| Fő téma | feszület |
|---|---|
| Hely | település szélén |
| Helyi megnevezés | Kereszt, Szurdoki kereszt, Motorest-i kereszt |
| Anyag | beton / öntöttvas |
| Állapot | felújított |
| Datálás | 1945 előtt |
| Megye | Gömör-Kishont |
| Gyűjtő | Gecse Annabella |
| Leírás | Feketére festett U alakú vasból készült kereszt betontalpon. Fém oszlopokból és láncból kombinált kerítés övezi. Művirág koszorúk. A korpusz csontszínre festett. |
| Irodalom | Borziné Bódi Irén 1996: Szülőföldem Gömörfüge. Deportálásom története. Rimaszombat. Magánkiadás. 23. oldal. |
| Az adatfelvétel ideje | 2010 |
| Megjegyzés | Különlegessége, hogy nem egész, csak azt a felét öntötték ki, amelyik látszik, így –mivel hátoldala lapos – sokkal inkább hozzáfekszik a kereszthez. Ez a kereszt az emlékezet szerint már második ezen a helyen. A korábbi fakereszt volt, tetején ívesen hajlított, cakkos szélű bádoglemezzel. Először azon, kb. az 1960-as évek végén csak a korpuszt cserélték ki, Baracáról hoztak egyet a régi helyére, a templom kellékei közül. Ezt a keresztet nem sokkal 1989 előtt állították, a „húzókaljiak”. Ez a hely egy Füge és Runya közötti határrész, a dombok állandó árnyékában, 1946-47 óta néhány szlovák család él ott- (mindössze 6-8 ház.) A keresztet ők készíttették, a teljesen készen hozták a helyére, tehát a betont is előre formába öntötték. A cserére Karol Pindiak (akkor baracai) plébános idejében került sor, aki – 1989 előtt egy kicsivel – azt is elérte, hogy a rimaszombati Járási Kulturális Osztály engedélyezte a keresztállítást. Az 5. sz. kereszttel ugyanígy történt. Az 1990-es éveken a kereszt közvetlen közelében, mivel forgalmas út visz arra, nyílt egy Eva Motorest nevű vendéglő, azóta erről is megnevezik a keresztet. A keresztet láthatóan gondozzák. A hozzá fűződő hiedelemmonda:A szurdokvölgyi fejetlen szürke lóA Szurdok – völgy a falutól délre fekszik, a hegy túloldalán. Amikor ott dolgoztunk, alkonyatkor máris indúltunk hazafele, nem úgy mint másutt, ahol ha be kellett fejezni a munkát, maradtunk még sötétben is. Kísértet járt a szurdok völgyben, igaz, hogy csak minden hetedik esztendőben. A nép meg félt. Félelmetes pata-dobogással, a nyergében sivalkodó gazdájával egy fejetlen szürke ló vágtatott végig a völgyön, aki meglátta, hetekig még a házból sem mert kimenni. Utoljára Varga Jánosné hallotta a rémítő jajgatást, mikor 1929-ben egy éjjel Danko Margittal ment a tornaljai vasútállomásra. Mióta keresztet állítottak a völgy bejáratához, a fejetlen szürke ló nem kísértett többé. Elmondta az 1907-es születésű Gyöngyösi Jánosné Paluzsánszky Margit. |
| Rövid URL | |
| ID | 30828 |
| Módosítás dátuma | 2022. október 15. |
