Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária mellékalak |
Hely | település szélén |
Egyéb hely | a jelenlegi SNP utcában, az OMV kút közelében |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József; Lacza Mária |
Leírás | Az egykori Babka temető közelében áll a Mária-mellékalakos homokkő feszület. Talán a Babka temetői feszületről van szó? A Thain-könyv rajza alapján (Thain 1932, 32) egészen biztos, hogy nem azonos a Babka temetői feszülettel. Itt a korpusz és az INRI-tábla is öntöttvasból. 2007-ben, Lacza Mária felvétele alapján az objektum állaga nem változott, a környezet viszont igen. 2022: felújítva. Előtte mécsesek, két alma (!) |
Irodalom | Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 2007; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 25619 |
Módosítás dátuma | 2022. október 17. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Réte [Reca] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | L. Juhádz Ilona |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 24617 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 22. |
Fő téma | feszület / kálvária |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1937 |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Vadkerti Tibor |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÁLLÍTATTÁK / STEGMAR LAJOS / ÉS NEJE / MIKUS ÁGNES / |
Leírás | „1937-ben Stégmár Lajos és neje drótkerítést húzott a templom köré és felépíttette a kálvária állomásait (stációit), ennek fenntartására alapítványt hozott létre. A kertben található három kőkereszt egyikén ma is olvasható az alábbi szöveg: »Isten dicsőségére állíttatta Stégmár Lajos és neje, Mikus Ágnes «.” (Gábris 1995, 160) A Szent Mihály Templomkertben találhatjuk a stációk sorozatát. A templomkert körül a kerítés mentén vannak felállítva a téglából készült képoszlopok, amelyeket nemrég újítottak fel. A képoszlopok bádogtetővel vannak ellátva, fehérre vannak lemeszelve, fülkéjüket vasrács védi. A kálváriába a Nagyboldogasszony-templom előző keresztútjának képeiről készítették [helyesen: Szt. Miklós templom eredeti keresztútja alapján. L.J. megj.], vízhatlan anyagra másolva 2010-ben. A kálváriát Stégmár Lajos és felesége építette, karbantartására összeget helyezett letétbe 1937-ben. A kálvária részér képezik a kálvária feszületek, amelyek fehér színre vannak lemeszelve. A központi feszületen olvasható feliratot lásd fent. (Vadkerti Tibor szakdolgozata, SJE, 2012) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Miklós napján a romtemplomban istentisztelet. |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 160. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2010; 2012; 2013 |
Rövid URL | |
ID | 24253 |
Módosítás dátuma | 2021. március 26. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | ERECTA ZELO IMPENSIS OPPIDA ANNO 1707 [ford. A VÁROS BUZGÓ HÍVŐ POLGÁRAI 1797] |
Leírás | A római katolikus templom bejáratától jobbra, beton alapon áll a süttői mészkő feszület, öntöttvas korpusszal, kovácsoltvas kerítéssel körülvéve. Valamikor nagyobb korpusz lehetett rajta, amit a kereszt szárain látható, a korpusz felerősítésére szolgáló lyukak bizonyítanak. A talapzaton, a címerpajzsszerű kiképzésen helyet kapó szöveg fölött valamikor lehetett egy másodlagosan elhelyezett tábla, amit egy szabályos téglalapot alkotó nyolc lyuk bizonyít. (L.J. 1998) A templom bejáratától balra helyezkedik el. A hatszög alakú terület, amelyen ez a kereszt áll, feketére festett kovácsoltvas kerítéssel van körülvéve. A kereszt, csakúgy, mint a lábazat és a talapzat, süttői márványból készült. A talapzat négyszög alakú, hat részből áll, ezek négy vaspánttal vannak összekapcsolva. A lábazat lépcsőzetesen szűkülő hasáb, amely felül zárópárkányban végződik. Középső részén egy címer alakúra formált, 51 cm széles és 69 cm magas dombormű látható. Ezen a felületen vésett, latin nyelvű feliratot találunk. A márványon az idők során számos repedés keletkezett, így a felirat nagyon rosszul olvasható. (T.N.A. 2009) |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 235–236. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2009 |
Megjegyzés | A feszület adatai: A terület méretei: 360 cm x 350 cm A talapzat méretei: 148 cm x 128 cm x 9 cm A lábazat magassága: 130 cm A lábazat alsó részének méretei: 84 cm x 68 cm (megegyezik a zárópárkány legszélesebb részének méreteivel) A kereszt magassága: 190 cm A kereszt szélessége: kb. 90 cm A keresztszár méretei: 23 cm x 15,5 cm A korpusz magassága: 90 cm A kereszt, ugyanúgy mint a templom főbejárata, nyugati tájolású. A keresztszár téglalap alakú. A függőleges keresztszár felső részén téglalap alakú táblán domború betűkkel INRI felirat olvasható. A felirat alatt ezüstszínűre festett öntvény korpusz látható. A keresztszár tövében műanyag virágból készített koszorú és műanyag virágcsokor van elhelyezve. A kereszt körüli terület gondozott, előtte vázában gyakran van virág. A feltámadási körmenet kezdete előtt a hívek a kereszt talapzatán égő mécsest helyeznek el. A körmenet a templomból jövet először ez előtt a kereszt előtt halad el. 1910. június 29-én kelt alapítványi oklevélből kiderül, hogy a „Sz. Missó kereszt” amelyet 1797-ben emeltek, „eddig a Gúta községi elöljáróság kezelése alatt állott”, majd 1910-től a gútai plébánia gondozása alá került. Az alapítvány számára 50 koronát tőkésítettek a hívek adományaiból (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910). (T.N.A.2009) |
Rövid URL | |
ID | 23640 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | vereskereszt, vöröskereszt |
Anyag | fa / bádog / öntöttvas |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1989 előtt |
Szimbólum | INRI |
Település | Palást [Plášťovce] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTETTÉK A PALÁSTI HIVŐK 1968 4. 10. |
Leírás | A falu határában, észak (Rakonca) felé, az út mellett áll a vörösre festett fa feszület. Öntöttvas korpusz és INRI-tábla, bádog esőfogó. Vaskeretes drótkerítés. Művirágkoszorú. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi hagyomány alapján itt gyilkolták meg a törökök a palásti falubírót, ezért „veres (= véres) kereszt”. Az 1968-as évszám nyilván a felújítás dátuma. |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 96-97. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2003 |
Rövid URL | |
ID | 22674 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 11. |