Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 18. század |
Település | Pusztafödémes [Pusté Úľany] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | 1734 RENOVATA 1903 |
Leírás | A templom felé vezető bekötőút elején áll az egyik oldalt (balra) Nep. Szent János, a másikon (jobbra) Szent Flórián szépen rendbe hozott mészkő szobra. A talapzaton nemesi címer, a szobrok drága, mesteri kézre valló műhely termékei. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26428 |
Módosítás dátuma | 2017. december 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 18. század |
Település | Királyfa [Kráľová pri Senci] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Leírás | Nepomuki Szent János homokkő szobra a település keleti szélén áll. Háromszög alaprajzú, egy-egy volútában végződő ágú talapzat. Fémből készült csillag-glória. Újabb fémkerítés. Szemmel láthatóan (jelzőszámok rajta maradtak) műemléki felmérés után, restaurálás előtt. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az elhanyagolt környezet ellenére viszonylag sok virág, koszorú. |
Az adatfelvétel ideje | 2012 |
Rövid URL | |
ID | 26388 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 4. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / öntöttvas |
Állapot | felújításra szorul |
Település | Csallóköztárnok [Trnávka] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EMELTETTE NÉMETH IMRE ÉS NEJE CSÉMY KAROLIN |
Leírás | A nagy méretű műkő kereszt talapzatában fekete márvány tábla, azon a felirat. A kő állaga jó, a fém korpusz teljesen rozsdás. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26371 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Szentháromság-szobor |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | jó |
Település | Csallóköztárnok [Trnávka] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | Csak a képek alatt a szentek nevei, illetve a Szentháromság-kép PAX-szövege szerepel feliratként. |
Leírás | A falu szélén Bacsfa és Nagyszarva irányába tartó utak kereszteződésének közepén (voltaképpen egy, utak által háromszög alakban közrezárt kis területen) áll a helyiek által Szentháromság-szoborként számon tartott háromszög alaprajzú képoszlop, bádoggal fedett lapos sátortető csúcsán kovácsoltvas kettőskereszt. Festése fehér-sárga kombináció. A képfülkékben Szent Flórián-, Szent Imre- és Szentháromság-kép. Utóbbi alatt eredetileg valószínűleg Árpádházi Szent Margit festmény lehetett, mivel a régi felirat átüt az új alól. Maga a Szentháromság-ábrázolás a vertikális (Gnadenstuhl) mintát követi: felül az Atyaisten, bal kezében országalmával, jobbját áldásosztóan a magasba tartja, fedetlen feje fölött/mögött csúcsára állított négyzet alakú glóriával. Alatta sugaras napkorongban a Fiúisten, adorációs pózban, majd még lejjebb, piros kitöltésű háromszögben a Szentlélek, fejjel lefelé ábrázolt fehér galamb képében. Belőle sugárnyalábok vezetnek a PAX feliratú földgolyóhoz. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 26366 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | kereszt |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Kereszt |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Település | Cakó [Cakov] |
Megye | Gömör-Kishont |
Gyűjtő | Gecse Annabella |
Felirat | MIÉRT BÁNTOD? |
Leírás | A kereszt a Bátka – Rimaszécs közötti út cakói leágazása mellett, jobboldalt van, a szántóföld szélén. Terasol anyagú kereszt, az „alapjában” fülkeszerű kiképzés, ebben van a feliratnak helyet adó fehér márványtábla. A keresztet – tőle kb. 70 cm távolságban – kerítés övezi, de a bekerített rész gondozatlan. A kerítés 3-3 terasol oszlopból áll, amelyek nincsenek összekötve, a kereszt szembenézeti oldalán az oszlopok száma 4. A kereszten nincs korpusz. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Az adatfelvétel során nem derült fény a kereszttel kapcsolatos mondára, történetre. Állíttatásának időpontját illetően Mihalovics Istvánné Hupka Mária (Cakó 33. hsz., született 1919-ben Rimaszécsen, róm. kat. vallású) elmondta, hogy 1938-ban, amikor férjhez ment Cakóba, a kereszt már állt, de jelenlegi formáját az 1980-as években kapta. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Rövid URL | |
ID | 26253 |
Módosítás dátuma | 2018. december 31. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Haraszti kereszt |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | egyéb szimbólum |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | Isten dicsőségére / állíttatta / HARASZTY JÓZSEF / és neje / BURINDA MÁRIA / 1912 |
Leírás | A faluból É-i irányba kivezető út végén, ahol az a mai országhatárt képező útba torkollik, az egykori vasútállomás mellett áll a kereszt, az út túloldalán, vagyis a Magyarországhoz tartozó oldalon. A vasútállomás épületét néhány évvel ezelőtt lebontották (előtte évtizedekig funkciótlanul árválkodott), a síneket már jóval korábban felszedték, hiszen Trianon óta a Bódva-völgyi vonalon a vonat csak Tornanádaskáig közlekedik, a bódvavendégi állomásig már nem engedték (ezáltal a Magyarországhoz tartozó Hídvégardó is vasút nélkül maradt). A kereszt fehérre meszelt szilárd, felfelé obeliszk-szerűen keskenyedő, majd fent hirtelen újra kiszélesedő, 130 cm magas talapzaton áll. A talapzat alsó része 90 x 95 cm, felső része 60 x 65 cm. Az ezüstre festett díszes öntöttvas kereszt magassága 190 cm. A rajta levő korpusz a kereszttel azonos színűre van festve. A kereszt talapzata körbe van betonozva. 205 x 205 cm-es, barnára festett, kovácsolt vaskerítés veszi körbe, a tetején felfelé mutató díszek ezüstszínűek. A vaskerítés útra néző oldalán a fél kerítés nyitható kapuként szolgál. A talapzat út felé néző oldalán bemélyített, drapp színűre festett, táblaszerű kiképzésben olvasható a felirat. A kereszt hátulról két vasrúddal is ki van támasztva, az egyik a talapzathoz van rögzítve, a másik a kerítés vasához. A kerítés ÉNY-i sarkában hársfa áll. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Mivel az a határrész, ahol a kereszt is áll, a trianoni határállítás után a magyarországi részre esett, a falut pedig Csehszlovákiához csatolták, a kereszt a faluból gyakorlatilag megközelíthetetlenné vált, így nem tölthetett be szerepet a közösség vallási életében. Az állíttatók leszármazottai úgy tudják, hogy Burinda Mária testvérének a leszármazottai, a magyarországi Hídvégardóban élő Béresné Burinda Ilon és családja gondozta, gondozza. A kereszt állításának körülményeiről semmi forrást nem sikerült találni. Ám mivel a falu egyéb szakrális kisemlékeit (templom előtti kereszt, kápolna) Amerikába kivándorolt vendégiek állíttatták, nem tartjuk kizártnak, hogy e kereszt állítása is összefügg az amerikai kivándorlással, hiszen tudjuk, hogy Burinda József is megjárta Amerikát. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26222 |
Módosítás dátuma | 2021. május 24. |
Fő téma | kápolna / Deponia pia |
---|---|
Hely | útkereszteződés / határ |
Helyi megnevezés | kápolna |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1907 |
Szimbólum | csillag / horgony / kereszt / szív |
Település | Bódvavendégi [Hosťovce] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Bodnár Mónika |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉPÍTETTE BÉRES ISTVÁN / ÉS NEJE BÉRES KATALIN / 1907 |
Leírás | Vendégiből Ny felé kivezető mezei út, az ún. Nagycsapás és a szlovák-magyar közös út kereszteződésében, a szlovák oldalon, tehát a faluhoz közelebb eső felén áll. Szilárd falú építmény, K-i oldalán egy 50 x 88 cm-es, felső végén ívesen végződő ablaknyílással. A kápolna ablaka Vendégi, bejárata Ardó felé néz. A kápolnát 3 oldalról vascső korlát veszi körül, ezt 1969-ben csináltatta Béres Ferenc, a kápolna építtetője testvérének leszármazottja, a kápolna gondozója. A kápolna déli oldala az ajtó magasságáig ki van csempézve. A kétszárnyú bejárati ajtó előtt kétszárnyú vasrács van, az ablaknyíláson is vasrács van. Az ajtó fölött, annak szélességében egy 40 x 120 cm-es kőtábla, aranyozott felirattal. Felette, a vakoltba vésve is olvasható az 1907-es évszám. A kápolnába két beton lépcsőfokon lehet bejutni, az alsó gyakorlatilag a földdel van egy szintben. A kápolna tetejét pléh borítja. A tetőnek a bejárat feletti csúcsán, egy sárgára festett, négyszögletes oszlopszerű kiszögelésen egy vaskereszt áll. A bejárattól kb. 3,5 m-re egy kis lóca áll, mindkét oldalán egy-egy hársfa található. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A kápolnát az Amerikába kivándorolt Béres István és neje, Béres Katalin állíttatta. Egy levél nyomán született visszaemlékezésből tudjuk, hogy Béres István édesanyja valamikor az 1870-80-as években mondta akkor még gyermekkorú kisfiának, hogy milyen szép volna itt, a templomföld végén, a sarkon egy kápolnácska. Sok-sok év múlva, szülőfaluját elhagyva, de arra mindig szeretettel gondolva a szándék tetté érett, az óhazát elhagyva, az amerikai Pittsburgban meglelve boldogulásukat 1907-ben megépíttették a kápolnát, melyet páduai Szent Antal tiszteletére 1908. május 11-én szentelt fel Mester Károly, akkori hídvégardói esperes plébános. (Bódvavendégi ebben az időben Hídvégardó filiája volt.) Építésének századik évfordulóján, 2007. augusztus 26-án a kápolnát özvegy Béres Ferencné és családja újította fel, az újraszentelést Sipos György tornagörgői és tornaújfalusi plébános végezte Szemenyei Péter hídvégardói plébános és Zsóka János bódvavendégi születésű papnövendék közreműködésével. (Bódvavendégi ma Tornaújfalu filiája.) A háború előtti években, amikor a környékbeli falvak lakói még gyalogosan, proseccióval jártak a barkai búcsúra, a hídvégardóiak és mások is, akiknek útba esett, megálltak a proseccióval, elmondtak egy fohászt, úgy folytatták útjukat Barka felé, a Szádelői-völgyön keresztül. A kápolnát gondozó Eperjesi László megkísérelte ezt a hagyományt feléleszteni, de mivel már autóval, nem pedig gyalogosan mennek a búcsúsok, nem sikerült. 1947-ben kivitték a kápolnához a missziós keresztet, ezt korabeli felvételek is tanúsítják. Az 1990-es évek végén szervezett lelkigyakorlaton résztvevő gyerekek is fáklyákkal, gyertyákkal vonultak ki a kápolnához imádkozni. Napjainkban a kápolna egyfajta emlékhelyként szolgál, mely nemcsak a falu kereszténységére utal, de felhívja a figyelmet az elődök tiszteletér és a magyarság összetartozására is. Erre utalnak az eredeti berendezésen (Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve szobrok) túl az utóbbi években benne elhelyezett fotók és relikviák, mint az állíttató házaspár fotója, a kápolnát sokáig gondozó rokon házaspár régi sírfelirata, az EU-s határnyitás fotója és az egykori határsorompó egy darabja és a magyar nemzeti trikolorból készült kokárda. Adatközlők Eperjesi László, sz. 1942. Bódvavendégi Haraszti László, sz. 1972. Bódvavendégi |
Irodalom | Eperjesi László: Kápolnaszentelés – Bódvavendégi. Remény. Katolikus hetilap 18/40, 2007. október 7. / Béres Gábor: A mi kápolnánk. In: A Bódva mellől I. Bódvarákó, 1961. Gépirat. 143-145. p. / Bodnár Mónika: „Isten nagyobb dicsőségére...“ 3. Szakrális kisemlékek Bódvavendégiben. Gömörország 12, 2011/4, 30–35. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26178 |
Módosítás dátuma | 2021. május 18. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | bádog / egyéb anyag |
Egyéb anyag | műkő |
Állapot | jó |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1936 |
Szimbólum | INRI |
Település | Bély [Biel] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József; Turcsányi Dániel |
Felirat | ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTTATTÁK A BÉLYI GÖR.KAT. HÍVEK 1936 |
Leírás | A falu belterületén áll a műkő feszület, pléh-Krisztussal. A környezet szépen ápolt. (L.J. 2005) A falu központjában, a teniszpálya mellett, a református templom és az első világháborús emlékmű között, az út mellett található. Az objektum többszörösen tagolt. A talpazat és maga a kereszt műkőből készült. A talpazat alsó része feltűnően sötétebb az objektum többi részétől. A kereszten lévő színes, festett korpusz, lapos bádogból készült, mely fém csavarokkal van rögzítve a műkő kereszthez. Az objektum mellső részén, az talpazat jobb alsó sarkában vésett nehezen kiolvasható felirat: JEHOREK. Talán a készítő neve(?) (T.D. 2016) |
Az adatfelvétel ideje | 2005; 2016 |
Megjegyzés | A feszület drótkerítéssel van körbekerítve, és csak elölről közelíthető meg, szépen rendbetartott járólapokon. A kerítés belső oldalán a kereszt körül többféle, szépen rendbetartott virág, bokor található. A feszület tövében mécsesek, műanyag vázában művirág látható. Magán a feszületen madzaggal rögzített műanyag koszorú található. A feszület középső talpazata két oldalt megrepedt. Egyik oldalán, és a talpazat alján körbefutó javításnyomok, ragasztónyomok figyelhetőek meg. (T.D. 2016) |
Rövid URL | |
ID | 26148 |
Módosítás dátuma | 2018. október 8. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1888 |
Szimbólum | INRI |
Település | Bély [Biel] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József; Turcsányi Dániel |
Felirat | Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradoztok és terhelve vagytok és én megnyugtatlak titeket. Máté 11.28. |
Leírás | A falu belterületén, egy y-alakú útkereszteződésben áll a fehérre festett, öntöttvas feszület. Kovácsoltvas kerítéssel övezve. A betonban: 1888 (L.J., 2005) A község központjában, a Fő utcát kettészelő kereszteződésben, a Harangláb előtt áll többszörösen tagolt, római katolikus feszület. Alapja kő, talpazata tégla vagy agyag. A talpazat mind a négy oldalát fém szegély veszi körül. Az oldalakon valószínűleg gipszből készült aranybronz festésű díszítés fut körbe. A talpazat mellső oldalán valószínűleg gipszből készült aranybronz festésű felirat olvasható Máté evangéliumából. Maga a kereszt és a korpusz fémből készült. A kereszt fehér színű, a korpusz aranybronz festésű. A kereszt végein gótikus stílusú díszítés figyelhető meg. A kereszt felső végein ezek a díszítések aranybronz festésűek, az alsó részén lévők fehér színűek. A korpusz felett INRI-tábla. Állapota jó. Néhány helyen az aranybronz festés, és a díszítés lekopott. (T.D. 2016) |
Az adatfelvétel ideje | 2005; 2016 |
Megjegyzés | A fém feszület alsó részén fémből készített virágtartó van, benne befőttes üvegben virágcsokor. A talpazat előtt egy cserép földben művirág, mellette mécsesek és virágcsokor elhelyezésére szánt befőttes üveg található. A feszület körüli meghagyott talajon szépen ápolt virágok vannak. (L.J. 2005) A feszület eredetileg kelet felé nézett. Most dél felé néz. Az objektumot fehérre festett kovácsoltvas kerítés vette körül. (T.D. 2016) |
Rövid URL | |
ID | 26131 |
Módosítás dátuma | 2021. április 21. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | fehérkép |
Anyag | kő / tégla |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1929 |
Település | Béke [Mierovo] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | F B 1929 |
Leírás | Négyszög alaprajzú, zömök, vélhetően téglából épített, tagolt, lapos sátortetősre kiképezett tetejű, fehérre meszelt képoszlop. A Somorja–Szenc útról (503), Béke irányába leágazó út kereszteződésében. A képoszlop tetején feketére festett, kőből (?) készült feszület. Magassága nagyjából az egész képoszlop magasságának egy negyede. A képoszlop négy oldalán egy-egy képfülke, olajnyomatokkal. A homlokzatiban skapulárés Szűz Mária-, majd jobbról körbe haladva: Fatimai Szűzanya-, Jézus-szíve- és Szentcsalád-kép. Feltételezem, hogy az objektumon olvasható datálás egy felújítás dátuma (a II. katonai felmérés térképén /1806–1869/ egy bekötőút mellett, talán megegyezik a maival, egy, képoszlopot jelző ikon) „Fekete Benő renoválta 1929-ben” (Szerda 2002) |
Irodalom | Szerda Mária szerk. (2002): Béke. Fejezetek a község történetéből. Kiadta a békei önkormányzat a Madách-Posonium gondozásában. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 26100 |
Módosítás dátuma | 2018. január 4. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | mészkő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1845 |
Település | Barsfüss [Trávnica] |
Megye | Bars |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | EX VOTO PARENTES 1845 |
Leírás | A falu szélén, a Szent Orbán szobroktól is távolabb, egy útkereszteződésben Mánya irányában, beton alapon, magas lábazaton áll a mészkő szobor. Kovácsoltvas kerítés, előtte művirágok. Mária derekára kék szalag kötve. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 25997 |
Módosítás dátuma | 2017. szeptember 17. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | vörös kereszt |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | fém korpusz |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1900 |
Szimbólum | INRI |
Település | Bajta [Bajtava] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | L. Juhász Ilona |
Felirat | Imádunk téged Krisztus és áldunk téged mert a te Szt. Kereszteddel meg- váltottad a Világot. D. a J. Kr. 1900 |
Leírás | Süttői (vörös) mészkőből készült feszület, fém korpusszal és INRI-táblával. A Párkány – Ipolyszalka út bekötésénél áll, magántelken, kerítéssel elzárva. Lényegében elhanyagolt, ám az objektum állapota kielégítő. |
Az adatfelvétel ideje | 2003 |
Rövid URL | |
ID | 25936 |
Módosítás dátuma | 2018. január 5. |
Fő téma | képoszlop / szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Egyéb hely | A templomhoz és a temetőhöz vezető útelágazásban |
Anyag | beton / egyéb anyag |
Egyéb anyag | gipsz |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Bajta [Bajtava] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | Cson… Ba… n… ….188… |
Leírás | A templomhoz és a temetőhöz vezető útelágazásban található a betonból készült képoszlop Mária-szíve gipsz-szoborral. A szoborfülkét valamikor fakeretes üvegajtó zárhatta, ma már csak a fakeret maradványai figyelhetőek meg. A szobor mellett a fülkében pléhdobozban művirág-csokor. A környezet elhanyagolt, noha a gyomtól, facserjéktől megtisztítva. A felirat tkp. nem olvasható, csak néhány betű- és számtöredék vehető ki. |
Az adatfelvétel ideje | 2010 |
Rövid URL | |
ID | 25929 |
Módosítás dátuma | 2018. január 5. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Szentháromság-szobor |
Anyag | kő / tégla / bádog |
Állapot | felújításra szorul |
Település | Bacsfa [Báč] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu közepén, teres részen egy képoszlopon Szent Terézt és a Szentháromságot ábrázoló képek társaságában, harmadikként Szent Vendel képe. A Szentháromság-képen egy lefelé fordított, a Földet jelképező, piros, fehér, zöld koncentrikus sávokból kialakított félgömb látható, ehhez kapcsolódik egy, valamivel kisebb átmérőjű kör, ahol az Atyaisten, jobbján a Fiúistennel látható. Utóbbi jobb kezében hosszú szárú kereszt, balját hívóan előre nyújtja. Az Atyaisten bal kezében jogar, a jobbját pedig a Fiúisten vállán nyugtatja. Mindkettejük feje fölött kerek glória. A két félgömb találkozási pontja fölött egy kisebb körben fejjel lefelé lebeg a Szentlélek fehér galamb formájában. A körből sugarak szóródnak a Földre. |
Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethnographia 1994, 103., 105. P. Liszka József: „Szent képek…” Dunaszerdahely 1995, 69–70. P. Liszka József: Állíttatott… Dunaszerdahely 2000, 84–85. P. |
Az adatfelvétel ideje | 1993, 2015 |
Rövid URL | |
ID | 25884 |
Módosítás dátuma | 2016. szeptember 13. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő / beton |
Állapot | jó / felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Szimbólum | INRI |
Település | Alsószemeréd [Dolné Semerovce] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József; Bényi Klaudia (2008) |
Felirat | 1909-1997 |
Leírás | A településhez bekötő út mellett áll az 1997-ben felújított, 2008-ban kis kerítéssel is ellátott kő feszület. Rajta, ezüst kályhafestékkel lemázolt korpusz és INRI-felirat. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Rendben tartott, gondozott. Mindig van rajta művirág koszorú, a helyiek időnként élővirágot is tesznek oda, ill. nem ritka, hogy kisebb pénzérméket is oda tesznek (2008). |
Az adatfelvétel ideje | 2004; 2008 |
Rövid URL | |
ID | 25804 |
Módosítás dátuma | 2018. augusztus 22. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő / beton |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1806 |
Szimbólum | kereszt / nyelv / pálmaág / püspöksüveg |
Település | Alsóköröskény [Dolné Krškany] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | Anno 1806 RENOVATA 1901 |
Leírás | A település központjában, útkereszteződésben áll Nepomuki Szent János homokkő szobra. A talapzaton, nemesi címer felett nyelvszimbólum, dicsfényben. Közös talapzatból kétoldalt kinövő kisebb melléktalapzatokon egy-egy angyalfigura. Vaskerítés, tujabokrok. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Viszonylag rendben. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 25799 |
Módosítás dátuma | 2018. március 14. |
Fő téma | képoszlop |
---|---|
Melléktéma | Szentháromság |
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | kíp |
Anyag | tégla / öntöttvas |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | kereszt |
Település | Alistál [Dolný Štál] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Leírás | A falu szélén, beton alapon áll a mezei oltárszerű klasszicista képoszlop, masszív apszisos végződéssel, fiatornyokkal, az oromfal középső, szögletesen záródó csúcsán két angyalfigura által körbevett öntöttvas feszülettel (korábban sírjel?). Gyanús, hogy eredetileg mezei oltár lehetett, szoborral, és a Szentháromság-kép csak utólagosan került bele, s mintha egy mögötte lévő üreget takarna (mi lehet benne?). Az ábrázolás, a Rubens előkép nyomán az Atyaistent, jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ábrázolja, lábukkal a két angyalfigura által tartott földgolyóra támaszkodva. A Fiúisten jobbjában nagy fakeresztet tart, jobbját hívólag előrenyújtja. Feje fölött-mögött kerek, arany glória. Az Atyaisten jobbját áldásosztóan feltartja, baljában jogar. Feje fölött-mögött háromszög alakú, arany glória. Közöttük-fölöttük egy, csúcsával lefele fordított arany háromszögben a Szentlélek, kitárt szárnyú galamb alakjában. Feketére festett kovácsoltvas kerítés veszi körül. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | Virágágyás krizantémmal és büdöskével. A kép előtt két üvegben, vázában vágott virág |
Irodalom | Bartalos Erzsébet–Szénássy Árpád: Alistál. Látnivalók. Komárom 1996, 12–13. p. Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 84. p. /Jelek a térben 5./ |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2000; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 25759 |
Módosítás dátuma | 2018. január 9. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Szimbólum | csillag / kereszt |
Település | Abaszéplak [Krásna] |
Megye | Abaúj-Torna |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: Liszka József; L. Juhász Ilona |
Leírás | A település szélén, útkereszteződésben, beton alapon, alacsony, hasábos (a szobor anyagából készült) lábazaton áll a homokkőből készült szobor. A szent papi süveg nélkül, papi ruhában, mezítláb (szandál?). A csillagkoszorú (aranyozott) fémből. Kezében feszület. Újabb, zöldre festett vas csövekből összehegesztett kerítés övezi, aminek ajtaján kereszt motívum látható. |
Irodalom | L. Juhász Ilona - Liszka József: Szakrális kisemlékeink. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006, 62. p. /Jelek a térben 1./ |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2000; 2002 |
Megjegyzés | A szobor és környéke rendezett, ápolt. Élővirágágyás, valamint művirágok, illetve élővirág-csokrok. |
Rövid URL | |
ID | 25728 |
Módosítás dátuma | 2017. december 30. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Vendel-szobor, Vendel |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1801 |
Szimbólum | bárány / juhászlapát |
Település | Ebed [Obid] |
Megye | Esztergom |
Gyűjtő | Liszka József; Vataščin Péter |
Felirat | 1801 |
Leírás | A falu szélén, magas, oszlopszerű talapzaton áll a pásztorként ábrázolt szent homokkő szobra. Fején pléhből készült, széles karimájú kalap, vállán köpeny, kezében juhászlapát (a néhány esztendeje letörött juhászlapátot a közelben lakó Csurgay László őrzi, aki manapság a szobrot és környékét is rendben tartja). A szent lábainál bárányok, bal lába előtt 1984-ben, amikor először láttam a szobrot, még egy királyi korona hevert (időközben ez is eltűnt). A szobrot századunk ötvenes éveiben Szűcs Vincéné (aki a szobrot rendben tartotta) vaskarizéssel is körbekeríttette. A szobor talapzatán található felirat datálja az objektumot: 1801. (L.J. 1984, 1994) 1812-ben alapították. Vaskerítés és három gesztenyefa veszi körül. A szobor festett. Jobb oldalán egy már erősen elkopott birka-alak látható. (V.P. 2009) |
Irodalom | Liszka József: Szent Vendel kultusza… Ethnographia 1994, 106–107. p. Liszka József: “Szent képek…” Dunaszerdahely: Lilium Aurum 1995, 72–73. p. Liszka József: Állíttatott keresztínyi buzgóságbul... Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 88–89. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1984; 1994; 2009 |
Megjegyzés | Helyének kiválasztásában valószínűleg fontos szerepet játszott az, hogy a part alatti falurészből (Köblös) hajtották fel a marhacsordát. Róla nevezték el a partot is, amelyen áll: „Vendel part”. Időnként, főleg ünnepnapokon mindig megtalálhatóak lábánál a gyertyák, mécsesek. A 2009-es évben megrongálták, letörött az egyik keze, és a vasból készült pásztorbotot is elcsavarták. Keresztjáró napokon a falu népe felkereste. (V.P. 2009) |
Rövid URL | |
ID | 25229 |
Módosítás dátuma | 2021. október 26. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Település | Csiliznyárad [Ňárad] |
Megye | Győr |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | SZENT JÁNOS KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK MEGÚJITVA 1994 |
Leírás | A falu szélén, hatalmas szemű vaslánccal körülvett, polichróm, homokkő szobor. (1997) Azóta alaposan lerobbant, színtelenné vált. (2012) Felújítva (2014). Új, fekete márvány tábla került rá, a köv. felirattal: SZENT JÁNOS KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK felújítva 2014 |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2012; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 24893 |
Módosítás dátuma | 2021. október 16. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Település | Bagota [Bohatá] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Leírás | A település főutcáján, a harangláb közelében, háromszög alaprajzú, mezei oltár formájú, mészkőből készült talapzaton áll Nepomuki Szent János homokkő szobra. Három mellékalak (Szt. Rókus, Szt. Flórián és Szt. Sebestyén), valamint a talapzat aljában kiképzett barlangban Szt. Rozália fekvő alakos szobra. A talapzat oltárlap szerű kiszélesedése mellett kétoldalról egy-egy puttószerű, bőségszarut tartó angyal szobra. A szobor mellett két oldalról egy-egy gesztenyefa, rendellenesen, ám szabályosan mindkettő a szobortól szinte derékszögben elhajolva. Az utóbbi időben az egyik fát kivágták. |
Az állíttatással kapcsolatos eredetmondák, a kapcsolódó kultusz, a karbantartás, ápolás leírása | A szobor kőanyaga málladozó, felújításra szorul. |
Irodalom | Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 7 (2005), 167–170. p. Bagin Árpád:Malé sakrálne pamiatky v katastri Hurbanova a Bohatej. Studia Arhaeologica Slovaca Mediaevalia 6 (2007), 115–120. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1997; 2011; 2014 |
Rövid URL | |
ID | 24667 |
Módosítás dátuma | 2017. november 27. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Szent Márton |
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | jó |
Datálás | 1989 után |
Település | Szimő [Zemné] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2016 |
Rövid URL | |
ID | 24285 |
Módosítás dátuma | 2019. január 18. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Melléktéma | Szűz Mária |
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Állapot | jó |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1819 |
Szimbólum | INRI |
Település | Vághosszúfalu [Dlhá nad Váhom] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Beke Éva; Liszka József (fotó) |
Felirat | EX DEVOTIONE PETRI MÉSZÁROS ERECTA 1819 MEGÚJITVA 1956 |
Leírás | Útkereszteződésben, három öreg hársfa társaságában áll a “galántai típusú” kereszt, zöldre festett, újabb vaskerítéssel övezve. Valamikor festve lehetett a szobor is, amit többek között a kereszt lábánál álló Istenanya-szobor köpenyének kék festéknyomai is bizonyítanak. A felirattábla fehér márvány. |
Az adatfelvétel ideje | 1999; 2012 |
Rövid URL | |
ID | 24028 |
Módosítás dátuma | 2022. szeptember 4. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Település | Zonctorony [Tureň] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József, L. Juász Ilona (fotó) |
Felirat | Megváltásunk e szentjele felllíttatott zonci MATUSS ILLÉS Lánya községnél örök nyugalomra helyezett 22. gy.e. vitéz emlékére ki 1915 junius 26án 22 éves korában az orosz harcztéren hősi halált halt hazájáért! |
Leírás | Beton alapon áll a vízszintesen többszörösen tagolt lábazatú mészkő kereszt, a lábazattól fölfelé, a lábazat anyagból kifaragott imitált virágcsokor kúszik föl (2015-ben ez a dekoráció ezüstre festve). A kereszt szárainak találkozásánál középen egy Krisztus-fej, ugyanabból az anyagból. A felirat fölött, ami a lábazat anyagába van vésve, ovális bemélyedés, egykori fénykép nyoma. Az objektumot alacsony, feketére festett vas csőkerítés övezi, beépített kereszt-szimbólumokkal. Mellette, ugyanabból az anyagból kis pad. |
Az adatfelvétel ideje | 2011; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23838 |
Módosítás dátuma | 2021. július 28. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | templom mellett / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1831 |
Település | Gúta [Kolárovo] |
Megye | Komárom |
Gyűjtő | Liszka József; Tornóczi Nagy Andrea; L. Juhász Ilona (foto) |
Felirat | SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN IRGALMAZ MINÉKÜNK. SZENTSÉGES SZŰZ MÁRIA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. Hasonló megoldással hátul: EMLÉK MELYET KÖZÖS BUZGÓSÁGGAL EMELTETTÜNK MI GUTTA M: VÁROSA HÍVEI, MIDŐN A VESZE- DELMES CHOLERA NYAVALYA KÖZÜLÜNK SOKAKAT HIRTELEN ÉS KÍNOS HALÁLLAL RAGADOTT EL. 1831 ESZ: SZ: JAKAB HAVA 31 |
Leírás | A római katolikus templom presbitériuma mögötti, enyhe kiemelkedésű mesterséges dombon, háttal a templomnak, kétlépcsős beton alapon nyugvó, süttői mészkőből készült, hasáb formájú, tagolt talapzatra helyezett dór oszlop négyzet alakú, kiszélesedő platóján látható, a felirat alapján 1831-re datálható (Szlovákia műemlékjegyzéke a 19. század első felére keltezi az objektumot. Vö. SPS–II: 61), egy kolera járvány okán fogadalomból emelt, homokkőből faragott Szentháromság-szobor (2. kép). A felhőtrónuson elhelyezkedő Atyaisten, jobbján a Fiústennel a köztük térdeplő, imára kulcsolt kezű Szűz Máriát koronázzák meg. A Fiúisten jobb kezében kereszt, baljával a koronát tartja. Az Atyaisten jobbjában a korona, bal kezét pedig egy, a térdén elhelyezett, kereszttel ellátott országalmán nyugtatja. Fölöttük aranyozott fém sugárnyalábok közt a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, ezüstre festett fém galambja. A talapzat elülső és hátulsó oldalának középső része úgy van kialakítva, mintha egy-egy téglalap alakú, kb. egy cm vastagságú tábla lenne rajta elhelyezve. Az objektumot nyolcszög alakban feketére festett, meglehetősen kopott és rongált kovácsoltvas kerítés övezi (kapuja hiányzik). A kerítésen belül, az objektumtól balra egy kb. egy méter magas, henger alakú műkő oszlop található, ami egykor a persely elhelyezésére szolgálhatott. Ehhez szolgáltat adalékot egy, 1910. június 29-ére keltezett, néhány gútai szakrális kisemlék (így egy kőkereszt, a Szent Vendel-szobor stb.) fenntartásáról rendelkező Alapítványi oklevél, amely a Szentháromság-szoborral kapcsolatos információkat is tartalmaz. Eszerint az 1910-ig a város által fenntartott szobor ekkortól a plébánia gondozásába került, miközben külön alapítványt nem hoztak neki létre. Az említett Alapítványi oklevélben olvasható, hogy a Szent Vendel- és a Szentháromság-szobor mellett is van egy-egy zárható kőpersely, így „az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (Az oklevelet Tornóczi Nagy Andrea tárta fel és közölte első alkalommal. |
Irodalom | Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére…A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2015, 122–124. p. /Jelek a térben 5./ Tornóczi Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 13, (2011), 237–239. p. |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23617 |
Módosítás dátuma | 2019. január 13. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | jó |
Település | Nagycétény [Veľký Cetín] |
Megye | Nyitra |
Gyűjtő | Liszka József |
Az adatfelvétel ideje | 2015 |
Rövid URL | |
ID | 23147 |
Módosítás dátuma | 2023. július 18. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújított |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1904 |
Település | Nagykövesd [Veľký Kamenec] |
Megye | Zemplén |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1904 Lejjebb: Restaurálva 2004-ben |
Leírás | Y alakú kereszteződésben, beton alapon, vízszintesen tagolt homokkő lábazaton áll Szent Anna és a gyermek Mária mészkő szobra. 2004-ben felújítva. Feketére festett kovácsoltvas kerítés (2004). A környezet is rendezett. |
Az adatfelvétel ideje | 2000 |
Rövid URL | |
ID | 23125 |
Módosítás dátuma | 2018. október 8. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Melléktéma | Maria Immaculata |
Hely | útkereszteződés |
Anyag | kő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 19. század |
Pontos datálás | 1896 |
Szimbólum | alma / kígyó |
Település | Nagyszarva [Rohovce] |
Megye | Pozsony |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | 1896 |
Leírás | A nagyszarvai kataszterben található Kövecses (puszta?) szélén áll az erősen megrongált Szűz Mária homokkő szobra (Maria Immaculata). A lábazat felső részéhez erősített vas lámpatartó kar felirata alapján 1896-ban állíttathatták, ill. nem elképzelhetetlen, hogy maga az objektum korábbi, s 1896-ban csak egy felújításra került sor. |
Irodalom | László Horváth Katalin–Szitás Károly: Beszédes kövek. Nagyszarvai műemlékek, szakrális kisemlékek és jelhagyások. Nagyszarva: Csemadok Nagyszarvai Alapszervezete 2018, 16. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2011 |
Rövid URL | |
ID | 23035 |
Módosítás dátuma | 2019. március 20. |
Fő téma | szobor |
---|---|
Hely | útkereszteződés |
Egyéb hely | A falu főutcáján, a templomdombhoz vezető mellékút kereszteződésében |
Anyag | kő |
Egyéb anyag | polichróm homokkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1918 előtt |
Pontos datálás | 1901 |
Település | Palást [Plášťovce] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József; Fotó: L. Juhász Ilona |
Felirat | EMELTETTE RENDEK ERZSÉBET 1901 |
Leírás | Beton alapon nyugvó, vízszintesen tagolt, masszív kő lábazaton található a homokkő szobor. Az Atyaisten jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson (vagy a földgömbön) ül. A felhők között két angyalfej (a kompozíció némileg emlékeztet Rubens híres festményére). Fejük felett, vas rúdra erősítve, fémből készült dicsfényben lebeg a Szentlélek, talán szintén kőből készült, kiterjesztett szárnyú galambja. Jézus jobb kezével átkarolva hosszú szárú (fa)keresztet tart, bal kezét a szívére helyezi. Az Atyaisten bal kezében jogar, jobbjában országalma lehetett, de ezek már hiányoznak. A lábazat második emeletén, neogótikus ablakkeretben Szűz Mária megkoronázott szobra. Az egész objektum fölött bádog esővédő, körülötte egyszerű, vaskeretes drótkerítés. |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 99 |
Az adatfelvétel ideje | 1998; 2003 |
Megjegyzés | „A késő barokk Szentháromság-szobor a mostani szlovák iskola közelében áll. Az Atyaisten s a feltámadt Jézus lábánál egy-egy angyalfej, a szobrot tartó oszlop gótikus mintájú ablakkeretes bemélyedésében pedig Mária szobra látható. Jelenlegi kőtalapzatát Rennek Erzsébet emeltette1901-ben. Régen Szentháromság napján lelkipásztorukkal jöttek ide a hívek, később már csak előimádkozójukkal ment a nép. Ha valami baj volt a faluban, mindig kijöttek a Szentháromsághoz imádkozni.” (Csáky 2008, 99) |
Rövid URL | |
ID | 22657 |
Módosítás dátuma | 2019. január 16. |
Fő téma | feszület |
---|---|
Hely | település szélén / útkereszteződés |
Helyi megnevezés | Martinik-féle kereszt |
Anyag | kő / öntöttvas |
Egyéb anyag | műkő |
Állapot | felújításra szorul |
Datálás | 1945 előtt |
Pontos datálás | 1937 |
Szimbólum | INRI |
Település | Palást [Plášťovce] |
Megye | Hont |
Gyűjtő | Liszka József |
Felirat | POCHVÁLEN BUĎ PÁN JEŽIŠ KRISTUS K UCTE A CHVALE BOŽEJ DALI POSTAVIŤ ..Z.VDOVJAK MARTINIK A PETER MATUŠ V ROKU 1937 |
Leírás | A beton talapzaton, hasábos lábazaton álló műkő feszület korpusza festett öntöttvas. Ilyen lehetett az INRI-tábla is, ami viszont a dokumentálás idején már hiányzott. A lábazaton fekete műmárvány lapon a szlovák nyelvű felirat. A kereszt ezüst kályhafestékkel lefestve. Kovácsoltvas kerítés (meglehetősen rozoga állapotban), belül élővirágok, főleg büdöske. Művirág koszorúk. |
Irodalom | Csáky Károly: Szakrális emlékeink nyomában I. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2008, 97. p. |
Az adatfelvétel ideje | 2006 |
Rövid URL | |
ID | 22646 |
Módosítás dátuma | 2019. január 16. |