéb típus |
---|---|
Melléktéma | Mária-ház egy fa törzsén |
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Mária-kíp |
Egyéb hely | A szőlőhegyre vezető út mellett |
Anyag | fa |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Leírás | A szőlőhegyről a falu felé haladtunkban egy fára erősített Mária-házat, benne jelenleg egy Mária-olajnyomatot láthatunk. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Néhány esztendeje azonban még egy fából faragott ”máriacelli Mária-kíp” volt benne, de 1991-ben valaki ellopta. A családi hagyomány szerint a múlt század közepén, fogadalomból állíttatta a Takács család. Igen szép családi történetek kapcsolódnak ezen emlékhez, amelyekről bővebben a Függelékben közlök adatokat. Általában kétévenként, pünkösd táján tették rendbe. Ilyenkor hazavitték, a férfiak a Mária-házat festették át, a nők viszont a szobrot. Ekkor új koszorút is fontak neki, a lábához pedig új csipkedíszt erősítettek — mesélte Takács Béláné Danczi Emerencia (sz. 1922). |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 32Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 140-142 |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 29119 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Melléktéma | útmenti kereszt |
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Hegedűs-kërëszt |
Egyéb hely | A szőlőhegyre vezető út mellett |
Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | műkő |
Állapot | jó |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1911 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | Hegedűs András, 1911 |
Leírás | A Mária-képoszloppal csaknem szemben, az út másik oldalán áll és a faluból a szőlőhegyre érkezővel szembe néz a műkőből készült, fémkorpusszal ellátott Hegedűs-kërëszt. Feliratából az állandó lemeszelések következtében már csak néhány töredék olvasható. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi hagyomány szerint ezt is egy földcsuszamlás következtében a Pokol-lyuknál (Pokójuk) elhunyt családtag (az állíttató felesége) emlékére állíttatta a Hegedűs-család (Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit, sz. 1914), más vélemény szerint egy legényember tragikus halálának emlékezetére áll ez a kereszt. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 30-31Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 51-52 |
Az adatfelvétel ideje | 1993 |
Rövid URL | |
ID | 29111 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Mária kíp |
Egyéb hely | A szőlőhegyre vezető út mellett |
Anyag | beton / tégla / bádog / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 előtt |
Pontos datálás | 1954 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | Üdvözlégy Mária Földcsuszamlás következtében helyen szólította magához az Úr felejthetetlen leányomat Kropács Juliskát 1954.IV.10.én. emeltette gyászoló édesanyja |
Leírás | A szőlőhegy felé, az út bal oldalán, egy képoszlopszerű szoborfülke áll. Belvilága kékre festve, a csillagos éggel, Kármelhegyi Szűz Mária szobrával, azon valamikor rózsafüzér volt, de azt mára már ellopták. Az egész objektum fákkal, orgonabokrokkal körülvett enyhe emelkedésen áll. Téglából készült, s fehérre van meszelve. Bádogtető fedi és fakerítés veszi körül. Az emlék az e helytől kb. 4-500 méterrel odább, egy meredek löszfal alatt tragikusan elhunyt leányra utal. A tragédia közvetlen helyszíne fölött, a löszfal tetején egyébként egy nagyjából másfél méter magas, felirat nélküli fakereszt is utal a balesetre. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 30Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 50-51 |
Az adatfelvétel ideje | 1993 |
Rövid URL | |
ID | 29107 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Góréi kërëszt, Barátok kërësztje |
Egyéb hely | A Góré-hegy oldalában |
Anyag | fa / beton / tégla / öntöttvas |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1904 [Lehet, hogy csak a felújítás dátuma] |
Szimbólum | Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / csillag / gyertya / félhold / kehely / koszorú, töviskoszorú / Monstrancia / rozetta / angyal |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | [Középen, a kereszt lábának első felén:]1904
[A láb bal oldalán:]
Így szerette /
Isten /
a Világot /
Egyszülött /
Fiját adá /
érte
A 2004-es felújítás emléktáblája:
„…HA EGYSZER /
KIDŐLNE. ÚJAT TÉGY /
A HELYÉBE, /
HOGY AZ ŐSEINK /
EMLÉKE /
FENNMARADJON…” /
ÉPÍTVE ÉS FELÚJÍTVA /
|
Leírás | A ciglédi Szentháromság-kápolnától nem messze, a Góré-hegy (Kopasz Góré) oldalában egy fafeszület, a góréi kërëszt. A keresztet, amelyet Barátok keresztjének is hívnak, öt falu népe (Kürt, Fűr, Szőgyén, Nagyölved, Hidegvölgy) közadakozásból állíttatta annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta le a fehér barátokat (itt jegyzem meg, hogy a helyi hagyomány, miszerint a Góré-hegy tövében egykor pálos rendi kolostor lett volna, amit a hegyben található, s még az ötvenes évek során is megfigyelhető alagutak léte is alátámasztani látszik, a történeti irodalom alapján nem bizonyítható). A kereszt közelében szántás során időközönként még ma is fel-felbukkanó emberi csontokat a szántóvető ennek a keresztnek a lábához dobálja. Felirata szerint 1904-ben állíttatták, ám a Szekeres család hagyománya szerint sokkal régebbi. A kereszt szárán domború vésetek: az előlapon oltáriszentség, kétoldalt egy-egy gyertyával, alatta az évszám: 1904. Az alatt egy angyal kehellyel egy életfa mellett, majd koncentrikus körök és félhold, valamint hatágú csillag. A szár jobb oldalán vésetek, Krisztus szenvedéseinek jelképei: töviskoszorú, három nyíl, ostor. Danczi Lajos kéziratos munkája, amely a ciglédi kegyhelyet mutatja be, a Góréi kereszttel is foglalkozik: "A ciglédi kegyhely másik fontos objektuma a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok, és az állítólagos alagút bejárata. Alagút... a szájhagyomány szerint több irányba vezetett, mégpedig négy irányba: 1. Az esztergomi várba a Duna alatt; 2. A lévai várba, tehát a Garam vize alatt; a szőgyéni templomhoz (ma már romokban ez a régi templom); 4. a kürti templomhoz. A szájhagyomány szerint az alagút földalatti vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték. Az alagút bejárata még a 20. század elején fölismerhető volt, be lehetett menni néhány métert az omladékig. Állítólag Kánya János bírósága idején a községi elöljáróság (századelő) kutatásba is fogott. A bíró néhány társával behatolt az alagútba, de a beomlások fárasztó eltávolítása, az alagút nehéz, párás levegője, a fáklyafény csekély ereje és az ismeretlen veszedelmek visszariasztották őket. Ugyanitt látni lehetett még akkor a beomlott remetebarlangokat. Ezek a látható jelek a 20. század közepéig megsemmisültek. Csak a fakereszt maradt a helyén. Ezt az időjárás viszontagságai, esők, szelek sem bírták tönkretenni."Az egyik idős asszony (sz. 1929) mesélte, hogy amikor tisztlányok voltak, mindig azon vitatkoztak, hogy ki vigye föl a virágot a góréi kereszthez. Azt tartották ugyanis, aki fölviszi, még abban az évben férjhez megy. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25-26. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45-46. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1993; 2013 |
Megjegyzés | Egy fekete gránittábla felirata tanúsága szerint 2004-ben a fa feszületet restaurálták és egy téglából készült, elöl nyitott védőépületet emeltek fölé. |
Rövid URL | |
ID | 29105 |
Módosítás dátuma | 2021. február 19. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | Dombon |
Állapot | jó |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A dombon áll a Szentháromság oltalmába ajánlott kápolna, amely a helyi hagyomány szerint “emberi csontokra van építve” (tudniillik a népnyelv úgy véli, hogy a török időkben itt kaszabolta le a pogány a falu népét, s itt vannak a régi kürtiek eltemetve, ezzel szemben minden valószínűség szerint egy Árpád-kori templom körüli temetkezési helyről van szó). A kápolna téglából készült, s oltárképét (Mária a kisded Jézussal) Thain János készítette. Viszonylag sok szentkép, szobor van a kápolnában. Ezek általában fogadalmi képek, szobrok, elhelyezkedésüket a mellékleten lévő helyszínrajz érzékelteti. Külső falán, a szabadon látható téglákba, mint egy emlékkönyvbe, a zarándokok karcolták be nevüket, a zarándoklat évét, a múlt század végétől egész napjainkig. A kápolnával, ill. a búcsújáró-hellyel kapcsolatban Majer István a következőket írja: “…Kürt határában épen a Góré-szőlőhegy nyugati oldalában az úgynevezett czeglédi dűlőben, egy egészséges forrásvíz mellett, mondhatni kies vidéken hajdanóta remete lakott, hol maiglan a szent Háromság tiszteletére egy, sok szomszéd helységbeliek által is sűrűn látogatni szokott csinos kápolna áll, itt ezelőtt pünkösd kedden vásárral egybefoglalt nagy úgynevezett czeglédi búcsú tartatott, hol a nagy számban egybegyűlt nép olykor versengésre vetemedvén, a búcsú vagy 30 év előtt pünkösd hétfőre tétetett át, a mikor itt a hivek körmenetileg ájtatoskodván, a prédikáczió és a búcsúkkal együtt járó vendégeskedés a helységben tartatik. E kápolna a mult század elején épült s 1858-ban kicsinosittatott, s a folyó 1860-dik évben uj tetővel és toronykával láttatik el…” (Majer 1861, 80) |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 43-45Majer István: Kürthön hogyan tanitják a honismét… In: István bácsi naptára. Pesten 1861, 80 |
Az adatfelvétel ideje | 1993, 1994 |
Rövid URL | |
ID | 29086 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | kálvária-feszület |
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A ciglédi búcsújáró |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1939 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Isten nagyobb dicsőségére állíttatta Végh András és neje szül. Árendás Gizella az Úrnak 1939ik esztendejében |
Leírás | A ciglédi búcsújáró-helyen, a Szentháromság-kápolna előtt feszület, két oldalán a két lator keresztjével. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A zarándoklatok az ötvenes évekig folyhattak zavartalanul a búcsújáró-helyre, majd a hatóságok betiltották és különféle adminisztratív, bürokratikus akadályoztatások miatt csak egyéni formában valósulhattak meg. Ez a szokás viszont igen erősen élt. Több idős ember is elmesélte, a fronton fogadalmat tett, hogy ha épségben hazakerül, első útja Ciglédre vezet majd. A háború után Magyarországra áttelepítettek hazajövetelükkor sosem mulasztják el felkeresni a ciglédi kegyhelyet. A nyolcvana évek vége óta ismét megrendezik pünkösdkor a ciglédi búcsút, amikor szabadtéri istentisztelet is van a kereszt előtt felállított szabadtéri oltárnál. Ilyenkor a keresztet is szépen felvirágozzák, felkoszorúzzák. Ezeket az istentiszteleteket a környező falvak népe is felkeresi. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 25Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 45 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 29082 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kálvária |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | Cigléd |
Anyag | tégla |
Állapot | rossz |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1938/39 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Leírás | A ciglédi Mária-kápolnától enyhe emelkedőn vezet az út a kálvária stációi között. Először a Fájdalmas Szűz hét stációja, majd Krisztus keresztútjának tizennégy stációja következik. Mindegyik téglaépítmény, s kürti és a környező falvakbeli hívek adakozásából készült. Meglehetősen rongált. A stációkból hiányoznak a fából készült domborművek. Egy részük ellopva, másik részük megmentve a templomban. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi hagyomány azt tartja, hogy miután 1938-ban elkészült (elsősorban szőgyéni, nagyölvedi, csúzi, fűri, ógyallai stb. hívek adakozásából) Krisztus keresztútjának tizennégy stációja, a kürtiek, hogy ők is megörökítsék a nevüket Cigléden, 1939-ben felépítették a Fájdalmas Szűz hét stációját. Egy ideig tervezték a domb tetején, a Szentháromság-kápolna körül felépíteni Mária Hét Örömének stációit is, de abból semmi nem valósult meg. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 24Liszka József: “Szent képek… Dunaszerdahely 1995, 43 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 29078 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Ciglédi Mária-kápolna, kutacska |
Egyéb hely | A völgyben |
Anyag | tégla / bádog / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1933 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Felirat | 1933 Üdvözlégy Mária Kürti, Szent-Istváni, Füri, Szőgyéni, Hidegvölgyi és Nagyölvedi hívek adományaiból |
Leírás | Alapja homokkő, egy régi szobortöredék is beépítve, tégla, bádog tető. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A völgyben, árnyas szomorúfüzek alatt található a forrás, a ciglédi kutacska, amelynek vizét gyógyhatásúnak tartják, és hozzá gazdag mondaanyag kapcsolódik. E forrás fölé építtették a kürti és környékbeli települések lakóinak adományából a Mária-kápolnát 1933-ban. A téglából készült kápolna alapjaiba befalazták a római katolikus templom 1928-29-es tatarozása során fölöslegessé vált, régibb szobortöredékeket is. Mennyezeti freskóját Thain János készítette 1934-ben, s Jézust ábrázolja Jákob kútjánál. Az oltáron Szűz Mária szobra látható, a falakon pedig hálaadó emléktáblák. |
Irodalom | Danczi Lajos: Cigléd kegyhely. Kézirat h.n. 1987Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1995, 23-24Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 42-43 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Megjegyzés | Tkp. A szent forrás fölé épült. |
Rövid URL | |
ID | 29072 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Melléktéma | útmenti kereszt |
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Vígh-kërëszt |
Egyéb hely | A szövetkezet szőlőjében, a völgyben |
Anyag | fa / öntöttvas |
Állapot | jó |
Szimbólum | INRI |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Leírás | A ciglédi völgyből, a falu irányába haladva, a szövetkezet szőlejében, drótkerítéssel a hozzáférhetőségtől elzárva, áll a vöröses barnára festett fa feszület, amelyet annak idején a Vigh-család állíttatott a földje végében. Jelenleg a szőlőben dolgozó asszonyok gondozzák, díszítik, illetve a határból arra elhaladók egy-egy csokor virágot tűznek a drótkerítésre (mintegy 20 méterrel beljebb áll a kereszt). A Ciglédből hazafelé tartó zarándokok is meg szoktak állni a keresztnél egy ima elmondására, egy ének eléneklésére. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 26-27Liszka József: Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 47-48 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 29069 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | kálvária feszület |
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A kálvária-domb tetején |
Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | mészkő |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1864 |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Jöjjetek hozzám mindnyájan kik munkálkodtok és terhelve vagytok és én megnyugtatlak titeket. Máté… 1864 |
Leírás | A kálvária-domb tetején áll Krisztus keresztje (feszület, öntöttvas korpusszal), kétoldalt a latrok (korpusz nélküli) keresztjeivel. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az 1864-es felállítás csupán egy régebbi elpusztulásának a folyománya (Katholikus Néplap 1864) |
Irodalom | — Katholikus Néplap 17, 1864, 126. p. Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 34-35. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 55. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1994, 2008 |
Rövid URL | |
ID | 29030 |
Módosítás dátuma | 2017. november 22. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés / egyéb hely |
Helyi megnevezés | Szentjánoska |
Egyéb hely | Az egykori falu szélén, a Páris-patak közelében |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | rossz |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1775 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József (1992, 1999); Terbócs Attila (2022) |
Felirat | 1775 S: I: N: ORA PRO NOBIS. |
Leírás | Egykor szintén a falu szélén, a Páris-patak közelében állott Nepomuki Szent János homokkő szobra. Orgonabokrokkal van körülvéve. Az orgonabokrok megritkítva körülötte és így láthatóvá vált, hogy szép kovácsoltvas kerítés veszi körül (1999.3.12.). Az álló figura szokásos kanonoki öltözetében (reverenda, karing, almúcium, birétum), a halotti keresztet jobbjával mellkasára szorítja, másik keze a kereszt szárán pihen, fejét enyhén lehajtja. A szobor nagyon rossz állapotban van, festése erősen megkopott, felülete több helyütt mállott, a halotti kereszt felső része a jobb kézzel és az almúcium vállrészével együtt letörve. (2022.10.14.) |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 35-36. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 56-57. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 37-38. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1992; 1999; 1999; 2022 |
Megjegyzés | Rongálódott, a kő állaga igen rossz, az egyik karja letörve, gipsszel pótolva. A közelben lakók (pl. Kálazy Ilona) igyekeznek karban tartani (pl. olajfestékkel lefestve), mérsékelt sikerrel. Az állaga 1999-re még jobban leromlott, nem kis mértében az olajfestéknek köszönhetően, ill. időközben meghalt Kálazy Ilona, aki igyekezett karban tartani (1999.1.12.). |
Rövid URL | |
ID | 29005 |
Módosítás dátuma | 2022. október 15. |
Fő téma | kereszt / feszület |
---|---|
Hely | település szélén / egyéb hely |
Helyi megnevezés | Fehír kërëszt, fűri úti kërëszt, fölső kërëszt |
Egyéb hely | Az egykori falu szélén |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1848 |
Szimbólum | INRI |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Az egykori fűri faluvégen áll a fehérre festett homokkő feszület. A közelben lakó asszonyok tartják rendben (régebben meszelték, az utóbbi években fehér olajfestékkel festik át rendszeresen). Vaskerítéssel van körülvéve. . |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kereszt a Majer István falurajzához mellékelt térképen is szerepel, mint “kőfeszület a fűri út mellett” A leírásból továbbá ,megtudjuk, hogy “Párovszky Ferencz néhai derék bíró hitvese a szabadság 1848-dik évében a fűri út mellett, helységünk végén egy csinos kőfeszületet csináltatott, amelynek fenntartására alapítványt is tett” (Majer 1861, 86) |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 27. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 48-49. p. Majer István: Hogyan tanítják… 1860, 86. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1993 |
Rövid URL | |
ID | 28999 |
Módosítás dátuma | 2017. november 19. |