Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | rossz |
Datálás | 18. század |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A második temetői kápolna mellett találhatóak egy régebbi temetői (homok)kőfeszület maradványai (lényegében a korpusz). Kultusz ma (1995) is kapcsolódik hozzá, hiszen még a földön is bemeszelik a korpuszt és virágokat is raknak köré… |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 29448 |
Módosítás dátuma | 2021. március 29. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Köbölkút [Gbelce] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 1995; 1998 |
Rövid URL | |
ID | 29418 |
Módosítás dátuma | 2021. május 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | farkaskërëszt, farkas kërësztfa |
Egyéb hely | Párkány-Érsekújvár autóút |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1775 |
Szimbólum | INRI |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1775 |
Leírás | A Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a farkaskërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja. Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja. |
Irodalom | Liszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993 Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50 Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60 Majer István: Kürthön hogyan… In István bácsi naptára, 1861 Szulik József: A farkas-kereszt |
Az adatfelvétel ideje | 1981-1992; 2022 |
Rövid URL | |
ID | 29132 |
Módosítás dátuma | 2022. július 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | temetői feszület |
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Öreg temetői kërëszt, nagykërëszt |
Anyag | öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | olvashatatlan |
Leírás | Az Öreg temetői kereszt talapzatának stílusa alapján a 18. század folyamán készülhetett, s eredetileg tán egy papnak volt a sírköve. Erre utal a rajta még ma is szépen kivehető dombormű, amelyen egy térdepelve imádkozó papi személyt láthatunk. Öntöttvas korpusz. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Rendszeresen meszelve. |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 32. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 52-53. p. Liszka József: Állítataott keresztínyi.... Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 39-40. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1993; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 29025 |
Módosítás dátuma | 2017. november 21. |
Fő téma | kereszt / feszület |
---|---|
Melléktéma | útmenti kereszt |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1798 |
Szimbólum | INRI |
Település | Kürt [Strekov] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Anno 1798 |
Leírás | A templom mögött áll, ízléstelenül befestve. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Majer István szerint Orlik István emeltette 1798-ban (Majer 1861, 81). |
Irodalom | Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 28. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: LIlium Aurum 1995, 49-50. p. Majer István: Hogyan tanítják… 1860, 81. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1994; 1999; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 28993 |
Módosítás dátuma | 2017. november 19. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | kolera kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1782 |
Szimbólum | INRI |
Település | Libád [Ľubá] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com |
Felirat | Curavit Ioan Boda Anno 1782 |
Leírás | Temetői feszület kétlépcsős beton alapra helyezett homokkőből készült. A korpusz és az INRI-felirat is homokkőből. A lábazat (rajta a bevésett felirat) fölött homokkő Mária-relief. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A feszületet, amit a falusiak kolera keresztnek hívnak, Boda János állítatta 1782-ben. A falusiak elmondása szerint a fent nevezett személy gyermekei betegek voltak, kolerában meghaltak. Káplócki Károly a helyi templom gondnok szerint a kereszt kissé meg van dőlve, mivel alatta vannak az elhunytak sírjai. A feszület mellé virágokat nem ültettek, az pusztán csak koszorúkkal van díszítve. A falusiak mindenszentekkor és halottak napján itt mécseseket gyújtanak. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2016 |
Rövid URL | |
ID | 28903 |
Módosítás dátuma | 2018. szeptember 21. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1779 |
Szimbólum | INRI |
Település | Muzsla [Mužla] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Psenák Emese |
Felirat | A MEG=FESZET TEtEttJÉSUSNAK tiszteletere és DÜtsöségére MUSLAIHely Ség altal föl=alit tatott 1779 May 18 |
Leírás | Az Érsekújvár-Párkány főútvonalat metsző, a szőlőhegyre vezető út kereszteződésében álló kereszt. A korpusz (amely kissé rongált), mintha grafitból készült volna. (L. J. 2000) Kő feszület. A Krisztus rajta színesre festett. Az objektumon koszorú található, talapzatán felirat. A feszület tövét művirág díszíti. (P.E. 2016) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A Köbölkútról Párkány felé vezető főúton a muzslai szőlők bejáratánál található a feszület, melyet az egyik ott lakó hölgy gondoz. Ez egy forgalmasabb út volt, ami a szőlőkhöz vezetett, gondolom mivel fontosabb útvonalnak tartották ezért állítottak kőkeresztet oda, mivel nem sokkal mellette egy fakereszt is található, ott viszont az út mára már megszűnt. Az objektum mellé íriszek vannak ültetve. (P.E. 2016) |
Az adatfelvétel ideje | 2010; 2013; 2016 |
Rövid URL | |
ID | 28452 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1756 |
Szimbólum | INRI |
Település | Muzsla [Mužla] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese |
Felirat | Istenben Boldogult Kovács Istvány Ines? Költségivel állíta tot Föl Ezen Kereszt Anno 1756 Diezont? [Domini?] |
Leírás | Homokkő feszület, a korpusz a kereszt anyagából. Talapzatán felirat. A feszület szélei három félkörívben formáltak. Az objektumon két helyen abroncsozás látható. |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Megjegyzés | Ez az egyik feszület, ahová a falusiak ki szoktak menni keresztjáró napokon. Ezen kívül még kettőhöz jártak. A feszület állíttatásáról sajnos többet nem lehet tudni, csak hogy 1756-ban állítatták Kovács Istvány emlékére. A feszületet koszorúk díszítik. Az objektumot a falusiak ápolják. Mindenszentekkor és halottak napján itt mécsest gyújtanak. |
Rövid URL | |
ID | 28374 |
Módosítás dátuma | 2019. január 23. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1773 |
Település | Nagyfödémes [Veľké Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | MIKLOS KOLAR MOLNAR MESTER 1773 |
Leírás | A templom falánál áll a homokkő feszület (korpusz, INRI-tábla szintén kőből). Széles beton talapzat, a valamivel keskenyebb, hasábos lábazaton, a homokkőbe vésve a felirat. A lábazat tetején Szűz Mária egészalakos szobra. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 28291 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1802 |
Szimbólum | INRI |
Település | Negyed [Neded] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX VOTO / FRAN: KOMÁROMI / 1802 / Javítatott / 1924 |
Leírás | Süttői mészkőből készült feszület, fém korpusszal és INRI-táblával. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Valamikor előtte tartották mindenszentekkor a létániát. Halottak napján távol fekvő halott hozzátartozókért égetnek előtte gyertyát. (1998), Viszonylag sok virág, koszorú. (2012) |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27904 |
Módosítás dátuma | 2021. március 24. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Ágónyír [Nýrovce] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | RENOVATA / 1844 |
Leírás | Barokk homokkő feszület, a 19. században renoválva (a szár egy része pótolva). A korpusz és az INRI-tábla is kőből. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Körülötte meglehetősen ápolatlan virágágyás, a törzsre egy művirág-koszorú erősítve. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27794 |
Módosítás dátuma | 2021. március 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Sasvári piéta |
Hely | templom mellett |
Egyéb hely | plébániatemplom előtt |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1778 |
Település | Érsekújvár [Nové Zámky] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1778 |
Leírás | A plébániatemplom előtt, beton alapon áll, a süttői mészkőből készült feszület. Talapzatán sasvári piéta-domborművel. |
Irodalom | Liszka József: “Szent képek tisztelete” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 32. p. Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995 |
Rövid URL | |
ID | 27507 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 27. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Datálás | 18. század |
Település | Szőgyén [Svodín] |
Megye | Esztergom |
Felirat | 1777 |
Leírás | A magyarszőgyéni temetőben |
Irodalom | Gábris József: Szőgyén. Szőgyén 1995, 167. p. |
Rövid URL | |
ID | 27431 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1777 |
Település | Taksonyfalva [Matúškovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | AMDC / IOANNES / ZETL / OPILIO TAKSO / NIENSIS CURA / VIT / 1777 |
Irodalom | Troch Pál: Adatok Taksony község történetéhez. Galánta 1908, 32. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 27415 |
Módosítás dátuma | 2021. április 10. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1756 |
Település | Tallós [Tomášikovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | olvashatatlan |
Leírás | A temető legmagasabb pontján áll. Gágyor József szíves szóbeli tájékoztatása szerint egy 1836-os egyházlátogatási jegyzőkönyv a temetőt még a templom mellett jelöli. Egy következő egyházlátogatási jegyzőkönyv [1850-es évek vége?] viszont már a mai helyén. Kérdés, hogy a szóban forgó feszület a régi temetőből került-e át ide vagy honnan? Különben nagyon szép, barokk munka. Készítési helye valószínűleg megegyezik a faluban található Nep. Szt. János-szobor műhelyével, mesterével. |
Irodalom | Gágyor József: Tallós. Látnivalók. Komárom 1995 (Honismereti Kiskönyvtár 28), 13, 15 |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 27405 |
Módosítás dátuma | 2021. március 7. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | temető |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Tardoskedd [Tvrdošovce] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A régi temetőből áthelyezett, restaurált és az új temetőben újra felállított, felszentelt, homokkő feszület. |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2023 |
Rövid URL | |
ID | 27402 |
Módosítás dátuma | 2023. július 5. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | útment kereszt |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1793 |
Település | Vága [Váhovce] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A feszület lábán: MENTSD MEG LELKEDET MISSIO 1903 1/27 A talapzaton: DEO SERVATORT S: BOPUL. VAGHAENS 1793 |
Leírás | A templom bejáratától balra, szép homokkőből készült munka (műhelye megegyezik a mellette álló Nep. Szt. János szoboréval (ill. talán a csallóközkürti “vörös képével” is). |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 27375 |
Módosítás dátuma | 2021. július 23. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | út menti feszület |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1771 |
Település | Vágfarkasd [Vlčany] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ERIT QVASI SIGNUM ET QVASI MONUMENTUM ANTEOCULOS TUOS EXOD 13 cgV NON É IN VENITUS OVI DAR ET GLORIA DEO NISI HIC Luc. 17…. ANNO MDCCLXXI |
Leírás | A templomkertben áll, a templom bejáratától jobbra, állapota rossz és környékét sem igen gondozzák. |
Az adatfelvétel ideje | 1998 |
Rövid URL | |
ID | 27372 |
Módosítás dátuma | 2018. szeptember 3. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | Arma Christi (szegek, kalapács, fogó, lándzsa, létra, töviskoszorú, kockák, szivacs) / INRI |
Település | Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Beke Éva; Liszka József (fotó) |
Leírás | A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom bejáratától balra áll a feszület. Felső része fehérre meszelve, az alsó, a tkp.-ni talapzat sárga. A feszület tövénél az Istenanya szobra, fölötte a szárba vésve Arma Christi-szimbólumok. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27364 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 3. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1754 |
Szimbólum | INRI |
Település | Vásárút [Trhová Hradská] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | A kereszt szárának alján: NN HOR IAN 1812. A talapzaton: C P 1754 |
Leírás | Az r. kat. templom falához „ragasztott” homokkő feszület, ezüstre festett korpusszal és INRI-táblával. Lehet, hogy másodlagosan került ide, mivel önálló objektumnak tűnik. A talapzat legalsó része betonból, lépcsőként is funkcionál. Fölötte, a templom falához erősített, baldachinszerű, csúcsban végződő (rajta kereszt) bádog tető. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 27069 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | temetői feszület |
Hely | temető |
Helyi megnevezés | nagyköröszt |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1792 |
Szimbólum | INRI |
Település | Sárosfa [Blatná na Ostrove] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1792 |
Leírás | A temető központi helyén áll a homokkő feszület, homokkő korpusszal és INRI-táblával, jó állapotban. Előtte művirágok, fenyőfagallyak. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 1999 |
Rövid URL | |
ID | 26550 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Pusztafödémes [Pusté Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | L. Juhász Ilona |
Felirat | A. BAR 1771 |
Leírás | A templomkertben felállított első világháborús emlékmű, beleépítve egy 18. századi út menti homokkő feszület. Kovácsoltvas kerítés. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26441 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Pozsonyboldogfa [Boldog] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | SZENT MISSIÓK EMLÉKÉRE 903 1950 |
Leírás | A templom előtt homokkő feszület, a korpusz is a kereszt anyagából. Szép, 18. századi munka. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26235 |
Módosítás dátuma | 2019. március 1. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | fa / egyéb anyag |
Egyéb anyag | műanyag |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Település | Bagota [Bohatá] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1735 FELÚJITVA 1992 |
Leírás | Az új temető központi helyén áll a feszület. Barnára festett fa, rajta applikált fém kereszt, műanyag korpusszal. Művirág koszorúk. |
Irodalom | Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 7 (2005), 171–172. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2001 |
Rövid URL | |
ID | 25918 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 16. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század / 1945 előtt |
Szimbólum | INRI |
Település | Albár [Dolný Bar] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | 1998: A templom közelében, széles beton alapra helyezett, hasáb formájú, vízszintesen tagolt homokkő talapzaton áll, útkereszteződésben, talán másodlagosan idehelyezve a homokkő feszület. A talapzat 18. századinak tűnik (feliratmező van, de feliratnak nyoma sem látszik), a felső rész újabb pótlás, fém korpusszal és INRI-táblával. Modern vaskerítés. 2016: Derékszögben elfordítva, így egy vonalra került a templom tengelyével és a Dunaszerdahely felől érkezők felé néz. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2016 |
Rövid URL | |
ID | 25739 |
Módosítás dátuma | 2021. május 8. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | ERECTA ZELO IMPENSIS OPPIDA ANNO 1707 [ford. A VÁROS BUZGÓ HÍVŐ POLGÁRAI 1797] |
Leírás | A római katolikus templom bejáratától jobbra, beton alapon áll a süttői mészkő feszület, öntöttvas korpusszal, kovácsoltvas kerítéssel körülvéve. Valamikor nagyobb korpusz lehetett rajta, amit a kereszt szárain látható, a korpusz felerősítésére szolgáló lyukak bizonyítanak. A talapzaton, a címerpajzsszerű kiképzésen helyet kapó szöveg fölött valamikor lehetett egy másodlagosan elhelyezett tábla, amit egy szabályos téglalapot alkotó nyolc lyuk bizonyít. (L.J. 1998) A templom bejáratától balra helyezkedik el. A hatszög alakú terület, amelyen ez a kereszt áll, feketére festett kovácsoltvas kerítéssel van körülvéve. A kereszt, csakúgy, mint a lábazat és a talapzat, süttői márványból készült. A talapzat négyszög alakú, hat részből áll, ezek négy vaspánttal vannak összekapcsolva. A lábazat lépcsőzetesen szűkülő hasáb, amely felül zárópárkányban végződik. Középső részén egy címer alakúra formált, 51 cm széles és 69 cm magas dombormű látható. Ezen a felületen vésett, latin nyelvű feliratot találunk. A márványon az idők során számos repedés keletkezett, így a felirat nagyon rosszul olvasható. (T.N.A. 2009) |
Irodalom | Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 235–236. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2009 |
Megjegyzés | A feszület adatai: A terület méretei: 360 cm x 350 cm A talapzat méretei: 148 cm x 128 cm x 9 cm A lábazat magassága: 130 cm A lábazat alsó részének méretei: 84 cm x 68 cm (megegyezik a zárópárkány legszélesebb részének méreteivel) A kereszt magassága: 190 cm A kereszt szélessége: kb. 90 cm A keresztszár méretei: 23 cm x 15,5 cm A korpusz magassága: 90 cm A kereszt, ugyanúgy mint a templom főbejárata, nyugati tájolású. A keresztszár téglalap alakú. A függőleges keresztszár felső részén téglalap alakú táblán domború betűkkel INRI felirat olvasható. A felirat alatt ezüstszínűre festett öntvény korpusz látható. A keresztszár tövében műanyag virágból készített koszorú és műanyag virágcsokor van elhelyezve. A kereszt körüli terület gondozott, előtte vázában gyakran van virág. A feltámadási körmenet kezdete előtt a hívek a kereszt talapzatán égő mécsest helyeznek el. A körmenet a templomból jövet először ez előtt a kereszt előtt halad el. 1910. június 29-én kelt alapítványi oklevélből kiderül, hogy a „Sz. Missó kereszt” amelyet 1797-ben emeltek, „eddig a Gúta községi elöljáróság kezelése alatt állott”, majd 1910-től a gútai plébánia gondozása alá került. Az alapítvány számára 50 koronát tőkésítettek a hívek adományaiból (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910). (T.N.A.2009) |
Rövid URL | |
ID | 23640 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1753 |
Szimbólum | INRI / töviskoszorú |
Település | Ipolyszalka [Salka] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX VOTO PAVL CHMELIK A 1753 |
Leírás | A római katolikus templom kertjében, a kálváriastációktól koszorúzva álló kálváriakeresztet kovácsoltvas oromdíszekkel kialakított szögesdrót kerítés védi. A posztamens latin nyelvű felirata alapján Chmelik Pál emeltette a keresztet fogadalomból 1753-ban. Az alul kihasasodó, baluszteridomú pillértörzs fejezetén kövekből, kisebb sziklákból mintázott halom, ebből emelkedik ki a posztamenshez viszonyítva is nagyméretű feszület. A megfeszített Üdvözítő figurája polikróm (de már elhalványult) festésű, fején töviskorona, feje felett INRI felirat. A kereszt szárára lámpást applikáltak. [Utólagos leírás 2023. szeptemberi állapot alapján] |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 23545 |
Módosítás dátuma | 2023. szeptember 20. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Kéménd [Kamenín] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Az adatfelvétel ideje | 2006 |
Rövid URL | |
ID | 23472 |
Módosítás dátuma | 2022. április 29. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Pontos datálás | 1794 |
Település | Pódatejed [Povoda] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | SZERDAHELI LENGYEL ERZSEBET GONTZOL GYORGY ORVEGYE AZ ISTEN NAGYOBB DUTSOSEGERE TSINALTATTA MDCCXCIV |
Leírás | A falu szélén áll a beton alapon nyugvó, homokkő kereszt, a talapzaton, a kereszt tövében elhelyezett, ugyancsak homokkőből faragott piétával. Az objektumot kovácsoltvas kerítés övezi. Négy sarkában egy-egy fenyőfa. |
Az adatfelvétel ideje | 2008 |
Rövid URL | |
ID | 22594 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 2. |