Fő téma | feszület / szobor / kálvária |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A feszület talapzatán: 1710 (1770?) |
Leírás | A homokkőből készült barokk kompozíció feszületet és Szűz Mária valamint János (?) szobrát tartalmazza. Úgy néz ki, mintha egy teljesebb kálvária részét képezné. Szilágyi István terminológiáját használva ezért kálváriajelenetnek tekinthető. „A Nagyboldogasszony templom előtt találjuk az 1710-ben felállított két szobrot és köztük a feszületet” (Gábris 1995, 162). Egy, a Nagyboldogasszony templomról készült fénykép alapján a feszület és a két kísérő szobor mintha nem közvetlenül a templom előtt állna, hanem az út másik oldalán, egy kisebb magaslaton. (Laczkó 2008, 2. kép) |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 162. p. Laczkó Gábor szerk.: Fénnyel írott történelem. XX. századi szőgyéni életképek. Szőgyén: Szőgyén Öröksége Társaság 2008, 2. kép |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2013 |
Rövid URL | |
ID | 31568 |
Módosítás dátuma | 2017. december 29. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1764 |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1764 |
Leírás | A valószínűsíthető egykori Nyárhíd település szélén, a Zúgó (a Nyitra, enyhe vízesés-szerű, alighanem mesterségesen kialakított szakasza) közelében, magas, karcsú lábazaton áll a szent homokkő szobra. Hiányzik a feje (1995). Thain János idejében még ép volt (Thain 1932, 30–31) 2016-ban felújítva, rekonstruálva és restaurálva (a Thain által említett angyalfigurák nélkül). Úgy tűnik, hogy némileg odébb helyezték, a bánkeszi útról a Zúgó felé vezető földűt egy elágazásában volt korábban, s most áthelyeztek az út bal oldalára úgy, hogy a szent a város felé néz. Korábban épp ellenkező irányba volt fordítva. Talapzata alsó szegélyét régi, föliratos téglák díszítik. |
Irodalom | Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 30-31. p. http://ujszo.com/online/regio/2016/07/02/felujitottak-nepomuki-szent-janos-szobrat |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2017 |
Megjegyzés | „…a szobrot a 3 km távolságra levő Nyárhídon, ma már rég eltűnt falu helyén emelték. Ez a homokkő faragvány kompozícióra és nagyságra nézve sokkal egyszerűbb a Szentháromságnál, azonban a csigával és akantusszal díszes nyúlánk oszlopa, a rajta álló tipikus barokk Szent Jánossal, akinek lábainál két angyalka lebeg, figyelemreméltó műemlékünk. Az oszlopon egykorú kovácsoltvas lámpakar is maradt és ott van továbbá rávésve még az 1764-iki évszám (…) Mozgalmat indítottunk, hogy e szép szobrunkat pusztai magányából, a szántóföldről a belváros egyik terére hozzuk emberek közé. Itt aztán nemcsak áhítatkeltő objektum lesz, hanem városunkat díszítő szép műemlék is válik belőle. És különösen kútszobor kiképzésére kínálkozik nagyon alkalmasnak.” (Thain 1932, 30–31) |
Rövid URL | |
ID | 31375 |
Módosítás dátuma | 2018. január 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Cabajcsápor [Cabaj – Čápor] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus templom bejárarat fölötti szoborfükében elhelyezett szobor másolata beton alapon álló, vízszintesen tagolt, hasábos talapzaton nyugvó, pillérszerű lábazaton látható, a Cabaj településrészen, a kastélyhoz vezető utcánál. A felhőtrónuson ülő Atyaisten pápai ornátusban, tiarával a fején, térdei közt tartja a keresztre feszített Fiúsistent, akinek lábainál a Szentlélekisten, kiterjesztett szárnyú galamb képében látható. A felhők közt kétoldalt egy-egy szárnyas angyalfej. A lábazat alsó részének homlokzati mezejében három virágrelief, akár kiegészítő Szentháromság ikonográfiai programként is értelmezhető. Felirat nincs, az objektumot újabb, vascsövekből összeállított kerítés övezi. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 36, 51, 94. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 31149 |
Módosítás dátuma | 2019. március 6. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A templom szoborfülkéjében |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1761 |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Az 1761-ből származó (SPS–I, 247) kegyelem trónusa típusú, homokkőből készült Szentháromság-szobor eredetije a cabaji Szentháromság-templom bejárata fölötti szoborfülkében kapott elhelyezést. A felhőtrónuson ülő Atyaisten pápai ornátusban, tiarával a fején, térdei közt tartja a keresztre feszített Fiúsistent, akinek lábainál a Szentlélekisten, kiterjesztett szárnyú galamb képében látható. A felhők közt kétoldalt egy-egy szárnyas angyalfej. A szobor másolata beton alapon álló, vízszintesen tagolt, hasábos talapzaton nyugvó, pillérszerű lábazaton elhelyezve, a Cabaj településrészen, a kastélyhoz vezető utcánál található. A lábazat alsó részének homlokzati mezejében három virágrelief, akár kiegészítő Szentháromság ikonográfiai programként is értelmezhető. Felirat nincs, az objektumot újabb, vascsövekből összeállított kerítés övezi. |
Az adatfelvétel ideje | 2014 |
Rövid URL | |
ID | 31144 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 26. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | királyi korona |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József, Lőrincz Gábor, DIA: 2854-2857 |
Felirat | [A lábazat három oldalán, nehezen kibetűzhető, latin nyelvű feliratok.] |
Leírás | A római katolikus templom kertjében áll (korábban /mikor?/ a régi bősi kultúrházzal szemben, az utca másik oldalán volt a helye) egy széles beton talapzaton nyugvó, viszonylag alacsony, homokkő lábazatra helyezett piéta homokkő szobra. A lábazat homlokzati oldalán az Amade család címere. A lábazat másik három oldalán, nehezen kibetűzhető, latin nyelvű feliratok. 2007-ben egy kis márvány hálatábla a lábazathoz támasztva. Felirat: Hálából Szűz Máriának, hogy megsegítettél. Kérlek segíts továbbra is.Kr.L. család |
Irodalom | Végh Ferenc–Szénássy Árpád: Bős. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Kománo) Nyomds és Kiadó Kft. 1995 /Honismereti Kiskönyvtár 11./, 12–13. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997, 2007 |
Rövid URL | |
ID | 31111 |
Módosítás dátuma | 2022. október 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Szent János szobor |
Egyéb hely | Kastély mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1758 |
Szimbólum | pálmaág / egyéb szimbólum |
Település | Béla [Belá] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese |
Felirat | 1758 |
Leírás | Homokkő szobor. Talapzatán évszám. A talapzata díszített. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A szobrot sajnos nem tudni pontosan ki állítatta, viszont feltehető, hogy a kastély valamely tulajdonosa. Abban az időben mikor a szobrot állítatták, tehát 1758-ban Tersztyánszky József esztergomi alispán volt a barokk kastély tulajdonosa.A szobrot 2012-ben nemzeti emlékművé nyilvánították.Az objektumot a falusiak gondozzák, mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak. A szobor körül gesztenyefák találhatóak. |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Rövid URL | |
ID | 31011 |
Módosítás dátuma | 2021. március 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1770 |
Szimbólum | villám |
Település | Gútor [Hamuliakovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX VOTO DOMINORUM COMPOSSES SORUM GUTTORIEN SIUM 1770 UJITTATOTT 1885 1991 |
Leírás | Beton alapon, magas, oszlopszerű, hasáb-talapzaton áll a szent homokkő szobra, óriási fák társaságában. A szobor feje tetejéből egy vas pálca nyúlik ki, alighanem egy korábba fém-glória tartója. Lába alatt mintha szimbolikus villám-motívumok lennének plasztikusan a kőbe vésve. A latin és magyar nyelvű felirat között kiálló, vas mécsestartó kar. |
Irodalom | Bittera Károly: A mi falunk. In „Hamisabb a Duna a szép menyecskénél”. Barangolás a Felső-Csallóközben. Presinszky Lajos szerk. Somorja: Integrita Kiadó 1997, 34–49. p. (43) Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 140. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2000; 2019 |
Rövid URL | |
ID | 30665 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Gyerk [Hrkovce] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Leírás | Polichróm homokkő szobor (jobb keze letörve), magas, klasszicista talapzaton a temető szélén (az Ipolyság felé vezető főútra néz). Vascsövekből összehegesztett, barnára festett, újabb vaskerítés.Nem lehet kizárni a másodlagos elhelyezés kérdését. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Megjegyzés | Művirág-koszorúk, élő krizantémcsokrok vázában élő kultuszra vallanak (halottak napja környékén történt a felvétel!). |
Rövid URL | |
ID | 30661 |
Módosítás dátuma | 2019. január 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Szent Rozália |
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Hódi [Hody] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | „Súsošie z konca 18. stor., barok. riešené, kamenné. Na volútovom podstavci situovaný trojboký ihlan s plastikami sv. Rócha, Šebastiána a sv. Jána Nep. Vo vrchole súsošia P. Mária, na prednej strane reliéf sv. Rozálie.” (SPS–I, 367) 2014: a három mellékalak szobra hiányzik. |
Az adatfelvétel ideje | 2014 |
Rövid URL | |
ID | 30587 |
Módosítás dátuma | 2019. január 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | angyalok |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / könyv / pálmaág / csillagglória |
Település | Ipolynyék [Vinica] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József, foto: L. Juhász Ilona (2005); Terbócs Attila (2022) |
Leírás | A római katolikus templom kertjében, robusztus alapon, kereszt alaprajzú, kétoldalt volutákkal szegélyezett háromágú pillértörzsön álló barokk homokkő szoborcsoport: a főalak Nepomuki Szent János, lábánál kétoldalt a posztamens volutás ágain ülő puttók. A posztamensen és a szobron egyaránt korábbi festés nyomai fedezhetőek fel. Nepomuki János kb. 160 cm magas figurája szokásos öltözetében (reverenda, karing, almúcium, mózestáblácskák, mellkereszt), de hajadonfőtt ábrázolva. A halotti keresztet mellmagasságba emelt jobb kezébe támasztja, balja a kereszt szárán, figyelme a korpuszra irányul. Feje körül csillagkoszorú. A jobbján ülő angyal könyvet tart bal kezében, s jobb keze mutatóujját a szája elé teszi, a másik jobb keze a szívén, ölébe ejtett, pálmaágat felnyaláboló baljában a szent birétuma. A szoborcsoport fölött másodlagosa elhelyezett, négy lábon álló, ívelt bádog esőfogó. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | 2022: Környezete szépen gondozott, az alapot színes virágoskert övezi, kétoldalt egy-egy kő virágváza. |
Az adatfelvétel ideje | 2005; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 30172 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 26. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / egyéb hely |
Helyi megnevezés | Flórián |
Egyéb hely | Egykori Gazda-utca |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1799 |
Szimbólum | egyéb szimbólum |
Település | Ipolyság [Šahy] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendíkné Szabó Márta. Fotó: Bendík Béla |
Felirat | S. FLORI AN ORA PRO NOBIS ANO 1799 |
Leírás | Alacsony, pálmalevelekkel díszített, volutás barokk talapzaton áll a hajdani Gazda utca helyén épült Janko Kráľ lakótelep mellett. Talapzatán az eredeti, karcolt latin felirat olvasató. A talapzatra kovácsoltvas lámpástartót erősítettek. Az eredetileg színezett kőplasztikát a 19. sz. végén, a Gazda-utca kiépítésekor helyezték át jelenlegi helyére a Főtér sarkán álló hajdani parókia elől, a káptalani szérűskertek közeléből. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az 1993-ban a város restauráltatta a szobrot, a munkát Mézes Árpád és Csütörtöki András végezték. Bár az előtanulmányban jelezték a polikrómozás felújításának lehetőségét, a restauráláskor a szobrot egyszínű, szürke mázzal fedték le.Méretek a felújítási tanulmány alapján - szobor: 147 cm magasság, 70 cm szélesség, 40 cm mélység, talapzat: 130 cm magasság, 88 cm szélesség, 66 cm mélység, teljes magasság: 277 cm,A szobor rendszeres látogatására semmi nyom nem utal, elvétve egy-egy mécses, vagy néhány szál művirág kerül a talapzatra. |
Irodalom | Ipolyvölgyi Hírlap (Ipolyság, 1895/26. szám) |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 29968 |
Módosítás dátuma | 2021. október 11. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / egyéb hely |
Helyi megnevezés | Jánoska |
Egyéb hely | A falu főutcáján |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | alma / csillag / kereszt / pálmaág |
Település | Ipolyvisk [Vyškovce nad Ipľom] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Bendík Márta; Foto: L. Juhász Ilona (2007); Bendík Béla (2011); Kovács Hedvig (2021) |
Felirat | Az 1946-1947. között / Csehországba deportált / Ipolyviski lakosok / szerencsés hazajövetelük után / e helyen adtak hálát a jó Istennek, / és mondtak köszönetet szolgájának Nepomuki Szent Jánosnak. / Állította az Ipolyviski egyházközösség 2019-ben. |
Leírás | A főutcán, a 122-123-as számú házak előtt háromlépcsős talapzaton áll a késő barokk kőszobor. Az eredetileg színezett szobrot a helybeliek Jánoskának hívják. A szent feje körül drótból készített csillagos glória volt egykor, még látható a háta mögé hajlítva. A talapzat meszelése lekopott, csakúgy, mint a szobor festése. Eredetileg a papi ruhát feketére, a karinget fehérre (csipkézete feketével hangsúlyozva) színezték. A hermelin palást és a birétum színe teljesen lekopott, akárcsak a kezében tartott kereszté.Méretei: teljes magassága 325 cm (60 + 125 + 140), szélessége 45 cm x 45 cm. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A szobrot 2019-ben felújították, előtte márványtáblán feliratot helyeztek el (Kovács Hedvig gyűjt. 2021) |
Az adatfelvétel ideje | 2007; 2011; 2021 |
Megjegyzés | Kapuval ellátott, dárdahegy végződésű, öntöttvas kerítéssel vették körül (260 cm x 250 cm, kb.100 cm magas) négy sarkára kereszt alakú díszítést tettek, a kerítésen belülre évelő virágokat ültettek. A műanyag koszorúk egész évben a talapzaton vannak. Mindenszentekkor virágozzák és gyertyát, mécsest gyújtanak előtte. |
Rövid URL | |
ID | 29742 |
Módosítás dátuma | 2021. június 2. |
Fő téma | szobor | |
---|---|---|
Hely | útkereszteződés | |
Anyag | kő | |
Állapot | jó / felújított | |
Datálás | 18. század | |
Település | Komárom [Komárno] | |
Megye | Komárom | |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: Liszka József, L. Juhász Ilona | |
Felirat |
| |
Leírás | A szobor a város főterén, légvonalban szemben a vár bejáratával található. Háromlépcsős, atipikus formájú hatszögű, süttői vörös mészkőből készült alapon áll a négyszögletes, sarokpilaszterekkel megerősített talapzat. Ennek déli oldalán (szemből nézve tehát balra) latin nyelvű felirat olvasható. A talapzat homlokzati részén, Borromei Szent Károly domborműve látható, felette egy szűkszavú szöveges információval: A. 17 D 15 jun, 15. Magyary Szulpicz tudósításából tudjuk, hogy a kész szobrot 1715 Szentháromság vasárnapján szentelték föl. Viszont a feliraton szereplő 1715. június 15. szombatra esett. Feljebb haladva, a talapzat egy-egy sarkán egy-egy szent álló szobra látható, lábuk alatt, a talapzat peremén körbefutó, kronogrammákat is magukban foglaló latin nyelvű mondatokból álló felirattal. Balról (a déli oldaltól) haladva mutatom be őket, a szövegrészek előtt feltüntetve a kapcsolódó szent nevét. Páduai Szent Antal (4. kép): QVID GERIS ANTONI VITAM FAC PRAELIA LETHO [Miért viszed, Antal, karjaidon az élet urát? Küzdj a halállal!]; Szent Sebestyén: PESTEM TELA FVGANT LAVDATOR APOLLO SEBASTVS [A pestist és a fegyvereket elűzi az Istent dicsérő apollói Sebestyén]; középen Szent Rozália, alatta a már említett Borromei Szent Károlyról: DISPOSITE CAROLVS STITIT ATQVE ROSALIA PESTEM [Károly és Rozália rendszerint megszüntették a pestist]; Szent Rókus: HIC PROPRIIS DEMET NOSTRATIA VVLNERA PLAGIS [Ez saját szenvedéseivel gyógyítja a mi sebeinket]; Xavéri Szent Ferenc: ISTE TIBI RETRAHIT DE MENTE AC CORPORE VIRVS [Ez mind lelkedből, mind testedből eltávolítja az életölő mérget]. [A fordítás Magyary Szulpicz közleményének felhasználásával készült (Magyary 1884, 33)] A talapzaton nyugszik egy, felfelé keskenyedő, négyszögletes metszetű, süttői vörös mészkőből készült lábazat. Ennek alsó harmadának, a Szent Rozália fekvő alakja mögötti felületén egy applikált, aranyozott fémkereszt látható. A lábazat felső csúcsán helyezkedik el a homokkőből faragott szobor, amely felhőtrónuson mutatja az Atyaistent, jobbján a Fiúsistennel. Közöttük mellén összefont karokkal Szűz Mária térdel. Az Atyaisten jobb, a Fiúisten bal kezével egy aranyozott fém koronát tart Szűz Mária feje fölött. Előbb jobb térdén egy kőből készült országalma, baljában pedig egy aranyozott fém jogart tart. A Fiúisten jobbjával egy kőből faragott keresztet karol át. Mindkettejük feje fölött aranyozott sugárnyalábdicsfény. Az egész kompozíció fölött aranyozott fém sugárnyalábok központjában a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, szintén fémből készült, aranyozott galamb formájában. A szobor állíttatásának okáról és körülményeiről Magyary Szulpicz aprólékos leírásaiból értesülünk: „Még 1703-ban fogadást tőnek a város rendei, hogy ha a mindenható őket a háború iszonyúságaitól megkíméli, az ő dicsőségének emelésére és áldást osztó irgalmának emlékezetére a város piaczán a Szentháromságnak szobrot emelnek” (Magyary 1884, 27) Erre az eseményre (tehát az 1703-as kuruc-labanc viszályra, a város túszként való szereplésére) utal a Szentháromság-szobor talapzatának déli oldalán olvasható, fentebb már bemutatott felirat. Maga a szobor 1715-ben készült el (lásd kronogramma). Azt megelőzően Primus Milicher (Melchior = Menyhért) 1705-ben …egy képet festetett, amely maig a városház gyűléstermében látható. Felső részében a Szentháromságot ábrázolja, mely alatt e felirat van: Benedictus Dominus, quoniam mirifiavic misericordiam suam in civitate. (Áldott legyen az Úr: mert csodálatossá tette irgalmasságát a városban.) Zsolt. 30, 22. Közepe táján öt alak van. A középső a béke angyalát jelképezi, jobbja felől szent Anna és a boldogságos szűz, alján szent József és keresztelő szent János láthatók. A béke angyala egy esküvő jobbon áll, amely körül e német felírás olvasható: Wer’s wohl betracht, wird weder hier oder dort veracht. (Aki jól meggondolja, sem itt, sem ott nem részesül megvetésben.) Ugyane csoportra vonatkozik a következő felírás is: Ecce haec erat spes nostra, ad quos confugimis in auxilium, út liberarent nos. (Ime ez volt a mi reménységünk, akikhez folyamodtunk segítségért, hogy megszabadítsanak minket.) Is. 20, 6. A kép alsó részét Komárom várának és városának képe foglalja el e felírással: Liberavit civitatem suam a cunctis tribulationibus ejus Dominus Deus noster. (A mi Uruk Istenünk megszabadította az ő városát minden háborúságaiból.) Tób. 13, 19. Legalul három czímer látható. A jobbfelől való Komárom városáé; a balfelől álló a birodalmi kétfejű sas; a középső kisebb pedig egy tojásdad alakú czímerpajzsot ábrázol, amelyen kék mezőben egy kettős farkú sárga oroszlány-alak áll, jobbjában kivont karddal. Mellette két felől P. és M. betűk, alatta az évszám: 1705. Ez valószínűleg Primus Milicher czímere… (Magyary 1884, 28–29) A következő esztendőkben súlyos pestis pusztított a városban, ezért a szent András templom akkori plébánosa, Cserkó István, hogy a még be nem teljesített városi fogadalmat megújítsa, sőt ahhoz egy újat is csatoljon, a későbbi Pozsonyi kapu táján 1710-ben „a gondviselő Isten engesztelésére kápolnát emel a Szentháromságnak, szent Sebestyénnek, szent Rochusnak, szent Rozáliának, xaveri szent Ferencznek és páduai szent Antalnak tiszteletére, mint amely szentek közbenjárást a ragadós nyavalyák idején különösen szokta kérni az anyaszentegyház”. Ezt a kápolnát a 19. század első felében a Nádor-vonal építési munkálatai során, a hozzáépített kálváriával együtt lerombolták, majd a kisajátítási díjából az állam a ma is létező Szent Rozália-templomot építtette. A mai Szentháromság-szobrot az 1710–1711-es pestisjárvány emlékére 1715-ben állították, azon a helyen, ahol 1670-ben Száki János református prédikátort elégették. Az objektumot több alkalommal is felújították, viszont ezek közül csak egyről (az elsőről) tanúskodik kiegészítő felirat a lábazat hátoldalán: RENOVATA EST / ANNI 1803. | |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 20, 21, 43, 50, 81, 88, 138-141. p. Magyary Szulpicz: Adatok a komáromi Szent András-templom történetéhez. Klny. A komáromi sz. Benedek-rendű kath. Kisgymnasium 1883/4 évi Értesitőjéből. Komárom 1884, 27-33. p. | |
Az adatfelvétel ideje | 2010; 2015 | |
Rövid URL | ||
ID | 29222 | |
Módosítás dátuma | 2017. november 26. |
Fő téma | képoszlop / szobor / Deponia pia |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / királyi korona / angyal |
Település | Komját [Komjatice] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén áll az archaikus jellegű képoszlop, a bádogtetőt később helyezték fölé (lásd Szlovákia néprajzi lexikonát, ahol egy régebbi felvétel szerepel róla, még a bádogtető és vaskerítés nélkül). A szoborfülkében sasvári piéta-kópia. |
Irodalom | Liszka József: “Szent képek…”Dunaszerdahely 1995, 38 Encyklopédia ľudovej kultúry Slovenska 1, 46 |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2023 |
Rövid URL | |
ID | 29181 |
Módosítás dátuma | 2023. március 23. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A vár bejárata előtt |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt / csillagglória |
Település | Krasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A vár bejárata előtt, hatalmas mezei oltárban áll a szobor. Boltozatán, mennyezetén freskó, de annyira tönkre van menve, hogy nem is igen lehet kivenni, mit ábrázolt. |
Az adatfelvétel ideje | 2001; 2019 |
Rövid URL | |
ID | 29166 |
Módosítás dátuma | 2021. szeptember 22. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés / egyéb hely |
Helyi megnevezés | Szentjánoska |
Egyéb hely | Az egykori falu szélén, a Páris-patak közelében |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | rossz |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1775 |
Szimbólum | kereszt |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József (1992, 1999); Terbócs Attila (2022) |
Felirat | 1775 S: I: N: ORA PRO NOBIS. |
Leírás | Egykor szintén a falu szélén, a Páris-patak közelében állott Nepomuki Szent János homokkő szobra. Orgonabokrokkal van körülvéve. Az orgonabokrok megritkítva körülötte és így láthatóvá vált, hogy szép kovácsoltvas kerítés veszi körül (1999.3.12.). Az álló figura szokásos kanonoki öltözetében (reverenda, karing, almúcium, birétum), a halotti keresztet jobbjával mellkasára szorítja, másik keze a kereszt szárán pihen, fejét enyhén lehajtja. A szobor nagyon rossz állapotban van, festése erősen megkopott, felülete több helyütt mállott, a halotti kereszt felső része a jobb kézzel és az almúcium vállrészével együtt letörve. (2022.10.14.) |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 35-36. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 56-57. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 37-38. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1992; 1999; 1999; 2022 |
Megjegyzés | Rongálódott, a kő állaga igen rossz, az egyik karja letörve, gipsszel pótolva. A közelben lakók (pl. Kálazy Ilona) igyekeznek karban tartani (pl. olajfestékkel lefestve), mérsékelt sikerrel. Az állaga 1999-re még jobban leromlott, nem kis mértében az olajfestéknek köszönhetően, ill. időközben meghalt Kálazy Ilona, aki igyekezett karban tartani (1999.1.12.). |
Rövid URL | |
ID | 29005 |
Módosítás dátuma | 2022. október 15. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1777 |
Település | Léva [Levice] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Katarína Holbová |
Leírás | 1777-ben állított szobor, egy 1779-es cannonica visitatio szerint Huszár János, a helyi városi tanács tagja állíttatta. 1790-ben javítva volt. Egy, a 20. sz. végén készült fotón Jézus Krisztus és az Atyaisten között Szűz Mária térdeplő és imádkozó kéztartású alakja látható. A koronázási jelent hiányzik, de talán a rongáltság miatt. 2014-ben ebben a formában újították fel: Mária fején ott a bearanyozott korona, viszont a Fiú- és Atyaisten csak mutat rá. Mellékalakok: Szt. Sebestyén, Nepomuki Szt. János, Szt. Rókus, Ker. Szt. János (SPS–II, 188) |
Az adatfelvétel ideje | 2014 |
Rövid URL | |
ID | 28949 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | Malom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul / rossz |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1767 |
Szimbólum | pálmaág |
Település | Málas [Málaš] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1767 S JOANNES NEPOMUC OPN |
Leírás | A homokkő szobor az egykori uradalmi malom közelében, szép, tanult kézre utaló munka. A talapzaton a vízbevetési jelenetet ábrázoló relief. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2012; 2020 |
Megjegyzés | A szobor környéke elhanyagolt, maga az objektum is igen rossz állapotban, a szent egyik keze letörve, s egyébként is málladozó kő. (2012, 2020) |
Rövid URL | |
ID | 28819 |
Módosítás dátuma | 2023. április 7. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Ismeretlen szent szobra |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Marcelháza [Marcelová] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus templom szentélyének külső falán, a missziós kereszttől jobbra áll egy szent (egy püspök) homokkő, féldombormű szobra. A szakállas alak kezeit imára kulcsolja. 2016-ban restaurálva. |
Az adatfelvétel ideje | 2011; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 28810 |
Módosítás dátuma | 2018. január 4. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Ismeretlen szent szobra |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Marcelháza [Marcelová] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus templom szentélyének külső falán, a missziós kereszttől balra áll egy szent (talán valamelyik apostol) fedetlen fős, homokkő, féldombormű szobra. A szakállas, tógás alak bal kezét a szívére helyezi, jobbbjában fémből készült tőr. 2016-ban restaurálva. |
Az adatfelvétel ideje | 2011; 2018 |
Rövid URL | |
ID | 28805 |
Módosítás dátuma | 2018. január 4. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1764 |
Település | Marcelháza [Marcelová] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | HAEC SEMPER COELI NEC DEUM EST. NENTMO PRAES. JS. OVAM GEPNOTISSI SED BESIS EST. ET. HOME QV SIGNAT SACRA EBURA ECCE MATER TUA AD MDCCLXIV |
Leírás | Kurtakeszi falurészben, a falu szélén egy kertben áll a szobor. Úgy tűnik, mintha egy kálvária-együttes Mária-alakja lenne a szobor. Barokkos, volútás lábazat, a hátoldalon nemesi címer domborműve. A stílusa és az állíttatás dátuma (1764) a falubéli Szent Anna szoborral rokonítja. |
Az adatfelvétel ideje | 2000, 2010, 2011 |
Rövid URL | |
ID | 28758 |
Módosítás dátuma | 2017. december 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Szent Anna, ”megyünk a Szentannához” |
Egyéb hely | A temetőbe vezető út mentén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1764 |
Település | Marcelháza [Marcelová] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | ANNA REFUCIUM PECCATO ET SOLATIUM CONIUGATO ORA PRO NOBIS Ao MDCCLXIV |
Leírás | Kurtakeszi falurészben, a temető közelében áll egy kiemelkedésen, mellette hatalmas hársfa. Kovácsoltvas kerítéssel övezve. A volútás lábazaton álló szobor óriási, legalább 4-5 méter magas. Szent Anna kezében nyitott könyv, azon is felirat, de az nehezen olvasható (1998). Mesterséges dombon áll a szobor, ahová beton lépcsőkön lehet feljutni (2012). A felújított szobron most már (2012) a könyvön látható felirat is olvasható: ECCE PARIVIRGO ETFICONC LIUMIPIET JESUMUTERE ????? |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A temetőben dolgozó emberek elmondása szerint a jelenleg zsákutcának tűnő útszakasz a faluból a temetőbe vezető út volt. A második világháború után létrejött szövetkezet elfoglalta az út egy részét, épületeket emelt oda (mára már azok sincsenek), s azóta zsákutca ez a terület. (2012)A kő állaga elég jó, de az egyes alkotóelemek szétesőben vannak, sürgős felújításra szorul (1998)Felújítva (2004) |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2012 |
Rövid URL | |
ID | 28736 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 11. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés / település központban |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1770 |
Település | Mellek [Melek] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | AN:DO / 1770 / RENOVAT / 1922. |
Leírás | A falu központjában, útkereszteződésben, a községháza előtt (nem messze a templomtól), egy-egy sarkán fémlánccal összekötött, modern lámpákkal kijelölt, négyzet alakú parkban, kétlépcsős, fekete kerámiacsempével kirakott alapon áll a volútákkal díszített, barokk homokkő lábazatra helyezett, szintén homokkőből készült Szentháromság-szobor. A felhőkre helyezett szoborcsoport a Szűz Mária megkoronázása jelenetet ötvözi a Szentháromság-ábrázolással. Az Atyaisten és a jobbján ülő Fiústen fölé fémrúdon magasodó, aranyazott fém sugárnyalábban látható a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galambja. A Fiúisten jobb kezében kereszt, baljával a koronát tartja. Az Atyaisten jobbjával tartja a köztük térdeplő Mária fején lévő koronát, miközben baljában országalma. A térdeplő Mária kezeit imádkozó pózban maga előtt tartja. Az alattuk lévő felhőtrónusban három szárnyas angyalfej. Felirat a lábazatba vésve, piros festékkel kiemelve. A szobrot a felirat szerint 1922-ben újították, de nyilvánvaló, hogy azóta még legalább egyszer. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 149. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 28567 |
Módosítás dátuma | 2021. április 11. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Nagyfödémes [Veľké Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | Mezei oltár a diószegi faluvégen, benne a Szentháromság polichróm népies szobra. A mezei oltár záródása apszisos, elöl tornácszerű kiképzéssel. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | „Wohl Ende des 18. Jahrhunderts errichtete man den Feldaltar zur Heiligen Dreifaltigkeit neben dem Weg nach Dioseg (…). Noch im Jahr 1990 konnte man die Gruppe der Holzplastiken darin in ihrer ganzen Schönheit betrachten, während heute die den Heiligen Geist symbolisierende Taube über den Figuren von Gottvater und Christus fehlt. Den der Taube zukommende Platz nimmt jetzt das Kreuz ein, das früher in der Hand Christi zu sehen war. Die Gruppe der Holzplastiken stammt aus dem Jahr 1781.” (Danter 2002, 51). |
Irodalom | Danter Izabella, in Acta Ethnologica Danubiana 4 (2002), 51., 56. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Rövid URL | |
ID | 28315 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település központban |
Egyéb hely | A falu főterén |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | csillag / kereszt / nyelv / pálmaág / püspöksüveg |
Település | Nyitranagykér [Veľký Kýr] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | [1999-ben már nincs (lefestették), de egy néhány évvel korábban készült fotón még kivehető a latin nyelvű felirat:] HONORI DIVI FA MAE PATRONI PIO VOTO ERANDSD KANTOR LAPIS ISTE SVBREXIT |
Leírás | A falu főterén áll a polichróm homokkő szobor, kis patak közelében, talapzatán nemesi címer (nyilván az állíttatót jelzi) és lámpa. A szent feje körül fémből készült, aranyozottcsillagkoszorú, jobb kezével (a gyónási titkok megőrzésének jeleként) szájára mutat. Lábánál kis angyal tartja a püspöksüveget. |
Irodalom | Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000 (kép a borítón) L. Juhász Ilona - Liszka József: Szakrális kisemlékeink. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006, 60. p. /Jelek a térben 1./ |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 28257 |
Módosítás dátuma | 2021. február 11. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1732 |
Település | Nagymácséd [Veľká Mača] |
Megye | Pozsony |
Felirat | SANCTE JOANNES NEPOMUCENE ORA PRO NOBIS F. ETP. PAR ANNO 1732. 7. JUL. 1732 |
Leírás | A templomkertben áll. |
Irodalom | Balázs Klára – Hrbácsekné Noszek Magdaléna: Nagymácséd. Látnivalók. Komárom 1997, 12, 14 |
Az adatfelvétel ideje | 1999.5.28. |
Rövid URL | |
ID | 28207 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A plébánia előkertjében |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1783 |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Nagymegyer [Veľký Meder] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX VOTO POSUIT MDCCLXXXIII |
Leírás | A plébánia előkertjében áll a tanult kézre valló, szép faragású szobor. Másodlagos elhelyezés, korábban a város szélén egy csatorna partján állott. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 28187 |
Módosítás dátuma | 2021. december 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1780 |
Település | Nagysalló [Tekovské Lužany] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX VOTO IB ANNO 1780 UJITVA 1939 GJ |
Leírás | Patak közelében beton alapon áll a szépen felújított homokkő szobor, nem messze a temetőtől, útkereszteződésben. Vaskerítés. |
Irodalom | Horváth Imre: Nagysallói séta. Nagysalló 1997, 8 |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 28165 |
Módosítás dátuma | 2019. március 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / bádog |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1751 |
Szimbólum | alma / kígyó / liliom |
Település | Nagysalló [Tekovské Lužany] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Felirat | HAEC POEMAEST CONTRA SUPEROS HORRENDAEBLA SPHEMIAE |
Leírás | A kronosztikon alapján 1756-ra (Szlovákia műemlékjegyzéke viszont 1755-re keltezi: SPS–III, 275) datálható szobor a római katolikus templom kertjében, egylépcsős beton alapon található homokkőből faragott, volútás barokk talapzatra, illetve a lábazat felső részén nyugvó, kiszélesedő, téglalap alakú platójára helyezve. A Fiúisten az Atyaisten jobbján, miközben jobb kezével egy aranyozott fém keresztet ölel át, azt egyszersmind a szívére is helyezi, balját térde fölött, kissé föltartva előrenyújtja. Feje fölött sugárkoszorús, aranyozott fém glória. Az Atyaisten (feje fölött-mögött háromszög alakú, aranyozott fém glóriával) jobbját áldásosztóan előrenyújtja, baljában, miközben az egy országalmán nyugszik, aranyozott fém jogart tart. Fölöttük, mögöttük aranyozott fém sugárkoszorú korongos közepén a Szentlélek ugyancsak aranyozott fémből készült, kitárt szárnyú galamb képében. A lábazat alsó részén, két volútás dísszel határolva a Szeplőtelen Szűzanya domborműve. Ettől lejjebb, a talapzat anyagába vésve, az aranyozott felirat. |
Irodalom | Horváth Imre: Nagysallói séta. Nagysalló 1997, 20-21. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 160. p. /Jelek a térben 5./ |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2011 |
Megjegyzés | Korábban valamivel távolabb állott a szobor, de miután egy teherautó (1994.12.7-én)ledöntötte, a templomkertben újították föl és szentelték föl 1997. május 31-én. |
Rövid URL | |
ID | 28154 |
Módosítás dátuma | 2019. március 25. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1777 |
Szimbólum | kereszt / pálmaág / püspöksüveg / egyéb szimbólum |
Település | Nagyszarva [Rohovce] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1777 |
Leírás | A szobor felújítva, s köztéren, a tűzoltószertár előtt felállítva (2011) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kastély falánál áll a szobor. A kommunista időkben le volt takarva, de eltávolítani nem merték. A kastély falán ma is látszanak a deszkaborító körvonalai. Hogy valamikor máshol állott volna, nem lehet tudni (egy hatvan év körüli éjjeliőr adatközlése). Csaknem biztos, hogy készítője azonos a szentmihályfai szobor készítőjével. (1998) |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2011 |
Rövid URL | |
ID | 28136 |
Módosítás dátuma | 2019. március 25. |