Kápolna – Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves]
Fő téma | kápolna |
---|---|
Hely | határ |
Helyi megnevezés | Zsarnai kápolna Korelás kápolna Szenvedő Krisztus kápolna |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 18. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Tornaújfalu [Turnianska Nová Ves] |
Megye | Torna |
Gyűjtő | Dr. Bodnár Mónika 3630 Putnok Rákóczi Ferenc u. 66. Tel.: 00-36-30-521-1995 bodnarm3@gmail.com |
Felirat | ISTEN |
Leírás | A falutól K-i irányban, a Tornaújfaluból Zsarnó felé vezető egykori dűlőút szélén, a Zsarnói dombon áll. Ma már nem az előtte levő völgyben, hanem a dombon, a kápolna mögött megy a dűlőút. 300 x 310 cm alapú, a bejárattal szembeni végén kb. 50 cm mélységű szentély formában végződő szilárd (kő?) építmény. Kívülről kőporozott, belülről meszelt. Feketére festett egyszárnyú vasajtó van rajta, aminek felső negyede rácsos. Eredetileg kétszárnyú faajtó volt rajta, az ajtókeret ma is fa. A bejárat felett, az ajtófélfába vésve a fenti római évszám olvasható (nem vehető ki tisztán, hogy a végén két vagy három I van-e ott), fölötte, a falban fehér márványtábla, a fenti felirattal. A bejárat fölött kisméretű fa harangtorony található, tetején fém kereszttel. A tornyocskát Bencsik Sándor kanonok, esperes, újfalusi plébános építtette rá és szentelte fel 1930-ban. Szürkére festett pléhtető van rajta. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.) A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat. 1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés. Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor. Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat. (folyt.) A kápolnát a hagyomány szerint az első nagy kolerajárványt követően építették, az egyik verzió szerint a tornaújfalusi és a zsarnói hívek közösen, a másik verzió szerint Juhász Ferenc. Az építés időpontja a bejárat fölött 1930-ban elhelyezett márványtábla szerint 1791-re tehető. (Mázik Mihály szerint 1791-ben, Buganová szerint 1831-ben, a Honismereti Kiskönyvtár szerint 1843-ban épült.) A szemöldökfán olvasható évszám (1842 vagy 1843) az építésre vagy a kápolna egyik felújításra utalhat. 1930-ban felújították, Juhász Ferenc leszármazottja, a Somodiban (Drienovec) élt Juhász József 4000 koronás adományából. Ekkor fedték be bádoggal a tetejét, és ugyancsak ekkor került a tetejére a tornyocska is. Bencsik Sándor idejében (aki 1925-től adminisztrátorként, 1926-1953 között plébánosként, az utolsó öt évben Schmidt Béla káplán segítségével szolgálta az újfalusi híveket) miséket is tartottak a kápolnánál, főleg búzaszentelőre, ha a határnak azon a felén volt a vetés. Oltárképe a tövissel megkoronázott Üdvözítőt ábrázolta. Ez az oltárkép Mázik szerint a háború alatt „eltűnt”. Bencsik Sándor idejében került a kápolnába a derenki (Magyarország) templomból származó Simon és Júdát ábrázoló, valamint a Szent Borbálát ábrázoló szentkép. Ma már ezek a képek nincsenek meg, tönkrementek, eltüzelték. Helyette a restei (Rešica) illetőségű Palencsár Gyulával festtettek új szentképet, valószínűleg a legutóbbi felújításkor. Gondozói: Kovács Joákim bácsiék voltak régen (orgonás Joákimnak is nevezik, mert ő építtette a templomba az orgonát); utána Stráma Bori néni gondozta, aki Joákim bácsi feleségének volt az unokahúga; amikor ő már öreg volt, Horváth János bácsi, mert ő irtotta körülötte a bozótot, aztán az ő fia, Horváth Sanyi. De most már ő is öreg, ő sem bírja. Az utóbbi években Szilágyi József kertészeti vállalkozó tisztítja, irtja a bozótot, mert neki vannak gépei, az önkormányzat biztosít kézi munkásokat. (folyt.) |
Az adatfelvétel ideje | 2010 augusztus |
Rövid URL | |
ID | 26863 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Hibát talált?
Üzenőfal