Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A település főutcáján, orsós településképet alkotva |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Mocsonok [Močenok] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Na Česť a ChVáLV sVatV troIIeĎIneho Boha státVV tVto VIstaVIt DáL OnDrej Straňan |
Leírás | A falu, Vágvecse irányában kiszélesedő főutcáján, nagy, hozzávetőlegesen háromszög alaprajzú parkban, nyírfák társaságában található, a kronosztikon alapján 1850-re datálható (ezzel szemben a lábazat hátsó felén 1851 olvasható) az objektum. Beton alapon, vízszintesen tagolt, felül saroklevelekkel övezett, hasábos talapzaton nyugvó, felfelé keskenyedő, hasábos, fent akantuszlevelekkel lezárt lábazaton helyezkedik el a homokkő szobor. Az Atyaisten jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ül. Közöttük földgömb. Fejük felett fénynyalábos dicsfényben lebeg a Szentlélek, aranyozott fémből készült, kiterjesztett szárnyú galambja (a szoborcsoport mögött egy nagyobb átmérőjű fénynyalábos dicsfény is látható). A Fiúisten jobb kezével hosszú szárú keresztet tart, balját pedig a földgömbre helyezi. Az Atyaisten, feje fölött háromszög alakú, aranyozott fém glóriával jobb kezét a földgömbön nyugtatja, baljában pedig aranyozott fém jogart tart. A lábazat kövébe, nagyjából az alsó egyharmad magasságában egy keretezett, süllyesztett felületbe vésve található a felirat. Az objektumot kőből készült, kör alakú balusztrád veszi körül. |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 28513 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Szent János szobor |
Egyéb hely | Kanálistól nem messze a faluban |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1803 |
Szimbólum | csillag / pálmaág / egyéb szimbólum / csillagglória |
Település | Muzsla [Mužla] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese |
Felirat | A Jó Hír Név dicsőült Pártfogójának szentelték annak buzgó Tisztelői Muslai Krisztusnak Hivei 1803 |
Leírás | A polichróm homokkő Nepomuki Szent János szobor kb. 190 cm magas, 3 részből áll, süttői vörösmárvány talapzaton. A szobor maga 120 cm magas. Talapzatán felirat szerepel. A szobrot fekete kerítés veszi körül, mely régebben az állatok ellen védte azt. A kerítésen kereszt szimbólum látható. A szent köpenye barna, alatta fehér ing, ruhája kék. A kezében feszületet tart, feje felett csillagos glória. A szobor felett kis tető áll, mely az eső ellen védi azt. |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Megjegyzés | Az eredeti szobrot 1803-ban állítatták a muzslai hívek. A szobor egy kanálistól áll nem messze. Valamikor az Úrnapi körmenetek déli stációja volt. Ma a szobrot Szalay József és felesége gondozza. A család abban az utcában lakik, ahol a szobor található, szemközt vele. Ez a család kezdeményezte aztán később a szobor felújíttatását, a faluban többen is adakoztak. A szobrot 2010-ben újították fel. A felszentelés búcsú napján történt szeptemberben. |
Rövid URL | |
ID | 28433 |
Módosítás dátuma | 2022. augusztus 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1862 |
Település | Nagyfödémes [Veľké Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ISTEN ÉS A SZENTEK DICSŐSÉGÉRE KÉSZITETTE TAKÁCS JÓZSEF ÉS HITVESE MOLNÁR ERZSÉBET 1862 |
Leírás | Szent Vendel homokkő szobra a falu szélén áll, magas, szecessziós, korinthoszi oszlopimitációjú lábazaton. A szent pásztoröltözékben, vállán tarisznyával, imára kulcsolt kezekkel. Fémből készült glóriája a nyakába csúszva. Lábainál borjú és bárány. Kovácsoltvas kerítés. |
Irodalom | Liszka József: Állíttatott keresztínyi… Dunaszerdahely 2000, 96. p., Danter Izabella, in Acta Ethnologica Danubiana 4 (2002), 51., 58. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997, 1998 |
Rövid URL | |
ID | 28312 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Nagygyőröd [Veľký Ďur] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Fellner J. Nyitrán |
Leírás | A római katolikus templom bejárata előtt (a templomra néz) egylépcsős beton alapon áll a gránitból készült, tagolt, négy, felfelé egyre keskenyedő hasábból összeállított talapzatra helyezett, dór oszlop kiszélesedő, négyzetes platóján nyugvó fehér márvány Szentháromság-szobor. Az Atyaisten jobbján álló (!) Fiúisten jobb kezét áldóan előre nyújtja, baljával egy nagyméretű keresztre támaszkodik, ami kettejük közt magasodik, s előtte a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galambja lebeg. Az Atyaisten karfás trónusban ül, jobb kezében jogar, baljában országalma. A lábaik alatt gomolygó felhők közt két szárnyas angyalfej. A talapzat homlokzati részén mintha korábban lett volna felirat, de gondosan lecsiszolták. A legalsó, legszélesebb szelvény jobb sarkában a készítő szignója. |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 28267 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / bádog |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1751 |
Szimbólum | alma / kígyó / liliom |
Település | Nagysalló [Tekovské Lužany] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Felirat | HAEC POEMAEST CONTRA SUPEROS HORRENDAEBLA SPHEMIAE |
Leírás | A kronosztikon alapján 1756-ra (Szlovákia műemlékjegyzéke viszont 1755-re keltezi: SPS–III, 275) datálható szobor a római katolikus templom kertjében, egylépcsős beton alapon található homokkőből faragott, volútás barokk talapzatra, illetve a lábazat felső részén nyugvó, kiszélesedő, téglalap alakú platójára helyezve. A Fiúisten az Atyaisten jobbján, miközben jobb kezével egy aranyozott fém keresztet ölel át, azt egyszersmind a szívére is helyezi, balját térde fölött, kissé föltartva előrenyújtja. Feje fölött sugárkoszorús, aranyozott fém glória. Az Atyaisten (feje fölött-mögött háromszög alakú, aranyozott fém glóriával) jobbját áldásosztóan előrenyújtja, baljában, miközben az egy országalmán nyugszik, aranyozott fém jogart tart. Fölöttük, mögöttük aranyozott fém sugárkoszorú korongos közepén a Szentlélek ugyancsak aranyozott fémből készült, kitárt szárnyú galamb képében. A lábazat alsó részén, két volútás dísszel határolva a Szeplőtelen Szűzanya domborműve. Ettől lejjebb, a talapzat anyagába vésve, az aranyozott felirat. |
Irodalom | Horváth Imre: Nagysallói séta. Nagysalló 1997, 20-21. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 160. p. /Jelek a térben 5./ |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2011 |
Megjegyzés | Korábban valamivel távolabb állott a szobor, de miután egy teherautó (1994.12.7-én)ledöntötte, a templomkertben újították föl és szentelték föl 1997. május 31-én. |
Rövid URL | |
ID | 28154 |
Módosítás dátuma | 2019. március 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1777 |
Szimbólum | kereszt / pálmaág / püspöksüveg / egyéb szimbólum |
Település | Nagyszarva [Rohovce] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1777 |
Leírás | A szobor felújítva, s köztéren, a tűzoltószertár előtt felállítva (2011) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kastély falánál áll a szobor. A kommunista időkben le volt takarva, de eltávolítani nem merték. A kastély falán ma is látszanak a deszkaborító körvonalai. Hogy valamikor máshol állott volna, nem lehet tudni (egy hatvan év körüli éjjeliőr adatközlése). Csaknem biztos, hogy készítője azonos a szentmihályfai szobor készítőjével. (1998) |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2011 |
Rövid URL | |
ID | 28136 |
Módosítás dátuma | 2019. március 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Maria Immaculata |
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1837 |
Szimbólum | kígyó |
Település | Nagyszarva [Rohovce] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | R. 1837 R. 1870 R. 1898 1974 |
Leírás | A Szeplőtelen Szűzanya (Maria Immaculata) polichróm homokkő szobra a falu szélén áll, a sokszori renoválás dátumait a lábazat különböző oldalaira vésett évszámok jelzik (lásd a felirat rovatban) |
Irodalom | László Horváth Katalin–Szitás Károly: Beszédes kövek. Nagyszarvai műemlékek, szakrális kisemlékek és jelhagyások. Nagyszarva: Csemadok Nagyszarvai Alapszervezete 2018, 18. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2011 |
Rövid URL | |
ID | 28114 |
Módosítás dátuma | 2019. március 20. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1916 |
Település | Nyitraivánka [Ivanka pri Nitre] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József, L. Juhász Ilona (fotó) |
Felirat | Ex voto Mária Horňanská 1916 |
Leírás | A polichróm homokkő szobor Alsóköröskény és Nyitraivánka között, az Érsekújvárból Nyitrára vezető főút jobb oldalán áll. Fölötte tetőszerkezet. |
Irodalom | Nyitramegyei Szemle 1916. január 9., 5. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2000, 2001 |
Megjegyzés | Nyitraivánka s Alsóköröskény között az országút mentén december közepe óta egy szépséges és művészi kőszobor a Patrona Hungaria szobra váltja ki a csodálat és áhítat érzelmeit az arra utazókból. A szobor Krause József országos hírű selmecbányai szobrász remeke és egy tardoskeddi hajadonnak néhai Hornyánszky Máriának megtakarított adományából s a környékbeli áldozatkészségből létesült. Összes költsége 1600 K.-t meghalad, mindamellett művészi értékét s nagyságát tekintve igen jutányos. Megáldása december 25-én ment végbe. (Nyitramegyei Szemle 1916. január 9., 5. p.) 2000-ben renoválták. 1998: Körülötte tujabokrok (2), fenyőfa (1), virágok. Szépen rendben tartva. 2012: Élővirágok rendszeres gondozásra utalnak. |
Rövid URL | |
ID | 27755 |
Módosítás dátuma | 2021. október 15. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Szentháromság |
Egyéb hely | A község főutcája |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1933 |
Szimbólum | alma / galamb / jogar / kereszt / egyéb szimbólum |
Település | Szobor – Szentháromság – Pereszlény [Preseľany n/Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.:0908-789 882 b.szabo.marta@gmail.com |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA Özv. GYEBNÁR JÁNOSNÉ SZÜL-BALLA MÁRIA 1933 ISTEN DICSŐSÉGÉRE FELÚJÍTATTA A HALÁSZ CSALÁD 2008 |
Leírás | A Szentháromság-szobor a község főutcáján áll, kétlépcsős talapzatra helyezett magas, téglalap alakú oszlopon. Az ábrázoláson a Fiú és az Atya felhőtrónuson ül, lábukat a földgolyón nyugtatják, az alattuk kavargó felhőből három angyalarc tekint ki. Fejük felett sugárözönben lebeg a Szentlélek galambja. Jézus jobb kezében hosszú szárú keresztet tart, bal kezét a térdén nyugtatja, feje körül aranyozott, kerek glória látható. Az Atyaisten jobb kezében aranyozott jogar, bal kezében aranyozott országalma, feje felett háromszög alakú aranyozott glória van. A talapzat oszlopfőjére a felújításkor új kovácsoltvas koszorútartót erősítettek. Az első ajánlás bekarcolt és feketével kihúzott szövege fölé fehér márványtáblát tettek, erre vésték aranyozott betűkkel az újabb dedikációt. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A 2008-as felújításkor a szobor környezetét alaposan megtisztították az elburjánzott növényzettől, mindössze a jobb oldalon maradt egy futórózsabokor, a talapzat köré pedig krizantémot (Chrysanthemum) ültettek. A kisemlék ápolását a közelben lakó Halász család végzi. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.11.15. |
Rövid URL | |
ID | 27606 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Szent István |
Hely | település központban |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1821 |
Szimbólum | királyi korona |
Település | Berencsfalu [Prenčov] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | A lábazatba vésve: MDCCCXXI S.... Alatta fémtáblán: Na česť bohorodičke panne z úcty Štefan prvý maďarský kráľ 1821 |
Leírás | Szépen felújított Magyarok nagyasszonya szobor, előtte a térdelő Szent Istvánnal, amint Szűz Máriának ajánlja fel a koronát. |
Az adatfelvétel ideje | 2003; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 27559 |
Módosítás dátuma | 2022. május 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Bély [Biel] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 27557 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Nepomuki Jankó |
Anyag | fa / beton |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1933 |
Település | Farnad [Farná] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Csonka Ákos; Liszka József |
Felirat | Elöl: ISTENNEK / DICSŐSÉGÉRE / EMELTETETT / NEPOMUCENUS / SZENT JÁNOS / TISZTELETÉRE / 1833-ik / ESZTENDŐBEN / FELÚJÍTVA / 2014-BEN / Hátul: FARAGTA / BUJÁK VINCE / A MAGYAR KULTÚRA / LOVAGJA / FARNAD / DÍSZPOLGÁRA / DESAT NORBERT / VÍG VIKTOR / HARANGOZÓ GYULA |
Leírás | A régebbi, 1933-ban emelt kő szobrot, ami tökrement (lásd a megjegyzésekben) fa szoborra cserélték 2014-ben. |
Az adatfelvétel ideje | 2012; 2020 |
Megjegyzés | Nepomuki Szent János szobor (Nepomuki Jankó) A falu Nyírágó felőli megközelítésével a falutáblán alig áthaladva, jobb oldalon egy 179 éves szakrális kisemlékkel találkozhatunk. Illetve már csak maradványaival sajnos. A kereszteződésben az egyik ház udvarának sarkán, egy tujafa árnyékában áll maradványaiban Nempomuki Szent János szobra. Mára sajnos már csak a talpazat van a helyén, maga a ’szobor’ illetve annak maradványai a talpazat mellett a földön hever. Megrongáltsága olyan mértékű, hogy lényegében csak egy betondarabnak tűnik a hajdani szent szobor. Adatközlőink eredetéről semmit sem tudtak elmondani, de nem is tudhattak, mert ahogy a talpazat feliratának maradványait megvizsgáljuk, rájöhetünk, hogy a szobor 1833-ben látta meg a napvilágot. A felirat a következő: ISTENNEK DICSŐSÉGÉRE EPES …E…………N …TÉTET NEPOMUCENUS SZENT JÁNOS 1833-ik ESZTENDŐBEN Sajnos a talpazat is eltört, bár valószínűleg ezt még helyrehozták, de a középső két-három sor szinte teljesen olvashatatlanná vált ez által. Lauko Erzsébet (sz. 1935) adatközlőnk szerint még a világháborúba (minden bizonnyal a II. világháborúra gondolt – a szerző megjegyzése) rongálódott meg, elmondása szerint viszont akkor csak a feje törött le, a szobor csonkból sajnos teljesen megállapíthatatlan mindez. Ha a feje letörhetett, akkor, nem kizárt, hogy a további roncsolódások is ekkor keletkezhettek, illetve az óta eltelt évek során. A ház melynek udvarában megtalálható a szobor hosszú évek óta lakatlan, elmondások szerint pozsonyi tulajdonban van. Bánovzsky Izabella (sz.1942) szerint, amíg farnadiak laktak a házban a szobor is viszonylag rendben volt tartva, ám ennek már sok éve. Pedig még a búzaszentelő körmenet állomáshelyéül is szolgált ez a szobor, erre adatközlőnk így emlékezik: „Vót olyan is, hogy búzaszentelés, ezek keresztjáró napok vótak, ez is tavasszal vót, rendesen lobogókkal, kereszttel, prosecióval (énekölve, imádkozva, rozsfüzért mondva) elmentünk ezekhez és ahol közelben búza volt vagy valami termés azt a pap meg is áldotta. Cseke felé egész nem mentünk ki mer messze van, de ide a Nepomuki Szent János szoborhoz igen.” Lauko Erzsébet (sz. 1935) szerint ezen a területen régen még temető is volt, bár erre utaló nyomokat, semmit sem találtunk. Ennek felderítése további kutatásokat igényelne. A szent szobor állapotát tekintve mára a megsemmisülés peremére került, ahonnan már nagy valószínűséggel nincs visszaút, ezért e dolgozat állít végső emléket a szobornak. (Csonka Ákos szakdolgozatából, SJE – 2012) |
Rövid URL | |
ID | 27538 |
Módosítás dátuma | 2021. március 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / egyéb hely |
Egyéb hely | A templom közeléhen |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Fajkürt [Dedinka] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Leírás | A temetőben álló r. katolikus templom előtt található homokkő szobor (már a temetőn kívül) a Nep. Szent János szobortól balra található (tkp. a templomhoz felvezető gyalogutat zárja közre a két szobor). A talapzaton az állíttatás évszáma fölött egy nemesi címer. Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal. A Madonna koronája rózsával körbefonva, kezében és a kisded kezében is rózsák. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27527 |
Módosítás dátuma | 2017. november 22. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | templom közelében |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Fajkürt [Dedinka] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1891 |
Leírás | A temetőben álló r. katolikus templom előtt található a szobor (már a temetőn kívül) egy háromszög alaprajzú kis parkosított területen (a Madonna-szobor szomszédságában). A talapzata szintén háromszög alaprajzú. Az első, homlokzati oldalán a Kürthy család címere, alatta az állíttatás évszáma, fölötte a renoválás ideje és személye (kontúrok, betűk arannyal kihúzva). A másik két oldallapon is, arannyal kihúzva ugyan, de nehezen értelmezhető, hiányos latin nyelvű szövegek. Maga a szobor (és a talapzat is) homokkőből készült. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | 2000: A környezet rendben, a szobor kőállaga viszont nagyon rossz állapotban 2005: restaurálva, a feliratok arannyal kihúzva |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27526 |
Módosítás dátuma | 2017. november 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Balázsfa [Blažov] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Védőtető alá helyezett, mesteri kézre valló homokkő szobor, festve, jó állapotban, a falu szélén. A talapzaton nemesi címer. (1998) Felújítva, a festés eltüntetve. A faluban, a szobor közekében "Szent János pihenő" elnevezésű kocsma (2021) |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 27517 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 23. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Nepomuki Szent János, Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Szűz Mária |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1740 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1778 |
Leírás | Jelenleg a város Főterén, szemben a római katolikus plébániatemplommal található az 1740-ben, fogadalomból emelt Szentháromság-szobor. Az 1929-es restaurálást követően Thain János részletesen leírta, némi kihagyásokkal (és a mai helyesírás szabályai szerint korrigálva) most az ő szavait idézem: A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. […] Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimbóluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. Fején háromszögű glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jobb kezével a megváltás szimbólumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták […], a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. […] Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. […] E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. […] Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is díszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOLTA COLUMMNAM 1740. Magyarul: „Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben.” A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg: QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. Magyarul: „Ez az oszlop Neked hűséggel felajánlva álljon örökké. 1857.” A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 [Jelenleg ennek a szövegnek egy romlott változata olvasható a címerpajzsban: RESTITUI / VETERI QUE / EMPUS SPREVI / HONORI / 1876. L. J. megj.] „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.” Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére: HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929 [Ez a felirat ma már nem található meg a Szentháromság-szobron. Helyette (hogy helyén-e, azt nem sikerült megállapítani) a következő, az 1993-as felújítást megörökítő szöveg olvasható: HANC IMITATIONEM / COLUMNAE TRINITATIS / SANCTISSIMAE FACIENDUM / ET FORUM HERUM / CONSTITUENDUM AUTONOMIA / OPPIDANA / ORAVIT CASTRUM NOVUM / A.D. 1993. L. J. megj.] „Ezt az áthelyezett oszlopot az újvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi újvári mester készítménye. (Thain 1932, 25–30) Megjegyzendő, hogy a szobor jelenlegi állapotában már másolat. Az 1970-es években ugyanis a már Thain János által is említett második helyéről is áthelyezték a Ferenciek kolostora bejárata elé, ahol az elhanyagoltságban annyira tönkrement a homokkő szoborcsoport, hogy azokat eredeti anyagukból már nem lehetett felújítani. A megmaradt eredeti elemek a Thain János Múzeumba kerültek, és a rendszerváltás után visszakerült oda, ahová 1929-ben is állították. A Thain János által említett és a régi fotókon is látható kovácsoltvas kerítés a rendház bejáratához való helyezéskor már nem volt meg. Ma sincs meg. |
Irodalom | Chládeková, Valéria: Érsekújvár. A főtér. Komárom: Komáromi (Komárno) Nyomda és Kiadó Kft. 1997, 14 - 16. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 111–113. p. Strba Sándor: Szentháromságszobor-avatás Érsekújvárott. A Hét 1993/47, 9. p. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 25–30. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2010; 2015 |
Megjegyzés | Szentháromság-szobor (Érsekújvár) [25] Hosszú munka után végre renoválva áll új helyén a Főtér egyik negyedében a 200 éves Szentháromság szobor. A tér közepén hatását új helye sokban befolyásolja, bár ezt némileg ellensúlyozza az a körülmény, hogy most megkapta eredeti magasságát, melyet régi helyén a tér feltöltésével elvesztett. A szobor előbbi történeti helye az a része volt a vár piacának, ahol a vesztőhely állott és ahol a főbenjáró bűnösöket szokták kivégezni. Itt hullott porba az áruló Ocskay brigadéros feje is. Azért Ujvár népe, amidőn 1740-ben, fogadalomból erre a helyre állitotta fel a Szentháromság szobrát, nemcsak háláját akarta kifejezni a Mindenhatónak, a pestis járvány szerencsés megszüntén, hanem engesztelésül a sok vértől áztatott helyet is meg akarta mintegy váltani azáltal, hogy e szép művet, Isten dicsőségére itt emeli föl. Az 1738., 39. és 40-es években az országban szerte-szájjel a pestis dühöng. Megborzadva látja Érsekujvár népe is. Segíteni azonban az akkori orvosi tudománnyal vajmi keveset lehetett. S az emberek csupán kezüket tördelve rettegve várták, hogy mikor kerül rájuk a sor. menekülni sehová, egyedül csak a jó Isten oltalmába lehetett. Azért is e szomorú napokban az emberek mindenhol szent fogadalmakat tesznek, szobrokat és templomokat emelnek Isten dicsőségére, kérve őt, hogy szüntessen meg felettük e rettenetes csapást. Így tettünk mi is. És vajjon nem az Isten különös és csodálatos kegyelme volt-e az, hogy Ujvárban úgyszólván [26] senki sem halt meg. Csupán két Ferencrendi atya, akik társaikkal együtt ezekben a napokban is önfeláldozóan vitték a vigasztalást a kétségbeesett vidéki híveknek is. Így jártak ők a szomszédos Megyeren és Tardoskedden, ahol megkapták a pestist, amely másnapra elragadta őket. Ilyen viharos időkben, ilyen Isten-látogatások közepette született meg az ujvári lelkekben az a szép és kegyes gondolat, melyet akkor a város közgyülése is magáévá tett, amely művészi kezektől kőbe faragva 1740-től hálatelten emelkedik az égre Érsekujvár piacán. A kor tehát, amelyben a mű készült, még a barokkstíl virágzása volt. Azért is a szobor nemcsak minden porcikájával, kristálytisztán szimbolizál egy magasztos tant: a Szentháromságot, hanem egy szembeszökő barokk munka, amely hármas kiugrásaival, törött íveivel, csigáival, füzéreivel, lobogós ruhájú szobraival, lebegő angyalkáival a barokk-művészet igen szép példánya is. A mestert, aki faragta, sajnos nem ismerjük, de én azok között az olasz szobrászok között sejtem, akik akkor ezeken a tájakon ilyenféle műveket alkottak. Ebben az időben ugyanis mindenfelé különös előszeretettel a Szentháromságnak állítottak szobrokat. Így például Komáromban, Bratislavában, Selmecen, – amelyikhez a mienk a legjobban hasonlít – és más helyeken is. Mindezek között a mienk nem marad hátra, sőt talán szebb, mert hiszen csak szobor 19 darab ékesíti és azok is életnagyságúak. nem is csoda, hogy régi feljegyzések szerint 10.000 forintot fizettünk érte. Óriási összeg volt az akkor. Bőkezűen fizettek atyáink és a szoborra elhelyezett emléktáblák szerint mindig gondját viselték, amit különös szeretettel közgyűlési határozatban hagytak meg utódaiknak is. Mi is tehát őseinkhez híven, szépen renováltuk, Behyne prágai szobrász által, amely munka 40.000 koronába került. Ez összeg felét az Orsz. Müemlékvédő Hivatal adta. Most így készen áll, nem lesz érdektelen, ha megnézzük, mi van e 8 méter magas szobrunkon. Ne legyen úgy, mint általában, hogy a „mienk”-et legkevésbé ismerjük. Lássuk, hogy ezt a megadott teológiai témát hogyan oldotta meg az a régi művész? A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. A három szép gerezd egy taggá! Ugye mily frappánsan fejezi ki már ez az építészeti forma is a Szentháromság eszméjét. Három személy és mégis egy Isten. Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a [27] teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimboluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. fején háromszögü glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jopbb kezével a megváltás szimbolumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Hogy az Atya és Fiú közösen emelik a koronát, hogy a Galamb középen lebeg felettük, ezzel a ténykedő kapcsolattal mily világosan domborítja ki a szobrász azt, hogy Istennek e három kifelé ható tevékenysége, mind a három személynek közös birtoka. [28] Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták. teste, bár roskadozik a szenvedések alatt, tekintetével mégis szelíden nézi ellenségeit, kérve rájuk Isten irgalmát, hiszen azok nem tudják, mit cselekszenek. Ez a szentünk Diocletianus római császár idejében a testőr csapat kapitánya volt. S midőn kitudódott keresztény volta, a császár katonáival lenyilaztatta. Az otthagyott tetemet azután egy keresztény nő fölkeresi, hogy titokban eltemesse. Azonban a vértanú csodálatos módon még élt. Megmenekülve súlyos helyzetéből föl is épült. A császár azonban 288-ban ujból elfogatta és ezúttal halálra korbácsoltatta. Tetemeit Szent Péter és Pál mellé temették hívei. Azóta Szent Sebestyén a festészetnek és szobrászatnak kedvelt tárgya lett és mindig a legnagyobb mesterek ábrázolták nemcsak az ő vértanúságát, hanem mint a szép test formáinak apoteosisát is. Így pl. Mantegna, Perugino, Veronese, Sodoma, Holbein stb. Örülhetünk, hogy e világhíres téma, jelentős művészettel megformálva itt áll a mi Főterünkön is. Elől még a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. A sok földet bejárt vándor fejéről hátra csúszott a kalap, oldaláról pedig enyhetadó kulacsa függ. Kezével pedig sebét mutatja, mint aki már nagyon sok bajon ment keresztül. Betegápoló vándorlásaiban a pestist is megkapta, de mint minden bajából, ebből is csodálatosan kigyógyult. Ezért lett ő a pestis betegek védőszentje és mint ilyen, őrködik felettünk is. Lábai mellett egy eb kuporodik, mint a gyógyulást adó hű ápoló szimbóluma. Istennek élve, sokakon segített és ő mégis segítség nélkül, megvádolva, mint kém a börtönben hal meg, hogy így nyerje el a szentek pálmáját. Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. Ő Nepomukban, Csehországban született 1340 körül. Mint pap, prágai kanonok,[29] majd érseki helyettes működött. Az egyházi dolgokban erélyes és szókimondó fellépéseért vonta magára IV. Vencel cseh király haragját, aki kegyetlenül megkínoztatta és 1393-ban a prágai Károly hídról a Moldvába dobatta. A vértanút 1729-ben avatták szentté. Mikor sírját kinyitották, csontjai között összeszáradva, de sértetlenül találták meg nyelvét, amelyet ma is, mint ereklyét drágamüvű tartóban őriznek a prágai dóm kincstárában. 1740-ben, szobrunk felállítása idején tehát, kedvelt, új szent volt, különösen Szlovenszkón, ahol sok szobrot emeltek neki. Ő a hidak, malmok és molnárok védőszentje. Ujvárban is nagyon sok szobra van. E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. Édesdeden álmodik még az éles és hideg köveken is. Ez a Nagy Károly császár ivadéka, – aki elvonulva a pusztaságban, csak Istennek élt – íme megmutatja, hogy kell tűrni a csapások és megpróbáltatások idejében. Mint szobormű, talán a legszebb valamennyi között. Nem tudjuk, hogy a nemes arányok mellett vajjon a szép fejet vagy a művészi redőzetű ruhát csodáljuk. Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is diszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOTA COLUMNAM 1740. Magyarul: Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben. A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg: QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. [30] A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.” Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére: HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929 „Ezt az áthelyezett oszlopot az ujvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi ujvári mester készítménye. És így, ez a kiváló kézimunka dicsérete a régi ujvári lakatos iparnak, amelynek különben egy-két emléke még a régi temetőben és másutt is látható. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár: k.n. 1932, 25–30. p. |
Rövid URL | |
ID | 27506 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Ekecs [Okoč] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Polák Csilla |
Felirat | Javítta… Id. Fere… József 1880 2017-ben a felirat: Szt. FLÓRIÁN |
Leírás | 1995: Vaskerítéssel körülvéve, a Bogyarét-Nagymegyer-i útkereszteződésben áll. Talán egy évtizede mesélte nekem egy ekecsi öreg, hogy ennek a szobornak a helyén valakit 1848-ban megöltek. 1998: A szobor állapota jó, frissen lefestve, mintha restaurálva is lenne. A talapzat homokköve viszont rendkívül málladozó, a körülötte lévő kis virágoskert is meglehetősen gondozatlan. 2005: Polák Csilla fotóin egy Flórián-napi ünnepség pillanatai láthatóak. 2010 körül felújítva |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2005; 2017 |
Rövid URL | |
ID | 27502 |
Módosítás dátuma | 2017. december 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1777 |
Település | Dunaszerdahely [Dunajská Streda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka Józse |
Felirat | E. 1777 R. 1929 |
Leírás | Az római katolikus templom előtt áll a Gönczöl György és felesége, Lengyel Erzsébet által alapított (Nagy 2013, 25), kétlépcsős alapon nyugvó, hasáb alakú, tagolt, lent és fent is széles peremű homokkő talapzatra helyezett, felfelé keskenyedő, hengeres korinthoszi homokkő oszlop. Szintén homokkő az anyaga a Gnadenstuhl-típusú, rokokó Szentháromság-ábrázolásnak, amely az Atyaistent fedetlen fővel ábrázolja, amint két kezével a Fiúisten keresztjének két szárát tartja. Lábaiknál a Szentlélekisten, felfelé mutató fejű galamb képében. A felirat a talapzatba vésve. |
Irodalom | Nagy Attila: Dunaszerdahely emlékhelyei. Épületek, szobrok, emlékművek és emléktáblák, szakrális kisemlékek, temetők, történelmi síremlékek, eltűnt emlékhelyek. Dunaszerdahely: Historium Kiadó 2013, 25. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27477 |
Módosítás dátuma | 2021. május 1. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Mária képe |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Dercsika [Jurová] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Dia: 4220–4223 D-187 Liszka József |
Felirat | Nem vagyunk árvák van édesanyánk ki a magas mennyekből gondot visel reánk! |
Leírás | 1998: A falu szélén (Móroczkarcsa irányában), a főúthoz közel, egy nagy kanyarban (útkereszteződésben) áll a szobor, fákkal körülvéve. Viszonylag új, vascső-kerítés, virágok. Háromszögelési pont. Új beton járda vezet hozzá. Felirat olvashatatlan. 2011: A szobor felújítva, a felirat is új. A talapzat hátlapján meghagytak egy részt egy régebbi feliratból, de olvashatatlan. A körülötte lévő nagy fákat kivágták, már csak a lemetszett törzseik emlékeztetnek rájuk. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Gondozott. |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27457 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Dercsika [Jurová] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Dia: 4215, 4216 D-185 Liszka József |
Felirat | 1998-ban, a restaurálás előtt nem volt felirat. Jelenleg: Szent Rókus ? 1295 - ? 1327 Betegek védőszentje, Könyörögj érettünk! |
Leírás | 1998: Csúcsíves, neogót sztélé-szerű képoszlop, benne Szt. Rókus domborműve. A templomkertben áll, füves térségben. A kő állaga kissé málladozó, de alapvetően még (!) jó állapotúnak mondható az objektum. 2011: Szent Rókus polichróm homokkő szobra (féldomborműve), restaurálva, egy négy vaslábon álló plexi-tetővel, mellette kétoldalt egy-egy virágtartó. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2011 |
Megjegyzés | 1998: Eléhelyezve egy koszorú. Egyéb különösebb gondozás, kultusz nyomai nem látszódnak. 2011:Élővirágok, előtte mécses |
Rövid URL | |
ID | 27453 |
Módosítás dátuma | 2021. október 21. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított / felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Szentmihályfa [Michal na Ostrove] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | R. 1898 |
Leírás | A falu szélén, útkereszteződésben áll, talapzatán nemesi cimer. Tanult mesterre vall a szobor. Antal Dezső 1938-ban is lefotózta (Néprajzi Múzeum Fotótár: F-131 759). |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27437 |
Módosítás dátuma | 2023. augusztus 3. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | vízfolyás mellett |
Anyag | kő / tégla / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő, tégla talapzat |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Tardoskedd [Tvrdošovce] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A jattói faluvégen, egy kis csatorna partján, a főút mellett áll a szent szobra. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Rövid URL | |
ID | 27401 |
Módosítás dátuma | 2023. március 24. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton |
Állapot | felújított |
Datálás | 1989 után |
Pontos datálás | 1995 |
Település | Tósnyárasd [Topoľnica] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat |
|
Leírás | Eredetileg állítólag a templom közelében volt, most egy kiszélesedő, teres utca közepén, a régi temető irányában, beton alapon áll a mészkő szobor. A kétnyelvű felirat fekete márványtáblán. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 27391 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 11. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | Kálvária |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Udvard [Dvory nad Žitavou] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Üdvözlégy MÁRIA hátul: Nemes Borbély István 1841 emeltete özvegy Nagy Katalin 1850 megujitata sz. helyre általtétetém |
Leírás | A Kálvárián áll a Szeplőtelen Szűzanya polichróm homokkő szobra, háttal a központi feszületnek. Ha valaki a stációkat végiglátogatva érkezik a Kálvária tetejére, akkor szembetalálja magát ezzel a szoborral. Mellette, kétoldalt egy-egy kandeláber, pihenő pad, virágágyás. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Rendezett, felújított, jó állapotban, noha a festék pattog le róla (2011) |
Az adatfelvétel ideje | 2002, 2001 |
Rövid URL | |
ID | 27384 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Beke Éva; Liszka József (fotó) |
Felirat | Isten dicsoségére s sz. Mária tiszteletére állíttatták Veres Rózsa hagyatékából Veres József és neje Izsóf Teréz 1884 Kellner J. Nyitra |
Leírás | A templom falánál, a bejárattól jobbra áll a szobor. Felso része fehérre meszelve, az alsó, a tkp.-ni talapzat sárga, benne a feliratmezo fehér. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27365 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 3. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | mészkő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1895 |
Település | Vágsellye [Šaľa] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A talapzat homlokzati részébe mélyesztett mészkő tábla felirata: A teljes Szt. Háromság Egy Istennek! Jobb felé haladva, a talapzat oldalsó mezőjében elhelyezett mészkő tábla felirata: Szt. István és Szt. Erzsébet esedezzetek Magyarország házas állapotú népeiért! Hátul: SÚSOŠIE bolo od základov z trosiek znovu postavené s pomocou dobrých ľudí v 990-om roku písomnej zmienky o meste Šaľa 1002 – 1992 A SZOBORCSOPORT romokból lett teljes egészében újraépítve jó emberek segítségével Sellye város írásos emlékének 990ik évében. S végül bal oldalt: Öröklö hálából emeltették a vágsellyei r. kath. hivek 1886ik év július hó 4 délután a lytánia alatt templomba lecsapott villám veszélyétöl sértetlen megmenekülésük emlékére 1895 |
Leírás | Kétlépcsős, mészkőlapokkal fedett, beton alapon áll a 2010-ben felújított (vö. Száz Ildikó: Visszakerült a helyére a Szentháromság-szobor. Új Szó 2010. 9. 18.), négyszög alapú, vízszintesen tagolt, felfelé keskenyedő, egy-egy sarkán volútás kiképzésű talapzaton nyugvó korinthoszi oszlopon található, homokkőből faragott Szentháromság-szobor. Az Atyaisten, jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ülnek, köztük földgömb. A Fiúisten jobb kezével a testéhez támasztott hosszú szárú keresztet tart, balját a köztük lévő földgömbön nyugtatja. Az Atyaisten jobbjába aranyozott jogart, baljában kis aranyozott fémkereszttel ellátott, homokkőből készült országalmát tart. Mindkettejük feje mögött fémből készült aranyozott sugárkoszorú. Fölöttük, középen, hosszú fémrúdon, aranyozott sugárnyalábok közepén a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galambja. Homokkő talapzat. A talapzat felső platóján, az oszlop lábánál öt mellékalak. Középen egy Mária Immaculata szobor, fémből készült, aranyozott csillagkoszorúval. Jobb felé haladva, a talapzat egy-egy sarkán, oda vésett neveikkel Szent István, Szent Margit, Szent Erzsébet és Szent Imre szobrai láthatóak. A talapzat homlokzati részébe mélyesztett mészkő tábla felirata. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 198–199. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2010, 2014 |
Rövid URL | |
ID | 27357 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 3. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Vágsellye [Šaľa] |
Megye | Nyitra |
Felirat | 1795 19425 1988 |
Leírás | A templom előtt áll, valószínűleg másodlagosan idehelyezve. A talapzaton olvasható évszámok közül a második és harmadik egészen biztosan a felújítások évét jelzik. |
Az adatfelvétel ideje | 1998.8.28., 1998.11.6. |
Rövid URL | |
ID | 27348 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Vágsellye [Šaľa] |
Megye | Nyitra |
Felirat | 1942 1988 |
Leírás | A templom előtt, másodlagos elhelyezéssel. A talapzaton olvasható évszámok a felújításokat jelzik. |
Az adatfelvétel ideje | 1998.28.01, 1998.11.06 |
Rövid URL | |
ID | 27347 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújított |
Település | Zsitvafödémes [Úľany nad Žitavou] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A r. kat. templom előtt áll a homokkő szobor több más szobor (Szentháromság és Szent Flórián, valamint egy kő feszület és missziós kereszt) társaságában. |
Az adatfelvétel ideje | 2014. 10. 30. |
Rövid URL | |
ID | 27312 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 23. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Zsitvafödémes [Úľany nad Žitavou] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1962 |
Leírás | A r. kat. templom előtt áll a homokkő szobor több más szobor (Szentháromság és Nep. Szent János, valamint egy kő feszület és egy missziós kereszt) társaságában (lásd: Zsitvafodemes.JPEG) |
Az adatfelvétel ideje | 2014; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 27308 |
Módosítás dátuma | 2021. október 11. |