Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / beton |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1894 |
Szimbólum | INRI |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A homokkőből készült temetői központi feszület beton talapzaton, magas, vízszintesen tagolt homokkő lábazaton áll. Utóbbi homlokzati részén, némileg besüllyesztett mezőben olvasható a felirat: Isten irgalmából nyugodjanak békében s az örök világosság fényeskedjék nékik az Úr Jézus szt. nevében Amen. Felállíttatta FÜLÖP LÁSZLÓ plébános Isten nagyobb dicsőségére s a kunfalvi és koloni plébánoskodásának hálás emlékére1894-ben.Alatta, egy lentebbi sávban: CSITÁR 1894. Nov. 19.A korpusz és az INRI-tábla fémből, aranyra festve. |
Az adatfelvétel ideje | 2005 |
Rövid URL | |
ID | 31179 |
Módosítás dátuma | 2022. október 28. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1892 |
Szimbólum | INRI |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József, Lőrincz Gábor |
Felirat | Imádunk Téged Krisztus és Áldunk Téged, Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot. 1892. szept. 8. |
Leírás | A temetőben, felfele keskenyedő, timpanonban végződő lábazaton áll a homokkő központi feszületet. A feszület lábánál Mária szobra, kezeit a mellei fölött keresztben tartja. 1892. szeptember 8-án emelték. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Mű és élő virágok. |
Az adatfelvétel ideje | 2007 |
Rövid URL | |
ID | 31139 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kulacs / pásztorbot / kutya |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén, a Baka felé vezető út mentén, a 36. hsz. előtt, kb. 20-25 cm magas, négyzet alaprajzú betontalapzaton áll a karcsú, hasáb formájú lábazat, amelynek kissé kiszélesedő felső részén helyezkedik el a fehérre meszelt homokkő szobor. A lábazat homlokzati részének felső harmadában egy mécsestartó fém szerkezet található. Az objektumot a 20. század második felében készített, a telek kerítéséhez kapcsolódó vascső-kerítés övezi. |
Az adatfelvétel ideje | 2009 |
Rövid URL | |
ID | 31133 |
Módosítás dátuma | 2021. október 21. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1899 |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | PÁDUAI sz. ANTAL / könyörögj érettünk / minden szükségünkben / Álittatott 1899 / Renov. 1990 / DERZSI LÁSZLÓ és csal. |
Leírás | A római katolikus templom kertjében, a templom nyugati oldalán, beton talapzaton és magas, vízszintesen tagolt, hasábos homokkő talapzaton áll a szintén homokkőből készült szobor (tőle balra Nepomuki Szent János és attól balra Szent Vendel szobrának a társaságában). Szekundér elhelyezés. A felirat a lábazat elülső oldalába süllyesztett mészkő táblán olvasható. 1899-ben emelték, 1990-ben helyreállították. A lábazat legfelső homlokzati sávjában egy lámpa felakasztására alkalmas vasgyűrű. |
Irodalom | Végh Ferenc–Szénássy Árpád: Bős. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Kománo) Nyomds és Kiadó Kft. 1995 /Honismereti Kiskönyvtár 11./, 12. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997 |
Rövid URL | |
ID | 31130 |
Módosítás dátuma | 2021. február 21. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt / pálmaág |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József, Lőrincz Gábor, DIA: 1556, 1557, 2860, 2861 |
Leírás | A római katolikus templom kertjében áll, a templom nyugati falánál, másik két szobor társaságában (tőle balra Szent Vendel, jobbra pedig Páduai Szent Antal szobra. Szekundér elhelyezés. Beton talapzatra helyezett, magas, hasábos homokkő lábazat. Annak elülső oldalán a szent halálának domborműves ábrázolása. A szobor maga is homokkőből készült. A faluban az a legenda járja, hogy a kommunizmus ideje alatt távolították el, ám az a pártvezető, aki ezt a leginkább szorgalmazta, hirtelen meghalt. „A szobor nem akarta, hogy eltávolítsák”. |
Irodalom | Végh Ferenc–Szénássy Árpád: Bős. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Kománo) Nyomds és Kiadó Kft. 1995 /Honismereti Kiskönyvtár 11./, 11–12. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1995, 1997, 2007 |
Rövid URL | |
ID | 31125 |
Módosítás dátuma | 2022. október 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1892 |
Szimbólum | bárány / könyv / pásztorbot |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József, Lőrincz Gábor, DIA: 1553-1555 |
Felirat | 1811 évi nagy marha vész után hálából emelve. SZ. VENDEL könyörögj érettünk! ujonnan emelve 1892 szept. 8. |
Leírás | A r. kat. templom kertjében áll, a templom nyugati falánál, másik két szobor társaságában (tőle jobbra Nepomuki Szent János és attól jobbra Páduai Szent Antal szobra. Lásd: Bos_04d). Szekundér elhelyezés (eredetileg állítólag a mai kultúrház helyén volt). A műemlékjegyzék klasszicista út menti szobornak mondja 1811-ből, amelyet új lábazattal 1892-ben újítottak föl (SPS-I, 365). A szobrot 1994-ben ismét felújították. A beton talapzaton nyugvó, hasábos, vízszintesen tagolt homokkő lábazaton áll a szent szintén homokkőből készített, polichróm szobra. A szent feltűrt karimájú kalapban, földig érő köpenyben látható. Jobb kezét a szívére helyezi, miközben karjával egy juhászkampót szorít magához. Baljában egy csukott könyv. Jobb lábánál bárány. A lábazatba süllyesztett mészkő táblán olvasható a felirat, fölötte lámpás felakasztására szolgáló, rózsás fém foglalat. |
Irodalom | Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul… Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 85, 86. p.Végh Ferenc–Szénássy Árpád: Bős. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Kománo) Nyomds és Kiadó Kft. 1995 /Honismereti Kiskönyvtár 11./, 11–12. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1994, 1995, 1997, 2007 |
Rövid URL | |
ID | 31119 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1892 |
Település | Bős [Gabčíkovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József, Lőrincz Gábor, DIA: 2862, 2863 |
Felirat | Üdvözlégy Mária Malaszttal teljes! újítva 1892. szept. 8. |
Leírás | A r. kat. templom kertjében áll (eredetileg a paplak előtt állt, de áthelyezték a templomkertbe) a beton talapzaton nyugvó, alul szögletes lábazatra, fentebb dór oszlopra helyezett Szeplőtelen Szűzanya homokkő szobra. A lábazat alsó részében elhelyezett mészkő tábla felirata szerint 1892-ben újították fel. |
Irodalom | Végh Ferenc–Szénássy Árpád: Bős. Látnivalók. Komárom: Komáromi (Kománo) Nyomds és Kiadó Kft. 1995 /Honismereti Kiskönyvtár 11./, 12. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997, 2007 |
Rövid URL | |
ID | 31116 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | harangláb |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | tégla |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Bély [Biel] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Turcsányi Dániel |
Leírás | A harangláb a falu központjában, a Fő utcát és a Park utcát elválasztó kereszteződésben áll. Valószínűleg téglából épült, a négyzet alaprajzú, téglatest formájú objektum, melynek mind a 4 oldalán ablak van. Tetőszerkezetét tekintve sátortetős, melynek csúcsán kereszt látható. Bejárati ajtaja fából készült. Építése a 19. századra tehető, mivel az objektum jelenléte már a második katonai felmérés térképén is jelezve van. Felújítására körülbelül 3-4 évvel ezelőtt került sor, mikor is a harangláb szigetelést, új tetőszerkezetet, ereszt kapott. A tetőszerkezetet szurkos zsindellyel fedték.Funkcióját (napi háromszori harangozást) a mai napig betölti. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az objektumot fém kerítés veszi körbe. |
Az adatfelvétel ideje | 2016.9.27. |
Rövid URL | |
ID | 31099 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / beton / bádog |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1892 |
Szimbólum | IHS / INRI / kehely / szőlőfürt |
Település | Bély [Biel] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Turcsányi Dániel |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A BÚS SZÍVEK MEGVIGASZTALÁSÁRA ÁLLÍTATTA SIMKO JÁNOS ÉS HITVES TÁRSÁVAL SZAKSZON MÁRIÁVAL 1892. Szeptember havában |
Leírás | A Kisdobráról a faluba vezető út jobb oldalán, a falu szélén, az új temető bejáratánál található a gör. kat. feszület. Talpazata kő vagy beton. Középső talpazata fehérre meszelt. A talpazat bal oldalán sárgabronz színű szimbólumok: Középen egy pellengérszerű objektum, melynek oldalán lánc lóg, s tetején vizeskorsó van. Jobb oldalának létra van támasztva. Bal oldalán korbács(?) látható. Ezek alatt kis díszítés. A talpazat bal oldalán szintén szimbólumok: Középen két lándzsa egymással keresztbe helyezve. A bal oldali lándzsa végére talán szivacs van szúrva. A két lándzsa között fölül kalapács. A lándzsák alatt talán szivacs. Bal oldalon harapófogó, jobb oldalon pénzes zacskó.A kereszten lapos, bádogból készült festett korpusz látható, felette ugyanúgy bádogból készült táblán felirat: INRI.Az objektum tövében, a virágok takarásában még egy szimbólum fedezhető fel: Középen serleg, melyben ostya látható. Az ostyában IHS felirat. Az ostya két oldalából szőlőfürtök nőnek ki, melyeknek levelei és szőlőfürtjei a kehely két oldalán helyezkednek el. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az objektum előtt műanyag virágtartókban, vázákban élő és művirágok, továbbá az objektum előtt mécsesek vannak elhelyezve.Az elmondások alapján Perhács Árpád (Perhács Ferenc fia) festette le a lapos bádog korpuszt, és festette újra, újította fel az egész objektumot. Perhács Árpád festi a mai napig a görög katolikusok számára az ikonosztázokat, mivel ő is görög katolikus felekezetű. |
Az adatfelvétel ideje | 2016.9.27. |
Rövid URL | |
ID | 31048 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Egyéb hely | Régi kolera temető |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | Márvány, műkő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Béla [Belá] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotók); Psenák Emese |
Leírás | Romos állapotban, a felső, kereszt-rész hiányzik (L. J. 2000). Műkő feszület, talapzata márvány, öntöttvas korpusz (kb. 40 cm). Az objektumot koszorúk díszítik. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A feszület a régi koleratemető helyét jelzi. Fel lett újítva 2000 májusában, ekkor a talapzaton a keresztet kicserélték és fel is szentelték az objektumot. Régebben itt egy homokkő kereszt állt, amit később áthelyeztek a temetőbe. Pontosan nem tudni, hogy az eredeti feszületet ki állítatta és azt sem tudták megmondani a falusiak érdekes módon, hogy ki újítatta fel. Az objektum a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) már szerepel. A feszületet a falusiak gondozzák, mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak. Az objektumot koszorú és művirágok díszítik. Illetve krizantémok és tuja bokrok vannak mellé ültetve. |
Irodalom | Psenák Emese (2017): Párkány környéke szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 18–19, 147–184. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2010; 2016 |
Rövid URL | |
ID | 31014 |
Módosítás dátuma | 2021. március 28. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / határ |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Egyéb hely | Fő út, Libád felé |
Anyag | fa / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Béla [Belá] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | L. Juhász Ilona; Psenák Emese |
Leírás | Fa feszület, barna színű. A Krisztus és az INRI jel ezüstös színű és öntöttvas. Az objektum művirágokkal díszített. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az állíttatásról nem lehet tudni semmit, viszont a 3. katonai felmérés térképén (1869–1887) a kereszt már jelölve van. A feszületet a falusiak gondozzák, mindenszentekkor és halottak napján itt gyertyát gyújtanak.Az objektumot orgonabokor övezi. |
Az adatfelvétel ideje | 2010; 2016; |
Rövid URL | |
ID | 31006 |
Módosítás dátuma | 2021. március 27. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | fa / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | IHS / INRI |
Település | Feszület – Béd [Pohorany-Bádice] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | [Jelenleg felirat nem olvasható rajta, de a félig betonba süllyesztett kereszt alsó szárán mintha bevésett betűnyomok lennének.] |
Leírás | A határban áll, beton alapba helyezve a kékeszöldre festett, faragott szárú, szoborfülkés fa feszület (a szoborfülke alatt IHS felirat a fába vésve), rajta fém korpusz, INRI-tábla és csipkézett szélű bádog borító. Drótkerítés, ültetett virágok. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A helyi hagyomány szerint Árpás József állíttatta (nem tudni, milyen okból) akinek már az unokája sem él. Jelenleg az unokamenye gondozza. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 30972 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Egyéb hely | A Tallós felé vezető út mentén |
Anyag | egyéb anyag |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1838 |
Szimbólum | bárány / borjú / pásztortáska / juhászlapát |
Település | Pozsonyeperjes [Jahodná] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Sz: Wendel e Képét, A’ Stoják János És N. Karátsony Teréz ő hitvese 1838dik Évben tsináltatták. |
Leírás | Szent Vendel homokkő szobra, függőleges bordázatú talapzaton a falu szélén, a Tallós felé vezető út mentén. A pásztoröltözékben ábrázolt szent fejét keskeny karimájú kalap fedi, vállán köpeny, oldalán pedig tarisznya lóg. Imára kulcsolt kezeiben juhászlapátot tart, lábainál bárány és borjú hever. |
Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethnographia 1994, 113-114. p. Liszka József: “Szent képek tisztelete…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 82-83. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 102-104. p. L. Juhász Ilona - Liszka József: Szakrális kisemlékeink. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006, 69. p. /Jelek a térben 1./ |
Az adatfelvétel ideje | 1993 |
Rövid URL | |
ID | 30904 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 4. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Település | Felsőszeli [Horné Saliby] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Adj Uram nekik örök nyugodalmat, örök világosság fényeskedjék nekik! FELAJÁNLOTTA A Sz. OLVASÓ TÁRSULAT |
Leírás | Felújított homokkő feszület, fém korpusszal. |
Irodalom | Reško, Alexander–Dobossy, Pavol: Felsőszeli. Nevezetességek. Komárom (Komárno): KT Kiadó 2000, 10. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Rövid URL | |
ID | 30874 |
Módosítás dátuma | 2022. június 19. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1828 |
Település | Felsőszeli [Horné Saliby] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | IN HONOREM DIVIFLORIANI PIE POSVIT RVROREIGNIS PLENEINCINERAT POSESIO FELSÖSZELI ANNO 1828 RENOVATA 2003 |
Leírás | A római katolikus templom közelében áll az 1828-ban, egy 1823-as tűzvész emlékére (Reško–Dobossy 2000, 9) emelt homokkő szobor. 2003-ban renoválva, aminek következtében a korábbi színezést eltüntették. |
Irodalom | Reško, Alexander–Dobossy, Pavol: Felsőszeli. Nevezetességek. Komárom (Komárno): KT Kiadó 2000, 9–10. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2010 |
Rövid URL | |
ID | 30870 |
Módosítás dátuma | 2022. június 19. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1883 |
Település | Felsőszeli [Horné Saliby] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Szent rózsafüzér Társulat az Atyának és Fiúnak és Szentlélek IstenneK dicsőségére emeltette 1883 évben [Hátul:]Speciár Lajos lelkipásztorsága 38. évében |
Leírás | A római katolikus templom tőszomszédságában, a falun átvezető országút túlsó oldalán áll a hasáb formájú, tagolt talapzathoz erősített, homokkőből készült dór oszlop kiszélesedő, négyzet alakú platóján a szintén homokkő Szentháromság-szobor. Az Atyaisten jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ülnek, miközben lábaikat a földgömbön nyugtatják. Fejük felett fém dicsfényben lebeg a Szentlélek szintén fémből készült galambja. A Fiúisten (feje fölött a glória hiányzik) bal kezében hosszú szárú keresztet tart, jobbját pedig a térdén nyugtatja. Az Atyaisten (feje fölött háromszög alakú fém glóriával) bal kezében fém jogar (töredék?), jobbja pedig felhőpárnán nyugszik.A felirat elöl a talapzat anyagából kialakított, amolyan ál-tábla keretben, sárga alapon, kihúzott fekete betűkkel. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az 1998-as bejegyzés szerint még jó állapotban volt, de 2010-re alaposan leromlott az állapota, felújításra szorul! |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 216 p. /Jelek a térben 5./, 29, 41, 50, 118. p. Reško, Alexander–Dobossy, Pavol: Felsőszeli. Nevezetességek. Komárom (Komárno): KT Kiadó 2000, 10. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998, 2010 |
Rövid URL | |
ID | 30864 |
Módosítás dátuma | 2022. június 19. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Nagykereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1855 |
Szimbólum | INRI |
Település | Felsőszeli [Horné Saliby] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | ISTEN DICSÖITÉSÉRE ÉLÖK ÁLDÁSAIRA ELHOLTAK BOLDOGITÁSÁRA |
Leírás | A kronosztikon alapján 1855-ben felállított homokkő feszület a település szélén áll (egykori temetői feszület?). A talapzaton, a feliratmező fölött Szűz Mária szobor. A feszületet (állítólag) az 1833-ban és 1855-ben pusztító kolera, valamint az 1848-as szabadságharc áldozatainak emlékére állították az egykori temetőben. (Reško–Dobossy 2000, 10) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Művirág koszorú, a talapzat előtt szintén művirág, a környék gondozatlan. |
Irodalom | Reško, Alexander–Dobossy, Pavol: Felsőszeli. Nevezetességek. Komárom (Komárno): KT Kiadó 2000, 10. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 30861 |
Módosítás dátuma | 2022. június 19. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | rossz |
Datálás | 19. század |
Település | Felsővámos [Horné Mýto] |
Megye | Pozsony |
Leírás | A szent út menti szobra a falu szélén. Talapzata borostyánnal benőve, olyannyira, hogy már a szoborra is kúszik föl. A szent pásztorruhában, vállán hatalmas tarisznyával. Kezei letörve. Stílusa alapján a 19. Sz. első felében készülhetett (felirat, ha egyáltalán van/volt, a borostyán miatt hozzáférhetetlen). |
Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethn. 1994, 109Liszka József: “szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 75 |
Az adatfelvétel ideje | 1994 |
Rövid URL | |
ID | 30854 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Kereszt, temetői kereszt, nagykereszt |
Anyag | kő / beton / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1899 |
Szimbólum | INRI |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Gecse Annabella |
Felirat | ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE ÉS A JÁMBOR KERESZTÉNYEK LELKI ÉPÜLÉSÉRE FELÁLLÍTOTTA GÁL JÁNOS ÉS NEJE CSÁK ZSUZSANNA 1899-I ÉVBEN |
Leírás | Régi, megkopott betontömbön feketére festett öntöttvas kereszt csontszín, üreges fém korpusszal. A felirat a korpusz alatt elhelyezkedő, ezüstre festett, a vashoz csavarozott táblán van. A Krisztus-test üreges, ezt az is mutatja, hogy két helyen lyukas. A kereszt ugyan a sírok között, nem különösebben kiemelkedő helyen van, de mérete miatt messziről látszik, kimagaslik. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A keresztet gondozzák. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Rövid URL | |
ID | 30822 |
Módosítás dátuma | 2022. október 15. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén |
Helyi megnevezés | Kereszt, Faluvégi kereszt |
Anyag | beton / öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Gecse Annabella |
Leírás | Feketére festett U alakú vasból készült kereszt betontalpon. A korpusz csontszínre festett. Különlegessége, hogy nem egész, csak azt a felét öntötték ki, amelyik látszik, így –mivel hátoldala lapos – sokkal inkább hozzáfekszik a kereszthez. Ez a kereszt az emlékezet szerint már második ezen a helyen. A korábbi fakereszt volt, tetején ívesen hajlított, cakkos szélű bádoglemezzel. Ezt a keresztet nem sokkal 1989 előtt állították, a „húzókaljiak”. Ez a hely egy Füge és Runya közötti határrész, a dombok állandó árnyékában, 1946-47 óta néhány szlovák család él ott- (mindössze 6-8 ház.) A keresztet ők készíttették, a teljesen készen hozták a helyére, tehát a betont is előre formába öntötték. A cserére Karol Pindiak (akkor baracai) plébános idejében került sor, aki – 1989 előtt egy kicsivel – azt is elérte, hogy a rimaszombati Járási Kulturális Osztály engedélyezte a keresztállítást. Az 2. sz. kereszttel ugyanígy történt. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A keresztet gondozzák. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Megjegyzés | Adatforrás: Gecse Zoltán, Baraca 42. , sz. 1946. |
Rövid URL | |
ID | 30815 |
Módosítás dátuma | 2022. október 15. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | csillag / kereszt / pálmaág |
Település | Fülekpüspöki [Biskupice] |
Megye | Nógrád |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus templom előtt (a templomkertben) áll, beton talapzaton, homokkő lábazaton Szent Anna polichróm homokkő szobra. Előtte Mária áll, akinek szeme elé egy könyvet tart. Jobbján Szent József a kisded Jézussal, balján talán Szent Miklós. A szoborcsoport fölött bádog tetőzet. A beton talapzatból talán arra lehet következtetni, hogy ez az elhelyezés másodlagos. |
Az adatfelvétel ideje | 2005.4. |
Rövid URL | |
ID | 30785 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | csillag / kereszt / pálmaág |
Település | Fülekpüspöki [Biskupice] |
Megye | Nógrád |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A római katolikus templom előtt (a templomkertben) áll, beton talapzaton, homokkő lábazaton Nepomuki Szent János polichróm homokkő szobra. Papi ruhában, piros birétummal, karján zöldre festett pálmaágat és keresztet tart. Feje körül fém csillagkoszorú, fölötte bádog tetőzet. A beton talapzatból talán arra lehet következtetni, hogy ez az elhelyezés másodlagos. |
Az adatfelvétel ideje | 2005.4. |
Rövid URL | |
ID | 30779 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm homokkő, süttői márvány tábla |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Für [Rúbaň] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (fotó) |
Felirat | Nepomuki szent János könyörögj érettünk |
Leírás | A falu belterületén, útkereszteződésben áll a szobor. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 30769 |
Módosítás dátuma | 2022. október 15. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén |
Anyag | bádog / öntöttvas / egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Szobor – Pieta – Gímes [Jelenec] |
Megye | Nyitra |
Felirat | [A beton talapzatban:]RENOV 1891 1992 [Alatta márványtáblán:]SZŰZ ANYÁM KÖSZÖNÖM A SEGITSÉGED. M.I.M.I. 1972 |
Leírás | A falu szélén, Kolon felé áll a szobor, bádog borítóval. Mögötte két hársfa, körülötte kovácsoltvas kerítés, azon belül kis pad. Sok mű- és mezei virág. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Állapota jó, szépen rendben tartva. A környékbeli idős asszonyok minden szombaton friss virágot hoznak hozzá. A szobor a helyi hagyomány szerint eredetileg a várban állott és a múlt század végén hozták le a falu szélére. 1972-ben egy közelben lakó asszony szerencsés gyógyulásáért rendbe tetette és ekkor készíttette rá a bádog védőborítót is. Búzaszenteléskor a körmenet itt meg szokott állni.Az információk egy idős házaspártól származnak, akik a közelben laknak és éppen a szobrot díszítették föl virágokkal. |
Az adatfelvétel ideje | 1999.5.29. |
Rövid URL | |
ID | 30749 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | templom mellett |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Képoszlop – Gomba [Hubice] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A középkori eredetű r. kat. templom előtt áll a (vélhetően) téglából és kőből épített, négyzetes alaprajzú szoborfülkés képoszlop. Három oldalról található a felső részén egy-egy, ma üres szoborfülke, a (templom felé néző) hátulján nem. Masszív kőfeszületben végződik a képoszlop (végső soron az egész objektum akár út menti feszületként is felfogható). A korpusz és az INRI-tábla is kőből. Egykor fehérre meszelve.Nagyjából a 19. századra datáltam, de alapjaiban akár régebbi is lehet. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Különösebb kultusznyomok nem figyelhetőek meg. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 30735 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Anyag | kő / egyéb anyag |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1872 |
Szimbólum | kígyó / egyéb szimbólum |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | A jó Isten dicséretére állíttatta priv. Guta mezőváros sz. Olvasótársulata 1872 [A talapzaton elöl, lent:]Készi. BIRKMAYER. Győrött |
Leírás | Madonna-szobor a kisgyermek Jézussal, földgömbön, kígyóval (Immaculata?). A szobor fölött bádog borítólemez. Előtte fémből készült térdeplő, a talapzaton lámpás, villanykörtével, minden éjjel bekapcsolva. A házak közt egy telekrész kihasítva, nagy virágágyás körülötte, előtte két fenyőfa. |
Az adatfelvétel ideje | 1999 |
Rövid URL | |
ID | 30718 |
Módosítás dátuma | 2019. március 5. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | temető / egyéb hely |
Egyéb hely | korábban az egykori Vásártér bejáratánál |
Anyag | egyéb anyag |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1835 |
Szimbólum | borjú / pásztorbot |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea |
Felirat | …1835…[a többi olvashatatlan] [L.J. 1988] Tiged Tisztel Szent Vendelinus E Kö Sírodon Gutta Mezö Város Közönsége Mellyet a Te Tiszteletedre Emelt 1835 Esztbelt Márha Veszély Idein; Higy Ugy Partfogója Az Úr Istennel. [T.N.A. 2009] |
Leírás | Az egykori Vásártér bejáratánál álló szobor jelenleg a régi temető helyén kialakított park bejárata mellett található (vö.: Liszka 1992, 152-153, Liszka 1993, 194). A pásztorruhában, tarisznyával a vállán, hátára bocsátott kalappal, pásztorbottal ábrázolt szent lábánál borjú hever. A talapzaton elhelyezett felirat csak töredékeiben olvasható, de a datálás tisztán kivehető: 1835. [L.J. 1988]
A gútai Szent Vendel szobor jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai Iskola utca elején, a valamikori vásártéren állt. Kürti Endre írja a város emlékeit bemutató cikksorozatában, hogy Szent Vendel szobrát az eredeti helyéről a városi hővezeték építésekor távolították el, és a park kialakításakor került mostani helyére (Kürti 2004, 1).
Szent Vendelt a szobor készítője pásztorruhában, nyakában köpennyel, bal vállán átvetett tarisznyával és a hátára csúsztatott kalappal ábrázolja. Lába mellett egy borjú hever. A szentnek korábban volt pásztorbotja is, amelyet két karjával átölelt, s amelynek alsó vége a jobb csizmájához, felső része pedig mellkasának bal oldalához volt támasztva. A pásztorbot Liszka 1988-ból származó fényképén még látható (Liszka 2000, 91). 1998-ban a szobrot megrongálták, a bot eltűnt, a borjú fejét letörték. A rongálásról a Dunatáj magyar nyelvű regionális hetilapban az alábbi hír jelent meg:
„Megúszta az I. világháborút, a II. világégést, ám a múlt hét folyamán vandál kezek csúfították el … Az 1835-ös marhavész emlékére állíttatta Gúta városa a Szent Vendelt és báránykáját ábrázoló homokkőszobrot, amelyet pár éve felújítottak. Ismeretlen tettesek most letörték a bárány fejét, elcsúfítva a város oly kevés műemlékének egyik legértékesebb darabját.” (Dunatáj 1998/32, 2)
A területet, amelyen a szobor elhelyezkedik, és amelyet hatszög alakban feketére festett kovácsoltvas kerítés vesz körül, lebetonozták. A kerítés nyitható kapujának felső részén a vasból kivágott felirat olvasható: SZ. VENDEL.
A szobor adatai:
A talapzat betonból készült, lépcsőzetes.
|
Irodalom | Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban. Pozsony 1996, 159. p. Liszka József: A megtermelt javak cseréje. In Gúta hagyományos gazdálkodása… Komárom 1992, 145-156. p. Liszka József: “Jószágunkat őrizd meg…” Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. In Madách Kalendárium 1994. Pozsony 1993, 193-195. p. Liszka József: Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. Ethnographia 1994, 109. p. Liszka József: Szent képek tisztelete… Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 74-75. p. Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 235–236. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1988; 2009 |
Rövid URL | |
ID | 30714 |
Módosítás dátuma | 2019. január 15. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Hely | egyéb hely |
Helyi megnevezés | Határ kereszt |
Egyéb hely | Fő út |
Anyag | fa / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | INRI |
Település | Gyiva [Diva] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József, Psenák Emesepsenak.emese1@gmail.com |
Leírás | Libád felé, a gyivai határszélen, az út mellett áll a fa kereszt, egy INRI-fémtáblával. Teljesen elhanyagolt. Egy a lábára kötött elszáradt virágszál jelzi, hogy még ebben az állapotban is kötnek azért rá virágot a határba igyekvők. (L.J. 1999)A település határának szélét jelzi a Libád felé vezető út mentén, bal oldalt. Fából faragott kereszt, korpusz nincs rajta (valamikor talán volt), ehelyett egy öntöttvas INRI-tábla, valamint egy kis, öntöttvas feszület van ráerősítve (szent raktár?). Művirágok, művirág koszorúk. (L.J. 2009)Fa kereszt, kb. 1,50 m. Művirággal díszített. Tetején az INRI jel öntöttvas. Vízszintes része a keresztnek már nem az eredeti. (P.E. 2016) |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Adatközlőim szerint a kereszt Gyiva és Libád határát jelöli. Elhelyezkedése az objektumnak valóban erre utal. Az állíttatásról nem lehet tudni semmi, viszont a 2. katonai felmérés térképén (1806–1869) ezen a helyen egy kereszt már jelölve van.A keresztet senki nem ápolja.Az objektum mellett diófa található.(P.E. 2016) |
Az adatfelvétel ideje | 1999, 2009, 2016.8. |
Rövid URL | |
ID | 30654 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | temető |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Anyag | kő / beton / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Gyiva [Diva] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Psenák Emese, psenak.emese1@gmail.com |
Leírás | Kő kereszt, vas feszülettel. A kereszt tövénél kőhalmot imitáló beton található. Az objektum koszorúkkal díszített körülötte mécsesek találhatóak. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kereszt állíttatásáról sajnos nem tudni semmit, viszont a 2. katonai felmérés térképén (1806–1896) már a kereszt jelölve van a templommal együtt, a kereszt még ma is áll a templom viszont már nem.A keresztet a falu lakosai ápolják. Mindenszentekkor és halottak napján itt mécsest gyújtanak.Az objektum körül hársfák találhatóak. |
Irodalom | Haiczl Kálmán: Sárkányfalva. Komárom: Komáromi (Komárno) KT Könyv- és Lapkiadó Kft. 2006, 3. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2016.8. |
Rövid URL | |
ID | 30648 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop / szobor |
---|---|
Hely | határ |
Anyag | kő / beton / tégla |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Település | Hárskút [Lipovník] |
Gyűjtő | Liszka József; L. Juhász Ilona (foto) |
Leírás | Kassa irányában, a falutól keletre, a Szoroskő nevű hágó egyik legmagasabb pontján áll a cseréppel fedett, sátortetős, szoborfülkés képoszlop. Benne egy Szent György-ábrázolás. A szoborfülke kovácsoltvas ráccsal elzárva. Fölötte kör alakú majolika dombormű Szent Kristóf ábrázolással. |
Az adatfelvétel ideje | 2000; 2005 |
Megjegyzés | Rendben tartott, gondozott. Élővirágok (2000). |
Rövid URL | |
ID | 30642 |
Módosítás dátuma | 2019. február 15. |