Szakrális Kisemlék - szakrális kisemlékek
1 2 3 4
109 találat

Út menti feszület – Csúz [Dubník]
Út menti feszület – Csúz [Dubník]
Település: Csúz [Dubník]

Típus: feszület / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Helytemplom mellett
Anyag
Állapot
Datálás18. század
Egyéb datálás1788
SimbólumINRI
TelepülésCsúz [Dubník]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
FeliratERECTA ANNO 1788 ???? MAY
LeírásA r. kat. templommal szemben helyezkedik el, a beton alapon nyugvó, magas, durva homokkőből készült feszület. A lábazat és a korpusz fehérre meszelve.
Az adatfelvétel ideje2005
Rövid URL
ID31183
Módosítás dátuma2019. április 11.

Szobor – Szentháromság – Cabajcsápor [Cabaj-Čápor]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helyútkereszteződés
Anyag
Állapotfelújított
Datálás18. század
TelepülésCabajcsápor [Cabaj – Čápor]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
LeírásA római katolikus templom bejárarat fölötti szoborfükében elhelyezett szobor másolata beton alapon álló, vízszintesen tagolt, hasábos talapzaton nyugvó, pillérszerű lábazaton látható, a Cabaj településrészen, a kastélyhoz vezető utcánál. A felhőtrónuson ülő Atyaisten pápai ornátusban, tiarával a fején, térdei közt tartja a keresztre feszített Fiúsistent, akinek lábainál a Szentlélekisten, kiterjesztett szárnyú galamb képében látható. A felhők közt kétoldalt egy-egy szárnyas angyalfej. A lábazat alsó részének homlokzati mezejében három virágrelief, akár kiegészítő Szentháromság ikonográfiai programként is értelmezhető. Felirat nincs, az objektumot újabb, vascsövekből összeállított kerítés övezi.
IrodalomLiszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 36, 51, 94. p.
Az adatfelvétel ideje2015
Rövid URL
ID31149
Módosítás dátuma2019. március 6.

Szobor – Szentháromság – Cabajcsápor [Cabaj-Čápor]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helyegyéb hely
Egyéb helyA templom szoborfülkéjében
Anyag
Állapot
Datálás18. század
Egyéb datálás1761
TelepülésSzobor – Szentháromság – Cabajcsápor [Cabaj-Čápor]
MegyeNyitra
GyűjtőLiszka József
LeírásAz 1761-ből származó (SPS–I, 247) kegyelem trónusa típusú, homokkőből készült Szentháromság-szobor eredetije a cabaji Szentháromság-templom bejárata fölötti szoborfülkében kapott elhelyezést.
Az adatfelvétel ideje2015
Rövid URL
ID31144
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Szobor – Pieta – Bős [Gabčíkovo]
Szobor – Pieta – Bős [Gabčíkovo]
Település: Bős [Gabčíkovo]

Típus: szobor / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helytemplom mellett
Anyag
Állapotfelújított
Datálás18. század
SimbólumKirályi korona
TelepülésBős [Gabčíkovo]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József, Lőrincz Gábor, DIA: 2854-2857
Felirat[A lábazat három oldalán, nehezen kibetűzhető, latin nyelvű feliratok.]
LeírásA r. kat. templom kertjében áll (korábban /mikor?/ a régi bősi kultúrházzal szemben, az utca másik oldalán volt a helye) egy széles beton talapzaton nyugvó, viszonylag alacsony, homokkő lábazatra helyezett piéta homokkő szobra. A lábazat homlokzati oldalán az Amade család címere. A lábazat másik három oldalán, nehezen kibetűzhető, latin nyelvű feliratok.2007-ben egy kis márvány hálatábla a lábazathoz támasztva. Felirat: Hálából Szűz Máriának,hogy megsegítettél. Kérleksegíts továbbra is.Kr.L. család
IrodalomVégh Ferenc–Szénássy Árpád: Bős. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Kománo) Nyomds és Kiadó Kft. 1995 /Honismereti Kiskönyvtár 11./, 12–13. p.
Az adatfelvétel ideje1997, 2007
Rövid URL
ID31111
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kereszt – Béla [Belá]
Kereszt – Béla [Belá]
Település: Béla [Belá]

Típus: kereszt / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Típuskereszt / szakrális kisemlékek
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésHugyosároki kereszt
Egyéb helyKöbölkút felé vezető fő ót mentén
Anyag
Állapotelpusztult
Datálás18. század
TelepülésBéla [Belá]
MegyeEsztergom
GyűjtőPsenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
LeírásKő kereszt, melynek már csak a talapzata áll. A talapzat tetején kő imitáció látható.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA valamikori kereszt helyét azért hívják hugyos ároknak, mivel az istállókból innen folyt le a szennyvíz és az esővíz is. A kereszt a Köbölkút felé vezető fő út mentén található. Egyébként ez a kereszt egy másik utat jelölt, ugyanis itt vezetett egy út Muzsláról fel Bélára.Az állíttatásról nem tudtam meg semmit. Azonban az első katonai felmérés térképén a kereszt már jelen van.
Az adatfelvétel ideje2016.8.
Rövid URL
ID31031
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Szobor – Nepomuki Szent János – Béla [Belá]
Szobor – Nepomuki Szent János  – Béla [Belá]
Település: Béla [Belá]

Típus: szobor / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helyútkereszteződés
Helyi megnevezésSzent János szobor
Egyéb helyKastély mellett
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás18. század
Egyéb datálás1758
SimbólumPálmaág / Egyéb szimbólum
TelepülésBéla [Belá]
MegyeEsztergom
GyűjtőPsenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
Felirat1758
LeírásHomokkő szobor. Talapzatán évszám. A talapzata díszített.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA szobrot sajnos nem tudni pontosan ki állítatta, viszont feltehető, hogy a kastély valamely tulajdonosa. Abban az időben mikor a szobrot állítatták, tehát 1758-ban Tersztyánszky József esztergomi alispán volt a barokk kastély tulajdonosa.A szobrot 2012-ben nemzeti emlékművé nyilvánították.Az objektumot a falusiak gondozzák, mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak. A szobor körül gesztenyefák találhatóak.
Az adatfelvétel ideje2016.8.
Rövid URL
ID31011
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Feszület – Béla [Belá]
Feszület – Béla [Belá]
Település: Béla [Belá]

Típus: feszület / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Helytemető
Helyi megnevezésTemetői kereszt
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás18. század
SimbólumINRI
TelepülésBéla [Belá]
MegyeEsztergom
GyűjtőPsenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
LeírásA helyi temetőben áll a kő feszület, amely szürke színű, a Krisztus és az INRI jel is kőből faragott, színük fehér. Javítások találhatóak a kereszten (vasabroncsok). A feszületet 4 földbe szúrt pár cm-es vas darab övezi, melyek vékony vaslánccal vannak összekötve. A feszület töve imitált kőhalom.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA feszület az egyik 90 év körüli hölgy szerint régen a falu elején állt, ahol anno egy koleratemető helyezkedett el. Még a nagyapja idejében vitték át a feszületet a mai helyére, viszont útközben megsérült, és abroncsokkal javították. A feszület körül élő virágok találhatóak, többek között petúnia. Az objektumot a falu lakosai ápolják. Mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak.
Az adatfelvétel ideje2016.8.
Rövid URL
ID31002
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Szobor – Szent Donát – Gútor [Hamuliakovo]
Szobor – Szent Donát  – Gútor [Hamuliakovo]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helyútkereszteződés
Anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot / felújított
Datálás18. század
Egyéb datálás1770
SimbólumVillám
TelepülésGútor [Hamuliakovo]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
FeliratEX VOTO DOMINORUM COMPOSSES SORUM GUTTORIEN SIUM 1770 UJITTATOTT 1885 1991
LeírásBeton alapon, magas, oszlopszerű, hasáb-talapzaton áll a szent homokkő szobra, óriási fák társaságában. A szobor feje tetejéből egy vas pálca nyúlik ki, alighanem egy korábba fém-glória tartója. Lába alatt mintha szimbolikus villám-motívumok lennének plasztikusan a kőbe vésve. A latin és magyar nyelvű felirat között kiálló, vas mécsestartó kar.
IrodalomBittera Károly: A mi falunk. In „Hamisabb a Duna a szép menyecskénél”. Barangolás a Felső-Csallóközben. Presinszky Lajos szerk. Somorja: Integrita Kiadó 1997, 34–49. p. (43) Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 140. p.
Az adatfelvétel ideje1998; 2000; 2019
Rövid URL
ID30665
Módosítás dátuma2019. március 18.

Szobor – Nepomuki Szent János – Gyerk [Hrkovce]
Szobor – Nepomuki Szent János  – Gyerk [Hrkovce]
Település: Gyerk [Hrkovce]

Típus: szobor / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helytemető
Anyag
Állapot
Datálás18. század
SimbólumKereszt szimbólum
TelepülésGyerk [Hrkovce]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József; L. Juhász Ilona (foto)
LeírásPolichróm homokkő szobor (jobb keze letörve), magas, klasszicista talapzaton a temető szélén (az Ipolyság felé vezető főútra néz). Vascsövekből összehegesztett, barnára festett, újabb vaskerítés.Nem lehet kizárni a másodlagos elhelyezés kérdését.
Az adatfelvétel ideje2000
HozzászólásMűvirág-koszorúk, élő krizantémcsokrok vázában élő kultuszra vallanak (halottak napja környékén történt a felvétel!).
Rövid URL
ID30661
Módosítás dátuma2019. január 25.

Szobor – Mariahilf – Hódi [Galanta-Hody]
Szobor – Mariahilf – Hódi [Galanta-Hody]
Település: Hódi [Hody]

Típus: szobor / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Egyéb típusSzent Rozália
Helyútkereszteződés
Anyag
Állapotfelújított
Datálás18. század
TelepülésHódi [Hody]
MegyePozsony
GyűjtőLiszka József
Leírás„Súsošie z konca 18. stor., barok. riešené, kamenné. Na volútovom podstavci situovaný trojboký ihlan s plastikami sv. Rócha, Šebastiána a sv. Jána Nep. Vo vrchole súsošia P. Mária, na prednej strane reliéf sv. Rozálie.” (SPS–I, 367) 2014: a három mellékalak szobra hiányzik.
Az adatfelvétel ideje2014
Rövid URL
ID30587
Módosítás dátuma2019. január 25.

Szobor – Nepomuki Szent János – Ipolynyék [Vinica]
Szobor – Nepomuki Szent János  – Ipolynyék [Vinica]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helytelepülés szélén
Anyag
Állapot
Datálás18. század
SimbólumKereszt szimbólum / Könyv
TelepülésIpolynyék [Vinica]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
LeírásBarokk homokkő szobor, a szent lábánál kétoldalt egy-egy puttóval. Az egyik könyvet tart a kezében, s jobb keze mutatóujját a szája elé teszi, a másik jobb keze a szívén, baljában a szent birétumát tartja. A szoborcsoport fölött másodlagosa elhelyezett, égy lábon álló bádog tetőszerkezet.
Az adatfelvétel ideje2005.4.
Rövid URL
ID30172
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Feszület – Ipolyság [Šahy]
Feszület – Ipolyság [Šahy]
Település: Ipolyság [Šahy]

Típus: feszület / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Helytemető
Helyi megnevezésKereszt
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás18. század
Egyéb datálás1777
SimbólumINRI
TelepülésIpolyság [Šahy]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
FeliratANNO 1777
LeírásAz 1903-1906 között átköltöztetett régi temető 1777-ben állított központi keresztjét az akkori (Péter és Pál apostolok tiszteletére felszentelt) új temető (mai köztemető) bejáratával szemben helyezték el. A másodlagos elhelyezésű, 3,50 m magas, egyenes végződésű homokkő keresztre öntöttvas korpuszt erősítettek. A halott Krisztust ábrázoló megfogalmazásnál Jézus fejét a jobb vállára hajtja, kezét összezárt ujjakkal, a csuklónál átütve, a lábakat egymás mellé helyezve szegezték fel. A test színezetlen, az ágyékkötőt fehérre festették. A feliratot a talapzat alsó részén helyezték el.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA feszület köré kőből és betonból háromszög alakú kiemelt virágágyást készítettek, melybe örökzöld bokrokat ültettek: puszpángot (Buxus sempervirens), magyalt (ilex), gyalogfenyőt (juniperus). A virágozást a templomtakarítók és a temetőbe gyakrabban járók végzik. A talapzat elé Kucsera András forgatható vaslapot szereltetett, melyen Mindenszentek ünnepén, illetve Halottak napja előestéjén (nov. 1) szinte minden temetőbe látogató gyújt mécsest, vagy gyertyát. 2011. júniusában a lapot karbantartás céljából leszerelték.
Az adatfelvétel ideje2011.6.15.
Rövid URL
ID30002
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Szobor – Szent Flórián – Ipolyság [Šahy]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helytelepülés szélén / egyéb hely
Helyi megnevezésFlórián
Egyéb helyEgykori Gazda-utca
Állapotfelújított
Datálás18. század
Egyéb datálás1799
SimbólumEgyéb szimbólum
TelepülésIpolyság [Šahy]
MegyeHont
GyűjtőBendíkné Szabó Márta. Fotó: Bendík Béla
FeliratS. FLORI AN ORA PRO NOBIS ANO 1799
LeírásAlacsony, pálmalevelekkel díszített, volutás barokk talapzaton áll a hajdani Gazda utca helyén épült Janko Kráľ lakótelep mellett. Talapzatán az eredeti, karcolt latin felirat olvasató. A talapzatra kovácsoltvas lámpástartót erősítettek. Az eredetileg színezett kőplasztikát a 19. sz. végén, a Gazda-utca kiépítésekor helyezték át jelenlegi helyére a Főtér sarkán álló hajdani parókia elől, a káptalani szérűskertek közeléből.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaAz 1993-ban a város restauráltatta a szobrot, a munkát Mézes Árpád és Csütörtöki András végezték. Bár az előtanulmányban jelezték a polikrómozás felújításának lehetőségét, a restauráláskor a szobrot egyszínű, szürke mázzal fedték le.Méretek a felújítási tanulmány alapján - szobor: 147 cm magasság, 70 cm szélesség, 40 cm mélység, talapzat: 130 cm magasság, 88 cm szélesség, 66 cm mélység, teljes magasság: 277 cm,A szobor rendszeres látogatására semmi nyom nem utal, elvétve egy-egy mécses, vagy néhány szál művirág kerül a talapzatra.
IrodalomIpolyvölgyi Hírlap (Ipolyság, 1895/26. szám)
Az adatfelvétel ideje2011
Rövid URL
ID29968
Módosítás dátuma2017. december 28.

Feszület – Ipolyság [Šahy]
Feszület – Ipolyság [Šahy]
Település: Ipolyság [Šahy]

Típus: feszület / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésHomoki kereszt
Egyéb helyEgy családi ház előtt
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás18. század
Egyéb datálás1720
SimbólumINRI
TelepülésIpolyság [Šahy]
MegyeHont
GyűjtőBendík Márta, J. Kráľa 37, Ipolyság, tel.: 0908-789 882b.szabo.marta@gmail.com
FeliratSUB PD
IOANNE
CSERNOTA
PROVISOR
AO
1720
1812
LeírásA feszület családi ház előtt áll, a kerttől épített fal, az utcától és a szomszéd telektől vaskeretes drótkerítés választja el. A két részes talapzat beton alapon áll, amelyen vázákat helyeztek el, bennük idény szerinti virágokkal, télen fenyőgallyakkal díszítik. A keresztre és a talapzatra művirágkoszorúkat erősítenek. A kereszt szárai háromkaréjú végződésűek, a fémkorpusz a halott Krisztust ábrázolja, jobb vállra hajtott fejjel, az ujjak bezárva, a szegek a tenyér tövébe ütve, a lábak egymás mellé helyezett pózban felszegezve.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA latin nyelvű dedikáció szerint az állíttató Csernota János. A házban, mely előtt a kereszt áll, a 20. sz. elején Gaál Ferencék laktak, akiknek az egyik fiuk pap lett. Gaáléktól Kliment János iskolaigazgató (?) vette meg a házat. Ők nem voltak vallásosak, a kereszthez sem ragaszkodtak, így a telekből „kikerítették”. A karbantartást és a virágozást a közelben lakó hívek, szomszédok végzik.
Az adatfelvétel ideje2011.3.10.
Rövid URL
ID29938
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Képoszlop, Kálvária – Ipolyszalka [Salka]

Részletek

Típusképoszlop / kálvária / szakrális kisemlékek
Helytemplom mellett
Állapot
Datálás18. század
Egyéb datálás1753
TelepülésIpolyszalka [Salka]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
Felirat[A legelső stáción olvasható felirat a következő két sorral kezdődik:]Emlékezzünk az 1914–1918-i
Háborúban elhalt hőseinkről
[majd öt név következik]
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA kálvária egyes stációi egyszersmind háborús emlékjelek is, felirataik állítanak emléket az elesetteknek, a nevek alfabetikus sorrendben követik egymást, stációnként nagyjából hármasával–négyesével. A legelső stáción olvasható felirat a következő két sorral kezdődik: Emlékezzünk az 1914–1918-iHáborúban elhalt hőseinkről[majd öt név következik]A kálváriafeszület jóval régebbi, nyilván út menti feszületről van szó, amihez utólag állították a stációkat. Felirata:EX VOTOPAVL CHMELIKA 1753Homokkő (a korpusz és az INRI tábla is), külön kerítéssel kerítve. Rengeteg virág.A gondozottság az egész komplexumra jellemző. Néhány stációnál több mécses, nyilván az ott megjelölt katona emlékére égettek ott mécseseket.
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely 2008, 69-70. p.L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon…Liszka József: A teátrális körmenettől a kimerevített teátrumig. Kálvária-együttesek a Kisalföld szlovákiai részén. AED 12, 125-140. p.
Az adatfelvétel ideje2010. 11.
HozzászólásStációk száma: 14
Rövid URL
ID29875
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Feszület – Ipolyszalka [Salka]
Feszület – Ipolyszalka [Salka]
Település: Ipolyszalka [Salka]

Típus: feszület / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Helytemető
Anyag
Állapot
Datálás18. század
Egyéb datálás1729
SimbólumINRI
TelepülésIpolyszalka [Salka]
MegyeHont
GyűjtőLiszka József
FeliratPIetas
MortInIpes
Ko subDItI
szalkensIs
IesV CrVCIfIXo
posVIt
LeírásTemetői nagykereszt egy, vélhetően mesterséges dombon, homokkőből. A korpusz és az INRI felirat is a kereszt anyagából készült. A talapzat latin nyelvű felirata chronostikon, ami datálja az objektumot (1729). A 20. század második felében készült vascső és –huzalkerítéssel övezve. Meglehetősen gondozatlan.
IrodalomCsáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 70 (az állítást, minden indoklás nélkül 1789-re datálja)
Az adatfelvétel ideje2010.11.5.
Rövid URL
ID29784
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Kereszt – Kismácséd [Malá Mača]

Részletek

Típuskereszt / szakrális kisemlékek
Egyéb típustemetői nagykereszt
Helytemető
Anyagegyéb anyag
Állapot
Datálás18. század
Egyéb datálás1722
TelepülésKismácséd [Malá Mača]
MegyePozsony
FeliratJOSEPHUS
SOMOGYI
CURAVIT
1722
Leírászépen rendben tartott temetői nagykereszt. “Galántai típus”.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaFehérre meszelve.
Az adatfelvétel ideje2000.3.1.
Rövid URL
ID29525
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Feszület (töredék) – Köbölkút [Gbelce]
Feszület (töredék) – Köbölkút [Gbelce]
Település: Köbölkút [Gbelce]

Típus: feszület / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Helytemető
Anyag
Állapotrossz
Datálás18. század
TelepülésKöbölkút [Gbelce]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
LeírásA második temetői kápolna mellett találhatóak egy régebbi temetői kőfeszület maradványai. Kultusz ma (1995) is kapcsolódik hozzá, hiszen még a földön is bemeszelik a korpuszt és virágokat is raknak köré…
Az adatfelvétel ideje1995
Rövid URL
ID29448
Módosítás dátuma2017. október 24.

Temetői feszület – Köbölkút [Gbelce]
Temetői feszület – Köbölkút [Gbelce]
Település: Köbölkút [Gbelce]

Típus: feszület / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Helytemető
Anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapotfelújításra szorul
Datálás18. század
TelepülésKöbölkút [Gbelce]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József
Az adatfelvétel ideje1995; 1998
Rövid URL
ID29418
Módosítás dátuma2017. október 23.

Szobor – Szentháromság – Komárom [Komárno]
Szobor – Szentháromság – Komárom [Komárno]
Település: Komárom [Komárno]

Típus: szobor / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: útkereszteződés

Datálás: 18. század

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helyútkereszteződés
Anyag
Állapot / felújított
Datálás18. század
TelepülésKomárom [Komárno]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József; Fotó: Liszka József, L. Juhász Ilona
Felirat
ANNO MDCCIII. SEDITIOSOS TIMEBAMUS INIMICOS IN HOC AMICUS QUAD MALA MINITANTES BONA FACERE NOS DOCUERUNT NE NOCEANT ARMA HOMINUM OPE DEI NOS ARMAVIMUS SANCTISSIMAE TRINITATI HANC STATUAM VOTO RECEPIMUS UT PROTECTIONEM AB EA RECIPEREMUS ACCEPTAVIT ELICIONEM ET INFESTIS ARMIS HUNC LOCUM NON DEDIT
SVCCVSANDVM. VERUM ANNO MDCCXI NOS ADHUC DEBITORES CREDITOR DEUS PESTILENTE MORBO AD SANA CONSILIA REVOCAVIT RURSUM NOS AFFLICTA STATUUM TRIAS PRO AVERTANDA MORTALITATAE AD IMORTALEM TRINITATEM CONFVG. INTERCESSORES NOBIS POTENTIORES ELEGIMUS AC NE QUEM EX DILATIONE CONTRA HAMUS BEATUM VOTI REOS NOS CONFIRMAVIMUS QUOD DEBITUM HODIE DEO PERSOL VIMUS QUEM SEMPER EXPERTI SUMUS PROMPTUM AD SVCCVRRENDVM.
LeírásA szobor a város főterén, légvonalban szemben a vár bejáratával található. Háromlépcsős, atipikus formájú hatszögű, süttői vörös mészkőből készült alapon áll a négyszögletes, sarokpilaszterekkel megerősített talapzat. Ennek déli oldalán (szemből nézve tehát balra) latin nyelvű felirat olvasható. A talapzat homlokzati részén, Borromei Szent Károly domborműve látható, felette egy szűkszavú szöveges információval: A. 17 D 15 jun, 15. Magyary Szulpicz tudósításából tudjuk, hogy a kész szobrot 1715 Szentháromság vasárnapján szentelték föl. Viszont a feliraton szereplő 1715. június 15. szombatra esett. Feljebb haladva, a talapzat egy-egy sarkán egy-egy szent álló szobra látható, lábuk alatt, a talapzat peremén körbefutó, kronogrammákat is magukban foglaló latin nyelvű mondatokból álló felirattal. Balról (a déli oldaltól) haladva mutatom be őket, a szövegrészek előtt feltüntetve a kapcsolódó szent nevét. Páduai Szent Antal (4. kép): QVID GERIS ANTONI VITAM FAC PRAELIA LETHO [Miért viszed, Antal, karjaidon az élet urát? Küzdj a halállal!]; Szent Sebestyén: PESTEM TELA FVGANT LAVDATOR APOLLO SEBASTVS [A pestist és a fegyvereket elűzi az Istent dicsérő apollói Sebestyén]; középen Szent Rozália, alatta a már említett Borromei Szent Károlyról: DISPOSITE CAROLVS STITIT ATQVE ROSALIA PESTEM [Károly és Rozália rendszerint megszüntették a pestist]; Szent Rókus: HIC PROPRIIS DEMET NOSTRATIA VVLNERA PLAGIS [Ez saját szenvedéseivel gyógyítja a mi sebeinket]; Xavéri Szent Ferenc: ISTE TIBI RETRAHIT DE MENTE AC CORPORE VIRVS [Ez mind lelkedből, mind testedből eltávolítja az életölő mérget]. [A fordítás Magyary Szulpicz közleményének felhasználásával készült (Magyary 1884, 33)] A talapzaton nyugszik egy, felfelé keskenyedő, négyszögletes metszetű, süttői vörös mészkőből készült lábazat. Ennek alsó harmadának, a Szent Rozália fekvő alakja mögötti felületén egy applikált, aranyozott fémkereszt látható. A lábazat felső csúcsán helyezkedik el a homokkőből faragott szobor, amely felhőtrónuson mutatja az Atyaistent, jobbján a Fiúsistennel. Közöttük mellén összefont karokkal Szűz Mária térdel. Az Atyaisten jobb, a Fiúisten bal kezével egy aranyozott fém koronát tart Szűz Mária feje fölött. Előbb jobb térdén egy kőből készült országalma, baljában pedig egy aranyozott fém jogart tart. A Fiúisten jobbjával egy kőből faragott keresztet karol át. Mindkettejük feje fölött aranyozott sugárnyalábdicsfény. Az egész kompozíció fölött aranyozott fém sugárnyalábok központjában a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, szintén fémből készült, aranyozott galamb formájában. A szobor állíttatásának okáról és körülményeiről Magyary Szulpicz aprólékos leírásaiból értesülünk: „Még 1703-ban fogadást tőnek a város rendei, hogy ha a mindenható őket a háború iszonyúságaitól megkíméli, az ő dicsőségének emelésére és áldást osztó irgalmának emlékezetére a város piaczán a Szentháromságnak szobrot emelnek” (Magyary 1884, 27) Erre az eseményre (tehát az 1703-as kuruc-labanc viszályra, a város túszként való szereplésére) utal a Szentháromság-szobor talapzatának déli oldalán olvasható, fentebb már bemutatott felirat. Maga a szobor 1715-ben készült el (lásd kronogramma). Azt megelőzően Primus Milicher (Melchior = Menyhért) 1705-ben …egy képet festetett, amely maig a városház gyűléstermében látható. Felső részében a Szentháromságot ábrázolja, mely alatt e felirat van: Benedictus Dominus, quoniam mirifiavic misericordiam suam in civitate. (Áldott legyen az Úr: mert csodálatossá tette irgalmasságát a városban.) Zsolt. 30, 22. Közepe táján öt alak van. A középső a béke angyalát jelképezi, jobbja felől szent Anna és a boldogságos szűz, alján szent József és keresztelő szent János láthatók. A béke angyala egy esküvő jobbon áll, amely körül e német felírás olvasható: Wer’s wohl betracht, wird weder hier oder dort veracht. (Aki jól meggondolja, sem itt, sem ott nem részesül megvetésben.) Ugyane csoportra vonatkozik a következő felírás is: Ecce haec erat spes nostra, ad quos confugimis in auxilium, út liberarent nos. (Ime ez volt a mi reménységünk, akikhez folyamodtunk segítségért, hogy megszabadítsanak minket.) Is. 20, 6. A kép alsó részét Komárom várának és városának képe foglalja el e felírással: Liberavit civitatem suam a cunctis tribulationibus ejus Dominus Deus noster. (A mi Uruk Istenünk megszabadította az ő városát minden háborúságaiból.) Tób. 13, 19. Legalul három czímer látható. A jobbfelől való Komárom városáé; a balfelől álló a birodalmi kétfejű sas; a középső kisebb pedig egy tojásdad alakú czímerpajzsot ábrázol, amelyen kék mezőben egy kettős farkú sárga oroszlány-alak áll, jobbjában kivont karddal. Mellette két felől P. és M. betűk, alatta az évszám: 1705. Ez valószínűleg Primus Milicher czímere… (Magyary 1884, 28–29) A következő esztendőkben súlyos pestis pusztított a városban, ezért a szent András templom akkori plébánosa, Cserkó István, hogy a még be nem teljesített városi fogadalmat megújítsa, sőt ahhoz egy újat is csatoljon, a későbbi Pozsonyi kapu táján 1710-ben „a gondviselő Isten engesztelésére kápolnát emel a Szentháromságnak, szent Sebestyénnek, szent Rochusnak, szent Rozáliának, xaveri szent Ferencznek és páduai szent Antalnak tiszteletére, mint amely szentek közbenjárást a ragadós nyavalyák idején különösen szokta kérni az anyaszentegyház”. Ezt a kápolnát a 19. század első felében a Nádor-vonal építési munkálatai során, a hozzáépített kálváriával együtt lerombolták, majd a kisajátítási díjából az állam a ma is létező Szent Rozália-templomot építtette. A mai Szentháromság-szobrot az 1710–1711-es pestisjárvány emlékére 1715-ben állították, azon a helyen, ahol 1670-ben Száki János református prédikátort elégették. Az objektumot több alkalommal is felújították, viszont ezek közül csak egyről (az elsőről) tanúskodik kiegészítő felirat a lábazat hátoldalán: RENOVATA EST / ANNI 1803.
IrodalomLiszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 20, 21, 43, 50, 81, 88, 138-141. p. Magyary Szulpicz: Adatok a komáromi Szent András-templom történetéhez. Klny. A komáromi sz. Benedek-rendű kath. Kisgymnasium 1883/4 évi Értesitőjéből. Komárom 1884, 27-33. p.
Az adatfelvétel ideje2010; 2015
Rövid URL
ID29222
Módosítás dátuma2017. november 26.

Kereszt – Kürt [Strekov]
Kereszt – Kürt [Strekov]
Település: Kürt [Strekov]

Típus: kereszt / szakrális kisemlékek

Anyag: egyéb anyag

Hely: egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Típuskereszt / szakrális kisemlékek
Egyéb típusútmenti kereszt
Helyegyéb hely
Helyi megnevezésFarkas kërëszt, farkas kërësztfa
Egyéb helyPárkány-Érsekújvár autóút
Anyagegyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot
Datálás18. század
Egyéb datálás1775
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
Felirat1775
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA Párkány–Érsekújvár autóút mentén áll a Farkas-kërëszt, farkas-kërësztfa. A homokkőből készült, fehérre meszelt feszületet a rajta látható felirat 1775-re datálja (42-43. kép). Az állíttatására vonatkozó első írásos dokumentum 1861-ből származik, amikor Majer István az István bácsi naptára című népszerű kalendáriumban közzéteszi a kereszthez, annak állíttatásához kapcsolódó helyi történetet:”Határunknak délnyugati részén a Perbete felé vonuló országút mellett van egy falunk felé néző régi kőfeszület, melyről az öregek ajkairól ily hagyomány szól: egykoron egy emberséges kürthi lakos erős téli időben annyira elkésett, hogy el is tévedt, amikor e feszülethez ért, mely akkoron még fából volt [érdekes módon ezt a mai napig megőrizte a helybéliek farkas-keresztfa szóhasználata. L.J. megj. ] , a szegény annyira elfáradt volt, hogy már tovább nem bírt menni, de a sötétben nem is tudta magát tájékozni, felfohászkodott tehát az édes Jézushoz, és a sz. keresztfa tövéhez leült. Azonban egyszercsak farkas vonítást hall, s ott a vadállatok közeledését is hallotta, akkor összeszedte végső erejét, felmászott a keresztre, s Jézus képét átkarolván, Isten és emberek segítségéért kiáltozott. Az éhes és vad farkasok ugyan e préda után kapaszkodtak, de föl nem érhettek. Történt pedig, hogy Kürth helység éber éjjeli őre a jajkiáltást meghallotta, a bírónak jelentést tett, s a lelkiisméretes bíró lámpásokkal és vasvillákkal ellátott gyalog és lovasokat kiküldött a veszedelemben levő felebarát segedelmére, kik a szerencsétlent a hang után meg is lelték, a vad állatokat elriasztották, s a Jézus ölén függő lakostársukat szerencsésen megmentették, a fakereszt helyébe díszes kőfeszületet emeltettek, s örök emlékül azóta farkas-keresztnek nevezik.Az esemény a kürthieknek valóban becsületökre válik, s ebből is látható, hogy az Isten dicsőségére a határban emelt sz. szobroknak sokféle haszna van” (Majer 1861, 81) .Ugyanezen kalendárium 1866-os évfolyama Szulik József A farkas- kereszt című költeményét adja közre. Benne a szerző 19 strófába szedve mondja el a fenti történetet (a teljes szöveget lásd a Függelékben!). A történet ma a faluban több kéziratos leírás formájában is terjed. Bennük a történet Majer István-i forrásának variánsai öltenek testet. A szájhagyomány alapján való továbbélés eredményeként egy olyan változatot is sikerült felderíteni, amelyben a menekülő férfi nem feszületre, hanem egy akácfára mászik az őt üldöző farkasok elől. Szerencsés megmenekülése emlékére a kürtiek közadakozásból egy feszületet állítottak fel a helyszínen (Danczi Lajosné Vígh Mária sz. 1917). Egyébként a történet lényegét, több-kevesebb torzulással, kopással mindenki a Majer István-féle változat alapján meséli a faluban – konkrétan viszont nem tudnak sem erről a forrásról, sem Szulik József költeményéről. A kereszt állíttatására vonatkozó adattal a falu plébániáján nem találkoztam. A helyi szokásjog alapján karbantartását a falunak a feszülethez legközelebb eső részén lakó assszonyai végzik. Ez abból áll, hogy nagyobb egyházi ünnepek (elsősorban húsvét és mindenszentek) előtt környékét nagyjából megtisztítják a gyomnövényektől (nincs körbekerítve, így erre különösebb súlyt nem fektetnek), átmeszelik, koszorút, egy-egy csokor virágot kötnek reá, illetve állítanak elé egy befőttes üvegbe. Mindenszentekkor olykor egy-egy gyertyát is meggyújtanak a tövében. Mivel azonban viszonylag messze esik a falutól, ez is meglehetősen esetleges.Mindenszentekkor azok a kürtiek szoktak gyertyát gyújtani a farkas- keresztfánál, akik elszármaztak a faluból, s a temetőben sem nyugodott közeli hozzátartozójuk. Ha autóval elmennek arra, mindig megállnak, s egy-egy gyertyát gyújtanak a halott kürtiek emlékezetére. Mindenszentek táján manapság is látni ott égő gyertyákat. Kálazi Lajosné emlékezik vissza, hogy édesanyja szokta emlegetni: ”Aztán el në felejtsetek mëgányi a farkas-kërësztfáná!”Nagyjából a második világháborúig, nagy szárazságok idején a falu népe ehhez a kereszthez vonult körmenettel esőért könyörögni.A proseció vasárnap délután, a litániát követően indult a templomtól kereszttel, lobogókkal. Nők, férfiak, gyerekek is mentek, a lelkész viszont nem. Útközben énekeltek, imádkoztak. ”Amikorra odaértünk, porosok, mocskosok vótunk” – emlékezik vissza Kurucz Boldizsárné Kanyicska Margit (sz. 1914). A keresztnél aztán az alábbi, esőkérő éneket énekelték:”Vedd el Uram Isten rólunk haragodat, ne terjeszd továbbra bosszúállásodat, bocsásd reánk mennyből áldásodat! – Adj jó esőt, csendes felhőt, határunkban öntözd meg a mezőt” (STAMPAY 1942, 188–189)Volt úgy is, hogy amikor jöttek haza, már meg is áztak – vallotta egyik beszélgetőpartnerem (Danczi Lajosné Vígh Mária, sz. 1917), de abban mindannyian megegyeztek, hogy a könyörgést követően néhány napon belül megjött az eső. Sokszor persze túl sok is jöhetett, s talán ebből származik az alábbi tréfás versike:Szërte, Uram, szërte:Fűrre, Csúzra, két Szőgyínre,ne csak szëgíny kürtiekre!Ezzel a tréfás rigmussal más falubeliek is szokták boszszantani a kürtieket, de gyakran saját maguk is tréfálkoztak vele (Sidó Zoltán szíves szóbeli közlése).A második világháború után már csak nagy ritkán mentek ki a farkas-keresztfához esőt kérni, de azért a templomban, nagy szárazságok idején eléneklik az esőkérő éneket (a körmenetek megszűnésének a közvetett oka nyilván az volt, hogy a kommunista rezsim általában tiltott, de legalábbis valamilyen adminisztratív úton-módon igyekezett megakadályozni minden ilyen jellegű megmozdulást). Az 1988-as nagy nyári szárazság ideje alatt már a fiatalok is mondogatták a faluban, hogy ”ki kéne má mënni a farkas-kërësztfáho” (egyébként esőért szoktak körmenetet szervezni a bodzási kereszthez is).Szulik József: A farkas-kereszt Barna hollók kárognak a légben, Barna felhők szállongnak az égen, Mégis nézd a barna felhők méhe, Fehér havat hint a föld színére. Zúgó széllel jön az alkony árnya, S elterül a háborított [hóborított] tájra. Vészes alkony széllel és homálylyal Utat, ösvényt, elborít havával! Jaj neked, jaj, szegény Kürthi Péter, Hogy küzdesz meg ennyi ellenséggel?! Meglep itt az éj sötét homálya, Nem találsz már az út nyomára. Közelében volna bár egy lélek, Dobogását hallhatná szívének, Sohajából értené fájdalmát, Látná arczán kínos aggodalmát. Ah! de nincs egy lélek, senki, senki, Vészes dalát csak a felszél zengi. Mely már minden izmait átjárta, Majdnem összeroskad gyönge lába. És megáll és szétnéz erre, arra, Ah de mit lát? Éj van jobbra, balra. Zúgó széllel elszáll kiáltása. ”Nincs menekvés – elveszek – hiába! – Oh atyám, oh Istenem, segélj meg! Te vagy az út, igazság és élet. Oh vezess, ha út vagy, s mentsd meg éltem, Hisz tudod, hogy nem magamért féltem. Hisz tudod, hogy otthon aggalommal, Egy család vár énrám siralommal. Engem méltán sújtna igazságod, De ezekért irgalmadra várok! És tovább megy kínosan zokogva, A fehér hó nyikorog alatta. S íme egy keresztfa tűn szemébe, A küzdőknek egyetlen reménye. Föltekintve édes Jézusához, Leborul a szent kereszt lábához. Átöleli, mint egykor Magdolna, A hideg fát háladón csókolva. Egy hideg fa, s mily bizalmat támaszt. Isten-vérrel volt öntözve ám az! És ez a vér világra terjed, Melegétől minden fagy fölenged. Ah! csalódol, szegény Kürthi Péter, Jézusod nem e fán vérezék el. E keresztfa nem is ment meg téged. Hallod, farkas ordít... véged, véged! Mind közelb jő vadak ordítása, Hallik is már a hó ropogása, ”Ah Úr Isten'” jajgat elképedve, S föltekint az álló szent keresztre. S mintha Jézus arczán dicsfényt látna, S mintha hívná őt e fény sugára. Ő e néma szózatot megértve, Erőt érez, mászik a keresztre. Már öleli Megváltója képét, Szivéhez nyomván szorongó szivét. Borzalommal néz alá a mélybe, Hol három vad prüszköl, csattog érte. Karmaikkal tépik a keresztet, Csattogások velőt, szivet renget. Kürthi bízva simul Jézusához, S messze hangzik segélykiáltása. Nem sokára lárma támad messze, És a lárma közelebb jön egyre, Lámpa fénynyel kürthiek rohannak, Fenevadak tőlök elriadnak. Nem csalódott mégse Kürthi Péter, Bár Jézus nem e fán vérezék el, Megmenté... nem e fa – de ez által Jézus, kit dicsérünk keresztfával. Eklkorhadt már e keresztfa régen, De helyén egy kőkereszt áll szépen, S a vidéknek vallásos lakója Maiglan farkas-keresztnek mondja.
IrodalomLiszka József: A farkaskereszt. Ethn. 1993Liszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 36-40, 50Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 57-60Majer István: Kürthön hogyan… In: István bácsi naptára, 1861Szulik József: A farkas-kereszt
Az adatfelvétel ideje1981-1992
Rövid URL
ID29132
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Temetői feszület – Kürt [Strekov]

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Egyéb típustemetői feszület
Helytemető
Helyi megnevezésÖreg temetői kërëszt, nagykërëszt
Anyagöntöttvas / egyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot
Datálás18. század
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
Feliratolvashatatlan
LeírásAz Öreg temetői kereszt talapzatának stílusa alapján a 18. század folyamán készülhetett, s eredetileg tán egy papnak volt a sírköve. Erre utal a rajta még ma is szépen kivehető dombormű, amelyen egy térdepelve imádkozó papi személyt láthatunk. Öntöttvas korpusz.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaRendszeresen meszelve.
IrodalomLiszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 32. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 52-53. p. Liszka József: Állítataott keresztínyi.... Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 39-40. p.
Az adatfelvétel ideje1993; 2000
Rövid URL
ID29025
Módosítás dátuma2017. november 21.

Út menti feszület – Kürt [Strekov]

Részletek

Típuskereszt / feszület / szakrális kisemlékek
Egyéb típusútmenti kereszt
Helytemplom mellett
Anyag / egyéb anyag
Egyéb anyaghomokkő
Állapot
Datálás18. század
Egyéb datálás1798
SimbólumINRI
TelepülésKürt [Strekov]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
FeliratAnno 1798
LeírásA templom mögött áll, ízléstelenül befestve.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaMajer István szerint Orlik István emeltette 1798-ban (Majer 1861, 81).
IrodalomLiszka József: Ne csak szeresd… Kürt 1994, 28. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: LIlium Aurum 1995, 49-50. p. Majer István: Hogyan tanítják… 1860, 81. p.
Az adatfelvétel ideje1994; 1999; 2015
Rövid URL
ID28993
Módosítás dátuma2017. november 19.

Szobor – Szentháromság – Léva [Levice]
Szobor – Szentháromság – Léva [Levice]
Település: Léva [Levice]

Típus: szobor / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: templom mellett

Datálás: 18. század

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helytemplom mellett
Anyag
Állapotfelújított
Datálás18. század
Egyéb datálás1777
TelepülésLéva [Levice]
MegyeBars
GyűjtőKatarína Holbová
Leírás1777-ben állított szobor, egy 1779-es cannonica visitatio szerint Huszár János, a helyi városi tanács tagja állíttatta. 1790-ben javítva volt. Egy, a 20. sz. végén készült fotón Jézus Krisztus és az Atyaisten között Szűz Mária térdeplő és imádkozó kéztartású alakja látható. A koronázási jelent hiányzik, de talán a rongáltság miatt. 2014-ben ebben a formában újították fel: Mária fején ott a bearanyozott korona, viszont a Fiú- és Atyaisten csak mutat rá. Mellékalakok: Szt. Sebestyén, Nepomuki Szt. János, Szt. Rókus, Ker. Szt. János (SPS–II, 188)
Az adatfelvétel ideje2014
Rövid URL
ID28949
Módosítás dátuma2016. szeptember 13.

Temetői feszület – Libád [Ľubá]
Temetői feszület – Libád [Ľubá]
Település: Libád [Ľubá]

Típus: feszület / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: temető

Datálás: 18. század

Részletek

Típusfeszület / szakrális kisemlékek
Helytemető
Helyi megnevezéskolera kereszt
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás18. század
Egyéb datálás1782
SimbólumINRI
TelepülésLibád [Ľubá]
MegyeEsztergom
GyűjtőLiszka József; Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com
FeliratCuravit Ioan Boda Anno 1782
LeírásTemetői feszület kétlépcsős beton alapra helyezett homokkőből készült. A korpusz és az INRI-felirat is homokkőből. A lábazat (rajta a bevésett felirat) fölött homokkő Mária-relief.
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA feszületet, amit a falusiak kolera keresztnek hívnak, Boda János állítatta 1782-ben. A falusiak elmondása szerint a fent nevezett személy gyermekei betegek voltak, kolerában meghaltak. Káplócki Károly a helyi templom gondnok szerint a kereszt kissé meg van dőlve, mivel alatta vannak az elhunytak sírjai. A feszület mellé virágokat nem ültettek, az pusztán csak koszorúkkal van díszítve. A falusiak mindenszentekkor és halottak napján itt mécseseket gyújtanak.
Az adatfelvétel ideje1999; 2016
Rövid URL
ID28903
Módosítás dátuma2018. szeptember 21.

Szobor – Nepomuki Szent János – Málas [Málaš]
Szobor – Nepomuki Szent János  – Málas [Málaš]
Település: Málas [Málaš]

Típus: szobor / szakrális kisemlékek

Anyag:

Hely: egyéb hely

Datálás: 18. század

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helyegyéb hely
Egyéb helyMalom mellett
Anyag
Állapotfelújításra szorul
Datálás18. század
Egyéb datálás1767
SimbólumPálmaág
TelepülésMálas [Málaš]
MegyeBars
GyűjtőLiszka József
Felirat1767 S JOANNES NEPOMUC OPN
LeírásA homokkő szobor az egykori uradalmi malom közelében, szép, tanult kézre utaló munka. A talapzaton a vízbevetési jelenetet ábrázoló relief.
Az adatfelvétel ideje1999; 2012
HozzászólásA szobor környéke elhanyagolt, maga az objektum is igen rossz állapotban, a szent egyik keze letörve, s egyébként is málladozó kő.
Rövid URL
ID28819
Módosítás dátuma2019. január 24.

Szent szobra – Marcelháza [Marcelová]
Szent szobra – Marcelháza [Marcelová]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Egyéb típusIsmeretlen szent szobra
Helytemplom mellett
Anyag
Állapotfelújított
Datálás18. század
TelepülésMarcelháza [Marcelová]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásA római katolikus templom szentélyének külső falán, a missziós kereszttől jobbra áll egy szent (egy püspök) homokkő, féldombormű szobra. A szakállas alak kezeit imára kulcsolja. 2016-ban restaurálva.
Az adatfelvétel ideje2011; 2018
Rövid URL
ID28810
Módosítás dátuma2018. január 4.

Szent szobra – Marcelháza [Marcelová]
Szent szobra – Marcelháza [Marcelová]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Egyéb típusIsmeretlen szent szobra
Helytemplom mellett
Anyag
Állapotfelújított
Datálás18. század
TelepülésMarcelháza [Marcelová]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
LeírásA római katolikus templom szentélyének külső falán, a missziós kereszttől balra áll egy szent (talán valamelyik apostol) fedetlen fős, homokkő, féldombormű szobra. A szakállas, tógás alak bal kezét a szívére helyezi, jobbbjában fémből készült tőr. 2016-ban restaurálva.
Az adatfelvétel ideje2011; 2018
Rövid URL
ID28805
Módosítás dátuma2018. január 4.

Szobor, Szűz Mária – Marcelháza [Marcelová]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helytelepülés szélén
Anyag
Állapotfelújított
Datálás18. század
Egyéb datálás1764
TelepülésMarcelháza [Marcelová]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József
FeliratHAEC SEMPER COELI NEC DEUM EST. NENTMO PRAES. JS. OVAM GEPNOTISSI SED BESIS EST. ET. HOME QV SIGNAT SACRA EBURA   ECCE MATER TUA AD MDCCLXIV
LeírásKurtakeszi falurészben, a falu szélén egy kertben áll a szobor. Úgy tűnik, mintha egy kálvária-együttes Mária-alakja lenne a szobor. Barokkos, volútás lábazat, a hátoldalon nemesi címer domborműve. A stílusa és az állíttatás dátuma (1764) a falubéli Szent Anna szoborral rokonítja.
Az adatfelvétel ideje2000, 2010, 2011
Rövid URL
ID28758
Módosítás dátuma2017. december 27.

Szobor – Szent Anna – Marcelháza [Marcelová]

Részletek

Típusszobor / szakrális kisemlékek
Helytelepülés szélén
Helyi megnevezésSzent Anna, ”megyünk a Szentannához”
Egyéb helyA temetőbe vezető út mentén
Anyag
Állapotfelújított
Datálás18. század
Egyéb datálás1764
TelepülésMarcelháza [Marcelová]
MegyeKomárom
GyűjtőLiszka József; Fotó: L. Juhász Ilona
FeliratANNA REFUCIUM PECCATO ET SOLATIUM CONIUGATO ORA PRO NOBIS Ao MDCCLXIV
LeírásKurtakeszi falurészben, a temető közelében áll egy kiemelkedésen, mellette hatalmas hársfa. Kovácsoltvas kerítéssel övezve. A volútás lábazaton álló szobor óriási, legalább 4-5 méter magas. Szent Anna kezében nyitott könyv, azon is felirat, de az nehezen olvasható (1998). Mesterséges dombon áll a szobor, ahová beton lépcsőkön lehet feljutni (2012). A felújított szobron most már (2012) a könyvön látható felirat is olvasható: ECCE PARIVIRGO ETFICONC LIUMIPIET JESUMUTERE ?????
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírásaA temetőben dolgozó emberek elmondása szerint a jelenleg zsákutcának tűnő útszakasz a faluból a temetőbe vezető út volt. A második világháború után létrejött szövetkezet elfoglalta az út egy részét, épületeket emelt oda (mára már azok sincsenek), s azóta zsákutca ez a terület. (2012)A kő állaga elég jó, de az egyes alkotóelemek szétesőben vannak, sürgős felújításra szorul (1998)Felújítva (2004)
Az adatfelvétel ideje1998, 2012
Rövid URL
ID28736
Módosítás dátuma2017. december 27.

1 2 3 4
109 találat