Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | a patak mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1707 |
Szimbólum | alma / csillag |
Település | Nemespann [Paňa] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ANNO 17 70 ÚJÍTATTA ??????? LAJOS ?????????? 186? |
Leírás | A falun keresztülfutó patak mentén, egy híd mellett áll, magas, hengeres dór oszlop talapzaton a polichróm homokkőből készült szobor. A talapzathoz egy hatágú csillag formájú, fém mécsestartó erősítve. Körülötte vas csőkerítés (újabb). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | „…a valószínűleg 1770-ben állíttatott Nepomuki Szent János szobor, amely egy talapzaton álló magas oszlop tetején áll. Talapzatának keretelt archaikus felirata: ANNO / 17 / 70. Egy vas koszorútartó (sic!) is kiáll belőle, ill. 20. századi kerítés fogja körbe. Állítólag a kisemlék színes volt, oldalán az 1867-es felújítás felirata.” A szobor eléggé elhanyagolt, rossz, felújításra szoruló állapotban (2000). |
Irodalom | Csiffáry Melinda–Csuthy András: Nemespann műemlékei. Remény 25, 2014/32, 8–9. p. [konkrétan: 9. p.] |
Az adatfelvétel ideje | 2000. 4. |
Rövid URL | |
ID | 27848 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm mészkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Szobor – Nepomuki Szent János – Németgurab [Veľký Grob] |
Megye | Pozsony |
Leírás | A templomkertben áll a szobor, magas, barokkos talapzaton. Nep. Szt. János jobb karján kereszt és pálmaág, balját a szívére helyezi. |
Az adatfelvétel ideje | 2000.7.7. |
Rövid URL | |
ID | 27834 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | Egy ház előkertjében |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Nyárasd [Topoľníky] |
Megye | Pozsony |
Leírás | Egy ház előkertjében áll a szobor, a település közepén. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 27831 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Nyír [Nýrovce] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Málas irányában a falu szélén, a római katolikus templom előtt (talán másodlagosan elhelyezve) található a polichróm homokkő szobor, barokk, volútás talapzaton. A szent papi ruhában, kezében feszülettel és pálmaággal. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Előtte, vázában virág, de különösebb kultusznyomok nem figyelhetőek meg. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27786 |
Módosítás dátuma | 2021. március 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / beton |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1753 |
Település | Szőllős [Vinodol] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: Csuthy András |
Felirat | STATUE HONO???? TISS??? NIT??? E??? 1753 ???? |
Leírás | A templomkertben, a római katolikus templom apszisa mögött, annak háttal áll a beton alapra helyezett, homokkőből készült, alacsony volútás talapzaton nyugvó Szentháromság-szobor. Az Atyaisten és a jobbján ülő Fiúisten felhőtrónuson helyezkednek el, köztük a földgolyóval. A Fiúisten jobb kezét a térdén, balját a földgolyón, az Atyaisten jobbját ugyanitt nyugtatja, míg baljában valamikor vélhetően jogart tartott. Közülük emelkedik ki a nagyjából három méter magas homokkő feszület, alsó harmadában ráapplikálva a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galambjával. A keresztre feszített Jézus megjelenik a kereszten is. A talapzat kövébe vésve a nehezen kibetűzhető latin nyelvű felirat. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 9, 29, 31, 50, 60, 61, 81, 82, 167. p. /Jelek a térben 5./ Liszka József: A szakrális kisemlékek Szentháromság-ábrázolásainak néhány atipikus példája. In Diptichon. Tanulmányok Bartha Elek tiszteletére. Bihari Nagy Éva–Keményfi Róbert–Marinka Melinda–Kavecsánszki Máté szerk. Debrecen: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 250–258. p. /Studia Folkloristica et Ethnographica 65./ |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 27745 |
Módosítás dátuma | 2018. január 11. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1788 |
Szimbólum | alma / félhold / kígyó / csillagglória / angyal / földgömb |
Település | Perbete [Pribeta] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX Vo I S 1788 |
Leírás | A Szeplőtelen Szűzanya polichróm homokkő szobra magas, karcsú talapzaton, angyalrelieffel. Fémből készült csillag-glória. Kovácsoltvas kerítés. (1995) Későbbi restaurálással a színezés eltűnt. (2010) |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2010; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 27735 |
Módosítás dátuma | 2022. október 16. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Vëndëlmus |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | mészkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Pered [Tešedíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | olvashatatlan |
Leírás | A Vëndelmus szobor a település szélén, a Szeli úton, a Puszta nevű falurészben áll. A rokokós pásztoröltözékben, fején feltűrt karimájú kalappal, vállán köpennyel, hatalmas tarisznyával ábrázolt Szent Vendel kezében jogart tart, lábánál pedig királyi korona és bárány. A homokkőből készült szobor talapzatán a felirat olvashatatlan, ám stílusjegyei alapján nagyjából a 18-19. század fordulójára datálható az emlék. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Állíttatásának okairól két történet is kering a faluban. Az egyik szerint a ma már csak határútként funkcionáló, ám régebben fontos kereskedelmi összekötő útként szolgáló Szeli úton egy marhakereskedőnek éppen ezen a helyen (amely akkor még nem volt beépítve, hanem gyëp volt) megbokrosodtak a marhái és szétszaladtak. Mivel nem tudta őket összeszedni, szörnyű káromkodásba kezdett, s a düh szó szerint megvakította. Ekkor magába szállott és a földre borulva fohászkodott az Istenhez, aki megkönyörült rajta, s visszaadta látását. Ezért, hálából, ő állíttatta föl ezen a helyen Szent Vendel szobrát (Fölös Vince sz. 1927). A fenti történet adatközlőjének felesége viszont úgy tudja, hogy egy nagy száj- és körömfájás emlékére állíttatta a falu népe valaha a szent szobrát (Fölös Vincéné Pásztor Mária sz. 1929). A szobrot, amely egyébként az ő házuk előkertjében áll (hsz. 350), mindketten nagyon réginek, legalább 15. századinak mondják, s bizonyságul egy, a nagyszombati püspök által kiadott levelet hoznak föl. Ezen írást a nagyszombati püspök 1954-ben azért adta ki, mivel Fölös Vince meg szerette volna vásárolni az egyháztól a telket, amelyen háza állott. Mellesleg állítólag korábban az övék volt már, pontosabban a felesége családjáé, de mivel a búcsújárók, akik a peredi Kálvária-búcsúra érkeztek a környező falvakból minden év májusában és szeptemberében, s ezen a helyen szoktak éjszakázni, gyakran legyúrták a termésüket, bizonyos egyházi emberek egyszer aláírattak a felesége nagyanyjával egy írást, hogy nem kifogásolja ezt. Csak miután ezt aláírta, derült ki, hogy egy adományozási levelet írt alá, s az egész telek az egyházra szállott. Így, miután saját telkét vásárolta vissza 1954-ben, az egyház kötelezte a Vendel-szobor ápolására, nemcsak őt, hanem jogutódait is. Miután megvásárolta a telket, a szobrot, amely addig az utcán, az út mellett állott, áthelyezte háza előkertjébe. Az áthelyezés tényéről egy írást készített, amelyet üvegbe zárva bebetonoztak a szobor talapzatába. A kerítésből, amely korábban a szobrot vette körül, háza elé húzott kerítést. A vaskerítésbe belevésve: Csemez Miklós Csinálta Pereden. Datálás, sajnos, itt sincs, de ez nyilvánvalóan újabb, mint a szobor, készítési idejét nagyjából századunk első felére tehetjük. |
Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethn. 1994, 113 , Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 80-83 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 27709 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 30. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | A kerítés: 1907 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Pered [Tešedíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Kerítésen: KM 1907 |
Leírás | A templom mögött, tájolása merőleges a temploméra. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Megjegyzés | Délelőtt lehet fényképezni. |
Rövid URL | |
ID | 27680 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 30. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Jánoska |
Egyéb hely | A község főutcája |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1790 |
Szimbólum | csillag / kereszt / egyéb szimbólum |
Település | Szobor – Nepomuki Szent János – Pereszlény [Preseľany n/Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.:0908-789 882 b.szabo.marta@gmail.com |
Felirat | Talapzat elején: Ex voto Talapzat hátoldalán: CURAVIT NOB. JOSEPHUS TOLDI ANNO 1790 |
Leírás | Az erősen kopott és sérült barokk homokkő szobor a község főutcáján áll, Nepomuki Szent Jánost hajadonfőtt, feje körül csillagos glóriával, bal karján méretes feszülettel ábrázolja. A szent hosszú papi ruhát, csuklyás palástot és csipkés aljú karinget visel, melynek szegélyén sárga festékmaradvány látható. A copfmintás díszítésű magas talapzatot háromlépcsős betonalapra állították, a talapzatba vésett latin nyelvű dedikáció betűit fehérre festették. (Fordítása: Fogadalomból a gyógyulásért nemes Toldi József 1790-ben). |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A falu parkosított főutcáján álló szobrot három oldalról apróvirágú krizantémmmal (Chrysanthemum) ültették körül, a növényeket a közelben lakók ápolják. Mindenszentekkor a Jánoskánál is mécsest gyújtanak a helybeliek. |
Az adatfelvétel ideje | 2011.11.15. |
Rövid URL | |
ID | 27647 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Balázsfa [Blažov] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Védőtető alá helyezett, mesteri kézre valló homokkő szobor, festve, jó állapotban, a falu szélén. A talapzaton nemesi címer. (1998) Felújítva, a festés eltüntetve. A faluban, a szobor közekében "Szent János pihenő" elnevezésű kocsma (2021) |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2021 |
Rövid URL | |
ID | 27517 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 23. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / egyéb hely |
Egyéb hely | folyóparton, híd közelében |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József (liszkajozsef@azet.sk) |
Leírás | A Berekben, a híd közelében áll a szobor egy újabb, magas (ca. 2,5 m magas) műkő talapzaton. A szent jobb kezében kereszt, bal kezét a száján tartja. Talán az egykor a Vámhíd mellett álló szoborról van szó (vö. Thain 1932, 32) |
Irodalom | Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 27512 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Nepomuki Szent János, Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Szűz Mária |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1740 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1778 |
Leírás | Jelenleg a város Főterén, szemben a római katolikus plébániatemplommal található az 1740-ben, fogadalomból emelt Szentháromság-szobor. Az 1929-es restaurálást követően Thain János részletesen leírta, némi kihagyásokkal (és a mai helyesírás szabályai szerint korrigálva) most az ő szavait idézem: A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. […] Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimbóluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. Fején háromszögű glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jobb kezével a megváltás szimbólumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták […], a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. […] Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. […] E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. […] Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is díszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOLTA COLUMMNAM 1740. Magyarul: „Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben.” A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg: QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. Magyarul: „Ez az oszlop Neked hűséggel felajánlva álljon örökké. 1857.” A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 [Jelenleg ennek a szövegnek egy romlott változata olvasható a címerpajzsban: RESTITUI / VETERI QUE / EMPUS SPREVI / HONORI / 1876. L. J. megj.] „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.” Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére: HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929 [Ez a felirat ma már nem található meg a Szentháromság-szobron. Helyette (hogy helyén-e, azt nem sikerült megállapítani) a következő, az 1993-as felújítást megörökítő szöveg olvasható: HANC IMITATIONEM / COLUMNAE TRINITATIS / SANCTISSIMAE FACIENDUM / ET FORUM HERUM / CONSTITUENDUM AUTONOMIA / OPPIDANA / ORAVIT CASTRUM NOVUM / A.D. 1993. L. J. megj.] „Ezt az áthelyezett oszlopot az újvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi újvári mester készítménye. (Thain 1932, 25–30) Megjegyzendő, hogy a szobor jelenlegi állapotában már másolat. Az 1970-es években ugyanis a már Thain János által is említett második helyéről is áthelyezték a Ferenciek kolostora bejárata elé, ahol az elhanyagoltságban annyira tönkrement a homokkő szoborcsoport, hogy azokat eredeti anyagukból már nem lehetett felújítani. A megmaradt eredeti elemek a Thain János Múzeumba kerültek, és a rendszerváltás után visszakerült oda, ahová 1929-ben is állították. A Thain János által említett és a régi fotókon is látható kovácsoltvas kerítés a rendház bejáratához való helyezéskor már nem volt meg. Ma sincs meg. |
Irodalom | Chládeková, Valéria: Érsekújvár. A főtér. Komárom: Komáromi (Komárno) Nyomda és Kiadó Kft. 1997, 14 - 16. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 111–113. p. Strba Sándor: Szentháromságszobor-avatás Érsekújvárott. A Hét 1993/47, 9. p. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 25–30. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2010; 2015 |
Megjegyzés | Szentháromság-szobor (Érsekújvár) [25] Hosszú munka után végre renoválva áll új helyén a Főtér egyik negyedében a 200 éves Szentháromság szobor. A tér közepén hatását új helye sokban befolyásolja, bár ezt némileg ellensúlyozza az a körülmény, hogy most megkapta eredeti magasságát, melyet régi helyén a tér feltöltésével elvesztett. A szobor előbbi történeti helye az a része volt a vár piacának, ahol a vesztőhely állott és ahol a főbenjáró bűnösöket szokták kivégezni. Itt hullott porba az áruló Ocskay brigadéros feje is. Azért Ujvár népe, amidőn 1740-ben, fogadalomból erre a helyre állitotta fel a Szentháromság szobrát, nemcsak háláját akarta kifejezni a Mindenhatónak, a pestis járvány szerencsés megszüntén, hanem engesztelésül a sok vértől áztatott helyet is meg akarta mintegy váltani azáltal, hogy e szép művet, Isten dicsőségére itt emeli föl. Az 1738., 39. és 40-es években az országban szerte-szájjel a pestis dühöng. Megborzadva látja Érsekujvár népe is. Segíteni azonban az akkori orvosi tudománnyal vajmi keveset lehetett. S az emberek csupán kezüket tördelve rettegve várták, hogy mikor kerül rájuk a sor. menekülni sehová, egyedül csak a jó Isten oltalmába lehetett. Azért is e szomorú napokban az emberek mindenhol szent fogadalmakat tesznek, szobrokat és templomokat emelnek Isten dicsőségére, kérve őt, hogy szüntessen meg felettük e rettenetes csapást. Így tettünk mi is. És vajjon nem az Isten különös és csodálatos kegyelme volt-e az, hogy Ujvárban úgyszólván [26] senki sem halt meg. Csupán két Ferencrendi atya, akik társaikkal együtt ezekben a napokban is önfeláldozóan vitték a vigasztalást a kétségbeesett vidéki híveknek is. Így jártak ők a szomszédos Megyeren és Tardoskedden, ahol megkapták a pestist, amely másnapra elragadta őket. Ilyen viharos időkben, ilyen Isten-látogatások közepette született meg az ujvári lelkekben az a szép és kegyes gondolat, melyet akkor a város közgyülése is magáévá tett, amely művészi kezektől kőbe faragva 1740-től hálatelten emelkedik az égre Érsekujvár piacán. A kor tehát, amelyben a mű készült, még a barokkstíl virágzása volt. Azért is a szobor nemcsak minden porcikájával, kristálytisztán szimbolizál egy magasztos tant: a Szentháromságot, hanem egy szembeszökő barokk munka, amely hármas kiugrásaival, törött íveivel, csigáival, füzéreivel, lobogós ruhájú szobraival, lebegő angyalkáival a barokk-művészet igen szép példánya is. A mestert, aki faragta, sajnos nem ismerjük, de én azok között az olasz szobrászok között sejtem, akik akkor ezeken a tájakon ilyenféle műveket alkottak. Ebben az időben ugyanis mindenfelé különös előszeretettel a Szentháromságnak állítottak szobrokat. Így például Komáromban, Bratislavában, Selmecen, – amelyikhez a mienk a legjobban hasonlít – és más helyeken is. Mindezek között a mienk nem marad hátra, sőt talán szebb, mert hiszen csak szobor 19 darab ékesíti és azok is életnagyságúak. nem is csoda, hogy régi feljegyzések szerint 10.000 forintot fizettünk érte. Óriási összeg volt az akkor. Bőkezűen fizettek atyáink és a szoborra elhelyezett emléktáblák szerint mindig gondját viselték, amit különös szeretettel közgyűlési határozatban hagytak meg utódaiknak is. Mi is tehát őseinkhez híven, szépen renováltuk, Behyne prágai szobrász által, amely munka 40.000 koronába került. Ez összeg felét az Orsz. Müemlékvédő Hivatal adta. Most így készen áll, nem lesz érdektelen, ha megnézzük, mi van e 8 méter magas szobrunkon. Ne legyen úgy, mint általában, hogy a „mienk”-et legkevésbé ismerjük. Lássuk, hogy ezt a megadott teológiai témát hogyan oldotta meg az a régi művész? A talajból lépcsőkön kiemelkedő alapépítmény, hármas gerezdű postamense két-két konzolban végződik. Ebből nagy, csigás szobortalapzatok, volutás lizenákba formálódva siklanak fölfelé, hogy egy karcsú füzérfejes oszloppá egyesüljenek. A három szép gerezd egy taggá! Ugye mily frappánsan fejezi ki már ez az építészeti forma is a Szentháromság eszméjét. Három személy és mégis egy Isten. Az oszlop virágfüzéres fején, életnagyságban egy szoborcsoport látható: a Szentháromság. Vagyis az Isten, hármas személyének, a hármas tevékenységének, úgy mint a [27] teremtésnek, megváltásnak és a megszentelésnek szobrászati ábrázolása. A teremtést az Atya, a megváltást a Fiú, a megszentelést a Szentlélek, akinek ősi szimboluma a fehér galamb, személyesítik. Az Atya méltóságosan ül a felhő trónusán, mint az általa teremtett világ fenntartója és kormányzója tartja baljában a mindenség jelképes gömbjét. fején háromszögü glória sugározza az Istenség hármas tevékenységét, Jobbján ül a Fiú, aki jopbb kezével a megváltás szimbolumát, a keresztet öleli magához; balja pedig az Atya jobbjával együtt magasan tartják az élet koronáját: az örök boldogságot. Eközben fényességtől körülvéve lebeg felettük galamb képében a harmadik isteni személy, a világot megszentelő Szentlélek. Hogy az Atya és Fiú közösen emelik a koronát, hogy a Galamb középen lebeg felettük, ezzel a ténykedő kapcsolattal mily világosan domborítja ki a szobrász azt, hogy Istennek e három kifelé ható tevékenysége, mind a három személynek közös birtoka. [28] Lábaiknál a felhőtrónus körül három angyalfej mosolyog, lejjebb az oszlopon ismét három angyalka örömrepesve lebeg, mutatva az égi szférák távlatát, melyben az egész fenséges jelenés elénk tündöklik. Ennek az égi jelenetnek lejjebb a földdel, vagyis velünk való összekötője, közvetítője egy akantuszdíszes tartón, konzolon álló „Maria Immaculata”. A szeplőtlen Mária, a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. Csillagkoszorús szép feje mosolyog. Finom formáin az extázis meglobogtatja ruháit. Lábaival pedig eltapossa a föld köré csavarodó kígyót: a bűnt, miközben imára simult kezeit az égre emeli. Még lejjebb azután a csigás talapzatokon álló három szentnek: Sebestyénnek, Rókusnak és Nepomuki Jánosnak életnagyságú szobrai vonják magukra a figyelmünket. Elől jobbra látjuk szent Sebestyén fához kötözött meztelen alakját, amint azt keresztül-kasul nyilazták. teste, bár roskadozik a szenvedések alatt, tekintetével mégis szelíden nézi ellenségeit, kérve rájuk Isten irgalmát, hiszen azok nem tudják, mit cselekszenek. Ez a szentünk Diocletianus római császár idejében a testőr csapat kapitánya volt. S midőn kitudódott keresztény volta, a császár katonáival lenyilaztatta. Az otthagyott tetemet azután egy keresztény nő fölkeresi, hogy titokban eltemesse. Azonban a vértanú csodálatos módon még élt. Megmenekülve súlyos helyzetéből föl is épült. A császár azonban 288-ban ujból elfogatta és ezúttal halálra korbácsoltatta. Tetemeit Szent Péter és Pál mellé temették hívei. Azóta Szent Sebestyén a festészetnek és szobrászatnak kedvelt tárgya lett és mindig a legnagyobb mesterek ábrázolták nemcsak az ő vértanúságát, hanem mint a szép test formáinak apoteosisát is. Így pl. Mantegna, Perugino, Veronese, Sodoma, Holbein stb. Örülhetünk, hogy e világhíres téma, jelentős művészettel megformálva itt áll a mi Főterünkön is. Elől még a bal oldalon, a betegek nagy ápolójának, Szent Rókusnak a szobra áll. A sok földet bejárt vándor fejéről hátra csúszott a kalap, oldaláról pedig enyhetadó kulacsa függ. Kezével pedig sebét mutatja, mint aki már nagyon sok bajon ment keresztül. Betegápoló vándorlásaiban a pestist is megkapta, de mint minden bajából, ebből is csodálatosan kigyógyult. Ezért lett ő a pestis betegek védőszentje és mint ilyen, őrködik felettünk is. Lábai mellett egy eb kuporodik, mint a gyógyulást adó hű ápoló szimbóluma. Istennek élve, sokakon segített és ő mégis segítség nélkül, megvádolva, mint kém a börtönben hal meg, hogy így nyerje el a szentek pálmáját. Hátul Nepomuki Szent Jánost látjuk, kezében feszülettel, amint merengve néz reánk. Ő Nepomukban, Csehországban született 1340 körül. Mint pap, prágai kanonok,[29] majd érseki helyettes működött. Az egyházi dolgokban erélyes és szókimondó fellépéseért vonta magára IV. Vencel cseh király haragját, aki kegyetlenül megkínoztatta és 1393-ban a prágai Károly hídról a Moldvába dobatta. A vértanút 1729-ben avatták szentté. Mikor sírját kinyitották, csontjai között összeszáradva, de sértetlenül találták meg nyelvét, amelyet ma is, mint ereklyét drágamüvű tartóban őriznek a prágai dóm kincstárában. 1740-ben, szobrunk felállítása idején tehát, kedvelt, új szent volt, különösen Szlovenszkón, ahol sok szobrot emeltek neki. Ő a hidak, malmok és molnárok védőszentje. Ujvárban is nagyon sok szobra van. E három szobortól lejjebb, a már említett talapzati gerezdek konzoljain álló angyalkák, kedves és mozgalmas gesztusú imádkozásukkal egészítik ki a szentek társaságát. Legalul pedig egy sziklabarlangban rózsakoszorúval a fején fekszik Szent Rozália. Édesdeden álmodik még az éles és hideg köveken is. Ez a Nagy Károly császár ivadéka, – aki elvonulva a pusztaságban, csak Istennek élt – íme megmutatja, hogy kell tűrni a csapások és megpróbáltatások idejében. Mint szobormű, talán a legszebb valamennyi között. Nem tudjuk, hogy a nemes arányok mellett vajjon a szép fejet vagy a művészi redőzetű ruhát csodáljuk. Szobrokon kívül ékes keretű és latin felírású emléktáblák is diszítik e műemléket. Az első a fogadalmat és az alapítást jelzi: HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOTA COLUMNAM 1740. Magyarul: Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a négy kegyes fogadalmából 1740-ben. A másik tábla a renoválási aktust örökíti meg: QUE DEVOTAM TI- BI CONSTANS PERDURET IN AEVUM 1857. [30] A harmadik tábla a legutolsó renoválásról emlékszik: RESTITUIT VETERI QUEM TEMPUS SPREVIT HONORI 1876 „Régi szép formájába, melyet az idő tönkretett, visszaállítottuk 1876-ban.” Egy negyediket pedig mi helyeztünk rá a mostani renoválás emlékére: HAEC COLUMNA TRANSLATA, PIETATE PLEBIS NOVI-CASTRI ET MUNIFICENTIA VIRORUM QUI MONUMENTA CURANT AD DEI GLORIAM RENOVATA EST. 1929 „Ezt az áthelyezett oszlopot az ujvári nép jámborsága és a műemlékvédő hivatal bőkezűsége folytán, az Isten dicsőségére megújítottuk 1929-ben.” Ezek után még mint a szobornak díszét kell említenem az azt körülvevő, egykorú kovácsoltvas rácsot is. A nyolcszögben körbefutó barokkstílű rács igazán méltó keretbe foglalja az egész művet. Bár valamivel újabb a szobornál, mégis ránk nézve érdekes, mert régi ujvári mester készítménye. És így, ez a kiváló kézimunka dicsérete a régi ujvári lakatos iparnak, amelynek különben egy-két emléke még a régi temetőben és másutt is látható. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár: k.n. 1932, 25–30. p. |
Rövid URL | |
ID | 27506 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1762 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Ebed [Obid] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Vataščin Péter |
Felirat | CSINALTATA ŐRS:I:1762 UJITATTA MÉSZÁROS JULIANNA 1924 |
Leírás | Az első katonai felmérésen már feltüntetett. 1767-os állitatásával a legrégebbi községi szakrális kisemlék. A faluból kivezető másik, északnyugati fő útvonal mellett állt egészen a közelmúltig a mögötte álló, öreg elpusztult hársfával. Néhány éve a fa kidőlt, s vele a festett szobor is, a tartóoszlopa kettétört. Jelenleg felújításra vár, elszállították. 2014-ben felújítva, a felirat kiegészült: Felújítatta PÁLDI JÓZSEF GÓRA GYULA 2014 2015 őszén (talán októberben) felújították a már évek óta kallódó Nepomuki Szent János szobrot Ebed északnyugati bejáratánál a komáromi út mentén. A képek nagy részéhez nem kell magyarázatot fűzni, az utolsó előtti viszont az eredeti talapzatot ábrázolja. Az történt ugyanis, hogy erre akarták visszahelyezni, de annyira instabil állapotban van, hogy az úttól néhány méterrel beljebb északkeletre állították fel. Az információim szerint később tervezik a végleges visszahelyezését erre a helyre. A képeket a mai napon készítettem.2016.3.14. Vataščin Péter |
Irodalom | Vataščin Péter (2019a): Szent János és a falu. Fórum Társadalomtudományi Szemle 21/3, 19–34. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Megjegyzés | Egy bizonyos Ősi úr csináltatta, és 1924-ben Mészáros Julianna újitatta fel. Sorsa gyakran felmerül a falubeliek beszélgetéseiben, sokan tartják nagyon fontos szobornak. Többször együttemlegetik a mögötte állt hársfával, amely még ötven éve rendkívül terebélyes volt. Ünnepnapokon gyakran megtisztelték gyertyával, koszorúkkal. |
Rövid URL | |
ID | 27487 |
Módosítás dátuma | 2021. október 26. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A falu közepén |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Szobor – Maria Immaculata – Dunaújfalu [Nová Dedinka, Nová Ves pri Dunaji] |
Megye | Pozsony |
Leírás | A falu közepén áll magas, hengeres, korinthoszi oszlopszerű talapzaton. Kovácsoltvas kerítés, mögötte három tujabokor. |
Az adatfelvétel ideje | 2000.7.7. |
Rövid URL | |
ID | 27482 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1777 |
Település | Dunaszerdahely [Dunajská Streda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka Józse |
Felirat | E. 1777 R. 1929 |
Leírás | Az római katolikus templom előtt áll a Gönczöl György és felesége, Lengyel Erzsébet által alapított (Nagy 2013, 25), kétlépcsős alapon nyugvó, hasáb alakú, tagolt, lent és fent is széles peremű homokkő talapzatra helyezett, felfelé keskenyedő, hengeres korinthoszi homokkő oszlop. Szintén homokkő az anyaga a Gnadenstuhl-típusú, rokokó Szentháromság-ábrázolásnak, amely az Atyaistent fedetlen fővel ábrázolja, amint két kezével a Fiúisten keresztjének két szárát tartja. Lábaiknál a Szentlélekisten, felfelé mutató fejű galamb képében. A felirat a talapzatba vésve. |
Irodalom | Nagy Attila: Dunaszerdahely emlékhelyei. Épületek, szobrok, emlékművek és emléktáblák, szakrális kisemlékek, temetők, történelmi síremlékek, eltűnt emlékhelyek. Dunaszerdahely: Historium Kiadó 2013, 25. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27477 |
Módosítás dátuma | 2021. május 1. |
Fő téma | szobor / mezei oltár |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla / egyéb anyag |
Egyéb anyag | pala |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1794 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Dobóruszka [Ruská] |
Megye | Ung |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | AVE / IOANNES / NEPOMVCE / RENOVAT / 1794 |
Leírás | A település szélén, mezei oltár-szerű építményben áll Nep. Szt. János polichróm homokkő szobra (úgy tűnik, hogy eredetileg szabadon álló szobor lehetett, s csak később emelték fölé a védőtetőszerkezetet. Bizonyítani látszik ezt az is, hogy a szobor nem oltáron, hanem szobortalapzaton áll). Az építmény tetején fémkereszt, az ajtónyílás fölé fafeszület erősítve, rajta fém korpusz. A bejárat boltíve fölött vakolatdísz-kereszt. A bejáratot kétszárnyas kovácsoltvas kapu zárja. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2008 |
Rövid URL | |
ID | 27467 |
Módosítás dátuma | 2021. március 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Település | Pozsonyvezekény [Vozokany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | MOLNÁR GYÖRGY 1792 |
Leírás | A műemlékjegyzék szerint Szent Vendel késő klasszicista út menti szobrát a 19. század közepe táján állíttatták (SPS-III: 416). Ezzel szemben a falu szélén álló polichróm szobor talapzatán az 1792-es évszám szerepel. Egy 1821-ből származó Kötelező levél is az 1792-es állíttatási évszámot jelöli meg. A népies alkotás Vendelt pásztorruhában, feltűrt karimájú kalappal, karján tartott köpennyel, tarisznyával, imára kulcsolt kezekkel ábrázolja. Lábánál bárány. |
Irodalom | Liszka József: A szlovákiai magyar tájak népi kultúrája. Madách Naptár 1992. Bratislava 1991, 49. p. Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethnographia 1994 Liszka József: „Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 82, 83. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1988, 1993 |
Rövid URL | |
ID | 27449 |
Módosítás dátuma | 2017. december 3. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított / felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Szentmihályfa [Michal na Ostrove] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | R. 1898 |
Leírás | A falu szélén, útkereszteződésben áll, talapzatán nemesi cimer. Tanult mesterre vall a szobor. Antal Dezső 1938-ban is lefotózta (Néprajzi Múzeum Fotótár: F-131 759). |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2011 |
Rövid URL | |
ID | 27437 |
Módosítás dátuma | 2023. augusztus 3. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | víz mellett |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1756 |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Tallós [Tomášikovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Venkovics Erika |
Leírás | Nagyon nehezen megtalálható a mostani útról nézve, ugyanis az 50-es évek előtt az út 30-40 méterrel keletebbre vezetett, s ott volt a régi fahíd is, ami mellett egy kis vámőrház volt (a mostani nagy lakóház teljesen eltakarja az út felől nézve a szobrot). Ott egy öreg zsidó lakott, aki a hídpénzt szedte. “Festetni kéne már ezt a János-szobrot is” — mondta egy idős asszony, aki a közelben lakik, s aki az információkat adta. Nagyon szép, barokk munka, valószínűleg ugyanannak a mesternek a munkája, mint a temetői feszületé. A talapzaton a vízbevetés-jelenet domborműve, fölötte egy előre nyúló kovácsoltvas lámpatartó. |
Irodalom | Gágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 13 |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2012; 2023 |
Megjegyzés | Egykor a Feketevízen átvezető fahíd mellett állott, ám időközben új híd készült és az utat is áthelyezték 30-40 méterrel |
Rövid URL | |
ID | 27404 |
Módosítás dátuma | 2023. július 21. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | festett homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1794 |
Település | Udvard [Dvory nad Žitavou] |
Megye | Komárom |
Felirat | EMELTETETT 1794 MEGUJITVA ÁTTÉTETETT 1859 |
Leírás | A Kálváriához vezető út mentén, a csatornát átivelő híd mellett áll a szobor. A szent a szájára mutat! |
Az adatfelvétel ideje | 27.04.1997 |
Rövid URL | |
ID | 27381 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1747 |
Szimbólum | kereszt / könyv / pálmaág |
Település | Vága [Váhovce] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | S JOANNI NEPOMUCENO ORBIS THAUMATURGO DDD POPULUS VAGHAENSIS ANNO MDCCXCVII |
Leírás | A római katolikus templom bejáratától jobbra áll, ugyanolyan hengeres talapzaton, mint a mellette lévő kereszt. Igen szép munka. A szent lábánál egy angyal, szájára mutat. Egy falubeli idős, hetven év körüli asszony szerint a szobor, amióta ő emlékezik rá, mindig itt állott. Emlékezete szerint ide sosem szerveztek körmenetet. |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 27377 |
Módosítás dátuma | 2021. július 23. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Vágsellye [Šaľa] |
Megye | Nyitra |
Felirat | 1795 19425 1988 |
Leírás | A templom előtt áll, valószínűleg másodlagosan idehelyezve. A talapzaton olvasható évszámok közül a második és harmadik egészen biztosan a felújítások évét jelzik. |
Az adatfelvétel ideje | 1998.8.28., 1998.11.6. |
Rövid URL | |
ID | 27348 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A város főutcája |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | Felújítás: 1933 |
Szimbólum | kereszt / nyelv |
Település | Verebély [Vráble] |
Megye | null |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | Svätý JÁNE NEPOMUCKÝ buď svojim ctiteľom na pomoci |
Leírás | A beton alapon nyugvó, magas, volútás barokk lábazaton álló homokkő szobor feje körül fémből készült csillagglória, a szent kezében kereszt és pálmaág. A lábainál álló kis angyalka a hallgatás (a gyónási titok megőrzése) szimbólumaként a nyelvére mutat. Štefan Klinec polgármester restauráltatta 1933-ban, s nyilván akkor került rá a szlovák felirat. Korábban a Zsitva utcában állt, s akkor helyezték át a városka főutcájára (Motesiky 1993) |
Irodalom | Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 71. p. Motesiky Árpád: Nepomuki Szent János szobrai. A Hét 1993/14, 11. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2002 |
Rövid URL | |
ID | 27145 |
Módosítás dátuma | 2018. január 8. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Vásárút [Trhová Hradská] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | COM.IOSEPH DE.BATHIANI PREP.POSONI. 1759 |
Leírás | A Nádszeg felé vezető úton áll Nepomuki Szent János barokk homokkő szobra. Valószínűleg Bathiany József pozsonyi prépost állíttatta 1759-ben (ugyanő volt a helyi templom építtetője is). A talapzaton egy kovácsoltvas ráccsal zárható mécsestartó, oldalt pedig egy persely. Újabb vaskerítéssel övezve. |
Az adatfelvétel ideje | 2000, 2003, 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27113 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | mészkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1739 |
Település | Vásárút [Trhová Hradská] |
Megye | Pozsony |
Leírás | A falu közepén áll a szobor, a talapzatán latin nyelvű felirat és egy perselyszerű bemélyedés. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 27058 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Helyi megnevezés | Vendelka |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | rossz |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 18-19. sz. fordulója |
Település | Udvard [Dvory nad Žitavou] |
Megye | Komárom |
Leírás | A falu szélén, teres helyen, magas, oszlopszerű barokk talapzaton áll Szent Vendel ugyanilyen stílusú, pásztorruhás szobra. Fején széles kalap, vállán köpeny és tarisznya lóg. Eredetileg minden bizonnyal imára kulcsolt kezei csuklóból letörve. Lábánál borjú. Datálás, felirat nincs. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethn. 1994, 115-116 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 88 |
Az adatfelvétel ideje | 1988 |
Rövid URL | |
ID | 26941 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Szent Rókus, Nep. Szent János, Szent Flórián, Szent Donát; Mária megkoronázása |
Hely | templom mellett |
Helyi megnevezés | Mária megkoronázása, Szűz Mária mennybemenetele, Mária mennybevitele |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1785 |
Település | Somorja [Šamorín] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József, L. Juhász Ilona felv. |
Felirat | VIRGINEAE PATRONAE SANCTAE MARIAE PIVS POPVLVS EREXIT |
Leírás | A római katolikus plébániatemplom előtti téren található a négyszögletes talapzatból kimagasló, felfelé keskenyedő négyszögletes oszlop tetején álló, Mária megkoronázásával kombinált Szentháromság. A négyszögletes talapzat négy sarkán egy-egy szent szobra: Nepomuki Szent János, Szent Sebestyén, Szent Rókus (?) és Szent Flórián. A felfelé keskenyedő, négyszögletes oszlop tetején négyzet alakú platón látható a kezeit a melle fölött összekulcsoló Szűz Mária térdelő alakja, s a tőle jobbra ülő Atyaisten, illetve a balra látható Fiúisten tartja a feje fölé a bearanyozott koronát. A fölöttük aranyozott sugárkoszorú közepén, aranyozott galamb képében látható Szentlélek fémből készült. A talapzaton olvasható aranyozott felirat Magyarul: „A Szűznek, Sancta Maria patrónusának emeltette a kegyes lakosság”. Ebben az esetben tehát teljesen egyértelmű, hogy a szoborkompozícióban elsődlegesen a Mária megkoronázási jelenet dominál, aminek inkább mellékszereplői a Szentháromság képviselői. A talapzaton található kronosztikon megfejtése: 1185, ami természetesen abszurdum. A kiemelt római számok közt szerepel viszont egy, hasonlóan kiemelt, ám római számként értelmezhetetlen P betű is, ami a szobor stílusa alapján, illetve, mivel a helyi hagyomány szerint a szobrot nagyjából a somorjai plébániatemplommal egy időben állították, 600-nak kellene, hogy megfeleljen (Végh László szíves szóbeli közlése). Magának a templomépítésének a befejezése 1778-ra tehető (Horváth 2005, 21), ehhez a legközelebb a kronosztikonból kiolvasható 1785-s évszám áll. Az objektumot kovácsoltvas kerítés övezi. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 180-181. p. /Jelek a térben 5./, |
Az adatfelvétel ideje | 2010; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 26566 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 14. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Rozsnyó [Rožňava] |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Az Andrássy Franciska által alapított ispotály homlokzatának egymás mellett elhelyezett három szoborfülkéjében, balról jobbra, elsőször Szent Flórián-, majd a Szentháromság és Mária megkoronázása-, végül pedig egy piéta-szobor látható. Mindhárom homokkő. |
Az adatfelvétel ideje | 2001 |
Rövid URL | |
ID | 26506 |
Módosítás dátuma | 2023. március 22. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Pusztafödémes [Pusté Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | 1734 RENOVATA 1903 |
Leírás | A templom felé vezető bekötőút elején áll az egyik oldalt (balra) Nep. Szent János, a másikon (jobbra) Szent Flórián szépen rendbe hozott mészkő szobra. A talapzaton nemesi címer, a szobrok drága, mesteri kézre valló műhely termékei. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26428 |
Módosítás dátuma | 2017. december 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Pusztafödémes [Pusté Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: Liszka József, L. Juhász Ilona |
Felirat | 1734 RENOVATA 1903 |
Leírás | A templom felé vezető bekötőút elején áll az egyik oldalt Nepomuki Szent János, a másikon Szent Flórián szépen rendbe hozott homokkő szobra. A talapzaton nemesi címer, a szobrok drága, mesteri kézre valló műhely termékei. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26426 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 4. |